Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-29 / 306. (305.) szám

APROHIRDETESEK Ingatlan Lakás ELADÓ tanya mellékhelyi­ségekkel. azonnal beköltöz­hetően. Laiosmizse. A. Be­ne 387. szám alatt. Gazdái­éi kodásra alkalmas. Villany. ' ioari áram van. Érdeklőd­ni lehet: Laiosmizse. Mizse 331. szám alatt. Sebestyén Jánosnál. _____.________17206 Állattartásra alkal­ma« tanyát bérelnék Kecs­kemét környékén. Levele­ket ..1978 februártól” jelisé­re a kiadóba kérek.___17250 HÁROMSZOBAS, összkom­fortos. családi ház. nagy mellékhelyiségekkel, pincé­vel eladó. Kecskemét. Mü­­• kertváros. Jelky András u. 15. 5452 Munkaa ártalom ELCSERÉLNÉM kiskunhala­si. kétszobás. komfortos, tanácsi lakásomat buda­pestire. megegyezéssel. Sas­ka Imre. 6400 Kiskunhalas. Állomás u. 5. 1349 Gépek és alkatrészek FIAT 126p piros. 15 000 km­­rel sürgősen eladó. Kiskun­halas. Fazekas Gábor u. 31, szám.______________• 1338 RS—09-ES üzemképes trak­tor eladó. Akasztó. Fő út 163, Tóth József.________5450 G ARAZSÍROZOTT, úi ál­lapotban levő Trabant Com­bi eladó, Széchenyiváros. Pákozdi csata u. 24. II. 21. 17253 ZO-S 1200-as Lada sürgősen eladó. Kecskemét. Kisfái 153. Tormási. 5449 Egyéb adásvétel 2 TÖRZSKÖNYVEZETT, sárga. 4 éves telivér kanca eladó! Kunpeszér. Kossuth u. 14. .__________ 5421 TOTYA 1.5-ös kazán köz­ponti fűtéshez, jó állapotban eladó. Kisszállás. Felszaba­dulás u. 43. Torma. 1343 A DÉL-BACS-KISKUN me­gyei Vízmű Vállalat értesíti a lakosságot, hogy 1978. január 1-től a vállalat te­rületén levő fürdőkben új árszabályzat lép életbe. A változásokról a fürdők pénztáránál kifüggesztett plakátok útján tájékozód­hatnak fürdőző vendégeink. DBKM. Vízmű Vállalat Kis­kunhalas. 1858 Házasság SPORT-SPORT -SPORI Eredmények és gondok a megye atlétikai sportjában Vegyes AZ AUTÓKÖZLEKEDÉSI Tanintézet soron kívül sze­mélygépkocsi-vezetői tan­folyamot indít rövid kép­zési idővel. Jelentkezni le­het: Kecskemét. Villám István u. 12. emeleti Iro­da. Mbit alá. 44 ÉVES férfi keresi kor­ban hozzáillő asszony is­meretségét házasság céljá­ból. aki saját tanyai ottho­nába jönne. Egy gyermek nem akadály. Leveleket ..Találjunk egymásra*’ jel­igére a Kiskunhalasi Hir­detőbe kerem. Magvar u. 2. 1350 a T FELVESZÜNK nyug­díjas őröket, portá­sokat. takarítónőket. Jelentkezés a mun­kaügyi osztályon Fémmunkás Gyár. .Kecskemét, Izsáki út i-6. 5434 A Fémmunkás Vállalat Építésszerelési üzeme VAS-, FÉMSZERKEZETI LAKATOS, HEGESZTŐ, ÉPÍTŐGÉP-SZERELŐ SZAKMÁBA ipari tanulókat felvételre keres Vidékről jelentkező tanulók részére kollégiumi ellátást biztosítunk. Előjelentkezéseket elfogadunk! Jelentkezés, részletes tájékoztatás: 1139 BUDAPEST, XIII., Teve u. 12—16. Munkaügyi osztály 1654 KÖZLEMÉNYEK ÉRTESÍTJÜK a t. Utazóközönséget, hogy az újévi ünnepek alatt a meg­növekedett utasforgalom zavartalan le­bonyolítása érdekében a szükségletek­nek megfelelően mentesítő autóbusz­járatokat fog vállalatunk közlekedtet­ni. Volán 9. sz. Vállalat Személyfor­galmi és Kereskedelmi Osztály. lßß3 NEM TUDJA, MIÉRT NEM TU KÖTÖTT CS0MOTA ■ ZSEBKENDŐDÉRE? Gyászhír Mély fájdalommal tudatjuk, hogv szeretett édesapánk, apósunk, nagyapánk, dédapánk ID. LÉNART ISTVÁN Kecskemét, Tölgyessy utca 11. szám alatti lakos, életének 90. évé­ben elhunyt. Temetése f. hó 29-én csütörtökön délután fél 3 órakor lesz a kecskeméti köztemetőben. Gyászoló család. 5181 Mély fájdalommal tudatjuk, hogv szeretett édesapánk, apósunk, nagyapánk ID. JUHASZ ISTVÁN Kecskemét. Belsönyír 41. szánt alatti lakos, életének 85. évében, súlyos betegség után elhunyt. Te­metése december 30-án, pénteken délelőtt 11 órakor lesz a kecske­méti köztemetőben. Gyászoló csa­lád. ".tv lé JANUAR 1 ÉN ESEDEKES A KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ FELELOSSEGBIZTOSITAS DIJA Autóközlekedési Tanintézet Kecskemét, Villám István u. 12. ÉRTESÍTI TISZTELT ÜGYFELEIT, HOGY 1978. JANUÁR 2—3—4-ÉN leltár miatt az ügyfélfogadás szünetel 5419 A megyei atlétikai szövetség a közelmúltban tartott tanács­kozásán értékelte a sportág helyzetét. A többi között meg­állapította, hogy 1977-ben a gondok és évek óta húzódó problémák ellenére is fejlődés történt. 1977-ben ketten értek el I., tizenkilencen II. és harminc­egyen III. osztályú minősítést. Az ifjúságiak közül tizenketten arany-, negyvenötén ezüst- és kétszázkilencvenen bronzjelvé­nyes szintű minősítést szereztek, összesen ezerszázötvennyolcan vettek részt a megye versenye­in. A legtöbb versenyt Kecske­méten rendezték. Felfrissült a versenybírói állomány is: ki­lencvenen szereztek képesítést. A tanácskozás természetesen nemcsak az eredmények ismer­tetéséből állt. A megye atlétikai sportjáért való aggódás, a fej­lődés meggyorsításának igénye érződött ki a felszólalásokból. A vitában sportfelügyelők, ed­zők, testnevelők és a szövetség tagjai olyan kérdéseket vetettek fel, amelyek teljes, vagy részbe­ni megoldása elősegítené a sport­ág megyei fejlődését. A hely­színen, a tanácskozás keretében azonban nem kerülhettek meg­válaszolásra. A téma jelentősé­gére való tekintettel kerestük fel László Józsefet, a megyei TSH módszertani csoportveze­tőjét. — Miként értékelhető a sport­ág megyei helyzete, jogos-e az az aggodalom, hogy egy helyben topogunk? Illetve helytálló-e az a vélemény, hogy az adott hely­zethez viszonyítva „világraszóló­­ak” az eredményeink? — kér­deztük. — A sportág megyei helyzeté­nek megítélése körülbelül a két véglet közé sorolható — mondta László József. — Attól függ, FERIHEGY HÁTORSZÁGA Repülni - nemcsak szép... Ferihegy hátországa különös világ. Az utas, akit az út végén Moszkva vagy Párizs vár, mit sem lát ebből a világból, ahol részleteire bomlik, órakész fel­adattá, teljesítendő tervvé válik a repülés; javítandó munkada­rabbá, ügyes kezek eszközévé, radarszemek játékává maga a repülőgép. Az újságíró is ritkán pillant­hat be ide, akkor is csak kísé­rettel. Két napig egy reptéri sár­ga Wartburg szolgál nekem, a kísérőtiszt, kezében az adó-vevő­vel, tisztes távolságból vigyáz rám. * Moys Péter, az irányítási osz­tály vezetője az „APPROACH”­­ba vezet. Angol szó, közelítést jelent. Az „APPROACH” te­nyérnyi szoba, a fal mentén kör­ben műszerek, az asztalon kap­csolótábla. Ketten épphogy el­férnek itt. Moys Péter később egy termet mutat, éppen átala­kítják. Reptéri látogatásom so­rán aztán még sokszor találko­zom építkezéssel, újítással vagy legalábbis azok tervével. Feri­hegy a változás korát éli. „Ha­marosan elkészül az új radar­szoba. Nagy szükségünk van rá!” — mondja kísérőm. Az „APPROACH”-ban félho­mály és csönd fogad. A radar­­ernyő fölvillanó zöldje, a lám­pák pirosa, a számok szabályos ugrása jelez időnként a szem­nek; angol nyelvű rádiózás, meg­­megcsörrenő telefon riaszt ben­nünket. Moys Péter visszafogott hangon magyaráz: ez a közel­­körzeti irányító, innen vezérlik a Ferihegy körzetébe lépő gépe­ket a leszállás megkezdéséig. (A távolkörzeti irányító, hazánk új, legnagyobb polgári radarköz­pontja Kőrishegyen van és már készül a másik is, Püspökladány­nál.) Osztott táblácskán számok ug­rálnak: gépeket és magasságot jelölnek. A képernyőre bekúszik egy háromszög, tapogatózva ha­lad fölfelé. Nehéz elhinni, hogy valahol egy gép több száz kilo­méteres sebességgel rohan fe­lénk. A rádióban pergő párbe­széd: angol vezényszavak koor­dinátákról, időjárásról, szélerős­ségről és szélirányról. A pilóta adatokat mond, a diszpécser jegyzetel és a háromszög eltűnik a képernyőről. A gép megkezdi a leszállást. Ez már az irányító­torony dolga. A diszpécserek: Sári Ottó és Fazekas András, hozzászoktak a csöndhöz, ha megszólalnak is, inkább hajóznak; értékelik az időjárási helyzetet, a gép útját. De nincs sok idejük a beszél­getésre, ismét föltűnik a három­szög, megint jön egy repülőgép. Közben Moys Péter megjegyzi róluk: „Nehéz, felelősségteljes a munkájuk, vannak pillanatok, amikor a diszpécser vállán nyug­szik a repülés. Itt minden ki­mondott szónak súlya van.” Moys Péter a szakértő szere­­tetével magyaráz, nem állom meg a kérdést: „Repült?” Soha, a szemem miatt. De mindenáron a repülésben akartam dolgozni. Tudja, úgy van ez nálunk, mint Moldova vasutasainál a mozdony füstjével: akit a légcsavarszél egyszer megcsapott...” Tudom. Éreztem már a lég­csavarszél ízét. * A MALÉV szerelőhelyisége egyetlen hangár. A szemre ha­talmasnak tűnő csarnok ma Fe­• Ferihegy „kinőtte” épületeit: a hangárba nem férnek be a gépek. • Ferihegy „szeme” az irányítótorony, innen segítik a gépek fel- és leszállását. (KS-fotó — Németh Ernő felvételei.) rihegy legnagyobb gondja. „Ezt már a háborúban is bombázták” — mondta valaki a csarnok ko­rára utalva. Ami pedig a nagy­ságot illeti: az épületből minden gépnek kilóg a „svancza” ... „A repülőtér átépítésének leg­fontosabb része, a kifutópályán kívül, az új hangár felépítése lesz — mondja Szukics Gyula, a MALÉV javítási és fejlesztési főmérnöke. — Ha elkészül, jut végre hely a gépeknek, műszaki eszközöknek, szerelőink pedig megfelelő környezetben, jó fel­tételek között dolgozhatnak.” Ferihegy fejlesztésének első üteme 1982-ig tart. Itt szerepel a hangárépítés terve is. Addig a szerelők dolgoznak, mint eddig: nyitott hangárajtónál vagy kinn a szabadban. Télen a fagy, nyá­ron a hőség ragasztja kezüket az alumíniumhoz. „Az átlagfizetés nem több, mint másutt, a mun­ka nehezebb és ráadásul Feri­hegy messze esik a várostól — mondja Tóth József osztályveze­tő. — Itt csak az marad meg, aki kötődik a repüléshez. Szeren­csére van néhány ilyen embe­rünk.” Jártak keservesebb idők is. Volt úgy hogy napjában negyven ember lépett át az akkor újon­nan alakult repülőszervhez, az RNÁ-hoz (ma a MÉM repülőgé­pes Szolgálata). A MALÉV új vezérkara 1975- ben, többek között, a régi, jó szakembergárda visszahozását tűzte célul, s tudatosan kezdett munkálkodni a fiatal szakembe­rek nevelésében. Fazekas József vezérigazgató-helyettes szemé­lyesen egyengeti a szakember­utánpótlás útját, ö adta ki az, „egységes magyar repülésért” jelszót, példáját többen követ­ték, s ennek eredménye, hogy re­pülőszerveinknél kezd kialakulni egy, elsősorban a sportrepülés­ből táplálkozó új, erőteljes szak­embergárda. * Ferihegy öt betűje, a MALÉV mellé 1973-ban újabb három be­tű: az LRI társult, megalakult a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság. Az utasok és az áruszállítás maradt a vállalatnak, az LRI vette át a repülőtér fenn­tartásának, üzemeltetésének gondját. Az Igazgatóság őrködik a repülés biztonságán is. Csallóközi Miklós valaha vitor­lázórepülő volt, ma az LRI fő­pilótája. Falán gonddal készült hatalmas táblázat, a pilóták, el­méleti és' gyakorlati továbbkép­zésének rendje. „Pilótáink re­mek szakemberek, de kevesen vannak, a legfőbb gondunk az, hogy jól gazdálkodjunk az erők­kel.” Ha ideje engedi, a főpilóta is gépbe ül. Furcsa elgondolni: a szuperszonikus gépek világában mi maradhat meg a repülés ro­mantikájából? „A romantika az, hogy a gép technikailag ejti ámulatba az embert. — mondja. Bekötöm magam, megfogom a botkormányt és ugyanazt az örö­met érzem, amit egykor vitorlá­zórepülés közben.” * Oláh István lokátor-műszerész nehéz beszédű ember. Másoktól tudom: a legjobb szakemberek egyike. „Azt kérdezte. érzek-e felelősséget? ... Sokáig semmit nem éreztem, aztán egyszer, itt a fejünk fölött megtörtént a baj. Azóta minden javításhoz úgy fo­gok, mintha azon a gépen az enyéimek utaznának ...” Oláh István szavai repülés-út­­ravalómat juttatják eszembe, pilótabarát írta, ajánlásul Mül­ler Péter A madárember című könyvéhez. „Repülni nemcsak szép ..., sokkal több!” Erre tanítanak a ferihegyi ta­lálkozások is. M. Á. hogy mihez viszonyítunk. Az elmúlt év teljesítményét véve alapul, egyértelmű a megítélé­sünk; ismét előbbre léptünk. Ál­talános iskolás szinten olyan alapot mozgattunk meg 1977- ben, amelyből már lehet válo­gatni. A középiskolák vonatko­zásában már közel sem olyan jó az összkép. A megye negy­venhárom intézményében mind­össze tíz DSK-ban működik at­létikai szakosztály. Ez nagyon kevés. Sajnos, ez egyúttal azt is jelenti, hogy megszakad a lánc­szerű összekapcsolódás a kor­osztályok között. A versenysport­ban a minősítettek száma, ér-> téke azt mutatja, hogy jobban állunk, mint a múlt év azonos időszakában. Elégedettségre# azonban szó sincs. A továbbfej­lődés feltételeit kell megterem­tenünk, mert a szóban elmondott igény önmagában nem változtat­ja meg a helyzetet... Ennek azonban komoly erkölcsi, em­beri, anyagi összetevői vannak. — Az országban öt megyében nincs főállású atlétaedző, ezek közé tartozik Bács-Kiskun is. Várható-e változás a közeljövő­ben? — Konkrét megállapodás tör­tént ebben a kérdésben. Ennek értelmében 1978. január 1-től a Krasznai házaspár a BVSC-ből a KSC Sl-nél kezdi meg tevé­kenységét. Megteremtődnek an­nak a feltételei is, hogy kiala­kuljon az évfolyamos sportisko­lái oktatási rendszer, Elképzelé­seink szerint hét I. (10—12 éve­sek), három II. (13—14 évesek), és két III. (15—16 évesek) évfo­lyam alkotja majd a sportisko­lái rendszert. Baján a kecske­métihez hasonló rendszerben folytatja működését' az egyesüle­ti sportiskola. Horváth György személyében a BSK-nál is fő­állású vezetőedzője lesz az at­létikai szakosztálynak. Sipos Im­re, TF-et végzett testnevelő ta­nár pedig az Sí szakmai mun­kájába kapcsolódik be. Kiskun­félegyházán és Kiskunhalason egyelőre az a feladat, hogy ki­alakuljanak az évfolyamos sport­iskolái rendszer feltételei. Ez várhatóan I982-re megtörténik. Akkor ott is meglesznek a fő­állású vezetőedző foglalkozta­tásának feltételei. Kalocsán tö­megsportszinten dolgozik a szak­osztály. Szakemberhiány miatt nem tudják megoldani az évfo­lyamos nevelési rendszert. — A megye nagyegyesületének a fejlesztési terve előirányozza, hogy a KSC-nek 1980-ra „A” ka­tegóriás atlétikai szakosztálya legyen. Véleménye szerint meg­vannak ennek az alapvető fel­tételei? — Az említett célkitűzés sok vitát kavart. Túlzott követel­ménynek bizonyult. Ez a célki­tűzés a közelmúltban egy erős „B” kategóriás szakosztály meg­teremtésének elérésére módo­sult. A város lehetőséget biztosít ennek megvalósítására a már említett szakemberhelyzet ja­vításával, továbbá a kollégiumi elhelyezés biztosításával, a te­hetségek felfelé áramlása és el­helyezése céljától. — „Örök" vita témája a te­hetség megítélése, a megyei ki­választás módja. Erre az el­múlt évben is voltak gyakorla­ti példák, így lesz ez 1978-ban is? — Tény, hogy 1977-ben a sportág leggyengébb területe volt a kiválasztás. Okultunk belőle, hogy nem toborzókat kell tarta­ni. Vannak tudományosan meg­alapozott, összeállított tesztek, felmérési szintek, amelyek telje­sítése alapján már lehet követ­keztetni az alkalmasságra. — A kiválasztás, beiskolázás, lakóhely szerinti hovatartozás visszatérő vitatéma, olykor alap­vető meghatározó abban a te­kintetben, hogy egy-egy tehet­ségesnek vélt gyerek melyik is­kolába kerüljön. Rendeződik-e ez a kérdés jövőre? — Ebben a kérdésben egye­lőre Kecskeméten történt meg­állapodás a művelődési osztály és a sportfelügyelőség között. Az óvodai kiválasztás a tervek sze­rint 1978. március 15-ig törté­nik meg, s a szülőkkel való egyetértésben a beiskolázásra a Czollner-téri, illetve hunyadivá­rosi tagozatos iskolába kerül sor. Ugyancsak közeli célkitűzés, hogy Baján és Kiskunhalason is megoldódjon a beiskolázási kor­látozás megszüntetése meghatá­rozott sportágakban. — „örökzöld” téma megyénk­ben az atlétikai pályakérdés. A megyeszékhely évtizede nem rendelkezik országos verseny rendezésére alkalmas pályával. A széktói — az egyetlen a me­gyében — túlterhelt. Valameny­­nyi minősítő, illetve tömegver­seny arra az egy helyre korláto­zódik. A járási-városi székhelye­ken hasonló vagy még kedvezőt­lenebb a helyzet. Várható-e vál­tozás? — A kecskeméti pálya felújí­tása nem sikerült megfelelően. De helyrehozható. Sajnos, or­szágos, nagy versenyek rende­zésére, a sportág népszerűsítésé­re ezzel még nem válik alkal­massá. Hiányoznak az ehhez szükséges jelzőberendezések, sportszerek. Az öltözői gond ta­lán jövőre megoldódik. A népi minősítő, illetve tömegversenyek: rendezésére a városi sporttelepet kellene alkalmassá tenni. A vá­rosi-járási székhelyeken a ta­nácsok, vállalatok segítségével, társadalmi összefogással lehetne megoldani, illetve enyhíteni a pályagondokat. — Az ország négy megyéjé­ben nincs atlétikai szakfelügye­lő, ezek közé tartozik Bács-Kis­kun is... — A „téma” napirenden van. Keressük a megfelelő személyt, aki majd ellátja a szakfelügye­lői munka feladatait — mondta László József, az MTSH mód­szertani csoportvezetője. Banczik István KEKEK EGY SZTORIT! r-Az „Atok-csatorna” partjától az országos élvonalig Százágra sütött a nap. A kun­­szentmiklósi talaj szikesebb volt, mint bármikor. Az elárvult szöcs­kenyájakon kívül csak a gyerekek adtak némi életjelt magukról a nagy hőségben. Jobb híján az „Átok-csatornában” lubickoltak, hütötték magukat, mígnem han­gos kiáltások szólították őket a csatorna partjáról. — Fiúk, fiúk! Egyik kezemben egy üveg hideg sör, a másikban egy nagy tábla csokoládé! Ki a legerősebb közietek? Azé lesz a jutalom! A gyerekek hanyatt-homlok ug­ráltak ki a vízből, mintha pióca akoSzkodott volna beléjük. Az egyik szurtos azon nyomban fel­mászott az ecetfára és ledobált egy csomó gallyat. A másik meg körberakta az egyik gödörféle hajlatot. Pillanatok alatt elkészült a rögtönzött küzdőtér, a birkózó­­szőnyeg. A párok összeakaszkod­tak. Volt nyüszítés, fogcsikorgatás, nagy kiabálás, jajgatás. Meg ahogy ilyenkor lenni szokott; győ­zelemittas csatakiáltás is. A verseny főszervezője elége­detten mustrálta a küzdőket. Az egyik apróság különösen tetszett neki. Megfogta a lábát és kihúzta a bolyból. Magasba emelte és rá­kérdezett: „Hát te ki vagy?” A gyerek meghökkenve pislogott. Kényelmetlenül mozgatta a lábát a levegőben, de amint földet ért, kihúzta magát: „Én vagyok a Mi­­hálovics Gyula. — Én meg Kovács Sándor bir­­kózóedeö — mutatkozott be. — Eljönnél-e estére az edzésre? — El én — mondta a gyerek boldogan. , A történet több mint tíz évvel ezelőtt zajlott le. Mihálovics Gyu­­szi azóta sok-sok dicsőséggel írta be nevét a sportág történetébe. Két. országos úttörőolimpián volt ezüstérmes, aranyérmeinek se szeri se száma. Korosztályában az országos élvonalba tartozik. — Szaltói, lábkulcsai élmény­számba mennek — állítják róla a szakemberek. — A szőnyegen úgy improvizál, mintha zenél­ne... Érre az ellenfelei roppant érzé­kenyek. Nem a hallásuk miatt. De sehogyan sem szeretik, ha Gyula diktálja a ritmust, a tuss alá va­lót...-bi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents