Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-26 / 49. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évr. 19. szám Ára: 90 fillér 1978. február 26. vasárnap A Tisza-völgyi hévízkincs # A saláta helyére a hajlati- sós paradicsom kerül. Vargáné palántát készít elő. Szénhidrogén kutatása közben számos hőforrást tártak fel a Tisza völgyében Pest, Szolnok, Csongrád és Bács-Kiskun megyében. A 65—85 Celsius-fok hőmérsékletű és megfelelő vízhozamú kutak természetes hőjét kellő anyagi befektetés, előkészítés után jól tudja hasznosítani a mezőgazdaság. RákóczLfalva. Cserkeszőlő, Szentes, Szeged környéke, a Tiszán innen pedig Tiszakécske mezőgazdasági szövetkezetei immár egy évtizede termálvízzel fűtik a kertészeti hajtatóházakat. • A friss salátát szedi Kiss Éva és Hangyási Imréné, a tiszakécske! Üj Elet Tsz fóliasátrában. Eddig több mint ötezer fejet szállítottak a kereskedelemnek. A januári, februári hidegben is (kellemes hőmérsékletű üvegházban, fóliasátorban korai saláta, paprika, hónapos retek, uborka, később paradicsom terem. Népgazdasági érdék a Tisza-völgyi hóvizkincs hasznosítása, hiszen a természetes hőforrás segítségével sóikkal gazdaságosabb a zöldség- hajtatás, és növelhető a kora tavaszi hónapok ker- tivetemény-kínálata az élelmiszerboltokban. hasznosítása KORSZERŰ GYÁRTMÁNYOK, MINŐSÉGJAVÍTÁS Tervek az ipari üzemekben A fejlődés, a termelés és a gyártmányok korszerűsítése, a minőség javítása tovább folytatódik az idén a megye ipari üzemeiben. Törekednek a gazdaságos export növelésére, amellett, hogy a hazai igényeknek is maradéktalanul elegét kívánnak tenni. A tervek új beruházásokat irányoznak elő, melyek a munka- és üzemszervezés tökéletesítésével, a munkaidő jobb kihasználásával együtt a hatékonyság fokozását szolgálják. A tavalyinál nagyobb feladatok megoldását a szocialista brigádok újabb munkaverseny-vállalásai segítik. Szállító berendezések A MEZŐGÉP Vállalat tiszakécskei gyáregységében az elmúlt évben hatféle tárcsás boronát gyártottak. Ezenkívül szocialista exportra és a hazai megrendelésre ezekhez a termék ékhez jelentős mennyiségű pótalkatrészt is előállítottak. Sikeres évet zárt a gyáregység kollektívája: az árbevételi tervet 15, a nyereségtervet pedig 3.5 százalékkal túlteljesítették. Mint Dudás Árpád gyáregység- vezető és Asztalos Ferenc főmérnök tájékoztatott, az új esztendőt a múlt évi termékszerkezettel kezdték meg. Az első félévben ETiB—18 és 24, XT—3 és XT —4. XTN—3, valamint FFT—20 típusú tárcsásboronákat gyártanak. Folytatják a pótalkatrészek előállítását is. Az esztendő második felében viszont már új termékeket készítenek. A gyártmányösszetétel megváltozása azzal függ össze, hogy a MEZŐGÉP Vállalathoz került néhány élelmiszeripari gépcsalád. A tiszakécskei gyáregységet mezőgazdasági és élelmiszeripari szállító berendezések gyártására jelölték ki a cégen belül. Függőleges és vízszintes szállítószalagokat, valamint pa- dozatos szellőztető berendezéseket állítanak majd elő az év második felétől kezdődően. Ez lesz a gyáregység végleges profilja. A szemestenmény-felhordók mór nem lesznek ismeretlenek a kollektíva számára, ugyanis korábban készítettek ilyen termékeket. Ezekkel rokon berendezések a szintén gyártandó konzervipari üvegszállítő, -válogató és egyéb szalagok. A gyáregységvezető és a főmérnök elmondta, hogy 1978-ban 135 millió forintos árbevételi és 30 millió forintos nyereségtervet teljesít a kollektíva, ami lényegesen nagyobb az elmúlt évinél. Az új Skála fémszerkezete A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának ez évi programja 550 millió forint értékű termelést irányoz elő, tíz százalékkal többet a múlt évinél. A gyártmányszerkezet az idén is csaknem fele-fele arányban oszlik meg a belföldi és az export- termékek között. A gyár változatlanul nagy beruházások, kiemelkedő építkezések szállítója. Legújabb feladatuk a budapesti Marx téren épülő újabb Skála áruház fémszerkezeteinek a gyártása. Az összesen 55 millió forintot kitevő megrendelés háromnegyed részét teljesítik az év végéig, a többi szerkezetet a jövő tavasszal szállítják majd. Szerepel a Fémmunkás programjában a bélapátfalvai mészmű építésében, s még sok más fontos beruházásban való közreműködés. A gyár exportterve 250 millió forintos, eszerint 21 csarnok szerkezetét készítik el szovjet megrendelésre, s 8,5 millió forint értékben szállítanak nyílászárókat az uszty-iMmszki cellulóz- kombinát építkezéséhez. A gyár kollektívája hagyományaihoz hűen az idén is eredményes munkaversenyre törekszik. A feszes terv teljesítése mellett is elkészítik a kiemelt beruházásokhoz szükséges szerkezeteket. A nagyvállalat múlt évi eredményes gazdálkodásának hatására várható, hagy ebben az évben az előirányzottnál többet fordíthatnak fejlesztésre Kecskeméten. A tervbe vett termelést segítő berendezésék mellett valószínűleg jut néhány millió forint egy nagy teljesítményű, pontos munkát végző fúrógépre is. A szocialista brigádok segítségével A lakásépítési program megvalósításában ebben az évben a korábbinál jóval nagyobb feladatok várnak az Épületasztalos és Faipari Vállalat kiskunhalasi gyárára is. A tervek szerint az év végéig a tavalyinál tíz százalékkal több ajtót és 8 százalékkal több ablakot kell gyártaniuk. A napokban értekezletet tartottak a szocialista brigádok vezetői és elhatározták, hogy a Láng gyári dolgozók felhívásához csatlakozva tovább folytatják a munkaversenyf. Vállalták, hogy a szakmai képzés fokozásával, a termelés gondosabb szervezésével, a munkaidő-kihasználás 1 százalékos javításával tovább növelik a termelés és gazdálkodás hatékonyságát, mindent elkövetnek a hulladékanyagok megfelelő felhasználásáért. A szocialista kollektívák vezetői hangoztatták az értekezleten, hogy a vállalások teljesítésével a gyári nyereséget a tavalyihoz viszonyítva 10 százalékkal növelik. Fontos elhatározásnak számít az is. hogy az idei tervüket december 20-ra szándékoznak befejezni. A. T. S. A rendkívül költséges üvegházaik helyett a Ti- sza-völgyébefrt és másutt is könnyűszerkezetes fóliasátrakat, fóliaalagultakat építenek. amelyek szükség esetén könnyen szétszerelhetők, áttelepít- hetők. Megfelelően szerkesztett fűtőberendezéssel — amint ezt a tiszakécskei Űj Élet Tsz legújabb fóliasátrai is igazolják — akár 25 Celsius-fök hő- mérsékleti különbséget is képesek áthidalni. A ti- szakécske-kerekdambi szövetkezet szakemberei maguk szerkesztettek egyszerű eljárással megnövelhető fűtőfelületű berendezést, ami a kertészeti célra viszonylag alacsony — 63 Celsius-fak — hőmérsékletű termálvíz gazdaságos felhasználását a mesterséges ráfűtés nélküli is lehetővé teszi. Az Üj Élet Tsz-ben emellett a korszerű zöldséghajtatásra az eddiginél alkalmasabb fóliasátor-típus megválasztására is folytatnak kísérletet a műszaki és a kertészeti szakemberék. A kerekdombi Új Életen kívül Tiszakécske másik két mezőgazdasági üzeme évek óta szintén jól hasznosítja a Föld természetes hőjét a hajtatásos kertészet fóliasátraiban. A Tiszagyöngye. valamint a Béke és Szabadság Tsz minden évben nagy mennyiségű primőrárut ad át a hazai kereskedelem számára és exportra. Kezdeményezésük, tevékenységük, sajnos, nem talált követőkre Bács-Kiskun megyében. A szénhidrogén-kutatás legutóbbi időszakában pedig ismét számos természetes hőforrást találtak, különösen a Duna—Tisza közének déli felében. Ezek mezőgazdasági hasznosítása szükségszerű lenne a hajtatásos zöldségtermesztés fejlesztésére, az ágazat árukínálatának bővítésére. # A tiszakécskei Béke és Szabadság Tsz termálriiá fűtésű fóliasátrában szedésre érett a hónapos retek: Kátai Istvánné és Varga József né csomózza. (Tótfc Sándor felvételei.) Nagy mennyiségű szenet, fűtőolajat lehetne vele megtakarítani, és olcsóbbá tenni a primőrök tér* mesztését. K. A. Felkészülés a tél végi belvízvédelemre A vízügyi .igazgatóságok, a tanácsok, a víztársulatok és a mezőgazdasági nagyüzemek országszerte befejezték a tél végi— kora tavaszi belvíz elleni védekezés előkészületeit. Több ezer kilométeren iszaptalanították, gaztalanitották a belvízcsatorna- hálózatot, a megjelölt helyeken rendbehozták a belvízátemelő szivattyútelepeket, a hordozható szivattyúkat, s megtisztították a zsilipeket, a hidak és az átereszek környékét, hogy minden akadályt elhárítsanak a belvíz- védelem útjából. A várható belvizet jelző tényezők közül a hidrológiai és a meteorológiai adatok eddig nem utalnak különösebb veszélyre, mert az utóbbi évben a Dunántúlon és az Alföldön a sokévi átlagnál kevesebb csapadék hullott. Ennélfogva a talajvíz szintje is alacsonyabb a szokásosnál, csupán a Tiszántúl néhány körzetében haladja meg a közepest, általában egy méterrel. Óvatosságra int azonban az a tapasztalat, amely szerint elöbb-utóbb „pótlólag” lehullik a korábban elmaradt csapadék, ezért most a jelenleg várhatónál nagyobb belvíz elhárítására is felkészültek. A Tiszántúl magas talajvízszintű területein még a februári hideghullám előtt üzembe helyezték az átemelő szivattyútelepeket, hogy a várható belvíz fogadása érdekében minél jobban kiürítsék a levezető csatornák medrét. A víztározókat is felkészítették mintegy 200 millió köbméter belvíz visszatartására, s későbbi hasznosítására. A belvízkárok megelőzésének leghatékonyabb eszköze azonban az országos csatornahálózat, a szivattyúállomások és más védőmüvek tervszerű fejlesztése, amire évente több százmillió forintot költenek. A beruházási erőforrások hatékony felhasználása érdekében koncentrálták & fejlesztést a vízkárnak leginkább kitett területekre, elsősorban Kisköre körzetére, valamint Békés, Csongrád, Borsod, Szolnok és Szabolcs-Szatmár megye területére. Az utóbbi két évben csaknem 2000 kilométeres szakasszal bővítették a belvízlever zető csatornahálózatot. A távlati fejlesztési tervek szerint fontos cél, hogy a kora tavaszi belvizek levezetésének idejét 17-ről fokozatosan 12 napra csökkentsék. Ennek megfelelően kell bővíteni a csatornahálózatot és másodpercenként mintegy 200 köbméterrel növelni az átemelő szivattyútelepek teljesítményét. Mindinkább előtérbe kerül azonban a tározók kiépítése, ami a belvízveszély csökkentésével egyidejűleg lehetővé teszi a csapadékvíz tartalékolását az öntözési idényre, (MTI) Új gabonatároló ; g*rr • Kalocsán a műszaki átadás utáni hiánypótlást végzik a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat 1150 vagonos tárolóján, hogy teljesen készen fogadhassa az idei termést. (Pásztor Zoltán lelvétele.) Különbségek a gazdálkodásban A megye mezőgazdasága 1977-ben — 1975-höz viszonyítva — 8—9 százalékkal növelte termelését. Ez egy átlagos szám. amely mögött nagy a szóródás. A mezőgazdasági szövetkezetek termelési, gazdasági eredményeinek összevetéséből kitűnik, hogy csaknem azonos természeti viszonyok között gazdálkodó üzemek egy egységre vetített hozamai között indokolatlan eltérések vannak. Ebben a témában igen érdekes jelentést készített a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége, összehasonlította a körzetéhez tartozó mezőgazdasági nagyüzemek eredményeit. A számok bizonyítják, hogy búzából a szövetségi átlag alatt termelt 66 mezőgazdasági szövetkezet. Igaz az is, hogy az ezer hektárnyi vetésterületnél nagyobb táblán termelő hat termelőszövetkezet 8400 hektárról adta az összes termés több mint 40 százalékát. A kukoricánál is egyenes arányosság van a vetésterület nagysága és az elért termésátlag között, jelezve a koncentráció előnyös hatását a terméshozamokra. Hasonló összefüggés az állattenyésztés egyes vonatkozásaiban is fellelhető. A tejtermelésnél például jól mutatkozik ez a jelenség. Hiszen a tehenenként 2500 liter fölött termelő nyolc gazdaság átlagos tehénlétszáma csaknem kétszerese az ez alatt termelő szövekezetek állatlétszámának. A termelési különbségeknek számos oka van, szinte üzemenként változik. Néhány alapvető igazság azonban mindenütt azonosan jelentkezik. Ahol az átlagosnál kisebb egy ágazat terméshozama, a területegységre jutó ráfordítás is jóval alacsonyabb. Ebből egyebek között olyan következtetés levonható, hogy a többletbefektetések révén nagyobb hozamokat lehet elérni, magasabb a jövedelem. Igaz, hogy szövetkezetenként és ágazatonként is eltérő a gazdaságossági határ a ráfordítást illetően. Mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben a hozamokat és a minőséget leginkább meghatározó nagy teljesítőképességű, betegségekkel szemben ellenálló fajták termesztésbe, illetve tenyésztésbe való bevonása döntő jelentőségű. A megye mezőgazdasági üzemei sokat léptek előre azzal, hogy fajtaátalakító keresztezésekkel javították a tehénállomány tejelőképességét, különösen az állami gazdaságoknál jelentkezik jelentős tejhozam-növeke- dés. Fontos, hogy a tudomány legújabb eredményeit minél előbb hasznosítsák a .gyakorlatban. Erre elsősorban a termelési rendszerek alkalmasak, melyek a leggyorsabban tudják alkalmazni az új kísérleteket.* szereznek információkat, hamar tudják elterjeszteni a hozamnövelö módszereket. A gazdálkodás színvonalát a vezetés javításával is lehet növelni. A termelési eredményeket befolyásolja, hogy számos szövetkezetben nem megfelelő még a vezetés szervezettsége, a módszerekben, a belső mechanizmusban hiányosságok találhatók. Sok helyen még nincs tudatos gazdaságelemző munka. A már említett területi szövetség statisztikája szerint a körzethez tartozó 86 mezőgazdasági szövetkezet közül negyvenhatban nincs üzemgazdász. Sok helyütt nem törekednek az adottságokat figyelembevevő szakosításokra, amely pedig a fejlődés egyik fontos feltétele. Nem lehet általános receptet adni a gazdálkodásban jelentkező szintkülönbségek megszüntetésére. Legtöbb helyen megvannak a feltételek ahhoz, hogy az üzemen belüli szakembergárda szervezett összefogásával, a belső üzemi szervezetnék az adottságokhoz történő formálásával gyorsítsák egyes ágazatok fejlesztését. Mód van arra, hogy a még átlag alatti színvonalon termelő üzemek felzárkózzanak a jobbakhoz. Fontos ez, hiszen a mezőgazdaságra az idén is nagy feladatok várnak. A központi előirányzatok szerint a termelést 2—3 százalékkal kell emelni ebben az esztendőben. Nem egy üzem a tervek elkészítése során merte vállalni, hogy — a tartalékok feltárásával — ennél magasabb eredményt ér el. K. S.
