Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)
1977-12-30 / 307. szám
V£'c' IDŐJÁRÁS Várható idfijárás ma eltilt Iddnktnt felszakadozó felhőzet, szórványosan esfi. Nyuiatlra. északnyuiatlra forduló és meiélénkttló izéi. ftjszaka és reggel több helyen méf köd. \ legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 2. plusz >. a legmagasabb nappali hőmérséklet plusz Z, plusz 1 fok között. ELFOGADÁS ELŐTT A HÚSMARHATENYÉSZTŐ ÉS -HIZLALÓ Aelvv. ■ C- ■■ -RENDSZER VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Országos jelentőségű kezdeményezés PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 307. szám Ara: 90 fillér 1977. december 30. péntek Az állatni gazdaságok alapvető feladatának jelölte meg a XI. kongresszus a hatékonyabb termelési módszerek alkalmazását, a nagyüzemi iparszerű termelés fejlesztését. A határozatban megfogalmazták, hogy a gazdasági élet minden területén fokozni kell a meglevő tartalékok, eddig kihasználatlan lehetőségek feltárását, hasznosítását. Az Izsáki és a Kiskunhalasi Állami Gazdaság az említettek szellemében azért tevékenykedett, hogy az 1972-től elkezdett húshasznos szarvasmarhatartást rendszerré fejlessze, s így segítséget nyújtson azoknak a mezőgazdasági üzemeknek, amelyekben nagyobb gyepterületek vannak és a szarvasmarha-hizlalást erre alapozva kívánják fejleszteni. • Egész évben legelőn tartják a szarvasmarhákat az Izsáki Állami Gazdaságban, s itt születnek az utódaik is. «>6 K. Amikor a két. gazdaság öt évvel ezelőtt az amerikai Hereford fajta tartásával, majd ezzel a meglevő magyartarka tehénállomány keresztezésébe kezdtek, a gazdaságos hústermelésre, valamint a nagy munkatermelékenységet biz-AZ ÁRUTERMELÉSBEN ELSŐK A KISKUNFÉLEGYHÁZIAK Folytatódik a munka verseny a mezőgazdaságban • Lakó József brigádvezető és társai a téli gépjavítást végzi a Tiszatáj Tsz-ben. A Láng gépgyáriak kezdeményezésén felbuzdulva, a szövetkezeti pártalapszervezetek taggyűlésén számos közös gazdaság dolgozói határozták el a jubileumi munkaverseny folytatását. Az eddigi értékelés, során a legjobbak el is nyerték megérdemelt jutalmukat. A kecskeméti Kossuth Tsz nemrég több ezer forintot osztott ki a tejtermelési versenyben élen járók között. Ezen a héten kapják meg a jutalmukat a kiskunsági közös gazdaságok legjobb kombájnosai is, akik a betakarításban vállaltak az átlagosnál többet, és teljesítették munkafelajánlásukat. Kiskunfélegyházán a négy szövetkezet egyesüléséből kialakult Lenin Tsz a félévtizedes működése alatt először ért el olyan eredményt, mint 1977-ben. Árutermelésben első lett a kiskunsági szövetkezetek között. A téesz négyszázötvennégy dolgozója túlteljesítette munkafelajánlását a jubileumi versenyben. Több milliót tesz ki ez az eredmény, de ennél sokkal jelentősebb az a siker, amelyet a szocialista brigádmozgalom a dolgozók tudatának, közösségi szemléletének formálásában tett. A nagyüzemi gazdálkodás valamennyi munkaterületén nélkülözhetetlen ma már a szakképzettség. Ennek megszerzéséhez a nyolc általános iskola elvégzése az alap. A kiskunfélegyházi Lenin Tsz szocialista brigádmozgalmának és a közös gazdaság ez irányú segítségének igen jelentős eredménye, hogy a szövetkezet ezer dolgozója közül ez év végéig lényegében mindenki elvégezte az általános iskolát, és folytathatja tanulmányait a felsőbb fokú oktatásban. Az óévben a félegyházi szövetkezet néhány munkaterületén még nem alakult szocialista brigád. A szövetkezet párttagjainak kezdeményezésére az új esztendőben három munkacsoport vállalkozik a szocialista brigád cím megszerzésére. Az új évtől a szövetkezet kezdeményezésére a szervezett szakmunkásképzés lehetősége megnyílik a Lenin Tsz-ben, hogy a következő esztendőkben minél többen szerezhessék meg a jobb munkát megalapozó szakmai ismereteket a szövetkezet gazdái. A tiszaalpári Tiszatáj Tsz-ben zárszámadáskor értékelik a ^jubileumi munkaverseny végleges eredményeit. November hetedike előtt a verseny addigi legjobbjait megfelelő elismerésben részesítették. A kilenc szocialista brigádban tevékenykedő kétszázhetven szövetkezeti dolgozó teljesítette kétmillió forint értékű munkafelajánlását. A több száz szövetkezeti gazda között a szö(Folytatás a 2. oldalon.) tosító, kis eszközigényű tartástechnológiára ösztönző kormányhatározat megvalósítására törekedtek. Alapvetően két tényező határozta meg a húsmarhatartás gazdaságosságát; a szaporulat és a tartástechnológia. Ez utóbbi hasonló az ősidők óta ismert rideg marhatartáshoz. Épületek nem szükségesek, az év nagyobb részében szakasz váltásos legeltetéssel ..etetnek", s csupán 110 napot tesz lka az az időszák, amikor abrakkal és tömegtakarmiánnyal kell etetni az állatot. Az állomány egész esatendőben a legelőn van. s a zord időjárású hónapokban is elegendő védelmet nyújtanak a gyepterületen elhelyezett szélfogók. vagy nyitott színek, esetleg egyéb célra nem használt épületek. A Hereford és a magyartarka keresztezéséből származó utódok mindkét fajta előnyös tulajdonságait magukban hordozzák. Egyebek között jó a szaporaságuk, a borjúnevelő képességük, kiválóan tűrik az időjárás viszontagságait, csrknem egész esztendőben elegendő a legeléssel szerzett takarmány. ugyanakkor az utódaik gyorsan nőnek, híznak, s a húsuk minősége ellen sem lehet panasz. Lz utóbbit azért is szükséges hangsúlyozni, mivel közismert, hogy a Hereford kevésbé ízletes, faggyúsabb húst produkál, a magyartarkának viszont1 kiváló a húsminősége. A keresztezettek, ha nem is érik el a magyartarka „színvonalát”, de azt megközelítik. A gazdaságokban kísérleteket végeznek a minőség javítása érdekében, s Limousin fajtát is használnak keresztezéshez. Az Izsáki és a Kiskunhalasi Állami Gazdaság több éves tapasztalatait felhasználva, elképzeléseiket egyeztetve, kidolgozták a Homokhátsági Húsmarha Tenyésztő és Hizlaló Rendszert (KHR), a gazdaságos marhahústermelés országos elterjesztésének érdekében. A már említett határozaton kívül az is ösztönözte erre a két gazdaságot, hogy a Homokhátság mezőgazdasági üzemei, kezdettől fogva, érdeklődtek a kialakított tartástechnológia iránt, s egyre többen megvalósítását is igényelték. A termelési rendszer létrehozását támogatja a megye párt- és tanácsi vezetése. A rendszerálakítási kérelmet nemrég küldték el a MÉM illetékeseihez azzal a reménnyel, hogy a jelentős vállalkozást rövidesen engedélyezni fogják. ■■■■ nuH H H ni A HHE technológiájával az ország kedvezőtlen adottságú területein állati termék előállítására eddig nem, vagy csak kevésbé hasznosított gyepterületek, valamint mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek felhasználásával, csekély beruházással, kevés munkaerővel meg lehet valósítani a gazdaságos marhahústermolést. A gyepterület csaknem egész évben biztosítja az állatok takarmányát, a hizlaláshoz pedig a kukorica, a cukorrépa, valamint egyéb növények mellékterméke, illetve abrak szükséges. A beruházás összegét csupán a kerítés költsége jelenti, amelynek segítségével megoldják a szakaszváltásos legeltetést, ugyanakkor az állatok mozgásterét korlátozzák. Gazdaságos ez a tartásmód. ugyanis a teljes költségek figyelembevételével évente egy-egy tehén után kétezer forint nyereség érhető el. Az országban mindenütt alkalmazható, ahol hasonló áilottságok vannak, mint a Duna—Tisza közén, vagyis nagy kiterjedésű gyepek, alacsony vagy közepes fűterméssel, illetve olyan talajok találhatók, amelyek szántóföldi művelésre nem alkalmasak. csak gyeptelepítésre valók. A megalakuló rendszerhez eddig már kilenc megyei gazdaság jelentette be csatlakozási szándékát. A gesztorgazdaságok tervezett szolgáltatásai között szerepel a partnerüzemek gyepgazdálkodásának fejlesztése, az egy-egy területre legjobban megfelelő tenyésztési és tartástechnológia kimunkálása. a tenyészállatokkal való ellátás, a szakemberképzés, valamint az értékesítés megszervezése is. A szarvasmarhatartás fejlesztése, valamint a kedvgzőtlen termőhelyek gazdaságos hasznosítása, s nem utolsósorban az olcsó és nyereséges hústermelés adja az Izsáki és a Kiskunhalast Állami Gazdaság kezdeményezésének jelentőségét. ámelynek magvalósulása nemcsak megyei, hanem országos érdek is. Cs, I. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács munkaprogramot fogadott el a hosszú távú külgazdasági politika és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveiről szóló központi bizottsági határozat végrehajtására. Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság XIII. ülésszakáról. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Az egészségügyi miniszter jelentést tett a lakosság egészségügyi ellátásáról, valamint a fejlesztést szolgáló feladatok végrehajtásának helyzetéről. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyta. A kormány megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi miniszter beszámolóját a munkások és a középfokú végzettségű szakemberek továbbképzéséről. A kormány megtárgyalta és elfogadta a saját, 1978 első félévére szóló munkatervét, ellenőrzési tervét, bizottságai, továbbá a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1978 első félévi munkatervét. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt, (MTI) Fontossági sorrendben Szilveszteri meglepetés a vendégeknek Tizenöt évvel ezelőtt, 1962. december 31-én nyílt meg a kecskeméti Aranyhomok Szálloda. Az évfordulóra jól felkészültek a szálloda dolgozói, a jubileum alkalmából a szokásosnál ünnepélyesebb hangulatban tölthetik el a holnapi szilveszter estét a vendégek, akik az óév búcsúztatásakor ajándékot is kapnak majd meglepetésként. A kecskeméti szálloda másfél évtizedes műnkájáról, eredményeikről, a forgalom alakulásáról Jakobszen Antal igazgatóval beszélgettünk. — A Hungária Szálloda és Étterem Vállalathoz tartozó kecskeméti Aranyhomokban eddig hány vendég fordult meg? — A 240 ágyas szállodánkban 15 év alatt 650 ezren töltötték az éjszakát, közülük 310 ezren külföldről érkeztek, 240 ezren a nyugati országokból, és 70 ezren a szomszédos szocialista államokból. Az országos átlagnál nálunk millió forint volt, most 30 millió forint az éves forgalmunk. — Jó munkájuk elismeréseként eddig három alkalommal, 1966-ban, 1968-ban és 1971-ben Kiváló Szálloda kitüntetést, hét évvel ezelőtt belkereskedelmi miniszteri dicséretet kaptak. Minek tulajdonítja a megtisztelő kitüntetéseket? — Elsősorban a hozzáértő, jól felkészült dolgozóink becsületes munkájának köszönhető a kitüntetés — jegyezte meg az igazgató. A szállodában, az étteremben, a konyhában, a cukrászdában kétszázhúszan dolgoznak, nagy Részük szakmunkás és törzsgárdatag. Az elmúlt másfél évtized alatt 350-en kaptak nálunk szakmunkás-bizonyítványt. A felszolgáló, cukrász, szakács és eladó szakmunkástanulók korábban itt sajátították el választott szakmájuk gyakorlati részét, most jelentősen magasabb, azaz 83 százalékos az ágykihasználtság. Még egy jellemző adat: 1970-ben 6 a Vendéglátóipari Szakrnunkásképző Intézet tanműhelyében gyakorolnak. — Mint ismeretes, jövőre Kecskeméten rendezik meg a fogathajtó világbajnokságot. Ez gondolom igen nagy feladat elé állítja a szálloda dolgozóit is. — Valóban így van, már megkezdtük a felkészülést. Januártól folyamatosan megkezdődik a szálloda belső • rekonstrukciója, amely több mint hárommillió forintba kerül. Júniusig valamennyi szobában festenek, tapétáznak, kicserélik a bútorokat, felújítják a világítótesteket. • A rekonstrukció áthúzódik 1979- re, amikor az éttermi részt űjíttatjuk fel. A bővítésre egyelőre, sajnos, hiányoznak a pénzügyi feltételek, 1985-ig csupán a területelőkészítő munkálatokat fejezik be, s csak ezután kerülhet sor arra, hogy a Május 1 térre néző homlokzattal új szobákkal bővüljön a szálloda. T. L. Szélsőséges véleményt hal~ lottam az 1978-as beruházási esélyekről. Vállalati főmérnök emlegette szkeptikusan: nem is olyan rég, egyszer már ráfizettünk a drasztikus stopra. A fejlesztési pénzekkel együtt a lendületet is elvette az intézkedés; ahelyett, hogy a hatékonyság növekedett volna — a készletek emelkedtek. Ha nem vigyázunk, 1978-ban is ide lyukadhatunk ki, s akkor nehéz lesz nagyobb sebességre kapcsolni a vállalati gazdálkodás gépezetét. Csakugyan befagyaszthatja a gazdálkodást az 1977-esnél alig valamivel növekvő beruházási keret? A növekedés lendületének csillapítása egyenlő lenne a folyamat lefékezésével? A kérdéseket érdemes megválaszolni. Annál is inkább, mert a valóban nem « legjobb emlékezetű beruházási stophoz lényegében nem hasonlítható az 1978-ban érvényes gyakorlat. Másrészt: szükséges is megvonni a különbséget, mert a reflexszerű azonosítás, az átgondolatlan ítélkezés megtévesztő következtetésekre vezet. Mert mit ír elő pontosan az 1978-as beruházási program, milyen összeg áll rendelkezésre az esztendőben és főleg mire? A tervben ez olvasható: a szocialista szektor 180—182 milliárd forintot fordíthat beruházásra — fejlesztésre. Ez — összehasonlítható áron — kétszázalékos volumencsökkenést jelez. Viszont az állami beruházások előirányzata 8 százalékkal nagyobb az 1977. évinél, ebből 10—14 százalékkal többet lehet felhasználni a nagyberuházásokra. És ez nagyon lényeges lehetőségre utal! Hiszen a terv ezzel elösegiti a lemaradások pótlását, a megkezdett és különböző készültségi fokon álló, nagy anyagi értéket lekötő építkezések befejezését, összesen tíz ilyen munkát zárunk le 1978-ban, míg csupán két nagyberuházás kezdődhet el — az eredetileg elképzelt hét helyett. A vállalati beruházások kerete: 93—94 milliárd forint — ami valóban kisebb, mint az 1977-es. De vegyük figyelembe: 1975-höz képest a tervidőszak három esztendejét tekintve mintegy 24 százalékkal emelkednek e beruházások. Külön figyelmet érdemel, hogy a gazdaságos exportot növelő — az ismert 45 milliárdos pályázat alapján folyó —, fejlesztéseket nem érinti a visszafogás. Ezek megvalósítására 1978-ban 12 milliárd forint áll rendelkezésre. A számok az 1978-as fejlesztési tevékenység csomópontjait határozzák meg. E vázlatos áttekintésből is kiviláglik, hogy a terv nem általában a beruházásokat fogja vissza, differenciálás nélkül, ítéli kényszerpihenőre. Sőt! Nyilvánvaló a szándék, hogy éppen a megkezdett munkálatok dinamikusabb teljesítését, aktiválását kell elősegíteni. A beruházásokra rendelkezésre álló pénzeket e célra csoportosítja a program, de határozottan szelektál is, fontossági, gazdasági sorrend szerint — a népgazdaság érdekében. Am tagadhatatlan: fékezi az újabb és új beruházások megkezdését, azt a szándékot, amely a felhalmozást kívánja tovább erőltetni. Es ennél a szándéknál érdemes elidőzni, hiszen a túlfűtött, a népgazdasági erőforrásokat meghaladó bővítési láz negatív hatásait itt érhetjük tetten. Az 1977-es tapasztalatok ugyanis bebizonyították, hogy a felhalmozás — fogyasztás helyes arányait nem szabad átírni, megváltoztatni. Huszár István az országgyűlés december 15-i vitájában méltán hangoztatta, hogy a túlfűtött beruházási tevékenység életszínvonal-politikánk céljait is veszélyeztetné — s ezt semmiképpen sem engedhetjük meg. Ez a legfontosabb, de nem az egyedüli ok, amely a beavatkozást sürgette. Hiszen az 1977-eshez hasonló beruházási ütem rendkívüli feszültségeket válthatott volna ki az építési, szerelési tevékenységben, az anyagellátásban, a munkaerőfronton, a szállítási hálózatban. De térjünk vissza az 1978- as tervhez, s várható hatásaihoz. Tény, nem lesz könnyű elnapolni, szelektálni a jó javaslatokat, esetenként a sürgős — például infrastrukturális —, fejlesztési elképzeléseket. Nem lesz könynyű a vállalatok dolga sem, hiszen számos elképzelésüket át kell alakítani, az új helyzetben, esetleg végleg törölni a tervekből. Ám mást nemigen lehet tenni. A népgazdasági folyamatok rendje, az egyenletes fejlődés feltételeinek biztosítása megköveteli a felhalmozás és fogyasztás arányainak stabilizálását. Ugyanakkor, az óriásira duzzadt befejezetlen állomány „munkára fogását”. M. I. Tizenöt éves a kecskeméti A r any homok Szálloda
