Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-19 / 16. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XJXIII. évi. 16. szám Ára: 90 fillér mm. január 19. csütörtök BERLINGUER: A SZÜKSÉGHELYZETNEK MEGFELELŐ MEGOLDÁS, AZ EGYSÉGKORMÁNY Tárgyalások az olasz kormányválság megoldásáért Giovanni Leone olasz köztársasági elnök szerdán folytatta konzultációit a kormányválság megoldásáról. Fogadta Enrico Berlinguert, az OKP főtitkárát, majd Morot és Zaccagninít, a Kereszténydemokrata Párt (DC) elnökét és főtitkárát. Megbeszélésük után Berlinguer újságíróknak kijelentette: — „Az ország és az állam állapota a legteljesebb mértékben szükségmegoldást igényel". A kormányválságot annak tulajdonította, hogy Andreotti kabinetje efcyre kevésbé felelt meg a rosz- szabbodó gazdasági helyzet és a közrend orvoslása támasztotta követelményeknek. Milyen megoldást javasol az OKP? — tette fel a kérdést Berlinguer, majd így válaszolt rá: természetesen nem a parlament idő előtti feloszlatását, hiszen az országnak nincs szüksége arra, hogy hat év leforgása alatt im(Folytatás a 2. oldalon.) Fellendülőben a ruházati kereskedelem • Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára tájékoztatja az újságírókat a Leone államfővel folytatott eszmecseréjéről. (Telefoto — AP — MTI — KS.) Baján tartotta ülését a TIT országos elnöksége Tegnap délután Baján, a járási hivatal székházában tartotta ülését a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos ügyvezető elnöksége. Az ülésen részt vett dr. Soós Gábor államtitkár és dr. Köpecst Béla, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettese, a TIT alelnökei. dr. Kurucz Imre, a TIT főtitkára, Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára és dr. Major Imre, a megyei tanács elnök- helyettese. A tanácskozáson egyebek között megvitatták a tőbbnemzeti- ségű bajai járás TIT-szervezeté- nek munkáját, amelyről dr. Or- ha István, a társulat járási elnöke számolt be. Többek között elmondta, hogy járásszerte jól kiépült hálózata van a TIT-nek. A húsz magyar és nemzetiségi lakosságú település közül 14 községben TIT-csoport, hat helyen pedig önálló TIT-szervezet műkő. dik. Járásszerte évedként 1100—1200 ismeretterjesztő előadás, illetve 25—30 komplex előadássorozat hangzik el, az utóbbiakat jórészt munkahelyeken szervezik. Az országban egyedül a TIT Bács-Kis- kun megyei Szervezetének van nemzetiségi szakosztálya, amely Baján tevékenykedik. Évek óta eredményesek a nemzetiségi TIT- rendezvények. A járás tizenegy nemzetiségi községében évenként 70—90 délszláv és német anyanyelvű előadást tartanak. Az anyanyelvi kultúra ápolása érdekében Bácsalmáson, Bácsbokodon, Csátalján és Hercegszántón megszervezték az intenzív-audiovizuális — német, Illetve délszláv nyelvtanfolyamokat. Az ismeretterjesztés szép eredményei annak is köszönhetők, hogy — együttműködési megállapodások alapján — a helyi társadalmi — és tömegszervezetek sokat segítenek a TIT-nek egye* rendezvények megszervezésében. A járás községeinek hatékony ismeretterjesztését széles körben elismerik. Az Országos Béketanács — különösen a nemzetiségiek körében végzet munkáért — már 1975-ben kitüntető oklevéllel jutalmazta a bajai járás TIT- szervezetét. Az országos ügyvezető elnökség a továbbiakban a komplex ismeretterjesztő előadássorozatok tematikájáról tárgyalt. R. M. Felfokozott várakozással indult 1977 második félévének a Bács-Kiskun megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat. Most, az esztendő gyorsmérlegének elkészülte után kiderült, hogy nem csalatkozott elképzeléseiben. Nyolc és fél százalékkal, 70 millióval szárnyalta túl a bázis időszak eredményét, 3,2 százalékos tervtűlteljesitést érve el. A forgalomnövekedés meghaladja az országos átlagot, s tekintve, hogy a BRK a megye összruházati forgalmából 46 százalékkal részesedik, azt mondhatjuk, hogy stagnálás után a fellendülés korszaka kezdődött a szöveted, kabátok, öltönyök, nyakkendők, cipők piacán. Az emelkedés üteme különösen a harmadik negyedévben volt nagy — több mint 10 százalékos —, s a karácsonyi csúcs idején boltjaikban az 1976-osnál 10 millió forinttal vásárolt többet a lakosság. Ónodi Lajos igazgatóhelyettes a tavalyi eredményekről beszámolva úgy fogalmazott, hogy a választék elsősorban kártolt kabátszövetekkel, jersey kelmékkel, bőrkabátokkal és márEás farmernadrágokkal bővült. Javult az ellátás a női és gyermek alsó és felső kötöttárukból, a szintetikus ruházati cikkekből, a bundacipőkből és a gyermek lábbelikből. Nem sikerült azonban mindig elegendő készletet beszerezni kordbársonyból, selyem- garbóból, tréningruhából, csecsemő tipegőkből és rugdalódzókból. A folyamatos ellátást közvetlen beszerzéssel igyekeztek megoldani, ezért fél tucatnál több nagy- vállalattal léptek kapcsolatba. Jelentős eredmény, hogy a közvetlen szállítások 25 százalékkal meghaladták az előző évit. Jól sikerültek a szezonvégi kiárusítások, különösen Kiskunhalason. Kiskunfélegyházán és Baján. A kecskeméti 5 százalékos forgalomnövekedés főként azért érdemel figyelmet, mert a Nagykőrösi utcai Uzletszanálások miatti költözködések hátráltatták a folyamatos árusítást. A tavaszi -nyári-őszi vásárokon több mint 11 millió forintot takarított meg a lakosság. Az egyéb áruszállítások 5,4 millió forintos kedvezményt nyújtottak. A BRK boltjai tavaly 130 millió forintos átlagkészlettel várták a vevőket. A bevezetőben már említett forgalomnövekedés — mint azt az igazgatóhelyettes megjegyezte — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére Indított munkaverseny- mozgalom kiteljesedésével, 54 szocialista brigád munkájával volt elérhető. ónodi Lajos a szakmánkénti forgalom alakulásról is beszámolt. Az érdeklődés leginkább a felső konfekció áruk iránt nőtt meg. majdnem 13 százalékkal; ezt a gyermekruhák iránti kereslet 10,4 százalékos növekedése követi. Főként a kétsoros, négygombos öltönyöket keresték. a sláger egyébként a klasszikus, de karcsúsított zakó volt. Újabban csak enyhén trapéz vonalúak a pantallók, a zakók pedig tűzéssel készülnek. A női kabátok frontján nagy áttörés nem volt:4 az angol szabású. klasszikus, vagy ceruza vonalú, hétnyolca- dos. csípőig érő volt a legkeresettebb. Többnyire gyapjú velúrból, tweedből. Jerseyből, műbőrből, műszőrméből, Illetve ballonból készültek barna, acélkék és szürke színben. Az idén a tavalyinál 5 százalékkal többet, 950 milliós forgalmat kíván elérni a BRK. Az első negyedévben 10 ezer pár női és férfi cipőt. 3 ezer átmeneti szövet és ballonkabát érkezik üzleteikbe. s számítanak 5 millió értékű nyakkendőre, sálra, stólára is. Várhatóan januárban jelennek meg boltjaikban a ruhaselyemszövetek. A várható forgalomhoz szükséges árualapot — tette hozzá az igazgatóhelyettes — ezek csak részben biztosítják, ezért, a nagykereskedelmi vállalatokhoz beérkező szezon jellegű árumeny- nylség függvényében. további megrendelésekkel kielégítik az idén is a vásárlók igényeit. B. J. A család is „illetékes” a nyugdíjasok helyzetének javításában Röviden tájékoztatást adtunk már arról, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsa megvizsgálta a nyugdíjasok helyzetét, a velük való foglalkozás megyei tapasztalatait. Amikor tudjuk, hogy a megyében 102 000 nyugdíjas él, nem szükséges annak külön kifejtése, milyen fontos társadalompolitikai kérdéshez nyúlt az SZMT, a szakszervezeti mozgalom vezető testületé. A nyugdíjállományban levők közül hozzávetőlegesen 50 ezer azoknak a száma, akik korábban olyan területen dolgoztak, ahol szakszervezeti szervek működtek. Még becsült adat sincs viszont arról, hogy mennyi azoknak a száma, akik megyén kívüli üzemekből kerültek nyugdíjba, vagy a megyében telepedtek le. Márpedig — gondolható —, hogy a velük 1 s való szervezettebb törődés és foglalkozás javításához ennek „feltérképezése” is szükséges. Tagadhatatlan, hogy a nyugdíjasokkal való foglakozás, a szervezeti életünkben végbement vál- tozások terén elért eredmények nem jelentéktelenek. Például az 1960. évi 2311-gyel szemben 1976- ban már 11 959 volt a szakszervezeti tagságukat megtartó nyugdíjasok száma — a róluk való gondoskodás fokozódását is tükrözi, De ha belegondolunk, hogy még mindig elég komoly azoknak az aránya, 20—40 százalék —, akik nem kívánják nyugdíjba vonulásuk után fenntartani szak- szervezeti tagságukat, nem elégedhetünk meg a korántsem lebecsülendő — eddigi — haladással. Kutatnunk kell az okokat, hogy a miért?-ekre adott válasz mind több hatásos intézkedés legyen. Egyes szakmákban hagyományos a nyugdíjasok szervezeti életének kézben tartása. Ennek kereteit is igyekeztek megteremteni. Nyugdíjas helyi csoportjai vannak a KPVDSZ. HVDSZ s az építőipar körébe tartozó szakmáknak — 40—80 taglétszámmal. A BACSÉP nyugdíjas csoportja egymaga 221 taggal működik. A szakmaközi bizottságok mellett Kecskeméten, Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán, Kalocsán, Baján nyugdíjas klubokat alakítottak, A Pedagógus-szakszervezethez tartozó nyugdíjasoknak 7 klubja van. Kecskeméten — a Művelődési Központban nemrég hozták létre a közalkalmazottak klubját. Egyes nagyközségekben a helyi társadalmi szervek ösz- szefogva tartanak fenn klubokat, öregek napközi otthonát. Ezek a helyi csoport-klubok azonban a nyugdíjasok kis részét tömörítik magukba. S továbbra Is legnagyobb gond az Ingázók, a bejárók, a megyében letelepedett nyugdíjas tagok szervezeti életének fenntartása. Korábban foglalkoztunk az SZMT és szervei többirányú tevékenységével, a megyei bizottságok s a szakszervezeti alapszervezetek munkásságával, mely utóbbiak döntő mértékben s közvetlenebbül tartják kezükben a nyugdíjasok szervezeti életének irányítását, szociális helyzetének javítását. Most néhány — követésre méltó tapasztalatra emlékeztetünk. A Kecskeméti Konzervgyár, a Kalocsai Fűszerpaprika Vállalat intézményesen biztosítja a tüzelő és zöldség beszerzést az igénylő nyugdíjasoknak. A Bajai Fínomposztónál a szocialista brigádok tartják az élő kapcsolatot volt szaktársaikkal. Az Alföldi Pincegazdaság felmérte a nyugdíjasok helyzetét, és gondoskodott arról, hogy a rászorulók szociális otthonba kerül jenek, vagy tanácsi segélyt kap janak. A ZÖLDÉRT Vállala évente vásárlási utalványt ai nyugdíjasainak, akik a vállala boltjában válthatják be azoka: A Kiskunhalasi Szakmaközi Bi zottság figyelmes szervezőmun kája eredményeként 15—20 nyug díjas kap évenként üdülőjegye Ide sorolhatjuk még, hogy egyr több munkahely nyújt kedvez ményes üzemi étkeztetést a nyug díjasoknak. Am a Joggal össztársadalmina nevezhető kötelezettségekből szakszervezetek — munkahelye — meljett a tanácsoknak, társa dalml szervezeteknek, mozgal maknak — népfront, KISZ, Vő röskereszt —, szociális intézmé nyéknek egyaránt s az eddigiek nél jobban ki kell venniök ré szűkét. Említettük cikkünk ele jén, hogy szervezeti hovatartozá suk tisztázatlansága, „elslkkadá sa” miatt Jelentős számú nyugdi Jas élete, helyzete, sorsa kiesi — bízunk benne, hogy nem se káig —, a figyelem köréből. Ezéi Is nagyon célszerű volt az SZM legutóbbi elnökségi ülésének á: lásfoglalása, hogy a lakóterülete való gondoskodásban továbl nagy és kiaknázatlan lehetősége vannak még. Elsősorban a kéts< gítő Intézmény — a tanács és munkahely tudjon többet egyml szociálpolitikai tevékenységérő hogy annak összehangolásával ni véljék erejüket. Eddig, mindenki számára kí- tetszően, mint össztársadalmi felelősségről beszéltünk. Ismerjük el, hogy az állam, a társadalom eddig Is azon volt, hogy lehetőségeikhez képest megtegye a magáét — a nyugdíjasokért. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül, hogy a másik „illetékes” a család. a gyermekek szerepe, felelősségtudata, -érzete legalább ilyen fontos a nyugdíjasok életének boldogabbá tételéért. —th —n Talajelőkészítés a telepítéshez • A hajósi József Attila Termelőszövetkezetben készült ez a felvétel, ahol a Dunántúli Talajjavító Vállalat ceglédi központjának földgyalui készítik elő a talajt a telepítésre. A szövetkezet tagja a Hosszúhegyi Állami Gazdaság szőlőtermesztési rendszerének. Innen kapja majd a szaporítóanyagot» hogy tavasszal megkezdhesse a vörösbort adó faj* ták telepítését. Ebben az évben 35 hektárnyi új ültetvényt létesítenek. (Szabó Ferenc felvétele.) A termékek minősége Bács-Kiskun megye fiatal — alig másfél, két évtizedes múlttal rendelkező ipara — az állandóan növekvő feladatok, s az utóbbi években egyre pezsgőbbé váló gazdasági változások tüzében edződött. Ehhez nagy segítséget nyújtott a most tíz esztendős gazdaság- irányítási rendszer, amely a nagyobb önállóság követelményét támasztotta a vállalatokkal szemben. Igaz, a megyében sok az olyan gyáregység, Illetve gyár, amelyeknek a trösztje, vállalata, központja Bács-Kiskun határán túlról irányítja tevékenységüket. Am ezek sem kézenfogással vezetik ma már „gyermekeiket". Sokkal inkább arra ösztökélik őket, hogy a családon belül is mindinkább a saját lábukon álljanak. Vagyis, hogy gazdaságosan termeljenek és jól értékesíthető árut gyártsanak. A termékek megfelelő áron való eladása nem könnyű feladat. Ma már kül- és belföldön egyaránt igényesebbek a vevők. A hazai kereskedelemben azért, mert nagyon sok Importált áruval tudják a termékeket árban és minőségben összehasonlítani, külföldön pe. dig azért, mert nagyon komoly versenytársakkal kell megküzdeni. Márpedig akkor, amikor hazánk ipari termelésének 40 százalékát export útján értékesíti, s az import termékek világpiaci ára jelentős mértékben növekedett, áruink minősége, értékesíthetősége egyáltalán nem lehet közömbös. Nem véletlenül nyújt államunk 45 milliárd forintot export- fejlesztő hitelek gyanánt a vállalatoknak. Az értékesítés túlnyomórészt a bel- és külkereskedelem dolga. Azt viszont, hogy mi a kelendő a piacon, a vállalatoknál, s a gyárakban is tudni kell. A vevő itthon is válogat, és annak a gyárnak a termékeit kapkodják el elsősorban a polcról, amelyik a legjobb árut állítja elő. S ez nyilván hatással van a vállalati nyereségre, az üzem dolgozóinak keresetére is. Köztudomású, hogy külföldön még keményebbek az értékesítés feltételei. Ami nem felel meg a magasra állított mércének, azt jószerével vissza is küldhetik, vagy jóval áron alul kerül for- galomba. Az ilyesmi pedig az egész népgazdaságot sújtja, pénzügyi helyzetét rontja. Közvetve pedig lassítja népünk életszínvonalának fejlődését. Bács-Kiskun ipari üzemeiben is elengedhetetlen mindezek mérlegelése, mivel egyes gyárak, gyáregységek termékeik 60—80 százalékát külföldi — a legtöbb esetben tőkés nyugati — megrendelők részére gyártják. Mint említettük, a megye ipara bizonyos mértékig már hozzáedződött a gazdasági élet változásaihoz, nehézségeihez. Erre utalnak az elmúlt esztendőben elért termelési sikerek is. Azzal is tisztában kell lennünk azonban, hogy még nagyobb erőfeszítésekre van szükség. Ahhoz, hogy a gazdasági egyensúly valóban helyreálljon, az V. ötéves tervben a tőkés export megkétszerezésére van szükség, és a 'tervidőszak első két esztendejében ennek időarányos részét nem teljesítettük, sem országos, sem megyei szinten. Van tehát pótolni való is, qmellett, hogy a termékekkel szembeni korszerűségi követelmények sem rekednek meg ugyanazon a szinten. A vállalatok, üzemek- gazdasági vezetőinek ma már hosszú távon kell látni az áruik gyártásában rejlő lehetőségeket, s nem riadhatnak vissza az idejében megkezdett termékszerkezet, váltás nehézségeitől. A gyors technikai fejlődés korát éljük, ezért a műszakiak kötelező feladata a gyártott árucikkek állandó korszerűsítése, verseny- képességének fokozása. A gazdaságosan eőállitható, korszerű, minden piacon jól értékesíthető áru termelése azonban nemcsak a vezetők, hanem a munkatársak elé is nap, mint nap újabb követelményeket állít. Ezért a szocialista brigádok, vállalati kollektívák munkaverseny-fel- ajánlásai között — a termelési tervek teljesítése mellett — a minőség, a határidők betartása kerül első helyre. Ami pedig a gyártmányok korszerűsítését illeti, azok a kis szocialista kollektívák tesz. nek a legtöbbet, amelyek versenyvállalásaik során nagy súlyt helyeznek a szakmai kép. zésre, továbbképzésre, s maguk is ötletekkel, újításokkal járulnak hozzá ahhoz, hogy üzemük termékei minden időben kelendőek legyenek. N. O.
