Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-24 / 47. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1978. február 24. EMELKEDETT A FIATALOK, NŐK ARÁNYA A tagfelvételi munka tapasztalatai a bajai járásban A bajai járásban jóval több a régi mozgalmi múlttal ren­delkező elvtársak száma, mint a megye más területein. A já­rásban jelenleg is több, mint ötven volt partizán él. Sokan a Szovjetunióban, Spanyolországban harcollak a szabadság zászlaja alatt. Mintegy ötven-hatvan volt vöröskatonáról tu­dunk. Közülük többen, mint régi párttagok, szervezői lettek annak idején a Magyar Kommunista Pártnak. Más részük 1945-ben elsők között lépett be a pártba. Járásunkban a fel- szabadulás után jóval többen léptek a párt soraiba, mint má­sutt. Az ország ipari térképe Beszédes számok Amikor a párt megalakulásá­nak 50. évfordulóját ünnepeltük, az eseményre több, mint félezer személyt hívtunk meg. Többségük 1045 óta kommunista. Felszaba­dulási jubileumi emlékérmet is sókan, 653-an kaptak a járásban. Érthető, hogy többségük már 60 év feletti, belépésikor 30 év körüli volt, Ez a körülmény Okozza, hogy a pártszervezetekben nálunk a legmagasabb az átlagéletkor, meg­haladja a 45 évet, A -{tagfelvéte­leket tehát járásunkban elsősor­ban a 30 év alatti, KÍSZ-korosz- tályú fiatalok között szorgalmaz­zuk. Az erre vonatkozó párthatáro­zatok alapján a járási pártbizott­ság. a községi, üzemi pártbizott­ságok és párt vezetőségeik megfe­lelő elvi irányítással, gyakorlati tevékenységgel elősegítik a párt­építést. Az alapszervezetek rend­szeresen értékelik a tagfelvételi munka tapasztalatait' és meghatá­rozzák a feladatokat. Mindezek következményeként javult a fel­vételi munka színvonala és a párttagság összetétele. A pártértekezlet évében, 1975- ben a tagságnak 21 százaléka volt 60 év feletti és 11 százaléka 30 év alatti. Az azóta felvételre kerü­lők 51 százaléka harminc év alatti. A fiatalok 80 százalékát KISZ- taggyűlésen ajánlották. A nők aránya 19 százalék volt, azóta a felvettek 35,5 százaléka nő. A közép- és főiskolásak aránya 35 százalék. A régebbi párttagok 26 százalékának van -magasabb poli­tikai végzettsége, ezzel szemben az újonnan felvettek csak 16 szá­zalékának. A tagfelvétel nem kampány­szerű. folyamatos. Ezt bizonyítja, hogy az Idén már több, mint har­minc személyit vették fel február 15-ig. (Kétharmaduk munkás, vagy termelőszövetkezeti tag, egyne­gyedük magas műveltségű értel­miségi. Az új felvételek mintegy 3 százalékkal növelték az összlét- számot, viszont az elhalálozók magas számaránya — 2 százalék — miatt abszolút létszámban nem nagy a növekedés. Ehhez járul, hogy a párttagság között -nagyobb az elköltözők száma, mllnt az ide érkezőké. Sokan kapnak ugyanis üzemi munkahelyet és városba költöznek. Folyamatosan érvénye­sítjük a Központi Bizottságnak azt a határozatát is, hogy kerülje­nek ki a pártból azok. akik nem felelnék meg a lenini normáknak, megsértik a pártélet szabályait. Változott az összetétel A járásban a párttagság döntő többsége termelőüzemekben mű­ködő pártalapszervezetekhez tar­tozik. A termelőszövetkezetekben van a tagság csaknem fele. ör­vendetes, hogy a fizikai dolgozó párttagok csaknem 60 százaléka szakmunkás. A szellemi foglalko­zásúak között erősen javult a me­zőgazdasági, a kertész, a gépész­mérnökök és közgazdászok ará­nya. Sok a nyugdíjas. A járás párttagságának egyötöde tartozik ehhez a korosztályhoz. Arányuk a jövőben is növekszik, ez össze­függ az életkor örvendetes meg­hosszabbodásával. A nők közéleti politikai tevé­kenységének -bővülésével arányo­san nőtt a létszámuk Is a pártban. Ennek ellenére sok feladatunk van még a -nők és a fiatalok köz­életbe történő bevonásában. Nincsenek olyan előírások, hogy nyolc áltiános iskolai végzettség alatt ne lehessen valaki párttag. Az ilyen belépni kívánók száma évente egy-két személy, mert aki felvételét kéri, igyekszik elvé­gezni a nyolc általános Iskolát. A belépni kívánók között többen vannak az esti egyetemet, marxis­ta középiskolát végzettek, akik ta­nulás eredményeként váltak al­kalmassá arra hogy párttagok le­gyenek. A felvételre jelentkezők elé túl­zott követeléseket nem állítha­tunk, Nem várhatunk többet tő­lük, mint amit a jelenlegi párt­tagságtól. Egy fizikai dolgozótól például nem kérhetünk számon olyan politikai ismereteket, mint a magasabb végzettségűektől. A termelőmunkát Irányító párt- szervezetek vezetőségei úgy ítélik meg, hogy aki a maga helyén a fizikai munkában, a szocialista munkaversenyben élenjár, annak éppen olyan érdemei vannak, mint egy propagandistának, vagy pártaktivistának. Tagfelvételük után is a legfontosabb megbízatá­suk az lesz, hogy munkahelyükön, a pártcsoportban kommunista példamutatással dolgozzanak a termelési feladatok, tervek meg­valósításán. Dolgozótársaikat arra nevel­jék, hogy közös munkáival való­sítsák meg a gazdaságpolitikai célkitűzéseket. Jól bevált az a gyakorlat, hogy tapasztalt pártta­gok több héten keresztül, mint konzultánsok segítik a felvételü­ket kérőket abban, hogy megis­merjék a párttagsággal járó fel­adatokat, kötelezettségeket. Az is­meretek megszerzése után kerül sor a felvételre. Az a tapasztalat, hogy a konzultánsok, de a je­lentkezők Is nagy felelősséggel készülnek a taggyűlésre, A kon­zultánsok véleményezik a párttag­ságra való alkalmasságot, Nőtt a felelősség A járási pártbizottság önálló tagfelvételi jogot adott a bács­almási nagyközségi, a bácsbokodi községi és a Bajai Mezőgazdasági Kombinát pént-végrehajtóblzott- sagának. Az eddigi tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy az említett helyeken jól éltek a felvételi jogkörükkel. Nőtt az ön­állóság, s a testületi felelősség. Irányítják, ellenőrzik a tagfelvé­teli munkát. Az alapszervezeteket rendszeresen beszámoltatják. Fe­lelősséggel munkálkodnak a párt­építésre vonatkozó határozat vég­rehajtásán. A járási pártbizottság és a tag- felvételi joggal rendelkező pártbi­zottságok mellett működő párt­építési 'bizottságok évenként két alkalommal megvitatják a tapasz­talatokat. A pártalapszervezetek az előkészítő munka során megszer­vezik a leendő tagok politikai képzését, bevonják őket a pártok­tatásba, ismertetik velük a párt- munka feladatait. Ez a tudatos előkészítés erősíti a párthoz való ragaszkodást Jó ösztönzést ad a felvételt kérőknek. összegezve megállapíthatjuk, hogy a XI. kongresszus, a pözpon. ti, megyei és a járási határozatok jól segítik a pántépítési munkát. Szabó Imre a bajai járási pártbizottság első titkára Hosszú évtizedeken át találó volt a jelző: „egyvárosos ország”. E megállapítás nemcsak Budapest más településekhez képest arány­talanul magas lélekszámára, vagy az infrastruktúrák különbözősé­gére utalt, hanem az ipar Jétére- súlyára is. Igaz: történelmi és gazdaságföldrajzi okok egyaránt közrejátszottak abban, hogy a fel- szabadulás előitt valamelyest ér­demleges iparral csupán a fővá­ros rendelkezett. Ismét csak a történelmi kény­szer szülte^ hogy a felszabadulás után — az újjáépítés, majd az el­ső hároméves terv időszakában fokozódott az aránytalanság: az ország érdeke aiat kívánta, hogy a romókból az egyszer már meg­levőt kellett feltámasztani és fej­leszteni. Az első ötéves tervidő­szakban viszont már előtérbe ke­rült a területi átrendezés, s a debreceni Biogál 'gyógyszergyártól a hódmezővásárhelyi mérleggyá- rig, a jászberényi aprítógépgyár­tól a Tiszai Vegyiművek elődjéig, a szolnoki kénsavgyárig új létesít­ményekkel bővült az ország ipari térképe. Ám az aránytalanság a későbbiek során is csupán eny­hült, s mindmáig nem szűnt meg. Budapest és 44 településből ál­ló vonzáskörzete iparának szelek­tív és intenzív '.fejlesztése immár jó ideje napirenden levő program. A végrehajtást egyaránt indokol­ják a városrendezési, a környe­zetvédelmi és a fogyóban levő munkaerővel kapcsolatos okok, de az elsődlegies szempontok közé tartozik a területi arányok már említett javítása is. Miközben hazánk lakosságának hozzávető­leg egynegyede él a fővárosban és környékén, az ottani gyárak az ország ipari dolgozóinak egyhar- rnadát fogilalkoztatjók. Tíz év alatt is érdemleges változások történ­tek: 1965-ben még a budapesti ipar egymagában foglalkoztatta az ország ipari dolgozóinak 41 szá­zalékát. Az eddigi változások is egy folyamat részét alkotják, s a folytatás sem várat magára. A Minisztertanács a múltban is többször foglalkozott a fővá­rosi agglomeráció iparfejlesztésé­vel: január végi ülésén a holnap és a holnapután — az ötödik és a hatodik ötéves terv fejlesztési koncepciója került napirendre. A két és fél esztendeje napvilágot látott kormányhatározatnak meg­felelően az ágazati minisztériu­mok a vállalatokkal karöltve fel­mérték a szelektív és intenzív fej­lesztés lehetőségeit, majd javas­lataikat éljuttaták az Országos Tervhivatalhoz. A tervhivatal ja­vaslatokat összegező előterjeszté­séből kitűnik, hogy a mostani arányt 1985-re még kedvezőbb váltja fel: a hatocUk ötéves terv­időszak végére a fővárosi agglo­meráció ipara mór csupán az or­szág iparának 27—28 százalékát képviseli, s az iparban foglalkoz­tatottaknak csak egynegyede dol­gozik majd ott. A negyedik öt­éves terv 85 ezres létszámcsök­kenése után — 1978—1980 között 40 ezerrel. 1981—1985 között pe­dig további 35 ezerrel dolgoznak majd kevesebben hazánk legné­pesebb agglomerációjának gyárai­ban-üzemeiben. A budapesti iparkitelepités —. amelyet Indokolt esetben anyagi­lag is támogattak — már a ko­rábbiakban sem csak az építési területhez, városrendezési lehető­séghez jutó fővárosnak és a vidé­ken új otthont találó vállalatok­nak volt előnyös. A megannyi le­hetséges példa közül hadd utal­junk az épületgépészeti terméke­ket gyártó FÜTÖBER-re, amely 1968-ig a sorvadásra ítélt válla­latok sorában szerepelt. Igaz, a lóistállóból forgácsolóműhellyé alakított kőbányai — és a többi* hasonlóan korszerűtlen — tele­pén nemigen fejlődhetett volna; az 1973-ban átadott nagybótonyl gyárában viszont új életet kezd­hetett. A nyolc és fél ezres Nóg- rád megyei település haszna pe­dig: ezren találtak munkaalkal­mat a korszerű, új üzemben. De más községre—városra, s más vál­lalatokra is hivatkozhatnánk. A budapesti vállalatok — a fő­városi tanáccsal egyeztetett elkép­zeléseik szerint — az ötödik öt­éves tervidőszakban 242, 1981— 1985 között pedig 142 telephelyeit szüntetnek meg. Jó részük más­hová települ. Ám hangsúlyozzuk: korántsem arról van szó, hogy csökkenne a főváros és környéke iparának produktuma. F. T. Nyugdíjasok a munkapadnál A Pol8ári Törvénykönyv módosításáról ** A 7 A Ál.,„Ír Unt 2. A személyek polgári jogi védelme A Vilkunosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfél­egyházi gyárában-—.mint' sok más termelőüzem­ben — az egyik legnagyobb és állandó gond a lét­számhiány. Termelésük évről évre növekszik, a munkaerőforrások azonban bedugultak. — A közvetlen termelőterületeken állandóan munkaerőgondokkal küzdünk — mondja Genes László, a gyár munkaügyi osztályának vezetője. — Nyokszáztizenikét fizikai munkásunk közül mint­egy 280-an dolgoznak három műszakban, s a kere­setüket kedvezően növeli a műszakpótlék. A kész­termékek kikészítésében Igen jól’ segítenek a be­dolgozók Is. •Hogyan segítünk a létszámhiányon? Elsősorban nagy jelentősége van a különböző munka- és üzemszervezési intézkedéseknek. Egyre terjed a többgépes rendszer, jól beválik az automatizálás & különböző célgépek 'beállítása. A gyár 81 szocia­lista brigádjának 710 tagja természetesen igen nagy szerepet játszik a tervek sikeres teljesítésében. — Nagy a fluktuáció? — Nem mondható nagynak, hiszen egyre növek­szik a törz&gárda tagjainak a száma. Húszéves törzsgárda arany jelvénnyel 15 dolgozónk, a 15 éves ezüsttel 83 rendelkezik, míg a bronz fokozatot tíz­éves munkaviszonyuk után már 397-en kapták meg. Rajtuk kívül 397 dolgozónk öt évnél régeb­ben keresi itt a kenyerét. Azt hiszem — teszi hoz­zá Gáncs László — nem sok gyár mondhatja el magáról, hogy 1181 dolgozója közül 825-en törzs- gárdatagok. — Természetesen számítanak a nyugdíjasokra is? — Gyárunkat jelenleg nem fenyegeti az elörege­dés veszélye, hiszen dolgozóinknak mintegy fele harminc éven aluli. Persze minden évben elbúcsú­zunk néhány idősebb, a nyugdíjkorhatárt betöltő dolgozótól. Külön örülünk annak, hogy közülük so­kan egész munkaidőben vagy részidőiben tovább dolgoznak. Van olyan is, aki már öt éve betöltötte a nyugdíjkorhatárt. Jelenleg tizenheten dolgoznak tovább. Napjainkban tárgyaltuk meg a kollektív szerződés végrehajtásának múlt évi tapasztalatait, s a módosításiban további kedvezményeket biztosí­tunk a nyugdíjkort betöltött dolgozók részére. A rövid' tájékoztatót követően két olyan dolgozót látogattunk meg a munkahelyén, akik már évék óta élvezhetnék a nyugdíjas éveket. A csomagolóban Juhász Antalnét kerestük meg először. Szélles munkaasztalnál ülve különböző műanyag alkatrészeket válogatott, ■illetve csomagolt hatalmas papírdofoozofcba. — Nem nehéz a munkám — mondja az őszhajú asszony —, és na­gyon szívesen végzem. Amikor három évvel ezelőtt elkezdett velem foglalkozni a nyugdíjelőkészítő bizottság, gondolkodás nélkül kije­lentettem, hogy eszem ágában Kincs itthagyni a gyárait — Nem fáradt még? — Azt nem mondhatnám, hiszen kicsi gyermekkorom óta dolgo­zom. Heten voltunk testvérek, s bizony én már első elemista korom­ban — alig fejeződött be a tanév — mentem a tanyára pásztörkod- ni. Apám cselédember volt, anyám is eljárt dolgozni, de a gyerekek keresetére is szükség volt Később cseléd voltam, férjem napszámos volt világéletében. Sajnos, nem dolgozott üzemben sehol, így most nyugdíja simcsi Azt hiszem — néz fel egy pillanatra a munkájából —, azóta köny- nyebb az életem^ mióta ebben a gyárban dolgozom. Tizennégy éve végzem itt becsülettel, amit rám bíznak s tagja vagyok a Váci Mi­hály szocialista brigádnak. Sajnos, csípőficamos vagyok és nehezemre esik a mozgás'. Amit tudok, azért a brigád vállalásaiból is elvégzek. Annak, hogy nem mentem nyugdíjba, két fontos oka van Az egyik: Szinte nem-is tudom elképzelni, hogy milyen lenne, ha nem dol­goznék. A másik ok? Az, hogy nagyon kell a pénz. Albérletben la­kunk, havi hatsaázért. Már évek óta, benn vám a lakásigényem, de eddig csak ígéretet kaptunk. Pop József tmk-lakatost az egyik műhelyben találjuk meg, egy fúrógép javítása közben. — Sajnos, egyre nehezebb — mondja kissé szomorkásam. — Az egészségem nem a legjobb, most kezdem igazán érezni a há­borús; évek megpróbáltatásait, meg azután a 10 évig tartó traktorozást, öt évvel ezelőtt kellett volna nyugdíjba mennem, de akkor eszembe sem jutott. Tizennyolcadik évemet töltöm ebben a gyárban, s bizony nehe­zen tudom elképzelni azt az időt, amikor majd csak hírt hall­hatok a régi miumkatársakróL Fiam is Itt dolgozik azért csak lesz állandó kapcsolatunk. Az Egyetértés brigád tagja vagyok s már elnyertük a bronz fokoza­tot Büszke vagyok arra, hogy az én munkám is benne van az eredményekben. O. L. Szocialista társadalmunk és államunk széles körben biztosít­ja az állampolgárok személyisé­gének szabad kibontakozását. A módosított Ptk. kimondja, hogy a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tar­tani. Az alkotmány előírásaival összhangban a módosított Ptk. kiemelten tiltja a magánszemé­lyek bármilyen hátrányos meg­különböztetését, nemük, fajuk, nemzetiségük vagy felekezetűk szerint. Tilos az olyan magatar­tás is, amely a személyes szabad­ság jogellenes megsértését je­lenti, vagy a lelkiismereti sza­badsághoz, az élethez, a testi ép­séghez, az egészséghez, valamint a becsülethez és az emberi mél­tósághoz való jog sérelmével Jár. Névhasználat A Ptk. a személyek polgári jo­gi védelme körén belül jelenleg is védi a névviseléshez való jo­got A törvény szerint e jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét vagy máséhoz hasonló navet használ. Ilyen jogtalan névhasz­nálat például az, amikor a volt feleség, akit a bíróság eltiltott a volt férj nevének viselésétől, to­vábbra is használja férjezett ne­vét. A gyakorlati életben felme­rültek azonban olyan esetek is, amikor az azonos név viselése nem jogtalan, mégis érdeksére­lemhez vezethet. Például egy országosan, vagy nemzetközileg is elismert tudós indokoltan sé­relmezheti azt, hogy ismeretlen névrokona a tudományos iroda­lomban szakmailag kifogásolható óitokéi jelentkezik. Hasonló je­lenség fordulhat elő az irodalmi és a művészeti tevékenység kö­rében is. Nem egyszer okozott problé­mát a tudományos, a művészeti vagy irodalmi tevékenység köré­ben az úgynevezett „felvett” név használata is, amely a még je­lenleg érvényben levő rendelke­zések szerint nem részesül tör­vényi védelemben. A módosított Ptk. a gyakorlat­ban felmerült ezen problémákat megnyugtatóan oldja meg annak kimondása által, hogy a tudo­mányos, irodalmi vagy művészi tevékenységet folytató — ha ne­ve összetéveszthető a már koráb­ban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével . — az érintett személy kérelmére sa­ját nevét is csak megkülönböz­tető toldással, vagy elhagyással használhatja e tevékenység gya­korlása során. A módosított Ptk. a felvett ne­vet is bevonja a személyhez fű­ződő jogok védelmi körébe an­nak kimondása által, hogy tudo­mányos, irodalmi, művészi, vagy közszerepléssel járó tevékenysé­get — mások jogainak és törvé­nyes érdekeinek sérelme nélkül — felvett névvel Is lehet folytat­ni. A tulajdonjog A módosított Ptk. a tulajdon­jog formáival kapcsolatban rög­zíti azt a helyzetet, hogy a ter­melési eszközök döntő többsége társadalmi tulajdonként állami vagy szövetkezeti tulajdonban van. Meghatározza a társadalmi tulajdon mindkét formájának: az állami és szövetkezeti tulajdon­nak a lényegét, kiemelve azt, hogy az állami szocialista tulaj­don az egész nép vagyona, en­nek a népgazdaságban meghatá­rozó szerepe vari. A módosított Ptk. a társadal­mi tulajdon két formája mellett továbbra is elismeri a kisáruter- melők társadalmilag hasznos gazdasági tevékenységét szolgáló magántulajdonát, új szabályként emeli ki azonban azt, hogy en­nek mértéke és nagysága jog­szabály által korlátozható. Fenntartja a módosított tör­vény á tulajdonjog további for­májaként a „személyi tulajdon” kategóriát is, kiemelve azt, hogy jogszabály ennek mértékéit és nagyságát is korlátozhatja. A módosított Pitk-tnak a tulaj­donjog tartalmával, védelmével, megnevezésével, valamint a kö­zös tulajdonnal kapcsolatos ren­delkezéséi számos új, illetve mó­dosult rendelkezést tartalmaz­nak. " A közös tulajdonra vonatkozó, módosított szabályok közül ki­emelhető az, hogy a tulajdonos- társak a birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem ha­ladó kiadások kérdésében — ha a törvény másként nem. rendel­kezik — szótöbbséggel határoz­nak, s ha ilyen kérdésben nincs szótöbbséges határozat, bárme­lyik tulajdonostárs kérésére a bíróság határoz. Szótöbbséges ha­tározat esetén pedig — ameny- nyiben az az okszerű gazdálko­dást sérti, vagy a kisebbség lé­nyeges sérelmével jár — a tör­vény lehetőséget ad a kisebbség­nek arra, hogy a határozatot mocr.t'.áimnrila a bíróságnál.. A birtok és birtokvédelem A Ptk.-nak jelenleg is érvény­ben levő rendelkezései szerint az, akit birtokától megfosztanak, vagy birtoklásában zavarnak, a tanács végrehajtó bizottsága Il­letékes szakigazgatási szervétől kérheti a háborftás megszünteté­sét, s az a fél, aki a szakigazga­tási szerv határozatát sérelmes­nek tartja, a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását. Az ilyen viták igen gyakoriak és skálájuk is igen széles körű, hiszen ide tartoznak a szomszé­dok között előforduló legkülön­bözőbb birtokvitáktól kezdve, a csendháb or í tás okon keresztül, a társbérlők között a közös hasz­nálatú helységek használatából eredő vitás kérdések is. A birtokvédelemnek a Ptk. által létrehozott — előbb emlí­tett — módja általában jól be­vált, a közel két évtizedes gya­korlati tapasztalatok azonban in­dokolttá tették azt, hogy a mó­dosított Ptk. közvetlen bírósági hatáskörbe utalja a birtoklhábo- rítási ügyet akikor, ha a tényle­ges birtokláson kívül a birtoklás­hoz való jog is vitás. Az ilyen kérdések elbírálása ugyanis álta­lában bonyolultabb, s ez okból vagy a tanácsi szerv tette át az ügyet érdemi határozat nél­kül a bírósághoz, vagy valame-1 lyik fél kérte a bíróságnál a tanácsi határozat megváltoztatá­sát, így az eljárás gyorsítása szempontjából is célszerűbb az eljárást mindjárt a bíróságnál kezdeni. Közvetlen bírósági utat enged a módosított Ptk. akikor is, ha a birtoksértés elkövetése óta egy év eltelt, mert a huzamosabb időn át fennálló birtoksértés ese­tén már rendszerint elkerülhe­tetlen a birtoklásihoz való jog vizsgálata. Minden más esetben továbbra is a szakigazgatási szerv hatás­körébe tartozik a birtokvita, s a szakigazgatási szerv a nála elő­terjesztett kérelem tárgyában 30 napon belül köteles határozatot hozni. Változatlan az a törvényi rendelkezés, amely szerint az a fiéfL, aki a szakigazgatási szerv határozatát sérelmesnek tartja, ennek kézbesítésétől számított 15 napon belül a bíróságtól kérheti ennek megváltoztatását. Dr. Dobos László A Magyar Jogász Szövetség Bács-Kiskun megyei Szervezetének elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents