Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-28 / 24. szám
1978. január 28. • PETŐFI NÉPE • 3 A hivatali ügyintézés egyszerűsítése és gyorsítása érdekében Nemrég az Országos Gyorsíró és Gépíró Szövetség kecskeméti helyi csoportja, valamint a megyei tanács szervezési és jogi osztálya egy közös ankétot tartott, melyen a résztvevők megbeszélték a hivatali ügyintézés jelenlegi helyzetét, s az adminisztráció korszerűsítésével, egyszerűsítésével kapcsolatos legfontosabb feladatokat. Az ankét után e kérdésekről dr. Egyedi Ernővel, a megyei tanács szervezési és jogi osztályának vezetőjével beszélgettünk. — Az újságok apróhirdetéseiben gyakran olvasható, hogy a gyárak, vállalatok, intézmények gyors- és gépírókat keresnek. E munkaerőhiányt milyen belső szervezési módszer alkalmazásával lehet pótolni? — Valóban, szinte minden szerv több gyors- és gépírót alkalmazna, ha lenne. Az igényhez képest még mindig kevés a szakiskolát végzettek száma. Nem segít a helyzeten az sem, hogy több vállalatnál átsorolási és egyéb béremelési intézkedésekkel igyekeztek megoldani a problémát. A munkaidő gazdaságos kihasználása nyújthat megoldást a különböző szervezeteknél. E szempontból elsősorban azok a munkahelyek jöhetnek számításba, ahol nagyobb létszámú adminisztratív apparátus van. Számos jól szervezett vállalat és hivatal példája bizonyítja, hogy Kedvezményes áruszállítás az év első három hónapjában Beszélgetés dr. Egyedi Ernővel, a megyei tanács osztályvezetőjével több szempontból is hasznosak a leíró irodák. Az osztályokhoz, hivatalvezetőkhöz tartozó gyors- és gépírók létszámának természetes munkaidő-kiesése — gondolok itt a gyes-re, a betegségre, vagy a rendes szabadságra — esetén a pótlás megoldása szinte lehetetlen. A szervezeten belüli kollegialitás sem biztosítja a hiányzó gyors- és gépírókat, mert minden egység a maga feladatának fontosságát helyezi előtérbe. — Ahol mór működnek, hogyan váltak be a leíró irodák? — Egyebek között a Bács-Kis- kun megyei Beruházási Vállalatnál jól működik a leíró iroda. A kiskőrösi Városi Tanácsnál is létrehoztunk leíró irodát, ide csoportosítva a gépi sokszorosítás, postázás, majd később a központi iktatás feladatát is. Az ötven dolgozóból álló igazgatási apparátusnál zökkenő nélkül történt a szervezeti változás. Ennek tapasztalatait felhasználva, a megyei tanácsnál is kialakítunk leíró irodát. Tudomásom szerint a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál is hasonló módszert alkalmaznak, s a leíró irodában dolgozók teljesítményének fokozása érdekében személyenkénti premizálást vezettek be. — A leíró iroda létrehozásánál döntő jelentőségű a személyi kiválasztás. Nyilvánvaló, hogy a fiatalabb gyors- és gépírók jobban, könnyebben tudnak alkalmazkodni az új módszerhez. A szervezés során ezt mindenképpen szem előtt kell tartani. — A nemrég tartott ankét résztvevői a szünetben megnéztek egy kiállítást, amely az ügyintézés gépesítését mutatta be. A korszerű gépek alkalmazása hogyan segíti, illetve gyorsítja az adminisztrációt ? — Tíz évvel ezelőtt még a villanyírógép jelentette a korszerűséget. Ez ma már szinte sehol sem újdonság. A fejlődés új megoldásokat hozott. Ezek közé tartozik a betűkaros írógép helyett a gömbfejes írógép alkalmazása. Ennek rendkívüli előnye, hogy sokkal gyorsabban lehet vele írni, cserélhető gömbfejjel többfajta betűtípust lehet ugyanazzal a géppel alkalmazni. Egyelőre azonban csak devizáért kapható, de remélhetőleg rövid időn belül a szocialista országokból is beszerezhető majd. Ahol a villamos targoncák készülnek Valószínűleg egyetlen olyan gyár sincsen Bulgáriában, ahol ne dolgoznának a Balkanicar vállalat sárgára festett villamos targoncái. Ez az üzem, amelynek termékeit megismerték Európa szinte miniden országában, egyedülálló eredményeket ért el. A Baikancar első helyen áll kontinensünkön a targoncagyártásban. Bulgáriát 1957-ben bízta meg a KGST a .villamos targoncák gyártásával. Három évvel később. 1900-ban 3104 darabot gyártottak, az elmúlt esztendőben pedig már minden hatodik percben elkészült egy új. korszerű villamos targonca. jionbofieJ •: .ullorvnoní- silelinol oi • A közúti közlekedési baleseteket előidéző okok közül gyakoriságával kiemelkedik a gyorshajtás. Valóban olyan sok száfigyelmen kívül hagyta az út-, látási és forgalmi viszonyok és a sebesség közötti összefüggés szahályát, ő a felelős. Logikailag guldozó lenne a megye közútja- • következik az elmondottakból, hogy túllépte az ilyenkor biztonságos sebességhatárt. in, s ellenük, megfékezésükre nem lehet tenni? A dolog sajnos, nem ilyen egyszerű. Egy példával szeretnénk ezt megvilágítani. Az E—5-ös számú főútvonalon hatvan baleset történt az elmúlt esztendőben, amelyből negyven esetben állapítottak meg gyorshajtást. Igen egyszerű — mondhatná bárki —, az E—5-ös útvonalon kellene járőröztetni a sebességmérő készüléket, s szigorúan megbüntetni azokat, akik túllépik a megengedett maximális sebességet. A balesetek vizsgálatakor azonban kiderült, hogy a balesetet okozó gépjárművek nem lépték túl a maximális sebességet, sőt a legtöbb esetben még a felét sem érték el. Akkor miért ítélik el ezeket az embereket sebességtúllépésért? • A magyarázat a következőkben rejlik: A közlekedésrendészeti szabályzat kétfajta sebességtúllépést különböztet meg. Az egyik az abszolút (amikor a gép- járművezető túllépi a jogszabályban rögzített sebességet, vagy a táblával jelzett helyen nagyobb sebességgel közlekedik), másik a relatív. Ez azonban már részletesebb ismertetést kíván. A KRESZ 26. paragrafusának 4. bekezdése kimondja: „A jármű sebességét úgy kell megválasztani, hogy a vezető járművét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítani kell.” Ez a szabály rögzíti pontosan az úgynevezett relatív sebesség- korlátozást, amelyet a gépjárművezető saját belátására bíz, az adott forgalmi, út- és látási viszonyok figyelembevételével. Óriásig felelősség ez, hiszen a vezetőnek saját magának kell eldöntenie. hogy adott körülmények között milyen sebességgel közlekedjék. Vegyünk egy szélPÁLYÁZNI LEHET középiskolai katonai kollégiumi felvételre • Nemcsak az országúton, hanem a városokban, lakott területeken is történnek szerencsétlenségek a relatív sebességtúllépés miatt. Ebben az esetben nem is kell szélsőséges példára hivatkoznunk. A gyalogátkelőhelyet például úgy kell megközelíteni, hogy a vezető elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A tapasztalatok szerint a gyalogosátkelő-helyeken elütött gyalogosokat nem nagy, hanem aránylag kis sebességgel gázolják el. (Ebben az esetben a nagy és a kis jelzőket abszolút értelemben használtuk.) Egy gyalogosátkelő-hely megközelítése száraz időben, jó látási viszonyok között, gyér forgalomnál, kiváló minőségű gumiabroncsokkal és jó fékhatást figyelembe véve, mondjuk 30 kilométeres sebességgel ideálisnak számítana, ám ha hirtelen lép le egy gyalogos a járdáról, a gépkocsivezető felelősségét nem lehet elvitatni. Tulajdonképpen ebben az esetben is relatív sebességtúllépésről beszélhetünk. • A példákat tovább lehetne sorolni, feleleveníteni a nap mint nap előforduló sebességtúllépéseket. ám erre, úgy véljük, nincs szükség. Annál fontosabb, hogy a gépjárművezetők ne csak ismerjék a relatív sebességtúllépés fogalmát, hanem aszerint is közlekedjenek. A gépjárművezetőkre bízott sebességmegválasztást — mondani sem kell — képtelenség ellenőrizni, erre sem műszerek, sem rendőri erők nem állnak rendelkezésre, s kocsitípusonként, sőt esetenként is változik a reflexidő, a fékhatás. A relatív sebességtúllépés tehát a gépjárművezető egyéniségéből fakad, megelőzésében a kulturáltságának, előzékenységének, udvasőséges példát: Az út síkos, köd' riasságának van meghatározó van, a járműforgalom sűrű. Ilyen körülmények között a 40 vagy 50 kilométeres sebesség — holott az úton személygépkocsival száz kilométeres sebességgel is lehetne közlekedni — már kimeríti a gyorshajtás fogalmát, hiszen a járművezető képtelen biztonságosan megállítani járművét. Ezért ha balesetet okoz, mert szerepe. Ezért szükséges még azok számára is, akik korábban szereztek vezetői engedélyit, hogy tanulmányozzák a jogszabályt, s kulturáltan vegyenek részt a közúti forgalomban. Gondoljanak arra a régi közmondásra: Lassan járj, tovább érsz! Gémes Gábor A Honvédelmi Minisztérium pályázatot hirdet középiskolai katonai kollégiumi felvéitelre. A felvételi követelményeknek megfelelt itamulók a Magyar Néphadsereg egri, nyíregyházi, vagy tatai középiskolai katonai kollégiumának növendékei lesznek és a városi középiskolákban — gimnáziumokban, szakközépiskolákban — folytatják tanulmányaikat. A tanulmányi idő alatt teljes és ingyenes ellátásban részesülnek. Azok a nyolcadik osztályban tanuló fiúk pályázhatnak a felvételre, akik vonzódnak a hivatásos katonai pályához, és vállalják, hogy a középiskola eredményes befejezése után továbbtanulnak a Magyar Néphadsereg valamelyik katonai főiskoláján. A jelentkezésnél előnyben részesülnek a nagycsaládos fizikai dolgozók gyermekei, az egy szülő által eltartottak, az állami nevelőintézetekben átlagon felüli eredménnyel és szorgalommal tanulók, a fegyveres, erők távoli helyőrségeiben szolgálatot teljesítő hivatásos állományúak gyermekei és azok a jó képességű, tehetséges fiatalok, akiknek továbbtanulását családi és szociális körülményeik egyébként nem teszik lehetővé. A jelentkezési lapot részletes önéletrajzot az Iskolaigazgatók útján a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapesten a fővárosi hadkiegészítő) parancsnokságnak kell benyújtani. A jelentkezés nem zárja ki más. közép-. vagy szakmunkásképző iskolába történő egyidejű jelentkezés lehetőségeit. A pályázati határidő: 1978. február 20. A moszkvai buszok Az első autóbuszok 1924-ben jelentek meg a moszkvai utcákon; számuk 79 volt, az útvonalak hossza 82 kilométer, az évente szállított utasok száma 9 millió. Ma az autóbuszvonalak hosz- sza 3600 kilométer, az utasok száma 1769 millió fő. — Milyen gépek segíthetik még a hivatali munkát? — A testületi, bizottsági üléseken elhangzottakat hangszalagon rögzítjük. Hiteles a felvett szöveg. A kazettás magnószalagról a feldolgozás az 'igényeknek megfelelően történik, de a tárolás megoldható magnószalagon. Meggyorsítja az ügyintéző illetve a gyors- és gépírók munkáját ha magnószalagra mondják a leírandó szöveget, s a gépírók így hamarabb és könnyebben le tudják írni a szöveget, mintha diktálnák nekik. — Bevezettük a telefonüzenetrögzítő alkalmazását, ami lehetővé teszi, hogy a telexkezelő erről továbbítsa az anyagot a címzettnek. A nagyobb forgalmú telexközpontokban már külön adó és vevő telexgép van, ami szintén a munka gyorsítását szolgálja. Napjainkban a szervezés folyamata nem lezárt és az a cél, hogy minél korszerűbb körülmények között, minél optimálisabb munkafeltételek mellett oldjuk meg nagy hatékonysággal az adminisztratív feladatainkat — fejezte be a beszélgetést dr. Egyedi Ernő. Tárnái László Köszöntjük a 25 éves Közgazdasági Szemlét Köszöntjük laptársunkat, a Közgazdasági Szemlét, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi folyóiratát, amely most megjelent januári számával 25. évfolyamát kezdte el. Negyedszázad óta befejezte hazánk a szocializmus alapjainak lerakását, felzárkózott a közepesen fejlett gazdaság színvonalára és pántunk politikája nagyra becsüli. igényli és ösztönzi a tudomány közreműködését politikai- gazdasági fejlődésünk érdekében. A közgazdaságtudomány művelése fontos kulcskérdéssé vált az elmúlt negyedszázadban. A jubileumi folyóiratszám közli Lázár György miniszterelnök. a szerkesztő bizottsághoz intézett levelét, melyben a többi között hangsúlyozza: A Szemle elismerésre méltó erénye, hogy hivatását betöltve jelentős részt vállalt a hazai közgazdaságtudomány művelésében. Magas színvonalon közvetítette a párt és a kormány gazdaságpolitikai törekvéseit, megkülönböztetett figyelmet fordított a szocialista tervgazdálkodás, a gazdasági hatékonyság, a közgazdasági szabályozórendszer, a nemzetközi gazdasági együttműködés alapvető témaköreire. (KS) Elegendő-e naponta 12—13 ezer vasúti teherkocsit áruval megrakni az első negyedévben — erről a fontos kérdésről tanácskoztak csütörtökön a MÁV Vezérigazgatóságán a Tárcaközi Operatív Bizottság, a Központi Szállítási Tanács, a MÁV, a Volán, a MAHART, a külkereskedelmi vállalatok és az árufieladó nagyvállalatok képviselői. A vasúti áruszállítás teljesítményei az elmúlt évben jól alakultak; több mint 133 millió tonnát fuvarozott el a vasút. Ebben az évben a MÁV intézkedési tervei szerint már 136 millió tonna árut kell elszállítaná, ehhez az idei első félévben a tavalyi őszi forgalom szintjén kell lebonyolítani a szállításokat. Elnnek feltétele, hogy az év folyamán egyenletesebbé, ütemesebbé tegyük a szállításokat. Közismert, hogy az év első hónapjaiban a vasútnak szabad fuvarozási kapacitása van, már tavasztól azonban égető kapacitás- hiány lép fel. Olyankor fordul elő, hogy gyakran hetekig nem tud a MÁV elegendő vasúti kocsit a vállalatok rendelkezésére bocsátani, s ennek súlyos nép- gazdasági következménye lehet. Vannak olyan áruféleségek, melyek minőségi állaga nem romlik a tárolás miatt. Ezeket kell most minél nagyűbb mennyiségben elszállítani a későbbi fel- használás — az építkezések — helyére, ihogy akkor amikor már a fuvarozási 'kapacitást leköti a mezőgazdasági termékek, a gyorsan romló áruk szállítása, ezek fuvarozása már ne vegye igénybe a vasúti teherkocsikat. Az ilyen áruk közé tartozik a kavics, a zúzott kő, a kohósalak, az útiburkolókő, a sokféle vasbetonáru, a homok, a bauxit, a tégla, a cserép stb. Ezek legnagyobb része nélkülözhetetlen építőanyag, melyeket az év folyamán az ország különböző vidékein nagy mennyiségben használnák fel. Ezek az áruk a gyártó telepeken szállításra készen állnak, és egy kis előrelátással van lehetőség arra, hogy ezekben a hetekben nagyobb mennyiséget adjanak fel ezekből vasúti fuvarozásra. A MÁV-nak a feladó vállalatokkal az ilyen áruk szállítására megállapodása van. A megállapodásban vállalt feladási mennyiségen felül 20 százalékos mennyiség feladása esetén januárban és februárban tonnánként 12 forint, márciusban tonnánként 8 forint a fuvarkedvezméy mértéke. Húsz százalékon felül -edig az év első két hónapjában .18 forinttal, márciusban 12 forinttal olcsóbban fuvaroztathatják a vállalatok az épóítőanyagok minden tonnáját. Ezt a jelentős, ún. „előszállítási” kedvezményit a gondos előrelátással gazdálkodó vállalatok igénybe vehetik. Az előszállítás sikere nemcsak a vasút, hanerh méginkább az ilyen árukat feladó és fogadó vállalatok — tehát egész népgazdaságunk érdeke. • B. I. KISMAMA-SZALAG : ' ■■■ • A Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében még az elmúlt évben automata szalagrendszert vezettek be. Á tervek szerint az idén ai egész varrodában megszervezik az automata szalagrendszcrt. A nők jobb munkakörülményeinek biztosítására kismama-szalagokat alakítottak ki, ahol az olyan anyák dolgoznak, akik több gyermekük miatt nem tudják vállalni a több műszakot. Ezeken a szalagokon az asz- szonyok egy műszakban dolgoznak. (MTI-fotő: Király Krisztina felvétele—KS) Jenő bácsi kazánt cserélt Alapgőzön sisteregve klattyog egy gőzös „hazafelé”, a fűtőházba. Erejét javarészt az éjjel kiadta — a maradék kevéssel visz- szavonul, hogy feltöltsék nappalra szénnel és vízzel. Világosodik. Egy ember, az éjszakás mozdonyvezető, tesz-vesz odafönt, a gépen. Jólesne neki, biztos, a kazánból hunyorgó parázs melege, ha közben a hátát, a derekát nem hűtené a keresztben nyargaló huzat. „Szakmai ártalom” — ez ennek a neve. De aztán itt a váltás, és ő, az éjszakás, átadhatja a szolgálatot, s ballaghat a zuhanyozóba, hogy füst és koromette arcán, elgém- beregett tágjain végigcsorogjon az éltető víz. □ □ □ A felidézett reggeli kép öt évvel ezelőtti, és a helyszín a kecskeméti Nagyállomás, ahol 20 évig dolgozott becsülettel, 1973- fcan történt nyugdíjazásáig Fellegi Jenő mozdonyvezető. — És most? Hogyan tovább, 63 évesen? — tudakolom a magas, szelíd, szemlátomást jó izomzattal bíró embertől kecskeméti, Ceglédi úti otthonában. — Kazánt váltottam. Ennyi az egész. Mosolyog. — Nincs ebben semmi ördöngösség! Nagyon egyszerűen ment... Kilép az oldalsó, falatnyi kertajtón, át a vasúti sínen, és már ott a munkahelyén: a vacsihegyi Megyei Gyermekvédő Otthonban. Nyugdíjas éveire megérte, hogy szén helyett most már gázzal fűthet, a hátát, a derekát sanyargató huzat nélkül, szénportól, koromtól mentesen. Fellegi Jenőre, a fűtőre 40—50 ember hőellátásának feladata hárul. Kellemes meleg legyen a hálótermekben! A fürdő kapjon bőségesen meleg vizet! A konyha ne szűkölködjék mosogatásra való vízben! Ez nagyjából a három fő parancsolat heti 42 órában. örül, hogy dolgozhat. Ezernyolcszázzal kezdett, és most 2600 a havi taksa. Fellegi Jenő több, mint fűtő ... Egyszer riadalom támadt a konyhán. Eltörött a fali szennyvízvezető eternitcső. A szivárgás már átütött a falon. Veszélybe került az ez alatt húzódó klub- helyiségnek a parkettája is, melyet társadalmi munkában a kecskemétr Nagyállomás patronáló műszaki kocsiszolgálatának emberei építenek az otthon lakói számára. Mitévők legyenek? Küldjenek kisiparosért? Somodi Györgyné, gondnok, hirtelenében nem is tudta, hova szaladjanak. — Ne küldjenek senkiért! Megcsinálom én magam. Jenő bácsi vállalkozott rá. Állta a szavát. Bontott, vésett, csövet cserélt, megakadályozta a további folyást. A konyhások fellélegezhettek. Máskor jégcsapok meredeztek a kazánház tetején elhelyezett túlfolyóról, mivel a fekvőhenger csőkígyója — mint utóbb kiderült — lyukas volt. A fűtő ezt sem nézte tétlenüL Nyomáspróbát végzett, és kikutatta, hol a hiba. Azóta nincsenek jégcsapok a kazánház tetején. Elromlik egy zár? Hívják Jenő bácsit. Lyukas a kerítés? A fűtő indul a szerszámos Iá— dájáért. Ha pedig ajtót, ablakot, vagy szekrényt kell az asztaloshoz elvinni, Jenő bácsi kézikocsijával előáll. Ilyenkor körülveszik a gyerekek. Segíteni akar mind! Egy idevaló, ember mesélte, hogy látta a fűtőt, amint az egyszer fagylaltozni vitte az otthon neveltjeit... □ □ □ Kopogtatnak. A körzet tanácstagja kér bebocsátást. Megbeszélni jött az idei fásítást, amellyel az intézet zöldövezetét tovább akarják fejleszteni. A tanácstagot az imént igazították el, hogy kertészkedés dolgában a fűtő, Fellegi Jenő a legjáratosabb, hozzá forduljon. A két ember összedugja a fejét. Jegyez, számol, és a végén megállapodik, hogy mennyi akác-, hárs és platáncsemetére, bokorra, cserjére lesz szükség, amivel a kis közösség környezetét tovább szépíthetik, egészségesebbé tehetik. Mert bizony itt túl közel járnak a vonatok, és gyárkémény is van a közelben! Aki 20 évet lehúzott a gőzmozdony „konyháján”, ezen a tűz- nyílás előtti, egyszer a forróságtól, másszor a hidegtől elöntött vártán, a korom és a füst go- molygásában, az képes igazán a természetet megbecsülni és a környezet védelmezőjévé szegődni! Emberséges feladat. Értelmet ad egy nyugdíjas mozdonyvezető további, hasznos tevékeny éveinek. Kohl Antal
