Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-06 / 262. szám
Díszünnepség a Nagy t któberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Elnöksége és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szombaton díszünnepséget rendezett az Erkel Színházban. A díszünnepség elnökségében foglalt helyet Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár István, Losonczi Pál, Nemes Dezső, Németh Károly, Övári Miklós, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Borbély Sándor és Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai; Brutyó János, a KEB elnöke, valamint a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács, a kormány számos tagja. Az elnökség tagjai voltak társadalmi és tömegszervezeti vezetők, a munkásmozgalom régi harcosai, az évforduló alkalmából kitüntetettek, a termelés élen járó dolgozói, a tudományos, a kulturális, a művészeti élet képviselői is. Az elnökségben foglalt helyet Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és Fedot Krivda vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka is. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után Apró Antal, az MSZMP PB tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd Losonczi Pál mondott beszédet. Világtörténelmi jelentőségű esemény, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját ünnepeljük. Köszöntjük a forradalmat, amely megrázta, felrázta, újjáteremtette a világot, és új távlatokat nyitott az emberiség előtt — mondotta Losonczi Pál. Alig van forradalom, amely elmondhatja magáról, hogy már kirobbanásának napján érzékelhetővé tette jelentőségének lényeg^t, Október új világ hajnaihasadá- sát jelezte nemcsak a cári Oroszországban, hanem a világon is. Egy pillanatra sem akart bezárkózni a nemzeti keretek szűk világába. Az orosz munkásosztály úgy tekintette magát, mint a nemzetközi munkássereg egy csapatát. Ahogy Lenin mondta: „Mi nemcsak az orosz kapitalizmus ellen harcolunk. Mi valamennyi ország kapitalizmusa, a világkapitalizmus ellen küzdünk — valamennyi munkás szabadságáért”. Forradalmát ezért tekintette úgy, mint a világforradalom részét és lángot gyújtó szikráját. Osztálytestvéreinek segítséget és támogatást ígért, adott és viszonzásul ugyanazt kapta tőlük. A forradalom győzelme bebizonyította, hogy a proletariátus képes összefogni és sikerre vezetni a kizsákmányolt tömegek harcát, képes felszabadítani önmagát, és egyúttal megszüntetni a kizsákmányolás és elnyomás minden formáját. Képes új típusú államot alkotni, és megsemmisítő A szovjet emberek a munka és a harc hősiességének eposzát írták meg kezükkel, verejtékükkel és vérükkel, szívük önfeláldozó dobbanásával, erejük megfeszítésével, értelmük mélységével. Példátlan méretű és mélységű átalakulás zajlott le az országban! Hatalmas utat járt meg a Szovjetunió az elmúlt 60 évben a gazdaság kiépítése, a termelőerők fejlesztése, és a társadalmi viszonyok átalakítása terén. Méltán állapíthatta meg Brezs- nyev elvtárs a Szovjetunió LegAz alkalomhoz illő ünnepélyes külsőségek között, a Megyei Művelődési Központ zászlókkal és virágokkal ékesített nagytermében tartották meg szombaton este a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfodulója tiszteletére rendezett díszünnepséget. Az elnökségben helyet foglaltak: Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Erdélyi Ignác, Katanícs Sándor és Terbe Dezső, a megyei párt- bizottság titkárai, dr. Gajdó- C8i István, a megyei tanács elnöke, dr. Kőrös Gáspár, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára, Horváth Ignác, a kecskeméti járási párt- bizottság első titkára, Németh Ferenc, a KISZ megyei első titkára, Borsódi György, az SZMT vezető titkára, a megyei párt-vb tagjai, Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára, dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, Gádor József, a kecskeméti Városi Tanács elnöke, dr. Fehér Géza rendőr ezredes, megyei rendőrfőkapitány, dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsnoka, Szepesi József ezredes, helyőrségparancsnok, Vasmanszki Károly határőr pártbizottsági titkár, Bognár Ferenc alezredes, az MHSZ megyei titkára. Ott voltak az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulat képviselői, N. G. Ter-Grigorjánc és A. P. Szemjonov gárdaezredesek. Helyet foglalt az elnökségben Rózsa János internacionalista és Neiner János, a munkásmozgalom régi harcosa, Raffai Sarolta képviselő, az országgyűlés alelnöke. Ott volt a megye és a város több élenjáró dolgozója, politikai, társadalmi életének számos kiemelkedő képviselője, köztük Réczi László, a kötöttfogású birkózó világbajnok. A díszümnepséget dr. Kőrös Gáspár nyitotta meg, köszöntötte a mintegy hatszáz főnyi meghívott közönséget, az ünnepség résztvevőit, majd Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára emelkedett szólásra és tartotta meg ünnepi beszédét. — Ezekben a napokban szerte a világon a Szovjetunió felé tekintenek az emberek — kezdte Jinnepi beszédét a megyei pártbizottság első titkára. — Nagy ünnepnapra, november hetedikére készül a szovjet nép és vele együtt ünnepel a világ haladó emberisége. Itthon, a mi hazánkban Is a világ első győztes proletár-forradalmának évfordulóját köszöntjük. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat ünnepeljük mi magyarok is, tiszteletet és megbecsülést érezve a Szovjetunió iránt, amelynek „múltja nagy történelmi tanulság, Jelene követendő példa, jövője ragyogó ígéret a világ népei számára.” A Nagy Októbert köszöntjük, azt a forradalmat, amely a forradalmi elmélet és a forradalmi gyakorlat egyesítésével, sok ezer éves emberi álmot és törekvést VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKI7N MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA! XXXH. évi. 262. szám Ára: 90 fillér I977. november 6. vasárnap váltott valóra: utat nyitott egy új, igazságos társadalom felé Alefcszander Biok úgy írt e forradalom történelmi szerepéről, hogy ennek kell mindent átformálni! „Ügy rendezni, hogy minden megújuljon, hogy hazug, piszkos, unalmas, csúf életünk igaz, tiszta, vidám és gyönyörűséges legyen. Ha az ilyen, ősidők óta az ember, a nép lelkében rejtőző gondolatok széttörik béklyóikat, s viharos folyamiként összetörik a gátakat, elmossák a felesleges partokat — ezt forradalomnak nevezik.” Forradalom — ezt jól tudjuk a történelemből — már 1917 előtt is sok volt. Azok Is mélyreható átalakulást Idézteik elő, a társadalmi élet minőségi megváltozását eredményezték, de a Nagy Októberi Szocialista Forradalom (Folytatás a 2. oldalon.) felsőbb Tanácsának legutóbbi ülésén: „Ezek azók a folyamatok, csapást mérni a forradalom belső- és külső ellenségeire, amelyek eredményeként feljogosítva érezzük magunkat annak kijelentésére, hogy a Szovjetunióban felépült a fejlett szocializmus — az új társadalom érettségének az a stádiuma, melyben befejeződik a társadalom, a társadalmi viszonyok összességének átalakítása a szocializmust természeténél fogva jellemző közösségi alapokon.” A győzelmek kovácsolója a kommunista párt volt és ma is az. Az új típusú párt tette tudatos forradalmi erővé, szervezte és vezette a munkás, a paraszt tömegeket a harcban és a szocialista építő munkában. Ezért a Nagy Október győzelme a leni- nizmus győzelme, a kommunista párt győzelme is. A Szovjetunió Kommunista Pártját méltán tekintjük az osztályhűség, az eszmei tisztaság, a forradalmi fegyelem megtestesítőjének. Ezért tudta és tudja mozgósítani maga mögé állítani a tömegeket: ezért lehetett és lehet igazi élcsapat, a szovjet társadalomnak — az alkotmányban Is rögzített — vezető ereje. A Szovjetuniónak a második világháborúban a fasizmus felett aratott nagy győzelmét követően gyökeresen megváltoztak a nemzetközi erőviszonyok a szocializmus javára. Elmélyült a kapitalizmus általános válsága, amelynek egyik legszembeszökőbb megnyilvánulása az új forradalmi hullám felerősödése volt. Az országok egész sorában diadalmaskodott a szocializmus. Kialakult a szocialista világrendszer. Ezzel új szakasz kezdődött a szocializmus fejlődésében. A magyar népet kezdettől fogva szoros szálak fűzik a világ első munkásállamához. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követő nagy nemzetközi forradalmi fellendülés fontos része volt a mi dicsőséges Magyar Tanácsköztársaságunk. Október eszméi vezették a mi munkásosztályunkat is, amikor — elsőként követve orosz testvérei példáját — kibontotta a szocialista forradalom zászlaját. A Magyar Tanácsköztársaság létrejötte a gyakorlatban is bizonyította az októberi forradalom alapvető vonásainak egyetemes érvényét. A Tanácsköztársaság leverése után, a két világháború között a szovjet nép a munkás nemzetköziség és szolidaritás ezernyi jelét adta: oltalmat nyújtott az üldözöttéknek, ösztönzést, bátorítást adott a harchoz. A szovjet hadsereg felszabadító harca következtében 1945. április 4-én nemzeti történelmünk nagy fordulóján, hazánk visszanyerte szabadságát, függetlenségét. Október eszmélnek harcosai, a nagy szovjet nép hős fial kiűzve hazánkból a fasiszta csapatokat, ösz- szezúzték a horthysta államgépezetet. Népünk számára megnyílt jövőnk szabad építésénék lehetősége. Ezért gondolunk soha el nem múló, örök hálával a dicső szovjet népre, mely a legtöbbet áldozta a fasizmus elleni harc oltárán. Ezért hajtjuk meg a kegyelet zászlaját a hősök emlékének, akik a legdrágábbat, az életüket áldozták népünk szabadságáért. Ez a nagy történelmi sorsforduló mint második honfoglalás vonult be a nemzeti köztudatba. A magyar nép — pártunk vezetésével — újjáépítette az országot. Magának építette újjá! Az elmúlt három évtizedben korszakos politikai ás gazdasági eredményeket értünk el. Létrejött és megszilárdult a munkásosztály, a dolgozó nép hatalma. A tervgazdálkodás segítségével szocialista Ipart és mezőgazdaságot teremtettünk. Hazánk agrár-ipari országból szocialista nagyiparral és nagyüzemi mA»Arfnrr/ÍADn(trto1 r/\n rl ni Irmrí rtov daságllag közepesen fejlett Iparig agrár országgá lett. Iparunk ma egy hónap alatt termel annyit, mint a felszabadulás előtt egész évben. Népünk bizakodva néz a jövőbe. A pártunk XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozat hosszútávra megszabja fejlődésünk fő irányát. „A következő 15 —20 évben az a feladat áll előttünk, hogy tovább haladjunk a szocializmus építésének útján, fejlett szocialista társadalmat teremtsünk hazánkban, s így közelebb jussunk történelmi célunkhoz, a kommunizmushoz.” Továbbfejlődésünk kiapadhatatlan nagy erőforrása a szocialista közösség országainak szoros együttműködése, legfőként a Szovjetunióval kialakított sokoldalú kapcsolatunk. Együttműködésünk alapja: országaink, népeink érdekeinek azonossága, céljaink közössége. Népeink sorsa és jövője, a világ békéje elválaszthatatlan Október eszméitől, a szocializmustól, a kommunizmustól. A szovjet állam létének és erejének, katonai hatalmának nagy szerepe van abban, hogy az emberiség immár negyedik évtizede békében élhet, A Szovjetunió hat évtizedes békepolitikája meggyőzően bizonyítja, hogy a béke és a szocializmus édestestvérek. Korunk történetének legnagyobb sorsfordulójára, a Nagy Októberre emlékezünk, a szocializmus győzelmét köszöntjük, ahogy köszöntik szerte a világon is. A moszkvai nagy ünnepségen pártunkat és kormányunkat küldöttség képviselte. Kádár elvtárs vezetésével. Ezen a jubileumi ülésen a világ öt földrészének képviselői méltatták a Nagy Október világtörténelmi jelentőségét, üdvözölték a hat évtizedes forradalom eredményeit és an*» nak az egész emberiség jövőjére gyakorolt hatását. Pártunk és népünk őszinte jókívánságait Kádár elvtárs adta át a Kongresz- szusi Palotáiban tartott ünnepség gén. Engem, mint a küldöttség egyik tagját, azzal bíztak meg Moszkvában, hogy adjam át ezen az ünnepi gyűlésen, gyűlésünk minden résztvevőjének, pártunk tagságának, az egész magyar népnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, Minisztertanácsa és személyesen Brezsnyev elvtárs legforróbb üdvözletét és jókívánságait. A testvéri Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányának vezetői további, sóik sikert, eredményes munkát kívánnak népünknek a szocializmus építéséhez. Gyűlésünk fórumét is felhasználom arra, hogy mindnyájunk, az egész magyar nép nevében köszönetét mondjak a nekünk küldött elvtársi üdvözletért és jókívánságokért. A Nagy Október fényében, e jeles történelmi évfordulón Ismételten igaz hittel és mély belső meggyőződéssel nyilvánítjuk ki: népünk úgy vigyáz a nagy forradalommal egyidős magyar- szovjet barátságra, mint a szeme- fényére. Népeink barátsága, pártjaink internacionalista kapcsolata kiállta az idő próbáját. Ez a barátság és együttműködés volt a záloga töretlen fejlődésünknek, békés építőimunkánknak, és ez lesz a jövőben is! Az évforduló alkalmából forró üdvözletünket küldjük innen Ls szövetségesünknek, és barátunknak, a Szovjetuniónak, a nagy szovjet népnek, a Szovjetunió Kommunista Pártjának,, Központi Bizottságának és kiváló vezetőjének, a magyar nép őszinte barátjának, Leonyid IJjics Brezsnyev elvtáranak. Kívánjuk, hogy érjenek el újabb' sikereket a kommunizmus építésében, a békéért vívott harcban — fejezte be ünnepi beszédét Lo-. sonczi Pál. váltak valóra _ •'V t .V .. ■«. ' •' :*' . f • . 'i ■■ 'V' ' • ' . . > tv ' '< '• ■!
