Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-09 / 289. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estis: Délnyu­gaton eg.v-két helyen ónos szitálás, ónos eső. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: mínusz 2—mínusz 7 tok között, a derült, hóval borított helyeken mínusz 10 tok közelében, legmagasabb nappali hőmérsék­let: tartósan ködös helyeken 0 fok körül, másutt plusz 2-plusz S fok között. Ülést tartott VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-K1SKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 289. szám Ára: 90 fillér 1977. december 9. péntek TÁRSADALMI MUNKÁVAL KEZDTÉK Beruházás a járműgyártás A közúti jármüvek gyártása az ország 1)0Vlt0S01*6 Iparának legmagasabb műszaki szinvona- wv '** lat diktáló feladatai közé tartozik. A há­rom óriás — az Ikarusz, a Rába és a Csepel — részére alkatrészeket szállító üzemek együttműködésében való részvételnek a gyors fejlődés a feltétele. A járműgyártók ugyanis termelésük növelésével, termé­keik szüntelen korszerűsítésével évről évre újabb és nagyobb felada­tot állítanak partnereik elé. A járműipar egyik legjelentősebb szállítója a megyében a Szer­számgépipari Müvek kecskeméti gyára, ahol a légfékrendszer alkatrészei, szerelvényei készülnek. Az üzem nemrégiben jelentős beruházásba fo­gott, melynek során 130 millió forintot fordítanak a fékszerelvény­­gyártás bővítésére, műszaki feltételeinek korszerűsítésére. A gyár mellett újabb. 4 ezer négyzetméteres csarnok épül. Eb­ben 'kapnak helyet a kiszolgáló műhelyek — a szerszámkészítők és karbantartók —, ide települnek majd a fékszerelők és az új épü­letben lesznek a raktárak is. A meglevő csarnokban így a mosta­ninak csaknem kétszeresére nö­velhetik az alkatrészgyártást. A fékszerelvénygyártás fejlesz­téséhez tartozik egy oktató, be­mutató létesítmény is. Ebben szerezhetik meg a szükséges is­mereteket a fékek felhasználói és üzemeltetői. A beruházás előkészítésén a gyár dolgozói több ezer óra tár­sadalmi munkát végeztek. Áthe­lyeztek 500 méternyi betonkerí­tést. üzemi utakat építettek és elkészítették a közművek új csat­lakozási helyeit. Munkájuknak döntő szerepe volt abban, hogy a BÁCSÉP már ez év őszén elkezd­te az építést, bár a kivitelezési szerződésben csak a jövő év első • Az építkezés egy részlete. (Opauszky László felvétele.) negyedévére vállalta a munkák elkezdését. A beruházás befeje­zésének 1979. decemberi határ­idejét remélhetően előre tudják hozni. A lendületes kezdés leg­alábbis erre engedi következtet­ni a gyár vezetőit. Nemcsak az alapozás készült el idáig, állanak az oszlopsorok is. s már helyük­re kerültek az első födémpanelek. A fékszerelvénygyártás fejlesz­tésének ügye tehát jó úton halad a SZIM-ben. A gyár mégis el­avultnak tekintheti az 1980-as év tervszámát, a 326 millió forintos termelési értéket. Egy újabb be­ruházás — a golyósorsógyártás meghonosítása — ugyanis továb­bi, csaknem 100 millióval meg­növelte a tervidőszak utolsó évé­re szóló terveket. Ennek a fej­lesztésnek ugyancsak megkezdőd­tek az előkészületei. Zs. A. a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága 1977. december 8-án Kecskeméten, Hor­váth István, a megyei pártbizottság első titkára elnök­letével kibővített ülést tartott. A megyei pártbizottság a végrehajtó bizottság javaslata alapján a következő napirendet fogadta el: 1. a) Tájékoztató a Központi Bizottság december 1-1 üléséről. b) Jelentés a megye 1977. évi gazdasági fejlődésének fő vonásai­ról és az 1978. évi feladatokról. Előadó: Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára. 2. Jelentés a pártfegyelmi munka és a párt fegyelmi helyzetének főbb tapasztalatairól, a XI. kongresszus óta. Előadó: Brachna János, a fegyelmi bizottság elnöke. 3. Jelentés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója eseménysorozatának megyei tapasztalatairól. Előadó: Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára. A megyei pártbizottság ülésén résztvett Venéczi János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bi­zottságának titkára. A megyei pártbizottság egyper­ces néma felállással tisztelgett a tegnap elhunyt Rózsa János, a párt- és a munkásmozgalom ré­gi harcosának emléke előtt. A napirend első pontja kere­tében Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára részle­tes tájékoztatást adott a Közpon­ti Bizottság december 1-1 ülésé­ről, majd rátért annak a jelen­tésnek az ismertetésére, amely a megye 1977. évi gazdasági fejlő­déséről adott számot és megjelölte az 1978. évre szóló főbb felada­tokat. Az előterjesztés többek között megállapította, hogy a me­gye 1977. évi gazdasági eredmé­nyei az országoshoz hasonlóan alakultak. A gazdasági ágaza­tokban dinamikusan nőtt a ter­melés, s teljesültek az életszínvo­nal növelés célkitűzései. Az ipar termelése az országosnál gyor­sabb ütemben, várhatóan mint­egy 9 százalékkal nő. A gépipari egységek többségében 1977-ben folytatódott a termelésszerkezet korszerűsítése, a profiltisztítás, a sorozat-nagyság növelése. A megye iparában növekvő je­lentőségű a kőolaj- és földgázki­termelés. amely Szánkról átter­jed Kiskunhalas térségére is. Eb­ben az évben a könnyűipar fo­kozta legnagyobb mértékben a termelését. Ez nagyrészt a re­konstrukció hatásának, az új ka­pacitások belépésének tulajdonít­ható. Jó ütemben halad a Bajai Finomposztó Vállalat rekonstruk­ciója. a Halasi Kötöttárugyár árutermelése is meghaladta a ter­vezettet. Az viszont kevésbé ör­vendetes, hogy ez a termelésnö­vekedés korlátozott mértékben jelent konvertálható árualap bő­vítést. Az élelmiszeriparban szintén dinamikus volt a termelésnöve­kedés, s termékeik külföldön, is keresettek. A Kecskeméti Barom-Gumialkatrészek ipari üzemeknek 3. oldal Eredményes évet zár a megye állattenyésztése 4. oldal A tárgyalóteremből 4. oldal Fiatalok ha összefognak 5. oldal Megbukott a portugál kormány A portugál parlament kétnapos, maratoni vitája után, a csütörtök reggeli bizalmi szavazáson megbukott Mario Soares kisebbségi szocialista kabinetje, amely 16 hónapja kormá­nyozta az országot. LISSZABON (MTI) Mind a három nagy ellenzéki párt, a szociáldemokraták, a De­mokrata Szociális Centrum és a Portugál Kommunista Párt is a kormány ellen szavazott, és mi­vel a Népi Demokratikus Unió egyetlen képviselője és az öt független képviselő is megvonta a bizalmat, Soares — csupán sa­ját pártjától támogatva — 159:100 arányban alulmaradt. Mario Soares a vita végén, a hajnali órákban mondott beszé­dében hosszasan bírálta a két jobboldali pártot. Hangoztatva, hogy súlyos felelősség terheli őket a pénzügyi válságért. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet ked­vez a fasizmus előretörésének és felidézte annak veszélyét, hogy a jobboldal „egy Pinochet” kar­jaiba hullhat. Még Soares előtt, éjféltájban szólalt fel Carlos Brito, a PKP parlamenti csoportjának vezető­je, és többek között megállapí­totta: „a nép sohasem fogja meg­érteni, hogy a jobboldali pártok megtilthatják a fasizmussal szem­beni ellenállásban létrejött két demokratikus párt egyetértését”. Rámutatott, hogy a kormány nem tanúsított semmi hajlandó­ságot a kommunisták és a szocia­listák közötti megegyezésre, és hogy a tárgyalásokat a szocialis­ta párt szakította meg. „Ügy lát­szik, a kormány nem értette meg — mondotta Brito —, milyen ve­szélyt jelent a demokráciára néz­ve, Ha enged a jobboldal zsaro­lásának”. A szavazás után a kommunista párt szóvivője a PKP döntését indokolva rámutatott: „a kor­mány azt ígérte, hogy megvédi a forradalmi vívmányokat, de nem tartotta meg ígéretét... hallga­tólagos szövetsége a jobboldallal sorozatos támadást jelentett a munkásosztály ellen. Ez a tör­vénykezési ellenforradalom ve­zette az országot a pénzügyi csőd szélére”. A bizalmi szavazásban elszen­vedett vereség után Soaresnek nincs más választása, mint hogy benyújtsa lemondását Antonio Ramalho Eanes köztársasági el­nöknek. fifeldolgozó Vállalattól 1977-ben mintegy másfél milliárd forint értékű áru kerül határainkon túl­ra. Fokozódik a tartósítóipari ter­mékek és a fűszerpaprika export­ja is. A meglevő készletek bizta­tóak a gabona- és boripar jövő évi külkereskedelmi értékesítése szempontjából. A megye építőipara az előirány­zottnak megfelelően, a IV. öt­éves tervhez viszonyítva, az or­szágosnál gyorsabb ütemben, 14— 15 százalékkal növeli termelését 1977-ben. Jó úton halad az épí­tőipar iparosodása. Az építési igények és az építőipari kapaci­tás közötti összhang hiánya mi­att megyei szinten is szükséges volt a beruházásod rangsorolása. A nagyberuházásokon túl. ki­emelt fontosságú volt a lakásépí­tés és a gyermekintézmények megvalósítása. A megye 1977. évi tervében a mezőgazdasági termelés kulcssze­repet töltött be. Sokat vitatott kérdés volt. hogy az 1975-höz vi­szonyított 7—8 százalékos növe­kedés reális, teljesíthető-e? Most arról adhatunk számot — foly­tatta az előadó —, hogy a megye mezőgazdasága az országoshoz hasonló növekedési ütemet ért el, tehát kismértékű túlteljesítéssel lehet számolni. A búza termésátlaga (hektáron­kénti 43.1 mázsáig valamelyest meghaladta az előző évi magas szintet. De azért ide kívánkozik két megjegyzés. Az egyik: az üze­mi szinten a termésátlagokban mutatkozó különbségek alig mér­séklődtek. A másik: a búzán kí­vül az egyéb kalászosok termés­átlaga évek óta nemhogy stagnál, de csökken. A megye mezőgazdaságában nagy jelentősége van a kertészeti ágazatoknak. A nem végleges adatok szerint az eredmények jó­nak, egyes területeken kiemelke­dőnek minősíthetők. A szőlőterü­let további csökkenése ellenére az 1977. évi mintegy 280—290 ezer tonna szőlő azonos az 1975. évi jó terméssel. A gyümölcstermés viszont kismértékben elmarad a korábbi évek átlagától. A szőlő- és gyümölcstermő te­rület további csökkenésének meg­akadályozása, a telepítési prog­ram végrehajtása érdekében je­lentős szervező munka folyik. Eb­ben az évben ezer hektár szőlőt és gyümölcsöst telepítettek a me­zőgazdasági nagyüzemek. A jó te­lepítési kedv olyan igényt tá­maszt, aminek a különböző in­tézmények és hatóságok — túlbü­rokratizált eljárásaik miatt is — csak nagyobb átfutási idővel tud­nak eleget tenni. Mindezeket fi­gyelembe véve, 1978—79—80-ra marad a telepítések nagy része. A központi intézkedések, a he­lyi ösztönzés hatására élénkült a zöldségtermelési kedv. Egy év alatt a termőterület 17, a termés­­mennyiség 35—37 százalékkal emelkedett. Az idei zöldségsze­zonnak azonban sok tanulsága van, amelynek hasznosítása a termelési kedv fenntartása érde­kében feltétlenül szükséges. Nö­velni kell az összhangot a ter­melés és a feldolgozás között. Fejleszteni kell a felvásárlást és a további hasznosítás anyagi-mű­szaki feltételeit. Az állattenyésztési ágazat ter­melésének tervezett növekedése, a termelési, értékesítési adatok alapján, biztosítottnak vehető. Ebben az évben a szarvasmar­ha- és a sertésállomány egyaránt 3 százalékkal gyarapodott, s az év folyamán egyharmaddal több vágósertést értékesítettek, mint egy évvel korábban. A megye több mint egymillió darabos ser­tésállománya az országosnak kö­zel egynyolcadát jelenti. Sajnála­tos, hogy a megye feldolgozó ka­pacitása Jóval szerényebb ennél az aránynál. Ha lassú ütemben is. de fejlődött a juhtenyésztés. A baromfitenyésztés is magas szín­vonalat ért el. A mezőgazdaság 1977. évi jó eredményeihez a nagyüzemi ter­mésnövekedés mellett hozzájárult az is, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokban fokozódott a ter­melési kedv, a nagyüzemek is nagyobb gondot fordítottak a ház­táji gazdaságok termelésének szervezésére, a takarmányellátás­ra, a különböző áruk értékesíté­sére. Az előterjesztés a továbbiakban szólt a megye vízgazdálkodásáról, az erdőtelepítésről, és a mezőgaz­dasági kutatóbázis növekedéséről. (Kecskemétre települt az Orszá­gos Szőlészeti és Borászati Kuta­tó Intézet.) A lakosság életkörülményei a megyében az V. ötéves terv el­ső két évében együttesen a cél­kitűzéseknek megfelelően alakul­nak. A lakosság pénzbevételeinek és a kiskereskedelmi forgalomnak a növekedési üteme meghaladja Fiatalok az esztendő végén Hosszú listát lehetne össze­állítani a Kommunista Ifjúsági Szövetség idei akcióprogram­jának vállalásairól. S bár az akcióév vége még odébb van, a naptári esztendőből már nem sok van hátra. Így, ha nem is hivatalosan, de ki-ki mérleget készít, mire is jutott céljai elérésében. Ügy véljük, nem haszontalan az efféle felmérés, hiszen megtudható, melyek az ered­mények, s hol kell még — sportnyelven szólva — bele­erősíteni. A KISZ munkája részint pontosan mérhető, ré­szint nem. A párt ifjúsági tö­megszervezetének munkáját elsősorban aszerint ítéljük meg, hogy milyen hatékony­sággal mozgósitotta több mint nyolcszázezer fős tagságát az MSZMP politikájának végre­hajtására, megvalósítására. A legjelentősebb vállalások az idén a gazdasági munká­hoz kapcsolódtak. Van miről beszámolni a KISZ-eseknek. Baján a Kismotor- és Gép­gyár ifjúkommunistái a jár­műprogram végrehajtásában vesznek részt, s KlSZ-védnök­­séggel épül a Bajai Húskom­binát is. Uszty-llimszkben, a világ legnagyobb faipari komplexumának építkezésén is Bács-Kiskunból dolgozik a legtöbb fiatal. Az ' onnan ér­kező hírek szerint a harminc ifjúkommunista kimagasló eredményeket ér el. Természetesen a helyi vál­lalások is jelentősek. A kecs­■HHMHi keméti KISZ-esek tavalyi kül­döttértekezletén vállalták el a Nyitra utcai, hetvenöt szemé­lyes óvoda felépítését. Mint arról lapunkban többször is írtunk már, a terveket társa­dalmi munkában elkészítették a BÁCSTERV fiataljai, s szin­te egész Kecskemét ifjúsága részt vett eddig is a megvaló­sításban. Ha minden a tervek szerint alakul, a több mint hétmillió forintba kerülő gyer­mekintézmény egy év múlva már fogadhatja az apróságo­kat. Jelentős szerepe van a ter­vek teljesítésében az ifjúsági szocialista brigádoknak is. Tompán például az üzemek harminc éven aluli dolgozói­nak háromnegyede tevékeny­kedik közösségben. A Bács megyei Állami Építőipari Vál­lalatnál a KISZ-korúak 1468- an 133 ifjúsági brigádban munkálkodnak. Az ő eredmé­nyeik is hozzájárultálc azokhoz a nagyszerű munkasikerekhez, amelyek a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére tett válla­lások alapján születtek. A példákat hosszan sorol­hatnánk, hisz eddig csak a gazdasági munkát segítő KISZ-tevékenységről szól­tunk. Megemlíthetnénk a Bács-Kiskunból indult Könyv és ifjúság akciót, a különböző ifjúsági rendezvényeket, köz­tük a Szelidi-tavi találkozót. A sorból a nyáron megrende­zett II. Szovjet—Magyar If­■HHHMKHNBMHHMHMMI az éves előirányzatot. Míg a készpénzbevétel országosan 10— 11, a megyében 15 százalékot meghaladó ütemben növekedett. Ezzel függ össze, hogy a megyé­ben 1977-ben több mint 13 mil­liárd forint értékű kiskereskedel­mi forgalom várható. Ez mintegy 12 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Ez évben a tervezettnek megfelelően mintegy ötezer lakás kerül átadásra. Az 1977. évi kiemelt feladatok kö­zött szerepelt a lakásépítéshez kapcsolódó beruházások, a gyer­mekintézmény-hálózat fejlesz­tésének időbeni megvalósítása. Ezen a területen nem sikerült előbbre lépni, sőt gondjaink fo­kozódtak. A megye V. ötéves terve, s a Központi Bizottság 1977. decem­ber 1-i határozatában megjelölt fő célkitűzések . meghatározzák az 1978. évi feladatokat. A gazdasági ágazatok közül az iparban és az építőiparban 1978- ban is az országosnál gyorsabb ütemű termelésbővüléssel kell számolni. Továbbra is legfonto­sabb feladatokként kezelendők: — A hatékonyság, a termelé­kenység, az export fokozása, a korszerű gépek kihasználásának javításu, és az ésszerű takarékos­ság. — Fontos helyi érdek fűződik a beruházási munka javításához. A kiemelt nagyberuházásokon túl a konvertálható árualapokat bő­vítő fejlesztésekre, a gyermekin­tézmény-hálózat, a lakótelepi kapcsolódó beruházások időbeni megvalósítására kell elsősorban az erőket összpontosítani. — Továbbra is előtérben ma­rad a termelési szerkezet fejlesz­tése, 1978-ban meg kell határoz­ni az ezzel összefüggő konkrét helyi feladatokat. — A mezőgazdaságban az 1977- ben elért jó eredmények megszi­lárdítása, a hozamoknak az or­szágos előírásokkal összhangban álló további növelése lesz az ál­lami, szövetkezeti nagyüzemek és a háztáji kisegítő gazdaságok fel­adata. A napirendi pontot követő vi­tában résztvettek: Farkas János­­né, a kerekegyházi Kossuth Szak­­szövetkezet elnöke, Sztanojev András, a kiskunfélegyházi váro­si pártbizottság első titkára, dr. Körös Gáspár, a kecskeméti vá­rosi pártbizottság első titkára, dr. Laczkó Tibor, a ZÖLDÉRT me­gyei igazgatója, Vonák István, a tiszakécskei Béke Tsz párttitkára és dr. Ivanics Lajos, a kiskőrösi járási pártbizottság első titkára. A pártfegyelmi munka és a párt fegyelmi helyzetének főbb tapasztalatairól Brachna János, a fegyelmi bizottság elnöke adott jelentést. Az előterjesztett témá­(Folytatás a 2. oldalon.) júsági Barátságfesztivál sem maradhat ki. Mindezen akció­kat az illetékes fórumok már értékelték. Megállapították, hogy jól szolgálták a fiatalok politikai nevelését, szocialista szellemű gondolkodásának fej­lesztését. Ami az Edzett If­júságért nevű, idén kezdett akciót illeti, az eredmények arra utalnak, hogy mind töb­ben kapcsolódnak be a tömeg­sport-rendezvényekbe. Ehhez nem szorosan tartozik az a tény, hogy a Bács-Kiskun me­gye székhelyén nyáron meg­rendezett Országjáró Diákok XII. Országos Találkozójára több mint ötezer szakmunkás­­tanuló és középiskolás jött el. Sok helyütt már most, de­cemberben megállapíthatják, hogy az akcióévre tervezett vállalásaikat teljesítették. A napokban adtunk hírt arról, hogy a Petőfi Nyomda K1SZ- esei összevont taggyűlésen szá­moltak be eddig végzett tevé­kenységükről, s határozták meg a tavaszig — pluszként — végrehajtandó feladato­kat. Az, hogy milyen hatékony lesz a jövő évi KISZ-munka, az idén teljesített vállalások­ból kikövetkeztethető. Az 1976-ban elért eredmények köteleznek minden ifjúkom­munistát: jövőre is így, vagy ennél jobban dolgozzanak. 1978-ban bizottsági, községi, járási-városi és megyei kül­döttértekezletet tartanak, s beszámolnak két év munkájá­ról. Ügy véljük, minden ed­diginél eredményesebb tevé­kenységről adhatnak számot az ország — s köztük termé­szetesen Bács-Kiskun — ifjú­kommunistái. B. J.

Next

/
Thumbnails
Contents