Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-29 / 280. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] Szemle a megye új szölő- és gyümölcsültetvényei felett PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. 280. *zám Ára: 90 fillér 1977. november 29. kedd Bács-Kiskun mezőgazdasági üzemei jelentős részt vállaltak az V. ötéves terv időszaka alatt megvalósítandó szőlő- és gyümölcstelepítési programból. A megye vezetése jelentőségének megfelelően, megkülönböztetett figyelemmel kíséri a tervek teljesítését, segíti az üzemek törekvéseinek megvalósítását. Tegnap a megye politikai, állami és a telepítésben érdekelt szervek, intézmények vezetői szemlét tartottak az új szőlő- és gyümölcsültetvények felett három jelentősebb termelőüzemben. A szemlét Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára vezette. Részt vett a programban dr. Matos László, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, Miklós János, az állami gazdaságok megyei főosztályának igazgatója, Katona József, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet főigazgatója, Bajzák Béla, a Közép-magyarországi Pincegazdaság igazgatója. A megyei körút első állomása a laklteleki Szikra Termelőszövetkezet volt. Itt csatlakozott a szemléhez Horváth Ignác, a kecskeméti járási pártbizottság első titkára, Bene András, a megyéi tanács kecskeméti járási hivatalának vezetője, Magony Imre, a Georges Marchais elutazott Budapestről Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt tőtitkára, Jean Kanapanak, az FKP Politikai Bizottsága tagjának társaságában vasárnap délelőtt megtekintette a KISZ Központi Művészegyüttesének műsorát. Kádár János délben ebédet adojtt Georges Mar- cbais és felesége tiszteletére, amelyen részt vett Jean Kanapa és felesége; magyar részről jelen volt Kádár Jánosné, valamint Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője és Horn Gyula osztályvezető-helyettes. Délután Georges Marchais és kísérete elutazott hazánkból. A Ferihegyi repülőtéren Kádár János és felesége, Gyenes András, Berecz János és Horn Gyula búcsúztatta. Georges Marohais és Jean Kanada Kádár János meghívására téti négynapos baráti látogatást hazánkban. Megbeszéléseikről tegnap közleményt adtak ki, amely megállapítja, hogy a nyílt, baráti légkörben folytatott tárgyalásokon tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, tevékenységéről és széles körű véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzetről, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalommal ösz- szefüggő kérdésekről. A tárgyalásokat áthatotta az a törekvés, hogy tiszteletben tartsák egymás véleményét, s pártjaiknak az országaik feltételeivel és nemzeti sajátosságaival összhangban állóan kidolgozott .politikai irányvonalát. Kádár János és Georges Marchais hangsúlyozta, hogy a békés • A Francia Kommunista Párt tőtitkárát Kádár János búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. (MTI-fotó: Torma! Andor felvétele—Telefotó—KS) egymás mellett élés politikája és a nemzetközi enyhülés további kibontakoztatása érdekében, tett sokoldalú erőfeszítések összhangban vannak valamennyi nép érdekeivel, kedvező feltételeket teremtenek a munkásosztály, a dolgozó naptömegek harcának további sikeréhez, elősegítik minden nóp azon elidegeníthetetlen jogának érvényesítését, hogy maga válasz- sza meg országa fejlődésének útját, a szocializmusért vívott harc legcélravezetőbb eszközeit és formáit. Kádár János és Georges Marohais kifejezésre juttatták pártjaiknak azt a szándékát, hogy tovább építik az MSZMP és az FKp közötti jó kapcsolatokat a kommunista és munkáspártok által több alkalommal közösen kinyilvánított elvek, az egymás függetlenségének tiszteletben tartása, a szabad és építő jellegű eszmecsere, a kölcsönös internacionalista szolidaritás, az önkéntes elvtársi együttműködés szellemében, a béke, a társadalmi haladás, a demokrácia és a szocializmus közös céljai érdekében. (MTI) • MEGKEZDŐDÖTT MOSZKVÁBAN a magyar-szovjet kormányközi bizottság ülése A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti gyártásszako- eítás és kooperáció hosszú távú fejlesztési programjának együttes kidolgozásáról tárgyal — több más fontos napirendi ponttal együtt a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság XX. ülésszaka. amely hétfőn kezdte meg tanácskozásait Moszkvában. A magyar küldöttségét a tárgyalásokon Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes, a szovjet delegáaíót K. F. Katusev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese vezeti. A kormányközi bizottság ülésének napirendjén számos fontos téma szerepel. Megvitatják azt, hogy szervezzék meg a gyártásszakosítás és a kooperáció hosz- szú távú fejlesztési programjának együttes kidolgozását. Ez a program szoros összhangban lesz a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában kidolgozandó hosszú távú célprogramokkal. Ugyancsak fontos téma a kormányközi bizottság elemző szerepének növelése, a következő ötéves tervidőszakra szóló tervegyeztetés előkészítése. Igen fontos pontja a megbeszélésnek a két ország együttműködése a Magyarország és Csehszlovákia által együttesen létesítendő gabeikovó-nagymarosi vízlépcsőrendszer nagymarosi vízlépcsőjének elkészítésében. Megvitatják más időszerű kérdéseikkel együtt azt is, hogyan valósul meg a két kormány egyezménye az Albertirsa—Vinnyioa közötti 750 kilovoltos távvezeték építésében. Szó lesz az olefinprogrammal kapcsolatos eredményekről és tervekről is. (MTI) Épül a gyümölcslékészítő üzem Néhány hónappal ezelőtt társulás alakult a hazai gyümölcslé- gyártás fejlesztésére. Az együttműködés célja a választók növelése, a minőség javítása. Kezdeményezője a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság, amely egyúttal az ügyintézést is vállalta. A társulás tagjai: a Borsodi Vegyikombinát, a Budapesti Déligyümölcs Kereskedelmi Vállalat és az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Irodája. Az állami gazdaságban már épül az új gy üm öl cs lékészítő üzem. A 72 millió forintba kerülő létesítmény a jövő év szeptember 1-ével kezdi meg a termelést. Évente 15 millió, különböző nagyságú műanyag palackot töltenek itt meg 80 ezer hektoliter hazai és külföldi ivólével. A palackokat is helyileg gyártják. A külföldi alapanyagokból, citrusfélékből készült gyümölcsvelőt a görögök szállítják. A hazai ivó- leveket pedig az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek ipari- gyümölcs-szállítmányaiból nyerik. A korszerű berendezések segítségével megvédik a természetes gyümölcs béltartalmát, ízét, zamatét, vitaminanyagát. Készítenek szőlőből, meggyből, ribiszkéből. őszi- és sárgabarackból gyümölcslevet. Az országban először zöldségfélékből is gyártanak üdítő italokat, sárgarépából, zellerből, feketeretekből és sütnivaló tökből. Az üzem tervezett évi termelési értéke 152 millió forint. A dolgozók létszáma — az üzem irányítóival együtt — huszonöt személy lesz. A Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság kezdeményezése egyútKlskunságl Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének titkára. Dr. Deák István, a termelőszövetkezet elnöke, beszámolt a telepitésl tervek eddigi teljesítéséről, Az elképzelések szerint 200 hektárnyi új szőlőt telepítenek a következő esztendőkben, 100 hektárnyi területen befejezték a tereprendezést, 135 hektáron létesítettek már az előző esztendőkben új gyümölcsöst. 1980-lg több szakaszban újabb telepítéseket végeznek. A szövetkezet csatlakozott a Kecskemét- szikrai Állami Gazdaság szőlő-, és a Hosszúhegy! Állami Gazdaság gyümölcstermelésl rendszeréhez. Az elnök szólt a gondokról is, s többek között kifogásolta a telepítéssel kapcsolatos hosszadalmas bürokráciát. Véleménye szerint egyszerűsíteni lehetne az ügyintézést. A termelőszövetkezet székházéban lezajlott beszélgetést követően megszemlélték a szövetkezet új gyümölcsültetvényeit, a terepegyengetést és a talajjavítást. A szemleút következő állomása a Kiskunhalasi Állami Gazdaság. Itt Búza Dezső, a kiskun- halasi járási pártbizottság első titkára, valamint Baunoch György, a megyei tanács járási hivatalának vezetője is részt vett a programban. A tájékoztatót Katona István, az állami gazdaság igazgatója tartotta. A gazdaság sokat tett a telepesítések korszerűsítése érdekében. A szőlőültetés gépesítésére az üzem szakemberei saját gépsort alakítottak ki. Ezzel meggyorsították a munkamenetét. A szemle résztvevői személyeset» is meggyőződhették erről a tajói kerületben. Itt ösz- szesen 100 hektár szőlőtelepítés készült el ez év őszén a programból. A kész telepítéseket fóliával terítik, ezt a műveletet is gépesítették. A fólia megakadályozza a gyornosodást, elősegíti a talaj takarékos vízgazdálkodását. Ezt követően a kunfehértói kerületben az 50 hektárnyi kajszitelepítés befejező munkálatait láthatták a szemle résztvevői. A kerület központjában a gazdaság igazgatója információt adott a telepítési program végrehajtásáról. Elmondta, hogy az V. ötéves tervidőszak alatt 405 hektár szőlőt és 100 hektár gyümölcsöst telepítenek, az utóbbit már el is végezték. A gazdaság által kezdeményezett szőlőtermesztési rendszer. • A Kiskunhalasi Állami Gazdaság tajói kerületében a szőlőtelepítés! tekintették meg a szemle résztvevői. A gazdaság szakemberei gépsort állítottak Össze a munka meggyorsítására. • Az új ültetvényekre fóliatakaró kerül. Ezt a műveletet Is gépesítették. A keceli Szőlőfürt Szakszövetkezetben is folyamatosan végzik a telepítési előkészületeket. A fúrógép a támberendezés földbehelyezését könnyíti. (Tóth Sándor felvételei) hez több mezőgazdasági üzem csatlakozott. Ezekben is segítik a telepítési tervek megvalósítását, a halasi technológia bevezetéséit. A gondok között említette, hogy jjagyobb figyelmet kell fordítani Készülődés a jövő évre • Saját kivitelezésben, előregyártott elemekből készül az 1100 négyzetméteres üzemcsarnok. . tál importmegtakarító és exportnövelő beruházás is. A görögök által gyártott alapanyagból itthon készül az ivóié, tehát nem kell nyugati valutáért megvásárolni. A görög partner azt is vállalta, hogy a szikrai üzem által gyártott magyar gyümölcslevek egy részét megvásárolja. Ezért is kapott a gazdaság több mint 13 millió forint »így nevezett exportnövelő beruházási hitelt. —5 —r Még egy teljes hónap van az esztendőből, de jó ideje folyik a megye ipari üzemeiben a jövő évi termelési tervek készítése. Sőt, a legtöbb helyen már az előirányzatok, a termelési mutatók finomításán, hatékonyabbá tételén fáradoznak. Kedvező alapot teremtett mindehhez, hogy viszonylag jó gazdasági évet zárhatunk az idén. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny nyomán ugyanis jelentősen növekedett a tér_ melés az iparban és a mező- gazdaságban egyaránt. Ha mégis viszonylagosságról beszélünk, az azért van, mert számításba kell venni azokat a tőkés világban végbemenő változásokat, amelyek kedvezőtlenül hatnak gazdasági életünkre. Mindezzel számolni kell 1978-ban is. Hazánk nemzeti jövedelmének majdnem fele származik a külkereskedelemből. Ezért az idei jó termelési tapasztalatokat hasznosítva, a hibákon okulva fontos, hogy tovább növeljük exportra termelt áruink versenyképességét és nem utolsósorban gyártásuk nyereségességét. Lehetőséget nyújt erre az, hogy ebben az esztendőben jelentősen növekedtek a beruházások, s ezek tekintélyes részét éppen az export növelésére, illetve az import csökkentésére kezdeményezték. Nagyon lényeges tehát az új termelőeszközök mielőbbi — és ami a fő, minél hatékonyabb módon való — termelésbe állítása. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének további javítása ugyanis megköveteli exportunk erőtel- ' jesebb bővítését. Éppen ezért 1978-ban az exportot 8—9 százalékkal, ezen belül a nyugati piacokon versenyképes áruk termelését 10—12 százalékkal szükséges növelni a megye iparának is. Bács-Kiskun gyárainak, gyáregységeinek, ipari szövetkezeteinek árui a világ sok pontjára eljutnak. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyára például jelenleg éppen Hongkongba szállít nagyobb mennyiségű széket. Az Irodagép és Finommechanikai Vállalat megyei üzeme nyugatnémet cégekkel állnak a pénztárgépgyártásban partneri viszonyban. A Zománcipari Müvek fürdőkádjait sok tőkés országban árusítják. A Kalocsai Fűszerpaprika, és Konzervipari Vállalat, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat termékei is jó hírnévnek örvendenek a külföldi . piacokon. Hosszú lenne a lista, ha valamennyi exportáló üzemünket felsorolnánk, csupán a megye iparának a külkereskedelemben való részesedését kivána szaporítóanyag-termelés folyamatosságára. Csak így lehet zökkenőmentesen megvalósítani a telepítési terveket. , A keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet volt a harmadik mezőgazdasági nagyüzem, ahol a telepítési tervek megvalósulásáról tájékozódtak a szemle résztvevői. A szakszövetkezet elnökének, Csip- kó Sándornak tájékoztatóján részt vett dr. Ivanics Lajos, a kiskőrösi járási pártbizottság első titkára és dr. Papp Géza, a járási hivatal vezetője. A szak- szövetkezetnek 560 hektár nagyüzemi szőlőtelepítése van jelenleg, 70 hektáron a tagok létesítettek korszerű ültetvényt. 1600 hektáron régi telepítésű szőlőt kezelnek a szakszövetkezet tagjai. Ez a terület folyamatosan csökken, ezért is szükséges nagyüzemi ültetvények . létrehozása,' 1980-ig 350 hektár szőlőt telepítenek. • Az elnöki tájékoztatóban sző esett az üzemek összefogásáról, az árkérdésekről, az értékesítés megszervezéséről, a feldolgozó kapacitás bővítéséről, a tárolótereik ■ növeléséről. Megtekintették a telepítési előkészületeket. A szakszövetkezet egy 64 hektáros táblán fog jövő őszre korszerű szőlőültetvényt létrehozni. A szemleút a látottak értékelésével fejeződött be. • K. 8. fám némiképp érzékeltetni. Természetesen nem kisebb a felelőssége Bács-Kiskun üzemeinek a belföldi ellátás színvonalának emelésében sem. Ha pedig a lakosság életkörülményeinek további javítására vonatkozó népgazdasági célkitűzéseinket tekintjük — és ez nagyon fontos —, akkor érzékelhető igazán, hogy egy pillanatig sem ülhetünk az idén elért sikerek babérjain. Jövőre csak akkor emelhetjük a tervezett 2,5—3 százalékkal a reálbéreket, 3—3,5 százalékkal a lakosság jövedelmét, s csaknem három százalékkal a fogyasztást, ha az ideinél is hatékonyabb termeléssel vetjük meg ennek alapját. Előre tudja minden politikai, gazdasági, műszaki vezető, hogy ez nem lesz könnyű feladat. A munkaerőhiány például nem fog csökkenni. Ennek azonban több ellenszere van. Az üzemekben feltárható tartalékok közül csupán egyet említek, a szakmai hozzáértés növelését. A termelés hatékonyságának is vannak tartalékai, amelyek közül különösen a termékszerkezet korszerűsítésére érdemes nagy súlyt helyezni. Tartalék még a fegyelmezettebb munka, a termelésben való alkotóbb részvétel és még sok egyéb. A termelés hatékonyságának javítása, minden lehetséges tartalék feltárása és hasznosítása valamennyi állampolgár együttes cselekvését igényli, s ezt kell fokozni tovább a jövő esztendőben. N. O.
