Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-13 / 267. szám

1977. november 13. • PETŐFI NÉPE • 3 A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI: HkWMSZÁZEZER MŰVELETET VÉGEZ MÁSODPERCEKKÉNT > ' ' : Bács-Kiskun háromnegyedéves gazdasági fejlődése (Folytatás az l. oldalról.) A lakosság életkörülményei Az életszínvonal fontosabb té­nyezői — az előző évi mérséklő­dés után — ismét gyorsabban emelkedtek. A teljes munkaidő­ben foglalkoztatottak havi átlag­bére az év első kilenc hónapjá­ban 10 százalékkal emelkedett a kivitelező építőiparban. Több, mint 9 százalékkal nőttek az át­lagbérek — a központi bérintéz­kedések, műszakpótlék stb nyo­mán — az iparban és a közleke­désben, a többi ágazatban pedig 7—8 százalékkal. Emelkedtek a mezőgazdaság­ból származó jövedelmek. A tsz- tagok munkadíja mintegy 12 szá­zalékkal volt több, az alkalma­zottak munkabére 2 százalékkal növekedett. A három napon túl gyógyuló üzemi balesetek száma a külön­böző ágazatokban — az építő­ipar és a vízgazdálkodás kivé­telével — csökkent. Mindemellett az idén is a mező- és erdőgaz­dálkodásban szenvedtek legtöb­ben (1740-en) üzemi balesetet. Gyógyulásuk átlagosan 20—28 munkanapot vett igénybe. A leg­utóbbi egy év alatt összesen 27 ezerrel csökkent a táppénzen töltött napok száma. 1977. szeptemberében a megye középiskoláiban 2130 tanuló kezd­te meg tanulmányait ami megkö­zelítően azonos az előző évivel. A középiskolai tanulóifjúság össz- létszáma megközelíti a nyolcez­ret, mely mintegy négyszázzal kevesebb az 1976. évinél. Míg az összes középiskolás 54 százaléka tanul gimnáziumban, addig az elsőéveseknél ez az arány 51 százalék. Megváltozott a szakkö­zépiskolai tanulók iskolatípuson­kénti összetétele. Mintegy 8—10 százalékkal csökkent az előző A takarékbetét-állomány a ne­gyedév végjjn közel 5,5 milliárd forint volt; 9 százalékkal több, mint az év elején. A lakossági hitelkereslet növekedési üteme ez évben is meghaladta a betéte­két. Az év elejinél 16 százalék­kal nagyobb, mintegy 3.6 mil­liárd forintos hitelállomány már közel kétharmada a betétállo­mánynak. Ennek egyik oka. hogy folyamatosan bővült a nagyössze­gű, hosszúlejáratú, lakással és ingatlannal kapcsolatos kölcsönök aránya. Az első kilenc hónapban a me­gye kiskereskedelme több. mint 9,5 milliárd forint forgalmat bo­nyolított le, 12 százalékkal töb­bet az egy évvel korábbinál. A tartós fogyasztási cikkek közül több. mint 20 százalékkal nőtt az automata mosógépek. villany­kályhák. villanybojlerek, sze­mélygépkocsik, a hordozható, va­lamint a szirtes televíziók, mag­netofonok, írógépek és a varró­gépek kereskedelmi forgalma. évhez képest a közgazdasági és kereske del mi szaktó izéi »iskolákban tanulok száma, ezzel szemben emelkedett az egészségügyi és óvónői képzésben részesülők ará­nya. A lányok túlnyomó többsége továbbra is a közgazdasági, a kereskedelmi és az egészségügyi pályák iránt érdeklődik. Arányuk ezekben az Iskolákban megha­ladja a négyötödöt. Nem éri el a 7 százalékot a részarányuk az ipari, és alig haladja meg az egynegyedet a mezőgazdasági szakközépis kolá k ban. Több lakás épült A kivitelező ipar lakásépítő te­vékenysége meggyorsult, ami a házgyári technológia fokozottabb alkalmazásának erdeménye. Há­romnegyedév alatt csaknem két­ezer új lakás építését kezdték el, 13 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Közben 1237 la­kást adtak át, ami 398-cal ha­ladta meg a tavalyit. Az átadások üteme megfelelő volt. A hárotn állami vállalat (BÁCSÉP, ÉPSZER, és a Kiskun­halasi Építőipari Vállalati az idén átadásra összesen 1726 la­kást vállalt. Ennek 55 százalékát teljesítették a harmadik negyed­év végéig. (1976-ban az egész évi előirányzatnak csali 42 száza­léka valósult meg 9 hónap alatt.) A megye közúti gépjármű-ál­lománya 1976 végén — a korábbi éveknél mérsékeltebb gyarapodás mellett is — meghaladta a 74 ezret amelynek fele személygép­kocsi, további harmada motorke­rékpár volt, A közúti tömegközlekedést a megyei Volán vállalat jelenleg 294 autóbusszal végzi. A járato­kat. szeptember végéig csaknem 36 millió utas vette igénybe, és ebből mintegy 21 milliós forgal­mat. a helyi járatok bonyolítot­tak. A járműállomány gyarapo­dása következtében a zsúfoltság mérséklődött: a jelenlegi 38 szá­zalékos átlagos férőhely-kihasz­nálás 5 százalékkal kevesebb a két évvel ezelőttinél. A távolsá­gi járatokon az átlagos utazási távolság 20 kilométer körüli. A tehergépkocsik összesen 3,4 mil­lió tonna árut szállítottak, átla­gosan 22 kilométer távolságra, kihasználtságuk 54 százalékos volt. Ebben az évben sajnálatos mó­don az országos átlagnál is na­gyobb mértékben emelkedett a közúti közlekedési balesetek szá­ma. Az év első hét hónapjában 631 közlekedési baleset történt a megye közútjain, 17 százalékkal több az előző évinél. Hasonló arányban emelkedett az áldoza­tok száma is. A balesetet köve­tő két napon belül 51 ember vesztette életét; 859-en könnyebb, vagy súlyosabb sérülést szenved­tek, és közülük még 17 súlyosan sérült halt meg a szerencsétlen­séget követő harminc napon be­lül. JúLius végéig az összes sze- mélysérüléses közúti baleset több. mint 19 százaléka alkohol- fogyasztás miatt következett be. Egészségügy - oktatás MÓDOSÍTOTT MINISZTERTANÁCSI HATÁROZAT A nyereség nyolc százalékát kell tartalékalapba helyezni A Magyar Közlöny 79. számá­ban megjelent a mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló minisztertanácsi határozat módosítása. A határozat szerint a termelőszövetkezetek az adózott nyereség 4 százaléka helyett ezen­túl 8 százalékot kötelesek a tar­talékalapba helyezni. Az intézke­dés a tsz-ek gazdálkodási bizton­ságának növelését szolgálja, mi­után a megnövelt tartalékalap lehetőséget ad a kedvezőtlen évekből adódó pénzügyi hiányok rendezésére, valamint az előző évben elért jövedelemszint tar­tására, illetve legfeljebb 2 száza­lékkal való növelésére. Ily módon a mezőgazdasági termelés jellegé­ből adódó termésingadozások pénzügyi hatása mérsékelhető. A termelőszövetkezetek III. kongresszusa állásfoglalásának megfelelően a határozat intézke­dik arról, hogy a tsz-ek kölcsö­nös támogatási alapjának pénz­forrásai bővüljenek azzal. hogy a gazdaságok az alap javára befi­zethetik az évente képzett és a jelenlegi rendelettel felemelt tar­talékalap 25 százalékát. A meg­növelt alapból a gazdaságok nem­csak egy-egy kedvezőtlen év ha­tásait ellensúlyozhatják. hanem lehetőség van a tagszövetkezetek fejlesztésének finanszírozására is. A tartalékalappal kapcsolatos ha­tározatot már az 1977. évi zár­számadás során alkalmazni kell. A határozat kimondja, hogy a gépbeszerzési támogatásban része­sülő gépek és technológiai beren­dezések egyes meghatározott al­katrészeihez az eddigi 34 helyett 24 százalékos támogatás adható. A minisztertanácsi határozat 1978. január 1-vel lép életbe. (MTI) Félix C 256 Félix rendkívül okos és nagytudású, de na­gyon igényes. Jellemző rá, hogy valóságos pa­lotában lakik. Szobájában — ahonnan ki sem mozdul — abszolút tisztaságot és egyenletes hőmérsékletű levegőt követel. Ilyen körül­mények között viszont másodpercenként 300 ezer számszaki műveletet is képes elvégezni. Ember ilyen gyorsaságra képtelen, csakhogy a teljes nevén a Félix C 256, — egy számító­gép. Romániából érkezett hozzánk a Számí­tástechnikai Ügyvitelszervező Vállalat alig egy hónapja elkészült új kecskeméti számító- központjába. • Horváth Kati vezető operátor a ZÖLDÉRT Vál­lalat értékesítési adatainak feldolgozását indítja. Fiatal az. intézmény, mégis — korunk mércéjével mérve — ho.sz- s/.ú. mozgalmas múltja van. Tör­ténete még a hatvanas évek vé­gén kezdődött, amikor Kecskemé­ten néhány számítástechnikától ..megfertőzött" ember foglalkozni kezdett azzal a gondolattal, hogy a számítógépeket Bács-Kiskun gazdasági élete sem nélkülözheti már sokáig, s ennek hangot ad­tak lapunkban, a Petőfi Népé­ben is. A hetvenes évek elején már a megyei pártbizottság is foglalkozott az üggyel és kezde­ményezésére a MTESZ elnökség közvetlen irányítása alatt meg­alakult a megyei számítástechni­kai bizottság. Ez a szerv célul tűzte ki. hogy felkelti az igényt a számitógépes adatfeldolgozás iránt, s felméri, mely' vállalatok­ra, intézményekre lehet számíta­ni ilyen tekintetben. A lelkes tagokból álló bizott­ság eredményesen dolgozott, s ennek köszönhető, hogy a Szá­mítástechnikai Ügyvitelszervező Vállalat (SZÜV) az országos prog­ramtól eltérően tíz évvel köráb-. ban határozta el kecskeméti szá­mítóközpontjának létrehozását. 1974-ben írta alá a megyei tanács elnöke és a SZÜV igazgatója az erre vonatkozó megállapodást. Ennek alapján a megyei tanács az építési költségekkel, a városi tanács telekkel, a SZÜV pedig a nagy értékű berendezéseikkel já­rult hozzá a létesítmény meg­valósításához. Eddig minden rendben, gyorsan haladt, az építőipar viszont nem tudta tartani az 1976. novembe­rére kitűzött átadási határidőt. Ez azért okozott nagy gondokat, mert az adatokat feldolgoztató vállala­tok mindig csak az év első mun­kanapján térhetnek át a számító­9 Késmárki Mátyás termelési osz­tályvezető, Kovács Ferenc mű­szaki vezető. Székely Dénesné operátor a feldolgozási ütemet ellenőrzi. gépes adminisztrációra, évközben már nem tehetik. Ugyanakkor a kecskeméti számítóközpont 197j végén hatvanöt fiatal dolgozót fel­vett, s megkezdte elméleti és gya­korlati kiképzésüket. 1977. janu­ár 1-én azonban az említett okok miatt nem tudták megkezdeni a munkát, pedig megrendelésekkel bőven el voltak látva. Feldolgozásra várt a megye öt legnagyobb állami gazdasága, a MEZŐGÉP Vállalat, a Középma­gyarországi Pincegazdaság, az AFIT váci gyáregysége által be­küldött töméntelen adat. Közben olyan újabb megrendelők kopog­tattak. mint a ZÖLDÉRT, a ga­bonafeldolgozó, a húsipari válla­lati Valamennyien jelentős belső ügyvitel-átszervezéssel álltak át a gépi adatfeldolgozásra. — Visszacsinálni már semmit nem lehetett — emlékezik Leitner László, a SZÜV Kecskeméti Szá­mítóközpontjának igazgatója. — Azért, hogy szerződésben vállalt kötelezettségeinknek eleget tehes­sünk, dolgozóink minden hajnal­ban útnak indultak autóbuszon, vonaton, táskájukban a feldol­gozásra váró anyaggal. Budapest­re. Szombathelyre, Székesfehér­várra, s az ország más-más váro­saiba utaztak, ahol éppen volt a már működő számítóközpontok - ban szabad kapacitás. — Nagyon fárasztó volt, de si­került kielégíteni és ezen keresz­tül megtartani megrendelőinket. Július végéig tartott ez az álla­pot. amikoris megkezdhette pró­baüzemelését a mi Félix C 256 számítógépünk, Ma már 300 ezer műveletet végez másodpercen­ként. sornyomtatója pedig 1200 sort ír percenként. Kiszolgálását 1600 dolgozónk végzi. Valameny- nyien fiatalok, az átlag életkor 9 A SZÜV kecskeméti számító- központjában Székely Dénesné szalagot cserél a Félix C 256 mágnesszalag egységében. (Tóth Sándor felvételei.) nálunk 24 év. Félix egyébként nagyon sokoldalú. Az AFIT-nak anyagelszámolást, a ZÖLDÉRT- nek. a húsipari vállalatnak érté­kesítési elszámolást, számlázást végez. Előkészítés alatt van az Alföldi Cipőgyár, a Zománcipari Művek kecskeméti gyára, a Kecskeméti Konzervgyár, a vízmű vállalat, a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat, a Kecskeméti Városi Ta­nács, az AGROKER, az Alföldi TÜZÉP Vállalat, a megyei tanács, az OTP, a KSH, sőt Békés me­gyéből a Kondorosi Tsz adatfel­dolgozása is. S hogy . mennyire változatosak az igények, a Kecs­keméti Konzervgyár például kí­sérletként a termelési utókalkulá­ció számítógépes megoldásával is megbízott bennünket. Ez már lé­nyegében az első lépést jelenti a számítógépes termelésirányítás bevezetéséhez. Egy másik érde­kesség; a megyei kórháznak fel­mérést készítünk a gyógyszergaz­dálkodásról, elvégezzük a lázla- pak feldolgozását, a betegellátás költségszámítását. Ezek után magam is nagyon kíváncsi lettem Félixre, alig vár­tam a találkozást. A különböző helyiségekben nagy figyelemmel dolgoztak az adatrögzítő és a kontrolos gépeken, s készítették a lyukkártyákat. A gép ugyanis- nem fogadja el a téves adatokat és kérlelhetetlenül, nyomban ki­írja azokat a hibalistára. Ö ma­ga ott terpeszkedik a legnagyobb teremben. Conzol írógéppel adják meg számára a feldolgozáshoz szükséges információkat, ugyan­akkor erre jelzi vissza a számí­tógép az üzeneteit az operátor ré­szére. Kéri, hogy a szalagot me­lyik egységre tegyék fel. Ha hi­baüzenetet ad ki, akkor leáll, s kiírja a hiba jellegét is. Csak akkor indul újra, ha a téves ada­tot kiigazították. Félix nem lesz sokáig egyedül. Az idén — ami nem teljes év — munkabírása még alig van ki­használva. Jövőre azonban már ötven, 1979-ben pedig hetven szá­zalékra lesz lekötve kapacitása. 1980-ban pedig már újabb számí­tógép beállítására is szükség lesz. Egyre több vállalat, gazdaság, in­tézmény kapcsolódik be ugyanis a számítógépes adatfeldolgozásiba, a régi megrendelők pedig újabb és újabb adminisztrációs, gazdál­kodási és műszaki számítások el­végzésének igényével lépnek fel. A megye gazdasági életének fej­lődésével ez elkerülhetetlen köve­telménnyé válik. Nagy Ottó 9 Éjfél után — egy óra tájban — „hitelesítésként” az aláírás is rá­kerül a műre: „Évinek — a Kossuth brigád”. (Tóth Sándor felvétele.) — Hol tartanak a betonozás­sal? — Ma este megyünk utoljára. Nyölc-fcilenc méternyi darab van már hátra — csak. Aztán kész. A negyedperces „párbeszéd­ben” semmi különös nem vol­na, ha a kérdésre válaszoló — mondjuk egy építőmunkás. Ám aki felel: tisztviselőnő, Vi_ rágh Gellértné poggyászpénztá­ros. A rövid felvilágosítást a kecskeméti személyszállítási szo­cialista brigád képviseletében adja. A tizennyolc tagú Kossuth brigád kétharmadrészben nő. Hat férfitársukkal ők vállalkoz­tak nemrég arra a bizonyos „be­tonozó” munkára. A személy- pénztár, a málházó és az infor­máció alkalmazottai. A betonjárda-építő társadalmi munka azzal kezdődött, hogy Mészáros Marika árupénztáros október 13-án, csütörtökön dél­után egy felhívásra lett figyelmes a Petőfi rádió ifjúsági műsorá­nak hallgatása közben. Az ütöt­te meg a fülét elsősorban, hogy egy kecskeméti járásképtelen kis­lány kér segítséget KlSZ-szerve- zetektől, szocialista brigádoktól. Pár percen belül mór telefo­nált kolleganőjének, Virágh Gel- lértnének. — Most hallottam az Ifjúsági Rádió „Segíthetünk?” című mű­sorából. Egy kecskeméti kis­lány ... — És mondta, ameny- nyit megtudott,Jelentkezzünk, írjunk a rádiónak, hogy a mi brigádunk kész segíteni. — A távirat még gyorsabb lesz. Ment is a sürgöny, jött is a válasz postafordultával a rádió­tól. Köszönik, s örülnek a gyors jelentkezésnek. A segítségkérő kislány neve Varga Éva, lakik Kecskeméten, Dankó utca 35. alatt. A kapcsolat felvételéről — esetleg majd a munka elvégzésé­ről kérik értesítésüket. Most már csak az ismerkedés volt hátra, s annak tisztázása, mi is legyen az a segítség? Október 20-án délután Virágh Gellértné, Sulyák Rozália, Borsi Klára és Mészáros Mária virág­gal, csokoládéval a kezében kö­szöntött be Virágékhoz. Vasalt, kapcsokkal felszerelt otthoni szé­kéhez szögezve csodálkozott rá­juk a 22 éves. helyes lányka. Aki — mikor megtudta, mi já­ratban vannak, csak hosszú-hosz- szú pillanatok múlva volt képes megszólalni. — Ne haragudjanak, de... hadd térjek magamhoz... Alig jön hang a számra... Egy női brigád segít rajtam... Vannak köztünk férfiak is... A hangulat hamar oldódott. Előkerül egy régi fénykép. Pici lány les kíváncsian, mi is az a furcsa, aminek a nézésére biz­tatják. — Ez az utolsó felvétel, ame­lyen saját lábamon állók. Egy­éves voltam... Aztán a paralizis ledöntötte. De hallatlan akaraterővel, élet- szeretettel szállt szembe a rá­mért csapással. Tanult, olvasott, érdeklődött, s ami igazat, szépet, jót be lehetett gyűjteni a világi ról, az emberektől, — megszerez,- te. Sokkal-sokkal többet, mint amennyit kézihajtás kocsija megengedett” volna. Leérettségi­zett. Gépírást tanult. — Szívesen vállalnék bedolgo­zói munkát, irógépelést. Már ta­pogatóztunk. hal kapnék ilyet. Édesapja téemikás, édesanyja is dolgozik egyik vállalatnál. — Mi az elképzelése?... Mi­ben is segíthetnénk? — tértek v«*ül is jövetelük céljára a ven­degek. — Arra gondoltam, hogy vala­mi bontás-téglából járda kellene innen a kapunktól — ki a jó útig... Mert míg szép, száraz az idő. jó az út. ki tudók jutni be- tegkoc&immal. De ha esik, felázik a föld, be vagyok zárva, minit a rab ... Mint akire a rabságban is bilincset rakták... Mert szere­tek mozogni, eljárni előadásokra, moziba, „sétálni”... Ha fagyott, akkor ment valahogy télen is. De csak míg kemény volt a ta­laj. Ha napközben felengedett, estig kint rekedtem hazulról... A Kossuth brigád küldöttei nemsokára munkához láttak. Le­mérték, milygn hosszú út kell Varga Éva „felmentéséhez" leg­alább a kettős rabság egyikéből. Hatvan kiadósat kellett Virágh Gellértnének lépnie. Ennyi mű­szaki konkrétummal indultak a tárgyi, szakmai feltételek megte­remtésére. Mert hát anyagilag csak nem állnak úgy vasúti kis­tisztviselőnők — férfiak —, hogy a betonozáshoz szükséges anyago­kat saját zsebből... Szívüket is beleadták a „szer­vezésbe”. Vállalatnál, tanácsnál, házgyárnál, Volánnál, szomszé­doknál is támogatásra nyúltak a kezek. Szakember „tükrözte” ki az utat, tűzte ki az arányt, csá­kány, ásó, kapa, balta — minden előkerült a társadalmi munká­hoz. Pénteki nap délelőttjén markolták fel a tisztviselőnők is a nem éppen könnyű szerszámo­kat. A fogásokat hamar ellesték a férfiaktól. Ment a kőkemény talaj „kitermelése” 15 cm mély­ről és 110 centi szélességben. A brigádvezető. Mészáros József is visszajött ekkorra szabadságról, s a pénztárfőnökkel, Mosonyi Gyulával az oldalán „kubikolt” a nőtöbbséggel együtt. Dolgoztak délelőtt, építették az utat este, — mikor hogy engedte az idő. Jött a házgyári betonanyag (ami ott műszakok végén a gépekről le- tisztítódik), gyarapodott a „kifu­tópálya”. Mire e sorok megjelennek. Varga Éva már megnyugodva várja az őszi esőzéseket. Nem lesz tavasznyílásig bezárva. A „felmenti) brigád” tagjai pedig adják tovább a vasúti jegyeket, rakják a poggyászokat, S amikor a kislányra gondolnak, akinek azt a 60 méternyi utat építették, az is eszükbe jut: Milyen jó azok­nak, akik kedvükre utazhatnak, ameddig a lábuk, illetve a vonat viszi őket... Ezt ők is azóta érzik át igazán. Tóth István A „felmentő brigád”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents