Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-04 / 3. szám

IDŐJÁRÁS Váltakozva gyengén felhős és borait Időszakok, sok helyen kisebb eső, majd átfutó hózáporok, déli és észak­nyugati között váltakozó, több alkalommal megélénkülő, Időnként vi­harossá fokozódó szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 1, mínusz 4. a legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 2, plusz 7 fok között. (MTI) __________________■ VI LÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI PÉPE ÄZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 3. szám Ára: 90 fillér 1978. január 4. szerda Tojásporgyár épül Kecskeméten k Az idén húslisztüzemmel, jövőre tojásporítóval bővül a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat. A 90 millió forintos költséggel létesített új melléktermék feldolgozó, amely éven­te 2700 tonna húslisztet termel, ez év első negyedében kezdi meg próbatermelését. X*XOXOX*X,X*X*X*X*X*X,X,X*X,X'X*X,X*X*X*X,X*X*X‘X,X*X,X*X,XvX,X,X,XvX,X*X*X*X,X,XOX‘X*X,X*X,X*X,X*X,X*X*X*X‘X*X*XvX*X*X*X*X*X‘X*X*X*X*X»X*X>X,Xv>X*X‘XvXr »X<<^,XfrX<;X,X,X*Xtt#tt*Xtt<<frX<*X*X<%<^*X,X;X*X*X<;ffl<,XOX*X,XfrX<<<yX%<'XOCfrXC,!%,X;X;&X;!;X;X;X:X*X:X;X%yX<yX%%yXyX<yX;X;X;XyX;X;X;>X;X:XyXyX| ■ uni>ii>Mtinnmii»*áii»ái*i i >iiiMiiái i «I lUAU Hinni -»hm'ű.í •■■i.í 11»11 n111»11 n>iii>*M*ifcmiHimiHi>ii><fciii«»« » 4, Az esztendő első munkanapjain még gyakran szóba kerül az üzemekben: mit, hogyan, milyen eredménnyel valósítottak meg a múlt évben. S ez így van rendjén, mert a mögöttünk hagyott esz­tendőben sok hasznosításra váró tapasztalat is fel­halmozódott. Nem véletlen tehát, hogy ez idő tájt kérdéseinkre is ilyen jellegű válaszokat kapunk. # Balázs Ilona műszerész, a Petőfi brigád tagja az Iro- dagépipari és Finommechani­kai Vállalat kis­kőrösi gyárában exportra keriUő részegységeket szerel. Az üzemet csőrendszerek kap­csolják össze a feldolgozó-pályák­kal, s így teljesen zárt úton, szag' talanul nyeletik el a porítókkal a fel nem használt zsigerrészt, vért és egyéb hulladékot. A vég­termék csökkenti majd a takar­mánygyártáshoz szükséges hús- liszt-importot. A vállalat 1978-ban folytatja az .eredményességet javító beru­házásokat: tojásporítót létesítenek a kecskeméti gyárban. A 45 mil­lió forintos költséggel épülő újabb .üzemrész — amely 1979- ben kezdi meg a termelést — az iparágon belül országos feladatot lát el; ide érkezik porításra a törött, a szállításra kevésbé al­kalmas vékony héjú tojás a társ- vállalatoktól is. Előreláthatóan évente 150 millió forint értékű tojáspor készül itt a hazai tész­tagyártáshoz, a vendéglátóipar részére, illetve exportra. Az új üzem kialakításához megkezdték a gépek beszerzését. A tevékenység-bővítéssel egy­idejűleg folytatja a vállalat a baromfihús-gyártás korszerűsíté­sét, bővítik a hűtőkapacitást és 1979-re befejezik a kiskunhalasi gyár rekonstrukcióját. Így 1980- ban már a jelenleginél 200 va­gonnal több, összesen 52 ezer tonna élőállat higiénikus feldol­gozását, tetszetős ■ csomagolását teremtik meg az ország egyik legnagyobb élelmiszeripari gyá­rában. Ezt szolgálja a jól meg­alapozott termelői háttér, az évekre szóló szerződéses áruter­melés. Az összehangolt termelés­fejlesztés jó felkészültségű mun­káskollektívákra alapul, akik gyakran többlet munkával segítik a csúcsidények zavartalan lebo­nyolítását, az áru folyamatos fo­gadását. Ezekben a napokban az idei tervfeladatokat vitatják meg a szocialista brigádok és tesznek újabb vállalásokat, hogy több és minőségileg jobb baromfihús ke­rülhessen a hazai és a külföldi fogyasztókhoz. V. E. — Az elmúlt év vállalatunk életében sikeres volt — mondot­ta Kosár Lajos, a Bajai Finom­posztó Vállalat igazgatója. — Növeltük a választékot, fokoztuk az exportot és összességében csaknem egymillió négyzetméter­rel több textilneműt gyártottunk, mint 1978-ban. Termelési ter­vünket ily módon 106,2 százalék­ra teljesítettük, ezáltal az V. öt­éves terv harmadik esztendejé­nek megkezdesenez is megfelelő feltételeket teremtettünk. Az idén nem a termelés meny- nyiségének növelése a fő célunk, hanem a minőség további javí­tása, a választék bővítése, a minden piacon jól értékesíthető áruk j előállítása. Nyugodtan mondhatom, hogy vállalatunk jól kezdte az új esztendőt. Minden üzemrészben megfelelően előké­szítették a termelést, kielégítőek a munkafeltételek, s így kitűnő a hangulat is. Mindehhez hozzá­járul még, hogy a közeli napok­ban fizetjük ki a természetbeni juttatások anyagi ellenértékét, ' ami dolgozónként körülbelül 750 forintot jelent. Ami idei legfőbb célkitűzésünket illeti, 900 ezer négyzetméterrel több exportké­pes árut kívánunk termelni az elmúlt évhez viszonyítva. Az Irodagépipari és Finom- mechanikai Vállalat kiskőrösi gyára évről évre jobban fejlődik. A jelenleg 740 dolgozót foglal­koztató üzem — jórészt azonos létszámmal — 1975-ben 110,1 millió forintos termelési értéket állított elő, s ezt az összeget 1976-ban már 152,1 millióra nö­velték. Sikeresen zárták a múlt évet is, elérték a 178,7 millió fo­rintos teljesítményt. A múlt évben osztrák, NSZK és csehszlovák kooperációban megkezdték az Anker típusú pénztárgépek gyártását. A tervek szerint az év végéig 1570 gépnek kellett volna elhagyni a gyárat, ezzel szemben 1776-ot adtak át a megrendelőnek. Ebből a meny- nyiségből 300-at juttattak az NDK-ba, a többi hazánkba ke­rült használatba. Ennek — a mechanikus pénztárgépek közül a legkorszerűbbnek mondható gép­nek — a sikerére jellemző, hogy 1978-ra már ,2040-re kaptak meg­rendelést. A nemzetközi koope­ráció keretében tavaly Csehszlo­vákiába hatezer gép építéséhez szükséges részegységet készítet­tek, az idén pedig hétezer gép készül a baráti országban Kiskő­rösön gyártott egységekbŐÍ: Az elmúlt év derekán még je­lentősen el volt maradva az idő­arányos tervteljesítéstől a Villa­mos Állomásokat Szerelő Válla­lat kunszentmiklósi gyáregysége. Vass Ferenc főművezető akkor arról panaszkodott, hogy a szere­léshez nélkülözhetetlen anyagok és készülékek hiánya miatt más­félmillió forinttal maradtak el félévi terv-előirányzatuktol. Nos, ami nem ment júniusban, az si­került december végére. Jól szer­vezett munkával pótolták a fél­évi lemaradást, sőt, erejükből még ráadásra is telt, ugyanis több, mint kétmillió forinttal tel­jesítették túl idei 76 millió fo­rintos árbevételi tervüket. Zsíros Sándor gyáregység-ve­zető mindehhez elmondta, hogy az anyagellátásban az év máso­dik felében sem történt jelentős javulás. Igyekeztek viszont szer­vezési intézkedésekkel áthidalni a gondokat. A termelési progra­mot mindenkor rugalmasan, az anyag-ellátottság helyzetéhez iga­zították. Minden termékféleség­nek volt gazdája a munkáskol­lektívák körében, ily módon a nagyobb begyakorlottság, a mun­ka jobb előkészítése következté­ben növekedett a termelékeny­ség, javult a minőség. Az eredmények elérése a szo­cialista munkaverseny nélkül el­képzelhetetlen lett volna. A gyáregység tizennégy fizikai és két alkalpjazotti brigádja csatla­kozott a csepeliek felhívásához. Vállalásaik alapvető célja a ter­melékenység fokozása, a haté­konyság növelése mellett az éves termelési terv 2 százalékos túl­teljesítése volt. , A kunszentmiklósi VÁV-gyár- egység jelenleg a rekonstrukciós fejlesztés időszakát éli. Ilyen kö­rülmények közöttTiem könnyű a szervezett termelés. 260 millió forintos beruházás azonban nem­csak méreteiben, hanem jellegé­ben is megváltoztatja majd az üzemet. Az üzemi kollektíva ezért úgy határozott, hogy az építkezéssel járó gondok ellenére is teljesíti 1978. évi tervét. — Tizenötmillió forinttal telje­sítettük túl 1977. évi termelési előirányzatunkat — mondotta Balogh Tibor, a Kismotor- és Gépgyár 5. számú bajai gyárának igazgatója. — Ez egyben azt is jelenti, hogy sikerült jól előké­szítenünk az idei gazdasági évet. Alkatrészekből például tekinté­lyes mennyiséget gyártottunk elő­re, ezzel már az új esztendő el­ső napjaiban biztosítottuk a ter­melés zavartalanságát. Ebben az évben egyébként minden negyed­évben 24 millió forint értékű szerelvénnyel többet gyártunk mint tavaly. Ami pedig a mun­kaversenyt illeti, a Kismotor- és Gépgyár vállalati szinten még 1977. október 3-án — a szocialis­ta brigádvezetők vállalati ta­nácskozásán — úgy döntött, hogy 1978-ban is tovább folytatja a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójára indított munkaversenyt. Munkahelyi kol­lektíváink idejében megfogalmaz­ták felajánlásaikat. Több olyan brigádunk van, amelyik 10 szá­zalékos norma-karbantartást ajánlott fel, mégpedig úgy, hogy ez nem mehet a minőség rovásá­ra. Vállalatunk egész kollektívája felajánlotta az idei felemelt terv időarányos teljesítését, ami lé­nyegében alapot teremt az 1978- ra előirányzott hétszázalékos bérfejlesztés megvalósítására. ŰJRA DIVAT A FÉRFIING Kézimunkafonalból sem lesz hiány Javult a kötöttáru-ellátás A minőség éve Egy-két nap felt még el az új esztendőből, de — gondo­lom legtöbben úgy vagyunk vele' — annyira beletaláltunk már az „új ütemben”, hogy csak apróságok juttatják eszünkbe az óévben abbaha­gyott „régit”. Ilyenek, hogy például megpillantjuk a járda szélére kifektetett csupasz ka­rácsonyfát; észrevesszük tár­cánkban a tavalyi kártyanap­tárt, s gyorsan széitepjük, mert nem akarjuk összekever­ni az újonnan betett, 1978- assal. S még vissza-visszapil- lantunk. Efféle kis jelentékte­len mozzanatok felidézik az évvégi tanácskozásokon, a tö­megkommunikáció különbö­ző „csatornáin” elénk tárt számadásokat 1977. sikereiről, eredményeiről, meg esetleg kiegyenlítetlenül maradt adós­ságainkról. De ahogy múlnak a napok, egyre inkább távo­lodnak, zsugorodnak, összemo­sódnak a mögöttünk maradt hónapok, félévek eseményei, amiknek tevőleges részesei voltunk. Olyanformán, mint ahogyan egy magaslatról szemléljük a mind messzebb hagyott tájat; aminek a hoz­zánk közel eső részleteit lát­juk még elkülönülten, egy­mástól megkülönböztethető­en, míg a távoli területek sok nagy egységei mind kisebb sávokká, majd egyetlen csík­ká olvadnak össze. Mert mint a térnek, — az időnek is van perspektívája. Vigyázó szemünk most már 1978 hozzánk közel eső idő­síkjain, az új mindenna­pokon van. A munka hét­köznapjain. Ügy azért, hogy emlékszünk arra is, ami a múlt év hozzánk legközelebb eső időszakából „bázisként”, másként kifejezve — az új esztendő megalapozásaként ránk maradt. Hogy csak me­gyei szintről szóljunk most: az ipari termelésnek az or­szágosnál gyorsabb ütemű, körülbelül 9 százalékos növe­kedésével, a mezőgazdaságnak az országoshoz hasonló fejlő­dési tempójával, azaz az előző évhez képest elért több mint 10 százalékos emelkedésével építettük meg azt a bizonyos magaslatot. Indulási alapul 1978-ra. Fülünkben csengenek még azok a kérések, útmutatások, közös számvetéseinkből le­szűrt célmegjelölések is, me­lyeket államférfiak szájából hallottunk — útravalóként — az új év első, tehát még ün­nepnapján. Egy-két gondolat ebből a „hogyan tovább?"- ból. Losonczi Pál újévi köszön­tőjéből: „Az új esztendőben fokozottan szükség lesz saját tevékenységünk elemző érté­kelésére, kritikus vizsgálatá­ra, a ténylegesen végzett munka és a szigorú követel­mények szembesítésére.” Keserű Jánosné könnyűipari és Romány Pál mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter tévényilatkozatában egyfor­mán „kiemelt útravalóként" szerepelt a minőségi kö­vetelmények minden eddiginél magasabb mércéje. Kommen­tárként az ország népe egy­aránt láthatott belföldi és export-igényekre vonatkozó tévériport-részleteket. Hazai és külföldi partner-vélemé­nyek egyaránt cáfolhatatlanul erősítették, hogy a minőség nemcsak az ismert külgazda­sági „klímában”, hanem a bel­földi piaci légkörben is egy­aránt a döntő „szabályozók” sorába lépett. S mint láthat­tuk, hallhattuk, nemcsak az áruk. termékek, gyártmányok „tartalmára”, hanem egyre ki- kerülhetetlenebbül megjele­nésükre, külső formájukra, a „csomagolásra” is vonatkoznak a minőségi követelmények. Ahogy mindannyiunk nya­kán nyűg, teher, ráfizetés, a termelés tempóját hátráltató a hibái miatt eladhatatlan, tehát raktáron felgyülemlett bútor, hasonlóképpen szegényítenek társadalmat, egyént a hibásan kivitelezett létesítmények, la­kóházak. S felbontatlanul küldhetnek vissza külföldi vá­sárlóink jelentős tömegű élel­miszert, csak mert csomagolá­suk nem tetszik, vagy két nappal később kapták meg, mint ahogy a szerződésben írásba fektették. Sokfelől vizsgálhatnánk 1978 „hogyan?"-jait, de a v} i n ő s é g, bármely néző­pontból szemlélődjünk, — sür­getően meghatározó tényező­ként ugrik elő más, szintén fontos feladat, mint mondjuk a hatékonyság, termelékeny­ség, gépkihasználás, ésszerű takarékosság stb. mellett. Mint ahogy közös munkánk, erőfeszítéseink eredménye, és politikánk helyességét tükrö­zi, hogy a nehezebb külgaz­dasági feltételek között is, a legtöbb területen elértük az ötödik ötéves terv első két évére kitűzött célokat, — ha­sonlóképpen szorgalmunkon, fegyelmezett munkánkon mú­lik előrehaladásunk 1978-ban. Fegyelmezett munkánkon. Ami ami nő s é g nek is kul­csa. Hiszen gondosság, odafi­gyelés, hivatás- és szakmasze­retettől fűtött tisztességtudat és fegyelmezett munka elvá­laszthatatlanul összetartoz­nak. Es csak így lesz jobb minden, amit kezünk, értel­münk együttműködésével al­kotunk. Ilyen nézőpontból tehát 1978-at, mint az ötödik ötéves terv teljesítésének „derekát", — bátran tekinthetjük — a minőség évének is. T. I. Az ünnepek előtt mindenki sokat vásárolt, ám az év eleji hetek, hónapok sem jelentenek holtidényt a kereskedelem­ben — főként ami az idei felkészülést illeti. Ehhez persze elengedhetetlenül szükséges az, hogy a nagykereskedelmi vállalatok is számvetést készítsenek az elmúlt évről, a ta­pasztalatokról, az idei tervekről ezúttal Tatár Gézától, a Dél­magyarországi Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Válla­lat kecskeméti lerakatának igazgatójától érdeklődtünk. Mint azt a lerakat igazgatója mondta, az 1977-re meghatáro­zott 400 millió forintos tervüket 406 millió forintra teljesítették, ez mintegy 22 millió forinttal több, mint a két évvel ezelőtti tervük. A szegedi központú vál­lalat Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyében tavaly 1 mil­liárd 87 millió forintra teljesítet­te tervét, ebből jelentős rész Bács-Kiskun megyére jutott. Az elmúlt évekhez viszonyítva tavaly javult a rövid- és kötött­áru-ellátás. Bővebb volt a válasz­ték az újra divatba jött férfiin­gekből. Nagyon sokan keresték az indiai importból származó, s már a hazai ipar által is gyár­tott ingeket, ami tulajdonképpen pamutból készül. Az elmúlt évben a kötő- és kézimunka-fonalból is javult az ellátás, bár az igazsághoz tarto­zik, hogy egyebek között gyöngy­fonalból, bizonyos cérnafélesé­gekből, hímzőfonalból gyakran nem tudták kielégíteni az igé­nyeket. — Jelenleg több mint húsz há­zai gyárral van közvetlen kap­csolatunk — mondta a kecske­méti lerakat igazgatója. — Az idei fő törekvéseink közé tarto­zik egyebek között az is, hogy a hazai gyárakkal, így például a Kiskunhalasi Kötöttárugyárral, a bajai Férfi Fehérneműgyárral még szorosabb kapcsolatot ala­kítsunk ki. Az éves igénytérvek elkészítése után • tárgyalásokat folytatunk a gyárakkal, üzemek­kel, majd a szerződéskötések után folyamatosan várjuk a ter­mékeket. A piackutatás egyik formája a divat-, illetve árubemutató. A DÉLRÖVIKÖT legközelebb feb­ruárban rendez árubemutatót, melyre a kiskereskedelmi válla­latok, áruházak vezetőit hívják meg. T. L. • A Férfi Fehérneműgyár bajai gyárából 1500 rö vldujjú ing érkezett. • A rövidáru osztályon dolgozók remélik, hogy az idén több kézimunka-fonalat kapnak a gyáraktól. Jelenleg kiszállításra készítik elő az árut. (Tóth Sándor felvételei.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents