Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-18 / 42. szám
1978. február 18. • PETŐFI NÉPE e 3 A párttagsági könyvek cseréjének tapasztalatai alapján a Központi Bizottság Titkársága 1977. november 8-án határozatot hozott a nyugdíjba kerülő párttagok lakóterületi pártszervezetbe történő átjelentkezésének rendjéről. Igaz barátság Harminc esztendővel ezelőtt, 1948. február 18-án a Magyar Köztársaság és a Szovjetunió kormányainak képviselői Moszkvában aláírták az első magyar—szovjet barátsági, együttműködési, kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Hogy e dokumentum aláírásának milyen nagy jelentősége volt hazánk évezredes történelmében, azt az azóta eltelt idő bizonyítja legjobban. Az üzemekből és intézményekből nyugdíjba kerülők közül számosán szeretnének volt munkahelyük alapszervezetében maradni. Ragaszkodásuk egyik oka, hogy erős és érzelmi kötődésük a munkahelyekhez. Sokan több évtizedet folyamatosan töltöttek el a munkahelyükön, mások a fel- szabadulást követően az üzemi, intézményi pártszervezet alapító tagjai közé tartoztak, nem kevesen az ellenforradalom idején fegyverrel védték gyárukat, munkahelyüket. Munkáséletük során elvtársi, baráti kapcsolatok szövődtek, munkájukkal tekintélyt vívtak ki a kollektívában. Egyes elvtársak azért akarnak a munkahelyi pártszervezetnél maradni, mert ott esetleg jobban megértik gondjaikat, problémáikat. Mindezek emberileg teljesen érthetőek és méltánylandók. Viszont egyes nyugdíjba kerülő elvtársak indokolatlan fenntartások miatt húzódoznak a körzeti alapszervezetekbe való átjelentkezéstől. Ez azért van így, mert a nyugdíjba kerülőket nem készítik fel a körzeti pártszervezeti életre, így nincs objektív tájékozottságuk a körzeti alapszervezetek életéről. Gyakran lebecsülik, hatáskör nélküli párt- szervezetnek tartják a körzeti pártszervezeteket. Sokan azt sem ismerik, hogy a KB 1989. március 6-i határozata milyen lehetőséget biztosít számukra üzemük, ' intézményük pártszervezetében a további munkára, ezért a körzeti párttagok közül — bár a feltételek nyugdíjba menetelük idején megvoltak — számosán nem is kérték maradásukat. A tagkönyvcsere során kiderült, hogy a pártszervek és szervezetek egy részénél nem egyszer hiányzott a kellő megértés, figyelmen kívül hagyták a nyugdíjazással járó nehézségeket. emberi problémákat. Gyakran erőltették az átjelentkezéseket, nem engedélyezték az üzemi pártszervezetbe maradást még akkor sem. ha arra a határozatban megszabott feltételek lehetőséget adták. Ilyen okok miatt sajnos többen kiléptek a pártból olyanok is. akik több évtizede aktív részesei voltak a mozgalmi munkának, munkahelyükön és a közéletben példás helytállást tanúsítottak. Ez érzékeny vesztesége a pártnak. 'Ezért a KB titkársága úgy határozott, hogy a nyugállományba kerülő párttagok üzemi, intézményi pártszervezethez való tar~ tozásáról a jövőben rugalmasab~ ban, egyéni elbírálás alapján a taggyűlés döntsön, ne legyen szükség a járási, városi, kerületi Kecskemét Széchenyiváros. Pá- kozdi csata utca 14. Az alagsori helyiség fémbetűi — LOMKAMRA — alatt fehér festékkel ez áll: ASZTALITENISZ-TEREM. Bent, a falon körös-körül magazinokból kiollózott színes fotók, híves együttesek, márkás autók, s ismeretlen tájak fényképei. Középütt egy pingpongasztal, két szélétől a falig egy-egy méter lehet a táv. A vasajtóra egy hivatalos levelet celíuxoztak. Az IKV küldte, Abonyi István II. emeleti lakónak. ..Kérjük, hogy a lomkamrából kialakított asztalitenisz-helyiséget mielőbb megszüntetni szíveskedjék. A lépcsőház lakói közül panaszbejelentés érkezett, hogy az „asztalitenisz-helyiség"- ben nagy zajt csapnak, italoznak, s ezáltal a lakók nyugalmát zavarják. pedig a lakóknak csendre és pihenésre volna szükségük. Kérjük a fentiek szíves tudomá- sulvételét." A felszólítást kék go- lyós'ollal átixelték. s jó nagy belükkel rárajzolták a papírra: rum! F. Tóth Pál írta. Alvó városok című — az érintettek körében elégedettséget kiváltó — cikkében a Petőfi Népe január 17-i számában: „Jó volna, különösen ősszel és télen egy-egy terem a fiataloknak. ahol eltölthetnek az időt játékkal. szobaspcTrttal. mondjuk asztalitenisszel.” Ekkor már tizenhárom napja pingpongoztak a házbeli gyerekek a Pákozdi csata 14 es számú épületének alagsorában. Ám január negyedikétől, a pártbizottságok külön engedélyére. Fontos, hogy az egyéni elbírálás körültekintő és megalapozott legyen. Az alapszervezetek taggyűléseinek — a személyi körülmények mérlegelésén túl — figyelembe kell venni a KB 1969. március 6-i érvényben levő határozatát is, amely a pártszervezethez való tartozás engedélyezésének feltételeit megfogalmazza. Eszerint: az alapszervezeti taggyűléseknek a párttag kérésére, a vezetőség javaslata alapján a következő főbb szempontok alapján célszerű mérlegelni, engedélyezni az üzemi, intézményi pártszervezetbe való tartozást, ha: — a párttag a lakóterületi pártszervezet megismerése és az átállással kapcsolatos nehézségei feloldására féléves — egyéves időtartalomra türelmi időt kér; — a jogszabályokban meghatározott kereten belül és módon az illető párttag részt vesz a termelő munkában; ■ — valamilyen választott párt-, vagy tömegszervezeti tisztséget visel; — az üzemben, intézményben egyéb — pl. sportmozgalom, MHSZ, Vöröskereszt stb. — konkrét társadalmi megbízatása van; — egész munkáséletét egy munkahelyen töltötte le; — továbbá azok, akik munkaköri ártalmak miatt betegek lettek, rokkant állományba kerültek; — kislétszámú — tíz főn aluli — önálló pártszervezetekben (pl. ktsz-ben), ha po~ lítikailag indokolt, nem kell nyugdíjba menő elvtársakat a körzeti pártszervezetekhez átjelenteni. A nyugdíjas párttagoknak, ha üzemük pártszervezetében maradnak, a munkahelyi pártéletben részt kell venniük. Ha az üzemi és intézményi pártszevezethez való tartozás feltételei megszűnnek, a párttagok alapszervezetük pártéletében nem tudnak megfelelően részt venni, átjelentésüiket az alapszervezet vizsgálja meg és ha indokolt, éljen a kezdeményezéssel. A titkárság a nyugdíjas párttagok érdekeit figyelembe véve, lehetőséget teremtett tehát az át- jelentések rugalmasabb kezelésére. Ugyanakkor szükségesnek tartotta azt is, hogy a lakóterületi pártszervezetek megerősítése, párttagságuk folyamatos felfrissítése érdekében az üzemekből, in„kezdettől” még egy hét sem telt el, amikor már ..nyilatkozatot” fogalmazott tizennégyből tizenhárom lakó. „Aláírásunkkal bizonyítjuk egyetértésünket azzal a ténykedéssel, amit Abonyi István végzett és végez ma is. ... Ügy érezzük, hogy gyermekeink, de önmagunk számára is hasznos ez a társas játéklehetőség.” Aztán, mielőtt Abonyi felvitte volna az IKV-hoz a papírt, bejött a szerkesztőségbe. Kérdeztem, mi haszna származik abból, hogy a saját pénzén vesz egy pingpongasztalt, kétszázas izzót csavar a lomkamra hatvanas villanykörtéjének helyébe délutánonként beszerzi az üdítő italt... Kattantott az aktatáska zárján, s mutatta a párttagsági könyvét, majd nyomban hozzátette: ..Persze téved, ha azt hiszi, hogy ezért, hogy csak ezért. Tizenhat-tizenhét évvel ezelőtt én versenyeztem. Van egy kilencéves fiam és egy tizenegy éves lányom: a lépcsőházban meg összesen tizenhat gyerek. A harmadikon lakó Nagy Imréné hajdan atletizált, húszéves fia és lánya van; este, ha már nem látják olyan sokan, leiön: most tanul pingpongozni. Lakik a földszinten egy nyugdíjas bácsi, benéz hozzánk. ..mi van fiatalok?” f irtait já, velünk van egy darabig, aztán elmegy. És híre szaladt a dolognak lakótelep- szerte. máshonnan is jönnek a srácok, jól érzik magukat. Egyet kértem csak: szüleik tudják, hogy hol vannak.” A földszint I-ben lakik B. K. és felesége (kívánságukhoz híven tézményekből nyugdíjba vonuló párttagok közül minél többen kerüljenek a lakóterületi pártszervezetekhez. A lakóterületi pártszervezetek vezetői, párttagjai foglalkozzanak figyelmesebben a hozzájuk került nyugdíjas párttagokkal. Segítsék beilleszkedésüket, tanúsítsanak megértést problémáik iránt, türelemmel és körültekintéssel vonják be őket a pártszervezet munkájába. A munkahelyi pártszervezetek tartsanak szorosabb és rendszeresebb kapcsolatot a lakóterületi pártszervezetekbe átigazolt nyugdíjasaikkal, időnként hívják ösz- sze és tájékoztassák őket az üzem, intézmény életéről, tevékenységéről. A körzetbe átjelentkezőktől pártcsoport-értekezleten, taggyűléseken búcsúzzanak el, köszönjék meg munkásságukat. Tájékoztassák őket a körzeti alap- szervezetek szerepéről, munkájáról. Lehetőség szerint még az átjelentkezés előtt tisztázzák a körzeti alapszervezetek vezetőivel, hogy ott milyen pártmunkát tudnak végezni és ezt közöljék az érintet't párttagokkal. A titkárság felhívta az irányító pártbizottságok figyelmét arra, hogy fordítsanak nagyobb gondot a lakóterületi pártszervezetek munkájára. A helyi politikai munkában, valamint a várospolitikai tevékenységben jobban támaszkodjanak rájuk. Ezzel is segítsék elő, hogy a nyugdíjba menő párttagok jobban érezzék a lakóterületi pártmunka jelentőségét, fontosságát és szépségét is. T. I. utcában csak kezdőbetűvel említem őket), akik elsőszámú ellenzői a kezdeményezésnek, s akik azt a bizonyos, IKV által is jelzett panaszt tel ték. — Hogy én a saját otthonomban ne tudjak aludni? Azt nem. Én olyan helyen laktam, harminchét évig, kertes házban, hogy nyugalmam volt. Havonta ezernegyvenhét forintot fizetek, ezért a pénzért nyugalmat akarok. Napestig a csatorálás, gondolja el, négy vasajtó alattunk, s lent a pingpong: a csövek iszonyúan vezetik a hangot, nincs egy perc nyugtunk. És. mondják, lent italozás folyik. — Mondják? — Múltkor is a kamaszok ráborultak a korlátra, úgy itták a Márkát. De, mondják, sört is szoktak inni. Most, meg úgy beszélik. pénzt; akar szedni. És ott nem lehet szellőztetni, cigarettáznak. Nem akarok senkit se gátolni. de ne az én rovásomra csinálják ... A szemben lakó fiatalasszonynak nincs kifogása ellene, hogy játszanak, jó ötletnek tartja, nem zavarja. Ha játszanak, az zajjal jár, fogalmaz, majd hozzáteszi, szerinte az győz, akiinek erősebb az ismeretsége. Abonyiékhoz megyek. alig kezdünk beszélgetni, mikor Túri János és Gyulai Nándor érkezik — tizenöt és tizenhét é\ esek — hallották, hogy lehet pingpongozni, az a véleményük, hogy nem lenne érdemes bezárni a helyiséget. Abonyi Istvántól A Volán intézkedései a személyforgalom javítására Az autóbuszközlekedésben egyre több helyen okoz ma már a fővárosihoz hasonló gondot a zsúfoltság, bár a Volán múlt évi utasszámlálása a kiemelt városokban napi átlagban 77,5 százalékos, más nagyvárosokban 60,8 százalékos buszkihasználtságot jelzett. Azokat az utasokat persze nem vigasztalja az átlag, akik a csúcsforgalomban naponta csak közelharc árán juthatnak fel a kocsikra. A mintegy 180 település belső forgalmát is lebonyolító Volán idei intézkedései ezért elsősorban arra irányulnak, hogy a csúcsidőben is 100 százalék alá csökkenjen a járművek kihasználtsága, s a csúcsforgalomban is kulturált utazási lehetőségeket teremtsenek. Az idén az eredetileg tervezettnél kevesebb, 883 autóbusz beszerzésére van lehetőség, mégis magasabb színvonalon akarják ellátni a forgalmat. Az új járművekkel főleg a nagyvárosi és az elővárosi közlekedést javítják. A Volánhoz tartozó négy kiemelt városban 1978-ban már kizárólag korszerű, 200-as Ikarusok közlekednek. A budapesti és a miskolci elővárosi forgalomban ugyancsak teljesen újakkal váltják fel a régi kocsiparkot. Debrecenben és Győrött a járműállomány 80 százaléka, Szegeden és Pécsett 60 százaléka áll majd új típusokból. Ezenkívül a forgalomszervezést tovább korszerűsítve, dolgozókat és járműveket csoportosítanak át azokra a vonalakra és időszakokra, ahol és amikor arra a legnagyobb szükség van. Kisegítő járatokkal, valamint cél- és gyorsjáratok indításával is igyekeznek enyhíteni a zsúfoltságot. Ezzel párhuzamosan a Volán a városok vezetőinek segítségét kéri az igen sokat jelentő lépcsőzetes munkakezdés bevezetéséhez, szélesítéséhez, (MTI) kérdezem, mi az igazság az állítólagos pénzbeszedésből, az italozásból. Először elneveti magát, aztán komolyra vált. Három ütő tört el eddig s vagy húsz labda, Ezért a lépcsőházban tőle Orbán Rudolf (felsőbb emelet) hangosan azt kérdezte, hogy ki fogja ezt fizetni. Egyszer. Másodszor: egyéni bajnokság indult, a nevezés személyenként és örökáron öt fonni, ebből jutalmazzák az első hármat. Ital: igaz, volt már, hogy ebéd utáni pohár borát lent itta meg, ő, egyedül. Mivel, fűzi hozzá. szükségesnek tartja, hogy felnőtt is legyen a gyerekekkel az asztalitenisz-teremben. „Én azt fájlalom legjobban, hogy az IKV anélkül döntött, hogy képviselőjét ide küldte volna, hogy meghallgatta volna a többség véleményét is. Hiába a többség: a tanácsi bérházakban efféle akcióhoz az összes lakó beleegyezése szükséges. (Társasházinál elegendő lenne az egyszerű szótöbbség.) Két igazság. B. K-éké és Abony, Istvánéké. Különbség van köztük. Vérmérséklettől, életkortól, közös- ség: érzéstől és sok mindentől függően: nagy. vagy kicsi. A 14-es épülettel szemben magasodnak a tízemeletesek. Az ottaniak szóltak Abonyinak, cseppet se bánkódjon. Ha úgy alakul, hogy a lomkamrából mégis kitelepítik. „átigazolják” pingpongasztalostól, ügyszeretetestől együtt, sót. nincs gond az engedéllyel se. Különbségek vannak tehát a házak igaz.ságai között is. Minthogy mások a házak is. Ballai József Mint minden nép, így a magyar nép is mindig arra törekedett, hogy olyan biztosítékokkal rendelkezzék, amelyek nyugalmát, fejlődését, szuverenitását, függetlenségét, a haladással való lépéstartását garantálják. Hazánk küzdelmekkel, harcokkal, vívódásokkal tűzdelt nagy múltjára jellemző volt, hogy az effajta törekvések rendre elbuktak. Az első proletárhatalom, a Tanácsköztársaság sem kaphatott — nem kis ■mértékben földrajzi helyzetünk folytán — támogatásit az erkölcsi segítségen és az értünk való aggódáson kívül. Hogy szabad és független országot teremthessünk, hogy népünk maga vegye kezébe . sorsának intézését, arra első alkalommal viharos történelmünkben a felszabadulás után került sor a Szovjetunió fasizmus feletti győzelmének következtében. Amikor ennek a sóba el nem évülő, örökbecsű dokumentumnak az aláírására sor került, már három éve szabad volt az ország. Ez a rövid idő alkalmat adott a haladó erők sikeres harcának kibontakoztatására, a kommunisták nép érdekeit szolgáló programjának fokozatos megvalósítására. Az ország politikai helyzete harminc évvel ezelőtt még meglehetősen képlékeny volt. a baloldali erők jelentős tömbjével nem kis méretű jobboldali erők állottak szemben. Az 1947. augusztus 31-i választás már csaknem vízválasztónak mondható a demokratikus erők felülkerekedésének kilátásai szempontjából. Az a 'tény. hogy akkor a Magyar Kommunista I'árt az ország legnagyobb pártja lett. hogy a baloldali erők tömbje a parlamentből kiszorította a Pfeifferista jobboldali és az ország felszabadulás előtti múltját konzerválni akaró erőit, már csupán ennek révén is kibontakoztak a „fordulat éve” kontúrjai. De a numkáshatalom erősödéséhez niég sok minden hozzájárult. A nagybankok és a hozzájuk tartozó ipari és kereskedelmi vállalatok államosítása, s a Szociáldemokrata Párt jobboldalának sorozatos veresége, elhárította az akadályokat a két munkáspárt tényleges egvesülése elől is. és az akkori idők transzparensein már azt olvashattuk: „Tiéd az ország, magadnak építed.” □ □ □ Ezek a sikerek, amelyek az ország általános balra tolódását jelentették, igényelték a biztosítékot is a további előrehaladás folyamatosságához. Mivel a magyar nép még a háború zajlásának időszakában meggyőződhetett' arról, hogy a szovjet hadsereg nem le- igázóként, vagy hódítóként lépett Magyarország földjére, hanem azért, hogy a fasizmust barlangjában semmisítse meg, egyetértett azzal a fontos lépéssel, hogy egy szerződés megkötésére kerüljön sor. Az akkor született számos dokumentum és nyilatkozat a jelen idők számára értékes, időtálló érveket tartalmaz. Ennek bizonyítására néhány idézet a kommunista, vagy más pártbeli állami vezetőktől nagyon találóan juttatják kifejezésre a szerződés megkötésének múlhatatlan szükségességét. Dinnyés Lajos, Magyarország miniszterelnöke a szerződés aláírása alkalmából a következőket mondotta; „A ma itt Moszkvában aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés történelmi jelentőségű a magyar nép életében. Az évszázados német iga alól való felszabadulásunkat a dicső szovjet 'hadseregnek 'köszönhetjük. A magyar nép soha sem fegja elfelejteni azokat a véráldozatokat, amelyeket a szovjet hadsereg érte hozott és örök hálát érez a szovjet hősök iránt, akik a magyar földben porladnak. Nem felejtjük el. hogy a felszabadulás első pillanatától 'kezdve lépten-, nyomon éreztük nagy szomszédunk, a Szovjetunió segítő kezét, akár nemzeti függetlenségünk és szuverenitásunk megóvásáról, akár gazdasági nehézségeink leküzdéséről van szó. Mi, magyar demokraták hálásak vagyunk azért a bizalomért, amelyet a Szovjetunió népe és kormánya nekünk felszabadulásunk óta előlegezett. Mi erre a bizalomra igyekeztünk rászolgálni és a jövőben is rá fogunk szolgálni. Mi maradék nélkül levontuk az elmúlt évtized tanulságait és a felszabadulás óta azon fára- doz.unk. hogy létrejöjjön a megbonthatatlan. jóbaráti és jószomszédi viszony Magyarország és a Szovjetunió között, amelv ma itt a Moszkvában aláírt szerződésben testet öltött.” Dr. Molnár Eri'k, az akkori külügyminiszter a szerződés aláírása alkalmából a magyar és a külföldi újságírók számára tartott sajtóértekezleten többek között a következőket nyilatkozta: .. Nem akarom most felsorolni az összes segítséget, amit a Szovjetuniótól kaptunk. Csak a közelmúltban történt, hogy a Szovjetunió, tekintettel a rossz magyarországi termésre, hozzájárult ahhoz, hogy az 1947. évben esedékes jóvátéte- Li gabonaszállítást eil'halasszuk az 1948—49. gazdasági évre. És ugyancsak a közelmúlt eseménye az is, hogy a Szovjetunió hozzájárult a jóvátétel! árak felemeléséhez. ami bizonyos szállítási könnyítésekkel együtt az össz.es jóvátétel! tehernek mintegy 20 százalékkal való csökkentését jelenti.” □ □ □ Gyöngyösi János, a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt főtitkára, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a szerződés országgyűlés elé terjesztésekor a következőket említette: „A Szovjetunióval kötött szerző- oéssel olyan óriási gazdasági területre kapcsolódtunk be, amelynek az együttműködési és segítőkészsége a magyar újjáépítés és gazdasági fejlődés szempontjából beláthatatlan. A Szovjetunióval a felszabadulás után kötött gazdasági, együttműködési szerződés megmutatta már azokat a rendkívüli lehetőségeket, amelyek az ilyen gazdasági együttműködésből erednek. Ennek a gazdasági együttműködésnek áldásos hatását érezzük a háború után, különösen iparunk újjáépítésében és a termelés megindításában. A Szovjetunióból kapott nyersanyag tette lehetővé, hogy iparunk alig egy esztendővel a háború befejezése után rohamléptekkel haladt előre. Azok az államok — köztük Magyarország is —. melyek a tervgazdálkodást folytató hatalmas Szovjetunióval gazdaságilag szoros kapcsolatba léptek, a maguk újjáépítési, gazdasági terveit biatos alapokra helyezték, ment hiszen akár a nyersanyag- beszerzés, akár termelvényeink elhelyezése szempontjából a Szovjetunió által nyújtott lehetőségek a mi arányainkhoz képest mérhetetlenek.” Czéh József, a Nemzeti Paraszt- párt szónoka a vitában ezt mondta: ,.A mi felemeltetésünk példája és a többi példa immár elég ahhoz, hogy népünk örökre emlékezetébe vésse a két magatartás közti különbséget. A barbár német hódítónál még a kis szövetségesnek is a kihasználása, kirablása és eltiprása volt a cél. A győzelmes Szovjetunió részéről a legyőzött kis népek felemelése egészen az egyenjogúságig, miután jelét adták annak, hogy őszintén a demokrácia útjára léptek. A két magatartás ellentéteivel örökre emlékezetünkben marad, és a hitleri magatartás barbarizmusa. amíg népünk emlékezete (tant, minit sötét árnyék, úgy fokozza értelmét és jelentőségét annak a megbecsülésnek és felemelésnek. amelyet a Szovjetunió részéről éppen ez a szerződés biztosított számunkra.” Akkor úgy állapodtak meg az aláírók, hagy a szerződés húsz évre szól, s utána automatikusan meghosszabbodik az érvénye további öt-öt évre mindaddig, amíg valamelyik fél fel nem mondja azt. Mi ezt nem vártuk ki, hanem még az első húszéves ciklus lejárta előtt új sze^ődést kötöttünk. Erre 1967-ben került sor, amikor a két ország az előzőkhöz hasonlóan húsz évre szóló barátsági} együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést írt alá. □ □ □ Hogy a szerződés mit jelent számunkra, iazt a számok tengerével tudnánk bizonyítani a nyersanyag, az energia, egyéb más késztermékek szállítása, szabadalmak ajándékozása, fontos szakmai ' ismeretekbe való betekintőetőség és annak révén is. hogy harminc esztendő alatt négyezer magyar ifjú tanult szovjet egyetemeken és főiskolákon. A kulturális kapcsolatok sokoldalúsága, az egyes megyéknek a Szovjetunió egy-egy területével való kapcsolata (Rács-Ki ?kun—Krím) mind-mind megerősíti népeinkben az évről évre tovább mélyülő igaz barátság és testvéri összetartozás érzését. Ez teszi igazán élővé, maradandóvá. megaLanozottá a három évtizeddel eze’c'b aláírt nia- gv- r— szovjet, barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. KAZÁNOK ORENBURGBA 9 A Láng Gépgyár „Kazán” gyáregységében központi fűtés kazánokat, autoklávokat, valamint élelmiszeripari bepárlókat gyártanak. Képünkön: az orenburgi gázvezeték építéséhez is készítenek kazánokat, az idén 8 darabot. (MTI-fotó — Tóth Gyula felvétele — KS.) Papírcsata a Pákozdi csata