Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-22 / 230. (300.) szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Építőipari szemle a megyeszékhelyen PETŐFI NÉPE Horváth István látogatása a BÁCSÉP-nél Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára, tegnap Kecskemét párt- és ta­nácsi vezetőinek kíséretében látogatást tett a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál és megtekintette a BÁCSÉP kivitelezésében fo­lyó beruházásokat. A különböző építkezések­re Dörner Henrik, a vállalat igazgatója és Kókai Ferenc, a vállalati pártbizottság titká­ra kalauzolta el a megye és a város vezetőit. A 2240 vagonos gabonatárolónál Kertész Gábor, a BÁCSÉP ter­melési igazgatóhelyettese számolt be az építkezés helyzetéről. Mint mondotta, ez lesz a megye leg­nagyobb és legkorszerűbb ilyen jellegű létesítménye. Fogadóga­• Az alsó képen: szemle az új megyei kórháznál. • Horváth István és kísérete a belső szerelési munkálatokat tekinti meg az épülő új 224# vagonos gabonatárolóban, (Pásztor Zoltán (elvételei.) AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 230. szám Ára: 90 fillér 1977. december 22. csütörtök __ Jövőre: küldöttgyűlések Ülésezett a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága káderhelyzetéről, a képzési és utánpótlási tervéről beterjesztett jelentést vitatta meg tegnap ez évi utolsó ülésén első napirendként az ifjúsági szövet­ség megyei bizottsága. A testü­let Németh Ferenc első titkár elnökletével négy napirendre tű­zött kérdésben tájékozódott, il­letve döntött. Dr. Adorján Mi­hály megyei titkár volt az elő­adója annak az intézkedési terv­nek, amely az 1978. évi értékelő­vezetőségválasztó, a mozgalmi évet indító KISZ-alapszervezeti taggyűlések, valamint a KISZ- küldöttgyűlések céljait, felada­tait és időpontjait rögzíti. Mé­száros István az 1977—78 évi politikai képzés indításainak ta­pasztalatairól tájékoztatta a bi­zottságot, majd dr. Adorján Mi­hály a KISZ-szervezetek 1977 első háromnegyedévi párttag­ajánló tevékenységéről számolt be. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága ezt követően egyéb kérdésekről hozott megfelelő ha­tározatot. * A beszámoló-vezetőségválasztó taggyűlések legfontosabb politikai célja, feladata az ifjúkommu­nisták mozgósítása a KISZ IX. kongresszusa határozatainak fo­lyamatos és következetes végre­hajtására, ezzel pedig az 1978— 79-es mozgalmi év sikeres mun­kájának megalapozása. Ennek ér­dekében — összhangban a KISZ Központi Bizottságának ezzel kapcsolatos határozataival — a fiatalok maradéktalanul teljesít­sék (akcióprogramjukban meg­tett) vállalásaikat. A munka ha­tékonyságának emelésével, a mi­nőség javításával, fegyelmének erősítésével járuljanak hozzá az éves gazdasági tervek végrehaj­tásához. A beszámoló és tervező taggyűlésekkel, küldöttértekez­letekkel együtt a forradalmi if­júsági napok eseményeire és a havannai XI. Világ Ifjúsági és Diák Találkozóra is készüljenek az ifjúsági szövetség tagjai. A taggyűléseken az alapszervezetek értékeljék a KISZ-tagsággal já­ró kötelességek teljesítését, az egyes tagok személyes munkáját. A választásokkal összefüggésben a vezetőségek és testületek tag­jainak és tisztségviselőinek tevé­kenységét kell értékelni. A kö­vetkező időszak eredményes munkájának személyi feltételeit biztosítandó gondosan mérlegel­ve válasszák meg a vezető szer­veket. Február 1-e és május 15-e között kell megtartani az I. és a II. taggyűlést az alapszerveze­tekben. A második, tehát az ak­cióprogramot elfogadó gyűlés után munkahelyi, községi kül­döttgyűlések következnek. Jú­nius 4-ig a járási-városi, június 18-ig pedig a megyei küldöttér­tekezlet is összeül. Az első taggyűléseken két na­pirendi pontot tárgyalnak meg az ifjúkommunisták, az 1974. áp­rilisi KISZ KB határozatnak megfelelően. Elsőként a vezető­ség számol be az akcióprogram végrehajtásáról, értékeli a ta­gok munkáját, majd az új veze­tőséget és a felsőbb szintű kül­döttgyűlésen részt vevő küldötte­ket választják meg. A második taggyűlésen az 1978—79 évi fel­adatokat határozzák meg, közös­ségi megbízatássá emelik az egyéni vállalásokat, majd ki-ki megkapja az új tagsági igazolvá­nyát. Lényegében ilyen felépítésűek a munkahelyi, tanintézeti kül­döttgyűlések programjai is. A községi, illetve ennél magasabb szintű küldöttértekezleteken a bizottságok a KISZ IX. kongresz­­szusa óta végzett munka főbb tapasztalatairól számolnak be, és számot adnak tevékenységükről a pénzügyi ellenőrző bizottságok is. Minden gyűlésen új bizottsá­got választanak, A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága által megtárgyalt és jóváhagyott intézkedési terv ké­ri a párt szerveit és szervezeteit, hogy segítsék a KlSZ-szerveze­­tek felkészülését a taggyűlésekre, egyebek közt azzal is, hogy érté­keljék a fiatalok munkáját, illet­ve adjanak a cselekvési prog­ramjaikban több feladatot a KlSZ-szervezeteknek. B. J. Több zöldség, gyümölcs a kiskertekből A Hazafias Népfront megyei Kertbarátok Társa­dalmi Szövetsége rövid egy esztendős működési múltra tekinthet vissza. A tavaly március óta el­telt időszak eredményei is tanúsítják azonban, hogy a szövetség céltudatos munkát végzett, s koordináló szerepével még nagyobb lendületet vett a kertbarát mozgalom. Így jutottunk el odáig, hogy Bács-Kis­kun megyében — úgymond szervezetten — több mint ezerötszázan foglalkoznak ma már kiskert­­gazdálkodással. Több mint 30 szakcsoport működik az ÁFESZ-ek keretében és a szép számú kertbarát kör között egyre nagyobb hírnévnek örvendenek az olyanok, mint a bajai és kecskeméti. A kertbarát mozgalom erejét elsősorban az tükrözi, hogy a kis­kerttulajdonosok családi szükség­leteiken felül mind nagyobb ter­ménymennyiséggel tudnak hozzá­járulni a lakosság ellátásához. Ebben az évben például az ÁFÉSZ telepeken 4600 vagonon felüli zöldséget, gyümölcsöt vá­sároltak fel a kiskertes termelők­től — zömmel paprikát, paradi­csomot, újburgonyát, illetve megy­­gyet, cseresznyét, szilvát, barac­kot. A mennyiség növekedésén túl a termények minőségére is egy­re többet adnak a háztáji s hob­­by-kerttulajdonosok. Az ilyen irányú fejlődést jelzi, hogy már kiállításokat is lehetett szervez­ni a kiskertes termények bemu­tatására. Szép számú kiállító vit­te el legszebb zöldségjét, gyümöl­csét a Kiskőrösön, majd Kecs­keméten rendezett kiállításra, és a Nagykőrösön sorra került or­szágos bemutatón 3 szakcsoport képviselte méltóképp a megye kiskertes termelőit. A szövetség, legutóbbi ülésén számot vetett eddigi munkássá­gával, illetve megbeszélte 1978. évi programját. Egyik megálla­pításuk az volt, hogy a kiskertes termelés fajtaigénye nem minden esetben találkozik a nagyüzemi termelés fajtaigényével. Arra tö­rekedjenek tehát a kiskerttulaj­donosok, hogy ne termeljenek mindenáron jonatán meg star­­king almát, amit a nagyüzem is bőséggel „előteremt’’, hanem inkább a nagy kézimunka-igényes • Nagy forgalmat bonyolít a halasi gazdabolt. (P. Z.) gyümölcsök — bogyósok, csont­héjasok — termesztését szorgal­mazzák mindertekelőtt. Olyanokét tehát, melyek termelésére az amúgy is munkaerőgondokkal küzdő nagyüzemeknek nincs mód­juk. Igen jó piaca van hosszú évek óta például a meggynek. Mi­vel az úgynevezett szórványgyü­mölcsösök — az idős termelők tá­vozásával — egyre-másra gazdát­lanul maradnak, nemcsak meggy­ből, hanem a valamikor éppen bősége miatt „közönséges” gyü­mölcsként számontartott szilvából is egyre kevesebb található már a piacon. Etéren is van pótolni való — amire a kiskertek igen alkalmasak. A termelési kedv növekedésére vall a szakkönyvek iránti igény és érdeklődés fokozódása. Fontos azonban, hogy — amint ezt a Kertbarátok Társadalmi Szövet­sége egyik ülésén a résztvevők elmondták a Mezőgazdasági Könyvkiadó főszerkesztőjének — közérthetően fogalmazott szak­könyvek álljanak a kertbarátok rendelkezésére. Szó volt ezen az alig egy esz­tendei munkát számbavevő ülé­sen arról is, hogy a sok felvetés ellenére — továbbra is hiány van kis kiszerelésű — kisebb súlyú­ratjába közúton és vasúton egya­ránt lehet majd szállítani a gabo­nát, ugyanis iparvágányt is épí­tenek. A tárolóban már a belső szerelések folynak, s a jövő év júniusában adják át rendelteté­sének. Az épülő új megyei kórház volt a látogatás második állomá­sa, ahol Andrási Ákos főmérnök' jelentette, hogy az idén — a ter­vezett ütemnek megfelelően —106 millió forint értékű munkát vé­geznek el. A jövő évi ütem tel­jesítésének sem lesz akadálya. 1978-ban már a rész határidők betartását is biztosítják, ilymó­­don egy NDK-beli cég megkezd­heti a mosoda szerelését, s az országos szakipari vállalat részé­re ugyancsak munkatérületet kí­vánnak nyújtani. A megyei első titkár megálla­pította, hogy az építkezés lénye­gesen jobban halad, mint az a kerítésen kívülről látszik. Kér­déseket tett fel az alvállalkozók­kal való együttműködésre, az anyagellátásra és az import anya­gok, berendezések beszerzésére vonatkozóan. Helyeselte a válla­latnak azt a törekvéséi, hogy egyes — a munkákba nehezen be­vonható alvállakozók — fokoza­tos kiiktatására saját szakmun­kásokat képez. Tánczos József főépítésvezető a szééhenyivárosi óvoda befejező szakipari munkáiról adott számot. Horváth Istvánnak arra a kér­désére — hogyan lehet meggyor­sítani az ilyen jellegű létesítmé­nyek kivitelezését — elmondta, hogy a vállalat a HAJDÜVAZ­­(Folytatás a 2. oldalon.) SZOCIALISTA MUNKAVERSENY A TERVEK SIKERÉÉRT Két kecskeméti gyár dolgozóinak felajánlása A Láng Gépgyárban kedden megtartott munkásgyűlésen kapott szárnyra a fővárosi dolgozók munkaverseny felhívása. A jövő évi feladatok minél teljesebb megvalósítására mozgó­sító programhoz már a felhívást követő napon több kecske­méti üzem kollektívája csatlakozott. Elsőként a Zománcipari Művek gyára dolgozóinak felajánlásáról értesültünk. A LAMPART ZIM kecskemé­ti gyárának dolgozói tegnap dél­előtt minden üzemrészben mun­kásgyűlést tartottak. A gyűlése­ken megtárgyalták a SZOT és a KISZ KB közelmúltban megfo­galmazott állásfoglalásán alapu­ló, december 20-i Láng gépgyári munkaverseny felhívást. A gyárban ez évben igen szé­leskörben bontakozott ki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére szer­vezett munkaverseny és jelentős eredmények elérését segítette elő. A dolgozók a munkásgyűléseken úgy határoztak, hogy csatlakoz­nak a fővárosi kezdeményezés­hez, s 1978-ban töretlen lendü­lettel folytatják a munkaversenyt az éves terv, valamint az V. öt­éves terv célkitűzéseinek megva­lósításáért. Jövő évi munkájukban a mi­nőség javítását és a hatékonyság növelését helyezik előtérbe, en­nek megfelelően állítják össze vál­lalásaikat a brigádok. Továbbra is fontos feladatuknak tekintik az anyag- és energiamegtakarítást, a költségek csökkentését, a munka­erővel való takarékos gazdálko­dást és a munkaidő teljes kihasz­nálását. i„ A következő évre szóló munka­verseny felajánlások meghatároz­zák a kollektíva társadalmi cél­kitűzéseit, a dolgozók általános, valamint szakmai és politikai műveltségének gyarapítására irá­nyuló feladatokat is. A ZIM kecskeméti gyárának kollektívája egyben felhívja a város valamennyi vállalatának dolgozóit, hogy velük együtt csat­lakozzanak a december 20-i fel­híváshoz, s a szocialista munka­verseny erejével segítsék elő vál­lalatuk éves tervének teljesítését, a népgazdaság céljainak valóra­­váltását, teremtsék meg az élet­­színvonal további növelésének minél jobb feltételeit. A kollektí­í va meggyőződése, hogy a szocia­lista munkaverseny 1978-ban, az ideihez hasonlóan hozzájárulhat e célkitűzések teljesítéséhez. TEGNAP DÉLBEN munkás­gyűlést tartottak a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalatnál is, amelyen a szocialista brigádveze­tőkön kívül résztvettek a gazda­sági, párt- és szakszervezeti ve­zetők is. A gyár párttitkára is­mertette a gyűlés résztvevőivel a SZOT és a KISZ KB közös ál­lásfoglalását a szocialista mun­kaverseny és 1978. évi folytatásá­ról. Ezután L. Tóth Györgyné, a csomagoló üzem brigádvezetője felhívással fordult a vállalat szo­cialista közösségei felé, hogy te­gyenek felajánlásokat az 1978. évi terv teljesítésének elősegítésére. A tanácskozáson megfogalmaz­ták, hogy a gyár szocialista bri­gádjai mit vállalnak a növekvő feladatok teljesítése érdekében. Felajánlották 1978-ra a techno­lógiai fegyelem betartását, az áru minőségének további jhvítását, a munka- és üzemszervezés tökéle­tesítését, a hatékonyság növelé­sét, az export-termelés fokozását, továbbá a segédanyagokkal való takarékoskodást. Zs. A. - A. T. S. A családiház-építés anyagellátásáról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága csomagú — növényvédő szerek­ből. Sok kifogás merül fel a ké­ziszerszámok minőségével szem­ben is. A Hazafias Népfront megyei Kertbarátok Társadalmi Szövet­sége 1978. évi' tervei közt szere­pel, hogy a jövő harmadik ne­gyedévben „Kertbarátok és Kis­­állattenyésztők”-re bővül a szö­vetség, minthogy a galamb- és nyúltenyésztők tábora is szépen gyarapodik. Felvették a program­ba — többek közt —, hogy a nyár folyamán kertészeti tanfo­lyamot szerveznek a kertbarát kö­rök és szakcsoportok vezetői ré­szére. Ezzel közvetlenül és köz­vetve is elősegítik, hogy a kert­barát mozgalomba aktív terme­lőként bekapcsolódó üzemi mun­kások, illetve új kiskerttulajdono­sok szakszerűen láthassanak hoz­zá kertjük hasznosításához. Természetesen a szorosan vett szakmai előadásokon túl sor ke­rül ismeretbővítő tájékoztatókra jogi kérdésekről is. Mivel eddig is tapasztalható volt a kiállítá­sokon való részvétel — s az ered­ményes szereplést kísérő erkölcsi elismerés — ösztönző hatása —, ilyeneket — legalább két ízben, Baján és Kecskeméten — 1978- ban is rendeznek. T. I. A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap megtartott ülé­sén az Alföldi Tüzép Vállalat munkáját tűzte napirendre, kü­lönös tekintettel a családiház­építés anyagellátására. A három megye területén működő Bács- Kiskun, Békés és Csongrád me­gyét ellátó Alföldi Tüzép Válla­lat központja, mint ismerétes, Kecskeméten van, Szegeden és Békéscsabán megyei kirendeltsé­gek működnek. A kiterjedt háló­zattal és tevékenységi körrel rendelkező vállalat áruforgalma évről évre növekszik, bár tevé­kenysége — ez a munkájukat elemző beszámolóból is kiderült — csöppet sem gondmentes. Vo­natkozik ez a végrehajtó bizott­ság által vizsgált anyagfélesé­gek forgalmára is. A magánerős és ezen belül a családiház-építések aránya, s az építőanyag-forgalom is 1976-ban elmaradt a tervezettől. A Bács- Kiskun megyei telepek forgal­mára 1977-ben már kisebb fel­lendülés volt a jellemző, s a felmérések alapján ezzel számol­nak 1978-ban is. Az ellátás meny­­nyiségben és választékban is ki­egyensúlyozottabb volt, mint ko­rábban; a hiánycikkek köre a minimálisra szűkült. Ezt segítik elő egyébként az építőanyag-ipari vállalatokkal kötött szocialista szerződések. Az általában kedvező ellátási helyzethez azonban átmeneti za­varok is társultak. Cementből például a felhasználási szezon­ban időszakos hiányok keletkez­tek, szezon után pedig a megnö­vekedett készletek tárolása oko­zott gondot. Visszatérő nehézsé­gek vannak a kavicsellátásban, időnként akadozik a fenyő-fű­részáru, s bizonyos vasbetonge­­renda-féleségek szállítása. Mindhárom megyében, a tele­pülésszerkezetből adódóan, vál­tozatlanul nagy jelentősége van — az országosnál is magasabb arányú — családiház-építésnek, ami meghatározza a vállalat ilyen irányú üzletpolitikáját. Az anyagellátásra ennek megfelelő súllyal készülnek fel. Ahhoz azonban, hogy az építkezők idő­ben, megfelelő választékban, mé­retben és minőségben juthassa­nak a kívánt építőanyaghoz, még sokat kell tenni. Szükség van többek között a magántervezők és a vállalat közötti jobb infor­mációcserére, hogy a körszerű tervek és építőanyagok alkalma­zása elterjedtebbé váljon, a ke­reslet és az építőanyag-ipari ter­melése közötti jó összhang lét­rejöjjön. A vállálat több állandó bemutatótermet hoz létre, tájé­koztató előadásokat rendez az új cikkek népszerűsítésére, bőví­teni kívánja a szolgáltatást. a házhoz szállítást a központosított telepekről. 1978-ban megkezdik a kiskőrösi telep bázistelephellyé fejlesztését. A végrehajtó bizottság az egyenletesebb ellátás érdekében — az igen élénk vita után — több javaslattal élt. Javítaná az ellátást, ha a Tüzép csökkentené a cementárunál a nem ütemesen1 érkező import arányát, melyre vonatkozóan a minisztérium je­lenlevő képviselője tájékoztató jelleggel, kedvezően nyilatkozott. Szükség van a tanácsi szervek és az építőanyag-kereskedelem kapcsolatának továbbfejlesztésé­re is, különösen a korszerű építé­si anyagok felhasználása érdeké­ben. A szolgáltatások fejlesztése mellett jogos igény a vásárlók részéről, hogy a Tüzép-telepeken javuljanak a kiszolgálás körül­ményei, egyáltalán a szolgálta­tás kulturáltsága. A végrehajtó bizottság elisme­réssel nyugtázta az Alföldi Tü­zép Vállalat eddigi tevékenységét, és számos konkrét kérdésben se­gítségét • ajánlotta fel a felmerült hiányosságok leküzdéséhez. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ez évi utolsó ülése bejelentések jóváhagyásával ért

Next

/
Thumbnails
Contents