Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-04 / 285. szám

*v 1977. december 1. • PETŐFI NÉPE • 3 Évekre szóló fejlesztési program A Kalocsai Mű­anyag- és Gu­mifeldolgozó Vállalat gyors fejlődése, termelésének dinamikus növekedési! már hagyomány. Tevékenysége — ez iparági sajá­tosság is — magas jövedelmet hoz, termékei kere­settek, dolgozói mindig helytállnak a munkában. Nem is származhat ebből más. mint lendületes fej­lődés. Húsz százalékot megközelítő, évenkénti ter­melésemelkedés, javuló termelékenység, bővülő tér. mékskála. Ezek jellemzik a KALOPLASZTIK-ot. Miért változtat most mégis politikáján a jó hírű üzem? Egyszerű a válasz: azért, hogy jó hírét hosz­­szú időre megőrizze. A vállalat ugyanis a termelés fokozásában eljutott arra a színvonalra, ahol meg­közelítette jelenlegi lehetőségeinek határát. Néhány évig még tudná gyorsan növelni termelését új gé­pek munkába állításával, de a fejlesztésnek ez az útja sokáig már nem járható. Olyan mértékű lét­számnövekedést kívánna meg, amekkorát a munka­erőhelyzet már nem tesz lehetővé, s magát az üze­met is túlterhelné ez a fejlődés. Ezért kellett — idejében — módosítani a válla­lat törekvéseit. Eredményeiket ugyanis csak akkor tudják tartani, ha megalapozzák a jövőjüket. • Aj üzem legnagyobb termelékenységű fröccs­öntőgépén Szabó Judit üdítő italos rekeszeket készít. A telepeket fogják először úgy felszerelni, hogy zavartalan fel­tételeket teremtsenek a termelés növeléséhez. Mérsékelik a fej­lesztés létszámigényét is. és né­hány műhelyben könnyítik a ne­héz. esetenként ártalmas munkát. A megváltozott stratégia tehát nagyrészt a beruházáspolitika módosítását jelenti. A korábbi módszer — gépvásárlás és szük­ség esetén a termelőterület4 bő­vítése — helyett előtérbe került az üzemi infrastruktúra kiépíté­se. Bővítik a kazánházat, kiegé­szítik a belső úthálózatot, gumi­­raktárat, központi gumialap­­anyag-keverőt és kompresszorhá­zat létesítenek. Sort kerítenek a vízvezetékhálózat felújítására is. Három év alatt mintegy 35 mil­lió forintot fordítanak nem ter­melő beruházásokra a kalocsai telepen. Ezek célja, hogy elké­szültük után több, nagyobb tel­jesítményű gépet állíthassanak munkába. A dunapataji telep jelenleg mostoha körülmények között dolgozik, itt tehát elkerülhetetlen a rekonstrukció. Ennek előké­születei a jövő évben kezdődnek meg, a munkát pedig 1979 és 1981 kp^.ött ypgzik el. ..... Ezek a legnagyobb feladatok. Rajtuk kívül még seregnyi műsza­ki és szervezési intézkedés szol­gálja a fejlesztést a KALO­­PLASZTIK-nál. A legnagyobb változás a műanyag fröccsöntő­ben lesz. A hagyományosat jó­val termelékenyebb munkaszer­vezés váltja fel. A többgépes rendszernek nevezett szisztémá­ban egy szakmunkás egyszerre két-három, esetleg több gépet fog kiszolgálni. A rendszer be­vezetését — egyelőre „kétgépes” formában — már az idén meg­kezdték. Egyáltalán nem könnyű fel­adat a fröccsöntő üzem átszerve­zése. Nem lehet a korszerű mun­kaszervezésbe minden terméket, minden gépet bevonni. Műszaki­lag is elő kell készíteni az auto­­matizációt. Módosítani kell az öntőformák szerkezetét, hogy maguktól záródjanak és automa­tikusan kidobják az elkészült termékeket. Ez utóbbit még sűrí­tett levegővel is „segíteni" kell. Évekig eltart, amíg valameny­­nyi feltételt megteremtik, de már az idén is jelentős eredményeket értek el. Műszakonként legalább két gépkezelővel kevesebbre volt szükség, mint korábban. Előfor­dult azonban, hogy hat ember murtkáját pótolta a? új munka­szervezés. A, vállalatnál még egy jelen­tős műszaki szervezési intézke­dés megvalósításán dolgoznak. Ennek színhelye a dunapataji gumiüzem, ahol bevezetik a ter­mékek fagyasztás útján való sorjázását. Jövőre 10—11 ember­rel kevesebb foglalkozik majd ezzel az alacsony termelékenysé­gű munkával. Az egyik legfontosabb törekvés ugyanis ezekben az években a létszámmegtakarítás. A termék­­szerkezet javításának szempont­jává is a termelékenységi muta­tó lépett elő. A normaóra-szük­séglet szerint döntenek gyártmá­nyaik sorsáról, a gyártás fej­lesztéséről. A vállalatot nemcsak a munkerőhelyzet ösztönzi erre, hanem a jövőre bevezetésre ke­rülő relatív bértömegszabályozás is. Minél mérsékeltebb lesz a létszám növekedése, annál na­gyobb bérfejlesztési lehetőséget teremt majd a hatékonyság ja­vulása. A KALOPLASZTIK termelése néhány évig a megszokottnál lassabban, „mindössze” 10—15 százalékkal emelkedik. A beru­házások hatása azonban már a jövő évtől megmutatkozik. Az új létesítményekre ismét dinamikus fejlesztést alapozhatnak. Nagy teljesítményű gépeket állíthatnak munkába. A termelés korszerű szervezése, magasabb színvonalú automatizációja pedig már a jö­vő évtized követelményeinek is megfelel majd. Zs. Á. • A rakUr és a központi gumikeverő a jövő őszre készül el. (Méhesi Éva felvételei! HETI KOMMENTÁR • A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának meg­ünnepléséről szóló tájé­koztató mellett, az 1977. évi népgazdasági terv teljesítésé­ről,^illetve az 1978. évi terv és állami költségvetés irányelveiről készített jelentést tárgyalta meg a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága 1977. december 1-i ülésén. Ha tömören kívánjuk jelle­mezni a tanácskozásról kiadott — s a lapokban, így lapunkban is szombaton megjelent — köz­leménynek a népgazdasági terv­re és az állami költségvetésre vonatkozó részét, akkor azt kell leírnunk: a következetesség kö­vetelménye. az egységes cselek­vés félreérthetetlenül megfogal­mazott igénye csendül ki az ál­lásfoglalásból. Aminek persze ed­dig sem voltunk híján, ám az említett magasabb foka elenged­hetetlen feltétele a középtávú népgazdasági terv teljesítésének. Összességüket tekintve, a nép­gazdaság 1977. évi eredményei összhangban vannak a tavaly decemberben jóváhagyott éves népgazdasági tervben foglaltak­kal. Meggyorsult a nemzeti jö­vedelem, az ipari termelés növe­kedése — bizonyos területeken jól igazodva a munka társadalmi hatékonyságának javításához —, a mezőgazdaság a feszítettnek ítélt feladatokat nemcsak telje­síti, hanem több tekintetben va­lamelyest meghaladja. Az össz­kép tehát megfelelő. A részlete­ket szemügyre véve azonban — mutatott rá a Központi Bizottság ülése — ellentmondásos tényezők­kel is szembe kell néznünk. Egye­bek között a külkereskedelmi for­galomban a kivitel összetételé­nek alakulásával, a beruházási tevékenység tervezettet jóval meghaladó mértékével, a terme­lési- és a termékszerkezet kívá­natosnál lassúbb változásával. • Megmaradva a mondat be­fejező részénél: igaz ugyan, hogy az ipar 1977-ben az 1976. évinél gyorsabban bővítette a termék­­kibocsátást, de sajnos, korántsem kizárólag korszerű, keresett árukból, hanem — a gépiparban éppúgy, mint a könnyűiparban — olyanokból is. amik nehezen találnak vevőre határokon belül Következetes, egységes cselekvést és kívül, azaz nem versenyképe­sek. s akadnak olyanok is, amik eladhatatlanok. Hasonló a hely­zet a beruházásoknál. A fejlesz­tések megélénkülése nem baj, sőt a népgazdasági terv egyene­sen kívánatosként számolt az­zal. A gyakorlat azonban úgy tért el a programtól, hogy a több­let befektetések már nem állnak arányban a népgazdaság jelenle­gi teljesítőképességével, örvende­tes, a mezőgazdasági üzemék túl­nyomó töbhsége teljesíti, egy ré­szük túlteljesíti terveit — első­sorban a növénytermesztés több területén —, ám az öröm sem fe­ledtetheti a mind szembetűnőbb különbségeket az azonos terme­lési adottságú üzemek egy hek­tárra számított átlagtermelései­ben. akár a kenyérgabonákra, akár a kukoricára, burgonyára, zöldségfélékre értsük is ez.t. • Szó sincs tehát arról, hogy a népgazdaság 1977. évi fejlődé­se — s ez félreérthetetlenül ki­olvasható a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményből — minden részletében maradékta­lanul megfelelt a követelmények­nek, a terveknek. A hatékonyság javítása nem egy. vagy néhány teendő végrehajtása, hanem szé­les körű munka következménye, annak függvénye, hogy a helye­sen megállapított célokhoz követ­kezetesen igyekezzünk. Nos, pon­tosan ebben. a következetesség­ben. a feladatok egységes értel­mezésében. s még inkább a cse­lekvés azonos irányának meg­teremtésében sok még a tenniva­ló. S éppen e gondolati, szemlé­leti tényező az. aminek kiemel­kedő szerep jut a jövő eszten­dei tervfeladatok végrehajtásá­ban éppúgy, mint az állami költ­ségvetés-tervezettel egyező meg­valósításában. A nemzeti jöve­delem. az ipari termelés, a me­zőgazdasági árukibocsátás növe­kedésének előirányzott számszerű adatai — s nem kevésbé az élet­­színvonal emelésével, az életkö­rülmények javításával összefüggő célok — nem mutatnak semmi­féle irányváltást, fordulatot, össz­hangban állnak a népgazdaság középtávú tervével. Az viszont tény, hogy ismét szigorúbbá vál­nak a gazdálkodás körülményei — elég itt utalni az állami tá­mogatások ésszerű és szükségsze­rű csökkentésére, nem csupán az építési, hanem a teljes beruházá­si költség húsz százalékának kö­telező tartalékolására — 1978 januárjától, s a keményebb pró­ba kiállásához egyetlen termelői közösségben sem elegendő az; amit az idén elértek, teljesítet­tek. Ez ugyan minden esztendő­ben leírható igazság —. mert a fejlődés természetszerűen folya­matosan többet és többet kí­ván —. de most. a népgazdaság jelenlegi egyensúlyi helyzetében; a külgazdasági feltételeket figye­lembe véve. nagy nyomatékotj különleges hangsúlyt kap. • Valamennyi termelőhelyen készülnek a jövő évi tervek. s bár igaz. a Központi Bizottság útmutatásának megfelelően, min­denütt a hatékonyság javításának kell e programok középpontjá­ban állnia. a hogyan cégenként más és más. A tervezés lényege; annak előtérbe helyezése. ami ott, az adott termelői közösség­ben a legfontosabb, s egyben a legtöbb eredményt ígérő. A ki­vitel bővítése, a versenyképes áruk arányának növelése, az esz­közök kihasználásának javítása; a fajlagos költségek csökkentése csak addig tűnik általánosan fo­galmazott feladatnak, amíg a cselekvésnek e bonyolult szerke­zeti vázára föl nem rakjuk a helyi valóság ereit. idegszálait, izomrostjait. Abban a pillanat­ban a feladat feladatunkká lesz; az érte viselt felelősség széles köre hirtelen szűkebbé válik, s hiába is várnánk másokra. ne­künk kell megtennünk mindazt, ami egyszerre lehetőségünk és kötelességünk. Más szavakkal, a Központi Bizottság üléséről ki­adott közleményben olvashatók­kal élve: ..A népgazdasági terv ^teljesítése egységes szemléletet, kezdeményező magatartást. - kö­vetkezetes és fegyelmezett végre­hajtást igényel minden munka­helyen." K. S. Új létesítményekkel gazdagodik Baja Ebben az évben csaknem 232 millió forint fejlesztési alap állt Baja város Tanácsának rendel­kezésére. Ennek felhasználásáról, a tervek megvalósulásáról beszél­gettünk Jaszenovics Sándorral, a városi tanács elnökhelyettesével. Mint azt a Duna-parti város­ban az idén épült lakásokkal kapcsolatban mondta, a házgyári lakásépítés elhúzódása miatt a rendelkezésre álló összeget tel­jes egészében nem tudták fel­használni, s így mintegy 30 mil­lió forintos pénzmaradvány vár­ható. A tervezett 150 célcsopor­tos lakás helyett az idén ugyan­is csak 90-et adnak át, s a fű­tőmű építésének üteme is elma­rad a tervezettől. Az V. ötéves tervidőszak má­sodik évének végére, azaz de­cember 31-ig elkészül a kórház területén a 'traumatológiai pavi­lon, amely 59 millió forintba ke­rül. Várhatóan még ebben az év­ben sor kerül a Petőfi-szigeten épülő 184 személyes kollégium műszaki átadására. Megkezdődött a Bokodi úti óvoda építése, ame­lyet a lakosság széles körű tár­sadalmi összefogása gyorsít. A kommunális eredményekkel kapcsolatban a városi tanács el­nökhelyettese elmondta, hogy át­adták rendeltetésének a húskom­bináthoz vezető szennyvízcsator­na gerincvezetékét. Az év végére befejezik a Bokodi úti lakótelep szennyvízcsatornájának építését. Ebben az évben megkezdődött a vastalanító berendezés kialakítá­sa. melyre eddig mintegy hatmil­lió forintot költöttek. A Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat a tervezettnél gyorsabb ütemben építi a Ken­deres-árok úgynevezett zárt szel­vényét. s ez lehetővé teszi, hogy a vártnál hamarabb átadják ren­deltetésének. Még ebben az évben megkez­dődik a Duna-parti út rekonst­rukciója, valamint a Petöfi-szi­­getre tervezett kompkikötő épí­tése. Sz. F. Szabóék maradnak ,A népes család lakásgondja másfél évvel ezelőtt megoldódott. A földes helyiségből a többszin­tes szövetkezeti ház egyik két­szobás-komfortos lakásába költö­zött nyolc gyermekével az özvegy anya. A dolgok rendje szerint a megoldott lakásügy aktáinak az irattárban van a helye. Oda is került, de csak átmenetileg. Mert immár hónapok óta újfent élő ügy hordozója az iratköteg. A hozzácsatolt újabb papírok között az egyik legutóbbi, egy jegyző­könyv az anya keserű megadá­sát tartalmazza: mert már nem pírja, hogy annyi baj van velük, inkább elmennének olyan ház­ba, ahol kevesebben laknak ... Dióhéjban ennyi az előzmény, az indító ok, amely a szóban­­forgó család megismerésére sar­kallt. Minthogy a lényeg szem­pontjából mellékes az igazi név és cím, a helyszínről csak annyit: szövetkezeti lakóház a megye­­székhelyen. Az anyát pedig ne­vezzük Szabó Mihálynénak. Amikor becsöngetek. délután öt óra. Helyes, kedves kislány nyit ajtót, s mintha mindenna­pos vendég lennék, olyan magá­tól értetődőn fogad. — Teréz vagyok — közli be­mutatkozásomra mosolyogva és térülve-fordulva végzi a dolgát. Előbb egy tepsi hurkát, majd fö­lé egy másik tepsiben hasáb­­burgonyát helyez a sütőbe. S te­szi ezt, mint egy gyakorlott há­ziasszony. — Ügy látom, finom vacsora készül — kezdeményezem a szót. — Az anyu nem győzheti egyedül, különben is én vagyok a legöregebb. 16 éves. Most va­gyok másodikos a közgazdasági szakközépiskolában. — A többiek? — Anyu az óvodába ment a •két kicsiért, de már jönniük kell az iskolásoknak is. Közülük Er­zsi következik utánam, ő nyol­cadikos, tehát 14 éves. Bár ma­gasságra jóval túltesz rajtam . . . — Anyu hol dolgozik? — A gabonafelvásárlónál ta­karítónő 1970 óta, de közben öt évig itthon volt. Mert a két leg­kisebb testvérem három és öt­éves. Itt is vannak! — mutat az anyjukat megelőzve virgoncán betülekedő két kicsire. Kezet nyújtok Szabónénak, a vele való szóértésre azonban egyelőre nem jut idő. Pár perc alatt többször nyílik az ajtó; nagy zsibongva hazasorakoznak az iskolások. Mihaszna az anya és Teréz csendre intő szava. Nem könnyű elcsitítani az ap­rónép egymást túlharsogó hang­ját. Szabóné a fekhelyekkel teli nagyobbik szobába invitál. S éppenhogy megjegyzi: a fal men­tén felszabadított helyre all ezer forintért ma vásárolt szekrény­sor kerül, máris nyomulnak a szobába és amennyire a szűkös hely engedi, köröttünk nyü­zsögnek a gyerekek. Egyikük ta­­karékbélyeg-gyűjteményével di­csekszik, hogy már csak egy fo­rint hiányzik a nyolcvanhoz. A hancúrozásnak a kistestvéreit határozott szóval konyhába tere­lő Teréz vet véget. Édesanyja pedig megjegyzi: — Még az a jó. hogy Teca lá­nyom nagyon sokat segít. . Ja­nuártól minden hónapban 300 forintot rakunk neki bankba, az ifjúsági takarékba, öt év alatt olyan húszezer körüli pénze lesz. Utána az Erzsi következik, ha betölti a tizenhatot, hogy legyen stafirungra, meg ami kell. — Mikor maradt magára a nyolc gyerekkel? — Hetvenöt szeptemberében halt meg az uram. — Beteg volt? — Az. Epilepsziás, meg ami a legrosszab, hogy ivott. Arra ment rá. Nagyon nehéz élet volt... — Most könnyebb? — Hát... azt hiszem, igen. — Mikor kapták ezt a lakást? — A múlt évben, március ne­gyedikén kaptam a kiutalást. Én kértem úgy, hogy szövetkezetit; 14 078 forintot kellett befizetni. Kaptam pénzt, harmincezret a biztosítótól és így abból. Jaj. ta­lán csak nincs megint valami panasz?! — buggyan ki belőle váratlanul, kétségbeesetten. — Milyen bajra gondol? — Hát, hogy mint a múltkor. Feljelentettek a, lakótársaik a ta­nácsnál mindenfélével. De tes­sék elhinni, hogy megjavultam. Hogy legutóbb is behívattak a tanácshoz, ami november máso­dikén volt, azóta este nyolckor mind ágyba teszem a kisebbe­ket, utána csönd van. Reggel há­­homnegyed hétkor elmegyek és negyed hatra érek haza. Én ho­zom és viszem a két óvodást. Ilyenkor este is van mit csinál­nom... Tessék elhinni, azután, hogy behívattak, én három hé­tig csak sírtam, se a munkába, de még tán élni se igen volt ked­vem. Hogy a gyerekek, meg hogy nem törődök velük... Biztos, hogy ahol kettő van. vagy egy se, ott nincs baj. Máskülönben szeretünk itt, hideg és meleg víz is van, meg központi fűtés. Nem akarnánk elmenni innen ... — Azelőtt is a városban lak­tak? — A széliben. De én azelőtt mindig tanyán laktam, és öt osz­tályt jártam. Tecának és Erzsi­nek is már több az iskolája. Az­tán a pénz is. ami a családi pót­lékkal együtt van, több tízezer­nél. Sokszor főzünk tarhonyát meg lebbencset vacsorára, mert azon is meg.lehet fogni a pénzt. Most legközelebb három iskolás­nak akarok csizmát, Erzsi meg farmernadrágért rimánkodik. És Tecának is kell Csizma, kabát is, talán a bizományiból. Mindig va­lamit. És három paplant is akar­nék karácsonyra ... Eddig jutottunk, amikor a pi­ci konyhából játékosan civódva­­hancúrozva besereglettek a gye­rekek. Reménytelenné lett a be­szélgetés folytatása. A hátrányos helyzetből indult, s abból talán soha ki nem sza­baduló nyolcgyermekes anya sor­sán tűnődve, mi tagadás, össze­­facsarodott szívvel bandukoltam hazafelé. És így érvelgettem ma­gamnak: családi körük adta hát­rányból lefaragni intézményesen törekszik társadalmunk. Anyagi­akban például a családi pótlék, a munkahelyi segélyek. Szelle­miekben. a műveltség és emberré formálódás alapozásához sok mindent ad az óvoda, az iskola vagy éppen a napközis ellátás. De mit kap lakóhelyi környeze­tében az anya. aki tapasztalásom szerint éhes és fogékony a jó szóra. Nemcsak az értelmesen­­okosan élni tudásra okító taná­csot, de az emberséges, jószán­dékú intelmet is hálásan fogad­ná. De vajon részel-e ilyenben? Vajon akiknek futotta idejéből, energiájából panaszos beadvá­nyok szerkesztésére, megpróbál­tak-e akárcsak egyszer is beko­pogtatni a családhoz és megkér­dezni: asszonyom, hogy bírja erővel, ideggel, segíthetnék-e va­lamiben? Vagy például, hogy: kedves lakótárs, elfogadna-e ta­nácsot ? Ó. nem. A panaszbeadvány egyszerűbb. Majd a hatóság be­­citálja, kiosztja, s ha győzzük szívóssággal, talán meg is sza­badítja a házat a „környezetbe nem illő", zsibongó családtól. Hát nem! Szerencsére, a taná­csi hatóság érti a dolgát. A gye­rekneveléshez szükséges útbaiga­zítással, vagy éppen emberséges intelemmel is mellette áll a csa­ládnak. segít a -sokgyermeikes, özvegy anyának. Szabóék tehát maradnak. Perny Irén Mi változik a KALOPLASZTIK-nál?

Next

/
Thumbnails
Contents