Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-19 / 43. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI PÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGTEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 43. szám Ára: 90 fillér 1918. február 19. vasárnap Korszerűbb vízgépészeti berendezések hazai nagyberuházásokhoz és külföldre A Lajosmi- | zsei Vízgépé­szeti Vállalat : dolgozói az el- : múlt évben ; minden tekln- teitben teljesí­tették, sőt túl- ' szárnyalták a ; tervüket. A me­gyei 'központú országos válla­lat az idén mintegy itiz százalékkal nö­veli termelését. Az árbevételi előirányzata több mint 593 millió forint. ! amiben szere- j pel a vállalat ! munkáját segí- . tő. a nagy lé­I tesítményekhfez gépeket szállító alvállalkozók teljesítménye is. Mint Nagy Lajos, a válla­lat igazgatója tájékoztatott, a 439 millió forintos saját terme­lésen belül kismértékben bővítik az idén az exportot, s mintegy 63 millió forint értékben szállítanak külföldre vízgépészeti berende­zéseket. E termékeik zömét szo­cialista, főként csehszlovák meg­rendelésre készítik. Északi szom­szédainknak ez évben 64 darab acélszerkezetű víztornyot gyárta­nak nagyrészt a vállalat lajos- mizsei gyáregységében. A me­gyénkben gyárral kapcsolatosan megjegyezte az igazgató, hogy ott 1978-ban a vállalati átlag öt százaléka helyett hét százalékkal emelik a fizikai dolgozók bérét, a munkaerőhiányra való tekintet­tel. A Lajosmizsei Vízgépészeti Vál­lalat fontos szerepet tölt be a ha­zai vízellátó, tisztító és szennyvíz- tisztító berendezések gyártásá­ban, valamint a komplett techno­lógiai rendszerek létrehozásában. Dclogzóinak az idén be kell fe­jezniük a napi 45 ezer köbméter teljesítményű szolnoki felszíni vízmű szerelési és üzembe helye­zési munkálatait. A szennyvíztisz­títás területén ez évben megkez­dik a dél-pesti szennyvíztelep bő­vítésével kapcsolatos szerelést. Je­lentős mértékben előre' akarnak ■haladni a szekszárdi és a nagy- kanizsai szennyvíztelepek, vala­mint a Balaton vízének védelmé­re készülő akarattyai és keszthe­lyi szennyvíztisztító berendezések gyártásában. (Folytatás a 2. oldalon.) ELŐKÉSZÜLET A KERTÉSZETBEN Több zöldségféle értékesítésére szerződtek • Szerelik a züldséghajtató fóliasátrak tartóelemeit a bajai Augusztus 20 Termelőszövet­kezet szakmunkásai. A téliesre váltott időjárás kissé hátráltat­ja a kertésze­tek munkáját. A nagyüzemi zöldségter­mesztés tavaszi előkészületeit azonban tartó­san nem befo­lyásolhatja. A kereskedelmi és feldolgozó- ipari vállala­tok, valamint a mezőgazdasági üzérnek szerző­déskötése sze­rint már eddig több kertészeti termék értéke­sítésére vállal­koztak Bács- Kiskun nagy­üzemi és háztá­ji gazdaságai, mint tavaly. örvendetes, hogy a zöldség­félék értéke­sítésének tava­lyi bizonytalan­sága és a kró­nikus láda­hiány sem szegte a termelők kedvét. A szövetkezeti zárszámadási mérlegekből kitűnik, hogy a ker­tészeti ágazat számos nagyüzem termelésének fő erőssége. A mis- kei Március 15. Tsz-ben a zöld­borsó és a fűszerpaprika 33,2 mil­liós bevételhez juttatta u gazdasá­got. összességében a kertészeti növénytermesztés bevétele 47,8 millió forinttal szerepelt a mis­kei szövetkezet zárszámadási mér­legében. A kajszi és a burgonya- termesztésben jeleskedő dunave- rsei Béke Tsz-nek tavaly 8,1 mil­liót hozott a burgonya. Ezért az ágazat termelésének növelését irá­nyozta elő Idei tervében. A Du­na—Tisza középek legnagyobb zellertermesztő gazdasága, a solti Szikra Tsz csaknem 7 millió fo­rint bevételre tett szert a kerté­szeti termék értékesítéséből. A sikeres gazdasági évet zárt dunaszentbenedeki Üj Hajnal Ter­melőszövetkezet u kertészeti ága­zatra számítva végeztetett több tízmilliót érő meliorációs munkát, öntözőtelep előkészítést, és a nép- gazdasági követelményeknek meg­felelő arányban növelte a zöld­ségfélék szerződéses termesztését, Még több kerti véleményre is szerződött volna, de egyes válla­latok nem méltányolják eléggé azt az Igyekezetei, amelyet a me­gye állami, szövetkezeti és kisgaz­daságai a zöldségprogram megva­lósítására évek óta kifejtenek. Egyik, másik vállalat elkésik a piackutatással, s ezzel beszűkíti a termékek értékesítési lehetőségét. Temérdek élndntlan áru marad szerény befogadóképességű raktá­raiban, a gyorsan romló zöldáru pedig veszendőbe megy. E tanul­ságok elemzése az elmúlt hetek­ben megtörtént. A hibák kijaví­tására a zöldség- és fűszernövény­termesztés tavaszi előkészületének Időszakában még van mód. A krónikus ládahlóny enyhíté­sére vállalkozik néhuny gazdaság. A bátyai Piros Paprika Tsz saját erdejéből kitermelt fát dolgoz fel ládaelemekké. Ebben az évben 200 ezer szabolcsi láda készítésére ele­gendő ládaelemet szállít a Gön­gyöleg Ellátó' Vállalatnak. A ki­termelt erdő helyett pedig újat telepít, kihasználva azt a lehető­séget, hogy a fa az egyetlen új­ratermelhető ipari nyersanyag. A bátyai és a vele szomszédos fajszi, miskei közös gazdaságban ugyancsak megkezdődött az elő­készület a fűszerpaprika és egyéb kertészeti növények termesztésére. A jövő héten felállítják a fóliasát­rakat, amelyek védett légterében a paprika, a paradicsom, a ká­poszta és más veternény palán­táit nevelik, Hasonló Igyekezet­tel dolgoznak a bajai Augusztus 20. Tsz városellátó kertészeti te­lepén. A fűthető üvegházakban hamarosan szedik a fejes salátát és nevelik a hegyes csípős zöld­paprikát. A hévízfűtésü Tisza menti hajtatóháznkban termesztett primőrök már kaphatók az élel­miszerboltokban. A sikeres zár­számadás után a Tatuháza-Má- tételke Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet kertészeti telepének dolgozói is rövidesen megkezdik a palántanevelést. Kiskunfélegyháza, Kunszállás tanyavilágának háztáji termelői pedig azon fáradoznuk, hogy a szokott időben megkezdhessék a hónapos retek nevelését, hiszen ez évben is több millió csomó friss retek értékesítésére szerződtek a kereskedelmi vállalatokkal. A háztáji zöldségtermesztést segíti többek között az is, hogy válto­zatlanul érvényben van a Minisz­tertanács határozata, amely a szabvány minőségű áruk átvételé­nek kötelezettségét írta elő. K. A. • A ládaelemeket fűrészelik és kötegelik a bátyai Piros Paprika Tsz faipari üzemében. 49 A szállításra előkészített kertészeti ládaelemek ezrei. (Mchcsi Éva és Pásztor Zoltán felvételei.) Villany a tanyákon A tanyákról szólni többféle­képp lehet: fölemlegethető az ott lakók életkörülménye vagy a pusztában élők számának csök­kenése. A statisztikák, beszámo­lók legtöbbje száraz, s többé- kevésbé ismert adatokkal kezdő­dik, s u termelés felől közelít, a kisgazdaságok szerepének mélta­tásával indítja az anyagot. Bács- Kiskun megyében például most Is százharmincezer kisgazdaságot tart nyílván az erről tanúskodó táblázat; ezekben háromszázáét- venezren tevékenykednek. A me­gye lakosságának több mint két­harmada érintett e gazdaságok termelésében, amely a földterü­let tizenöt százalékára terjed ki. A kisgazdaságok több mint négy­hatodát, mintegy 39 ezret, a szö­vetkezeti szektorhoz szorosan kapcsolódó termelőszövetkezeti csuládok és szakszövetkezeti ta­gak gazdaságai képezik, a lakos­ság hasonló jellegű gazdaságai­nak száma 46 ezer. Levelek Idézhetők, amelyek kö­zös tartalma: íróik nem idegenked­nek a termeléstől, de részint korúk, részint pedig korukból következő betegségeik miatt szeretnék, ha munkájuk könnyebb lenne. Ho­gyan? Az áram segítségével. Vi­lágít, vizet húz. öntöz, fej, da­rál a villannyal működő gép, el­végzi a munka nehezét az igába fokozott kilowatt. Am sok he­lyütt a megyében a villany csak álom, a tanyák ezreiben még napjainkban is petróleumlámpa világol, s a derék fárad a vízhú­zásban. Természetes, hogy a ta- nyavlllumosítás: közügy, mint­hogy uz áram segélyével termett több zöldség össztársadalmi Igényt, keresletet elégít ki, a fogyasztók asztalára kerül a több tej. Ugyanakkor ha villany van, a tanya és a Xalu közti — e hiányból fakadó különbségei is csökkennek, hisz a televízió ház­hoz viiszl a világot, a mosógép, a centrifuga könnyebbé, emberibbé teszi az életet. ,t Épp ezek miatt államunk is ' segíti a tanyuvülamositást, a költségek harminc százalékát vállalva magára. Az áram beve­zetéséért persze nem ugyanany- nyit fizet mindenki: nyilvánva­lóan több az ára az öt kilométe­res vezetéknek, a szükséges transzformátornak, mint az egyik oszlopról való bekötésnek. A leg­többen összefognak, s egyszerre több, egymáshoz közeli tanyába vezettetik be a villanyt, így a költségek megoszlanak. Tavaly is folytatódott a tanya- villamosítás'i akció Bács-Kískun- ban. összesen hatszázhatvanöt házban gyulladt villanyfény, de ennek lehetőségét hétszázhuszon- három tanyában teremtették meg az áramszolgáltató vállalat mun­kásai. Húsz kilométeres közép- és százötven kilométeres kisfe­szültségű hálózatot építettek ki, s harmincegy transzformátorállo­mást heiyeatek üzembe. Mindez tizenhatmillió forintba került. Ebben az esztendőben is foly­tatódik az akció, a korábbi fel­tételek mellett, informálta szer­kesztőségünket Dörner Henrikné, a megyei tanács előadója. Beér­keztek a megyei tanács illetékes ^osztályára a támogatást kérő pá­lyázatok, elbírálásuk most folyik, s rövid idő kell csak, hogy kide­rüljön: hol világít majd villany az idén a tanyákon. Pontos szá­mok ismerete nélkül is már bi­zonyos: körülbelül ugyanannyi tanyát villamosítanak az idén is, mint tavaly. B. J. összehangolt munkaverseny A szocialista munkaverseny már minden évben rendszere­sen ismétlődő tömegmozgalom­má fejlődött. Bács-Kiskun megyében tavaly hétezer bri­gád százezer tagja kapcsoló­dott be a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére kibontako­zott versenybe. Felajánlásokat tettek a termelési célkitűzé­sek teljesítésére a kis kollek­tívákon kívül dolgozó munká­sok és műszakiak is. Az írás­ban rögzített vállalások vég­rehajtásának is jelentős része van például abban, hogy a nemzeti jövedelem a tervezett 6—6,5 százalékkal szemben 7,5—8 százalékkal növekedett hazánkban, 1977-ben, Bár végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, de máris megállapítható, hogy a Láng gyári munkások munka- verseny-felhivásához Bács- Kiskunban is több ezer bri­gád csatlakozott. Méppedig eléggé céltudatosan, mert vál­lalásaik alapjául az ipari, me­zőgazdasági üzemek gondosan kidolgozott idei termelési ter­vei szolgálnak. A munkások lelkesedéséhez, jó szándékához nem fér két­ség. Az elmúlt esztendőkben nem egyszer bizonyították, hogy ha kell, áldozatokat is hoznak, hogy teljesíthessék felajánlásaikat, vagyis állhas­sák adott szavukat. Ha kellett nyújtott műszakokban dolgoz­tak, vagy zokszó nélkül vet­ték tudomásul a termelés ér­dekében a munkaszervezési ■ manővereket, s mentek oda dolgozni, ahová az üzemen be­lül átirányították őket. A munkaverseny azonban nemcsak a munkások ügye. A hatékony munka alapjait meg is kell teremteni, s ez elsősor­ban az üzemek vezetőinek a feladata. Már túl vagyunk azokon a követelményeken, hogy biztosítani kell a ver­seny nyilvánosságát, s megfe­lelően alkalmazni az anyagi és erkölcsi ösztönzést, bár ezek a szempontok ma sem elhanyagolhatók. Sokkal in­kább szükség van azonban a termelés nagyon gondos, kö­rültekintő megszervezésére, a technológiai fegyelem betartá­sára, a zavartalan anyagellá­tás biztosítására stb. Nagyon sok múlik tehát azon, hogy az igazgatótól a műhelyrész-vezetöig hogyan készítik elő a termelést és te­remtik meg a versenyválla­lások teljesítésének feltételeit. Közismert gátja többek kö­zött a folyamatos termelésnek az anyaghiány, ami sok eset­ben hanyagságon, a késve el­küldött megrendeléseken mú­lik. Manapság viszont — ami­kor az üzemek túlnyomó ré­szének egész évi kapacitásu­kat lekötő megrendelései van­nak — nehéz kifogást találni az anyagellátási gondokra, a rossz készletgazdálkodásra. Az azonban igaz, hogy sok esetben késve érkeznek az al­katrészek az együttműködő üzemektől Ilyenkor azután az adott gyárban, a végterméket kibocsátó üzemben valóban senkit sem lehet okolni a ter­melési ütem felborulásáért. Sajnos, az ilyesmi még gyak­rabban fordul elő, mint az anyaghiány. Nem egy esetben tanúi lehetünk annak is, hogy ugyanazon a vállalaton belül éppen a testvérgyárak nem szállítják egymásnak határidő­re az alkatrészeket. A kecs­keméti magnetofongyár pél­dául tavaly a salgótarjáni testvérüzemétől kapta rend- szertelenül a magnómotorokat, s emiatt fontos termelési cél­kitűzéseit nem tudta teljes egészében megvalósítani. Mindebből az következik, hogy a szocialista munkaver­seny nem lehet öncélú, csak az üzem tervteljesítését szem előtt tartó mozgalom. Csakis az össztársadalmi érdek fi­gyelembevételével érhetünk el valós eredményeket, s növel­hetjük — az egész népünk életszínvonalát emelő — nem­zeti, jövedelmet. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha min­denkinek megbízható partne­révé válik jó minőségű, pon­tos határidőre szállított ter­mékekkel. ' Ami pedig az egy vállalaton belüli testvérgyára­kat illeti, még tán könnyebb is a helyzet. Csupán arról van szó, hogy a maga posztján — a szervezeten belüli összhang megteremtésével — még a vezérigazgató is váljék partne­révé a szocialista munkaver­senyben dolgozó brigádoknak. N. O. A KORMÁNYBIZTOS TÁJÉKOZTATÓJA Új irányból közelítik meg a külvilágtól elzárt bányászokat A mentőrajok folytatják a küzdelmet Dr. Kapolyj László nehézipa­ri miniszterhelyettes, a tatabá­nyái bányaszerencsétlenség okai­nak kivizsgálására alakított kor­mány bizottság vezetője szomba­ton íeggel tájékoztatta az MTI munkatársát 'a 12/a aknában a szombatra virradó éjszaka vég­zett mentési munkák állásáróly — Az éjszakai órákban is vál­tozatlanul nagy ei-ővel folytatták a küzdelmet a bányamentő ra­jok és az aknaüzem dolgozói az omlás mögé került kilenc bányász felkutatására. A rendkívüli erő­bevetést igénylő munka sajnos eddig még nem jár eredménnyel. A robbanás és az omlás miatt fel­halmozódott nagy mennyiségű kő­zet. szén- és anyagtömegen eddig még nem tudták áthatolni, Ezért u szombat reggeli óráktól új mó­don kísérleteznek célhoz Jutni. Az omlásos szakaszt megkerülve a robbanás által egyrészt kevés­bé összezúzott, viszonylag ép szén­falon át egy kisebb szelvényű vá­gatot képeznek ki. Remélik, hogy ezen a vágaton át gyorsabban el­érhetik szerencsétlenül járt tár­saikat. Ugyanakkor megkezdték az előkészületeket arra, hogy egy másik irányból is megközelíthes­sék a frontfejtésnek azt a részét, ahol a bentrekedteket sejtik. Dr. Kapolyi László elmondta, hogy a mentés műszaki feltétele­it tovább javították. Műszerek­kel állandóan ellenőrzik a bánya­térség levegőjének összetételét A veszélyeztetett hely légcseréjét sikerült olymértékben tökéletesí­teni, hogy már nincs metán é« szénmonoxid a levegőben. így a bányamentők most már a mozgá­sukat gátló mentőkészülékek és védőálarc nélkül dolgozhatnak. Ez valamivel gyorsítja előrehaladá­sukat. Ugyanakkor változatlanul nagy erőfeszítést kíván az a kö­rülmény, hogy a kibontásra ke­rülő anyagot több száz méter hosszan szinte kézről-kézre adva kell a helyszínről elszállítaniuk. Biztonsági okok miatt ugyanis az egész bányát áramtalanítottók, így nem használhatják a munkát könnyítő és gyorsító gépeket, szál­lító berendezéseket. Dr. Kapolyi László kormány- biztos tájékoztatójában hangsú­lyozta: a tatabányai és az orosz­lányi bányamentők az aknaüzem dolgozóival együtt — mintegy 160-an —, változatlanul áldozat­kész helytállással teljesítik a rá­juk bízott nehéz feladatot. (MTI) x

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents