Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-17 / 41. szám
IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig i délnyugat felöl fokozatosan megnövekvő felhőzet, az éjszakai, hajnali óráktól kezdve délnyugatról lassan továbbterjedő havazás. Elénk, a Dunántúlon Időnként erős keleti, délkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában mínusz 1—6, a legmagasabb nappali hőmérséklet 0 fok körül. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 41. szám Ára: 90 fillér 1978. február 17. péntek Magyar-vietnami népfront-tárgyalások A magyar népfront-küldöttség, amely Sarlós Istvánnak, az MSZMP PB tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának vezetésével tartózkodik Hanoiban, csütörtökön tisztelgő látogatást tett a Ba. Dinh téri Ho Si Minh-mauzó- leumban. A nap folyamán hivatalos tárgyalások kezdődtek a magyar küldöttség és vendéglátói között. A baráti hangulatú eszmecserén Sarlós István, illetve válaszában Hoang Guoc Viet, a VKP KB tagja, a Vietnami Hazafias Front Központi Bizottsága elnökségének elnöke és Nguyen Van Tien, a Vietnami Hazafias Front főtitkára adtak kölcsönös tájékoztatást* hazájuk népfront-mozgalmáról. A találkozón a Vietnami Hazafias Front vezetői meleg hangú köszönetét mondtak ezért a segítségért, amelyet hazánk, a magyar nép, a magyar hazafias népfront nyújtott Vietnamnak a nemzeti felszabadító harc során és nyújt ma is. Csütörtökön este a vietnami fél fogadást adott a magyar küldöttség tiszteletére. (MTI) KERESETT KÜLFÖLDÖN A KONZERV, AZ ALUPASZTA ÉS A PARKETTA Kecskeméti üzemek exporttervei A megyeszékhely ipari termelésének évről évre több, mint fele kerül exportra. Ezt az arányt az üzemek igyekeznek tovább javítani. Keresik a módját, hogy a minőség javításával, piacfeltáró munkájuk elmélyítésével hogyan tudják fokozni a népgazdasági és vállalati szempontból fontos külföldi értékesítést. Az év eleji tervekről és kilátásokról tájékozódtunk négy kecskeméti üzemben. A Kecskeméti Konzervgyár ez évben mintegy 8 százalékkal kívánja fokozni szocialista országokba irányuló exportját, s összesen 38 400 tonna zöldség- és gyü- mölcskonzervet szándékozik eladni ezekben az országokban. A tőkés piacon való értékesítést jóval nagyobb arányban, csaknem 60 százalékkal tervezik növelni. A 13 ezer tonnás előirányzat több, mint negyven százalékát a csemegekukorica konzerv teszi ki. Ennek a készítménynek a nyugat-európai eladását kívánják többszörösére növelni. Igen kedvezően értékelik ugyanis a terméket a gyár tőkés vásárló partnerei. Az amerikai után a magyar csemegekukoricát tartják a legjobb minőségűnek. Az év eleji helyzet alapján változatlanul keresett lesz külföldön a paradicsompüré. A konzervgyáriak bíznak abban, hogy ősztől — a technológia javítása után — a paradicsompor eladását is jelentősen tudják növelni. A Parkettagyár ez évben több mint kétszeresére növeli külföldi értékesítését. Szalagparkettából 120 ezer négyzetmétert (a múlt évi kétszeresét) szállítanak finn és nyugatnémet, mozaikparkettából pedig 50 ezer négyzetmétert finn és iráni megrendelésre. Az utóbbi termékből a múlt évben a mostani mennyiségnek csak egyharmada talált vevőre külföldi piacokon. A tőkés export az idén a gyár termelésének több, mint 20 százalékát teszi ki. A terv teljesítésének sikere azonban még függ attól, hogy elegendő és megfelelő minőségi faanyagot tudnak-e beszerezni az erdőgazdaságoktól. A Habselyem-Kötöttárugyár kecskeméti gyára a múlt évben 117 millió forint értékű exportot teljesített, ennek több mint felét értékesítette közel-keleti országokban. A tőkés megrendelések arányát idén szeretnék növelni, lehetőségük van ugyanis arra, hogy tovább fokozzák a vállalat által gyártott alapanyagokból készült fehérnemű- és hálóruha- garndtúrák értékesítését. A szocialista országok részére idén is gyermekruhákat, ingeket és női blúzokat varrnak, ugyancsak növekvő mennyiségben. A Kőbányai Könnyűfémmű Alupigment gyáregysége termelésének ez évben mintegy háromnegyed részét szállítja exportra. Egyik keresett termékükből a gyógyszer- és festékiparban felhasználásra kerülő aluflitterből a múlt évihez hasonlóan 1300 tonnát értékesítenek tőkés országokban. Növeli viszont az üzem az alupaszta exportját, mégpedig 700-ról 850 tonnára. Ebből a festékipari alapanyagból száz tonnát Romániába szállítanak. A többi tétel megrendelői tőkés országok, amelyekkel ez évben 1 millió 800 ezer dollár értékű üzleteket kötött a gyáregység. Zs. Á. • Százhúsz ezer négyzetméter szalagparkettát gyárt idén exportra a Parkettagyár. Felvételünkön a gyár automatizált lakkozó részlege látható. (Pásztor Zoltán felvétele) A KUKORICA TERMESZTÉS FELLENDÍTÉSÉÉRT Legfontosabb az agrotechnika javítása Világrekord: egy amerikai farmer hektáronként 221,7 mázsa kukoricát takarított be az elmúlt , évben. E hír, ahogy mondani szokták, nem kacsa, s megerősíthet hihetőségében az is, hogy a néhány hektáron kukoricát termelő farmerek közül igen sokan elérik a 120—140 mázsás hozamot. Ehhez hasonló terméseredmények hazánkban is születtek a kísérleti parcellákon az IKR (bábolnai termelési rendszer) területén. Az ugyancsak amerikai JX—62 és 180-as, valamint a holland 404-es hibridek 125—130 mázsát termettek. Ezt azonban nem lehet még elérni a nagyüzemi kukoricatermesztésben, viszont arra jó, hogy , tudjuk, a legújabb hibrideknek milyen az úgynevezett potenciális termőképessége, vagyis az, hogy mire képesek, hol van jelenleg a határa a hektáronként megtermelhető kukorica-meny- nyiségnek. A lehetőségnek 40—50 százalékát képesek kihasználni hazánkban, még a legjobb mezőgazdasági üzemek is. Ezzel természetesen nem lehet megelégedni, mint ahogyan azzal sem, hogy a Kiskunsági TE- SZÖV-höz tartozó szövetkezetek 32,5 ezer hektáron 35,4 mázsás átlagtermést értek el, a megyei átlag pedig 47,8 mázsa volt. Mindez jelzi a tennivalókat, amelyről a napokban Kecskeméten tanácskoztak az IKR-hez csatlakozott gazdaságok szakemberei a Kiskunsági TESZÖV által szervezett értekezleten. Az IKR keretében kukoricát termelő közös gazdaságok 52,9 mázsát termeltek hektáronként az elmúlt évben. Öntözéses körülmények között a legnagyobb termést, hektáronként 78,1 mázsát a szabadszállási Lenin Tsz-ben takarítottak be. Kiemelkedő még a soltvadkerti József Attila Tsz öntözés nélküli 64, valamint a városföldi Dózsa Tsz 61 mázsás kukoricahozama. A múlt év termesztését értékelve Ballus Tivadar, a TESZÖV osztályvezető-helyettese még elmondta, hogy 35 kukoricahibrid magját vetették el tavaly a gazdaságok, s közülük a Pioneer, az United, az Anjou és a BCSK 66—22 jelűeket tartják a legjobbaknak. Az előadó szólt a viszonylag alacsony termésátlagok okáról. Elsősorban az agrotechnikai hiányosságokat említette, valamint a műtrágya, a talajfertőtlenítő és gyomirtó szerek helytelen kiszórását és a több esetben nem megfelelő vetőmagminőséget. Nem mondhatók teljesen kifogástalannak a hazai gyártmányú erő- és munkagépek, a különféle vegyszerek sem. Az elmúlt években hazánkban csökkent a kukorica vetésterülete, e folyamat erre az évre is jellemző lesz. Ballus Tivadar a kukoricatermő terület csökkenésének fő okaiként a tenmesztés jövedelmezőségének viszonylagos romlását említette. Nőttek az egy hektárra jutó termelés költségei, főként az ipari eredetű anyagok és gépek drágulása következtében. Emelkedett a vetőmag ára is. Mindezek ellenére szükséges az idén a kukoricatermelés hatékonyságának, jövedelmezőségének és termelésének fokozása, elsősorban a hazai állatállom ány taikanm ánybá zlsának megteremtéséhez, valamint a kukorica exporbkötelezettségek teljesítéséhez. A tanácskozáson Szabó Zoltán, az IKR területi vezetője elmondta, hogy az elmúlt évben a rendszer gazdaságai 57 mázsás átlagtermést értek el, amelyből 40—45 mázsa fedezte a termelés összes költségét. Legfontosabbnak mondotta az agrotechnika javítását. ezek közül is a talajmű- velésbeli módosításokat, valamint a talajerő utánpótlásának szakszerűbb végrehajtását. Szólt arról, hogy az idén új külföldi hibridek kerülnek a köztermesztésbe, valamint tervezik két-há- rom éven belül azoknak az amerikai, holland és jugoszláv hibrideknek is a hazai előállítását, amelyek a kísérleti parcellákon a legjobb eredményeket hozták. Az IKR elkötelezte magát a Rába-Steiger erőgépeinek, valamint a Rába gyár munkagépeinek használata mellett. A gyárban az idén az IHC-licenc alapján készülnek az ékék és tárcsák. valamint 12 soros pneumatikus vetőgépet is gyártanak. Rekordról szóltunk a cikk elején. ezzel is zárjuk, bár nem világraszólók, csak hazaiak. A Rába-Steiger 240 lóerős traktorait jövőre fölváltják a 275 lóerő teljesítményűek. S még egy másik: az IKR tíz darab IHC-kom- bájnt vásárol, amelynek darabja körülbelül 6 millió forint, s órámként 70 tonna termést képes betakarítani. Nagyszerű törekvések, csupán az a kérdés, hogy Bács-Kiskunban melyik gazdaságnak lesz szükséges és tudja kihasználni az új traktort, és megfizetni az IHCJkombájnt. Cs. I. EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉS Az állategészségügy javításáért Bács-Kiskun megye cs a Budapesti Al- latorvostudományi Egyetem között évek óta tartó jó kapcsolat még hatékonyabbá tételére tegnap Kecskeméten a megyei tanács vb-termeben szocialista együttműködési szerződést írtak alá. A szerződés ünnepélyes aláírásán a megye párt és állami vezetőin kívül jelen voltak az egyetem képviselői. A résztvevőket dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke köszöntötte, majd méltatta az együttműködés jelentőségét. Többek között elmondta, hogy az ország mezőgazdasági termelésének 12 százalékát adja Bács-Kiskun megye. Jelentős a búza-, kukoricatermesztés, de a zöldségtermelés is, amely 50 százalékkal nőtt az elmúlt esztendőben. A fűszer- paprika őrleménynek 60, a szőlőnek 40—45 százaléka kerül ki a megyéből. Magas színvonalat ért el a szarvasmarha-tenyésztés, aminek nyomán tavaly 18 százalékkal nőtt a tejtermelés. A sertés több, mint egymillióra szaporodott a megyében. Az országos baromfi- állománynak 28—30 százaléka kerül ki Bács-Kiskunból és a juhászat is fellendülőben van. A jelentős állatállomány egészségvédelme nem kis feladat. Ennek tudatában jószivvel nyugtázzuk a megállapodást, amely továbbfejleszti az állategészségügyi munkát — hangoztatta a megyei tanács elnöke. Dr. Kovács Ferenc, az egyetem rektora a sok évtizede fennálló intézményről, az állategészségügyi szakemberek képzéséről és munkájukról beszélt. Elmondta, hogy a tudománypolitikai irányelvek is az oktatás és kutatás hatékonyságának növelését irányozzák elő. Ennek ismeretében bővíteni kell a felsőfokú intézmények munkáját, hasznosítani a termelő üzemek szervezési, vezetési eredményeit az egyetemi oktatásban. A termelés területén a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazására kell törekedni. Ezt tartalmazzák az együttműködés alapelvei, amely nemcsak Bács- Kiskun megyének, hanem az egyetemnek is hasznos — mondta befejezésül az intézet rektora. Ezután került sor a szerződés aláírására, amelyet Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, dr. Gajdácsi István, a megyei tanács elnöké, Németh Ferenc, a megyei KISZ-bizottság első titkára, valamint dr. Kovács Ferenc, a Budapesti Állatorvos- tudományi Egyetem rektora, dr. Simon Ferenc, az egyetem párttitkára. dr. Csenki János, az egyetem KISZ-bizottságának titkára látott el kézjegyével. A szerződés, ötéves időtartamra szól. Végrehajtását a munkaterv pontjainak megfelelően évente értékelik az illetékes intézmény és a megyei szervek vezetői. B. Z. • Dr. Gajdócsi István kicseréli dr. Kovács Ferenccel a már aláírt szerződéseket. (Méhesi Éva felvételei.) MEGBESZÉLÉS A BARÁTI TÁRSASÁGOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRŐL Az MSZBT küldöttsége ünnepségen vett részt egy moszkvai üzemben A Magyar—Szovjet Baráti Társaság küldöttsége, amely dr. Orbán Lászlónak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a társaság alelnökének vezetésével érkezett a Szovjetunióba. hogy részt vegyen a két ország közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötése 30. évfordulójának ünnepségein, csütörtökön Moszkvába felkereste V. F. Ho- rohorgyint, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének alelnökét és szívélyes, baráti megbeszélést folytatott vele a baráti társaságok együttműködéséről. A megbeszélésen jelen voltak a Szovjet—.Magyar Baráti Társaság vezetőségének képviselői is. A küldöttség csütörtökön felkereste a szovjet állam és a kommunista párt megteremtője, Vlagyimir Iljics Lenin mauzóleumát és tisztelettel adózott emlékének. Felkereste a Kreml fala mellett az Ismeretlen Katofia emlékművét is, hogy megemlékezzék a népek szabadságáért életüket áldozó hősök emlékéről. A magyar küldöttség délután részt vett azon az ünnepségen, amelyet az 1. számú házgyárban tartottak a szerződés aláírásának évfordulója alkalmából. A gyár dolgozói a Szovjet—Magyar Baráti Társaság kollektív tagjai. Az elkövetkező napokban több más moszkvai üzemben, intézményben is hasonló megemléke- .zést tartanak, a központi ünnepséget ma rendezik meg a Tudósok Házában. (MTI) Művelődés és hazafiság „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent" — írta egy elembertelenedett korban szeretett szülőhazájáról a költő. S hozzátette, még a sokat idézett versben, hogy ő a bokrok, virágok nevét is tudja — ha néha lábához térdepelnek —, s azt is, kik mennek az úton, és mit jelenthet „a házfalakról csörgő, vöröslő, fájdalom”. Radnóti e sorokkal — mint sok egyéb müvével is — mintát adott arra, hogy milyen mélységesen-mélyen, erős kötődéssel lehet és kell szeretni a hazát. S tegyük hozzá gyorsan: ismerni is: Enélkül ugyanis nincs igazi hazaszeretet, gyümölcsöző, tartalmas hazafiság. Olyan ez nagyjából, mint a szerelem és a barátság. Vagyis: ahhoz, hogy nagyon ragaszkodjunk valakihez, nélkülöz- hetelen annak a másik embernek a minél tökéletesebb, alaposabb megismerése. Vonatkozik e megállapítás — és követelmény — a hazához fűződő kapcsolatainkra is. Ebből a felismerésből következik, hogy ahol él és munkálkodik az ember, annak az országnak — és annak a népnek — a múltját, jelenét és várható jövőjét ismernie kell. Enélkül nincs és nem is lehet beszélni igazi hazaszeretetről, szocialista (tehát korszerű) ha- zafiságról. így függ össze műveltség és hazafiság, kölcsönösen feltételezve egymást, éi folyton-folyvást egymásra hatva. Közelebbről nézve e dolgot: minél jobb hazafi valaki, annál inkább érti — s kell is, hogy értse — a művelődés szükségességét, és megfordítva: mennél szélesebb a látóköre, bővebb az ismerete, minél szilárdabb a meggyőződése, világnézete valakinek, annál inkább jogot formálhat arra, hogy jó hazafinak tartsák. Az MSZMP XI. kongresszusának határozata kimondja: „Erősítsük tovább a szocialista hazafiságot”, Ennek szellemében gazdagodott ilyen tekintetben is a közművelődésünk egésze. Könyvkiadásunk értékes termékei, s színdarabok, filmek egész sora jut el ma már százezrekhez, sőt milliókhoz, megismertetve hazánk és népünk múltját, jelenét. Fellendült a honismereti mozgalom, a helytörténeti kutatás, s szinte divattá lett (hasznos, jó divattá) az országjárás. A „Korok—Tájak—Múzeumok” mozgalom iránti érdeklődés már a kezdet-kezdetén erőteljessé, vonzóvá vált. Ide sorolható az is, hogy megnőtt és továbbra is erősödőben van mindenfelé a népünk múltbéli értékei, haladó hagyományai iránti érdeklődés. Csupán szű- kebb hazánkban, Bács-Kiskunban több százan vesznek részt naponta az ilyen értékek (a folklórkincs, a történeti, forradalmi-munkásmozgalmi és néprajzi hagyomány) feltárásában és közkinccsé tételében. A fentieken kívül a haza múltjának és jelenének, jobb megismerésében, s ezen keresztül a hazaszeretet erősödésében nagy szerep jut ma is a politikai művelődésnek. A Kossuth Könyvkiadó gazdag termése jó lehetőséget nyújt ehhez. Sok száz terjesztő propagandista tudna szólani arról, hogy fokozatosan kapcsolódnak be sokak a politikai ismeretek bővítésére irányuló törekvésekbe. S ez a tény is letagad- hatatlanul hozzájárul — méghozzá nem kis mértékben — a szocialista hazafiság erősödéséhez napjainkban. És minden jel szerint a jövőben is. V. M. I A megye állami és pártvezetői aláírják a szerződést.
