Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-01 / 257. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1917. november 1. / SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS A Nagy Októberi Szocialista Forradalom történelmi eredménye: a KGST A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa legutóbbi ülésszakán méltatta az októberi forradalom hatalmas jelentőségét, mely nemcsak a Szovjetunió népei, hanem a szocialista közösség, az egész haladó emberiség javát is szolgálta. Űj típusú nemzetközi kapcso- latok jöhettek létre, melyek leg- fontosabb megtestesítője a KGST keretein belül folyó együttműködés. A szocialista országók Lenin útmutatását követve a történelemben elsőként tűzték maguk elé egy igazságos, egyenjogú nemzetközi gazdasági szervézet megteremtésének feladatát. A szocialista társadalmi rend új típusú kapcsolatokat hozott létre, és ezek fejlődése folyamatos. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa korunk legdina- makusabb gazdasági tömörülésévé vált. A benne megnyilvánuló munkamegosztás példája túlterjed a szocialista rendszer határain. A szocialista integráció nem alkalmas diszkriminációs intézkedéseket harmadik országokkal szemben. Együttműködését az egyenjogúság alapjai terjesztik ki. Amikor a KGST-tagállamok segítik egymás társadalmi, gazdasági fejlődését, egyúttal fokozzák lehetőségeiket a nemzetközi munkamegosztásban . való részvételre. Különösen jelentősek a KGST eredményei ma, amikor új, igazságosabb gazdasági rend kialakítására törekszenek az államok. Ez az új rend a KGST- ben már létrejött. Keretében különböző erejű, a gazdasági fejlettség nem azonos fokán álló országok működnek együtt. Mégis mindegyiküknek lehetősége nyílik saját céljai megvalósítására, gazdasági fejlettsége színvonalának növelésére. Az együttműködés további elmélyítését, valamint a tagországok gazdasági integrációjának fejlesztését célzó komplex program végrehajtásán már hat éve munkálkodnak. Űj feladat ebben a hosszú távú célprogramok kidolgozása és végrehajtása. E programok célja, hogy közös erővel biztosítsák a gyorsan fokozódó igények kielégítését energiából, fűtőanyagból, alapvető nyersanyagokból, élelmiszerekből és közfogyasztási cikkekből, emeljék a gépgyártás színvonalát, meggyorsítsák a közlekedés fejlődését. A szocialista közösséghez tartozó országok fejlődésének egyik legfontosabb forrása a Szovjetunió internacionalista politikája. A Szovjetunió ezeket az országokat kipróbált partnereinek tekinti, akik már erősen megvetették a lábukat a tudomány és a technika fejlesztésében. Ez az elv teszi lehetővé az egész szocialista tábornak hasznot hajtó együttműködés fejlesztését. A szocialista közösség országai számára nagy jelentőségű a Szovjetunió új alkotmányának az a cikkelye, amely így hangzik: „A Szovjetunió, mint a szocialista világrendszer, a szocialista közösség alkotórésze, a szocialista internacionalizmus alapján fejleszti, erősíti a barátságot, az együttműködést, az elvtársi segítségnyújtást a szocialista országokkal, tevékenyen részt vesz a gazdasági integrációban és a szocialista nemzetközi munka- megosztásban.” Ez az ideológiailag és politikailag fontos tétel kifejezi a nagy október eszméinek következetes alkalmazását. (APN—MTI) Tizenhétmilliárd rubel a magyar-szovjet kereskedelmi forgalom • A Medicor Müvek röntgengyáregységének szocialista brigádjai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére vál. lalták, hogy szovjet exportkötelezettségttknek november 7-ig eleget tesznek. Képünkön: A szocialista brigádtagok szerelik a röntgengépe- két. (MTI-fotó, Balaton József felvétele — KS.) A magyar külkereskedelmi szállítások többsége a KGST-tag- országokba, s ezen belül nagy része a Szovjetunióba Irányul. A Szovjetunió kereskedelmi partnerul között Magyarország az ötödik helyet foglalja el. Ez külkereskedelmi forgalmának körülbelül 7 százalékát jelenti. A magyar export fele gép és berendezés, 30 százaléka közszük- * Ségletl cikk és gyógyszer, 16 százaléka mezőgazdasági termék, a többi nyersanyag. A Szovjetunióból származó import kétharmada energiahordozó, nyersanyag és félkész termék, 30 százaléka gép és berendezés, a többi fogyasztási cikk. Ebben az ötéves tervidőszakban a kölcsönös áruszállítások nagysága 40 százalékkal nő és eléri a 17 milliárd rubelt. Dinamikusan nő a gépgyártási termékek cseréié. A Szovjetunió Magyarországnak forgácsológépeket, bányászati berendezéseket, útépítő gépeket, teher- és szeméiygéDko- csikat. mezőgazdasági és repüléstechnikai berendezéseket, gépeket szállít. A Szovjetunióba irányuló magyar export fele ezentúl is gépekből és berendezésekből áll. A Szovjetunió élelmiszer- és vegyipari berendezéseket, számítógépeket, műszereket, híradástechnikai berendezéseket, autóbuszokat, hajókat és hajózási berendezéseket vásárol Magyarországtól. Növekszik az élelmiszerek és az ipari fogyasztási cikkek magyar exportja is. A jelenlegi ötéves tervben hazánk másfél millió tonna timföldet szállít a Szovjetunióba, és cserébe 745 ezer tonna alumíniumot kap. A hosszú távú együttműködési megállapodásnak megfelelően Magyarország továbbra is szállít a szovjet autóipar számára a Zsiguli személygépkocsikhoz alkatrészeket és szerelvényeket, ezért évi 15 ezer gépkocsit importál. öt év alatt Magyarország a Szovjetuniónak 154 ezer hátsó hidat az autóbuszokhoz és a trolibuszokhoz, valamint 30 ezer Ikarusz buszt, 300 portáldarut, 90 folyami és tengeri úszódarut, sok millió pár cipőt, 600 millió rubel értékű kötöttárut és ruházati terméket ad el. Ugyanebben az időszakban a Szovjetunió többek között 15 ezer ZIL márkájú teherautót, mintegy 200 ezer személygépkocsit, 26,6 milliárd kilowattóra elektromos energiát, 9,4 milliárd köbméter földgázt, több mint 30 millió ton- nu kőolajat szállít Magyarországnak MARADANDÓT ALKOTOTT Hat évtized a munkásmozgalomban A történet 1911-ben kezdődik, május 1- én. Ezen a napon lépett be az építőmunkások szakszervezetébe Baján három kőművesinas. Köztük egy Koller István nevezetű apró legény. Tizenhét évesen, három nappal felszabadulása előtt. Azzal ment is Budapestre munkát vállalni. Három kurta év elmúltával sor alá került, irány az orosz front. Egy év múlva oroszországi hadifogság. Fogolytársaival politizálnak, egyéni balsorsuk elhárításának módját egyre inkább a társadalom megváltoztatásában keresve. A februári forradalom Tula környékén érte Köller Istvánt. A hírek hallatán igen örült ő is — azt hitte erre a forradalomra vártak, s itt a lehetőség a régvárt hazatérésre. Nem úgy volt. Az októberi forradalom első hónapjai sem hozták még közelebb a hazatérést. Az első jó hírt 1918. márciusában Kun Béla tolmácsolta a táborbelieknek. Elmondta, hogy odahaza is érik a forradalom, ö pedig most fél évre katonákat toboroz hadifogolytársai közül a fiatal szovjet állam hadseregébe. A táborban elsőként két jelentkező volt: Köller István és a cimborája Combos József félegyházi juhász. Példájukra aztán még tizenhármán álltak be a Vörös Hadseregbe. Kun Béla elmtíndta nekik, hogy toborzól megbízatása óriási körzetre szól, szeretné ezt valakivel megosztani. Ez az ember — a jelenlevők ieetapasztaltabbika. régi szervezett dolgozó — Köller István lett. társa pedig Combos. Járták az egymástól száz, százötven kilométerre levő táborokat, jó esetben vagontetőn utazva, de nem ritkán gyalog, kevés élelemmel. Talán a harcoló katonákénál is nagyobb megpróbáltatás volt ez. Nem egész hat hónap alatt majd ezer katonát szerveztek a Vörös Hadseregnek. Ekkor már volt némi kapcsolatuk Is az otthonnal. A tcsempészett, megkésett újságokból próbálták a frontok helyzetét és a politika járását kiismerni. A szeptember újabb találkozást hozott Kun Bélával. Megköszönte munkájukat, a fiatal szovjet állam nevében, s kérte, térjenek mielőbb haza. ö is jön nemsokára, nem is egyedül. Iránv hát Magyarország, helyesebben a monarchia keleti határa. A szinte lehetetlen tájékozódás, az éhség elkerülhetetlenül összehozta őket a csendőrökkel. így esett, hogy október végén részben csendőri seeédlettel érkezett Köller István Pestre, a békét és a forradalmat éltető tömegek közé, Az eseményekről az úton. egy örömtől mámoros utas értesítette őket. A katonaszökevénynek bélyegzett fogoly jogállását köteleinek rögtöni szétvágásával meg is változtatta. A hosszú útról érkező katona nem talált helyet a zajos fővárosban. Otthon pedig négy éve nem járt... S most arra ért haza. hogy ő a családfő, apja ugyanis két éve halott, bátyja rokkant, négy kisebb testvére még otthon. Munka meg alig, inkább a segély adott némi megélhetést. A március megint Pestre hajtja, ahol a proletár forradalom éppen ezekben a napokban bontakozik ki. Kun Bélát keresi, ahogy még odakint megállapodtak. de Kun elérhetetlen. Szamuely irodájába irányítják, aki hadügyi népbiztos-helyettesként éppen a hadsereget szervezi. Telefonok izzasztják a bajai épitőmunkást, majd megkapja feladatát: induljon Kalocsára. Szervezzen az előző kormány hadseregének ott állomásozó katonáiból egységeket a Vörös Hadseregnek. Toborzó irodát nyit a nagyszemináriumban, felszerelést vásárol, zsoldot fizet, politikai nevelőmunkát végez a határt őrző katonák között, szemmel tartja a régi hadsereg dologtalankodó tisztjelt. Ezzel telik az április, a május. Aztán irány Csongrád. Onnan nagyon rövid, de emlékezetes, győztes bevetés Léva mellett. Majd a lesújtó hír, a Felvidék kiürítése. S mégegyszer — július második felében — Csongrád. És a Tanácsköztársaság leverése... A bajai szerb parancsnokság segítségével Köller István menedékjogot kapott Jugoszláviában. Egészen 1922-ig élt kint, majd — szovjet emigráció reményében — visszaszökött Magyarországra. Budapestre ment, természetesen először a MÉMOSZ-ba. Ott akkor nem akadt még egy ismerős szaktárs sem. Munkát azonban talált, hát maradt. Haza nemigen jöhetett, félő volt, hogy keresik. Pedig akkor már igencsak udvarolt, s még az év karácsonyán meg is nősült — Bajára. S mivel munka is volt, nemsokára hazatelepült. Egy év múlva — 1924-ben — sztrájkot szerveztek. Köller István is rendőri felügyelet alá került. Any- nyl haszna volt a kéretlen „gondoskodásból", hogy megtudta, a „bátyját” várja vissza a rendőrség Jugoszláviából ... A következő nevezetes év 1929. Űjabb építőmunkás-sztrájk Baján. A cél ezúttal is, hogy elfogadhatóan felemeljék órabérüket. Pesten ugyanis a szervezett dolgozók majdnem kétszer annyit kerestek. Csakhogy a bajai építők nem voltak szakszervezetiek. Nosza, szerveztek hetven tagot az alig féltucatnyi köré. Néhány hét múlva Így már csatát nyertek, de azzal a kikötéssel, hogy a sztrájkot szervező Köller István fekete listára került a városban. S mivel segélyből, a szaktársak adományaiból nem akart élni, nyakába vette az országot munkáért. A 20-as évek még két lebukást hoztak. Előbb a vörös bélyeg árusításáért, majd röpcédulázásért. Köller István ezeket is átvészelte. A felszabadulás Baján érte. Azonnal belépett a kommunista pártba, s részt vállalt a számtalan tennivalóban. Négy bizottságba választották be, köztük a közigazgatást ellátó törvényhatósági bizottságba és a szervezett dolgozók szakmaközi bizottságába. Ezekben az években bontakozott ki ismét szervezőkészsége, kamatoztak mozgalmi tapasztalatai. A nagy gondok mellett figyelme még arra is kiterjedt, hogy földet szerezzen építő szaktársainak, ahol kis kertecskékben megtermelhették maguknak a családok a krumplit és a zöldséget, öt éhes esztendeig volt szükség a kertekre. 1948-ban épltőmunkás termelőszövetkezetet alakítottak Baján. Ennek ügyvezető igazgatójává Köller Istvánt választották. Egy év múlva pedig ő kapott megbízatást, hogy szervezze át társulásukat Magasépítő Nemzeti Vállalattá. Annak igazgatója volt egészen 1955 márciusáig. Akkor nyugdíjba ment. Tagja* volt a városi pártbizottságnak, s betöltött nem egy közélet megbízatást. . Nehéz élete során öt gyermeket nevelt fel Köller István, mostanára már dédnagyapa. Nyolcvannégy évesen is családfő. Megőrizte egészségét, energiáit, szerénységét és humorát. Közéleti tevékenysége nem szakadt meg. Aktív tagja a városi népfrontbizottságnak és körzetében pártbizalmi. Amellett büszke szőlőtulajdonos, aki — bár sosem volt kenyere — egyedül műveli és példásan néhány száz négyszögöl kertecskéjét. Nyugtalan természetű, de sosem meggondolatlan ember, a feladatvállalók közül való. Ha úgy hozta a sor, maga vette kézbe az irányítást, de mindig szívesen osztozott benne társaival. Sok helyen megfordult, maradandót alkotott. Keze munkáját őrzi számtalan épület. Emberségének, politikai tetteinek hatása pedig kitörölhetetlen azokból, akikkel együtt dolgozott a munkásmozgalomban. Érdemeiről Tanácsköztársaságért Emlékérem, Fel- szabadulásért Emlékérem tanúskodik, s egy Harci Érdemekért Érdemérem, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára kapott a szovjet kormánytól. Zsembery Agnes SZÁMÍTÁSTECHNIKÁT tanulnak ÁRAK, ADÓK, DOTÁCIÓK Bevételek és kiadások Ha azt kérdezzük, mennyibe kerül az áru, a szolgáltatás, a fogyasztói árra gondolunk. Pedig az is jogos kérdés, hogy mennyibe kerül az áru, a szolgáltatás a népgazdaságnak. Az egyiik többe kerül, mint amennyit a fogyasztó fizet érte. Erre az állam ráfizet. A másik viszont 'kevesebbe kerül és ezen az állam nyer. Ha a lakosság által tavaly vásárolt összes áruk és szolgáltatások értékét 100- nak vesszük, akkor állami támogatásban részesül 37 százaléka, forgalmi adó terhelte 33 százalékát, a további 30 százalék pedig a költségvetéssel nem került közvetlen kapcsolatba, nem csökkentette és nem is növelte az állami jövedelmeket. Az árpolitika általában tudatosan téríti el a fogyasztói árakat értéküktől, hogy ösztönözze, vagy visszafogja a fogyasztást. De ettől függetlenül is évről évre növekszik az ártámogatások összege, illetve csökken a forgalmi adóé. Azért, mivel az állam a növekvő termelési költségek, és import áremelkedések egy részét magára vállalja és nem hárítja át a fogyasztókra. A legnagyobb összegű ártámogatást, 15 milliárd 281 millió forintot az élelmiszerek kapták 197C-ban. Ezt követte a személyszállítás, (10 milliárd 211 millióval, majd a kommunális szolgáltatások), a távfűtés, a víz, a csatorna, a gázellátás 2 milliárd 588 millióval), és a tüzelőanyagok, (2 milliárd 41 millióval). A forgalmiadó-listán az élvezeti cikkek vezetnek, az ezen a címen elért állami bevételek összege csaknem annyi (15 milliárd 48 millió forint), mint az élelmiszerek dotációja. Majd a vegyes iparcikkek következnek, (5523 millióval, Illetve a ruházat (3 milliárd 875 millió forinttal). Jelentős állami bevételek származnak továbbá a személygépkocsi, illetve a benzin értékesítéséből. Érdemes azt is közelebbről szemügyre vennii, hogy milyen az áreltérítés mértéke, az ártámogatás, illetve a forgalmi adó termékcsoportonkénti százalékos aránya. Termékenként, szolgáltatásonként eltérő, a nagyobb „szóródás” a dotációnál tapasztalható. A városi közlekedésre például igaz a mondás, hogy egyet fizet és hármat kap! A dotáció ugyanis csaknem 300 százalékos. Vagyis az utasok által fizetett minden egyes forinthoz az állam még 3 forintot hozzáad. A vasúti személyszállítás dotációja „csak” 170 százalékos. Az Ivóvíz- és csatornadíjak a termelési és fenntartási költségeknek csupán az egy- harmadát fedezik. A lakbéremelés ellenére az állami lakások üzemeltetési és fenntartási költségeinek még a felét sem viselik a bérlők. A beruházási költségek pedig — a használatbavételi díjat leszámítva — az államot terhelik. A fogyasztói áremeléseket követően még mindig 20 százalékos ártámogatásra szorul a hús és a cukor, 66 százalékos dotációban részesül a tej és a tejtermék. A kenyér 41, a péksütemény 18, a liszt és a tésztaféléik 14 százalékos ártámogatást igényelnek. Az élelmiszerek ártámogatásának százalékos kuilosai ugyan nem meghökkentően magasak, de a tömeges és rendszeres fogyasztás révén a sok kiesd sokra megy. A különböző termékekre kirótt forgalmi adó mértéke minden esetben 100 százalék alatt marad. A szeszes italok értékesítése révén az állaim átlagosan 50 százalékos adóbevételhez jut. Az alkoholtartalmú italok meffadóztatásával összesen csaknem 12 milliárd forint áramlik a költségvetésbe. A dohányiövedék adója több, mint 2.5 milliárd forint bevételt eredményez. Tavaly az állami költségvetés összes forgalmiadó-bevétele 27,4 milliárd forint volt, a fogyasztói ártámogatásokra fordított összes kiadás pedig 36,1 milliárd. Tavaly volt először a különböző dotációk és elvonások egyenlege passzív, vagyis 1976-ban az áreltérítések végeredményeiként nem növekedtek, hanem csökkentek az állami bevételek, méghozzá jelentős összeggel, 9,3 milliárd forinttal. Gazdasági fejlődésünk külső és belső feltételei szigorúbbak lettek. A cserearányromlásban kifejeződő fokozott külpiaci nyomás, az intenzív fejlesztés, a magas gazdasági fejlettség küszöbének átlépése, az eszközigényesség és a tőkehiány fokozódó ellentmondásának feloldása, mind- mind a gazdasági 'hatékonyság növelését igényli. A gazdaságirányítás teljes eszköztárát — így az árpolitikát is — jól kell alkalmazni, hogy korszerűsödjék a termelés szerkezete, hogy ésszerűbb legyen a termelés erőforrásainak (a munkaerő, a gépek, az anyagoknak) a hasznosítása, hogy javuljon a beruházások hatásfoka. Egy régi orosz közmondás szerint az árat az isten alakítja. Nálunk sokan úgy gondolják, hogy az állam az ármíhdenható. Ez legfeljebb olyan értelemben igaz, ha hozzátesszük: az állam mi vagyunk! Mi: termelő és fogyasztó állampolgárok, akik munkánkkal, a műszaki-gazdasági színvonal és a történelem formálói vagyunk. Bár az árindexre külső tényezők is habnak, a meghatározó mégis a hazai munka színvonala és hatékonysága. K. J. • Mind több számítógépet alkalmaznak az iparban és a kutatásokban. Ez szükségessé tette újabb szakemberek képzését. Most készült el teljes egészében — az ENSZ támogatásával — a Nemzetközi Számítás- technikai Oktató és Tájékoztató Központ. Az új Intézményben — amely Európa legnagyobb számítógép-oktató komplexuma — évente 5—6 ezer hazai és több száz külföldi hallgató sajátítja el a különböző szintű ismereteket. Képünkön: táv adatátvitelt tanulnak a hallgatók. (MTI-fotó, Branstetter Sándor felvétele — KS.)
