Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-07 / 287. szám

tanácskozáson résztvevő Horváth Istvánt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, vala­mint az ülésen résztvevő városi vezetőket. Ezután Tokai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese a megye jövő évi költségvetésére vonatkozó tervezetet ismertette, majd dr. Mezó Mihály, a me­gyei tanács tervosztályának ve­zetője adott áttekintést az 1978. évi tanácsi fejlesztési alap fel­­használására vonatkozó tervezet­ről, a várható legfontosabb fej­lesztési beruházásokról. A népgazdaság helyzetével, le­hetőségeivel összhangban elő­irányzott tervjavaslatokról szóló tájékoztatókat nagy figyelemmel kísérték a megye képviselői, s ez megnyilvánult a tájékoztatók­kal kapcsolatban vitának is beil­lő kérdésfeltevésekben. Ennek során Raffai Sarolta egyebek között a Homokmégyen házilagosan megépíteni előirány­zott két iskolai tanterem megter­vezéséhez kért segítséget, mert a megyei tervező vállalat ezt csak 1979-re tudná vállalni. Dr. Mol­nár Frigyes a tanyai fejlesztésre tervezett előirányzat felhasználá­sára vonatkozóan .tett fel kér­« dést, s a megye lakásszövetkezet teinek tervteljesitése, valamint a lakáskarbantartási kapacitás ala­kulása felől érdeklődött. Nagy Csaba a Kecskeméten és Kiskun­halason megépíteni tervezett vas­úti felüljáróval kapcsolatos ér­tesülésére kért mérvadó eligazí­tást. Eszerint a kiskunhalasi fe­lüljáró várhatóan a VI. ötéves tervidőszakban valósulhat meg. További kérdéseket tett fel Falit Miklós, Ispánovits Márton és Boza József. A kérdésekre adott válaszokat követően felszólalt a képviselők megyei csoportjának ülésén Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára is. A tanácskozás további részé­ben Boza József értékeld áttekin­tést adott az országgyűlési kép­viselők megyei csoportja ez évi munkájáról, majd a Jövő héten sorra kerülő ülésszak előkészíté­sével kapcsolatos feladatokat be­szélték meg. A tanácskozást követően üzem­­látogatáson a Kiskunhalasi Kö­töttárugyárral ismerkedtek a me­gye országgyűlési képviselői. P. I. (Tóth Sándor felvétele.) Ülésezett az országgyűlési képviselők megyei csoportja Kiskunhalason tartotta meg tegnap a téli ülésszak előtt ese­dékes tanácskozását az ország­­gyűlési képviselők Bács-Kiskun megyei csoportja. A városi ta­nács vb üléstermében összegyűlt képviselőtársait Boza József, a csoport vezetője üdvözölte. Vala­­mennylük nevében köszöntötte a VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 287. szám Ára: 90 fillér 1977. december 7. szerda Megemlékezés a magyar sajtó napjáról ötvenkilenc évvel ezelőtt, 1918. december 7-én jelent meg az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Újság. Az évfordulón, amely egyben a ma­gyar sajtó napja, kedden délelőtt ünnepséget tar­tottak Budapesten a Magyar Sajtó Házában. Ezután kpszorúkat helyeztek el a Vörös Újság márvány emléktábláján. Az MSZMP Központi Bizottsága ne­vében Fodor László osztályvezető-helyettes és Né­meth Jenő alosztályvezető; a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatala nevében Várkonyi Péter állam­titkár, a Tájékoztatási Hivatal elnöke és Lengyet László elnökhelyettes, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége képviseletében Király András főtitkár, Komját Irén és Pethő Tibor alelnök helyzett el ko­szorút. A kormány Tájékoztatási Hivatala és a Ma­gyar Újságírók Országos Szövetsége a sajtónap al­kalmából fogadást adott a Magyar Sajtó Házában, amelyen részt vettek a lapok és a sajtószervek ve­zető munkatársai. — __ se » f f n Szerdán Időnként erősen megnövek­n II .1 A K A S szik a felhőzet, elszórtan hószálllngó­­u **•zás, kisebb havazás. Többfelé meg­élénkülő keleti, délkeleti szél. Reggel több helyen köd. Legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet: általában mínusz S—mínusz lt fok kö­zött. legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán: 0, mínusz S fok Előnyös, sikeres az árkedvezményes műtrágyaértékesítés Bács-Kiskun mezőgazdasá­gi üzemei 1975-ben rekord­­mennyiségű műtrágyát vásá­roltak, akkor a megyei AG­­ROKER 142 ezer tonna ható­anyagot tartalmazó műtrágyát adott el, tavaly csupán 128 ezer, az idén pedig 129 ezer tonnányit. Az okokat csupán felsoroljuk: az üzemek javítot­tak a műtrágyázás hatékony­ságán (például talaj- és levél­analízis alapján határozzák meg a szükséges mennyiséget), egyre inkább előtérbe kerül­nek a permetezve kijuttatható lombtrágyák, ismét hasznosítják az istállótrágyát is. Mindemel­lett nem hagyható figyelmen kí­vül, hogy a múlt év elejétől életbe léptetett új gazdasági sza­bályzók hatása és a műtrágyák árainak átlagosan 25 százalékos emelkedése sem. Különösen a kedvezőtlen adott­ságú, alacsony termelési színvo­nalon álló mezőgazdasági üze­mek, valamint a szakszövetkeze­tek tagi gazdaságai tartózkodtak a műtrágyavásárlástól, amit úgy fogalmazhatunk helyesen: okta­lanul takarékoskodtak. Ugyanis a nem megfelelő talajerő-utánpót­lás mellett a terméseredménye­ken nem lehet javítani. Az idei és a jövő évi megrendelésekből vi­­szont kitűnik, hogy ennek a gaz­daságok tudatában vannak, s növelik vásárlásaikat. Kedvezően fogadták a november közepén hozott intézkedést, amely szerint az év végéig ötven százalékkal olcsóbban vásárolhatják a ka­zincbarcikai és péti gyárak mű­trágyáit. A megyei AGROKER, vala­mint a Növényvédelmi és Agro­kémiai Állomás szakemberei no­vember 26-ig minden gazdaságot felkerestek, összegyűjtötték a megrendelést, s a gyáraknak azonnal továbbították. A megyei szövetkezetek, állami gazdaságok éltek az alkalommal, közülük csaknem százan, összesen tízezer tonna műtrágyát vásárolnak ked­vezményesen. Legtöbbet a Kis­kunhalasi és Kiskőrösi Állami Gazdaság hat, illetve 5,5 ezer mázsát, valamint a császártölté­si Kossuth és az Izsáki Egyesült Sárfehér termelőszövetkezetek. A napokban kezdődött a szál­lítás. Pétről a gazdaságok saját gépkocsijukon hozzák a műtrá­gyát — az AGROKER fizeti a rakodási és fuvarköltséget — Ka­zincbarcikáról viszont vasúti ko­csikban, s eddig csupán 25 va­­gonnyi érkezett. Az ország mezőgazdasági üze­mei összesen százötvenezer ton­nányit vásárolnak féláron a két gyártól, amelynek elszállítása okoz gondot. A közúti fuvarozás­sal is kalkulálva, legalább öt­ezer vagonra lenne szükség ah­­-hoz, hogy a műtrágyát a felhasz­nálókhoz szállítsák. A határidő viszont erre rövid, ugyanis csak bő három héttel számolhatunk január 1-ig. Ezt követően a még el nem szállított műtrágya csak 25 százalék árkedvezménnyel vá­sárolható. Ismert, hogy az év utolsó hó­napja fuvarozási csúcs a vasút­nál is. Kevés a remény, a MÁV lehetősége arra, hogy ötezer va­gont szabaddá tegyen a műtrá­gyaszállításhoz. A mezőgazdasági üzemek viszont rosszul járnak, ha nem tudják ebben a hónap­ban átvenni a pétisót. Arra is számítani kell, hogy többen visz­­szpmondják a megrendelést. Nem lesz ez kedvező a gazdaságoknak és a vegyigyáraknak sem. Érde­mes, éppen az említettek miatt, fontolóra venni a határidő módo­sítást, hogy a már megrendelt műtrágyát január végéig „eltol­ható” szállítással, továbbra is féláron, mázsánként 101 forintért kaphassák meg a mezőgazdasá­gi üzemek. Cs. I. • A műtrágya kiszórásához a napokban érkeztek meg a legújabb nagy teljesítményű gépek a megyei AGROKER Vállalathoz. Az egyik tanyai iskolában elsősökre méretezett padokon görnyedeztek a felső tagozato­sok, mert a padláson porosod­tak a számukra készített ülő­alkalmatosságok. Másutt a körzeti orvos előzetes vizsgá­latok nélkül, látatlanban írta alá a pályaalkalmassági iga­zolásokat. A megyeszékhelyen megállapították, hogy korsze­rűtlen sok iskolában a világí­tás. Bács-Kiskun megyei felmé­rések szerint a legkisebbek 18.1 százalékának, a 14 évesek 26.1 százalékának deformáló­dott a hátgerince. Sok gyer­mek szeme károsodik a diák­évek alatt. Terjed a cigarettá­­zás, helyenként az italozás ká­ros szenvedélye. Remélhetően valóban tartós mozgalommá válik az Edzett ifjúságért elnevezésű kezde­ményezés, megmutatkozik a haszna a szülők részére tar­tott felvilágosító előadások­nak. Továbbra is a család-bri­gád ugyanis a legfontosabb a gyerekek formálódásában. A szülők, nagyszülők életmódja befolyásolja, bizonyos mérték­ben meghatározza az utód le­hetőségeit. Az anya- és cse­csemővédelem, az óvodásko­rúak gondozása néhány évti­zede elképzelhetetlenül gyor­san, Bács-Kiskunban az or­szágosnál is lendületesebben fejlődött. Mozdul az iskolaegészség­ügy is, bár a korábbi mulasz­tások, a rossz feltételek ko­­loncaival a szükségesnél las­sabban. Az építkezések elle­nére, főként néhány városban, helyhiány gátolja az ellátás, gondozás jobb feltételeinek kialakítását. A nagy zsúfolt­ság miatt kevés idő jut a ta­karításra, a szükség kényszer­­megoldások elfogadására kész­tet. Mindössze néhány iskolában találunk orvosi rendelőt, noha enélkül nehezen képzelhető el orvos és diák között hatékony kapcsolat. Hála a két eszten­deje kiadott miniszteri utasí­tásnak, most már csak rende­lővel együtt létesíthetők okta­tási intézmények. Arra kelle­ne törekedni, hogy — ahol le­hetséges — utólag rendezze­nek be orvosi vizsgálatok le­bonyolítására alkalmas helyi­séget. Erről nem mondhatunk le, bár az egészségügy első­sorban a körzeti gyermek­szakorvosi ellátás kiterjeszté­sét szorgalmazza. Be kell látnunk, hogy a kö­zeli években vagy még hosz­­szabb időszakban nincs mód az iskolaorvosi hálózat bőví­tésére. A kívánatosnál keve­sebb szakorvosra elsősorban a körzetekben van szükség. A Bács-Kiskun megyében szer­vezett hat iskolaorvosi állás­ból három betöltetlen, noha a Kiskunfélegyházán, Kiskunha­lason és Kiskunmajsán műkö­dő iskolaorvosok eredményei igen biztatóak. Rosszul ál­lunk: az országban dolgozó kétszáz iskolaorvosból mind­össze — mint említettem — három tevékenykedik nálunk. A művelődés — és az egész­ségügy irányítói felismerték a veszélyeket, a tennivalókat. Általánossá vált az a nézet, hogy mindenkinek, az egész társadalomnak többet kell ten­ni a diákok egészségéért, testi fejlődéséért. Ha igaz az a közt mondás, hogy addig gondos­kodj a betegségedről, míg egészséges vagy, százszorosán érvényes a fiatalokra. Szigorú előírások szabják meg újabban, hogy milyen ■ vizsgálatokkal szűrhetők ki idejekorán a különféle ártal­mak. Legalább ötször orvos elé kerül egy-egy diák tanul­mányai befejezéséig. A vizs­gálatok nemcsak a betegségek megelőzésében, korai felisme­résében segítenek, hanem sok tanácsot adnak a pályaválasz­táshoz, az egészséges életmód kialakításához, ha ezeket pon­tosan elvégzik. A megyei tanács egészség­­ügyi osztályának a vizsgálatai szerint a legtöbb helyen ala­posan „szemügyre veszik” a gyerekeket, jelzik a teendőket. Kiskunfélegyházán például egy külön szakcsoportot hoz­tak létre a pályaalkalmassági vizsgálatokhoz. A példát má­sutt is követték. Sajnos, az is előfordul, hogy megfelelő szakemberek hiányában né­hány községben elmaradt a szükséges szakorvosi vizsgálat. A kedvezőtlen körülmények ellenére a megvizsgált általá­nos iskolások aránya jobb az országosnál. Mindössze 2500 diák kerülte el valamilyen módon az általános orvosi „felmérést”. Igaz, ez sem kis sízám! Rosszabb a helyzet a középiskolásoknál és különös­képpen a szakmunkástanulók körében. Országosan is, Bács- Kiskun megyében is. Biztató, hogy csekély kivé­teltől eltekintve, az orvosok és a pedagógusok mind hatéko­nyabban együttműködve tevé­kenykednek azért, hogy min­den gyerek valóban olyan egészséges legyen, mint a makk, fürge, mint a hal, erős, mint az élőfa, szívós, mint a fában a göcs. Egyre sűrűbben találkozhatunk orvosokkal osztályfőnöki órákon, nevelői értekezleteken. A megyeszék­helyen nagyszabású akció kez­dődött az oktatási intézmé­nyek előírásszerű megvilágí­tása érdekében, társadalmi se­gítséggel is épülnek a tanter­mek: közüggyé válik gyerme­keink egészsége. H. N. A sajtónap alkalmából tegnap, kecskeméti székházában, ünnep­séget rendezett az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottsága. Ez al­kalommal Horváth István, a me­gyei pártbizottság első titkára kö­szöntötte a meghívottakat: a Pe­tőfi Népe, a Magyar Távirati Iro­da, a Forrás, a Szövetkezeti Élet politikai munkatársait, a lapki­adó vállalat, a helyi kiadások tár­sadalmi szerkesztő bizottságainak, a nyomda és a terjesztéssel fog­lalkozó posta megjelent képvise­lőit. Mint Horváth elvtárs köszön­tőjében mondotta, bár a párt munkastílusa szerény, és a hang­súlyt nem az ünnepekre helyezi, mégis indokolt, hogy a széles köz­vélemény is tudomást szerezzen a sajtó dolgozóinak, a lapok ter­jesztőinek, munkatársainak ünne­péről, az elismerésnek e szép ha­gyományairól, melyek az első kommunista újság megjelenésé­nek évfordulójához kapcsolódnak. Az ünnep ürügyén tesszük mér­legre a sajtó munkáját, melyet pártunk központi és megyei ve­zetése is fontos eszköznek tart a politikai életben. Tevékenységük igen jelentős hozzájárulás az or­szágépítő munkához, melynek nélkülözhetetlen eleme a gyors, pontos és megbízható tájékozta­tás. A mi sajtónk ezt pártosan, osztályálláspontot képviselve, ügyünk érdekében teszi. Szocia­lista gyakorlatunknak megfele. lően maga is szervezője a gazda­sági, kulturális életnek, sajátos eszközeivel segíti céljaink meg­valósítását. A továbbiakban szólt a XI. kongresszus és a megyei pártér­tekezlet óta eltelt időszak eddigi mérlegéről, melynek során — mint mondotta — nem mulasz­tottuk el értékelni azt a szerepet, melyet a pártbizottság lapja e munkában betöltött, örvendetes, hogy a lap e munkában megta­lálja azt a hangnemet, mely az olvasók körében kedveltté teszi, tud a megyében és azon kívül is rangos hordozója lenni az itteni politikai életnek. Bács-Kiskun megye dolgozóihoz szól, így köze­líti meg a társadalmi élet külön­böző megnyilvánulásait. A megyei pártbizottság első tit­kára azokról a feladatokról tett említést, amelyek a megyei sajtó dolgozóira várnak az elkövetkező időszakban a korszerű ipar és me­zőgazdaság további előrehaladása érdekében. Hangsúlyozta, hogy az élet itt nem áll meg. az ember számára nélkülözhetetlenül fon­tos az a környezet is, amiben él, a tartalmas kapcsolat, melyet a szocialista társadalom alakít ki számára. A lap munkáját szintén tükrözi a közvéleménnyel kiala­kított kapcsolat, melyet kifejez a példányszám alakulása, az a tény, hogy a Petőfi Népe ma már tartósan hatvanezer példány fö­lött jelenik meg. Végezetül megköszönte az új­ságíróknak, a lapot előállító nyomdászoknak, és az újság ter­jesztőinek munkáját, melyhez a továbbiakban is sok sikert kívánt. A jelenlevők nevében dr. Wei­ther Dániel, a Petőfi Népe főszer­kesztője mondott köszönetét az elismerésért, s a sajtó munkásai­nak elkötelezettségét hangsúlyoz­ta. Ez alkalommal adta át lapunk főszerkesztője Tóth István fő­munkatársnak, a Petőfi Népe ní­vódíját. Az ünnepség baráti beszélgetés­sel ért véget T. P. ?- ‘ •> <í ~ fiC -•! "V ;;; Mint a makk? ■

Next

/
Thumbnails
Contents