Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-28 / 50. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 50. szám Ára: 90 fillér 1978. február 28. kedd Telepítés előtt Megkezdődött Budapesten tíz szocialista ország testvérpártjai KB-titkárainak tanácskozása Hétfőn délelőtt Budapesten megkezdték tanács­kozásukat tíz szocialista ország kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak ideológiai cs nemzetközi kérdésekben illetékes titkárai. A tanácskozáson részt vesz a Bolgár Kommunista Párt. Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Román Kommunista Párt, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja, a Vietnami Kommunista Párt kül­döttsége. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségének vezetője Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára. Tagjai: Gyenes And­rás és Győri Imre, a KB titkárai, Lakos Sándor, a Központi Bizottság tagja, a Társadalomtudományi Intézet igazgatója, Berecz János, Grósz • Károly és Kornidesz Mihály, a Központi Bizottság osztályve­zetői. A megnyitó ülésen az MSZMP KB nevében Óvári Miklós üdvözölte a testvérpártok küldötteit. (MTI) • A tanácskozás résztvevői. ® Ha jön a jó idő, az izsáki Sárfehér Termelőszövetkezetben is hoz­záfoghatnak a szőlő telepítéséhez. A Tiszántúli Talajjavító Vállalat gépei már az utolsó simításokat végzik a szövetkezet földjein. (Pász­tor Zoltán felvétele.) TÍZMILLIÓ BIZTOSÍTÁS, 6 MILLIÁRD 880 MILLIÓ KÁRTÉRÍTÉS Magasabb színvonalra törekszik az AB Országosan majdnem tízmillió kötvényt kezelnek az Állami Biz­tosítónál; s mindössze húsz mező- gazdasági nagyüzemnek nincs semmilyen biztosítása. A két és fél millió lakásbiztosítás közül csaknem egymillió az új rendsze­rű, nagyobb kártérítésre jogosító; másfél millió a kötelező gépjármű­felelősség-, illetve 350 ezer a CASCO-biztosítások száma. Nem meglepő összeg tehát a hatmil- liárd 880 millió forint tavaly kifi­zetett kártérítés — még ha ez az 1976-osnál 59 százalékkal (több is. Az Állami Biztosító sajtótájékoz­tatóján Gerebenics Imre vezér- igazgató ismertette a rádió, a te­levízió és a lapok képviselőivel a tavalyi eredményeket, külön hangsúlyozva azt, hogy az ÁB a minél magasabb színvonalú szol­gáltatást tekinti fő céljának, azaz a gyors, pontos, lelkiismeretes kárrendezést. Ami Bács-Kiskun megyét illeti, a kifizetett kártérítések összegé­ből akár a megye jellegére is kö­vetkeztetni lehetne. A mezőgaz­dasági üzemek tavaly 319 millió forint kártérítést kaptak különfé­le biztosításaik alapján, ami egyébként tetemes summa a me­gyében összesen kifizetett 456 millió forinthoz viszonyítva. A sajtótájékoztatón több — a szolgáltatás minőségét emelő — biztosító-tervről is szó esett. Az autósok például számíthatnak ar­ra. hogy kárukat a gépkocsi új árának 20 százalékáig készpénz­ben téríti meg az ÁB. s a tulaj­donosok választhatnak, hogy ko­csijukat kivel javíttassák meg. Emelkedő tendenciát mutat a la- kástüzek száma: tavaly például tizennyolcezer volt. A tűzoltóság­gal — a kártérítés gyorsításának érdekében — információs szerző­dést kötöttek, tehát a biztosító szakemberei többnyire a kárbeje­lentés előtt intézik a károsultak ügyeit. A lakásbiztosítások jelen­leg 24 féle kárra nyújtanak fede­zetet. Az ÁB részint növelte a kockázatot, részint pedig megol­dotta azt a gondot is. hogy ki-ki a biztosítás alapján kapott pénz­ből pótolni tudja a veszteséget, így a bútoroknál — 50 ezer forin­tos értékhatárig — az újrabeszer­vzési áron állapították meg a té- ’rítést. Az üvegkárok tavaly na­gyobb számban fordultak elő, mint 1976-ban — ebben szerepe volt az emlékezetes (tavalyi nyári kecskeméti és kiskunfélegyházi viharoknak —, s országosan négy­millió forinttal többet fizettek ki. Nemcsak a megyében, de orszá­gosan is jelentős a mezőgazdasági biztosításokkal kapcsolatos bizto­sító tevékenység. Az elmúlt két év adatai igazolták — állapította meg az előzetesen kiadott tájé­koztató —, hogy a szőlő, gyümöl­csösök tavaszi fagykockázatának elvállalása nagyban hozzájárul az üzemek biztonságos gazdálkodásá­hoz: tavaly 800 millió forintot fi­zetett ki e címen a biztosító. Most is-gondolkoznak új formációkon: az állami gazdaságok, termelőszö­vetkezetek ugyanis azt kérik, hogy az őszi fagykárok térítését is vállalja a biztosító. Végleges válasz erre vonatkozóan még nincs, de a tájékoztatón elhang­zott. hogy jövő évtől a mainál nagyobb kockázatot vállal az ÁB, ami a mezőgazdasági biztosításo­kat illeti. Még ehhez tartozik, hogy a me­zőgazdaságot ért jégkárok tavaly 2.1 milliárd forintot tettek ki. Ba­ranyában viszont, ahol mint is­meretes rakétás jégelhárító rend­szer mííködik. a korábbi évek 144 milliós kártérítési átlagával szem­ben tavaly csak 34 millió volt a kár. s ha ehhez hozzátesszük, a biztosító 20 milliós részesedését e rendszerben, még mindig „jobban járt”. Ahol a jövőben kiépül a jégkárelhárító rendszer, ott a biz­tosító hajlandó fedezni a költsé­geket. hangsúlyozta Gerebenics Imre. Az idegenforgalom növekedése tette szükségessé az új utasbizto­sítási módozatok kidolgozását, kü­lönösen a nyugati kirándulásokra vonatkozóan. Várhatóan májustól lép majd életbe az a biztosítási forma, melynek alapján a külföl­dön magyar állampolgárt hirtelen elérő betegség miatt fizetendő or­vosi, ápolási, kórházi költségeket — devizában — a biztosító fe­dezné. KONFERENCIA A NEUTRONFEGYVER ELLEN Megnyílt Genfben a nemzetközi leszerelési értekezlet szabó zoi- Állásfoglalásukat az ENSZ-közgyűlés elé terjesztik tán, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Az ENSZ genfi központjában, a Nemzetek Palotája kongresszu­si termében hétfőn megnyílt a nemzetközi és nemzeti nem kor- mányszervezétek leszerelési érte­kezlete. A négynaposra tervezett tanácskozáson öt világrész társa­dalmi szervezeteinek képviselői a fegyverkezési verseny veszélyeiről és a leszerelés lehetőségeiről folytatnak vitát, majd megfogal­mazzák állásfoglalásukat, amelyet az ENSZ-közgyűlés május 23-án megnyíló és a leszereléssel fog­lalkozó rendkívüli ülésszaka elé terjesztenek. A genfi értekezlet jelentőségét — egyebek mellett —, az is mu­tatja, hogy a küldöttek között ott van a nemzetközi politikai élet és a haladó társadalmi szerveze­tek számos kiemelkedő képvise­lője is. A megnyitó plenáris ülés elnöke Sean MacBride, nemzet­közi Lenin- és Nobel-'békedíjas volt ír külügyminiszter. Az el­nökségben egyebek között helyet foglal a genfi kanton elnöke, a konferencia-város polgármestere, Lazar Mojszov, az ENSZ-közgyű­lés jelenlegi elnöke, Olof Palme volt svéd kormányfő, P. Noel Ba­ker Nobel-békedíjas politikus, Valentyina Tyereskova, a szovjet nőbizottság elnöke és Patricia Schoeder asszony, az amerikai törvényhozás tagja is. A tanácskozás munkájában részt vesz az Országos Béketanács küldöttsége is, amelyet Pethő Ti­bor alelnök, a Magyar Nemzet főszerkesztője vezet. A plenáris ülést követően a ta­nácskozás résztvevői szakbizott­ságokban folytatják munkájukat. * A Béke Világtanács a Svájci Béketanáccsal közösen nemzetközi konferenciát rendezett vasárnap Genfben a neutronfegyver ellen. A gyűlés elnökségében helyet foglalt Romesh Chandra, a BVT elnöke, Valentyina Tyereskova, a szovjet nőbizottság elnöke, Costa Gomes, volt portugál államfő, va­lamint Genf kanton és Genf vá­ros képviselői. A találkozó részt­vevői között jelen volt a Magyar Béketanács küldöttsége is. Romesh Chandra beszédében hangsúlyozta: a nemzetközi ér­tekezleteknek különös jelentősé­get ad az a tény, hogy a NATO tanácsa májusi, washingtoni ülé­sén dönt a neutronfegyver beve­zetéséről. A BVT a hátralevő hó­napokban a nemzetközi közvé­lemény támogatásával el akarja érni, hogy a washingtoni tanács­kozás résztvevői mondjanak le a barbár fegyver bevezetéséről. A találkozón felszólalt Pethő Tibor, aki beszámolt a neutron- bomba veszélyére figyelmeztető és annak bevezetését ellenző ma­gyar akciókról, majd ismertette az Országos Béketanács és a Tu­dományos Akadémia együttes ülésén megfoigálmazott neutron- fegyver-eilenes nyilatkozat szö­vegét. A genfi konferencián a több mint ötven országból érkezett küldöttek közös nyilatkozatot fo­gadtak eL Ebben rámutatnak, hogy a neutronbomba nem csu­pán a nukleáris taktikai fegyver egy modernebb változata — mint ahogy megszállottjai állítják —, hanem a nukleáris konfliktus ve­szélyét növelő fegyver. A neut­ronbomba aláaknázza a nemzet­közi enyhülés folyamatát és új akadályokat gördit a leszerelési erőfeszítések útjába. Senki se gondolja — folytatódik a nyilat­kozat —, hogy az új fegyver csu­pán Európára nézve jelent ve­szélyt, ellenkezőleg, a világ bár­mely pontján felhasználható a demokratikus és felszabadító mozgalmak ellen is. Az sem vé­letlen, hogy a NATO abban az időpontban kíván dönteni a neut­ronfegyver bevezetéséről, amikor az ENSZ-közgyűlés közelgő rend­kívüli ülésszakán a leszerelési fo­lyamat gyorsításáról és konkre­tizálásáról tanácskoznak majd. A neutronfegyver ellen szer­vezett kampány sikere alkotó módon hozzájárulhat az ENSZ- közgyűlés leszereléssel foglalkozó rendkívüli ülésszaka megfelelő politikai légkörének kialakításá­hoz és a leszerelési világkonfe­rencia mielőbbi összehívásához. A genfi találkozó résztvevői fel­hívással fordulnak a világ köz­véleményéhez, hogy — tekintet­tel a NATO tanácsának közelgő ülésére — fokozzák a neutron­fegyver betiltására irányuló erő­feszítéseiket. (MTI) • A képen Romesh Chandra, a BVT elnöke, Lazar Mojszov, az ENSZ-közgyűlés soros elnöke és a nemzetközi Lenin- és Nobel-béke­díjas volt ír külügyminiszter, Sean MacBride. (Telefoto — AP.) Filmek, mozik, nézők Az egyik nagyközség mozi­kedvelő gyógyszerésze kérdés­sel válaszol érdeklődésének okait firtató kérdésemre. „Mi­ért nem járnék el minden jobb előadásra, miért ne hívnám föl barátaim figyelmét a jobb filmekre? Igazán nem becsü­löm le a művelődési házat, de ott tizedannyi művészetet sem kaphatok. Viszolygok az össze­tákolt nótaestektől, ritkán jut ide a színház. Hiába keresne olyan hónapot, amelyben lega­lább egy-két tartalmas, élmé­nyeket ígérő, világhírű művé­szeket felvonultató film ne len­ne a műsoron. Az utóbbi idő­ben új vetítőgépeket szereltek föl, kicsinosították a nézőte­ret, otthonossá vált a mozi. Miért ne jönnék?” Ugyanebben a faluban ked­vetlenül panaszolta a film­színház ügy buzgó, rokonszen­ves vezetője, hogy még soha­sem hívták, meg a falu köz- művelődési viszonyait, a tenni, valókat feltáró, összegező meg­beszélésekre, noha átlagosan évente hatszor látogat el min­denki a moziba. Volna mon­dandója, még többet tehetne az intézmény a több tudásért, az ízlés fejlesztéséért, a sza- , bad idő kellemes, értelmes el­töltéséért. Gyorsan hozzáteszi: az átlagoló statisztikák szük­ségszerűen torzítanak. A gye­rekek, a fiatalok és az időseb­bek egy csoportja szinte min­dig a moziban ül; mindent megnéznek válogatás nélkül, sokan egy-két hét alatt elfe­lejtik amit láttak. Persze akad. nak köztük is, akiknek a mozi. zás több puszta időtöltésnél. A magvas filmek többsége a kö­zépnemzedékre számit. Jobb is lehetne az alkotók és a fölté­telezett befogadók kapcsolata. Ritkán jut el viszonylag ez a generáció a moziba. Még az ér­telmiségiek , is húzódoznak; hatnak az előítéletek, az avult szokások, a korábbi rossz ta­pasztalatok. Az érdeklődés csökkenése a magyar film iránt megcsap­pant bizalomnak is tulajdonít­ható. Tavaly egyhetedét sem érte el világviszonylatban is kiemelkedő 1955-ös csúcsnak. Az okokat ne firtassuk most. Csak annyit, hogy 1976-ban re­mélhetően tartós felemelkedés kezdődött. Az elmúlt esztendő összesí­tett adatai mindenesetre meg­erősítik bizakodásunkat. Töb­ben váltottak jegyet honi alko­tásra, mint 1976-ban. Különö­sen kedvezően fogadták a Lu­das Matyit és a mai falut, az átalakuló életforma ellentmon­dásait szatirikusán ábrázoló Veri az ördög a feleségét. A filmszínházak elnéptele­nedése világjelenség. A nyuga­ti filmipar tőkés vállalkozói a jó ízlést sértő, gyakran por­nográf jelenetekkel, rémisztő iszonyatokkal, technikai trük­kökkel,í lenyűgöző látványos­sággal próbálják becsalogatni az elmaradt számilliókat. Számunkra ez az út járha­tatlan, összeegyeztethetetlen el­veinkkel, céljainkkal. Hiszünk abban, hogy az ér­tékes magyar filmek újra meg­találják közönségüket, és ál­talában növekszik az értékes alkotások látogatottsága. Bár­mennyire is örvendetes a be­vétel növekedése, nem mind­egy, hogy a Volt egyszer egy vadnyugat hozza be a pénzt, (az embereket), vagy a Magya­rok; csökken-e a különbség a csupán olcsó, gyakran sekélyes szórakoztatásra készített és a magvasabb, múltunkat, jele­nünket feltáró, emberségünket növesztő filmek látogatottsága között. A tavalyi év e tekintetben is táplálja a reményt. A bemuta­tott 207 játék- és egész estét betöltő dokumentumfilm majd 76 millió nézőjének egyharma- da magyar vagy szovjet filmre váltott jegyet. Sikerrel mutat­tak be fontos társadalmi, em­beri problémákat nagy művé­szi erővel elemző nyugati fil­meket is. Január 27-i számunkban méltattuk a Bács-Kiskun me­gyei Moziüzemi Vállalat 1977- es eredményeit, a lakosság kü­lönböző rétegeihez sajátosan közelitő műsorpolitikáját, kez­deményezéseit. Mindennek tu­lajdonítható, hogy míg vidé­ken átlagban 89 néző jutott egy előadásra Bács-Kiskunban 106. A pécsi filmszemle hangula­ta, a Filmnapok falun eddigi rendezvényeinek sikere, a mo­zi közművelődési jelentőségé­nek felismerése — a cikk ele­jén említett eset szabályt erő­sítő kivétel — a javuló, a kö­zönségigényt és korszerű forr mában megjelenített gondola­tiság közös nevezőjének tuda­tos kutatása, egyeztetése to­vábbi sikerekkel biztat. Tovább növekedhet az arra érdemes filmek közönségbázi­sa, társadalmi hatása, ha a gyártók, forgalmazók egy'Pil­lanatra sem felejtik, hogy a film a szocialista kultúra fon­tos része, a mozik a tudat- és ízlésformálás fontos helyei. H. N. B. J.

Next

/
Thumbnails
Contents