Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-24 / 47. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. február 24. EMELKEDETT A FIATALOK, NŐK ARÁNYA A tagfelvételi munka tapasztalatai a bajai járásban A bajai járásban jóval több a régi mozgalmi múlttal rendelkező elvtársak száma, mint a megye más területein. A járásban jelenleg is több, mint ötven volt partizán él. Sokan a Szovjetunióban, Spanyolországban harcollak a szabadság zászlaja alatt. Mintegy ötven-hatvan volt vöröskatonáról tudunk. Közülük többen, mint régi párttagok, szervezői lettek annak idején a Magyar Kommunista Pártnak. Más részük 1945-ben elsők között lépett be a pártba. Járásunkban a fel- szabadulás után jóval többen léptek a párt soraiba, mint másutt. Az ország ipari térképe Beszédes számok Amikor a párt megalakulásának 50. évfordulóját ünnepeltük, az eseményre több, mint félezer személyt hívtunk meg. Többségük 1045 óta kommunista. Felszabadulási jubileumi emlékérmet is sókan, 653-an kaptak a járásban. Érthető, hogy többségük már 60 év feletti, belépésikor 30 év körüli volt, Ez a körülmény Okozza, hogy a pártszervezetekben nálunk a legmagasabb az átlagéletkor, meghaladja a 45 évet, A -{tagfelvételeket tehát járásunkban elsősorban a 30 év alatti, KÍSZ-korosz- tályú fiatalok között szorgalmazzuk. Az erre vonatkozó párthatározatok alapján a járási pártbizottság. a községi, üzemi pártbizottságok és párt vezetőségeik megfelelő elvi irányítással, gyakorlati tevékenységgel elősegítik a pártépítést. Az alapszervezetek rendszeresen értékelik a tagfelvételi munka tapasztalatait' és meghatározzák a feladatokat. Mindezek következményeként javult a felvételi munka színvonala és a párttagság összetétele. A pártértekezlet évében, 1975- ben a tagságnak 21 százaléka volt 60 év feletti és 11 százaléka 30 év alatti. Az azóta felvételre kerülők 51 százaléka harminc év alatti. A fiatalok 80 százalékát KISZ- taggyűlésen ajánlották. A nők aránya 19 százalék volt, azóta a felvettek 35,5 százaléka nő. A közép- és főiskolásak aránya 35 százalék. A régebbi párttagok 26 százalékának van -magasabb politikai végzettsége, ezzel szemben az újonnan felvettek csak 16 százalékának. A tagfelvétel nem kampányszerű. folyamatos. Ezt bizonyítja, hogy az Idén már több, mint harminc személyit vették fel február 15-ig. (Kétharmaduk munkás, vagy termelőszövetkezeti tag, egynegyedük magas műveltségű értelmiségi. Az új felvételek mintegy 3 százalékkal növelték az összlét- számot, viszont az elhalálozók magas számaránya — 2 százalék — miatt abszolút létszámban nem nagy a növekedés. Ehhez járul, hogy a párttagság között -nagyobb az elköltözők száma, mllnt az ide érkezőké. Sokan kapnak ugyanis üzemi munkahelyet és városba költöznek. Folyamatosan érvényesítjük a Központi Bizottságnak azt a határozatát is, hogy kerüljenek ki a pártból azok. akik nem felelnék meg a lenini normáknak, megsértik a pártélet szabályait. Változott az összetétel A járásban a párttagság döntő többsége termelőüzemekben működő pártalapszervezetekhez tartozik. A termelőszövetkezetekben van a tagság csaknem fele. örvendetes, hogy a fizikai dolgozó párttagok csaknem 60 százaléka szakmunkás. A szellemi foglalkozásúak között erősen javult a mezőgazdasági, a kertész, a gépészmérnökök és közgazdászok aránya. Sok a nyugdíjas. A járás párttagságának egyötöde tartozik ehhez a korosztályhoz. Arányuk a jövőben is növekszik, ez összefügg az életkor örvendetes meghosszabbodásával. A nők közéleti politikai tevékenységének -bővülésével arányosan nőtt a létszámuk Is a pártban. Ennek ellenére sok feladatunk van még a -nők és a fiatalok közéletbe történő bevonásában. Nincsenek olyan előírások, hogy nyolc áltiános iskolai végzettség alatt ne lehessen valaki párttag. Az ilyen belépni kívánók száma évente egy-két személy, mert aki felvételét kéri, igyekszik elvégezni a nyolc általános Iskolát. A belépni kívánók között többen vannak az esti egyetemet, marxista középiskolát végzettek, akik tanulás eredményeként váltak alkalmassá arra hogy párttagok legyenek. A felvételre jelentkezők elé túlzott követeléseket nem állíthatunk, Nem várhatunk többet tőlük, mint amit a jelenlegi párttagságtól. Egy fizikai dolgozótól például nem kérhetünk számon olyan politikai ismereteket, mint a magasabb végzettségűektől. A termelőmunkát Irányító párt- szervezetek vezetőségei úgy ítélik meg, hogy aki a maga helyén a fizikai munkában, a szocialista munkaversenyben élenjár, annak éppen olyan érdemei vannak, mint egy propagandistának, vagy pártaktivistának. Tagfelvételük után is a legfontosabb megbízatásuk az lesz, hogy munkahelyükön, a pártcsoportban kommunista példamutatással dolgozzanak a termelési feladatok, tervek megvalósításán. Dolgozótársaikat arra neveljék, hogy közös munkáival valósítsák meg a gazdaságpolitikai célkitűzéseket. Jól bevált az a gyakorlat, hogy tapasztalt párttagok több héten keresztül, mint konzultánsok segítik a felvételüket kérőket abban, hogy megismerjék a párttagsággal járó feladatokat, kötelezettségeket. Az ismeretek megszerzése után kerül sor a felvételre. Az a tapasztalat, hogy a konzultánsok, de a jelentkezők Is nagy felelősséggel készülnek a taggyűlésre, A konzultánsok véleményezik a párttagságra való alkalmasságot, Nőtt a felelősség A járási pártbizottság önálló tagfelvételi jogot adott a bácsalmási nagyközségi, a bácsbokodi községi és a Bajai Mezőgazdasági Kombinát pént-végrehajtóblzott- sagának. Az eddigi tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy az említett helyeken jól éltek a felvételi jogkörükkel. Nőtt az önállóság, s a testületi felelősség. Irányítják, ellenőrzik a tagfelvételi munkát. Az alapszervezeteket rendszeresen beszámoltatják. Felelősséggel munkálkodnak a pártépítésre vonatkozó határozat végrehajtásán. A járási pártbizottság és a tag- felvételi joggal rendelkező pártbizottságok mellett működő pártépítési 'bizottságok évenként két alkalommal megvitatják a tapasztalatokat. A pártalapszervezetek az előkészítő munka során megszervezik a leendő tagok politikai képzését, bevonják őket a pártoktatásba, ismertetik velük a párt- munka feladatait. Ez a tudatos előkészítés erősíti a párthoz való ragaszkodást Jó ösztönzést ad a felvételt kérőknek. összegezve megállapíthatjuk, hogy a XI. kongresszus, a pözpon. ti, megyei és a járási határozatok jól segítik a pántépítési munkát. Szabó Imre a bajai járási pártbizottság első titkára Hosszú évtizedeken át találó volt a jelző: „egyvárosos ország”. E megállapítás nemcsak Budapest más településekhez képest aránytalanul magas lélekszámára, vagy az infrastruktúrák különbözőségére utalt, hanem az ipar Jétére- súlyára is. Igaz: történelmi és gazdaságföldrajzi okok egyaránt közrejátszottak abban, hogy a fel- szabadulás előitt valamelyest érdemleges iparral csupán a főváros rendelkezett. Ismét csak a történelmi kényszer szülte^ hogy a felszabadulás után — az újjáépítés, majd az első hároméves terv időszakában fokozódott az aránytalanság: az ország érdeke aiat kívánta, hogy a romókból az egyszer már meglevőt kellett feltámasztani és fejleszteni. Az első ötéves tervidőszakban viszont már előtérbe került a területi átrendezés, s a debreceni Biogál 'gyógyszergyártól a hódmezővásárhelyi mérleggyá- rig, a jászberényi aprítógépgyártól a Tiszai Vegyiművek elődjéig, a szolnoki kénsavgyárig új létesítményekkel bővült az ország ipari térképe. Ám az aránytalanság a későbbiek során is csupán enyhült, s mindmáig nem szűnt meg. Budapest és 44 településből álló vonzáskörzete iparának szelektív és intenzív '.fejlesztése immár jó ideje napirenden levő program. A végrehajtást egyaránt indokolják a városrendezési, a környezetvédelmi és a fogyóban levő munkaerővel kapcsolatos okok, de az elsődlegies szempontok közé tartozik a területi arányok már említett javítása is. Miközben hazánk lakosságának hozzávetőleg egynegyede él a fővárosban és környékén, az ottani gyárak az ország ipari dolgozóinak egyhar- rnadát fogilalkoztatjók. Tíz év alatt is érdemleges változások történtek: 1965-ben még a budapesti ipar egymagában foglalkoztatta az ország ipari dolgozóinak 41 százalékát. Az eddigi változások is egy folyamat részét alkotják, s a folytatás sem várat magára. A Minisztertanács a múltban is többször foglalkozott a fővárosi agglomeráció iparfejlesztésével: január végi ülésén a holnap és a holnapután — az ötödik és a hatodik ötéves terv fejlesztési koncepciója került napirendre. A két és fél esztendeje napvilágot látott kormányhatározatnak megfelelően az ágazati minisztériumok a vállalatokkal karöltve felmérték a szelektív és intenzív fejlesztés lehetőségeit, majd javaslataikat éljuttaták az Országos Tervhivatalhoz. A tervhivatal javaslatokat összegező előterjesztéséből kitűnik, hogy a mostani arányt 1985-re még kedvezőbb váltja fel: a hatocUk ötéves tervidőszak végére a fővárosi agglomeráció ipara mór csupán az ország iparának 27—28 százalékát képviseli, s az iparban foglalkoztatottaknak csak egynegyede dolgozik majd ott. A negyedik ötéves terv 85 ezres létszámcsökkenése után — 1978—1980 között 40 ezerrel. 1981—1985 között pedig további 35 ezerrel dolgoznak majd kevesebben hazánk legnépesebb agglomerációjának gyáraiban-üzemeiben. A budapesti iparkitelepités —. amelyet Indokolt esetben anyagilag is támogattak — már a korábbiakban sem csak az építési területhez, városrendezési lehetőséghez jutó fővárosnak és a vidéken új otthont találó vállalatoknak volt előnyös. A megannyi lehetséges példa közül hadd utaljunk az épületgépészeti termékeket gyártó FÜTÖBER-re, amely 1968-ig a sorvadásra ítélt vállalatok sorában szerepelt. Igaz, a lóistállóból forgácsolóműhellyé alakított kőbányai — és a többi* hasonlóan korszerűtlen — telepén nemigen fejlődhetett volna; az 1973-ban átadott nagybótonyl gyárában viszont új életet kezdhetett. A nyolc és fél ezres Nóg- rád megyei település haszna pedig: ezren találtak munkaalkalmat a korszerű, új üzemben. De más községre—városra, s más vállalatokra is hivatkozhatnánk. A budapesti vállalatok — a fővárosi tanáccsal egyeztetett elképzeléseik szerint — az ötödik ötéves tervidőszakban 242, 1981— 1985 között pedig 142 telephelyeit szüntetnek meg. Jó részük máshová települ. Ám hangsúlyozzuk: korántsem arról van szó, hogy csökkenne a főváros és környéke iparának produktuma. F. T. Nyugdíjasok a munkapadnál A Pol8ári Törvénykönyv módosításáról ** A 7 A Ál.,„Ír Unt 2. A személyek polgári jogi védelme A Vilkunosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyárában-—.mint' sok más termelőüzemben — az egyik legnagyobb és állandó gond a létszámhiány. Termelésük évről évre növekszik, a munkaerőforrások azonban bedugultak. — A közvetlen termelőterületeken állandóan munkaerőgondokkal küzdünk — mondja Genes László, a gyár munkaügyi osztályának vezetője. — Nyokszáztizenikét fizikai munkásunk közül mintegy 280-an dolgoznak három műszakban, s a keresetüket kedvezően növeli a műszakpótlék. A késztermékek kikészítésében Igen jól’ segítenek a bedolgozók Is. •Hogyan segítünk a létszámhiányon? Elsősorban nagy jelentősége van a különböző munka- és üzemszervezési intézkedéseknek. Egyre terjed a többgépes rendszer, jól beválik az automatizálás & különböző célgépek 'beállítása. A gyár 81 szocialista brigádjának 710 tagja természetesen igen nagy szerepet játszik a tervek sikeres teljesítésében. — Nagy a fluktuáció? — Nem mondható nagynak, hiszen egyre növekszik a törz&gárda tagjainak a száma. Húszéves törzsgárda arany jelvénnyel 15 dolgozónk, a 15 éves ezüsttel 83 rendelkezik, míg a bronz fokozatot tízéves munkaviszonyuk után már 397-en kapták meg. Rajtuk kívül 397 dolgozónk öt évnél régebben keresi itt a kenyerét. Azt hiszem — teszi hozzá Gáncs László — nem sok gyár mondhatja el magáról, hogy 1181 dolgozója közül 825-en törzs- gárdatagok. — Természetesen számítanak a nyugdíjasokra is? — Gyárunkat jelenleg nem fenyegeti az elöregedés veszélye, hiszen dolgozóinknak mintegy fele harminc éven aluli. Persze minden évben elbúcsúzunk néhány idősebb, a nyugdíjkorhatárt betöltő dolgozótól. Külön örülünk annak, hogy közülük sokan egész munkaidőben vagy részidőiben tovább dolgoznak. Van olyan is, aki már öt éve betöltötte a nyugdíjkorhatárt. Jelenleg tizenheten dolgoznak tovább. Napjainkban tárgyaltuk meg a kollektív szerződés végrehajtásának múlt évi tapasztalatait, s a módosításiban további kedvezményeket biztosítunk a nyugdíjkort betöltött dolgozók részére. A rövid' tájékoztatót követően két olyan dolgozót látogattunk meg a munkahelyén, akik már évék óta élvezhetnék a nyugdíjas éveket. A csomagolóban Juhász Antalnét kerestük meg először. Szélles munkaasztalnál ülve különböző műanyag alkatrészeket válogatott, ■illetve csomagolt hatalmas papírdofoozofcba. — Nem nehéz a munkám — mondja az őszhajú asszony —, és nagyon szívesen végzem. Amikor három évvel ezelőtt elkezdett velem foglalkozni a nyugdíjelőkészítő bizottság, gondolkodás nélkül kijelentettem, hogy eszem ágában Kincs itthagyni a gyárait — Nem fáradt még? — Azt nem mondhatnám, hiszen kicsi gyermekkorom óta dolgozom. Heten voltunk testvérek, s bizony én már első elemista koromban — alig fejeződött be a tanév — mentem a tanyára pásztörkod- ni. Apám cselédember volt, anyám is eljárt dolgozni, de a gyerekek keresetére is szükség volt Később cseléd voltam, férjem napszámos volt világéletében. Sajnos, nem dolgozott üzemben sehol, így most nyugdíja simcsi Azt hiszem — néz fel egy pillanatra a munkájából —, azóta köny- nyebb az életem^ mióta ebben a gyárban dolgozom. Tizennégy éve végzem itt becsülettel, amit rám bíznak s tagja vagyok a Váci Mihály szocialista brigádnak. Sajnos, csípőficamos vagyok és nehezemre esik a mozgás'. Amit tudok, azért a brigád vállalásaiból is elvégzek. Annak, hogy nem mentem nyugdíjba, két fontos oka van Az egyik: Szinte nem-is tudom elképzelni, hogy milyen lenne, ha nem dolgoznék. A másik ok? Az, hogy nagyon kell a pénz. Albérletben lakunk, havi hatsaázért. Már évek óta, benn vám a lakásigényem, de eddig csak ígéretet kaptunk. Pop József tmk-lakatost az egyik műhelyben találjuk meg, egy fúrógép javítása közben. — Sajnos, egyre nehezebb — mondja kissé szomorkásam. — Az egészségem nem a legjobb, most kezdem igazán érezni a háborús; évek megpróbáltatásait, meg azután a 10 évig tartó traktorozást, öt évvel ezelőtt kellett volna nyugdíjba mennem, de akkor eszembe sem jutott. Tizennyolcadik évemet töltöm ebben a gyárban, s bizony nehezen tudom elképzelni azt az időt, amikor majd csak hírt hallhatok a régi miumkatársakróL Fiam is Itt dolgozik azért csak lesz állandó kapcsolatunk. Az Egyetértés brigád tagja vagyok s már elnyertük a bronz fokozatot Büszke vagyok arra, hogy az én munkám is benne van az eredményekben. O. L. Szocialista társadalmunk és államunk széles körben biztosítja az állampolgárok személyiségének szabad kibontakozását. A módosított Ptk. kimondja, hogy a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. Az alkotmány előírásaival összhangban a módosított Ptk. kiemelten tiltja a magánszemélyek bármilyen hátrányos megkülönböztetését, nemük, fajuk, nemzetiségük vagy felekezetűk szerint. Tilos az olyan magatartás is, amely a személyes szabadság jogellenes megsértését jelenti, vagy a lelkiismereti szabadsághoz, az élethez, a testi épséghez, az egészséghez, valamint a becsülethez és az emberi méltósághoz való jog sérelmével Jár. Névhasználat A Ptk. a személyek polgári jogi védelme körén belül jelenleg is védi a névviseléshez való jogot A törvény szerint e jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét vagy máséhoz hasonló navet használ. Ilyen jogtalan névhasználat például az, amikor a volt feleség, akit a bíróság eltiltott a volt férj nevének viselésétől, továbbra is használja férjezett nevét. A gyakorlati életben felmerültek azonban olyan esetek is, amikor az azonos név viselése nem jogtalan, mégis érdeksérelemhez vezethet. Például egy országosan, vagy nemzetközileg is elismert tudós indokoltan sérelmezheti azt, hogy ismeretlen névrokona a tudományos irodalomban szakmailag kifogásolható óitokéi jelentkezik. Hasonló jelenség fordulhat elő az irodalmi és a művészeti tevékenység körében is. Nem egyszer okozott problémát a tudományos, a művészeti vagy irodalmi tevékenység körében az úgynevezett „felvett” név használata is, amely a még jelenleg érvényben levő rendelkezések szerint nem részesül törvényi védelemben. A módosított Ptk. a gyakorlatban felmerült ezen problémákat megnyugtatóan oldja meg annak kimondása által, hogy a tudományos, irodalmi vagy művészi tevékenységet folytató — ha neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével . — az érintett személy kérelmére saját nevét is csak megkülönböztető toldással, vagy elhagyással használhatja e tevékenység gyakorlása során. A módosított Ptk. a felvett nevet is bevonja a személyhez fűződő jogok védelmi körébe annak kimondása által, hogy tudományos, irodalmi, művészi, vagy közszerepléssel járó tevékenységet — mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül — felvett névvel Is lehet folytatni. A tulajdonjog A módosított Ptk. a tulajdonjog formáival kapcsolatban rögzíti azt a helyzetet, hogy a termelési eszközök döntő többsége társadalmi tulajdonként állami vagy szövetkezeti tulajdonban van. Meghatározza a társadalmi tulajdon mindkét formájának: az állami és szövetkezeti tulajdonnak a lényegét, kiemelve azt, hogy az állami szocialista tulajdon az egész nép vagyona, ennek a népgazdaságban meghatározó szerepe vari. A módosított Ptk. a társadalmi tulajdon két formája mellett továbbra is elismeri a kisáruter- melők társadalmilag hasznos gazdasági tevékenységét szolgáló magántulajdonát, új szabályként emeli ki azonban azt, hogy ennek mértéke és nagysága jogszabály által korlátozható. Fenntartja a módosított törvény á tulajdonjog további formájaként a „személyi tulajdon” kategóriát is, kiemelve azt, hogy jogszabály ennek mértékéit és nagyságát is korlátozhatja. A módosított Pitk-tnak a tulajdonjog tartalmával, védelmével, megnevezésével, valamint a közös tulajdonnal kapcsolatos rendelkezéséi számos új, illetve módosult rendelkezést tartalmaznak. " A közös tulajdonra vonatkozó, módosított szabályok közül kiemelhető az, hogy a tulajdonos- társak a birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében — ha a törvény másként nem. rendelkezik — szótöbbséggel határoznak, s ha ilyen kérdésben nincs szótöbbséges határozat, bármelyik tulajdonostárs kérésére a bíróság határoz. Szótöbbséges határozat esetén pedig — ameny- nyiben az az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség lényeges sérelmével jár — a törvény lehetőséget ad a kisebbségnek arra, hogy a határozatot mocr.t'.áimnrila a bíróságnál.. A birtok és birtokvédelem A Ptk.-nak jelenleg is érvényben levő rendelkezései szerint az, akit birtokától megfosztanak, vagy birtoklásában zavarnak, a tanács végrehajtó bizottsága Illetékes szakigazgatási szervétől kérheti a háborftás megszüntetését, s az a fél, aki a szakigazgatási szerv határozatát sérelmesnek tartja, a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását. Az ilyen viták igen gyakoriak és skálájuk is igen széles körű, hiszen ide tartoznak a szomszédok között előforduló legkülönbözőbb birtokvitáktól kezdve, a csendháb or í tás okon keresztül, a társbérlők között a közös használatú helységek használatából eredő vitás kérdések is. A birtokvédelemnek a Ptk. által létrehozott — előbb említett — módja általában jól bevált, a közel két évtizedes gyakorlati tapasztalatok azonban indokolttá tették azt, hogy a módosított Ptk. közvetlen bírósági hatáskörbe utalja a birtoklhábo- rítási ügyet akikor, ha a tényleges birtokláson kívül a birtokláshoz való jog is vitás. Az ilyen kérdések elbírálása ugyanis általában bonyolultabb, s ez okból vagy a tanácsi szerv tette át az ügyet érdemi határozat nélkül a bírósághoz, vagy valame-1 lyik fél kérte a bíróságnál a tanácsi határozat megváltoztatását, így az eljárás gyorsítása szempontjából is célszerűbb az eljárást mindjárt a bíróságnál kezdeni. Közvetlen bírósági utat enged a módosított Ptk. akikor is, ha a birtoksértés elkövetése óta egy év eltelt, mert a huzamosabb időn át fennálló birtoksértés esetén már rendszerint elkerülhetetlen a birtoklásihoz való jog vizsgálata. Minden más esetben továbbra is a szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozik a birtokvita, s a szakigazgatási szerv a nála előterjesztett kérelem tárgyában 30 napon belül köteles határozatot hozni. Változatlan az a törvényi rendelkezés, amely szerint az a fiéfL, aki a szakigazgatási szerv határozatát sérelmesnek tartja, ennek kézbesítésétől számított 15 napon belül a bíróságtól kérheti ennek megváltoztatását. Dr. Dobos László A Magyar Jogász Szövetség Bács-Kiskun megyei Szervezetének elnöke
