Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-11 / 9. szám

1978. január 11. • PETŐFI NÉPE • 3 Nők a közéletben VÁLASZ CIKKÜNKRE Jó hír a helvéciai utasoknak A nők politikai, gazdasági és szociális helyzetét 1971-ben ér­tékelte az MSZMP Központi Bi­zottsága, és átfogó határozatokat hozott. Ezt követően tartották meg 1971-ben a Magyar Nők Országos Tanácsának I. kongresz- szusát. A tanácskozáson széles körű vita folyt a magyar nők­nek a társadalomban elfoglalt helyzetéről, szociális gondjairól, egyenjogúságukról, a rájuk háru­ló feladatokról és azok megva­lósításának lehetőségeiről. 1977 márciusában a MNOT II. kongresszusán értékelték az utóbbi hét esztendőben elért eredményeket, s megvitatták napjaink nőpolitikái gondjait. E politika lényegét szocializmust építő társadalmunkban félsza­vakból is értjük. Azt például, hogy a női egyenjogúság nem egyszerűen törvényalkotás kér­dése, a jogi egyenlőségé, hanem a nő társadalmi és politikai jo­gait jelenti, gazdasági független­ségét s egyenjogúságát a mun­kában és a családban egyaránt. Egyenjogúság — megkülönböztetés Mindezek teljesüléséhez ha­zánkban adottak az objektív fel­tételek. Az a tény, hogy a mun­kaképes nők több mint 70 szá­zaléka munkavállaló, illetve, hogy a munkavállalók 44 száza­léka nő, hogy a választott testü­letekben növekedett számará­nyuk, a közélet fórumain aktivi­tásuk, bizonyítja, hogy képesek és készek is társadalmi kötele­zettségeik vállalására. Természetesen, ahogyan a tár­sadalmi fejlődés minden terüle­tén meg kell küzdenünk azért, hogy a lehetőség valósággá vál­jon, a cél, a program — ha tetszik, a határozat — teljesül­jön, ez törvényszerűen vonatko­zik a tényleges és teljes női egyenjogúság megvalósításáért folytatott munkára is. E munka során azonban akar- va-akaratlanul is fellépnek a szubjektív tényezők. S míg a nők társadalmi egyenlőségét a munkalehetőségek, vagy a gyer­mekgondozási segély' objektívan és törvényesen biztosítja, addig ugyanezek a tényezők ma még erősítik a szubjektivizmust. Ki ne tudna példát mondani az egyenlőtlen bérezésre, vagy a kisgyermekes anyák egyes mun­kahelyeken való negatív érte­lemben vett megkülönböztetésé­re? Oka ennek jó néhány he­lyen a rossz beidegződés, de oka a nem ritkán tapasztalt ellen­szenv is a „női munkával” szem­ben. A ,,gyengébb nem” bizonyít Hogy az ilyenfajta szubjekti­vizmus háttérbe szoruljon, azért nem a nőknek, hanem magának a társadalomnak kell tennie. A nők ugyanis napról napra bi­zonyítanak. Bizonyítanak a taná­csi hivatalokban, ahová ha be­nyitunk, leginkább női ügyinté­ző kérdezi meg tőlünk, mi já­ratban vagyunk. Ha telefonon keresünk egy-egy tanácsi tiszt­ségviselőt, osztályvezetőt. több­ször jelentkezik a vonal túlsó végén női hang, mint ahányszor számítanánk rá. A tanácsülése­ken is mintha következetesebbek, határozottabbak lennének a női tanácstagok hozzászólásai, állás- foglalásai. A helyi tanácstestüle­teknek negyede, a megyei és fő­városi tanácstagoknak harminc százaléka nő. Ennél is örvende­A címbeni megállapítást Jó és rossz hírnek is tekinthetjük. Jó annyiban, hogy az iskoláskorú gyerekek, illetve a szülők közül egyre többen megértik annak je­lentőségét,. hogy az időben ke­zelt rossz fogak jó részét még meg lehet menteni, s a mai kor­szerű fogászati technikai beren­dezésekkel szinte fájdalom nél­kül kezelhető a fog. Sajnos, egyre több a fogszu­vasodással küszködő gyerek. Dr. Lehóczky Miklósnéhoz, Baja is­kolafogászához négyezerhétszáz gyerek tartozik. Tavaly három­ezerötszáz tanuló fogát vizsgál­ta, illetve kezelte. Legutóbb a kiscsávolyi József Attila Általá­nos Iskola huszonöt tanulója vett részt iskolafogászaton. Természetesen — amellett, hogy egy-két foghúzás is előfor­dult — elsődleges a fogak meg­mentése. Érdemes időben felke­resni a fogorvost. Sokan nem tudják, hogy nemcsak a peda­gógus hozhatja el iskolafogászat­ra a gyerekeket, hanem a szülő is bármikor felkeresheti gyer­mekévei a fogászati rendelőt. Sőt, a téli és nyári iskolai szün­időben is működik az iskolafo­gászat. Erre mutat az a statisztikai adat is, mely szerint tavaly jú­tesebb arányokat találunk a szakigazgatási szervekben. A ta­nácsapparátus teljes létszámának ma már csaknem fele nő. És nem kevés a „gyengébb nem­ből” a vb-titkár sem. De nemcsak a tanácsoknál ta­lálunk nagy számban nőket. A népfront választott testületéiben 34 százalékos a nők aránya. E testületek mellett mintegy két­ezer nőbizottság tevékenykedik. A több mint ezer egyéb munka- bizottság is — érdeklődési kö­rüknek megfelelően — teret ad a nők közéleti tevékenységéhez. Szervező és felvilágosító munká­jukkal hozzájárulnak a népfront- politika lényegének teljesedésé­hez, szocialista céljaink szolgála­tában a politikai cselekvési egy­ség erősítéséhez, s egyidejűleg a szocialista demokrácia gazdagí­tásához. 461 lakóterületi nőklub és 650 szakkör léte bizonyítja a nők társadalmi aktivitását. A szakszervezeti mozgalom is elképzelhetetlen ma már nők nélkül. A SZOT-ban 35,' a szak­mai szakszervezetek központi ve­zetőségében több mint 40, az üzemi szakszervezeti bizottsá­gokban több mint !50 százalékban vannak képviselve. Bármerre megyünk az iparban, nőkkel találkozunk. A szocialis­ta brigádok több mint egyharma- da nő. A felsorolásból a párt sem ma­radhat ki, ahová napról napra jelentkeznek a kommunista nők, ahol egyre többen lesznek ^lap- szervezetek titkárai, vezetőségek tagjai. Kettős feladat A nők megállják a helyüket tisztségükben is, munkájukban is, családjukban is. És ez utób­bi sem mellékes. Mert itt a mun­ka oroszlánrésze hárul rájuk — bármilyen gazdasági vagy társa­dalmi funkciót is töltenek be. Pártunk célja ugyanis nemcsak az, hogy gazdasági, politikai fel­adatainkat maradéktalanul tel­jesítsük, hanem az is, hogy egészséges családok, nyugodt, ki­egyensúlyozott emberek legyenek a célok teljesítői. ^Hogy ez így is legyen, az a nőkön, anyákon, feleségeken mú­lik. Olyanokon, akik maguk is kiegyensúlyozott, harmonikus éle­tet élnek. Ehhez azonban egy egész társadalom akarata, igye­kezete, segítsége szükséges. Meg­értés a kisebb és nagyobb közös­ségekben a nők kettős feladatá­hoz, politikai, társadalmi, egyéni felelősségéhez. Nem lenne azonban teljes a nők közéletiségéről alkotott kép, ha elhallgatnánk, hogy míg ál­talánosan folyamatos fejlődésről beszélhetünk, addig hiányossá­gokkal is találkozunk. A falvak­ban élő nőknek ugyanis még mindig nem jut elegendő sze­rep a közéletben. Ezen csak a helyi társadalmi és politikai szer­vek, szervezetek tudnak segíteni. És nem holnap, hanem már ma kell elkezdeniük a munkát. Nők­nek, férfiaknak egyaránt. A párt programnyilatkozata megszabta a továbblépés irá­nyát. Van még mit tenni, mert a gazdasági, társadalmi változá­sok az életformát is változtatják, összhangba kell hoznunk a tár­sadalmi, a közösségi és egyéni érdekeket. Ilyen nagy feladatok megvalósításában nem lehet ma­radi módon felfogni a társadal­mi vagy családi munkamegosz­tást nők és férfiak között, mint ahogy a társadalom sem férfiak­ra és nőkre oszlik elsősorban. M. M. niusban kétszázhúszan, júliusban száztizennyolcan, augusztusban pedig száznyolcvanhatan keres­ték fel a szakrendelést. A dok­tornő azon kívül, hogy a gyere­kek népes táborát évente felül­vizsgálja és kezeli, rendszeresen filmvetítéssel egybekötött elő­December 22-i számunkban cikket írtunk a helvéciai utasok problémáiról. Nevezetesen arról a valóban tarthatatlan állapot­ról, hogy a helvéciaiak gyakran órákig várakoznak a hidegben, amíg egy-egy busz felveszi őket, s behozza a megyeszékhelyre. Hazafelé igyekezve sem kedve­zőbb a helyzetük, a járatok ki­maradnak, vagy a túlzsúfolt busz nem veszi fel őket. A szer­kesztőségbe érkezett panaszos le­vél írója, Jokhel Erzsébet egy konkrét napot említett, amikor reggel az 5 órás busz több meg­állóban nem állt meg, az utaso­kat nem vette fel. Délután a 2 órakor induló járat kimaradt, a fél 3-kor induló busz nem vet­te fel az utasokat. A négyórás busz is kimaradt, a fél 5-ös já­rat pedig 20 perces késéssel in­dult, ám a temetőnél és a Szelei- falunál. várakozókat ez sem vet­te fel. Csupán eme nap miatt nem emeltek volna szót a helvé­ciaiak, de mint azt levelükben írták, igen gyakran előfordul a fenti probléma. A cikkben arra kértük a Vo­lán vezetőit, hogy vizsgálják Yves Boisset, a jól ismert francia filmrendező ez alkalom­mal a krimik tájékára kalando­zott el, több igen izgalmas, fő­leg politikai témájú film után. A mozilátogatók bizonyára em­lékeznek még Merénylők című, nagy sikerrel játszott alkotására. Most bemutatott . filmjében egy körmönfont ravaszsággal meg­komponált gyermekrablás törté­netét meséli el. Már az első pillanatokban olyan szituációt bont ki a képernyőn, amely valósággal sokkolja a né­zőt. És hála a kitűnő regény­nek — amely a film alapját ké­pezte — és nem utolsósorban a filmszerű megformálás erényei következtében is, a feszültség nem csökken a befejező képso­rig. A szerzőknek mindig van valamilyen meglepetésük, amely- lyel az izgalmat ébren tartják. Vannak a filmben megátalkodott banditák, felrobbanó autók, lé­legzetállító üldözéses jelenetek, lelkiismeretlen rokonok, bérgyil­kosok és nagy számban egy el­megyógyintézet lakói. A törté­netet nem érdemes elmesélni, mert akkor nyilván a moziba sem lenne érdemes elmenni. A film ugyanis a pillanatnyi hatá­sokra épül, de bár az utolsó film­kockáig lendületesen halad a maga útján a történet, mégis elegánsan és tapintatosan keze­lik a kamerát a kiváló szakem­berek. nincsenek kilengései a filmnek, amelyek a szadizmus, adásokat tart a fogápolás jelen­tőségéről. A bajai gyerekeken kívül a bajai szakrendelő fogadja a má- tészállási, mátépusztai, bátmonos- tori, érsekcsanádi, felsőszentivá- ni és szeremlei tanulókat is. Sz. F. meg a Kecskemét—Helvécia kö­zötti autóbuszok járatait, hogy a jövőben ne forduljanak elő ilyen esetek. A vállalat vezetői kivizsgálás után arról tájékoztattak ben­nünket, hogy az említett napon, november 29-én a nagy hideg miatt sok autóbusz lefagyott, s mivel azonnal nem tudták a hibákat kijavítani, ezért marad­tak ki a járatok. A késések a ködös idővel magyarázhatók, va­lamint azzal, hogy a Petőfi Sán­dor utca lezárása miatt egy-egy járatnak fordulónként csaknem két kilométerrel nagyobb távol­ságot kell megtennie. örvendetes az a hír, mely sze­rint decemberben jelentősen ja­vult a két település közötti köz­lekedés. A vállalat vezetőinek tájékoztatása szerint csupán egyetlen járatpár maradt ki és húsz-harminc perces késés nyolc járatnál fordult elő. A november 29-i kellemetlenségekért a vál­lalat vezetői elnézést kérnek a helvéciai utasoktól, s ígérik, hogy a jövőben mindent elkövetnek a közlekedés zavartalanságáért. Tárnái László FILMJEGYZET Színes, izgalmas történet • A főszereplőm) és a kisfiú. vagy bármely más elhajlás irá­nyába terelnék. A film legfőbb erénye, hogy kitűnő színészeket vonultat fel. A főszereplő, „Az akasztani való bolond nő” nem más, mint a rokonszenves, szeplős Marlene Jobert, aki hazájában tevében, filmben és színpadon egyaránt gyakran szerepel. Nálunk két filmjét sikerrel mutatták be a mozik. Jelentős szerepet- játszik a filmben Michel Lonsdale, aki­nek Kecskeméten éppen a na­pokban vetítették az egyik film­jét, a Tojásrántotta címűt. Egy kitűnő gyermekszínészt van al­kalma megismerni a nézőnek, Thomas, a milliomoscsemete sze­repében. Egyébként saját nevén játszik, mert Thomas Waintrop- nak hívják. Az ő együttes já­tékuk a gyermeket a rabságba is követő nevelőnővel, Marlene Jobert-tel igen jó, emberi pil­lanatait jelenti a filmnek. Cs. L. Tessék csak megpróbálni Akitől hallottam, eltit­kolta a tsz nevét, így csak annyi bizonyos, hogy a kecskeméti járás egyik kö­zös gazdaságából való az alábbi történet. A nem egy szempontból jó hírű tsz-ben a kirívóan alacsony tejhozam növelése érdekében teendő intézke­désekről. feladatokról ta­nácskoztak. Az állatte­nyésztő szakemberek sok okos. itt-ott tudományosan alátámasztott mondaniva­lóval előhozakodtak már, amikor nem titkolt indu­lattal felpattant ültéből a gyakorlat embere, az egyik állatgondozó és így szólt: — Elnézést, tisztelt ér­tekezlet, de muszáj elmon­danom ... Tudom én, hogy igen nagyon fontos a tu­domány, de azt is higgyék el: ahhoz hogy tejet ad­jon, víz is köll a tehén­nek! Minálunk meg ott az az istenátka önitató. A nyomorult jószág csak kín­lódik, küszködik, vagy nyolc-tiz kilós nyomást fejt ki jiz orrával, hogy egy kis vizet érezzen a nyelvén ... Próbálnák csak meg az elvtársak, hogyan ízlene a sör, ha közben az orrukat nyomnák.'... Szó­val, énszerintem az önita- tót kéne úgy megreparálni, hogy bőven adagolja ... —y —n Növekszik a forgalom a bajai iskolafogászaton • A bajai rendelőintézet iskoiafogászatán dr. Lehóczky Miklósné cvente több száz gyerek fogát vizsgálja, kezeli. BARÁTAINK ÉLETÉBŐL A ritmikus sportgimnasztika szépsége Bázelban, egy 19 éves diák­lány, a kijevi Irina Gyerjugina a ritmikus sportgimnasztika vi­lágbajnokságon az összetettben megnyerte a világbajnokságot. Irina az utóbbi években három­szor egymás után kivívta a Szov- jeturiió abszolút bajnoka címet is az összetettben. A ritmikus sportgimnasztika, mint sportág, a Szovjetunióban született. Az első országos ver­senyt 1947-ben Tallinnban ren­dezték. A szép, muzikális és elegáns női sportág a világ sok országában érdeklődést keltett és 1963-ban megszérvezték az első világbajnokságot, amelyen egy szovjet lány, Ljudmila Szavin- kova szerezte meg az elsőséget. Az első években a szovjet lá­nyok diktálták a divatot — őket utánozták és nyilván ezzel ma­gyarázható, hogy nem tudták el­venni tőlük az elsőséget. Az­után egyre inkább rátaláltak sa­ját hangjukra a különböző orszá­gok sportolói. A negyedik vi­lágbajnokságon a bolgár Maria Gigova nyerte el összetettben a világbajnoki címet. Gigova a gyakorlatok bonyolult elemeit he­lyezte előtérbe, néha még az előadás szépségének rovására is. A bolgár versenyzőnő összetett­ben még két alkalommal áll­hatott a dobogó legmagasabb fo­kán, a következő évben megosz­tozott az elsőségen az omszki Ga­lina Sugurovával. Az idei világ- versenyen ismét szovjet lányok lettek az elsők. A jelek szerint a szovjet ritmikus sportgimnaszti­kát meghatározó elemek a ma­gas színvonalú művészi kivitele­zés és az egyre bonyolultabb gya­korlatok — világszerte hódíta­nak. A táncos előadásmód kizáróla­gosságát hirdető irányzat egyéb­ként már Gigova előtt is jelent­kezett, a sportág második, prágai világbajnokságán, ahol Hane Micehova csehszlovák versenyző­nő lett az első. Ezt a rangot két év múlva (világbajnokságot két­évenként rendeznek ebben a sportágban) azonban elhódította tőle Jelena Karpuhina. A tavalyi világbajnokság abszo­lút győztese, Irina Gyerjugina, sportoló családban nőtt fel. Ap­ja, Ivan Gyerjugin, 1956-ban a melbourne-i olimpián tagja volt a győztes szovjet öttusacsapatnak. Irina maga nemcsak otthon sze­repelt remekül, tavaly elnyerte az Intervíziós Kupát, az első nem hivatalos Európa-bajnokságon is felállhatott a dobogó legmaga­sabb fokára. Tavaly novemberben fjedig a miskolci ritmikus sport­gimnasztika Intervíziós Kupában nem csupán labdagyakorlatával bizonyult a legjobbnak, hanem valamennyi első helyet megsze­rezte. Vlagyimir Golubjev (APN-KS) Cseppkőcsodák a föld mélyében Alig huszonöt kilométernyire Brnótól található a Morva-Karszt észak—dél irányban elnyúló, 15 kilométer hosszú és 2—6 kilomé­ter széles vonulata. A Morva-Karsztot nem azért szokták elsősorban megnézni, amit a felszín kínál, hanem amit a mély: a sziklák alatt meghú­zódó cseppkőbarlangok látványá­ért. E barlangok közül a legnagyobb a Katalin-barlang, ahol kisebb- nagyobb — főként rózsaszínes árnyalatú — cseppkövek milli­árd ja veri vissza a lámpák fé­nyét. Az egyik csoportozat ép­pen olyan, mint egy erdő —, a másik megkövesült vízesésre hasonlít. De van ott boszorkány formájú cseppkő éppúgy, mint virág- vagy állatalakzat. Noha a Katalin-barlang kínál­ja a legtöbb és a legszebb lát­nivalót. érdemes továbbsétálni a pár kilométernyire levő Sloupi- és Sosuvi-, valamint a Balcarka- barlangokhoz: itt is nagyszerű látványt nyújtanak az évezredek óta alakuló, formálódó cseppkö­vek. A Balcarka-barlang közelében • Almclkodó iskolás csoport a Katalin-barlangban. 138 méternyi mélységű szakadék tátong. Ritka szép ez a mere­deken aláereszkedő akna, mint amilyen ritka érdekes legenda fűződik hozzá. A környékbeliek úgy mesélik, hogy egy mostoha — e szaka­dék szélére küldte virágot szedni fogadott gyermekét. A kicsi ki­hajolt, és ekkor a mostoha a mélybe taszította. A gyerek azonban meg tudott kapaszkodni a faágakban, és az arrajárók megmentették. Ügy tartották igazságosnak, hogy a mostoha kerüljön oda. ahová áldozatát szánta: a szakadék mélyére. Be­le is vetették, és attól kezdve Macocha — vagyis mostoha — szakadéknak hívják ezt a mé­lyedést. Balladába illő történet, mint' ahogy versbe kívánkozik ez az egész csodálatos karsztvidék... A. L. • Itt aztán tobzódhat a névadó fantázia.., (Bojtár Ottó leivé* telei.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents