Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)
1977-12-06 / 286. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1977. december 6. t AMIKOR SZÜKSÉGES A GAZDASÁGBAN DOLGOZNAK Munkások a tsz-ben • A galvánüzem munkásnői, akik idei tervüket már november 7-re teljesítették. • Gyárfás István és Hábencius József lakatosok egy Bulgáriába készülő víztorony törzsének megmunkálásán dolgoznak. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Az energiarendszer kialakításától a mezőgazdaság közös fejlesztéséig Együttműködés az atom békés felhasználására l Magyarország a mezőgazdasági célprogram keretében a Vepexrendszerű takarmánykoncentrátumok gyártási eljárásának elterjesztését ajánlotta fel. Ezzel a technológiával a zöldnövények fehérjetartalmát lehet kivonni, % az így nyert takarmány a világpiacon a szójával azonos áron ad. ható el. A KGST-országok nagy jelentőséget tulajdonítanak azoknak az együttműködési formáknak, termelési módszereknek, amelyekkel növelhető az élelmiszerek termelése és kölcsönös szállítása. A hosszútávú célprogramok összeállítása során kidomborodik az együttműködés komplex jellege. Fontos szerepet 'kap — az Integráció tudományos és műszaki feltételeinek megteremtése. A KGST szakembereinek még sok kérdést meg kell vizsgálniuk, amíg a tervezetek nemzetközi szerződések, két és többoldalú egyezmények formáját öltik. Afe első lépések azonban már meg. történtek, az újtípusú, kölcsönösen előnyös gazdaságfejlesztés megvalósításában. (APN—MTI) tál, mint például a magyar EMG-vel vágy a lengyel „Polon”-nal — a szovjet vállalat olyan speciális szerződést kötött, melynek értelmében a garanciális javításokat a szovjetunióbeli szervizszolgálat végzi. Ezek a szerződések kölcsönösen előnyösek. A gyártó vállalatnak csökkennek a hosszútávú kiküldetésekre fordított költségei, a felhasználók karbantartási és javítási igényel pedig gyorsabban kielégíthetők. A dubnai, zeleno-gorai és pleveni első önálló gazdasági egységek létrehozása jelentős lépés az Interatominsztrumenit fejlesztése szempontjából. Az atom békés célú felhasználása terén öszszegyűlt tapasztalatokat jól gyümölcsöztethetik a szocialista országok más irányú nemzetközi egyesülései is. (BUDAPRESS— APN) Kollár Tiborral, a kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezet pártszervezetének titkárával, a közös gazdaság termelésének, társadalmi életének alapos ismerőjével beszélgettünk a napokban a melléküzemágak tevékenységéről. — Ma már ritkábban, de azért néha-néha elhangzik, hogy a termelőszövetkezet foglalkozzon a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel, az Ipari munkát hagyja az üzemekre — mondta Kollár Tibor. — Ez így is van, meg nem is. Az igaz, hogy a termelőszövetkezeteknek a legnagyobb gondot az eredeti profiljukra kell fordítani, minél több terményt és húst adni a népgazdaságnak. Arról viszont már sokan elfeledkeznek, hogy a mai mezőgazdasági munka már lényegesen különbözik attól, amire a kívülállók gondolnak. A gépesítés következtében úgy a növénytermesztésben, mint az állattenyésztésben kevesebb emberre van szükség, télen pedig külön gondot jelent a tagok foglalkoztatása. Termelőszövetkezetünknek az alaptevékenységen kívüli ipari munkával foglalkozó melléküzemágaiban jelenleg mintegy 200-an dolgoznak. A múlt évben 45, az idén pedig mintegy 48 millió forintos árbevétellel járulnak hozzá a gazdaság eredményeihez. Az asztalosok közül húszán, a lakatosok közül pedig nyolcvanan szakmunkások. Külön szólni kell arról, hogy kik is ezek az emberek. Legalább huszonötén vannak közülük, akik valamikor itthagyták a tanyavilágot és a fővárosba, valamelyik gyárban elhelyezkedve szakmát tanultak. Amikor hírét vették, hogy lakóhelyükhöz közel is találhatnak szakmájuknak megfelelő munkát, „ihazaszivárogtak”.' örültünk nekik mert tudásukat jól gyümölcsöztetik. Nem utolsósorban ezeknek az Idősebb szakmunkásoknak köszönhető, hogy az itteniek közül is már legalább húszán szereztek szakmunkásképesítést. Dolgozóink a többi között azért is kötődnek az üzemekhez, mert né* hány kilométeres körzetben laknak, s viszonylag könnyen meg tudják közelíteni munkahelyüket. A kollektíva összeforrottságát bizonyítja, hogy néhány évvel ezelőtt bizony nem nagyon szívesen .tettek eleget az alapszabályban rögzített kötelességeiknek s vettek részt a mezőgazdasági munkában. Most? A legtöbb ipart munkás valóságos kikapcsolódásnak tekinti a paraddcsompalántálást és szedést. Szívesen vesznék részt a szüreti mimikákban s egymással vetélkedve igyekeznék minél jobb eredményeket elérni. Tavaly kezdtük meg a Szocialista brigádmozgalom szervezését s egy brigád már el is érte a címet. Ez a lakatos kollektíva Fazekas Lajos brigádvezetővel az élen november 7-re már teljesítette az idei .tervét is. lncze Béla főüzemágvezető Részletes tájékoztatót adott a továbbiakban arról, hogy az idén milyen munkákért kapják a 48 millió forintot. — Asztalosaink a 'korábbi években nagyon sokféle árut készítették — mondja. — Két évvel ezelőtt profil-tisztítást hajtottunk végre s rátértünk a 200 kilogramm gyümölcs vagy más termény szállítására, illetve tárolására alkalmas tartályládák gyártására. Az ÉRDÉRT Vállalaton keresztül különböző mezőgazdasági nagyüzemek hasznosítják ezt a termékünket. A múlt évben 8 ezret gyártottunk, ebből 3 ezer 800 maradt Bács-Kiskun megyében. Az idén összesen 10 ezer kerül ki a műhelyekből s 6 ezret kapnak megyénk gazdaságai. A 'lakatosok többféle terméket gyártanak. Évek óta kapcsolatban vagyunk a megyei AGROKER Vállalattal, mezőgazdasági létesítményekhez szükséges nyílászáró szerkezetekre adnak megrendelést. Az idén 8 millió forintot kapunk ezekért a termékekért. Az AGRQKER-rel különben igen jő a (kapcsolatunk, a mezőgazdaságban végzett munkánkhoz igazodva kapjuk tőlük a megrendeléseket. A mezőgazdasági nagyüzemek vízellátásának megoldásában nagy segítséget jelentenék az itt készült gombafejes víztornyok. Az idén összesen 45-öt adunk át a megrendelőiknek. Ezeknek a tornyoknak a befogadóképessége 50-től 150 köbméterig terjed, de jövőre már gyártunk 1200 köbméterest is. Külön büszkék vagyunk arra, hogy az idén már szállítottunk ebből a termékből az orenburgi gázvezeték-építéshez, de használják tornyainkat Romániában, Csehszlovákiában, Lengyelországban és Bulgáriában is. összesen húsz különböző méretű tornyot szállítottunk az idén ifcüiföldre. Említésre méltó szorgalommal dolgoznak a galvánüzem lányai és asszonyai is. Különböző felületnemesítési munkákat végeznek az Ikarusz, a Kecskeméti Fémmunkás és még nagyon sok más vállalat részére. O. L. Az esztendőt várhatóan a tervezettnél jobb eredménnyel zárja a gazdaság, ugyanis a termelési érték 420, a tiszta nyereség pedig 54 millió forint körül alakult. Jó szőlőtermést takarítottak ibe az idén. A 'borkombinátban 180 ezer mázsa szőlőt dolgoztak fel — egy részét, 65 ezer mázsát a termelési rendszer kilenc gazdasága szállította — amelyből 130 ezer hektoliter bor készült, amelynek felét exportálják. A rendszerhez tartozó szövetkezetek az együttműködési megállapodásnak megfelelően a kunbajai feldolgozónak adták át a termést. Az átvételi árral elégedettek, ugyanis a minőségtől függő hivatalos felvásárlási áron túl negyedévenként a borászati — Az V. ötéves terv időszakában a partnereinknél 301, az állami gazdaságban pedig 260 hektáron telepítünk szőlőt, illetve végzünk ültetvény-korszerűsítést. A nagyon igényes, gondos munka a legfontosabb, a telepítés előkészítésétől a termőre fordulásig, hiszen az a célunk, hogy az ültetvények megérjék a 20—25 évet, s a hektáronkénti termésátlag 150—200 mázsa között alakuljon, s valamennyi munka gépesíthető legyen. Már a terület előkészítését is a legnagyobb gonddal végezzük. A meliorációs munkákra a telepítés előtt kéthárom évvel sor ikerül, s ami-A szocialista integráció fejlődésének a KGST legutóbbi, varsói ülésszaka új lendületet adott. A ülésszak befejezését követően a KGST különböző szervezetei megkezdték a hosszútávú célprogramok összeállítását. A munka első eredményeként a tervezési és együttműködési bizottság elkészítette a KGST tagállamok egyesített vlllamosenergetlkai rendszerének 1990-ig kidolgozott távlati fejlesztéséhez kapcsolódó megállapodás-tervezetet. Ismeretes, hogy ennek a közös programnak első állomásaként épül a Vlnyica—Albertlrsa közötti 750 kilovolt feszültségű villamos távvezeték. Ilyen nagy teljesítményű villamosvezetéket még nem hoztak létre a KGST-országckban. A beruházás jelentősége mégsem merül ki ebben. A távvezeték ugyanis a KGST-tagállamok egyesített energiarendszerének első láncszeme lesz. E rendszer méretei egyedülállóak lesznek a világgazdaság eddigi történetében. A nemrég elkészült tervezet előirányozza egész sor újabb 750 kilovoltos távvezeték építését. Az atom békés célú felhasználásának rendkívül széles a köre. A kohászatban izotópok segítségével ellenőrzik az olvasztókemencék és a hengersorok üzemelését. A vegyészeiben a technológiai folyamatok szigorú betartását segítik elő. Alkalmazzák az izotópokat szinte minden iparágban. S közben önálló területté vált maga a nukleáris műszergyártás is. Ezt az új iparágat ma már az Interatominsztrument keretében. nemzetközi együttműködés formájában fejlesztik. öt évvel ezelőtt hat szocialista ország: Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország és a Szovjetunió hozta létre a szervezetet. Az egyesülés tizenöt ipari és külkereskedelmi vállalatot foglal magéban. Célja: a tudományos-technikai fejlődést elősegítő, világszínvonalon nyereségből visszatérítésben részesülnek. A partnergiazdaságok szőlőterülete összesen 854 hektár. A rendszergazda technológiai, szakmai segítségén, a gépvásárlások bonyolításán túl egyéb szolgáltatást is végez, amelyből ikiemelkedik a helikopter segítségével történő növényvédő szer és műtrágya kijuttatása. A partnereknél az idén 260 légiórában dolgoztak a repülőgépek, s nemcsak a szőlőültetvény vegyszerezésében vettek részt. ’ Jelenleg a szőlőtelepítés a legnagyobb munka minden gazdaságban. A módszerről, valamint azokról az elvekről beszélt Görhöny István, amelyeket figyelembe vesznek, illetve megvalósítanak. Például a dél-ukrajnai atomerőműtől Románián át Bulgáriába, 730 kilométeres vonalon. Az atomerőmű üzembehelyezése utón ez a távvezeték biztosítaná az egyesített energetikai rendszer délkeleti szakaszának működését. A szovjetunióbeli hmelnylckl atomerőműben termelt energiát 300 kilométeres távvezeték szállítaná a lengyelországi Rzeszowba. Tervek készültek két atomerőmű közös beruházására is a KGST-n belül. Ezek mielőbbi üzembe helyezése érdekében fejleszteni kell az atomerőmüvi berendezéseik gyártását, s ki kell bővíteni a szakosítást. A mezőgazdasági célprogram kidolgozásának során igen sok érdekes javaslatot vizsgáltak már meg a KGST szakemberei. Több állam mutat érdeklődést az Üzbegisztán! sztyeppék közös 'hasznosítására. Ennek révén gondoskodhatnának textiliparuk gyapotellátásáról. A Kubai Köztársaság javasolta a cukor- és citrusfélék termesztésének fejlesztését. Mongólia a hústermelés növelését, újabb sivatagos körzetek termőre fordítósa útján. álló műszerekkel ellátni a baráti országok iparát. Az egyesülés képviseleteket, ipari, tervező és szervizvállalatokat hoz létre. Az első leányvállalatok a nukleáris berendezések műszaki kiszolgálására jöttek létre. Elsőként a lengyelországi Zeleno-Gorában. Megkezdte működését a szovjet és a bolgár kirendeltség is Dubnában, illetve Plevenben. A közeljövőben az NDK és Csehszlovákia területén nyílik új szervizállomás. A Dubnai Egyesített Atomkutató Intézet szomszédságában működő szervizszolgálat a Szovjetunióba importált rendkívül bonyolult és sokrétű technikával foglalkozik. Ezek elsősorban az egyesülés tagországaiból érkezett műszerek: sokcsatornás impulzusanalizátorok, elektronikus információgyűjtő és -feldolgozó rendszerek, doziméterek és spekmód, a gépesítés és a munkaerő, valamint a borászati szempontok figyelembevételével választjuk ki. Tervünk, hogy az új ültetvények felében korai érésű fagytűrő hibrideket telepítünk, valamint vörös bort adó fajtákat. Ember helyett gépek Érdekesen alakult az elmúlt több mint tíz évben a munkaerőhelyzet. A gazdaságban 1975-ben 900 fizikai dolgozó tevékenykedett az akkori 1300 hektáros ültetvényen, az idén viszont az 1700 hektáros szőlőterület összes munkáit 370 dolgozónak kellett elvégezni. A munkaerő-csökkenés az egész mezőgazdaságban általános, azonban csak akkor jnondható egészséges folyamatnak, ha a fizikai munkát gépekkel helyettesíteni tudják. Ezt vallják a Kunbajai Állami Gazdaságban is. A felméréseik azt mutatják, hogy az elkövetkezendő években tovább csökken azoknak a száma, akik a kézi metszésre, szüretelésre vállalkoznak. Éppen ezért olyan telepítési módot és termesztéstechnológiát szeretnénk alkalmazni, amellyel mindkét fizikai munka csökkenthető, illetve elhagyható. — Amerikában, s az utóbbi években Olaszországban nagy sikerrel alkalmazzák a Genevai kettős függönynek nevezett szőlőművelési, telepítési módot — folytatta az igazgatóhelyettes. —• Ezt a gazdaságunkban kipróbáltuk, ugyanis 1974-ben hat hektáron korszerűsítést végeztünk, s a Genevai kettős függöny művelési módra tértünk át. Az eredmények meggyőzőek, de mielőtt erről 'beszámolnék, feltétlenül megemlítem, hogy a hat hektáros területet nem kezeltük megkülönböztetetten, ami a műtrágyázást, növényvédelmet illeti, s így alkalmunk nyílt arra is, hogy a tábla többi .részének szőlőtermésével — amelyen ugyancsak magasművelést, de más rendszerűt alakítottunk ki — összehasonlíthassuk. Száztíz mázsás hektáronkénti átlagtermést takarítottunk be 1974 előtt a területről, a rekonstrukció utáni évben 84, 1976-ban 140, az idén pedig 260 mázsás átlaghozamot értünk el, amelyet a kísérletképpen bevezetett új művelési módnak köszönhetünk. Ugyanakkor a tábla többi részén 80 mázsát adott egy-egy hektár. Űj módszerek Külföldi adatok szerint a Genevai kettős függöny művelési mód lehetővé teszi, hogy egy mázsa szőlőt 0,35 óra kézi munkaerő-szükséglettel termesszenek meg, míg hazánkban jelenleg a magasművelési szőlőkben tízszer több munkaóra jut egy mázsa szőlő megtermelésére. Az új művelés — amelyet még a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban is kipróbálnak — több előnyét s ezzel a nagy termés okát is részletesen elmagyarázta Görhöny István. — Legfontosabbnak tartjuk, hogy az öt méteres sortávolság ellenére a hektáronkénti optimális tőszámot — ami 3 ezer vagy efölötti — nem kell csökkenteni, mint az egyéb magas művelésű szőlőültetvényeknél. Ez a termőfelület képes a hektáronkénti 250—300 mázsás termésre. Ugyancsak nagy jelentőségű, hogy már kiforrott gépi művelési és szüretelési technológiája van. Géppel történik a metszés, s úgynevezett féloldalas, vontatott kivitelű szüretelőkombájnnal takarítható be a termés. Az eddigi tapasztalataink, kísérleteink alapján jövőre 100 hektáron telepítünk olyan szőlőt, amelyben a Genevai kettős függöny művelési módot alkalmazzuk, 1981- ben amikor is 2300 hektár szőlőültetvénye lesz az állami gazdaságnak, már 500 hektáron alkalmazzuk ezt a módszert. Cs. I. • Tízezer ilyen tartályládát kapnak az idén a mezőgazdasági nagy üzemek. (Opauszky László felvételei.) Csak első osztályú szaporítóanyag korra elérkezik az ültetés ideje, istálló, és műtrágyázással „eltüntetjük” a 'tápanyagban szegény foltokat, s így a talajerőt illetően azonos táblákat tudunk kialakítani. A tápanyagfelföltést mindenkor összekapcsoljuk talajvizsgálatokkal is. Hidrofúrásos telepítesd módot alkalmazunk, s lehetőleg ősszel telepítünk, s csakis elsőosztályú szaporítóanyag felhasználásával. Az őszi telepítés azért ds kívánatos, mert ilyenkor kapjuk meg a szaporítóanyagot, amit bármilyen kitűnő körülmények között is tárolunk tavaszig, mindenképpen károsodik. A fajtákat a művelési tografok. Több szállító vállalat^■KÄZÄBANÄBliBvA- ■' HF' Szőlőtelepítés a kunbajai rendszerben „Ültetvényt nem csupán a mának — úgy is mondhatnám: magunknak — létesítünk.” Ezzel a mondattal kezdte Görhöny István a Kunbajai Állami Gazdaság termelési igazgatóhelyettese a beszélgetést, amikor is a gazdaság, valamint a rendszer szőlőtelepítéséről érdeklődtem. Benne volt ezekben a szavakban a felelősségérzet és előrelátás is, nem csupán a gazdaságukért, hanem a Kunbajai Szőlőtermesztési Rendszer partnereiért is. Valójában meghatározó jelentőségű egy-egy mezőgazdasági üzemben az ültetvény — légyen akár szőlő, vagy gyümölcsről szó — nagyságán kívül a minősége, korszerűsége, s ez.már nem a mai, hanem a holnaputáni „szemüvegen” nézve értendő. Különösen a kunbajai gazdaságban, amely a szőlőből — pontosabban borból és üdítő italból — „él”. A művelésre alkalmas területük kétharmadát, 1700 hektárt a szőlőültetvény foglalja el.
