Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-03 / 29. szám

1978. február 3. • PETŐFI NÉPE • 3 Családi ház, vagy több szintes? — Ott volt a legdinamikusabb a fejlődés, ahol tudomásul vet­te. hogy a tanyáról beköltözők szívesen gazdálkodnának — ha kisebb mértékben is — új házuk körül. Több községben attól tar­tottak, hogy a nagy telkek kiala­kítása alaposan növeli a közmű­vesítés költségeit. Tiszakécskén, Lajosmizsén. Kunadacson, Nyár- lőrincen megtalálták a megol­dást: mélységben, az utcára me­# Jellegzetes solti utcarészlet. Ankét a falusi magánerős építkezésekről (I.) Bács-Kiskunban az idén előreláthatóan 2800 falusi család költözik új lakásba. Töb­ben is építkeznének, ha javulna az anyagellátás, volna elegendő kivitelező. Készülő házak látványa örven­deztet megyeszerte. Sokan most fontolgatják, hogy miként kezd­hetnének hozzá a fészekterémtés- hez. Mennek tanácsért a koráb­ban építkezőkhöz. Van választék. A mezőgazdaság átszervezése óta elkészült csaknem 30 ezer lakás átrajzolja a hagyományos faluké­pet. —~— “ I Okkal vártuk, Tervek \ hogy élénk ta­________ 1 pasztalat- és v éleménycse­re alakul ki a falusi magánerős- építkezésekről szervezett anké­tünkön. Így történt. A meghívot­tak alapos helyzetismerettel, az ügy fontosságának tudatában ke­resték a kívánságok és a lehető­ségek közös nevezőjét, kutatták a gondok csökkentésének, a gyor­sabb előrehaladásnak a lehetősé­geit. BAUNOCH GYÖRGY, a kis­kunhalasi járási hivatal elnöke, a tanácskozás házigazdája, mint fontos alapfeltételről, a rendezé­si tervekről beszélt első felszó­lalóként: — Ezekkel hozhatók összhang­ba a hatósági előírások, a helyi igények, adottságok, a közösségi és egyéni érdekek. A megyei tá­mogatásnak is köszönhető, hogy járásunkban minden falunak van rendezési terve. Olyan gyorsak a változások, hogy ezeket két-há- rom évenként felül kell vizsgál­nunk; így szolgálják hatékonyan a fejlődést. Volt egy időszak — például —, amikor elleneztük a nagymérvű állattartást, szorgal­maztuk a tiltó rendelkezéseket, Később, az országos irányelvek hatására felülvizsgáltuk álláspon­tunkat, javasoltuk a tilalmak ész­szerű csökkentését. DR. NAGY KAROLY, a bajai járási hivatal elnöke: — A gyakorlat általában ki­igazítja a kisebb tervezési hibá­kat. Néhány helyen túl sokat markoltak, mellőzték a realitáso­kat. Egy közepes nagyságú falu­ban indokolatlanul sok utcát je­löltek többszintes beépítésre. Másutt kivitelezhetetlen faluköz- pont-áthelyezést javasoltak. A tervek „karbantartása” jó mód­szernek bizonyul. BENE ANDRÁS, a kecskeméti járási hivatal elnöke a tanyás sa­játosságokat elemezte. rőlegesen nyújtották meg a tel­keket. Azokkal sem értettünk egyet — minket igazolt az Idő —, akik mindent egy kupacba akartak zsúfolni. Egyetértek a tervek rendszeres egyeztetésével. Vigyáz­ni kell arra, hogy ez elvi alapon történjék, mert előfordult, hogy pillanatnyi könnyebbség kedvéért a tervet elfogadó testület rövid idő múlva meghajolt ilyen-olyan részérdek előtt. NAGY ÁRPÁD, a kiskőrösi já­rási hivatal osztályvezetője: — Nálunk is gondoltak a ta­nyákról beköltözőkre. A tervezők főként nagyközségekben szorgal­mazzák többszintes házak építé­sét. ÚJSÁGÍRÓ: — A tervek ré­vén javult-e a telekellátás? BENE ANDRÁS: — Némi el­lentmondás tapasztalható járá­sunkban a műszaki terv és. a va­lóságos igények között. Most mintegy nyolcszáz telek áll az építtetők rendelkezésére. Ráadá­sul egyenetlen megoszlásban. Kun. adacson 150, Kerekegyházán egy se. Gondosan előkészített válasz­ték van Tiszakécskén, Kunszent- miklóson a minimális igények ki­elégítése is nehézkes. Sajnos a kisajátítási törvény nem eléggé egyértelmű, eltérően értelmezik. Hosszú ideig hányódott az orgo- ványi terv, mivel a lakásépítés nem szerepel a kisajátítási okok között. STACHO KÁROLY, a kiskun- halasi járási hivatal osztályve­zetője: — összefüggés mutatható ki a választék nagysága és az építési kedv között. Rokonai közeléből senki sem költözik szívesen a fa­lu túlsó végére, nagyobb telek­ről sokkal kisebbre. Van aki min­denáron a központban szeretne lakni, van aki olcsóbbal is meg­elégszik. NAGY ISTVÁN, az MSZMP kiskunhalasi járási bizottságának titkára: — A várható igények körülte­kintő felmérése alapkövetelmény. Szánkon úgy látszott, hogy kellő számú telket értékesítenek. Pilla­natok alatt elfogyott a kínálat, ami nem csoda, hiszen az olaj, a földgáz sok pénzt hoz a község­be. A vállalat erőteljesen támo­gatja az építkezőket. 1976-ban 85 ezer Ft-t kapott mindegyik haj­lékteremtő. Általában az üzemek, állami gazdaságok, segítik dolgo­zóikat. A halasi Állami Gazda­ság — például — az ültetvény- telepítési tervekkel együtt szor­galmazza a tanyák megszünteté­sét. Másutt is tapasztalható nyilván, hogy egyre több városi vesz tel­ket közeli községekben. Számolni kell az igények növekedésével. DR. NAGY KÁROLY: — E pil­lanatban 645 telek vásárolható já­rásunkban az OTP-nél. 72 több­szintes építkezésre is alkalmas. SÁNDOR BÉLA. a megyei ta­nács építési, közlekedési és víz­ügyi osztályának vezetője: — Osztályunk is nagyon fon­tosnak tartja, hogy megfelelő Telkek időben, helyen kellő mennyiségű telek legyen. Az állandó állami telekkínálat megakadályozza az árak emelkedését. Kívánatos, hogy mindenütt számoljanak az úgyne­vezett feltételezett telkekkel, vagyis az építésre alkalmas, vagy alkalmassá váló házhelyekkel, így a település nem nyúlik mint a rétestészta, jobban hasznosítha­tók a központi részek. Közvetve már szó esett a fa- j luképről. Bizo­nyos tekintet­ben átmeneti korban élünk, ezért nagyon vigyáznunk kell, hogy az összhang megmaradjon. A vál­tozó kor ugyanis szétfeszíti a ré­gi lakás kereteit, elveti a régi életformához húzó igényt, de már választ szeretne adni a diplomás fiú, lány igényeire, olykor a táv­latiakra is. Előfordul, hogy hagyományos utcakép foghíjára rátelepítenek egy-egy modern környezetben szép, célszerű kockaházat. Tönk­reteszi a látványt, megcsúnyul a ház is. Miért, építenek ilyet? Nem akar lemaradni a másik mögött, vagy éppen olyat akar, amilyen a másiknak nincs. BENE ANDRÁS: — A korsze­rű falukép előfeltétele a korsze­rű lakás. Az igények felkeltése, teljesítése a mi feladatunk is. A negyedik ötéves tervben a várt­nál 30 százalékkal több, 3890 la­kás épült járásunkban. Hová köl­töztek főként? A nagyközségekbe, mert ott általában könnyebben jutottak intézményi ellátottság­hoz. Az urbanizálódó nagyközsé­gek vonzása egyre erősebb. DR. NAGY KÁROLY: — Milyen legyep a korszerű falu? A lehetőségek sok mindent megha­tároznak. Sziszegünk mostanában a sátortetős divat miatt. Pedig kicsit mi csináltuk, mert csak ilyen, ehhez való építőanyagokat — gerendákat stb. — árultak, ilyen terveket ajánlottunk. Mind­ezzel a feltételekre szeretném irá­nyítani a .figyelmet. A korszerűség alatt ma a vá­rosit utánzó telepszerű építkezé­seket értenek. Sajnos a helyi ta­nácsok szűkös pénzalapjai nehe­zítik az előközművesítést. Elég hosszadalmas az OTP-hitel meg­szerzése. Kétségtelen, hogy ma még a családi ház a legkedveltebb. A háztáji gazdálkodás, elsősorban az állattartás miatt részesítik előnyben a hagyományos formát. Egyelőre, mert a háztáji állattar­tás csökkenése elkerülhetetlen fo­lyamat. Autót vesznek és ha meg­van a kocsi, azzal utazni akar­nak. Egy tehén, egy malac miatt nem maradnak otthon. A növény- termesztés az más, a paprika, pa­radicsom, szőlő nem kér minden­nap enni. így elképzelhetőnek tartom a társasház-perspektívát, de szellősen, tágasan, telepítve a házakat, megőrizve a falu hangu­latát. Heltai Nándor [ Falukép Igények • • Összhangban a lehetőségekkel Üvegből többet, vagy kevesebbet? A helyi tanácsok választott tes­tületéi a közelmúltban megvitat­ták és jóváhagyták az 1978. évre vonatkozó költségvetési és fejlesz­tési terveiket. Mondani sem kell, hogy milyen jelentős, a városok, községek fejlődését alapvetően be­folyásoló ügyben hoztak felelős­ségteljes döntéseket. Az alábbi jegyzetsorok egy ilyen tanácsülés munkájából, hangulatából idéznek fel egy-egy mozzanatot. Tiszakécskén a nagyközség ta- nácstestülete a Hazafias Népfront­bizottsággal közösen minősítette a végrehajtó bizottság javaslatát. A felszólalók mindannyian megálla­pították: jó a terv, alkalmas arra, hogy a helyi erőfeszítésekkel együtt idén is tovább, fejlődjön a nagyközség. Ugyanakkor megfo­galmazódott az is, hogy a pénzzel okosan kell gazdálkodni. Rangso­rolják a beruházásokat, hogy a meglevő alapellátottságot az idén, s a következő évben is minőségi­leg javíthassák. Véletlen? Aligha. A vitában fel­szólalók szinte kivétel nélkül hi­vatkoztak a televízióban nemrég bemutatott Naplemente című film­re. Jó érzéssel, felelősséggel nyug­tázták mindazt, amit a tanács és a társadalmi szervek eddig tettek az idős emberekért. De még töb­bet kell tenni. Elhangzott a javaslat: társadal­mi összefogással terven felül lé­tesítsenek egy ötven személyes penziós rendszerű otthont az öre­gek számára. Ezzel a létesítmény­nyel a környező tanyavilág, s a kisebb településeken élő rászoru­lók helyzetén lehetne javítani. Miskó István, a nagyközség ta­nácselnöke még a napirend vitája előtt felolvasta a helyi pártbizott­ság felhívását, melyet a település valamennyi lakójához intéztek. Lényege: csatlakozzanak ahhoz a községpolitikai mozgalomhoz, amely 1980-ig ajánl közös felada­tokat. Idén tanmedencét akarnak épí­teni a sportligetben, ezzel megte­remtik a gyerekek szervezett úszás oktatását. Jövőre a kereskedelmi ellátás javítása a közös cél. Részt- vállalnak négy élelmiszer ABC- üzlet kialakításában. Ezzel egy időben a hűtőkapacitás növelésé­vel, a szállítási feltételek javítá­sával a tanyai boltokba is naponta friss áru kerül majd. 1980-ban el­kezdik a nagyközség új egészség- ügyi létesítményének építését, s a VI. ötéves tervidőszak alatt ennek a jelentős beruházásnak a meg­valósítására összpontosítják a „két napot a nagyközségért’-akciót. A felhívás „zöld utat” kapott a közös tanácsülésen. Az egyik üzem dolgozója felszólalásában je­lezte, hogy a szocialista brigádok vállalásaikat most állítják össze, így jókor jött a pártbizottság fel­hívása. Az Országos Likőripari Vállalat helyi üzemének vezetője bejelentette, hogy dolgozóik ké­szek a közös társadalmi munká­ban résztvenpi. Tanulság: akkor jó egy költség- vetési és fejlesztési terv, ha nem vágyakat, erőt meghaladó elkép­zeléseket tartalmaz, hanem reális, valóban szükséges és kivitelezhető célkitűzéseket. A tiszakécskei kö­zös tanácsülés ilyen tervet hagyott jóvá. A többletet, a kiadási rova­tokon nem szereplő pénzt maguk teszik hozzá — a közösség. Szabó Attila A kiskunmajsai ÁFÉSZ 13-as számú boltja alig száz lépésnyire van a piactól, s kicsinysége elle­nére nagy forgalmat ‘ bonyolít le, havonta megközelíti a félmilliót. A boltvezetőt. Lány Lajost arról kérdezem, hogyan alakult a reg­geli üveges szeszfogyasztás az al­koholárusítási korlátozás beveze­tése óta. — Nemrégiben még a szom­szédban volt egy kocsma, most az a piacon üzemel, természetesen ott sem árusítanak szeszt kilenc óráig. Ennek ellenére az üveges italok forgalma nem növekedett. Azok. akik féldecit innának, nem veszik meg helyette a fél litert. A másik dolog az. hogy nem is kapunk annyit italárukból, mint amennyit megrendelünk, így az­után — még akaratunkon kívül is harcolunk a túlzott alkoholfo­gyasztás ellen. — Tudja, itt Majsán — foly­tatja ezután —, jópár zugkocsma van. Azok bonyolítják most le azt a forgalmat, amit eddig a kocsmák. Megoldják az emberek, ha inni akarnak... Ugyanezzel a kérdéssel keres­tem fel Kecskeméten a Széchenyi téri ABC-t is, ahol Eszik Ist­ván boltvezetővel és helyetesé- vel Bánszki Istvánnal beszélget­tünk. — A rendelkezést követő két nap után reggelente, már nyitás után. rajzanak ide az emberek. A fél és a kétdecis üvegek fogy­nak —. mondja az boltvezető- helyettese, s a polcot mutatja, ahol igencsak foghíjas már a glé- dába állított üvegek sora. Gyor­san megszámolja, ma reggel leg­alább 60 üveg kétdecis tömény szesz fogyott. — Azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, hogy átvettük a Volán bisztró forgalmát. A két­decis üvegek forgalma még csak növekedni fog azután, ha a fél- decist kivonják a forgalomból. — Mennyivel növekedett a szeszforgalmuk január eleje óta? — Legalább a duplájára. És biztos, hogy a munkába indulók viszik. — Mi a véleményük a féldecis üvegek kivonásáról? Segít ez a rendelkezés az italozási szokások megváltoztatásában? — Biztosan. Tudniillik, ha a kétdecis szeszt veszi meg az ita­lozó ember, akkor három válasz­tása van. Megissza belőle a szo­kásos mennyiséget, a többit el­teszi másnapra. Ez a legvalószí­nűtlenebb. mert úgyse bír a csá­bításnak ellenállni — elemzi a lehetséges eseteket a boltvezető. A másik eshetőség, hogy közösen isznak. Ez sem megy, mert a „közösségi érzés” nem az igazi, arra gondolhat a kínáló, vajon visszakapja-e ezt a kortyintást holnap reggel a munkatársától? A harmadik variáció, megissza az egészet, berúg, ami következmé­nyekkel jár. Ezután csak azt tu­dom, hogy változást az hoz, ha a féldecis üvegek eltűnnek a bol­tokból. Majd meglátjuk, így lesz-e. Amikor kilépek a bolt ajta­ján, két fiatalemberbe ütközöm. Kezükben kisüveg, pálinkával. Már az „illata” is mellbevágó, s az árkádon végigkísér. És isszák. N. M. Hódít a giccs A városok tele vannak rossz formájú, műkő virágtartókkal, a szökőkutak, csobogók a kerámiá­nál nehézkesebb és drágább anya­gokból készülnek. A kerttervezők már régóta keresik a kertbe illő kerámiaplasztikákat, de azok hiánycikknek számítanak. Évek során kialakult az az anyagilag tehetősebb réteg is. amely igé­nyelné, hogy kentjében egyedi ke. rámiia álljon és szívesen vásárol­na ilyeneket. t A kerámiával kapcsolatban mindenekelőtt arra kellene fel­hívni a figyelmet hogy hány faj­ta felhasználási területe van a mostaniakon kívül ennek az ér­dekes anyagnak. Ez igényt éb­resztene a kerttervezőkben, a városrendezőkben. Igényt szülhet­ne a kerámiára a kertekben, az értékesebbre, művészileg maga­sabb színvonalú kerámiákra. El kellene érni, hogy a kerámiáknak nem utólag keresnék meg a he­lyét az épületeken, a városokban, és nem találomra állítanák fel valamelyik zugában a parknak, a kertnek. Ügy alakítanák ki a kör­nyezet és úgy születnének meg a kerámiák, egymást föltételezve, hogy együtt teljesedjék ki mind­kettő szépsége. A giccstől azonban itt Is sok­szor csak egy lépés választja el az embert. A giccstől, amely rincs kihalóban, sőt éppenséggel virágkorát éli: megtölti a kira­katokat. „ránk köszön” a kisvá­rosi parkokban és az. elővárosi villák homlokzatáról. Hiába minden tiltakozás új meg új for­mában kerül elénk. De talán mégsem alaptalan az a remény, hogy fölvehetjük ellene a harcot, például a művészi igényű szabad­téri kerámiákkal. Ügy látszik, hogy mindez nemcsak hazánkban gond, hanem más országokban is; például Finnországban, ahol egy< magában szobrászkodási kedvet érző ember a kénen látható „mű­alkotással” díszítette a kertjét (a cementből és műanyagból készült) „szobor” egyébként egy pihenő postást ábrázol.) Pizzasütő infrakemence Olaszországban a pizza a leg­gyakrabban fogyasztott sós sült­tészta: minden vendéglő étlap­ján szerepelnek pizzák, megta­láljuk őket a kis sütödék kiraka­tában, az apró pizza boltok ban, utcai árusoknál, de a családok asztalán is sűrűn megjelenik a kerek, lángos formájú tészta, amelynek tetején étvágygerjesz­tőén kínálják magukat a son­kás, halas, paradicsomos, gom­bás. gyümölcsös ízhalmok. A piz­za kelt tésztából készül, hason­lóan magyar „testvéréhez’" a lán- goshoz. Olcsó, de munkaigényes eledel, ám a fáradtságért bőven kárpótolnak a finom falatok. Minden vidéknek, minden olasz háziasszonynak megvan a maga speciális pizzareceptje. Régebben az olasz háziasszony kemenceszerű alkalmatosságban sütüitte a pizzát, ma már villany­vagy gáztűzhely sütőjében pirul sárgásbarna színűre a finom cse­mege. Amint a mi palacsinta- és lángosárusaink. az apró kis pizza­boltok tulajdonosai is alig győzik a nagy forgalmat. Számukra ké­szíti az ipar a képen látható inf- rasugaras pizzasütő kemencét} amelyben gyorsan és egyenlete­sen sül meg a kerek tészta. A különleges kemence egyik reke­széi a sütésre, a másikat a már megsült pizza melegen tartására használják. Az iinfrasugárzó készülékeket, melyeknek aránylag alacsony hő­mérsékleten izzó melegítőtestei infravörös sugarakat' bocsátanak ki, egyre több helyen használják a gyakorlati életben. Az infravö­rös sugarakkal való melegítés fo­lyamatának intenzitása nagymér­tékben függ az anyag infravörös áteresztő képességétől. A fémek például az infravörös sugarakra majdnem teljesen átlátszatlanok. A nedves anyagok általában ke­vésbé engedik át az infravörös sugarukat, mint a szárazak. • Modern, infrasugaras pizzasülő kemence. Az alkohol hatása a májra Újabb és újabb kísérletek bizo­nyítják, hogy az erősen iszákos emberek májának a károsodása nem azért következik be, mert a nagy ivóknak nincs étvágyuk, ke­veset esznek és ezért rosszul táp­láltak. Fordítva van: az alkohol a belső szerveket közvetlenül káro­sítja, s ennek eredménye az ét­vágytalanság. Az étvágytalanság tehát nem oka, hanem következ­ménye a szervezet megbetegedé.- sének. Két kutatócsoport állatokkal végzett vizsgálatokat. Az első kí­sérletsorozatban a kísérleti ala­nyok patkányok voltak. Két cso­portra osztották őket. Mindkét csoport tápláléka elegendő meny- nyiségben tartalmazta a szükséges tápanyagokat (szénhidrátot, fe­hérjét, zsiradékot, sókat, vitami­nokat). Az egyik csoportnak az élelmébe 35 százalékos etilalko­holt is tettek. (Ez az alkoholtípus az, amely szeszes italainkban elő­fordul.) AZ alkoholt úgy adagol­ták, hogy a napi kalóriafogyasztás ugyanannyi legyen, mint a kont­rolcsoport állataié. Ezért annyi kalóriát képviselő szénhidrátot vettek el az alkohollal kezelt pat­kányok ételéből, amennyit a be­vitt alkohol tartalmazott. Ez azért volt lényeges, mert a túltáplálás maga is okozhat májelváltozást, öt hónapon át tartották a patká­nyokat ezen az étrenden. A kísér­let befejeztével az állatokat meg­vizsgálták: az „alkoholista” pat­kányok májúban zsíros elfajulás fejlődött ki az alkohol hatására. A másik kísérletsorozat alanyai majmok voltak, őket is két cso­portra osztották, és az egyik cso­port tagjainak rendszeresen adtak alkoholt. Az egyenértékű kalóriá­ra az ő táplálkozásuk esetében is figyelemmel voltak. A kísérlet fo­lyamán különböző időpontokban a majmok májából szöveti mintát- vettek. Az „alkoholista” majmok mája a legkorábbi mintában zsí­ros elfajulást, a későbbiekben he­veny alkoholos májgyulladást mu­tatott. Négy évig tartó alkohol­adagolás után két majom májá­ban májzsugorodás fejlődött ki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents