Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-18 / 42. szám
TTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 42. szám Ara: 90 fillér 1978. február 18. szombat Kádár János fogadta Stefan Andreit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta Stefan Amid reit, a Román Kommunista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagját, a Központi Bizottság titkárát. Az elvársl légkörű megbeszélésen részt vett Gyenes András, a Központi Bizottság titkára; jelen volt Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Heti rádió és televízió műsor S. oldat A vízgazdálkodás összhangja érdekében Egyeztető tanácskozás Kecskeméten Tegnap a megyei tanács vb- üléstermében Vincze József, az Országos Vízügyi Hivatal elnök- helyettese és vezető munkatársai, illetve Bács-Kiskun megye párt- és állami vezetői — köztük Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára — ültek a tárgyalóasztal két oldalán azon a tanácskozáson, amelynek leglényegesebb témája a vízügyi ágazat és a megye célkitűzéseinek, terveinek egyeztetése volt. Köszöntve a tárgyalópartnereket, dr. Gajdócsi István, u megyei tanács elnöke terjesztett elő javaslatot a tárgyalás menetére. Az indítvánnyal egyetértőén az OVH elnökhelyettese előrebocsátotta: ; •••'.' — Az OVH megkülönböztetett gondot fordít rá, hogy a vízügyi ágazat ügyében időről időre szót értsen a megyék vezetőivel, mégpedig mindig a távlatba nézve, ez esetben a párt Központi Bizottságának 1995-ig szóló irányelvei alapján Az idei terv ugyanis része az V. ötéves tervnek, mint ahogyan a jelen tervidőszak feladatai szervesen összefüggnek, kapcsolódnak a következő ötéves tervben megvalósítandó célkitűzésekhez. ,A tárgyaló partnerek ezt követően a megye vízgazdálkodásának V. ötéves terve főbb fejlesztési célkitűzéseit, s azok eddigi végrehajtása alapján, a várható teljesítést tekintették át. Ennek összegezéseként az OVH elnökhelyettese elmondotta, hogy a vízgazdálkodás-fejlesztési feladatok országosan mintegy 80 százalékban valósultak meg időarányosan. Bács-Kiskun megyében a teljesítés ennél lényegesen jobb, magasan meghaladja az országos átlagot. Majd arra utalva, hogy a tervidőszak hátralevő részében különösen nagyok a feladatok, azok százszázalékos megvalósulása érdekében a megye párt- és állami vezetőinek összpontosított figyelmét kérte. Ezután került sor a tanácskozás úgynevezett legforróbb kérdéseinek megtárgyalására. Nevezetesen azoknak a tervezett feladatoknak a tételenkénti megvizsgálására, amelyek végrehajtásában különösen nagy feszültségek — fedezet, illetve kapacitás- hiány, stb. — állnak fenn. Ilyenek például a kecskeméti háromezer köbméteres víztorony kivitelezői kapacitáshiánya, a megyeszékhely szennyvíztisztító telepe gyorsabb ütemű építéséhez szükséges fedezethiány, vagy éppen a Csukás-ér további rendezésével összefüggő hasonló nehézségek. Kiváltképpen a megyeszékhely közművesítésében jelentkező rendkívül nagy nehézségekről szólva, á tárgyaló felek véleménye megegyezett abban, hogy az e tekintetben jelentkező feszültségek sokáig nem tarthatók; megszüntetésük nélkül ugyanis szinte elképzelhetetlen a város további fejlesztése. Mint azt az OVH elnökhelyettese megjegyezte: „Itt ugrás szükséges, nem pedig a tervszámok automatikus emelése." A tanácskozás összegezéseként dr. Gajdócsi István hangsúlyozta: A népgazdaság helyzetének ismeretében a megye nem számított millióikban kifejezhető támogatásra,, lévén azonban a nehézségei, gondjai súlyosak, azok feltárására, illetve ismertetéseié törekedett. A megyei tanács elnöke az egyeztetést Igen hasznosnak értékelte. Hasonlóképpen vélekedett üsz- szefoglalójasorán Vincze József, az OVH elnökhelyettese, hozzátéve, hogy az (igazat a továbbiakban is az eddigihez hasonló, szoros együttműködésre törekszik. Ily módon több, a mostani tárgyaláson nyitva maradt kérdésre ez év közepén sorra kerülő hasonló tárgyaláson visszatérnek. Az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese és vezető munkatársai a délután folyamán Lujos- mlzsére, u Vízgépészeti Vállalathoz látogattak, ahol ugyancsak ágazati egyeztető tárgyalást folytattuk. P. I. Jól megalapozott termelés a szövetkezetekben Bács-Kiskun megyében befejezéshez közeledik a mezőgazdasági szövetkezetek zárszámadása. Ezen a héten a megyeszékhelyen, Jakabszálláson, Ágasegyházán, a jövő héten Lásziófalván, Kúnadacson és Tiszaalpáron tanácskozik majd a szövetkezetek legfőbb fóruma, a közgyűlés. A mezőgazdasági közös vállalkozások már jóval előbb megtartották az évzárót, mivel mérlegük egyes adatait a vállalkozást alapító szövetkezeteknek is szerepeltetniük kell a mérlegbeszámolójukban. A mérleg adatai szerint 1977- ben a termelés, a szövetkezeti bevétel a közös gazdaságok kétharmadában a tervezettnek megfelelően, lendületesen fejlődött. Emellett a következő esztendei bővített újratermelést is sikerült kellően megalapozni a szántóföldi növénytermesztésben, az állattenyésztésben, valamint a kertészeti ágazatokban. Ezt igazolja a tisza- kécskei Tiszagyöngye, a szabad- szállási Lenin Tsz és a Kiskőrösi Egyesült Mezőgazdasági Szak- szövetkezet zárszámadása, amelyet az alábbiakban ismertetünk. Nehéz év után Tiszakécskén A tiszalcécskei Tiszagyöngye Termelőszövetkezet zárszámadási közgyűlésén Fazekas Béla elnök jó eredményekről számolt be. A közös gazdaság elmúlt évi nyeresége megközelítette a nyolcmillió forintot Sok gonddal-bajjal küszködtek az elmúlt évben. “ Februárban, márciusban a jól előkészített talajokat tönkretette az árvíz, melynek következtében 1977, elején már több,. mint, nyolcmillió forint termelési kiesés mutatkozott. Ennek pótlása érdekében a termelési tervet át kellett dolgozni, 8 nagy erőfeszítéseket tenni, hogy a szövetkezet gazdálkodása ne legyen veszteséges. Megjegyzendő, hogy a gazdaság területén szinte minden talajtípus megtalálható a futóhomoktól a réti agyagig. A csaknem kétezerhétszáz hektárnyi területükön még mindig több, mint 240 tanya van. ami nehezíti a nagyobb táblák kialakítását. Nagy odafigyeléssel, igyekezettel sikerült eredményesen zárni az évet Pedig az árvízen kívül egyéb gondjaik is voltak. A beszámoló önkritikusan megállapította, hogy paradicsomból rendkívül alacsony volt az átlagtermés ami nemcsak objektív, hanem szubjektív okokra is visszavezethető. Az elnök megjegyezte; az igazsághoz tartozik az, hogy meg kell tanulniuk a paradicsom- termesztés gépi technológiáját. Számos beruházást valósítottak meg tavaly. Egyebek közt befejezték az üzemi konyha építését, paradicsomlé nyerő állomást létesítettek, felújították a növényvé- döszer-raktárt. Ezenkívül felvásárlótelepeket létesítettek a háztáji árucikkek átvételének megkönnyítésére. Sokat költöttek istállók építésére, felújítására, általános talajjavításra. A nyárigát helyreállítása az árvíz után csaknem kétmillió forintba került. Több, mint ötmillió forintot ruháztak be gépvásárlására. A tervekről szólva Jelezte a beszámoló, hogy az Idén Is a szántóterületük csaknem 30 százalékán termesztenek zöldségféléket. Nagy figyelmet fordítanak a növénytermesztés hozamainak növelésére, a rét- és legelőgazdálkodás javítására, az állattenyésztésen belül pedig a juhászat fejlesztésére. Pecsenyelibát és húscsirkét tenyésztenek. Megtették az előkészületeket a 200 vagonos zöldségtároló építésére. Ez még az idén kész lesz. Létrehozása megoldja a termelőszövetkezet fontos melléktevékenységének, a savanyúkáposzta készítésnek bővítését. A Tiszagyöngye tartósított káposztája nemcsak az országban, hanem a határon túl Is Ismert. Ebben az esztendőben több, mint 24 millió forint értékű beruházást kívánnak megvalósítani. Ez kétszerese a tavalyi, ugyanerre a célra fordított összegnek. —ő -r Gazdag vetőmagtermés A szabadszállási Lenin Termelőszövetkezetben sikeresnek könyvelhetik el az 1977-es évet, Míg 1978-ban 29 millió forint nyereséget mondhattak magukénak, az elmúlt évet 41 millió 892 ezer forintos nyereséggel zárták. A szántóföldön termesztett növények közül a gazdaságban legbüszkébbek a hibrid vetőmngku- korlcára, melynek termesztése 808 hektáron történt. A termés-- eredménye pedig az 1978-oshoz viszonyítva 10 mázsával nőtt, azaz 25,1 mázsa lett hektáronként. A Lenin Termelőszövetkezetben mintegy 00 vagon búza vetőmagot, 80 hektáron fűszerpaprika magot és 433 hektáron szója vetőmagot állítottak elő, az utóbbi termése több, mint 19 mázsa volt hektáronként (Folytatós' a 2. oldalon.) A MÉSZÖV KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉSE Eredményes évet zártak a fogyasztási szövetkezetek Tegnap tartotta ez évi első küldöttközgyűlését a Fogyasztási Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Szövetsége. Az eseményen jelen volt dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese, Majoros Oszkár, a SZŐ VOSZ főosztályvezető-helyettese. A küldöttközgyűlésen, amelyet Kecskeméten, a városi tanács dísztermében tartottak, Hrebik Ferenc, a MÉSZÖV elnökhelyettese üdvözölte a megjelenteket. Elmondta, hogy a tanácskozás célja egyebek között az elmúlt évi munka értékelése, s az idei feladatok, tervek megvitatása. Az elnökség beszámolóját már előzőleg írásban kézhezkapták a küldöttek. Hasonlóképpen a megyei szövetség idei költségvetési tervjavaslatát, valamint a felügyelő bizottság jelentését is. Az elmúlt évi munka értékeléséhez, valamint az idei feladatokhoz szóbeli kiegészítés.! fűzött Ispáno- vits Márton, a MÉSZÖV elnöke. Hangoztatta, hogy az értékelésből megállapítható: megyénk 24 általános fogyasztási és értékesítő, 22 takarék- és 62 la- kásszövetke- kezete eredményesen oldotta meg az elmúlt esztendő feladatait. Hasznosan szolgálta a mintegy 210 ezres szövetkezeti tagságot, a működési területén élő lakos• Március első napjaiban adják át Kecelen a fogyasztási szövetkezet új ABC-élclml- szeráruházát. (Méhesi Éva felvétele.) ságot. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek taglétszáma az elmúlt esztendőben tovább emelkedett. Jelentős a tagság részvétele a szövetkezeti feladatok megvalósításában. A szövetkezetek összességében eredményesen hajtották végre az egy évvel ezelőtt tartott küldött- közgyűlésen elfogadott intézkedési programot, A munkára általában á tervszerűség, az előrelátás és a közgazdasági szemlélet a jellemző. Az eredmények mellett a hibákról is szólt. Elmondta, hogy az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek kiskereskedelmi forgalma az országos és a megyei átlagnál is mérsékeltebben fejlődött. A 10.6 százalékos növekedéssel egyáltalán nem lehetünk elégedettek. Az árukínálat nem volt arányban a kereslettel. A fogyasztók nem találták meg azt az árucikket, amit kerestek. Az árubeszerző munkát még általában bolti szinten végzik. a kereskedelmi szervezet irányító munkája szemlélő jellegű, így nemhogy csökkennének a szövetkezet kisvállalati jellegéből fakadó hátrányok, helyenként, tovább növekednek. Az árukészletek gyakran nem igazodnak az igényekhez. A szövetkezeti vendéglátás általános fejlődése is gyengébb ütemű a megyei, de az országos átlagnál is. Egyes vendéglátó egységek nem alkalmasak feladatuk betöltésére. Meg kellene vizsgálni a jelenlegi anyagi ösztönzőket, és érdekeltté tenni az e területen dolgozókat általános társadalmi céljaink elérésében, A tapasztalatok azt bizonyít ják, hogy fokozottabb ellenőrzésre van szükség ahhoz, hogy minden vendéglátó egység betartsa a szeszes italok forgalmazásának korlátozására vonatkozó rendelkezéseket. A központi intézkedéseken túlmenően az elmúlt évi időjárás is elősegítette, hogy a korábbi éveknél jobb eredményeket értek el a szövetkezetek a termeltetés szervezésében, és a felvásárlásban. Az is igaz, hogy nem készültek fel kellően a nagy tömegben jelentkező áru fogadására. Az elmúlt esztendő e területen is tanulsággal szolgált. A megye fogyasztási szövetkezetei kiemelt feladatként kezelték a háztáji és az egyéb kisgazdaságok termelésének szervezését. Az említett gondok ellenére a fel- vásárlási ágazat értékesítési árbevétele meghaladta az 560 millió forintot. Burgonyából, zöldségből és a gyümölcsfélékből átvett csaknem 4700 vagon áru az előző évinél 1500 vagonnal több. A szövetkezetek az elmúlt évben 244 millió forint nyereséget értek el, amely 21 százalékkal több az előző évinél Ez részben a jobb közgazdasági szabályozókból, a takarékos gazdálkodásból, valamint a felvásárlási és az ipari ágazat jövedelmezőségéből adódik. Az előadó foglalkozott a takarékszövetkezetek, valamint a lakásszövetkezetek tevékenységével, eredményeivel, gondjaival is. A MÉSZÖV elnökének kiegészítő referátumát élénk vita követte. A felszólalók egyetértettek a beszámolóval és a szóban elhangzott megállapításokkal, számos hasznos javaslatot, észrevételt tettek. Foglalkoztak az idei tennivalókkal. A küldöttközgyűlés az elnökség. a felügyelőbizottság és az állandó bizottságok taglétszámának kiegészítésével fejeződött be. K. S. A szakszervezet az ifjúságért A megye szakszervezeti szervei — az általános érdekvédelem keretében — a bérből és fizetésből élő fiatalok és szakmunkástanul ók érdekvédelmét látják el — szoros együttműködésben a KlSZ-szervezetek- kel. E szerepükből kifolyólag vizsgálták felül a fiatalok egészségére ártalmas munkaköröket, bővítették az oktatásban résztvevő fiatalok kedvezményeit. Ellenőrizték a kollektív szerződésekben rögzített bérhatárok betartását, ez is hozzájárult a fiatalok bérezési helyzetének jairulásához. Egyes munkahelyeken azonban még ma is adódnak lényeges kereseti különbségek — állapította meg legutóbb az SZMT elnöksége. > A különböző okok mellett, mint például a teljesítmények s a szakmai begyakorlottság különbözősége, sokhelyütt még szubjektív okok is közrejátszanak a keresetek szóródásában. Nem egyszer ilyen káros-maradi nézetből kiindulva: „Te még gyerek vagy, most indulsz, Iparán megelégedhetsz ennyi órabérrel." Függetlenül a teljesítménytől, szakmai igényességtől. Ezért is szorgalmazzák a szakszervezetek, hogy nagyobb gondot kell fordítani a fiatalok indokolatlan kereseti lemaradásainak csökkentésére, illetve megszüntetésére, a szocialista bérezés elvének hatékonyabb érvényesítésére. Évről évre emelkedtek a munkásfiatalok részére biztosított szociális juttatások. A vállalati lakásépítési támogatásból 53 százalékos arányban részesültek. A lakáselosztási bizottságok előtérbe helyezik az ifjú házasok lakásigényét, Habár növekedett a fiatal házasoknak juttatott lakások száma, még mindig jelentős a megoldatlan igények mennyisége. A különböző fórumokon éles bírálatok is hangzanak el emiatt, Némileg enyhítette a feszültséget a Kecskeméten felépült 210 lakásos garzonház, amely egyben módot adott az előtakarékosságra is. A munkahelyi szakszervezeti szervek megkülönböztetett módon foglalkoznak a leendő kismamákkal. Figyelemmel kísérik munkakörülményeiket. Terhességük előrehaladásával megfelelő munkakörben, vagy „gólya" üzemben foglalkoztatják őket. Általánossá vált, hogy a GYES-en levők bérét ugyanúgy feljebb sorolják, mint az aktiv dolgozókét. Kismama-találkozók, szükség esetén segélyek is jelzik a törődést, gondoskodást. Kezdeményeztek továbbképzést is számukra azonban gyermekelhelyezési és egyéb nehézségek miatt az eredmények etéren még nem kielégitőek. A bölcsődei, óvodai hiány jelenleg is sok szülőt kényszerít arra, hogy Iciestjét jelentős anyagi terhek vállalásával (1000—1500 Ft) házi gondozásba adja. Az érdekvédelem szerves részévé vált az ifjúsági parlamenteken elhangzott észrevételek, javaslatok elemzése, megoldásuk segítése. Ennek jelentőségét, súlyát azonban tovább kell emelni a felvétett javaslatok végrehajtásának folyamatos ellenőrzésével. S azzal is, hogy bátorítani kell a fiatalokat a parlamenteken való bátor, kritikus vélemény- nyilvánításra, nevelni a jogok és kötelességek együttes gyakorlására. Erős hangsúlyt kaptak ilyen szakszervezeti feladatok. Fordítsanak figyelmet arra a szak- szervezeti szervek, hogy az együttes testületekben arányuknak megfelelő 'képviselethez jussanak a fiatalok. Kapjanak hatásos segítséget a bizalmiak az ifjúsági törvény végrehajtásához. Elismeréssel állapították meg, hogy az ifjú bizalmiak nagy többsége örvendetesen állja a sarat. Sok szó esett a pályakezdő fiatalok munkába való beilleszkedésének segítéséről, hivatástudatuk elmélyítéséről, s általában a munkásfiatalok öntudatának, tehát munkástudatának erősítéséről. Sok szülő szemléletében is helyére kell tenni a pályaválasztásról alkotott furcsa, korszerűtlen felfogást, mintha „ki- sebbrendü” volna az ipari tanulóság, mint mondjuk a „gim- názistaság". Holott — sokat lehetne arról beszélni, vajon kisebb értékű ember-e önmaga s a társadalom számára egy „aranykezű" szakmunkás, mint az a „továbbtanuló", akiről sokára dől el az is, alkalmas-e a diploma megszerzésére. T. I.
