Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-25 / 304. (303.) szám

I 8 • PETŐFI NÉPE • 1977. december 25. Üzenet a Kolon-tóról O Ismerkedésünk nem volt éppen szívélyes. Tavasszal történt, jó másfél éve. Miközben már vagy égy órája kerülgettük a cuppogós, tocsogós, zsombékos nádszérüket, s fürkésztük a sej­telmes hangokat hallató rengete­get, a Radványi félszigeten meg­kértem dr. Tóth Károlyt, a Kis­kunsági Nemzeti Park igazgató­ja1 mutatná meg végre a vizet is, mert hát mégiscsak ennek a híre hozott ide. Ó bólintott, mo­solygott is, és az égre mutatva kezembe nyomta messzelátóját: szára djam már meg a nagykó­­'■'s. i most érimzlek, én is nyakat látok-e. Csak ötöt láttam, ezüstösen csillogva, kecsesen, büszkén köröznek fölöttünk, mintha csak az imént szabadul­tak volna ; természetvédelem is­­nb u tábláiról. „Előtted — iáim szét kezét Kiti.iazort; Szóval l/. a híres Kolon-tó? No, hát akkor itt is voltunk, ki lehet pipálni - fordítottam hátat a ,.minden"-nek. OA „tó" — most idézőjelbe írom. mert egyáltalán nem hasonlít arra, amit legtöbben e fogalmon értünk, teszem azt a Balatonra, a Velencei-, a Szelidi-, vagy a Fehértóra —, szóval a ..tó'.’ Izsák nagyközség nyugati határában :()fi hektárt foglal el és a hozzá tartozó rétekkel, lege­lőkkel, erdőkkel, némi szántóval együtt 272» hektáron alkotja nem­zeti parkunk V. számú egységét. A táj kialakulásában meghatáro­zó szerep jutott a valamikor er­re is folydogáló Duna-ágaknak, s a löszös, homokos, tözeges talajt vidáman mozgató északnyugati szeleknek. A vízszintingadozás mindig is nagy volt itt. Aztán, hogy jó földekhez jussanak a gaz­dák. 1927—2»-ban lecsapolták, azaz öntudatlanul halálra ítélték a tavat. A víz elfolyt, erősen megromlott a nád minősége, alig maradt hal, meggyorsult a me­der feltöltődése, a zsombékoso­­dás, és a szomszédos szőlők, gyü­mölcsösök is jóvátehetetlenül ká­rosodtak. Csak későn, a 60-as évek elején kaptak észbe a szak­emberek. de a víz megtartása napjainkban sincs teljesen meg­oldva. Az Alsó-Dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság újabban vész­­jtá^noifónak, jelölte . ki, »r-Kohm-tar vat. ' . jS?_Stíé v i I------m-----i *------tt>------8*-----j OTél van, december, súlyos havakat és alattomos kö­döket cipelő, szigorú idő. Papp László szemrehányóan vizsgálja szerelésem: „Félcipőben ide a szöcskeríkató homokba még nyá­ron sem ildomos kijönni.” Igaza volt... Kiskörösről utazott ide a kedvemért, ugyan ki mást kértem volna útitársul, mint a területke­zelőt, akinek — bár felügyelete alá tartozik még a Szelidi-tó, a tabdi égeres, a kiskőrösi szűcsi láperdő, a kéleshalmi galagonyás, a kunfehértói virginiai holdrutás és az orgoványi Kargala-mocsár — saját bevallása szerint is a Kolon-tó és környéke a legkedve­sebb. Hogy szándékomat ismeri, fö­lösleges kérdeznem: — A Kolon­­tóról nem lehet beszélni, azt lát­ni kell. — És beszél róla, és mondja, és mutatja, és én há­rom órán keresztül követem, és bámulom ezt a kedves, közvetler embert. Közben pedig azon to­rom a fejem: hogyan is adjam vissza élményeimnek legalább a töredékét az olvasónak. — Azt terjesztik róla: ma már csak egy óriási mo­csár. Hát nem így van — tilta­kozik Papp László. — Egy még egészen fel nem tárt, nyílt víz­tükör nélküli, édesvizű kis ten­ger ez, kérem, szinte egyedül­álló az országban, hat még itt a Kiskunságban .. . Olyan bogár, hal, hüllő, alga, s egyéb vegetá­ció él benne, mint sehol másutt. Másik történeti kuriózuma a vi­déknek. hogy a jégkorszak óta megőrizte ősi formáját-állapotát, ezáltal eredeti növény- és rovar­társulásait is. Túlságosan sokféle madara nincs, de ami van — fészkelők, átvonulok, énekesek, ragadozók —, azok ritkák és szá­munkra mindennél becsesebbek. A tó keleti oldalán gyönyörű vadvirágos kaszálórétekkel simul a faluhoz. A déli-délnyugati par­ton, a. kispáhi-tiboldi részen a buja vízinövényzetet és a sűrű nádat kifelé haladva fokozatosan váltják fel a zsombéksás, a re­kettyefüzesek, majd a láp- és mocsárrétek, melyeket néhol gyöngy virágos tölgyesek, kőris-, éger-, fűz- és nyírliget-erdők tar­kítanak. A tavi és réti flórát hi­hetetlen fajgazdaság jellemzi: már kora tavasszal a gólyahír kezdi, később a tündérrózsa foly­tatja, a nyár végén az orchideák 12 fajtája fejezi be a virágkarne­vált. A nyugati vízszegély meg egy természeti-művészeti alkotás! A Bikatoroknál két merőben ellen­tétes földtani képződmény talál­kozik: félelmetes feketefenyőkkel ékes, hatalmas homokbuckák és Téli túra az izsáki „mocsaraknál” • Ez az alacsony vízálláskor járható töltés keresztül­vezet a tavon. • Meghiúsult a kilátás a Bikatorok fenyőfái alatt. közvetlen mellettük-alattuk a zsombék, a láp ... De ezt már tényleg meg kell mutatnom! O Régebbi írásokban, térké­peken Kolon-tóként buk­kan fel. Testvére volt a közeli Kurjan-(ó. Különös hangzású, ti­tokzatos ősi nevek, akárcsak a Kuliér, vagy a Kargala, amely szintén vízvette világ. A nevek­hez idős emberek emlékezetében még élő, szomorkás legendák fű­ződnek. A Bikatoroknál, amely tulajdonképpen egy völgyszoros, és amely határrész a múlt század közepén Angyal Vidoré, Kecske­mét város ügyészéé volt, az a monda járja, hogy egv Damásdi János nevű gulyás az őrzésére bí­zott bika jóvoltából — annak ka­parása nyomán — egy fazék aranyra lelt. . . A tó neve különben n baskír eredetű kulim (csy^íjj.^j^tjól szár­mazik. OA vasútállomást érintve, a Matyó dűlő erdőfoltjai kö­zött haladunk a Bikatorok felé. Egy kiscsizma, vagy bakancs csakugyan elkelne... A táj fe­hér és háborítatlan, a mélyre alá­­szállt felhőbevesző barrfaság szé­lén nádvágók kínlódnak: a Hor­­tobágyról jöttek, gyenge „a ter­més”. nem nagyon éri meg. Pár száz méterrel távolabb, az eny­he domboldalakon a tóra pislog­va hasal néhány tanya. Kertje­ikben bánatos szőlőtőkék, száz éve csapolják már őket. csoda, hogy kering még valami élet vesszejükben. Gondozatlan, korcs gyümölcsös következik, gazdája Franciaországba szakadt hazánk­fia. de a nyarait itt tölti, még­hozzá sátorban, el sem lehetne kergetni. Majdnem szemközt kis csatorna visz be a tóba; itt for­gatták a Rózsa Sándor egyik je­lenetét .., A szépen helyreállított Bognár tanyához érünk, innen már csak egy ugrás a „tető", a 126 méter magas Bikatorok. A hóban nyo­mokra bukkanunk; ez őzé. azt nyúl hagyta hátra, szomszériol­­ni mentek a macskák, amazt nyilván megugrasz.totta valami . .. A kilátás elragadó — volna: ta­lán Izsák házait is látnánk, s a mac’árszigeteket is. ha tiszta len­ne a légtér ... OMit is jelent az emberek, az errefelé, s távolabb la­kók számára mostanság a Ko­lon-tó? A területkezelő megrázza a fe­jét: nagyon keveset. Az ellen­ség ejpl menedékre már nincs szükség, fürdésre alkalmatlan a víz. a halak kipusztulóban, a nád sem hiányzik már senkinek. A réteket, legelőket viszont hasz­nálják. A kirándulók a vasút melletti Selyem erdőnél nem jut­nak tovább, a soltszentimrei is­kolások a kiscsengődi részre jár­nak ki minden tavaszon. A hely­beliek a környék igazi értékeiről keveset tudnak. A turistáknak most még külön engedélyt kell kérni a látogatáshoz, hamarosan azonban jelzett úton — térké­pes és rajzos táblák, s két meg­figyelőtorony segítségével — is­merkedhetnek a környék rejtett természeti kincseivel. Varga Domokos Vizek könyve című művében írja: A nemzeti park. a szervezett, tudatos kör­nyezetvédelem végre meghozta itt is a régi bűnök — vagy mond­juk: tévedések — jóvátételét... Kutasi Ferenc Éva néni gyerekei A címzés mindössze ennyi: „Megyei tanács 13. eme­­" let 13». szoba.” S noha a szoba számában tévedett is a feladó, levele illetékes kezébe került. Általában az élet árnyékos ol­dala... Ezt, látja munkája so­rán a hivatásos pártfogó. És igyekszik jó szót, intelmet, ta­nácsot, egyszóval: kapaszkodót nyújtani a rászoruló fiatalnak. — Néha azért felcsillan a fény is. Ezt a levelet ma kaptam. A fiú, aki írta, védencem volt, de már betöltötte a 18. évét. Jól esik, hogy mégis jelentkezik, hírt ad magáról... — mondja dr. Migléczi Béláné, s hogy ol­vassam el, átnyújtja a következő levelet: — Ugye kedves — kérdi be­szélgető partnerem. akinek hangjában szeretetteljes szánal­mat érzek. Aztán megjegyzi: a pártfogói munka csakugyan ka­rácsonyi téma. A rábízottak mind-mind szerétéiért sóvárgó fiatalok. Miután elteszi az előbbi le­vélkét, további hasonló példákat, említ. Sorsokat villant fel. Első­nek Gyuriét, aki négygyerme­­kes özvegy anya legidősebb fia. A tanyai fiú 16 évesen Pestre ment dolgozni. Munkahelyén rfa­­gyobb pénzösszeg feladásával bízták meg. A villamosmegálló­ban fiatalok szólították le, s a tapasztalatlan Gyuri társaságuk­hoz szegődött. A bíróság előtt kötött ki. A rábízott több mint tízezer forintot ugyanis elvették tőle a huligánok, akiknek a ne­vét sem tudta. Az ítélet: vissza kell fizetnie a pénzt. Gyurit dr. Migléczi Béláné pártfogására bízták.' Ma, ahol édesanyja is, abban a tsz-ben dolgozik. Gépkezelői tanfolyamot végzett, 2600—3000 forintot ke­res. Lényegében ő tartja el a családot. Betöltötte a 18. évét. Nemrégiben a következőkkel zárult volt pártfogójának írt le­vele: „Nekem nincs senkim, aki­től tanácsot kérhetnék. Ha gon­dom lesz, megkereshetem-e Éva nénit?” — A pedagógus munkája ta­— Varga, akinek mindig van véleménye. így emlegetnek, mert ami a szivemen, az a számon. Ez jellemző ram — mutatja be magát Varga László, mire Magda, a felesége hozzáfűzi: — És persze a türelmjetlenség. Mit is jeleni ez. a türelmetlenség, gondolkozom el. Aztán azt sü­töm ki. hogy a megszokottnál gyorsabb életváltoztatási „képességet”. Addig ugyanis, amíg a fiatalok meg nem ismerték egymást, úgyszól­ván minden tipikus volt az. életükben, tehát semmi olyasmi nem történt velük, ami mással ne fordulna elő. Aztán egybekeltek, és expresszvonat sebességgel mindent megváltoztattak. Magda huszon­három. Laci huszonkilenc éves; a kecskeméti városközpont fűrészfo­gas épületeinek egyik új lakásában laknak, van egy új Zsigulijuk is. És: annyi OTP-részletiik, „maszek-adósságuk”, mint másoknak. Ez tehát a v a n. — Ne gondold, hogy szekérderéknyi stafírunggal kezdtünk — szögezi le rögtön az elején Magda. — Volt egy-két szoknyám, blúzom, cipőm és slussz­­passz. -Lacinak ugyanennyi. Az esküvő előtt né­hány nappal vettem fel a fizetésemet, és még tíz­ezer forintot is kértünk kölcsön a lakodalomra. — Meg az udvarunkban egy két és félszer há­rom méteres épületecske, a „kék-lak”, mi csinál­tuk. az utolsó szögig — mondja két slukk között Laci — s ahol még az. ablakkeretet is kékre fes­tettük. Az ágy, meg. a fali könyvespolc fért el benne, a szekrénynek már nem jutott hely. Magda mosolyog. — Ha négyen jöttek hozzánk, akkor hárman kint maradtak. így inkább csak aludni jártunk le, a napol általában apósomoknál töltöttük. Tamás — harmadik születésnapjai december 11-én ünnepelték — megelégeli a sok komoly be­szédet. Fény képeket hoz. elő. a padlóra telepszik, nézegeti a fotográfiákat, s közben időnként felka­cag. Emlékezés ideje: fényképszemrevétel. — A gép es gyorsíró iskola elvégzése után a Volánnal dolgoztam, de a barátnőim a Fémmun­kásnál. Rengeteget meséltek, s addig-addig. hogy átigazoltam. Egy dolgot kötöttek a lelkemre: min­denkire nézhetek „a Vargán" kívül. Hat persze ez azt jelentette, hogy senki más nem érdekelt, csak­is ő. És borzasztóan sértette a hiúságomat, hogy rám se nézett. Pedig örökösen a klubban volt. ahova én is jártam. Reggel bejött a gyárba, dél­után irány a klub. s csak esti* keveredett haza. De aztán csak összejöttünk — szilveszterkor — s ép­pen a klubban. Azonnal kiderült, hogy pontosan olyan intelmeket kapott ó is. mint en. Fél év után azt mondtam: július 22-én lesz az esküvőm. Bó­lintott. azt mondta: jó. összenéznek, cinkosan: így volt- szép volt. De az igazi „sztori” még csak most következik, — A nagy napon minden rendhagyó volt — nevet a mesélés közben is a múlton Magda. — A fodrász elfelejtette, hogy bejelentkeztem. No. mi­re a kollégája megmosta a hajamat, már alig volt fél óra az esküvőig. Busszal nem értem volna ha­za, taxi meg persze a környékén sem volt. Így hát mit tehettem, a rendőrségtől kértem segítsé­get. URH-s kocsival mentem haza. Nagy tétel iga­zolódott be: mese, hogy órákba kerül a meny­asszony felöltöztetése. Öt perc múlva indulhat­tunk... De hiába siettünk, épp akkor engedték, le a sorompót. A sofőrünk kiszállt. oilákíab'áir%" bakiéinak: esküvőre megyünk, nyissa fel. Az meg lengetett a szászlóval, a vonat megállt. Atmehet­­tünk. Hát így történt. Néhány év alatt kialakul valamiféle munka- és időbeosztás. Kérdezem is. Negyed nyolc előtt pár perccel indulnak Tomival az óvodába, fél nyolc­ra már a gyárban vannak. Négyig munka, aztán a gyerekért mennek, utána irány a szülők: le je­lentkeznek. „Az apósomról csak legekben tudok beszélni. A legjobb dajka, a legjobb szakács — sorolja Magda. — Tamásnak még most is ő a mindene. Amíg ott laktunk ő fürdette, sőt. teát is csak ő főzhetett neki. Sokszor meglátogatjuk most is a szülőket, ha csak rövid ideig is vagyunk ott." Fél hét körül kezdődik a fürdetés, majd a napi teendők, úgymint mosás-vasalás következnek. Magda szerdán „állandó ügyeletes” ekkor Laci — nem tévedés! — szabás-varrás tanfolyamra jár. „Mindig is szerettem barkácsolni, minden ilyesmi érdekel, ezért iratkoztam b* Annak idején csinál­tam már szoknyát Magdának egy régi farmerből.” Kedden és pénteken viszont Lacié az összes teen­dő: felesége gimnáziumba jár. Meg amit nem le­ft Tamás december 11-én volt hároméves. • Együtt a család. hét előre tudni: gyűlések, rendezvények. Varga László ugyanis a Fémmunkás KISZ-titkárá, meg a városi KISZ-bizottság tagja, s párttag is. Szer­számkészítő, nemrégiben lett munka verseny-fele­lős. de a szerszámait nem adta le. naponta megy a műhelybe. „Dolgozni jó!” — mondja. Magda a műszaki főmérnök közvetlen irányításával . végzi munkáját — ez strrt,'programozható mindig pon­­' tbsan. — blul- „í.j — Ki a pénzügyminiszter közületek? Tiltakoznak, egyikük sem. Azért a kiadásokat elsorolják. Laci 3300-at keres, Magda 2850-et. A lakásért havi 390 az OTP-é, 170 a vállalaté — 50 ezer forint kölcsönt adott. A bútorrészlet — még egy évig — 850, a közös költség 200, az ebéd 250, a villanyszámla — eddig csak egyszer volt még — 174 forint. 84 a gáz, 300 az óvoda. 500 a cigaretta. Ehhez hozzájön a tankolás: 1200 forint. — Igaz. hogy bőven van adósságunk — mond­ja Laci —. de legalább tudjuk, hogy miért fize­tünk. Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy éve­ken át havonta félreteszek valamennyi pénzt és úgy lesz — majd! — valamim: erre mondta az elején Magda azt, hogy türelmetlen vagyok. Bele kell vágni a dolgok közepébe! Amíg van cél. ad­dig érdemes hajtani is. S nekem — nekünk! — mindig lesz célunk, tudom. Kisebb vagy nagyobb, de cél. Azt mondom, enélkül nem ember az ember — cél: kell. S hogy ki-ki eléri-e, az javarészt raj­ta múlik. Ebben maradtunk. Ballai József nitás és nevelés. A hivatásos pártfogóé kizárólag a nevelés. Az iskolai munka sok azonnali örömöt ad. Szeptemberben be­ülnek az apróságok, karácsony­kor meg már írni tudnak. A pártfogoltak? Ahány gyerek, annyi „különleges kulcs" kell a megközelítésükhöz. Csak hosszú­hosszú hónapok után látom az eredményt. De az nagyon szép eredmény. Olyan aranyos volt például a 18 éves Zsuzsa: meg­hívott az esküvőjére. Derék fér­jet kapott. Problémás családból való kislány, anyjának élet társa elől menekülve csavargóit, sod­ródott ... Vagy Mari, aki az intézetből kikerülve dolgozik, becsülettel megállja a helyét. Nála is a családi környezet volt okolható az évekkel korábbi csavargá­saiért. Hamarosan 18 éves lesz. Legutóbbi levelében segítségemet kéri. szeretné magához venni az állami gondozásban levő négy­éves kisfiát... Ez a lány végül is azok közül való. akiket kisik­lásuk ellenére a jóra int a szü­lök rossz példája. Dr. Migléczi Béláné egyike a megyében működő hivatásos pártfogónak Munkahelye az egész kecskeméti járás. Felelős­ségteljes feladatát máris elgon­dolkoztató példák érzékeltették. Miként körvonalazható azonban pontosabban a feladata? — Alapvetően kettős célú n munkám. Egyrészt a védő-óvó felügyelet a veszélyeztetett kis­korúak felett. Ök a rendezetlen családi körülmények között élő gyerekek. Például alkoholista a szülő, vagy börtönben van. el­vált. esetleg egyéb körülmények veszélyeztetik a gyerek nevelé­sét. becsületes emberré formáló­dását. Ilven esetekben a gyám­ügyi hatóság rendelkezik sorsuk, egyebek között iskolalátogatásuk figyelemmel kíséréséről. Ebbe a csoportba tartoznak azok a 14 éven aluliak is. akik valamilyen bűncselekményt követtek el. de felelősségre nem vonhatók. A másik kategóriát azok a 18 éven aluliak alkotják, akik a törvénnyel kerültek szembe, bűncselekményt követtek el, te­hát nevelő intézetből elbocsátott, vagy bíróság által utógondozásra, pártfogolásra ítélt fiatalok. Jelen­leg huszonhat ilyen gyerekem van. Feladatom havonta mind­egyikkel találkozni, így szinte állandóan úton vagyok. A múlt hónapban egyik lányom esetében négyszer is szükségét éreztem, hogy meglátogassam a műútról mintegy három kilométerre eső tanyában... Pannival holnap a vasútkertbe, a múzeumba megyünk. A me­gyei képzőművészek téli tárla­tát nézzük, meg. Attilával a mi­nap a Megyei Művelődési Köz­pontban jártunk. Hasznosat, a szükségessel. Az ilyen kirándulá­sok jó alkalmat adnak az építő eszmecserékre — magyarázza az oly sok fiatal Éva nénije. Aztán váratlanul szenvedélyesen meg­jegyzi : — A legtöbbször nem a gye­reknek. á szülőknek kellene a felügyelet! Ott a baj forrása, s a kárvallott a gyerek. A közel­múltban Szegeden megtartott szakmai értekezleten messzeme­nően egyetértettünk ebben a kollégákkal. Nem a szülők bű­ne-e, hogy előfordulhat: este 10 órakor nincs otthon és még csak .nem is hiányzik, nem ke­resik a gyereket?! Amíg kicsi, nincs baj. Hu­szonnyolc évig iskolában tanítot­tam, tudom, a- szülők mindent megvesznek, de arra nem adnak öt percet, hogy esténként kibe­szélhesse magát a gyerek. Ez tíz­éves koráig kiváltképpen fontos. Ha addig elmulasztják meghall­gatni. 13 évesen már nem fog beszélni. Bezárkózik. Őrlődik. Más társaságot keres. Legyen in­kább egy játékkal kevesebbje, de ne nélkülözze a szeretet, a mon­danivalójára való odafigyelést, így, és csakis így ismerheti, ért­heti meg a szülő. — A jelenlegi, csaknem fél­száz pártfogoltja között van-e olyan fiatal, aki reménytelen esetnek tűnik? — Nem könnyű kérdés. Ha végig gondolom, talán négy fia­tal, aki... Ám. ha környezetük megváltozna, más közösségben nem látnám reménytelennek. — Olyan sok a jószívű ember és kollektíva! Sokan segítik a hivatásos pártfogót. Kecskemé­ten nagyszerű partnerem a Szék- és Kárpitosipari Vállalat munkaügyi osztálya. A Fémmun­kásnál szintén van fiam. Vagy a Baromfifeldolgozó Vállalattól hányszor, de hányszor rámtele­fonál Körmöcziné Erzsiké, nincs-e véletlenül egy gondjaik­ra bízandó gyermekem .. . Perny Irén Indul akis család ,, ...... : .. ... ' ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents