Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-18 / 15. szám

2 • PETŐFI NEPE • 1978. január 18. e s e m c n v e k %> sorokban MOSZKVA _____________________ A Szovjetunióban kedden Koz­mosz—985 jelzéssel mesterséges ■holdat bocsátottak fel a kozmi­kus térség kutatására. (TASZSZ) ADDISZ ABEBA Az ipari üzemek dolgozóiból és a helyhatósági szervek képviselői­ből alakított úgynevezett önvé­delmi osztagok folytatják Addisz Abeba megtisztítását az ellenfor­radalmi bandáktól. Az etiópiai sajtóügynökség jelentése szerint az elmúlt két napban fegyveres harcban 25 banditát ölték meg. A főváros különböző kerületeiben az eltelt napokban több száz bű­nözőt és szabotőrt letartóztattak. BECS Bécsben hivatalosan bejelen­tették, hogy Kurt Waldheim ENSZ-íőtitkár szerdán és csütör­tökön látogatást tesz ’az osztrák fővárosban, ahol megbeszéléseket folytat Bruno Kreisky kancellár­ral és Willibald Pahr külügymi­niszterrel. (AFP) BERLIN A .baráti kapcsolatok további elmélyítésének, valamint a poli­tikai. gazdasági és kulturális té­ren megvalósuló, kölcsönösen elő­nyös együttműködés bővítésének szükségességét hangsúlyozta az a közös közlemény, amelyet Ber­linben hoztak nyilvánosságra Ali Nasszer Mohammed Hasszaninak, a Jemeiíi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének az NDK-ban tett hivatalos láto­gatásáról. t'ADN) Űrhajós program a Földön és a kozmoszban Három napig marad 5 Bajko- nuri űrrepülőtér orvosainak meg­figyelése alatt Vlagyimir Dzsani- bekov és Oleg Makarov, a Szo­juz 2(>. űrhajóval hétfőn vissza­tért két szovjet űrpilóta. A Szal- jut űrállomáson maradt társaik viszont pihenőnapot kaptak kedd­re, a hétfői nehéz nap után. Dzsanibekov és Makarov kedden Bajkonurból beszélgetett két tár­sával. — Köszönjük a jó űrhajót, amit átadtatok nekünk. Minden kitűnően működött, a visszatérés teljesen rendben, simán ment végbe, és a leszállás is jól sike­rült — hangzott az üzenet a Földről. A szovjet rádióban egyébként érdekes interjú hangzott el arról, miért került sor az „űrhajócseré­re”. Az egyik és igen fontos ok az volt, hogy az űrhajósok gya­korolják az alkatrészek átszere­lését a világűrben. Nagy jelentő­ségű volt azonban, hogy az űr­állomás „tatjáról”, a hátsó bejá­rattól elkerüljön az ott levő űr­hajó. Két kikötött űrhajóval az űrállomás orientációja valamivel bonyolultabb, mint önállóan. Ezért jobb, ha a két űrhajó kö­zül az marad az űrállomással összekötve, amelyik az orr-rész­nél, az eredeti főbejáratnál „kö­tött ki”. A négy űrhajós változatlanul kitűnően érzi magát. Grecsko és Romanyenko szerdától ismét bo­nyolult kísérleteket és megfigye­léseket folytat a Szál jut—6. űr­állomáson. Szovjet-magyar tudományos ülésszak MOSZKVA Ü nnepi tudományos ülésszakot rendeztek kedden a Szovjetunió Tudományos Akadémiáján a ma­gyar és a szovjet akadémia együttműködési szerződésének 20. évfordulója alkalmából. Előzőleg Budapesten került sor, szovjet tu­dományos küldöttség részvételé­vel. hasonló ülésszakra. Az ün­nepségre Paoh Zsigmond Pál, az MTA al elnöke vezetésével magyar tudományos küldöttség érkezett a szovjet fővárosba. Az ünnepi ülést Pjotr Fedosze- jev, az SZKP KB Központi Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának al- elnoite. a Szovjet—Maevar Baráti Társaság elnöke nyitotta meg, s méltatta a két akadémia együtt­működésének eredményeit. Az ülésszakon több előadást •tartottak a magyar küldöttség tagjai és szovjet tudósok az együttműködés eredményeiről, a ki >. ös kutatómunkái ul, közös ér­dé kű témákról. (Mu) Ismét Kekkonen a finn elnök Győzelme a békepolitika győzelme HELSINKI A finn elnökválasztás első for­dulója elsöprő sikert hozott a Kekkonen elnök újraválasztását támogató hat párt számára. A kétnapos választás eredményeként a 300 lektor közül 260 képviseli ezeket a pártokat, így gyakorla­tilag eldőlt, hogy a február 15-i második fordulóban az elektorok, újabb ciklusra, Kekkonent vá­lasztják az ország elnökévé. Ur- ho Kekkonen 1956 óta tölti be az államfői tisztet. Az idős elnök a választás vég­eredményének nyilvánosságra ho­zatala után televíziós beszédben mondott köszönetét az ország la­kosságának a bizalomért. Mint mondotta, külön örömet szerzett számára, hogy viszonylag magas volt a részvétel a szavazásban: az ország 3,8 millió bejegyzett szavazója közül 69.5 százalék élt ezzel a jogával. Kekkonen nagyarányú választá­si győzelme — a választók 82,3 százaléka szavazott rá és az álta­la képviselt külpolitikára — kü­lönösen jelentős, mert az utóbbi időben az ország jobboldali kö­rei több ízben felléptek a finn semlegességi politika ellen, s cél­ba vették azt a különleges baráti kapcsolatot, ami Finnországot nagy keleti szomszédjához, a Szovjetunióhoz fűzi. (AP, UPI, ADN. Reuter) Az ENSZ PaJesztina- bizottságának álláspontja Az ENSZ palesztina-bizottsá- gának ülésén a PFSZ és több arab, valamint el nem kötele­zett ország képviselői élesen bí­rálták az Izrael és Egyiptom kö­zötti különutas párbeszédet. A küldöttek határozottan síkraszáll- tak az izraeli csapatoknak az 1967-es megszállt összes arab te­rületről való kivonásáért, a Pa­lesztinái arab nép törvényes jo­gainak megvalósításáért, A palesztinai kérdés a közel- keleti probléma kulcskérdése — hangzotatta beszédében Szenegál állandó ENSZ-képviselője, a pa- lesztina-bizottság elnöke. Szíria állandó ENSZ-képviselő- je leszögezte: az ENSZ-nek kö­telessége kiállni a palesztinai arab nép törvényes és elidege­níthetetlen nemzeti jogai mellett. Az ENSZ kirekesztésével tett iz­raeli és egyiptomi „kezdeménye­zések” külön megállapodás eléré­sét célozzák. (TASZSZ) Megkezdődtek a jeruzsálemi tárgyalások Vance amerikai, Dajan izraeli és Kamel egyiptomi külügymi­niszter rövid felszólalásával ked­den délelőtt Jeruzsálemben hi­vatalosan megnyílt az egyiptomi —izraeli politikai bizottság ülés­szaka. Cyrus Vance beszédében szó szerint nem említette a paleszti­nok önrendelkezését, az önálló palesztin állam létrehozását. Megismételte korábban is is­mertetett álláspontját a békés rendezés módjairól. Kijelentette, a békés rendezésnek a felek nor­mális kapcsolatain kell alapul­nia. Izraelnek ki kell vonulnia az 1967-ben megszállt területekről. Beszéde nagy részében Vance méltatta Szadat és Begin kezde­ményezéseit. Mose Dajan izraeli külügymi­niszter — mint a hírügynöksé­gek megjegyzik — beszédében megmaradt az általánosságoknál. Sürgette a békés rendezést, ki­jelentette, hogy ezzel szemben egy alternatíva van, a háború, és hangoztatta, hogy a békés ren­dezést csakis kölcsönös enged­mények, kompromisszumok és megegyezések révén lehet elérni. Utolsónak Mohamed Ibrahim Kamel egyiptomi külügyminisz­• A három külügyminiszter találkozójának színhelye az ülés kezde­tén. (Telefotó — AP — MTI — KS.) tér szólalt fel. Hírügynökségek értékelése szerint beszéde mind a benne foglalt konkrét követe­léseket, mind pedig határozott és kemény hangvételét tekintve me­rőben különbözött az előző ket­tőtől. Kamel határozottan kiállt az azonnali és átfogó békéért, melynek feltétele, hogy az izraeli csapatok vonuljanak vissza: a háborút megelőző határvonalak­ra, ürítsék ki az összes 1967-ben megszállt arab területet, beleért­ve Jeruzsálem keleti részét. Fel­szólította a jeruzsálemi Hilton hotel báltermében ülő hallgató­ságát, ismerje el a palesztinai arab nép törvényes jogait, bele­értve az önrendelkezésre való jogát. A tanácskozást zárt ajtók mö­gött folytatják. (UPI, Reuter, DPA, AP) Éhség az atomkorszakban 2. A folyó eltűnt A szenegáli— mauritániai ha­táron levő Ma- tam városka ősidők óta épp­úgy a Szenegál-folyó áradásaiból él, mint Egyiptom a Nílus által elöntött termékeny területekből. De mikor Santini, az olasz ripor­ter ott járt, egyszerűen eltűnt a folyó: terepjáró Land-Rover je ki­lométereken keresztül a kiszáradt meder szélén haladt. Az újságíró éppen akkor ért oda egy bennszülött faluba, ami­kor a homokot hirtelen támadt forró szél kavarta fel. Az egész lakosság leborulva kérte Allahtól a régen várt esőt. De a homokvi­har egyetlen csepp csapadék nél­kül vonult tovább. Ütközben á riportéi fiatal fel­cserrel találkozott, aki megkérte, vigye őt Kané faluba, mert „ott is nagyon nagy a baj”. „A fel­cser híre — írja Aldo Santini — előbb ért a faluba, mint ő maga. A főtéren anyák szorították ma­gukhoz haldokló gyermekeiket. Jónéhányan a szemünk előtt haltak meg. Az anyák nem kér­dezték, miért nem hoztunk vizet és élelmet. Látták, hogy mi hoz­tuk a felcsert és gyermekeiket nyújtogatva tolongtak felé”. Az aszály egyedül ezen a fél Európányi területen huszonötmil­lió embert érintett végzetesen. Maliban például a tuareg és fu- lani nomádok hárommillió állat­tal létté)? szegényebbek a száraz­ság fél évtizede alatt. Nemcsak az időjárás ... Az éhség korbácsa nemcsak az időjárás szeszélyei miatt sújtott le a világ nagy részeire. 1973-ra a gabona árak megduplázódtak a tőkés világpiacon, majd még tovább nőttek, amikor kiderült, hogy az időjárás még az észak­amerikai mezőgazdaságot is ko­molyan visszavetette. (A világnak ezen az agrárszempontból leg­eredményesebb részén a kukori­ca termesztése 16, a szójababé mintegy húsz százalékkal esett vissza.) A fejlődő országok költségve­tését amúgyis megrázkódtatták a magas élelmiszer-árak, amikor bekövetkezett az olajválság és az újabb áremelkedések ezzel kap­csolatos láncreakciója. Ezek a gazdaságilag gyenge országok óri­ási áldozattal kísérleteztek a ma­guk „zöld forradalmával”: mező- gazdaságuk korszerűsítése ener­giaforrást, korszerű vegyszereket igényelt az állati és növényi pa­raziták ellen — hirtelen mindez elérhetetlenné vált. Manapság szinte mindenhez olaj kell és az amúgyis megterhelt ál­lamháztartásoknak enyhén szólva nem mindegy, mennyibe kerül egy hordó olaj. Számos fejlett ország — például Japán — drasztikusan csökkentette a műtrágya-gyártást és szinte teljesen leállította az exportot. Az Egyesült Államok egyharmadára csökkentette a leg­szegényebb országok élelmiszer­segélyezését. Tízszeres költségek Az új helyzetet nemcsak az af­rikai éhségövezet, hanem a leg­nagyobb és legnépesebb konti­nens, Ázsia is húsbavágóan meg­sínylette. Közismert, hogy ezen az irdatlan földrészen a rizs az alapvető élelmiszer, az új rizs­fajták bevezetése pedig még a gabonáénál is nagyobb beruházá­sokat, több pénzt igényel. A Fülöp-szigeteken, ahol elő­ször kísérleteztek nagy hozamú fajtákkal, a költségek a korábbi­ak tízszeresére (!) emelkedtek, egy acre (0,7 katasztrális hold) területre százhúsz dollár költség jutott. Ráadásul az új fajták ho­zama nem kielégítő azokon a te­rületeken, amelyek csak a termé­szet által nyújtott vízre hagyat­koznak — márpedig Ázsia rizs­termő területeinek több mint hat­van százalékára pillanatnyilag nem lehet mesterségesen vizet juttatni. A hatvanas évek elején a Vi­lágbank szakértői kiszámították, hogy az ázsiai élelmiszer-termelés évi 2,8 százalékkal fejlődik és ez szűkösen elég ahhoz, hogy lépést tartson a szaporodási rátával. Ez a számítás, sajnos, hamar túlsá­gosan derülátónak bizonyult. Az újabb tanulmányok szerint 1985- ig a termelésnek már átlag négy százalékkal kellene emelkednie csak ahhoz, hogy a jelenlegi igé­nyeket valahogy kielégítse. Inkább születés, mint szabályozás Az Ázsiai Gazdasági Bizottság becslése szerint az ezredfordulóra a kontinens népessége megduplá­zódik, vagyis több lesz, mint ma a Föld egész lakossága. Termé­szetesen az élelmiszer-gondok egyik legfontosabb tényezője. Ezért tette az ENSZ 1974-et „né­pesedés-szabályozási esztendővé”. Egy belga publicista keserű-igaz szavai szerint „a világra a szüle­tésszabályozási esztendő óta is sokkal inkább a születés, mint a szabályozás a jellemző ...” Ázsia és Afrika, valamint La- tin-Amerika hatalmas térségein vallási, politikai, gazdasági, tár­sadalmi tényezők hatnak a szüle­tésszabályozás ellen. Indiának pél­dául 1952 óta van születésszabá­lyozási programja. Az Egészség- ügyi Világszervezet statisztikája szerint huszonhárom millió em­berpár, a 15 és 44 év közötti kor­osztály 13 százaléka használ rend­szeresen valamiféle fogamzásgát­ló eszközt. Hatósági becslés sze­rint ez legalább évi két és fél millióval kevesebb gyermeket je­lent, de a népesség így is évi 2.5 százalékkal nő és mintegy 27 év alatt megkétszereződik! * A kormányzat célja, hogy az ezer lakosra jutó jelenlegi 38 születést az évtized végére 25-re csökkentse. Ehhez 1981-ig lega­lább 22 millió házaspárt kellene rábírni a családtervezésre — er­re piedig Indiában nem sok esély van. Harmat Endre Következik: Kalkuttai látomás. Némi viszonylagos diplomáciai csipkerózsika-álom után ismét megélénkült a Ciprus körüli dip­lomáciai tevékenység. A megújult pezsgés leglátványosabb jele dr. Kurt Waldheim utazása a három közvetlenül érdekelt fővárosba, Ankarába, Nicosiába és természe­tesen Athénbe. Az ENSZ főtitká­ra általában fontos Szerepet tölt­het be nemzetközi konfliktusok elsimításában, de Ciprussal kap­csolatban ez sokszorosan igaz. A szigetországgal foglalkozó nemzetközi határozatok ugyanis immár hagyományosan megkü­lönböztetett jelentőséget tulajdo­nítanak annak, hogy a több or­szágot érintő, számtalan vonatko­zásban kényes megbeszéléseket az ENSZ égisze alatt folytassák. A szocialista országok helyeslik a világszervezetnek ezt az aktivitá­sát. amire most a szokásosnál is nagyobb szükség van. Egyes brüsszeli atlanti körökben ugyan­is hosszabb ideje megpróbálják elérni, hogy — mivel a kérdésben az atlanti szövetség déli szárnyá­nak két országa is érdekeltnek nyilvánítja magát — a ciprusi kérdést afféle „N ATO-belügy- ként” kezeljék. Pontosan ez az út az. ami min­den szempontból járhatatlan! A szigetország jövője akkor lesz biztosítva, ha elérik, hogy az el­lenséges kísérletekkel szemben Ciprus megőrizze katonai csopor­tosulásoktól független helyzetét, el nem kötelezett, konstruktív külpolitikáját. Mivel az említett NATO-tervek megvalósulása egy fontos térségben billenthetné fel az érzékeny egyensúlyt, a ciprusi külpolitikai folyamatosság nem­csak helyi, hanem világméretű szükségszerűség is. Ez a bonyolult kérdéscsoport vitathatatlanul legfontosabb ele­me. önmagában is sokat mond Waldheim utazásának nagyon gondosan — és okoson — meg­választott időpontja is. Miért most utazott a három fővárosba? I. Görögországban a választá­sok újabb esztendőkre megerősí­tették Karamanlisz kormányfő helyzetét és ezzel eleve nagyobb mozgásszabadságot biztosítanak a számára. 2 Törökországban a parlamenti fordulat nyomán új kabinet ke­rült hatalomra és a kormányfői Billent Ecevit állítólag figyelem­reméltó javaslatokat nyújtott át Waldheimnek Ankarában. 3. Tavasszal kerül sor Cipruson az elhunyt Makariosz elnök utód­jának megválasztására. H. E. Pénteken kezdődik az Európai Ifjúsági Leszerelési Konferencia A KISZ KB titkárának nyilatkozata Január 20—22. között Buda­pesten rendezik meg az Európai Ifjúsági Leszerelési Konferenciát. A tanácskozás előzményeiről, céljáról, fő témáiról Kovács Je­nő, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára, a Magyar Ifjúsági Országos Tanácsának elnöke nyi­latkozott: — Az Európai Ifjúsági Lesze­relési Konferencia összehívásának gondolata, mint a szocialista or­szágok ifjúsági szervezeteinek ja­vaslata az 1976 nyarán Varsóban megrendezett Európai Ifjúsági és Diáktalálkozó során merült fel. A több, mint egyéves előkészítő szakasz végeztével nyugodtan mondhatjuk: a konferencia meg­rendezése a különféle politikai, világnézeti, vallási elveket köve­tő nemzetközi, regionális és nem­zeti ifjúsági szervezetek közös munkájának eredménye. — A résztvevők megvitatják az enyhülés folyamatának kiterjesz­tését katonai térre, a politikai és katonai enyhülés közötti össze­függéseket, a nemzetközi leszere­lési egyezmények betartásáért folyó harc tennivalóit. __ Véle­ménycserére kerül sor a leszere­lés társadalmi és gazdasági kö­vetkezményeiről, hatásáról a nemzetgazdaságok fejlődésére és az ifjúság helyzetére, s szót vál­tunk az ifjúsági és diákszerveze­tek együttműködéséről, a lesze­relést szolgáló közös akcióikról is. Az olasz kormányválság gazdasági háttere Az olasz baloldali erők — min­denekelőtt az OKP, az OSZP és a szakszervezetek — egyebek kö­zött a gazdasági állapotok sú­lyosbodására hivatkozva sürget­ték az Andreotti-kabinet lemon­dását és egy demokratikus koalí­ció létrehozását. Az olasz kereszténydemokrata kormány tavaly a Nemzetközi Valuta Alaptól (IMF) felvett 520 millió dolláros és az Európai Gazdasági Közösségtől kapott 500 millió dolláros kölcsön fejében kötelezettséget vállalt arra. hogy 1978-ban is az infláció mérséklé­sét, a fizetési mérleg javítását, a líra megerősítését tartja fő /el­ad atának és ezt a költségvetési kiadások csökkentésével, az álla­mi beruházások visszafogásával éri el. A fékező gazdaságpolitika eredményeként tavaly 23—25 szá­zalékról, 15,7 százalékra szorítot­tál? le az infláció ütemét. Kommunista közgazdászok in­tenek attól, hogy a pénzügyi ered­ményeket az olasz gazdaság mű­ködésének javulására vezessék vissza, 1,7 millióra nőtt a mun­kanélküliek száma. Olaszországnak 1978-ban 5 mil­liárd dollár adósságot kellene tör­lesztenie. de ennek várhatóan csak a felét törleszti majd tényle­gesen, a másik részére haladékot kér. A kereszténydemokraták az­zal is érvelnek, hogy ha az OKP bekerülne a kormányba. Olasz­ország nem kapna haladékot a kamatok kifizetésére, nem jutna újabb kölcsönökhöz, elveszítené „nemzetközi hitelét”. Az OKP válasza: ..Mindenek­előtt a saját lábunkon kell meg­áll nunk" nemzeti összefogással kell úrrá lenni a gondokon. En­nek fő feltétele az, hogy a kor­mány necsak a pénzügyi szem­pontokat tartsa szem előtt, ha­nem a gazdasági fejlődést is. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Szovjet kitüntetést kaptak A legjobb magyar növényvédő helikopteres brigád tagjai szovjet kitüntetést kaptak. Képünkön az oklevelet Kocsis Győző helikopter­vezető veszi át Viktor Proszvetovtól, a helikoptereket tervező szovjet iroda konstruktőrétől. (MTI-fotó, Friedmann Endre felvétele — Tele­fotó — KS.)

Next

/
Thumbnails
Contents