Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)
1977-12-28 / 234. (304.) szám
1977. december 28. • PETŐFI NÉPE • 5 KÉPERNYŐ Múltunkról hitelesen Dolgainkban eligazító nemzeti önismeret elképzelhetetlen korszerű történelemszemlélet nélkül. Ideje, hogy alaposan szétnézzünk históriánkban, szétoszlassuk a hamis képzeteket. Nagy árat fizettünk néhányszor a pátoszos túlzásokért, semmire sem jutunk, ha egy-egy korszak, irányzat, személyiség kritikátlan magasztalásával teremtünk követésre méltó „példákat”. Csak akkor szólhatnak a kutatók, a történelmi tárgyú művek szerzői érdemlegesen, hasznosan korunkhoz, csíráztathatják a holnapot, ha a teljes igazság feltárására törekszenek, ebből vonják le, adják a tanulságokat. A bátor szembenézés önmagában félsiker. Már ezért rokonszenvvel írok a múlt héten vetített több részes műsorokról. A vezérlő fejedelemről készített film tetszett jobban. Meggyőző tényekkel oszlatta a hamis illúziók körét, tanított a történelem értésére, II. Rákóczi Ferenc valódi értékeinek becsülésére. Mit se von le az ő nagyságából — vegyünk egy helyi példát —, hogy Kecskemét népét előbb a Mátrába parancsolta, majd utasította Károlyit: „tétesse Kelmed porrá azon várost, úgy Köröst is.” A fontosabb érdekek érvényesítésére irányuló következetessége mutathatja céltudatosságát, az ilyen tragikus döntések elkerülhetetlensége, vagy vélt szükségessége az állapotok bonyolultságát. Kézdi Kovács Zsolt rendező és forgatókönyvíró sokat tanult Bokor Pétertől, a Századunk kitalálójától. Többnyire jól válogatott epizódokból rajzolódott ki II. Rákóczi Ferenc alakja és kora, ö is váltogatta a játékfilmes és a dokumentatív mozzanatokat. A korábbi Rákóczi-filmekben, ábrázolásokban kurucaink csak lőttek, villogtatták kardjukat, űzték az ellent, fújta a szél a győzelmes zászlót. Most — végre! — töltötték is azokat a fránya puskákat. A puskagyakorlat többet mondott az akkori hadviselésről tíz lovasrohamnál. Több volt ismeretterjesztésnél a szerencsétlen trencsényi csata rekonstruálása is. Ez az igazi népnevelés. Ilyenek voltunk! Milyenek vagyunk? A háromrészes film realitásérzékünket a harc nemzetközi összefüggéseinek feltárásával növelte, ez sem árt. Igaza van Benda Kálmánnak: „az így bemutatott történelem ezerszer izgalmasabb, mint a kitalált kalandregény. Hús-vér, igazi Rákóczit látunk magunk előtt, aki küszködik a társaddlmi, gazdasági nehézségekkel... miközben heroikus küzdelemmel megteremti az ütőképes kuruc hadsereget, megszervezi a független magyar államot...” A kiegyezés előtti, oly szívesen elhallgatott években játszódik a Szerelem bolondjai. Hazafias rekvizitumok nélkül, a maguk jelentéktelenségében, aljasságában mutat be néhány honárulót. Harter Nándor és díszes kompániája csak azért emlegeti unos-untalan a nép üdvét, hogy takarja az önös érdekeket. A mindenkori széljáráshoz igazodó politikusban — a regény megjelenésekor sokan ráismertek a modellre — testesül meg az önkényuralom sok aljassága. Tetten érhetjük cselekedeteiben az elnyomó uralom kalács—korbács taktikáját, ügyeiben ütköznek a kapitalista törekvések és a feudális maradványok. Jókai a kiegyezéskor kezdte sokágú, szövevényes, a közvélemény formálására szánt írását. Nála szokatlan indulattal foglalt állást a napi politikában. Mivel akkoriban még hitt a kossuthi eszmékben, bizonytalannak érezte a Habsburg-birodalom jövőjét, túlzottnak a kamarillának tett engedményeket, korainak a behódolási szándékot. olykor túlzó, torzító elfogultsággal idézte fel a néhány év előtti pártharcokat. Bíró Zsuzsa forgatókönyvíró, Szántó Erika dramaturg és Hajdufy Miklós rendező a romantikus. elsősorban a cenzorok éberségének elaltatására hivatott burokban. felfedezte a csalódott, a keserű, az elégedetlen, a realista Jókait. A szándék, a törekvés dicséretes, de nem menti a megvalósítás fogyatékosságait. Sohasem kértem számon átdolgozásoktól az eredeti írás minden betűjét, fordulatát, színét. ízét. de ami sok. az sok. Még a „nyomán" utalás sem menti a személyeket eltüntető (Világosiék?. Bélteky? Adóvégrehajtók? stb.). a ki tudja, honnan elővarázsoló (a gróf? az újságírók?), a szálakat összekuszáló bűvészkedést. Ki tudja, miért egy báli sokadalomban tartóztatták le Lemminget és miért nem szállodai szobájában, miért szőtték bele a temetési szertartást, miért... Nyilván a korruptságba sülylyedő Harter Nándor figurájának élesre állítása érdekében vették el a fényt a mellékszereplők egyikéről-másikáról, módosították a történetet. Valóban a züllött politikur-földesúr a legfontosabb figura, a regényben is ő a leghihetőbb, legéletesebb. A dramaturgiai változások azonban kilúgoztak sok eredeti zamatot. elszürkítették a művet. Az utólagos betoldásokat helyenként kiveti a Jókai-szpveg. (Gyanítom, hogy olykor indokolatlan áldozatot hoztak a látványosság.,oltárán.) A Szerelem bolondjai komor hátterét az iszonyú aszály, majd a következő évi termést elpusztító májusi fagy adja. Ebbén a közegben éles kontúrokat kapnak a figurák, ez adja sok minden magyarázatát, indokát. A kamerák nem láttatták a kietlen mezőket, az éhező népet, az alkotók saját--szándékukat, a történelmi valóság teljes bemutatását gyengítették. Az előzmények elhallgatása .miatt a nézők többsége sokáig nem tudja, ki honnan jött. ki kicsoda, nem érti az összefüggéseket. Szegény Jókai csóválná a fejét, ha látná a számára oly kedves Szerelem bolondjai tévé-filmet. Mást láttunk, mást hallottunk, illett volna új címmel jelezni a különbséget. A karácsony két napján vetített Szerelem bondjai (?) így sem volt érdektelen. sem haszontalan. Bepillanthattunk az önkényuralom hatalmi praktikáiba. többet tudunk történelmünkről. Végig kitartottunk a képernyő mellett, hála a rendező feszültségteremtő képességének. néhány jeles színészi alakításnak. Bizonyára sokan rájöttek arra, hogy a felvételek egy részét Kecskeméten készítették és sokaknak tetszett Farády István (Harter Elemér), a „szinkronizált” Sára Bernadette, valamint Budai László, Fekete Tibor szerepformálása. Korunkat is befolyásoló történelmi eseményeket tárt föl a kitűnő Bulgakov-műből készült A Turbin család napjai című többrészes szovjet tévéfilm. Napjaink krónikájához érdekes, és fontos adalékokat tartalmazott a Móricgáton forgatott Alapállás című dokumentumfilm. Heltai Nándor Egyszerűsítik a munkakönyvek kezelését és nyilvántartását A munkaügyi miniszter rendeleté értelmében 1978. január 1- től néhány új módszert vezetnek be a munkakönyvek kiállításában, kezelésében és nyilvántartásában. Az átlagkereset helyett ezentúl a jövőben a dolgozó személyi alapbérét, vagyis havi- vagy órabérét kell a könyvbe bejegyezni, hogy új munkahelyén ehhez igazodó bért kaphasson, s ezzel is hozzájáruljanak, hogy a vándormadarak például ne keressenek többet, mint az azonos munkakörben régóta ott dolgozó törzsgárdatagok. Az indokolatlan munkahely-változtatások csökkentését szolgálja az az intézkedés is, hogy a munkaviszony megszűnését jelző bejegyzések köre „Felmondás a dolgozó részéről" bejegyzéssel bővül. Eddig „áthelyezve”, „kilépett”, vagy „munkaviszonya megszűnt" bejegyzések voltak csak lehetségesek. Ezentúl 'tehát egyértelműen kiderül, hogy a munkaviszony a munkaadó vagy a dolgozó kezdeményezésére szűnt-e meg, s alkalmazni kell-e a dolgozó egy éven belüli többszöri kilépése esetén kötelező munkaközvetítést. Üj rendelkezés az is, hogy az eddigi hat nap helyett a jövőben 15 napig lehet foglalkoztatni dolgozókat munkakönyv nélkül, feltéve, hogy munkakönyvét kértek, és az igényléskör kapott szelvényt felmutatják. Ha nem a munkakönyv kiállításának helyén. hanem más helységben vállal valaki munkát, nem kell elutaznia a munkakönyvért, hanem kérésére azt a hatóságok vállalatához megküldik. A vállalatok a jövőben hat hónap helyett egy évig őrzik meg a dolgozók által valamilyen okból hátrahagyott munkakönyvét, az eddigiektől eltérően azonban ezekről a munkakönyvekről nem kell jelentést tenniük a Munkaügyi Minisztériumnak, csupán a szokásos jegyzőkönyvet kell róluk felvenni. A hátrahagyott munkakönyvét egy év, a jegyzőkönyvet pedig két év után semmisítik meg. (MTI) Parlamenti fenyőfaünnepség A hagyományokhoz híven 1400 kisdobos és úttörő az idén is a Parlamentben ünnepelte a karácsonyt. A kupola bejáratánál vasárnap magyar népviseleti ruhába öltözött pajtások fogadták a gyerekeket. A kis vendégek a fenyő különböző megvilágításában, fényjátékban gyönyörködhettek, majd a harsonások hívójelével kezdetét vette az ünnepség, amelynek házigazdája Gálvölgyi János volt. A sokféle vidám, szórakoztató játék és a közös éneklés után a Télapó búcsúszavával ért véget a KISZ Budapesti Bizottságának és a Magyar Úttörők Szövetsége Budapesti Elnökségének hagyományos parlamenti fenyőfaünnepsége. (MTI) Áprilisban lesz a szép magyar beszéd verseny döntője Az Oktatási Minisztérium az idei tanévben is meghirdette a szép magyar beszéd versenyt. A Kazinczyról elnevezett versenyen részt vehetnek az ország gimnáziumainak, szakközépiskoláinak és szakmunkásképző intézeteinek növendékei. Az országos döntőben, amelyet a korábbiakhoz hasonlóan Győrben. 1978. áprilisában rendeznek meg, a legjobban szereplő 15 középiskolás és 15 szakmunkástanuló nyeri el a Kazinczy-érmet és a vele járó pénzjutalmat. A Kazinczy-éremnek minden tanuló csak egyszer juthat a birtokába. (MTI) Országos orosz nyelvű szóbeli verseny Az MSZBT, a KISZ KB, valamint az Oktatási Minisztérium a korábbi évekhez hasonlóan ismét meghirdette a szakközépiskolai tanulók számára az országos orosz nyelvű szóbeli versenyt. Részt vehetnek a szakközépiskolák III. és IV., valamint a bányaipari aknászképző technikum III—IV. osztályos tanulói közül azok, akik az orosz nyelvet heti két órában tanulják és az országos középiskolai tanulmányi versenyen nem indulnak. Az iskolai szintű versenyeket január végéig, a megyei és a fővárosi versenyeket március 4- ig rendezik meg. Az országos döntő időpontja 1978. április 13. A kötelező gépjárműbiztosítás befizetési határideje: december 31 Már csak öt nap áll rendelkezésre, hogy a kötelező gépjármű-felelősségi biztosítás 1977 második félévi díját az autósok, illetve egész évi díját a motorosok befizessék. Azok a személygépkocsi-tulajdonosok, akik december 31-e után egyenlítik ki a díjat, 200 forint, a motorosok pedig 100 forint pótdíjat fizetnek. A pénzügyminiszter rendeletére — mint ismeretes — ez év elején lépett életbe a kötelező gépjármű-felelősségi biztosítás új díjfizetési rendszere, amely egyrészt csökkentette az adminisztrációt, másrészt a járműtulajdonosok számára kedvezően módosította, „bővítette” a díjfizetés határidejét. Az arra rendszeresített „díjigazoló lap"-on a járműtulajdonosok maguk tartják nyilván a díjbefizetéseket. Az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy az átállás alapjában jól sikerült, a gépjárműtulajdonosok megszokták az új befizetési módot. Az 1,3 millió járműtulajdonosnak mindössze 10 százaléka „hibázott”, töltötte ki pontatlanul, hiányosan a pénzfeladásnál a postautalványt, illetve a díjigazoló lapot. A tapasztalatok alapján kéri a biztosító, hogy a postautalványon ne felejtsék el feltüntetni a gépjármű rendszámát, amely helyett egyébként ugyancsak sokan a forgalmi engedély vagy a jogosítvány számát tüntették fel. A dijigazoló lapra is írják rá a jármű rendszámát, a forgalmi engedély számát és kiállításának időpontját, a belső oldalon pedig a befizetett díj összegét és dátumát, .a díjigazoló lapot is bélyegeztessék le befizetéskor a postán. (MTI) Önkiszolgáló? Hány önkiszolgáló élelmiszerbolt vagy ABC-áruház van az országban? A pontos válaszhoz nem szükséges komputer, de még zsebszámológép sem. Mert bár önkiszolgálónak nevezzük mindazokat az üzleteket, amelyekben szabadon emelhetünk le az állványokról árut, valójában — két budapesti és egy székesfehérvári ABC-áruházat kivéve — az élelmiszerkereskedelemben idáig csak részleges önkiszolgálást vezettek be. A sajtot, a felvágottat, a pékárut, a húst, a zöldséget, a gyümölcsöt, a hidegkonyhai készítményeket, a süteményeket mindmáig hagyományos módon, szolgálják ki. Vagyis úgy, hogy a vásárló áll a pult előtt, várja, míg rá kerül a sor, azután megvárja, míg az eladó levágja, leméri, becsomagolja és árazza a kért árut. Minél nagyobb az élelmiszer-áruház, annál több helyen várakozhatunk. külön-külön az említett, cikkekért. Mindez nem nevezhető sem korszerűnek, sem gyorsnak. sem gazdaságosnak. Hogy mégis ez a módszer, ez a félmegoldás, ez a félönkiszolgálás terjedt el az egész országban, annak elsőrendű oka, hogy az ipar egyelőre az élelmiszereknek csak egy részét szállítja fogyasztói csomagolásban. Azt sem régóta, hiszen sokan emlékszünk még arra, mikor a boltban zsákból mérték a lisztet, a cukrot, kannából a tejet, tejfölt, sőt, némely településen még ma is hasonlóképp árusítanak. A jövő azonban kétségkívül a teljes önkiszolgálásé: ezt kívánja a vevő kényelme és a keres«kedelem gazdaságossága egyaránt. Hogyan valósította meg a teljes önkiszolgálást a néhány, említett ABC-áruház? Részben a maga erejéből, részben szállítói segítségével. Egyes felvágottak és a tőkehús ipari előrecsomagolása már megkezdődött, ha kis mennyiséget is. de már fogyasztói csomagolásban is szállítanak a húsipari vállalatok. Néhány féle sajt szintén csomagolva kerül forgalomba. almát. hagymát, krumplit, déligyümölcsöt is be tudnak szerezni a boltok hálóban, kis zsákban. A többit az önkiszolgálásra intenzíven törekvő élelmiszer-áruházakban a kereskedők maguk csomagolják. Nem könnyen. Ehhez ugyanis gépeket. csomagolóanyagot, gyorsmérleget, az árat feltüntető masinát kell beszerezniük. Sőt. át kell szervezni a munkafolyamatokat, át kell rendezni az eladóteret is, és helyet kell teremteni a csomagoláshoz. A valódi önkiszolgáló boltban megváltozik az eladók feladata: az árufeltöltésre és a csomagolásra szűkül. Tulajdonképpen ez kényszermegoldás. A valódi az lesz, amikor az ipar mindent, a kenyeret éppúgy, mint a felvágottat, sajtot, fogyasztói csomagolásban szállítja. De — mint a példák bizonyítják — addig is van mód a teljes önkiszolgálás bevezetésére. Megteheti bármely bolt, ABC-áruház, amelyik nem sajnálja a pénzt az eszközök beszerzésére. a fáradtságot a munkafolyamatok átszervezésére. Kivívja ezzel a vásárlók elismerését, akik a megszokottnál gyorsabban és egyszerűbben jutnak a napi élelmiszerekhez, (g. zs.) BARÁTAINK ÉLETÉBŐL I Népművészei Vietnamban A vietnami nép a néprajzkutatók szerint azon kívül, hogy szorgalmas, művészetszerető is: fiai a legkülönfélébb művészetek tehetséges művelői. Építészetüket egykor a vallási rendeltetésű pagodák, a hajdani császári palotáknak oszlopos tornácai, csúcsos ormai, bájos kis ereszei és sárkánydíszei dicsérik. Szobrászatukra főleg az oltárok díszítésére szolgáló fa- és kőfigurák a jellemzőek. A templomok, meg az oltáraik bővelkednek történelmi személyiségek és állatok gondosan megmunkált figuráiban, ezek felületét gyakran drágakövekkel. gyönggyel és elefántcsonttal borítják be. A hatalmas, faragott sírkövek, az emlékművek ugyancsak remekbe készültek. A modern épületek szintén szépek — akármelyik európai nagyvárosnak is díszei lehetnének. Vietnam területén, az indokí- ' „nai félsziget keleti felén több kultúrát tart számon a történelem. A legrégibb a Vörös-folyó deltavidékén az ún. Dong-son kultúra, ahol a bronztárgyak kiképzése a kínai művészet hatásáról vall. Északon erősebb volt az indiai befolyás: a dong-duong-i Buddha-szobor például az indiai művészet leszármazottja. • Nagyon elterjedt Vietnamban ma is a népi jellegű iparművészet. A kerámiák, lakkok és a csontfaragványok ősidők óta követik a kínai' művesség technikáját és ornamentikáját. A kézi fonás bambuszból, nádból páratlan szépségű formákat hoz létre, éppúgy, mint a szarufaragás. Az üzletek ezreiben, illetve mozgóárusok kínálják a különféle emléktárgyakat a nagyobb vietnami városokban. A mai Vietnami Szocialista Köztársaságban helyi szövetkezetek alakultak, a népművészeti ihletésű, ősi anyagokból készült, formáiban a hagyományosat őrző, mégis továbblépő tárgyak előállítására. • Képünkön: Ba Nam Ninh tartományban a helyi kézműves szövetkezet szarufaragó részlegében. Ivóvízellátás a hegyekből Szakemberek vizsgálatai és a mindennapos tapasztalatok bizonyítják, hogy a Német Demokratikus Köztársaság vízkészletei szűkösek. Míg a természetes vízkészletekből a világ egy-egy lakosára átlag 12 ezer köbméter jut, az NDK-ban mindössze 900 köbméter az egy lakosra eső vízvagyon. A patakoknak, folyóknák, tavaknak évente mintegy 17 milliárd köbméter a vízhozama, száraz időszakban azonban gyakran csupán 6—8 milliárd. Az évi csapadék az ország területére egyenletesen elosztva mindössze 60 centiméter mély vízfelületet képezne. Ugyanakkor a vízigény rendkívüli tempóban nő. Az évi vízszükséglet 1971 és 1975 között 7.2 milliárdról 7,9 milliárd köbméterre emelkedett, 1990-ig további 150—160 százalékos növekedéssel számolnak. Ebből jelentős rész jut a háztartások vízfelhasználására. A most folyó ötéves tervidőszakban megépülő, illetve modernizálásra kerülő 750 ezer lakás magától értetődő járuléka a hideg—meleg folyó víz. A nagyvárosok. s újonnan létesült települések ellátására modern víztávvezeték-rendszert építenek ki. A Harz-hegységben például az évi csapadékátlag 1400 milliméter, ettől keletre azonban alig 500 milliméter. A különbséget az „Elbaue—Ostharz” vezeték segítségével egyenlítik ki. Távvezetéken érkezik a jó ivóvíz az Ohra völgyzáró gáttól, Tambach—Dietharztól Weimarba, Erfurtba, Jenába. Egy másik föld alatti vezetékkel töltik fel a colbitzi vízmű kútjait. Az elmúlt években a falusi ivóvízellátásra is több mint 7200 kilométer új vezetéket fektettek le. A mezőgazdasági és ipari üzemekben a víz termelőeszköz is, s jelenleg az ipar kapja a felhasznált víz 80 százalékát. Az üzemek nagy része azonban ma már úgynevezett zártkörű vízgazdálkodást alkalmaz: a használt vizet saját berendezéseikkel lehűtik, tisztítják és újra felhasználják. Korszerű öntöző- és esőztető berendezésekkel 1975- ben az ország szántóterületének egytizedét, összesen 650 ezer hektár területet öntöztek. Ez a terméseredményekben is éreztette hatását. Az őszibúza-vetések például az esőztetett területeken hektáronként két mázsával nagyobb termést adtak. A következő tervidőszakban 450—520 ezer hektárral növelik az öntözött mezőgazdasági földterületeket. (BUDAPRESS—PANORAMA) Növekszik a siklórépülés népszerűsége A szárnyakkal végzett sikló,1'epülés rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert a Szovjetunióban. Mindössze három éve annak, hogy 1974-ben Mihail Gohberg, a fizikai, matematikai tudományok doktora, vízisíző sportmester végrehajtotta a Kaukázusban levő Cseget-hegyről első siklórepülését. Jelenleg több ezren hódolnak e bátorságot és ügyességet követelő sportnak. A Szovjetunió több városában működnek olyan klubok, ahol a fiatalok tanulmányozzák a siklórepülés elméletét, technikáját és fizikailag is felkészülnek rá. • Krilatszkojéban, a szovjet fővárostól nem messze, a Moszkva folyó partján tartották a „repülő emberek” első versenyét.
