Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-29 / 280. szám

1917. november 29. • PETŐFI NÉPE • » BÁCS-KISKUNBÓL INDULT Az esztéta — 1929. május 7-én születtem Kecskeméten, a Losonczi u. 6. számú házban. Akkoriban még nem volt divat a kórházi szü­lés. Istállóból és raktárból ala­kították ki a családi otthont. Különösebb baj ebből nem szár­mazott, mivel kellő intézkedése­ket tettünk, hogy a falak ne nagyon nedvesedjenek. Gyerek- és ifjúkori emléke­im közül számomra az a leg­döntőbb, hogy itt egyszerre ta­láltam falusias és városias jel­legzetességeket, az ember egy­szerre volt polgár és paraszt. A diszkrét eleganciával, ki- . csit sportosan öltözködő Szalay Károly, a Magvető Könyvkiadó lektora. Az egyik legmodernebb fővárosi irodaházban idézi em­lékeit, a tovatűnt diákkort. Az ablakon' belvárosi háztetők bá­mulnak be, műanyag hártyafa­lon áthallik a szomszédos szobában kopogó írógép zaja. A jeles lektor, esztéta Budapest egyik legforgalmasabb pontján, a Keleti pályaudvar közelében la­kik. világvárosi nyüzsgésben él, dolgozik. — Most, hogy öregszem, egyre jobban kötődöm a szülőváros­hoz és környékéhez. Föl is ve­tődött bennem a kérdés, miért? Az átalakult tájban, Kecskemé­ten, alig találom gyermekkorom világát. Az utóbbi évtizedek di­namikus fejlődése lelkesít. Nyo­masztó kisváros volt az ötvenes évek elején. Mai énem számára az itt élt, színes, rokonszenves figurák jelentenek hagy él­ményt Hosszú pesti tartózko­dásom, külföldi útjaim során sem találkoztam ilyenekkel, no­ha sok hírességgel megismer­kedtem. A közeli borbélyüzlet­ben ott volt az egész világ. Hu­ber úrnál hallottam • először Chaplin nevét, rendkívüli szem­léletességgel fejtette ki vélemé­nyét az eseményekről, a közéleti személyiségekről. Klein úr köny­vesboltja valóságos paradicsom volt. Kitárult ott a nagyvilág. Talán innen, erről a tájról ered a humor iránti fogékonysá­gom. Igaz, kicsit morbid a kecs­keméti humor, ebben apám volt nagy élmény számomra. Kisjóról lassan elfelejtik, hogy a harmin­cas években kitűnő, hatalmas pamfletét írt az úri Magyaror­szágról. Nosztalgia nincs bennem a régi Kecskemét iránt, nem szé­gyenlem, jó rá visszagondolni. Ami most történik, az nagyon tetszik. Elvittem egy francia ven­déget. Meglepődött Kecskemét tisztaságán, az volt az első be­nyomása, hogy Európa egyik leg­tisztább városa. A két világhá­ború között a legelhanyagoltab- bak közé tartozott, egyszerűen azért, mert az embereknek nem volt erejük, energiájuk a homok­kal való küszködés, a megélhe­tésért vívott harc után a por, a sár, a szemét eltüntetésére. Egy percre megszakad a be­szélgetés, hozzák a ceremóniáé kávét, szinte mellékesen jegyzi meg: „sajnálják gyerekeim, hogy ők nem ott születtek”. — Félek egy kicsit attól, hogy a magasházak kultusza előtérbe kerül; egyelőre ízlésesen csinál­ják. Nagyon sajnálnám, ha tel­jesén elvesztené tanyai környe­zetét. Maradjanak az akácfás kis utcák, s nem magyarnótás nosz­talgiából. — így tervezik az illetékesek is. Időzzünk még egy kicsit a tűnt világban. Milyen érzésekkel gondol volt iskoláira? — A Hosszú utcai elemiben két kiemelkedő pedagógussal találkoztam. Az egyik Homoki Nagy Rózsa. Rendkívül finom, bájos, gyermeki szemmel is szép­nek mondható hölgy volt, akitől nagy szeretet kaptunk. A másik Parragi Károly két világháború közötti furcsa vidéki jelenség volt Sokgyermekes, nyomorgó pedagóguscsaládnak a feje, s a szeretetet, amit odahaza nyilván a sok gyermek táplált, még nö­velni is tudta az iskolában. Osz­tálytársaim közül Tóth László fia volt a legjobb barátom, a kapcsolat csak halálával szakadt meg. Tulajdonképpen rendkívül csa­ládias hangulatban éltünk gyere­kek és tanítók, tanárok, annak ellenére, hogy szüntelenül ütöt­tek, pofoztak bennünket. Ezekre ma sem tudok rossz szívvel visz- szagondolni. Az iskolai emlékek­hez hozzátartozik a szentjános­kenyeret árusító tündér! pedel­lus. Elég furcsa számomra, hogy nem természettudományos pályá­ra kerültem. Az értelem míto­szában töltöttem el gyermekko­romat ma is a legmesszebbmenő tiszteletem a matematikusoké, a növény- és gyümölcstermelőké. A kecskeméti paraszt mindig a természethez, a realitásokhoz kö­tődött, elvetette a mesét, csak azt kedvelte, amiben ráció van. A középiskolában, a piaristáknál is erős természettudományos ok­tatást kaptam, mégis magyar— francia szakra jelentkeztem. Jó hománszakos tanáraim voltak, hatásukra változott érdeklődé­sem. A közelmúltban is gondol­tam Szőcs Rudolfra. Olyan kitű­nő alapokat adott, hogy enélkül aligha tarthattam volna a ve­lencei esztétikai nemzetközi ta­nácskozáson franciául előadáso­mat. 1951-ben Csepelen kezdtem a tanítást. Onnan vettek fel aspi­ránsnak. Három évig oktattam az egyetemen, majd a Szépiro­dalmi Kiadóhoz kerültem. —' Minek tulajdonítható, hogy lassan negyedszázada a humor természetrajzával foglalkozik, nagy nevettetik munkásságát elemzi, a komikum történetét ku­tatja. Már kandidátusi dolgozata is jelezte ezirányú érdeklődését: Karinthy Frigyesről irt tanul­mányt. Egyik tanárom javasolta, egyet­len szempontból próbáljam meg­ismerni a világot, így lesznek biz­tosak ismereteim. Számomra a komikum ez a kulcs. A komikum, a különböző művészeti ágakban. — Én hadd mondjam: siker pálmázta a vállalkozást. Gerelyes Endre az Üj Írás 1964. júniusi számában Így méltatta második könyvét. „Szalay hátat fordított a tudományos közlés német fo­gantatása formáinak, a francia filozófia, irodalomtörténet és esz­tétikai munkák gall világossága, sallangtalan eleganciája, szinte egyetlen pillantással felmérhető architektúrája után igazodik." Jól jellemezte Szalay törekvé­seit, módszereit, stílusát. Fontosabb közleményei, köny­vei? — A megjelenés sorrendjében: Naplóm, életem (Karinthy élet­rajza), A magyar szatíra száz éve, A filmkomikum anatómiája, A komikum breviáriuma, A geg nyomában. Az idén megjelenik a magyar szatíra történetének második kö­tette. Elkészült egy Chaplln-mo- nográfia, ezt már elfogadták a szaklektorok, kétharmadrészt ké­szen van tanulmányom a két vi­lágháború közötti és mai szatiri­kus írókról. Szeretnék könyvet írni Karinthy Ferencről. — Mi a véleménye a mai ma­gyar szatíráról? — Az elmúlt öt-hat éviben a színpadi komédia a magyar hu­mor legszínvonalasabb képvise­lője. Az ötvenes évek elején a vicc volt a reprezentatív műfaj, később, a kabaré. Másfél évtizede Galabárdi, Csurka, Rákosi Gergely társadalmi szatírái lényeges dol­gokat mondhattak ki, majd a lég­kör további kedvező változása, a demokrácia fejlődése révén már százezrek, milliók számára Is megjelenhetett a társadalmi sza­tíra a filmvígjáték formájában. Most is vannak kitűnő filmsza­tíráink, mint például a Pókfoci, A kard, a Veri az ördög a fe­leségét stb., de, sajnos, elvették a közönség kedvét a filmtől. A színpad került előtérbe, noha a kísérletezésre kevés lehetőséget adnak a színházak. Szerencse, hogy Örkénynek, Szakonylnak, Illyésnek, CBurkának kiváló ko­médiái születtek. Mindössze más­fél-két százalék jut magyar szín­padi komédiára, ez Iszonyúan ke­vés, még kevesebb s felújítás. Heltal Nándor Termelés, ' művelődés Hartán Az 1960-as évek derekán vált országosan ismertté a hartai ter­melőszövetkezet. A mai szövetke­zet többszöri egyesülés után ala­kult ki, és 1972-ben vette fel Er­dei Ferenc nevét. A termelőszövetkezet több mint ezerháromszáz dolgozója a leg­fejlettebb technológiával termel. Nők és férfiak között egyaránt kevés már a szakképzetlen mun­kaerő. A legfontosabb termények — búza, 'kukorica, vöröshagyma — termésátlaga magasan az or­szágos átlag fölött van. Jelentős a szarvasmarha-, sertés-, és a ba­romfitenyésztés, ez utóbbi világ­színvonalon folyik a korszerű ba­romfitelepen. A nyugdíjasokat nem számítva, a tagok átlagéletkora negyven év alatt van. Ez azzal a kötelezett­séggel jár, hogy minél jobb tanu­lási, művelődési, szórakozási lehe­tőséget teremtsenek a fiatalok számára. Az oktatási és művelő­dési bizottság mellett függetlení­tett kulturális ügyintéző dolgozik a termelőszövetkezetben. Felada­ta többek között a közös kultu­rális rendezvények, kirándulások szervezése. Az általános iskolá­sok számára mezőgazdasági szakkör működik. Tagjainak időnként bemutatják a termelő­szövetkezetet, ösztönzik a mező- gazdasági szakmához kedvet érző gyerekeket. Rendszeresen folyik a felnőttek továbbképzése is. „Nem a statisztika kedvéért, ha­nem azért csináljuk, mert a ter­melésnek segítünk vele” — mondják a termelőszövetkezet ve­zetői. Példás a szociális gondoskodá­suk: a kivarróüzemben külön mű­szakot szerveztek a kismamáknak, a a közelmúltban átadták a sok asszony munkáját megkönnyítő üzemi konyhát, mely rövid Idő alatt nagyon népszerű lett a tag­ság körében. A szocialista brigád­mozgalomban jelenleg több mint hatszázan vesznek részt, a hu­szonkilenc szocialista illetve szo­cialista címért küzdő brigádban. A kezdeményezők a baromfiága­zatban dolgozó nők voltak. Ok szorgalmazták a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfor­dulójára — a csepeli felhívás nyomán — a mezőgazdaságban folyó Jubileumi munkaversenyt la. Mindez elhangzott a szocialista brigádvezetők legutóbbi találko­zóján. A rendezvény vendégei voltak az egyik honvédségi ala­kulat szocialista brlgádvezetől. A termelőszövetkezetről kapott tá­jékoztató után megtekintették az Erdei Ferenc-emlékkiállítáat, majd a jelentősebb mezőgazdasá­gi üzemeket. Megszervezték a Ki tud többet Erdei Ferencről? cí­mű vetélkedő elődöntőjét. A név­adó életének és munkásságának megismerését célzó verseny még augusztusban indult s ezt a jövő­ben folytatni akarják. •l'X'IW'X'M Műtárgyak az üzletben Régóta váratott magára a Kép­csarnok Vállalat üzlete Kecske­méten. S immár július közepe óta várja vásárlóit az igényes ki­vitelű bolt, amely egyben bemu­tató terem is. A „fűrészfogas” házak között egyelőre még keve­sen vették észre a Képcsarnok cégérét A forgalomnak sem ked­vez a környezet rendezetlensége, a felszaggatott útburkolat. Az üz­let vezetője azonban elégedetten nyilatkozott; a vártnál sikere­sebb negyedévet zártak. Emberi igény közvetlen kör­nyezetünk kulturáltsága. Ebben mutatkozik meg leginkább az egyén ízlése, formálásába legtöbb ‘„beleszólási" lehetősége van. A lakás, az ízlés féltve őrzött „fel­legvára”; ellenőrizhetetlen ma­gánterület. (A szociológus kíván­csisága legfeljebb a kereskede­lem kínálatából vonhat le követ­keztetéseket. A szabadjára enge­dett fogyasztói fantázia válogatja egymás mellé a legkülönfélébb árucikkeket.) Amiről most leginkább szó van, az a lakberendezési tárgyak körét érinti. Ilyen a Képcsarnok árukínálata is. Mégha kitüntetett tárgyakról, egyedi műalkotások­ról. kézműipari remekekről van Is szó. Hiszen ezek a „tárgyak” csak az elsajátítás, a szellemi használat által, s nem a vásár­lással válnak szellemi értékké, műtárgyakká. Az érdeklődő vagy a vásárló itt a jóízlésnek hódolhat. Vehet fest­ményt, szobrot, plakettet, falisző­nyeget, kerámiát, kárpitozott ülő­bútort, kávéskészletet, karpere­cét, nyakéket, batikfüggönyt, fa­litükröt, papírvágót, díszdobozt, ezüsttárgyat, s hiheti, hogy amit megvesz, egyedi, zsűri által sza­vatolt esztétikai érték. Azzal a szándékkal kerestük fel az üzletet, hogy megtudjuk, mit vásárolnak — és mennyit — a kecskemétiek műtrágyból, ipar- művészeti termékből. S hogy kik járnak ide vásárolni, a lakosság­nak milyen rétegei Négy hónap alatt elfogyott ki­lencven rézkarc, körülbelül öt­ven olajfestmény, ebből tizen­négy darab „kiemelt” művészi értékű, s ugyanennyi plakett, szo­bor. Kerámiából, textilből, ötvös­tárgyból, kisbútorból, bőr. és ék­szer árucikkből összesen ötszáz­ezer forint körül forgalmaztak. A festmények elsősorban csend­életek, tájképek. Eladtak már Kóka Ferenc, SChéner Mihály, Korga György, Sváby Lajos, Vén Emil, Mizser Pál műveket. Kap­ható volt Melocco-plakett, Kátay és Morelli tűzzománc, Barbás, Fritz, Csikai, Seregi, Tar szobor. Karámiából Gorka Lívia, Gesz- ler Mária, Bőd Éva, Morvái Zsu­zsa munkái. Igény a művészi ki­vitelű Lenin-plakett. Elfogytak a Petőfi, Mikszáth, Juhász Gyula, József Attila szobrok. Vállalati ünnepségekre, nyugdíjba vonu­lóknak ajándékként reprezenta­tív plaketteket árusítanak. A lakosság szinte minden réte­géből vannak vásárlók, kétkezi munkástól az orvosig. Nusser Eie­rn Szilágyi Ildikó kiállításának egyik tetszetős darabja. > mérné boltvezető elmondotta: .Szándékunk, hogy ízlésformá­lók legyünk. Segítsünk a keresett tárgyak kiválasztásában. Minden kérésnek igyekszünk eleget tenni. Ügy érezzük, a város közvélemé­nye az üzlettel elégedett. A mű­vészek is gyakran felkeresnek bennünket. Sajnos a megyében élő alkotók közül eddig még csak Wei ntröger-művet tudtunk elad­ni, a többiek nem nagyon adnak képet a kereskedelmi forgalom­nak. Szeretnénk kapcsolatot kia­lakítani a Kerámia-stúdióval. A kecskeméti ÉPSZISZ készíti a bánáti bútorgamitúránkat A kö­vetkező évtől az üzlet is részt vesz a Képcsarnok kiállítási program­jában. De egy-egy kiállításra ad­dig is sor kerül. Jelenleg Szilá­gyi Ildikó ötvösművésznek ren­deztük meg a kiállítást.” • Érdemes az utóbbiról bőveb­ben szólni. A reprezentatív kata­lógus is mutatja a vállalkozás igényességét. A bemutatott anyag kamarateremnyi: félig kiállítás, félig üzleti vállalkozás. Több mindentől függ, hogy a mű alá odatett árakon csodálkozunk, vagy fönnakadunk. Igaz, így nem kell megkérdezni, hogy ami tét­szik, mennyibe kerül. (Csak azt nem tudjuk, hogy a tetszésünk és a zsebünk közötti különbséget miként lehetne áthidalni.) Szilágyi Ildikó modern ipar­művész. Faliképéi, medaillonal eleven, gazdag fentáziáról árul­kodnak. Olyan alkotó, aki nem tud belenyugodni, hogy „csak” Iparművész legyen. Minduntalan elragadja plasztikai fantáziája. Túllépi a műfaj vagy az ipar megszokott határait. A tárlatnak is ez ad egyéni vonzást. Tárgyai (edények, tálak, tányérok, dobozok, vázák) nagy., műgonddal egyszerű alapformák­kal megoldottak. Helyenként a plasztikai rátétek túldíszítik az alapformát. Térplasztikái, szökő- kútja önálló szobrász! gondolko­dásról tanúskodnak. Anti-zsáner faliképéi talán a legeredetibbek. Krúdy és a nagyanyáink világát karikírozó ovális képed a réz­alapanyagot uralkodóan megtart­va bizonyítják művészi érettsé­gét, sokszínűségét. Más szemmel nézve az iparművész képzőmű­vészeti „(túlkapásai” megmentették őt a szakmai sablonokban gon­dolkodástól. Csáky L. György v.v.v.v.v.v.X.XvX,XvX;^X,X-XvIx\"X*XvX‘X,X,X,XvX,XvXvXxXx A nyelvművész Ady Endre Születésének centenáriumán so­kat foglalkoznak Ady Endrével, aki a magyar költészet megújítá­sának szándékával alkotott, meg­látva kora eszméinek összefüg­géseit és ellentmondásait. Költészete formai szempontból is tudatosan új. Különösen kife. jezéseinek gazdagságát emelhet­jük ki. Színes, kifejező nyelve költészetének nagy értéke. A sza­vak, sorok ismétlése a mondani­valót emelik ki (pl. Az Isten har­sonája). Az utolsó reggelen c. versének minden versszakában ismétlődik a 2. és 3. sor. Szóis­métlés van Az én testamentu­mom minden versszakában. Stí­lusának művészi hatását emeli a mondatrészek halmozása: „Isten, kétség, bor, nő, betegség / Testem, lelkem összesebezték.” ,/Bátor, tiszta, szűz, erős, / Föld-szagú gon­dolatok.” „Veletek száguld, vív, ujjong a lelkem.” „Rét, út, vi­rág, illat és udvar, / Kapu, hit, kedv, mámor, nóta, múlt.” A Sírni, sírni, sírni c. versé­nek döbbenetes hatása a ragozott igék helyett használt főnévi ige­nevekkel magyarázható. Kifeje­zésformája a szimbólum, amely az egyszerűen megfogalmozott mondanivalót is áttüzesíti (Lel­kek a pányván, A magyar Uga­ron). Szókincse sokrétűen gazdag és néha meghökkentően egyéni. Alaprétege a Szilágyság nyelvjá. rása: „Gyűlölöm dancs, keleti fajtámat” „Tegnaphoz húzó rongy pulyák." De a szókincsében he­lyet kapnak a népnyelv szavai, valamint a biblia és a zsoltárok és általában a régi nyelv szavai is. Archaizáló verseiben a régies szavak az ódon hangvételt szol­gálják (Bújdosó kuruc rigmusa, Dózsa György lakomáján). Saját szóalkotási módja és képzései­nek egész sora tűnhet fel versei figyelmes olvasóinak. Idézzünk sajátos igehasznála­tából! „Rongyos hadak... sere­peinek vígSh, vitézül." „Keresem a szállaló időt.” „Aggulok éhes szerelemmel.” „Vildplok ezer kis élet-lánggal.” „Hogy lelkeltünk valamikor!” Még ez is érthető, ha az áll igére gondolunk: „Nem (Hidaltak bölcsőink körül / Sem bölcsek, sem rokkant királyok.” A horgadás ugyan lehorgadáa (Ady is ezt mondja egy helyütt a Napról, hogy „most van lehor- padóban”) és mégsem találjuk hibásnak a földhorgadást sem: „Magyar vágyakkal, melyek elül­nek, / S fölhorgadnak megint.” Az ellovan igealak ragozhatatlan, és mégis elfogadjuk (lóról és el- lovaglásról van szó): „S e rossz úton, mert minden ellovan, / Fel­üti néha fejét a lovam.” De kifejezők egyéb szaval is: „A büz-lehü bús tó”, „Északon gyökösebb a szó”, „Egy őszies emlékes délutánon”, „Olyan eny- hes, vihartalan ma minden”, „Mosti lapulása”, „A mosti már­cius.” „Szeretném az Istent na- gyosan dicsérni.” Főnevei közül is említhetünk: a győzetés, a megbocsánat, rosszság, balság, vas-markkal. A legtöbb szóalak­ban arra törekszik, hogy a szó hangalakjai tömörítse, rövidítse. Ady művésze a régiesítő ár­nyalásnak is. „Már-már a lelkem csúf bűnök veszték" (vesztették). „Mindent ő végeze" (végzett). De nékem új ruhát vészén” (vesz). „Népeket veszejtő nagy tragédia” (veszítő). „Kik fajuk óvták, / Oh mindig így cselekedtenek." „3 miért volt a kiontotta vér?” „Ma­gyar sors-kockákon ez ígyen dörrődött.” £ ’ •' asználja a régies iger. V —a nemcsak archai­záló v?i.aefcben. Ezt egy bizonyos költői szabadságnak tartotta. „Ha volt vón szükség emberre, ma­gyarra ...” „Amiként ez meg va­gyon írva.” „Szentebb úr nem vala itten.” Egy versének címe: Szép voltál volna.” Nagyon kifejező szóhasználat: „Hiszen magyar, oláh, szláv bá­nat / Mindigre egy bánat ma­rad” (örökre). „Büszke nóta, bá­tor nóta / Nem kellett itt soha óta” (sohasem). „Rossz frigyesim elhagyatnak" (régies ragozás). „Kötésünket a Sors akarta" (ré­gies szóhasználat szerződés jelen­tésben). „Holt ember varjaknak étkük" (régies birtokos szerke­zet, ma így használjuk: varjak­nak étke). A birtokos személyjeleket mm kétféleképpen használhatjuk: .magyarságunk” vagy „a mi ma­gyarságunk”. Ady ez utóbbit használja szívesebben, de a név­előt elhagyja: „Mi magyarságunk élő s nem halott.” „De addig úgy-e, mosolyogjak, / S Hovább virítsak / Te szép, álnak nagy parkodban..." „Te becéző, »i- mogató kezed." Adynak még egy érdekes sza­vát említjük meg. A lelkeddel hálni c. verséből. „Mit sarjú-ha- jak csiklandozva fednek, / Sze­retném megcsókolni / Két vak­szemed, a halványt, / Két kial völgyét a te szép fejednek." Ba a vakszem az elemző szótárban régies és népies jelzésű. Jelen­tése halánték. Ezt a kifejező szemlélettel keletkezett szót Is megőrzi Ady költészete. A közölt példák csak feltáró jellegűek. Az Ady-versekért ra­jongók további hasonló szavakat találhatnak. Szándékunk csak as volt, hogy ráirányítsuk a figyel­met arra, hogy a tartalom nagy- szerűségét a tudatosan művén* nyelvhasználat is kiemeli. Kiss István Szatmári műemlékek • A Nyírté« hfvfáwfc legkeletibb réass tok érdekességgel várja látogatóit. A népi épí­tészet restekéinek megőrzésére nagy gonddal vigyáz ss Országos Műemléki Felügyelőség. • A turlst- vándl népi ipar mű­emléke a múlt teásadban épült vízimalom. • Móricz Zsigmond emlékháza Tiszacsécsén. (MTI-fotók, Benkő Imre felvételei — KS.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents