Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)
1977-12-04 / 285. szám
*v 1977. december 1. • PETŐFI NÉPE • 3 Évekre szóló fejlesztési program A Kalocsai Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat gyors fejlődése, termelésének dinamikus növekedési! már hagyomány. Tevékenysége — ez iparági sajátosság is — magas jövedelmet hoz, termékei keresettek, dolgozói mindig helytállnak a munkában. Nem is származhat ebből más. mint lendületes fejlődés. Húsz százalékot megközelítő, évenkénti termelésemelkedés, javuló termelékenység, bővülő tér. mékskála. Ezek jellemzik a KALOPLASZTIK-ot. Miért változtat most mégis politikáján a jó hírű üzem? Egyszerű a válasz: azért, hogy jó hírét hoszszú időre megőrizze. A vállalat ugyanis a termelés fokozásában eljutott arra a színvonalra, ahol megközelítette jelenlegi lehetőségeinek határát. Néhány évig még tudná gyorsan növelni termelését új gépek munkába állításával, de a fejlesztésnek ez az útja sokáig már nem járható. Olyan mértékű létszámnövekedést kívánna meg, amekkorát a munkaerőhelyzet már nem tesz lehetővé, s magát az üzemet is túlterhelné ez a fejlődés. Ezért kellett — idejében — módosítani a vállalat törekvéseit. Eredményeiket ugyanis csak akkor tudják tartani, ha megalapozzák a jövőjüket. • Aj üzem legnagyobb termelékenységű fröccsöntőgépén Szabó Judit üdítő italos rekeszeket készít. A telepeket fogják először úgy felszerelni, hogy zavartalan feltételeket teremtsenek a termelés növeléséhez. Mérsékelik a fejlesztés létszámigényét is. és néhány műhelyben könnyítik a nehéz. esetenként ártalmas munkát. A megváltozott stratégia tehát nagyrészt a beruházáspolitika módosítását jelenti. A korábbi módszer — gépvásárlás és szükség esetén a termelőterület4 bővítése — helyett előtérbe került az üzemi infrastruktúra kiépítése. Bővítik a kazánházat, kiegészítik a belső úthálózatot, gumiraktárat, központi gumialapanyag-keverőt és kompresszorházat létesítenek. Sort kerítenek a vízvezetékhálózat felújítására is. Három év alatt mintegy 35 millió forintot fordítanak nem termelő beruházásokra a kalocsai telepen. Ezek célja, hogy elkészültük után több, nagyobb teljesítményű gépet állíthassanak munkába. A dunapataji telep jelenleg mostoha körülmények között dolgozik, itt tehát elkerülhetetlen a rekonstrukció. Ennek előkészületei a jövő évben kezdődnek meg, a munkát pedig 1979 és 1981 kp^.ött ypgzik el. ..... Ezek a legnagyobb feladatok. Rajtuk kívül még seregnyi műszaki és szervezési intézkedés szolgálja a fejlesztést a KALOPLASZTIK-nál. A legnagyobb változás a műanyag fröccsöntőben lesz. A hagyományosat jóval termelékenyebb munkaszervezés váltja fel. A többgépes rendszernek nevezett szisztémában egy szakmunkás egyszerre két-három, esetleg több gépet fog kiszolgálni. A rendszer bevezetését — egyelőre „kétgépes” formában — már az idén megkezdték. Egyáltalán nem könnyű feladat a fröccsöntő üzem átszervezése. Nem lehet a korszerű munkaszervezésbe minden terméket, minden gépet bevonni. Műszakilag is elő kell készíteni az automatizációt. Módosítani kell az öntőformák szerkezetét, hogy maguktól záródjanak és automatikusan kidobják az elkészült termékeket. Ez utóbbit még sűrített levegővel is „segíteni" kell. Évekig eltart, amíg valamenynyi feltételt megteremtik, de már az idén is jelentős eredményeket értek el. Műszakonként legalább két gépkezelővel kevesebbre volt szükség, mint korábban. Előfordult azonban, hogy hat ember murtkáját pótolta a? új munkaszervezés. A, vállalatnál még egy jelentős műszaki szervezési intézkedés megvalósításán dolgoznak. Ennek színhelye a dunapataji gumiüzem, ahol bevezetik a termékek fagyasztás útján való sorjázását. Jövőre 10—11 emberrel kevesebb foglalkozik majd ezzel az alacsony termelékenységű munkával. Az egyik legfontosabb törekvés ugyanis ezekben az években a létszámmegtakarítás. A termékszerkezet javításának szempontjává is a termelékenységi mutató lépett elő. A normaóra-szükséglet szerint döntenek gyártmányaik sorsáról, a gyártás fejlesztéséről. A vállalatot nemcsak a munkerőhelyzet ösztönzi erre, hanem a jövőre bevezetésre kerülő relatív bértömegszabályozás is. Minél mérsékeltebb lesz a létszám növekedése, annál nagyobb bérfejlesztési lehetőséget teremt majd a hatékonyság javulása. A KALOPLASZTIK termelése néhány évig a megszokottnál lassabban, „mindössze” 10—15 százalékkal emelkedik. A beruházások hatása azonban már a jövő évtől megmutatkozik. Az új létesítményekre ismét dinamikus fejlesztést alapozhatnak. Nagy teljesítményű gépeket állíthatnak munkába. A termelés korszerű szervezése, magasabb színvonalú automatizációja pedig már a jövő évtized követelményeinek is megfelel majd. Zs. Á. • A rakUr és a központi gumikeverő a jövő őszre készül el. (Méhesi Éva felvételei! HETI KOMMENTÁR • A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünnepléséről szóló tájékoztató mellett, az 1977. évi népgazdasági terv teljesítéséről,^illetve az 1978. évi terv és állami költségvetés irányelveiről készített jelentést tárgyalta meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. december 1-i ülésén. Ha tömören kívánjuk jellemezni a tanácskozásról kiadott — s a lapokban, így lapunkban is szombaton megjelent — közleménynek a népgazdasági tervre és az állami költségvetésre vonatkozó részét, akkor azt kell leírnunk: a következetesség követelménye. az egységes cselekvés félreérthetetlenül megfogalmazott igénye csendül ki az állásfoglalásból. Aminek persze eddig sem voltunk híján, ám az említett magasabb foka elengedhetetlen feltétele a középtávú népgazdasági terv teljesítésének. Összességüket tekintve, a népgazdaság 1977. évi eredményei összhangban vannak a tavaly decemberben jóváhagyott éves népgazdasági tervben foglaltakkal. Meggyorsult a nemzeti jövedelem, az ipari termelés növekedése — bizonyos területeken jól igazodva a munka társadalmi hatékonyságának javításához —, a mezőgazdaság a feszítettnek ítélt feladatokat nemcsak teljesíti, hanem több tekintetben valamelyest meghaladja. Az összkép tehát megfelelő. A részleteket szemügyre véve azonban — mutatott rá a Központi Bizottság ülése — ellentmondásos tényezőkkel is szembe kell néznünk. Egyebek között a külkereskedelmi forgalomban a kivitel összetételének alakulásával, a beruházási tevékenység tervezettet jóval meghaladó mértékével, a termelési- és a termékszerkezet kívánatosnál lassúbb változásával. • Megmaradva a mondat befejező részénél: igaz ugyan, hogy az ipar 1977-ben az 1976. évinél gyorsabban bővítette a termékkibocsátást, de sajnos, korántsem kizárólag korszerű, keresett árukból, hanem — a gépiparban éppúgy, mint a könnyűiparban — olyanokból is. amik nehezen találnak vevőre határokon belül Következetes, egységes cselekvést és kívül, azaz nem versenyképesek. s akadnak olyanok is, amik eladhatatlanok. Hasonló a helyzet a beruházásoknál. A fejlesztések megélénkülése nem baj, sőt a népgazdasági terv egyenesen kívánatosként számolt azzal. A gyakorlat azonban úgy tért el a programtól, hogy a többlet befektetések már nem állnak arányban a népgazdaság jelenlegi teljesítőképességével, örvendetes, a mezőgazdasági üzemék túlnyomó töbhsége teljesíti, egy részük túlteljesíti terveit — elsősorban a növénytermesztés több területén —, ám az öröm sem feledtetheti a mind szembetűnőbb különbségeket az azonos termelési adottságú üzemek egy hektárra számított átlagtermeléseiben. akár a kenyérgabonákra, akár a kukoricára, burgonyára, zöldségfélékre értsük is ez.t. • Szó sincs tehát arról, hogy a népgazdaság 1977. évi fejlődése — s ez félreérthetetlenül kiolvasható a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményből — minden részletében maradéktalanul megfelelt a követelményeknek, a terveknek. A hatékonyság javítása nem egy. vagy néhány teendő végrehajtása, hanem széles körű munka következménye, annak függvénye, hogy a helyesen megállapított célokhoz következetesen igyekezzünk. Nos, pontosan ebben. a következetességben. a feladatok egységes értelmezésében. s még inkább a cselekvés azonos irányának megteremtésében sok még a tennivaló. S éppen e gondolati, szemléleti tényező az. aminek kiemelkedő szerep jut a jövő esztendei tervfeladatok végrehajtásában éppúgy, mint az állami költségvetés-tervezettel egyező megvalósításában. A nemzeti jövedelem. az ipari termelés, a mezőgazdasági árukibocsátás növekedésének előirányzott számszerű adatai — s nem kevésbé az életszínvonal emelésével, az életkörülmények javításával összefüggő célok — nem mutatnak semmiféle irányváltást, fordulatot, összhangban állnak a népgazdaság középtávú tervével. Az viszont tény, hogy ismét szigorúbbá válnak a gazdálkodás körülményei — elég itt utalni az állami támogatások ésszerű és szükségszerű csökkentésére, nem csupán az építési, hanem a teljes beruházási költség húsz százalékának kötelező tartalékolására — 1978 januárjától, s a keményebb próba kiállásához egyetlen termelői közösségben sem elegendő az; amit az idén elértek, teljesítettek. Ez ugyan minden esztendőben leírható igazság —. mert a fejlődés természetszerűen folyamatosan többet és többet kíván —. de most. a népgazdaság jelenlegi egyensúlyi helyzetében; a külgazdasági feltételeket figyelembe véve. nagy nyomatékotj különleges hangsúlyt kap. • Valamennyi termelőhelyen készülnek a jövő évi tervek. s bár igaz. a Központi Bizottság útmutatásának megfelelően, mindenütt a hatékonyság javításának kell e programok középpontjában állnia. a hogyan cégenként más és más. A tervezés lényege; annak előtérbe helyezése. ami ott, az adott termelői közösségben a legfontosabb, s egyben a legtöbb eredményt ígérő. A kivitel bővítése, a versenyképes áruk arányának növelése, az eszközök kihasználásának javítása; a fajlagos költségek csökkentése csak addig tűnik általánosan fogalmazott feladatnak, amíg a cselekvésnek e bonyolult szerkezeti vázára föl nem rakjuk a helyi valóság ereit. idegszálait, izomrostjait. Abban a pillanatban a feladat feladatunkká lesz; az érte viselt felelősség széles köre hirtelen szűkebbé válik, s hiába is várnánk másokra. nekünk kell megtennünk mindazt, ami egyszerre lehetőségünk és kötelességünk. Más szavakkal, a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben olvashatókkal élve: ..A népgazdasági terv ^teljesítése egységes szemléletet, kezdeményező magatartást. - következetes és fegyelmezett végrehajtást igényel minden munkahelyen." K. S. Új létesítményekkel gazdagodik Baja Ebben az évben csaknem 232 millió forint fejlesztési alap állt Baja város Tanácsának rendelkezésére. Ennek felhasználásáról, a tervek megvalósulásáról beszélgettünk Jaszenovics Sándorral, a városi tanács elnökhelyettesével. Mint azt a Duna-parti városban az idén épült lakásokkal kapcsolatban mondta, a házgyári lakásépítés elhúzódása miatt a rendelkezésre álló összeget teljes egészében nem tudták felhasználni, s így mintegy 30 millió forintos pénzmaradvány várható. A tervezett 150 célcsoportos lakás helyett az idén ugyanis csak 90-et adnak át, s a fűtőmű építésének üteme is elmarad a tervezettől. Az V. ötéves tervidőszak második évének végére, azaz december 31-ig elkészül a kórház területén a 'traumatológiai pavilon, amely 59 millió forintba kerül. Várhatóan még ebben az évben sor kerül a Petőfi-szigeten épülő 184 személyes kollégium műszaki átadására. Megkezdődött a Bokodi úti óvoda építése, amelyet a lakosság széles körű társadalmi összefogása gyorsít. A kommunális eredményekkel kapcsolatban a városi tanács elnökhelyettese elmondta, hogy átadták rendeltetésének a húskombináthoz vezető szennyvízcsatorna gerincvezetékét. Az év végére befejezik a Bokodi úti lakótelep szennyvízcsatornájának építését. Ebben az évben megkezdődött a vastalanító berendezés kialakítása. melyre eddig mintegy hatmillió forintot költöttek. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat a tervezettnél gyorsabb ütemben építi a Kenderes-árok úgynevezett zárt szelvényét. s ez lehetővé teszi, hogy a vártnál hamarabb átadják rendeltetésének. Még ebben az évben megkezdődik a Duna-parti út rekonstrukciója, valamint a Petöfi-szigetre tervezett kompkikötő építése. Sz. F. Szabóék maradnak ,A népes család lakásgondja másfél évvel ezelőtt megoldódott. A földes helyiségből a többszintes szövetkezeti ház egyik kétszobás-komfortos lakásába költözött nyolc gyermekével az özvegy anya. A dolgok rendje szerint a megoldott lakásügy aktáinak az irattárban van a helye. Oda is került, de csak átmenetileg. Mert immár hónapok óta újfent élő ügy hordozója az iratköteg. A hozzácsatolt újabb papírok között az egyik legutóbbi, egy jegyzőkönyv az anya keserű megadását tartalmazza: mert már nem pírja, hogy annyi baj van velük, inkább elmennének olyan házba, ahol kevesebben laknak ... Dióhéjban ennyi az előzmény, az indító ok, amely a szóbanforgó család megismerésére sarkallt. Minthogy a lényeg szempontjából mellékes az igazi név és cím, a helyszínről csak annyit: szövetkezeti lakóház a megyeszékhelyen. Az anyát pedig nevezzük Szabó Mihálynénak. Amikor becsöngetek. délután öt óra. Helyes, kedves kislány nyit ajtót, s mintha mindennapos vendég lennék, olyan magától értetődőn fogad. — Teréz vagyok — közli bemutatkozásomra mosolyogva és térülve-fordulva végzi a dolgát. Előbb egy tepsi hurkát, majd fölé egy másik tepsiben hasábburgonyát helyez a sütőbe. S teszi ezt, mint egy gyakorlott háziasszony. — Ügy látom, finom vacsora készül — kezdeményezem a szót. — Az anyu nem győzheti egyedül, különben is én vagyok a legöregebb. 16 éves. Most vagyok másodikos a közgazdasági szakközépiskolában. — A többiek? — Anyu az óvodába ment a •két kicsiért, de már jönniük kell az iskolásoknak is. Közülük Erzsi következik utánam, ő nyolcadikos, tehát 14 éves. Bár magasságra jóval túltesz rajtam . . . — Anyu hol dolgozik? — A gabonafelvásárlónál takarítónő 1970 óta, de közben öt évig itthon volt. Mert a két legkisebb testvérem három és ötéves. Itt is vannak! — mutat az anyjukat megelőzve virgoncán betülekedő két kicsire. Kezet nyújtok Szabónénak, a vele való szóértésre azonban egyelőre nem jut idő. Pár perc alatt többször nyílik az ajtó; nagy zsibongva hazasorakoznak az iskolások. Mihaszna az anya és Teréz csendre intő szava. Nem könnyű elcsitítani az aprónép egymást túlharsogó hangját. Szabóné a fekhelyekkel teli nagyobbik szobába invitál. S éppenhogy megjegyzi: a fal mentén felszabadított helyre all ezer forintért ma vásárolt szekrénysor kerül, máris nyomulnak a szobába és amennyire a szűkös hely engedi, köröttünk nyüzsögnek a gyerekek. Egyikük takarékbélyeg-gyűjteményével dicsekszik, hogy már csak egy forint hiányzik a nyolcvanhoz. A hancúrozásnak a kistestvéreit határozott szóval konyhába terelő Teréz vet véget. Édesanyja pedig megjegyzi: — Még az a jó. hogy Teca lányom nagyon sokat segít. . Januártól minden hónapban 300 forintot rakunk neki bankba, az ifjúsági takarékba, öt év alatt olyan húszezer körüli pénze lesz. Utána az Erzsi következik, ha betölti a tizenhatot, hogy legyen stafirungra, meg ami kell. — Mikor maradt magára a nyolc gyerekkel? — Hetvenöt szeptemberében halt meg az uram. — Beteg volt? — Az. Epilepsziás, meg ami a legrosszab, hogy ivott. Arra ment rá. Nagyon nehéz élet volt... — Most könnyebb? — Hát... azt hiszem, igen. — Mikor kapták ezt a lakást? — A múlt évben, március negyedikén kaptam a kiutalást. Én kértem úgy, hogy szövetkezetit; 14 078 forintot kellett befizetni. Kaptam pénzt, harmincezret a biztosítótól és így abból. Jaj. talán csak nincs megint valami panasz?! — buggyan ki belőle váratlanul, kétségbeesetten. — Milyen bajra gondol? — Hát, hogy mint a múltkor. Feljelentettek a, lakótársaik a tanácsnál mindenfélével. De tessék elhinni, hogy megjavultam. Hogy legutóbb is behívattak a tanácshoz, ami november másodikén volt, azóta este nyolckor mind ágyba teszem a kisebbeket, utána csönd van. Reggel háhomnegyed hétkor elmegyek és negyed hatra érek haza. Én hozom és viszem a két óvodást. Ilyenkor este is van mit csinálnom... Tessék elhinni, azután, hogy behívattak, én három hétig csak sírtam, se a munkába, de még tán élni se igen volt kedvem. Hogy a gyerekek, meg hogy nem törődök velük... Biztos, hogy ahol kettő van. vagy egy se, ott nincs baj. Máskülönben szeretünk itt, hideg és meleg víz is van, meg központi fűtés. Nem akarnánk elmenni innen ... — Azelőtt is a városban laktak? — A széliben. De én azelőtt mindig tanyán laktam, és öt osztályt jártam. Tecának és Erzsinek is már több az iskolája. Aztán a pénz is. ami a családi pótlékkal együtt van, több tízezernél. Sokszor főzünk tarhonyát meg lebbencset vacsorára, mert azon is meg.lehet fogni a pénzt. Most legközelebb három iskolásnak akarok csizmát, Erzsi meg farmernadrágért rimánkodik. És Tecának is kell Csizma, kabát is, talán a bizományiból. Mindig valamit. És három paplant is akarnék karácsonyra ... Eddig jutottunk, amikor a pici konyhából játékosan civódvahancúrozva besereglettek a gyerekek. Reménytelenné lett a beszélgetés folytatása. A hátrányos helyzetből indult, s abból talán soha ki nem szabaduló nyolcgyermekes anya sorsán tűnődve, mi tagadás, összefacsarodott szívvel bandukoltam hazafelé. És így érvelgettem magamnak: családi körük adta hátrányból lefaragni intézményesen törekszik társadalmunk. Anyagiakban például a családi pótlék, a munkahelyi segélyek. Szellemiekben. a műveltség és emberré formálódás alapozásához sok mindent ad az óvoda, az iskola vagy éppen a napközis ellátás. De mit kap lakóhelyi környezetében az anya. aki tapasztalásom szerint éhes és fogékony a jó szóra. Nemcsak az értelmesenokosan élni tudásra okító tanácsot, de az emberséges, jószándékú intelmet is hálásan fogadná. De vajon részel-e ilyenben? Vajon akiknek futotta idejéből, energiájából panaszos beadványok szerkesztésére, megpróbáltak-e akárcsak egyszer is bekopogtatni a családhoz és megkérdezni: asszonyom, hogy bírja erővel, ideggel, segíthetnék-e valamiben? Vagy például, hogy: kedves lakótárs, elfogadna-e tanácsot ? Ó. nem. A panaszbeadvány egyszerűbb. Majd a hatóság becitálja, kiosztja, s ha győzzük szívóssággal, talán meg is szabadítja a házat a „környezetbe nem illő", zsibongó családtól. Hát nem! Szerencsére, a tanácsi hatóság érti a dolgát. A gyerekneveléshez szükséges útbaigazítással, vagy éppen emberséges intelemmel is mellette áll a családnak. segít a -sokgyermeikes, özvegy anyának. Szabóék tehát maradnak. Perny Irén Mi változik a KALOPLASZTIK-nál?