Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-10 / 264. szám

i • PETŐFI NEPE # 1977. november 10. MHNHHHHMHHi Óriások az erőmüvek mellett • A Csehszlovákiában épülő chvaletlcei 2x200 megawatt teljesítményű erőmű hűtőtornyai. Szakemberek, gépek, utánpótlás Az építőipar helyzete, feladatai Baján Megyeileg is hasznosítható megállapítások­ra jutott a Bajai Városi-Járási Népi Ellenőr­zési Bizottság abban az összefoglaló jelentés­ben, amelyet az építőipar jelenlegi bajai hely­zetéről, a szükséges fejlődésről készített. A téma — mire képes jelenleg, s mit tud elvé­gezni a következő években ez az iparág — nagyon is időszerű, s némi túlzással azt is mondhatjuk, hogy az építőiparon, annak szakember-ellátottságán, gépesítettségén áll vagy bukik az ötödik ötéves középtávú fej­lesztési tervünk megvalósítása. A bajai népi ellenőrök megállapítása ezért is figyelemre méltó, s ezért hangsúlyoztuk a cikk elején, hogy a vizsgálati anyag szélesebb körben is hasznosítható tapasztalatokkal szolgálhat. Az erőművek üzemeltetésekor a kondenzátorok hűtésére máig Is a folyók és a tavak vizelt használják fel, már csak azért Is, mivel az ilyen rendszerű hű­tőberendezések helyigénye ki­csiny, a táj képét alig változtat­ják meg; ezenkívül az építési és üzemi költségek csekélyek, és kiváló hűtőhatás érhető el. A hű­tésre használt természetes vizek minősége veszélyezteti a nagy hőterhelést, különösen akkor, ha erősen szennyezett. De a vizek­nek a természetes hőtartomá­nyon túli felmelegítése kedvezőt­len biológiai hatásokkal is jár, úgyhogy a folyók és tavak hűtő- kapacitásának igen szűkek a ha­tárai. A hőerőművek mellett több­nyire ott sorakoznak a szép vo­nalú, hatalmas hűtőtornyok —, az úgynevezett természetes huza- tú hűtőtornyok —, amelyekben a levegőáram sűrűségkülönbség folytán jön létre, ami a tornyot kitöltő meleg, nedves levegő és a hidegebb külső levegő sűrűsé­A forgácsoló teohnlka fejlesz­tési szakember! a szerszámkopás csökkentésére törekszenek. Tud­valevő, hogy a forgácsolás öveze­tébe beadagolt kis mennyiségű hűtő-kenő folyadék kedvezően befolyásolja a szerszám élettarta­mát és magát a forgácsolási fo­lyamatot. Ez nem is annyira a hütöhatásnak, mint inkább a fo­lyadék kenőképességének kö- ezönhető. Rájöttek arra, hogy a hűtő-kenő folyadék elporiasztásá- val annak fizikai-kémiai tulaj­donságai megváltoznak, még ha vegyi összetétele változatlan is • (MTI Külföldi Képszolgálat — A tudósok már hetven éve fel­fedezték, hogy parányi növényi részekből — akár egyetlen sejt­ből — megfelelő körülmények kö­zött fel lehet nevelni az egész növényt. Ma pedig a kezdetben csak elméleti felismerés hasznos gyakorlattá válik. A sikeres növényi szövette­nyésztéshez osztódóképes sejtre, vagy sejtekre van szükség. A te­nyésztés nagyfokú sterilitást igé­nyel: a szervezetből kiszakított sejt nem képes az önvédelemre. A táptalajon viszont szívesen el­szaporodnak a baktériumok és a gombák is, amelyek elpusztítják a sejtet. 1 A növényi szövettenyésztésben rejlő lehetőségeket elsősorban a gyógyszeripar igyekszik hasznosí­tani. Ez a módszer az időjárás­tól, a kártevőktől függetlenítené a gyógynövénytermesztést. Sikereket értek el az úton a kertészeti növényszaporításban is. A vegetatív úton nehezen sza­porítható növényből ezzel a mód­szerrel gyorsan, nagy mennyisé­get lehet előállítani. Egy kezde­ti szövetdarabkából egy év alatt 10 000 teljes értékű növényt le­het „készíteni” szövettenyésztés­sel. Hasonló kísérletek folynak az egész világon a „vírusszegény” szegfű, dália, burgonya stb. elő­állítására. A vírus ugyanis ezeken a nö­vényeken olyan kár óikat okozhat, hogy célszerű még Ilyen módsze­géből adódik. A kondenzátorból áramló és a turbina hulladékgőze által felmelegített hűtővizet a toronyban fúvókákkal ellátott csőhálózat segítségével porlaszit- ják. Az így keletkezett vízcsepp- fátyol ellentétes irányban mozog a felfelé szálló légáramlattal. Ebben a folyamatban egyrészt hőátadással, másrészt elpárolog­tatóssal megy végbe a hőcsere. A torony fenekén kiképzett me­dencében gyűjtik össze a lehű­tött vizet, s a párolgási vesztesé­geket természetesen pótolják. A vizet vlsszaszlvattyúzzák a to­ronyba, és ezzel a körfolyamat újra kezdődik. A vízcsepp-fátyol úgyszólván teljes mértékben telíti a felfelé áramló levegőt. Amikor a leve­gő ebben a telített állapotban, a hűtőtorony felső részén kilép a hidegebb atmoszférába és lehűl, víztartalma igen fontos cseppecs­kék formájában kondenzálódik. Ez okozza a jellegzetes, messzire látszó gőzcsóvákat a hűtőtornyok tetején. Ami Baján és általában kisebb városokban általános, az nem mási, mint hogy az építőipari szer­vezetek döntő része nem önálló vállalat, hanem része valamely nagyobb szervezetnek. Ebből kö­vetkezik. hogy önálló tervekkel, kapacitással, munkavállalási jog­gal nem rendelkeznek. Az vi­szont már nem bajai sajátosság, hogy az építő szervezetek formál erősen eltérőek: állami vállalat, szövetkezet, Ipari és mezőgazda- sági üzemek építő részlegei, in­gatlankezelő vállalatok stb. Bo­nyolítja a felmérést, a vizsgálat elvégzését, hogy az építő szerve­zetek egy része nem csupán épí­tőipari tevékenységet végez, ha­nem lakberendezéssel, víz- és gázszereléssel stb. is foglalkozik. Az elmúlt év végén a bajai építőipari szervezeteknél össze­sen 1044 ember dolgozott és meg­közelítőleg 333 millió forint ter­melési értéket állított elő. A lét­szám, elsősorban a szakemberek tekintetében nem kielégítő. Ezt abból a tényből állapíthatjuk meg, hogy — ugyancsak 1976-ban — 928 különböző képesítésű mun­kásra lett volna szüksége Baján az építőiparnak, s ez a szám eb­ben az évben tovább növekedett. A kevés létszám és a növekvő feladatok megkövetelik a korsze­rű technológia alkalmazását, a nagyobb arányú gépesítést. En­nek bajai vizsgálatánál azonban megakadtak a népi ellenőrök. Ki­Viharos erejű szél rázta a 40— 50 méter magasba igyekvő felvo­nót, amikor két-két és fél évvel ezelőtt fotoriporter kollégámmal elhatároztuk, hogy közelebbről megismerkedünk a kunszentmik- lósi víztorony építésével, a mun­kálatokat lényegesen meggyorsí­tó úgynevezett csúszózsalus mód­szerrel. A torony tetején nem a kölcsön kapott vattakabáttól, sok­kal inkább a pallók billegésétől, meg a fakorlát hajladozósától Iz­zad, aki nem szokott hozzá, hogy jóval a háztetők fölött tegye min­dennapos dolgát. A vékony deszkákon akrobati­kus ügyességgel lépkedő egyik szakmunkástól megkérdeztem, hogy véleménye szerint a vízto­rony mit jelent majd a kunszent- miklósiaknak? — Valamennyi házban, ha meg­nyitják a csapot, folyik a víz — volt a tömör válasz, ami persze kiegészítésre szorul, ugyanis ah­hoz, hogy valóban minden kun- szentmiklósi családhoz eljusson a /íz, a két évvel ezelőtt átadott 500 köbméteres tornyon kívül új kutakra, a vízhálózat több kilo­méteres bővítésére volt szükség. Jelenleg öt kútból 30 kilométer­nyi hosszú vezetéken folyik több mint 300 család otthonába a víz. Az előző ötéves tervidőszakban elkészült a szennyvíztelep, s több kilométeres szennyvízvezeték. A mintegy 10 ezer lakosú nagy­község dinamikus közművesítést eredményeként a napi átlagos vízfogyasztás a korábbiakhoz vi­szonyítva sokszorosára, több mint kétezer köbméternyire emelke­dett. Ezáltal természetesen eme szolgáltatásért felelős szakembe­rek feladata is jelentősen megnö­vekedett. Kunszentmiklós zavartalan víz­ellátásáért, a szennyvíz elvezeté­séért a nagyközségben 16 szakem­ber felelős. Valamennyien a Dél- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vál­lalat dolgozói, eddig közvetlenül a kalocsai üzemmérnökséghez, ez­után a kiskőrösiekhez tartoznak. Három évvel ezelőtt brigádot ala­kítottak. Több kitüntetés, elisme­A vállalatok évenként összeállít­ják és benyújtják a szakmunkás­képző intézetnek a tanulók Iránti igényt, Ez sajnos minden esetben jóval több, mint ahány tanulót az intézet felvenni képes, pontosan csak a felét tudja felvenni az igényelt létszámnak. De ezen túl sincs összhang a bajai székhelyű Intézet és az ugyancsak Baján működő vállalatok között. Mert hiába nyújtják be az igényt a vállalatok, az intézet a fiatalokat a megyei kerettervek szerint Is­kolázza be, természetesen figye­lembe véve az Igényeket (a me­gyeit) és a tanulók tényleges je­lentkezését. S talán elsősorban Itt, a jelent­kezésnél van baj. Ebben az évben ugyanis mindössze 30 kőműves, 13 szobafestő-mázoló és 8 ács- állványozó tanuló jelentkezett. Ezt pedig nem lehet úgy eloszta­ni, hogy akárcsak a bajai igénye­ket iis ki tudja elégíteni az inté­zet. Van azonban egy másik, ugyancsak figyelemre méltó je­lenség: a vállalatok a náluk vég­zett ipari tanulókat nem képesek megtartani. Mennek a termelő­szövetkezetekhez, ipari szövetke­zetekhez, ahol magasabb bért kapnak. 'derült ugyanis, hogy a BACSÉP ottani főépítésvezetősége és a Közúti Építő Vállalat III. számú építésvezetősége nem rendelkezik a következő évekre lebontott terv- számokkal, így a vizsgálatot vég­rő oklevél jelzi: a vizműkezelők- ből, gépészekből, villanyszerelők­ből, lakatosokból álló szocialista brigád méltó a zöldkoszorús ki­tüntetésre. Helybeliekből alakult a nagy­községi víz- és csatornamű kol­lektívája. Kurdi János üzemelés­vezető, a Vasvári Pál szocialista brigád vezetője is kunszentmikló- sinak számít már, öt évvel ez­előtt költözött ide Pécsről. A nemrég elkészült családi házában beszélgettünk a szocialista brigád munkájáról, életéről. — Elsődleges feladatunk az ivó­víz ellátás, a víztorony, a kutak üzemeltetése, karbantartása, s a szennyvíztisztítással kapcsolatos munkálatok elvégzése — magya­rázta a fiatalember. — Jövőre elkészül a hatodik kút, így na­ponta 2800 köbméter vizet tudunk zők nem következtethetlek — csu­pán becsléssel — e vállalatok tel­jesítő képességére. Ez azért saj­nálatos, mert a két említett épí­tésvezetőség a legnagyobb kapa­citású Baján. Talán ebből ered az a megál­lapítás Is, hogy „a megyei tanács terveiben szereplő 115 millió fo­rintos és a Bajai Városi Tanács terveiben szereplő 15 millió fo­rintos támogatás felhasználása nem tükröződik a vállalatoknál.” Az építőipar gépesítése azon­ban meglehetősen költséges. Ép­pen ezért a termelékenység nö­velése érdekében, s az erők ösz­A legmodernebb építőipari el­járás sem képzelhető el szakem­berek nélkül. Sőt minél korsze­rűbb gépek állnak az embereik szolgálatába, a gépeket kezelő, irányító, „betápláló” embernek annál magasabb képzettségre lesz szüksége. Attól azonban még meglehetősen messze járunk, amikor a házak építését automa­ta szerkezetek végzik, s az em­ber csupán a gombok nyomkodá­sára ügyel. A szakember, a jelen­leginél több szakember még a következő évek, évtizedek építő­ipari munkálatainál sem lesz nél­külözhető. Baján, a szakmunkás- képző intézetnél már rendelkez­nek olyan adatokkal, amelyek fi­gyelembe veszik a demográfiai változásokat, s ennek alapján meghatározzák az 1948-lg beis­kolázható szakmunkástanulók megközelítő számát. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján — a városban és a járás­ban — a nyolc általánost végzet­tek létszámának mintegy 40szá­• Megbeszélik a napi teendőket. adni a nagyközség lakosainak. A következő években nő a szenny­víztisztító telep kapacitása, s ugyancsak jövőre kezdődik a több millió forintos csatornázási prog­szefogásával a vállalatok külön* böző társulásokat, hitelakciókat terveznek igénybe venni. Igye- keznek olyan épületszerkezeteket alkalmazni, amelyek gazdaságos technológiákkal oldhatók meg. így például a házgyári elemek felhasználására, a Wirmpey tech­nológia, a KIPSZER-csarnOkstb. Ezek az építészeti megoldások Is csak akkor „válnak be”, ha meg­felelő szakember gárda van. Saj­nos például a Wimpey technoló­gia alkalmazása Baján eléggé vontatottan halad. •Külön szót érdemel a Bajai LAKBÉR Szövetkezet lakásépíté­si terve, amelyben évi 100—100 lakás megvalósítását tűzik célul, évenként alaposan növekvő ter­melési értékkel. Jövőre a terve­zett száz lakást 30 millió, 1978- ben 35 millió, 1980-ban pedig már 45 millió forintos termelési érték­kel tervezik. Az ilyen mérvű emelkedés indokolatlan és a népi ellenőrök szerint mindenképpen felülvizsgálatra szorul. zaléka választ ipari pályát. Ez azt jelenti, hogy az intézetbe 1983—84-re körülbelül ' 500—540 tanulót vehetnek fel, ami 142 szá­zalékos növekedést jelént. A vá­rosban jelenleg tíz új tanterem (1971-ben adták át) és 10 régi tan­terem van a szakmunkástanulók képzésére. De itt tanulnak az egészségügyi szakiskolások, a kö­zépiskolát esti, vagy levelező ta­gozaton végzők, a szakközépisko­lások és jövőre indul a géplaka­tos és az elektroműszerész képzés szakközépiskolai szinten — ugyancsak a már említett, ösz- szesen húsz tanteremben. Fölveti a népi ellenőrziés vizs­gálati összefoglalója, hogy min­denképpen szükség van egy olyan 20—24 tantermes iskolára, amely­ben tanulóotthon és tanműhely is lenne. Ehhez azonban körülbelül 60 millió forint beruházás kell. A MüM, egyetért az elgondo. lássál és az említett beruházásnak a VI, ötéves .tervben történő meg­valósításával, Gál Sándor ram, melynek során öt kilométer hosszú gerincvezetéket alakítanak ki. Azt már Balogh Mihály tanács­elnökkel és K. Tóth Ferenc párt­tikárral beszélgetve tudtam meg, hogy a Vasvári Pál nevét viselő szocialista brigád eredményesen teljesítette a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfordu­lója tiszteletére tett vállalását. — A zavartalan vízellátás mel­lett elsősorban az anyag- és ener­giatakarékosságra törekedtünk — magyarázta Buti Lajos vízmű ke­zelő. — Rendszeresen cserélni kell a szivattyúkat, mert ha elkopnak, több árammal is kevesebb vizet termelnek. A munkaerővel is le­het takarékoskodni, például ha egyszer felbontunk egy-egy utat, akkor célszerű ott minden szük­séges munkát elvégezni. Több al­kalommal társadalmi munkát is végeztünk, egyebek között segí­tettünk a halasiaknak a vízháló­zat bővítésében. Ha otthonukban a kuntszent- miklósiak megnyitják a csapot, s nem folyik a víz, különösen ak­kor érzékelik a tizenhat tagú brigád munkájának jelentőségét. — Való igaz, de nem így akar­juk felhívni magunkra a figyel­met — mondta végül a brigád­vezető. — Inkább azzal, hogy mindenkihez eljut a víz. t. l; Felére csökkenthető a késkopás KS.) Növény - egyetlen sejtből marad. A porlasztás közben a ré­szecskék csekély mértékben vil­lamossággal töltődnek fel, Ionos állapotba kerülnek és ez is fo­kozza kenőképességüket. Kísérle­tekkel elektrizáló fúvókán át porlasztották szét a hűtő-kenő folyadékot. A fúvókára pozitív vagy negatív előjelű 120 V-os egyenfeszültséget kapcsoltak. A különféle folyadékok eltérő mó­don viselkedtek az elektrollzá- lással szemben. A desztillált víz például teljesen érzéketlennek bizonyult. A legerősebb hatást a konyhasó-oldatnál észlelték. A kísérletekből kiderült, hogy elekt- rlzálással mintegy felére csök­kenthető a késkopés mértéke. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a szerszám és a munkada­rab érintkezési felületére beha­tolva ott fizikai, vagy kémiai jel­legű hártyákat hoznak létre. Ez­zel gyengítik az összehegedésre, valamint az egyes durvább szem­csék kiszakadásához vezető fo­lyamatokat. Megállapították, hogy a feltöltődéses forgácsképződés folyamatát Is erőteljesen befolyá­solja. A forgács zsugorodása és a forgácsolt felület képlékeny de­formációja jelentősen csökkent a hűtő-kenő folyadéknak elektromos feltöltéssel való szétporlasztása- kor. Mivel a forgácsolás igen összetett folyamat, mérendő jel­lemzőként a kést helyettesítő csúszófej súrlódási ellenállását választatták az összehasonlító kí­sérletek során. • Egy sejtből kitenyésztett árpa a sterilizált üvegben. (MTI Kül­földi Képszolgálat — KS.) rekkel is megkísérelni a vírus­mentes, vagy legalább vírussze­gény szaporítóanyag létrehozását. A steril szövettenyésztés leg­újabb eredménye, hogy fajok kö­zötti hibridek is létrehozhatók például a zab és a kukorica gyö­kérsejtjeiből. A módszertől való­di sejthibrideket remél a bioló­gia, amelyekből „igazi hibrid” növények fejlődhetnek. Ez szin­te beláthatatlan eszközt adhat a genetikusok kezébe, és ma még nem létező növényvariációk ki­indulópontja lehet. Ilyen kísérle­teket végeznek töhbek között az NDK Genetikai és Kultúrnövény Kutató Intézetében. • Vállalásuk szerint gyorsan megjavítják az elromlott alkatrészeket. (Tóth Sándor felvételei.) Műszaki felkészültség Tizenhatan Kunszentmiklós vízellátásáért Gondolkodás távlatokban Szakemberek és tanulók

Next

/
Thumbnails
Contents