Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-10 / 8. szám
197». január 1«. • PETŐFI NfiPE • 5 A hadászattól a líráig Hufs-Kiskun mi'uvjj u illnumí- kusun fejlődő, iparosodó megyék közé tui'ln/.lk. Búr u megve me- zőBtizduságl Jellegét továbbru Is megőrizte, u munkássá válás fo- iymruilti jelentős mértékben til- uliikltotta u társadalmi rétegződést. Az Is Iguz. hogy uz I purl munkásság kötődik m mezőg’izdnsúg- hoz; számottevő ti kétlnkl életmódot folytató, és bejúró dolgozók száma, s minden ötödik mun- kús tunyán él. Túrsudulml rendszerünkben n kulturtlllfelemelkedés szorosun összefügg u munkúsosztály műveltségének helyzetével. Ennek eléréséhez elengedhetetlen n mun- késők művelődési közösségeinek, ti közösségi életforma alupjuinuk megteremtése. A munkúsosztály szervezettségénél, osztó lyöntudu- tánál fogva bázisa a közművelődésnek. A társadalmi, gazdasági előrehaladás, a termelés színvonalának emelése a dolgozók ismereteinek. általános műveltségének kiszélesítése nélkül elképzelhetetlen; egyben meghatározza az adott munka színvonalát, ugyanakkor az adott munka feltételez egv meghatározott • tudást, művelődésre serkent, kiváltja bizonyos ismeretek megszerzését, kiai.ikit bizonyos készségeket, fejleszti •> képességekei, A közművelődés jelentőségűnek megnövekedésével Bács-Kiskun- ban is középponti helyre került a munkahelyi művelődés, amely lehetőséget teremt a munkahelyi demokrácia, a politikai. Ideológiai befolyás fokozására; a szocialista gondolkodás, és közösségi magatartás formálására. A munkahelyi művelődés gazdái, szervezői és irányítói u szak- szervezetek. Az MSZMP Központi Bizottsága határozatai, valamint u közművelődési törvény ösztönzőleg hatottak a szakszervezetek kulturális munkájára. A megyében rendre megalakultak a munkahelyi közművelődési bizottságok. Ebben az évben negyven munkahelyen készítettek egységes művelődési tervet az SZMT ösztönzésére. Jelenleg tíz függetlenített népművelő tevékenykedik az üzemékben.1 A bizalmi jogkör ki- szélesedésével lehetőség nyílt a dolgozókkal való közvetlenebb kapcsolatra, a közéleti aktivitás növelésére, a művelődés mozgalmi jellegének erősítésére, a mik- rocsoportok kialakítására. A szakszervezetek Bács-Kiskun‘ megyében 348 munkahelyen (alapszervezetben) 132 ezer dolgozó körében fejtik ki tevékenységüket. A növekvő tagság hetven százaléka fizikai munkás, közel ötven százaléka nő. mintegy negyven százaléka fiatal. 60 ezren a szocialista brigádmozgulom keretében dolgoznak. A tizenötezer szakszervezeti tisztségviselőből nyolcezer bizalmi. A szakmunkások aránya negyvenhat százalék, a betanítod és segédmunkásoké ötvennégy. A tugságból huszonkétezer még mindig nem végezte el az általános iskolát. A megye iparában végrehajtott nagyarányú rekonstrukció (különösen az élelmiszeriparban, a textiliparban), a fejlettebb termelési rendszerek bevezetése a mezőgazdaságban Jelentősen ösztönzik u munkuhelvl művelődési. A nehéz fizikai munka csökkenése, a munkahelyi körülmények Javulása, a rnunkukultúru emelkedése lassú • átalakulást Idéz elő a dolgozók szemléletében, közvet. ve az életmódjában. Különösen érvénves ez a nagyobb létszámmal dolgozó Ipari bázisokra és gazdaságokra. Továbbra Is gond a munkás- szállásokon lakók és a bejáró dolgozók művelődésének megszervezése. A megyében negyvenhét munkahelyen százötven- négv munkásszállást, ötezerhat- száz hellyel turtunuk nyilván (s ebből mindössze háromezerháromszáz helyet biztosítanak). Többsége az építőiparban és a mezőgazdaságban működik. Mind több gazdasági vezető ismeri fel a munkahelyi művelődés jelentőségét, termelést segítő szerepét, s támogatják a dolgozók öntevékeny kezdeményezéseit. A szocialista brigádok kulturális vállalásai egyre tartalmasabbak; előtérbe kerültek az életmóddal kapcsolatos felajánlások. Látszólag — s a konkrét részletek ismerete nélkül —. persze ez formálisnak is tűnhet, mert éppen az életmódbeli akadályokra hivatkozással még igen sokan rekednek kívül u művelődés nagyobb erőfeszítést igénylő területeiről Még mindig több helyütt uralkodik az. a szemlélet, hogy tanfolyamok, gyűlések szervezésével oldják meg a dolgozókkal való személyes törődést. Több teret kellene hagyni a spontán szerveződő. társas együttléteknek, a közösségi élményből fakadó eseményeknek. A mezőgazdaságban éppen a fizikai dolgozók bevonása okoz gondot: a távolság, a munka jellege miatt. Kihasználatlanok a munkapad melletti ..együttgondolkodások". a munkahelyi barátságokra alapozott kollektívák mozgósítása. A vállalatok, üzemek ma már többet törődnek a lakóhelyi művelődési intézmények megteremtésével. Növekedett a szakmai képzésben részt vevők száma. Kihelyezett osztályokkal, előkészítő tanfolyamok kai. a .mindenki Iskolája tv-ukció konzultációival eredményesen működnek a felnőttoktatás művelődési formál. Hasznosak a Megyei Művelődési Központban rendezett üzemi bemutatkozások. Népszerűek n ve- télkedók és az országjáró kirándulások a szocialista brigádok körében. Figyelemre méltó, hogy növekszik azoknak az üzemeknek a száma, amelvek rendszeresen támogatják a meg ve képzőművészeti életét, a népművészeti hagyományok ápolását. Emellett biztosítani kellene a munkahelyi ama- tőrmozgalom megfelelő szakmai Irányítását, uz. öntevékeny munkahelyi csoportok tervszerű és hutékonv segítését. A munkahelyi művelődés személyi és tárgyi feltételei, bár évről évre javulnak, mégsem tudnak lépést tartani a társadalmi elvárásokkal. Az SZMT kulturá- . lis osztályának legutóbbi jelentése. a biztató eredmények mellett. megállapította; .......a munka helyi művelődésben, a művelődés irányításában a tudatos és tervszerű tevékenység mellett még tapasztalható a spontaneitás és a szubjektivizmus. A munkahelyi szervek viszonylag keveset foglalkoznak a művelődés emberformáló hatásával, nem elemzik eléggé a művelődés és életmód összefüggéseit. A rendezvény- centrikusság még sok munkahelyen tapasztalható." A meglevő gondok, a szakképzettség hiánya, az itt-ott tapasztalható összehangolatlanságok ellenére a szakszervezetek megnövekedett befolyásuk révén sokat tehetnek alapszervezeteiken keresztül dolgozóik élet- és munkakörülményeinek javításáért, a közösségi gondolkodás erősítéséért. a ma még meglevő életmódbeli egysíkúság gazdagításáért. A munkássá válás folyamatában segítséget nyújthatnak a kétlakiság. az Ingázás szociális és kulturális gondjainak felszínre hozásában, azok zökkenőmentes megoldásában. hogy a szabad idő. a szabadnapok többet jelentsenek „mint várakozást a következő műszakra." Csáky L. György A szürke laktanyaépület folyosóit katonabakancsok kaptatták fényesre. Ma már aligha lehelne III hangos vezényszót hallani, az egykori hálótermekből kiadói szerkesztők dolgozószobái lettek, a fegyverek helyét kézi rat kötegel* foglaltak el. A Zrínyi Katonai Kiadó Igaz «utójával Hedo László ezredessel beszélgetünk e /ta,latos kulturális Intézmény munkájáról, sokirányú tevékenységéről. — A kiadó neve önmagáért beszél — mondja Bérlő ezredes, — A Zrínyi, a Honvédelmi Mlnlsz- tórium könyvkiadója, s fő feladata a néphadsereg és társ fegyveres testületek Igényelnek kielégítésé. Természetesen ma ez mar nem csupán azt Jelenti, hagy kizárólagosan az ..egyenruhás emberek" száméra készítünk könyvekéi. Az az evl 40—45 könyv, »mely a mi kiadásunkban megjelenik a katonákon kívül Igen sok „civil" olvasót Is érdekel. Sokszor emlegetik manapság a hadügv forradalmát. Nos, ez követelménnyé teszi, hogy a korszerű hadászat, harcászat alapel- veit, a haditechnika eredményeit bemutató fontos könyveket köz- rebocsássuk. S tény az is. hogy ezek a témák' mind több nemkatona olvasót érdekelnek. Elég csupán arra utalni, hogy a szovjet—amerikai hadászati fegyvercsökkentési tárgyalások menete mindenkit jogosan izgató kérdéssé vált. Ugyanakkor kiadunk kifejezetten szakkönyveket is. melyeket elsősorban katonaolvasóknak szánunk. Szerzőink a legkiválóbb hazai és külföldi, elsősorban szovjet szakemberek közül kerülnek .ki. Csak. egv könyvre kívánom felhívni a figyelmet: a Hadászatra. Ezt a több mint egy évtizeddel ezelőtt- kiadott munkát úgy lehet ma is fellapozni, hogy abban a szovjet katonai doktrína érvénves tételeit ismerhetjük meg. De lényegében el lehet mondani, hogy a hadtudomány minden ágából közöljük a legkorszerűbb ismereteket. Könyveink foglalkoznak a katonapolitika, a csapatvezetés és a katonai pedagógia, pszichológia kérdéseivel is. Fel szrelnám hívni a figyelmet arra a sorozatra, nmei vet a katonai nevelés, a hadsereg emberi problémája témakörével foglalkozó tanulmányokból állítottuk össze. Ez nemcsak a tiszteknek, de a szociológia. pszichológia újdonságai iránt érdeklődő minden olvasónak. s elsősorban talán a pedagógusoknak is szól. Bemutatjuk a Zrínyi Katonai Kiadót BÉLYEG-OLIMPIA ELŐTT A \ .'4 A bélyegg.yüjtés egyeseknek múló Időtöltés, másoknak tőkebefektetés — a vérbeli filatélisták- nak nemes szenvedély. A legszebb gyűjtemények birtokosai évről évre úgynevezett bélyegolimpiákon gyűlnek össze, ahol nemzetközi zsűri érlékeli a bemutatott ritkaságokat. Az idén szeptemberben Prágában kerül sor a filutélisták seregszemléjére. Ez az esztendő — az önálló Csehszlovákia megteremtésének és az első csehszlovák bélyeg kiadásának H0. évfordulója. A prágai fesztivál nemcsak a híres ritkaságok, unikumok bemutatója. hanem a lefülel legjobb szakembereinek találkozója lesz „Bélyeg és filatélia — a tudás és a béke világa" Jelszóval. A rendezvény ..olimpiai" jellegét tükrözi majd. hogy sor kerül Európa és u tengerentúli országok bélyegkincseinelt bemutatására, szakemberek találkozói, ra. ifjú bélyegyűjtők tapasztalatcseréire. Több kiállítás mutatja be a posta és a bélyeg történetét. a fllatéllsta mozgalmat. • „Legnagyobb .bestsellerünk’ a Zsukov-memoár volt." (I’olyvás Béla felvételei — KS.) — A honvédelmi törvény t néphadsereg embernevelő funkcióit Is hangsúlyozza, hogyan vesz részt ebben a munkában a kiadó? — Arra törekszünk, hogy könyveinkben reális képet adjunk a katonaéletről, haladó katonai hagyományaink. a szocialista internacionalizmus. katonabarátság eszméit hirdessük. Évente megjelentetünk egv irodalmi antológiát, amelyet a Honvédelmi Minisztérium és az írószövetség pályázatának díjnyertes müveiből szerkesztünk. Az idén látott napvilágot a Sarkcsillag című kötet. amely Illyés Gyula és Garat Gábor Versei mellett tartalmazza Boldizsár Iván. Karinthy Ferenc. Bertha Bulcsú és Thiery Árpád novelláit, de helyet ad a fiatal alkotók el. beszéléseinek is. Szeretnénk, ha az írók megismernék a mai hadsereg életét, u katonák mindennapjait. s még több ilyen témájú értékes művet adhatnánk ki. Megjelentetjük a szocialista országok katonairodalmát, s részt veszünk a „Győzelem könyvtára" sorozat kiadásában is. A honvédelmi nevelést szolgálják azok a könyveink, sorozatainak amelyek közvetlenül az ifjúsághoz szólnak. Pár szót szólnék egvik sikeres vállakózásunkról, a haditechnikai füzetekről. Ezekben a színes, illusztrált könyvekben a haditechnika legkiválóbb ismerői bemutatják a korszerű hadseregek fegyverzetét. A fiatalok keresik ezefijet a köteteket, s ígv aztán már nem tudunk annvit kiadni. amennyit megvennének, Hasonló, képpen a fiataloknak szólnak kit- tuna politikai zsebkönyveink, Itt van például a legújabb. Réti Ervin Ina a „Véres évek. fekete hó- napok"-ai, Ez a ..közel-keleti krónika" Jó háttéranyagot adhut u mai viharos események megértéséhez Is, — A: olvasók Jelentős része élénkén érdeklődik a háborús memoárok, a hadtörténeti müvek iránt. Mit ajánl ebből a témakörből a kiadó? — A kiadó legnagyobb „best- scllere" az utóbbi években uZsu- kov-memoár volt. Több mint százezer példányban adtuk ki, három kiadásban. De kiadtuk más szovjet hadvezérek visszaemlékezéseit Is, Nemrég Jelent meg Csujkov marsall könyve u sztálingrádi csatáról, s Andrej Grecs- ko visszaemlékezései „A Kárpátokon át" címmel. A hadtörténeti munkák sorából két magyar és egy szovjet könyvet szeretnénk kiemelni. Godó Agnes a szerzője annak a munkának, amely a magyar—lengyel kapcsolatok második világháborús történetét vizsgálja. Érdekes könyvet irt ejjy másik hadtörténészünk. Gyürkéi Jenő is a magyar szabadságharcosoknak a spanyol polgárháborúban való részvételéről. Van a Zrínyi Katonai Kiadónak egy igen nagy vállalkozása: folyamatosan megjelentetjük a Második Világháború Történetének köteleit. Jelenleg a harmadik vaskos kötetnél tartunk, hamarosan a könyvesboltokba kerül a negyedik, tízezer példányban. A legkiválóbb szovjet történészek kollektív alkotása ez a tíz kötetből álló sorozat, amely után, s ezt örömmel mondhatom, nagy az érdeklődés. Dédelgetett ötletünk; a szovjet katonai enciklopédia köteteinek anyagát felhasználva szeretnénk megjelentetni egy magyar katonai lexikont. Nem azért. mert korunkban a lexikonoknak, kézikönyveknek olyan nagy divatja van. hanem mert biztosuk vagyunk benne: hogy jelentős olvasói érdeklődést kielégítve fontos honvédelmi nevelési feladatnak is eleget teszünk ezzel. M. G. A zsűri Delete alapján érem osztásra is sor kerül. A több mini ISO országból érkező kiállítási tárgyakat a kongresszusi palotában műt Diák be. A prágai vár lovagtermében pedig u „Művészet és bélyeg" címmel rendeznek kiállítást. A világfesztiválra a csehszlovák po«ta több ünnepi bélyeggel készül; többek között kiadják a „Győzelmes február 1948—1978” sorozatot. Prága hídjait, az óvárosi toronyórát, a régi és az új Prágát ábrázoló bélyegeket. (BU- DAPRESS—PRAGOPRESS) • Néhány könyv a kiadó 77-es terméséből. Kulturális forradalmunk útja Ktlprrzi Béla, A mitsvur kultúra harminc íve c. khnyvithcn air»«» képei ad a MiiK.varohizUKnn végbement kulturális forradalomról. A mésotllk kiadást megért mű az elsüti!)/, képest figyelembe veszik azokat a Jelentés változásokat; amelyek az utóbbi három évben történtek kulturális életükben. A kOtet tulajdonképpen történeti munka, de elméleti és politikai kérdéseket Is figyelmesen vizsgál és nem hiányzik megállapításaiból a kortárs-résztvevö felelősségteljes állásfoglalása sem. Az ember egész tevékenységének célja a természet erői feletti emberi uralom kiteljesedése, „teremtő hajlamának abszolút kimunkálása”, s ebben a kultúrának kitüntető szerep jut. A marxizmus kultúra-felfogása az embert állítja a középpontba, s ebből a szempontból határozza meg a műveltség tartalmát is. Lenin a kultúra kérdését már a konkrét politikai cselekvés szemszögéből vizsgálta, hiszen az orosz proletariátus hatalomra kerülése felvetette a kulturális forradalom kérdését. Lenin teljesen tisztában volt azzal a ténnyel, hogy a szocialistái társadalom csak akkor lesz megvalósítható, ha gyökeresen felszámolják a cári Oroszországtól örökölt hatalmas kulturális nyomorúságot is. Ehhez viszont elméletileg meg kellett; határozni a régi kulturális örökséghez való viszonyt és az új kultúra sajátos vonásait. Lenin mindenfajta türelmetlenséget Plítélt a kulturális polltlkábun, fellépett u proletkultosok monopoltörekvései és vulgórszocloló- giájuk ellen. A legutóbbi három évtizedben a művelődés objektív tényezőit, kereteit kultúrszociológiai szempontból vizsgálva a végbement változásokat számos alapvető tényező magyarázzu: a demográfiai helyzet és -a települési viszonyok alakulása; a termelés és a munka átalakulása; a társadalmi struktúra és a mobilitás elért szintje; a jövedelmi viszonyok, fogyasztási és életkörülmények; a kulturális kiadások összetétele és Irányultsága. Ezek a statisztikai adatokban. megragadható objektív tényezők ma már — általánosságban — lehetővé teszik a szocialista kulturális forradalom céljainak megvalósítását, még akkor is. ha figyelembe vesszük a még meglevő ellentmondásokat termelő tényezőket is Tömegekre ható művelődéspolitika A szocialista művelődéspolitika történetét vizsgálva tudományos és politikai igény a folyamatokat jól érzékeltető periodizáció. Az 1945—48-as szakaszban, a koalíció éveiben a szerző röviden jellemzi az egyes pártok művelődés- kulturális céljait; itt főleg Lukács György és Révai József elméleti és politikai munkásságát emeli ki. Ábrázolja azokat a nehézségeket, amelvek a kommunisták előtt állottak az ellenforradalmi rendszer likvidálása uián a kultúra ‘őrületén. A kommunisták és a koalíciós pártok baloldali • képviselői állást foglaltuk a tömegek művelődési hátrányának felszámolása mellett, a tudománynak és a művészetnek nyújtandó támogatósért. a tudomány és a gyakorlat közötti szoros kapcsolatért, az iskolák államosításáért, az új népi értelmiség kialakításáért és a szocializmus építésével egyetértő politikai közgondolkodás megteremtéséért. 1949-ben megkezdődött a szocialista kulturális forradalom intézményrendszerének kidolgozása. A művelődéspolitika érvényesítette a kulturális forradalomnak azt a követelményét, hogy a tömegek. a munkások és a parasztok műveltségi színvonalát az iskolai oktatással és más eszközökkel emelje és értékorientációt is adjon. A magvar társadalom jelentős rétegei ebben az időben kerültek először közvetlen kapcsolatba a kultúra értékeivel, most tanultak meg egv új fogyasztást, a „kulturális termékek fogyasztását”. Erre az időre tehető a művelődési hálózat, a művelődési otthonok. könyvi áruk kialakulása, a kulturális termékek hozzáférhetőségének megteremtése. Ennek a valóban heroikus feladatnak a megvalósításában a kommunista aktivisták, népművelők óriást szerepet játszottak. A művelődéspolitikában azonban súlyos torzulások is bekövetkeztek, amelyek szoros összefüggésben voltak az általános politika szektás-dogmatikus vonósaival, s az ideológiai kérdések egyoldalú, leegyszerűsítő értelmezésével. Ezek a leegyszerűsítések és ugyanakkor a revizionista elhajlás jelentős szerepet Játszott az 1958-os ideológiai zűrzavarban és irányvesztésben. \ A gyakorlat igazolta Az MSZMP művelődéspolitikájának kialakítása csak fokozatosan történhetett meg. hiszen az ellenforradalom éppen a kulturális életben okozta a legnagyobb leifordulóst. Az 1958-as művelődéspolitikai irányelvek az első olyan dokumentum, amely összefoglalóan értékeli a kulturális tbiTgdalomban megtett utat. és ugyanakkor hosszú távra meghatározza a további feladatokat: a világnézeti nevelés fontosságát;a lakosság általános és szakmai műveltségi szintjének emelését; a művészeti alkotó tevékenységben a szocialista és a humanista tendenciák támogatását és az adminisztratív eszközök közvetlen alkalmazásának elvetélát: a párt eszmei befolyásának erősítését. A gyakorlat igazolta a dokumentum megállapításának helyességét. Ugyanakkor a magyar társadalomban az 1980-as évektől jelentős strukturális változások mentek végbe; a szocializmus alapjainak lerakása; a szocialista termelési viszonyok általánossá válása: a tudományos-techni- kai forradalom fokozatos kibontakozása; a társadalom különböző rétegeinek közeledése. Mindezek új követelményrendszert fogalmaztak meg a kulturális közvetítőrendszerrel szemben. 'A régi mechanizmus már ezeket az igényeket a meglevő eszközrendszerével nem tudta kielégíteni. Most már nem arról volt szó. hogy bizonyos társadalmi rétegeket bekapcsoljanak a kulturális fogyasztásba, hogy olvassanak, hanem immár arról, milyen kulturális terméket fogyasszanak, mit olvassanak. A fejlődés mai szakaszában már a differenciált, minőségi kulturális igényekről van szó. Olyun kultúrpolitikát kell folytatni, amely figyelembe veszi a mai magyar társadalom strukturális bonyolultságát és minőségi rétegpolitikát folytat. Így az intenzív gazdaságpolitikának intenzív kultúrpolitikával kell együttjárnia. Helyünk a világkultúrában Köpeczi Béla figyelmét nem érdekes része, ahol népművelés és a közművelődés fogalmát tisztázza. E fogalmak egymást váltásában kifejeződik a magyar társadalomban végbement változás, ahol most már a „felvilágosító”, „narodnylk” eszközökkel többé nem lehet hathatós kulturális aktivitást kifejteni. Az Intenzív kulturális tevékenységre való áttérést is jelezte e fogalmi változás. Az 1976-ban elfogadott közművelődési törvény mintegy formálisan Is lezárja kulturális fejlődésünk eddigi szakaszát és megfogalmazza. jogilag kodifikálja az elkövetkezendő feladatokat Köpeczi Béla figyelmét nem kerüli el egy igen . lényeges kérdés sem: a magyar kultúra helye a világkultúrában, hiszen a különböző kultúrák egymásrahatósa eddig is jelentős szerepet játszott a kultúrák fejlődésében. Napjainkban. a Helsinki utáni szakaszban különös jelentősége van a kultúrák cseréjének és egymás- rahatásának: fokozott felelősséget ró a kultúra irányítására, és ugyanakkor a művésze'.kritíka területére, hiszen a nyugati országokkal folytatandó kulturális csere megköveteli egy szelektív, értékeket orientáló kritikus befogadóközeg kialakítását Köpeczi Béla könyve gazdag történeti ismeretanyagával mutatja be az elmúlt harminc év kulturális eredményeit, ugyanakkor problémaérzékeny és gondolatébresztő. jelentős hozzájárulás a magyar kultúratörténet feldolgozásához elméletileg is. M. T.
