Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-26 / 278. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 278. szám Ára: 90 fillér 1977. nov. 26. szombat Kádár János megbeszélése Georges Marchais-yal AZ ESZMEI, POLITIKAI FELKÉSZÜLTSÉG SZÜNTELEN NÖVELÉSE Emlékülés és módszertani tanácskozás az oktatási igazgatóságon s/ uutr.. ii. * ; msr Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára péntek délelőtt megbeszélést folytatott Georges Marchais-val, a Francia Kommunista Párt hazánkban tartózkodó főtitkárával. A meg­beszélésen részt vett Jean Ka­napa, az FKP Politikai Bizottsá­gának tagja, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke beszámolt Mexikó­ban és Ecuadorban tett hivata­los látogatásáról. Az Elnöki Ta­nács megállapította, hogy a láto­gatások elősegítették és jól szol­gálták a különböző társadalmi rendszerű országok békés együtt­működését, kétoldalú kapcsolatai­nak fejlesztését, a nemzetközi enyhülés elmélyítését. A jelen­tést az Elnöki Tanács jóváhagyó­lag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács törvényere­jű rendelettel újraszabályozta a halászatot. A törvényerejű ren­Kalocsa régóta híres népművé­szétéről. Így vélekedtek a tegnapi ünnepség résztvevői is, amikor a barokk épülethez jól illeszkedő stílusú kamarateremben Gert Ist­ván, a városi tanás elnöke kö­szöntötte a vendégeket: Pozsgay Imre kulturális minisztert, Hor­váth Istvánt, a megyei pártbi­zottság első titkárát és dr. Gaj­dácsi Istvánt, a megyei tanács el­nökét, megyei és helyi vezetőket, a meghívottakat és a vendégeket. Ezután felkérte a minisztert, hogy (tartsa meg avató beszédét. — Szívesen veszünk részt a ma­gyar közművelődés fellendülésé­nek Időszakában ezen az ünnepi eseményen — mondotta beveze­tőként pozsgay Imre, majd így folytatta: — Érződik Kalocsa vá­ros igyekezete, hogy kapcsolód­jék az országos közművelődési programhoz. A lakosságé az az érdem, hogy Jó eszköze épült a kalocsaiaknak az együttléthez, a közönség közösséggé válásához. Illesse tisztelet azokat, akik meg­titkára és Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. A szívélyes, elvtársi légkörben tartott megbeszélések során tá­jékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, eszmecserét folytattak a nemzetközi élet és a nemzet­közi kommunista mozgalom idő­szerű kérdéseiről, áttekintették a pártközi kapcsolatok alakulását és az együttműködés további erő­sítésének lehetőségeit. (MTI) delet változatlanul fenntartja a halászat és a horgászat terüle­tén kialakult bevált intézménye­ket. A gazdasági és társadalmi igények figyelembevételével bő­vítette és megerősítette a halá­szattal foglalkozó gazdasági szer­vezetek jogait, ugyanakkor meg­felelő összhangot teremt az ál­lam, a halászati termelőszövetke­zetek és az egyesületekben tö­mörült horgászok érdekei között. A törvényerejű rendelet 1978, ja­nuár 1-én lép hatályba, végrehaj­tásáról a mezőgazdasági és élél- mezésügyl miniszter gondoskodik. Az Elnöki Tanács bírákat vá­lasztott meg és mentett fel, majd egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) valósították ezt a szándékot, di­cséret a tervezőket, építőket, be­rendezőket, akik valóban kelle­mes otthont teremtettek. A miniszter beszédét így fe­jezte be: — Az egész ország szá­mára példamutatóan olcsón és nagyszerűen, kitűnő állapotban, ígéretes programmal adtak át egy olyan létesítményt, amely számí­tásba vette a gazdasági körül­ményeket, de nem mondott le sem az esztétikai, sem a kultu­rális Igényekről. Ezért külön el­ismerés illeti a városi tanács építési üzemét. Ezután Pozsgay Imre Szocialista Kultúráért kitüntetést adott át a Bács megyei Tervező Iroda Heré­nyi József Ybl-d(,|ns építész Irá­nyításával dolgozó kollektívájá­nak. Greksa Ferenc kőműves szakmunkás építésvezető kiváló dolgozó kitüntetést kapott, Matoa Ferenc kőműves, Hegedűs Pál fűtésszerelő és Lakatos Lajos víz­vezetékszerelő a megyei tanács elnökének dicséretében részesült. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának Oktatási Igaz­gatósága tegnap egésznapos emlékülést és módszertani tanácskozást tartott a megyei pártiskolai oktatás megkez­désének 30., az esti egyetem szervezésének 20., a marxis­ta—leninista esti középfokú iskola indításának 15. és az oktatási igazgatóság megala­kulásának 10. évfordulója al­kalmából. Az emléküléssel egybekötött módszertani tanácskozáson részt- vett dr. Horváth István, az MSZiMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság el­ső titkára, Pozsgay Imre kultu­rális miniszter, és Németi Irén, a Nők Lapja főszerkesztője az esti egyetem, illetve a pártiskola egy­kori igazgatói, Czank János, az MSZMP Központi Bizottságának instruktora, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, Katanics Sándor és Terbe Dezső, a me­gyei pártbizottság titkárai. Az emlékülés elnökségében helyet foglaltak a krími testvérmegyé­ből Bács-Kiskunban tartózkodó szovjet vendégek: Planetov Szem- jon Alekszandrovics, a cserno- morszki járási pártbizottság első titkára és Glazocsev Afanaszij Alekszejevics, a filozófiatudomá­nyok doktora, a Szimferopoli Or­vostudományi Egyetem profesz- szora. A hallgatóság soraiban résztvettek még a pártiskola volt tanárai, a megye vezető propa­gandistái, a járási és városi párt- bizottságok képviselői. Az egésznapos program meg­nyitó beszédét Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára mondotta, aki többek között ki­jelentette, hogy a pártoktatási szervezeteknek, az ott dolgozó ne­velő, oktató kommunista propa­gandistáknak meghatározó szere­pük volt és van abban, hogy me­gyénkben is egyre terjed és mind­inkább meghatározó szerepe van a tudományos szocializmusnak; abban, hogy az állami, társadal­mi, gazdasági, kulturális szervek és intézmények vezető posztjain dolgozók túlnyomó többsége szi­lárd marxista világnézetet vall. Az elvtársak ismerik és tud­ják, hogy pártunk már több mint két évtizede kiemelt fontosságú kérdésként kezeli az ideológiai munkát. Kongresszusainkon, a ve­zető szervek ülésein állandó és folyamatos napirend a párttagság eszmei, politikai felkészültségé­nek növelése. a kommunisták marxista—leninista gondolkodá­sának fejlesztése, a munkásosz­tály tudományos világnézetének terjesztésén, oktatásán keresztül a párt ideológiai, politikai, szerve­zeti és cselekvési egységének ál­landó és folyamatos megteremté­se, az azonos platformon gondol­kodó és cselekvő emberek egysé­gének újbóli és újbóli megterem­tése, mind magasabb szinten való megújítása, a párt politikáját cselekvőén támogató és végrehaj­tó pártonkívüliek marxista szel­lemben való nevelése. Az ideológiai kérdésekkel való rendszeres és folyamatos foglal­kozás jelentősége a szocialista forradalom időpontjától, a hata­lom megragadásának időszakától távolodva egyre inkább növek­szik. A politikai hatalom birtok­lása, a szocialista termelési vi­szonyok általánossá válása után társadalmi fejlődésünk olyan sza­kaszhoz érkezett, amelyben a XI. kongresszus megfogalmazása sze­A rövid műsor jó áttekintést adott a kalocsai művészeti élet­ről. A húsz esztendős ének-zenei iskola kórusának fellépése után Raffai Sarolta Téged idézlek cí­mű — ez alkalomra írt versét — Bodnár Zoltán mondta el. A kö­zépiskolások kórusa, a zeneisko­la néhány növendékének fellé­pése után a népi együttes szere­pelt, végül Szendrei Imre zongo­raművész a városból elszárma­zottak üdvözletét tolmácsolta két Liszt-mű megszólaltatásával. A vendégek ezután végig jár­ták az épületet, amelyet már ko­rábban birtokba vettek a szakkö­rök, csoportok, klubok. Élénk sakk-csatákat látta az egyik klub­szobában. heves asztalitenisz mérkőzést egy másik szobában. A könyvtárban egyetlen szabad hely sem volt. Szívesen Időztek a pró­bateremben egy táncgyakorlatot szemlélve. Ugyancsak tegnap adták át az épület földszintjén a Barokk­presszót Is, H. N. rint két nagy feladat került elő­térbe: az egyik a népgazdaság sokoldalú, arányos fejlesztése, a másik a tudat szocialista átala­kítása. A fejlett szocialista tár­sadalom építése mindenekelőtt azt jelenti, hogy fejlesztjük tár­sadalmunk szocialista vonásait, elsősorban úgy, hogy erősítjük társadalmunk anyagi, eszmei és erkölcsi alapjait. A gazdasági és ideológiai feladatok megoldása szorosan összefügg, nem pótolják egymást, de ahogyan nem képzel­hető el eredményes ideológiai munka a gazdasági helyzet rom­lása köziben, a valóság és az el­mélet, a tettek és a szavak össz­hangjának megbomlása közben, ugyanígy gazdasági feladataink eredményes megoldása is feltéte­lezi a magas színvonalú ideoló­giai munkát. Pártunk történeté­ben példák sora bizonyítja, hogy a legnagyobb eredményeket ak­kor értük el, amikor az elmélet és a gyakorlat szinkronban volt, amikor a tömegek gyakorlati ta­pasztalatai megegyeztek a párt el­méleti tanításaival. S amikor ez az összhang valamilyen ok mi­att megbomlott, nehézségek, fe­szültségek keletkeztek a társa­dalmi, gazdasági életben, a szo­cializmus építésén túl a párt so­raiban is. Történelmi ta­pasztalatunk, hogy az ösztö- nösség, a szub­jektivizmus, az elmélet akár revizionista, akár dogmati­kus eltorzítása károkat okoz. A munkásosz­tály forradalmi élcsapata. a kommunista párt csak úgy képes betölteni vezető szerepét, ha tagjai szün­telenül növelik eszmei, politi­kai felkészült­ségüket, mélyí­tik marxista— leninista tudá­sukat és szilárdítják meggyőződé­süket, következetesen helytállnak a politika képviseletében, a mun­kában, a közéletben, példát mu­tatnak személyes életükben. Politikai céljaink megvalósítá­sa, a fejlett szocialista társada­lom felépítése olyan kommunis­ta vezetőket, és nemcsak kom­munista vezetőket, és nem is csak vezetőket igényel és feltételez, akik az előttük álló mind bonyo­lultabb kérdések megoldására a leghelyesebb marxista—leninista választ tudják adni. Ma a kérdések zöme olyan, ami­re nem lehet csak igennel, vagy nemmel válaszolni. Ma nem az a kérdés, hogy építsük-e a szocia­lizmust, vagy nem; ma arra kell válaszolnunk, hogy miként old­juk meg a fejlett szocialista tár­sadalom számos konkrét és bo­nyolult problémáját. S minél bo­nyolultabb egy feladat, árnyala­tokban annál több megoldási mód lehetséges. Az elméleti, az ideo­lógiai munka jelentősége és fele­lőssége tehát igen nagy abban, hogy a gazdaság, az állami élet, a kultúra különböző szintű, ve- vezető posztjain dolgozók az élet által naponta felvetett kérdések megoldásához — szeretném hang­súlyozni, hogy önállóan, nem fel­sőbb utasításokra várva — «az egyéni, a csoport- és az össztár­sadalmi érdeket szem előtt tart­va és érvényesítve, a lehető leg­helyesebb marxista választ meg­találják. Az elméleti kérdésekkel való Intenzív foglalkozást Igénylik és feltételezik azok a mind bonyo­lultabb nemzetközi viszonyok Is, melyeik között pártunk — s a szocialista közösség többi kom­munista pártja, egymás tapasz­talatait, elméleti munkásságát ta­nulmányozva és felhasználva — vezet és dolgozik. A fejlett ál- lammonopol-kapltallstn országok­ban mindinkább kiteljesedik a kapitalizmus általános válsága. Ez nem egyszerű gazdasági válság, jelentkezik és mélyül az eszmék, a kultúra, területén is. A bur­zsoázia a szabadság, a demokrá­cia jelszavaival egyre kevésbé tudja megtévesztem a néptöme­geket, mert a terror, az elnyo­más, az ember társtalansága, a - létbizonytalanság, a mindennapi élet tényei. A burzsoá ideo­lógia nem tud elfogadható vála­szokat adni az emberiség jelené­nek és jövőjének legfontosabb kérdéseire. A kommunista és munkásmozgalom hagyományos osztagain túl szaporodik azoknak a száma, különösen a fejlődő or­szágokban, akik a marxizmus— leninizmus eszméitől, a szocialis­ta világ, a szocialista közösség gyakorlatától várják a választ az őket foglalkoztató kérdésekre. A szocialista külpolitikának most már több mint hat évtize­des gyakorlata és törekvése a kü­lönböző társadalmi berendezke­désű államok békés egymás mel­lett élésére való törekvés, a po­litikai, gazdaságii kulturális terü­leteken való együttműködés. Ebben a kérdésben az utóbbi években és évtizedekben hatalmas eredmé­nyeket értünk el. Ma elmondhat­juk, hogy egy újabb világháború kitörésének megakadályozása reá­lis lehetőség, s az enyhülési fo­lyamat visszafordíthatatlanná vált. Mindez — jól tudjuk — nem jelenti az ideológiai kérdésekben való együttműködést, vagy meg­alkuvást. Ideológiai síkon a két társadalmi rendszer között to­vábbra is éles a harc. A burzsoá ideológusok ma a hangsúlyt a fegyverekkel, vagy a gazdasági zsarolással szemben az ideológiai frontra helyezik. Az ideológiai fel­lazításra való törekvés a két rend­szer harcának ma nagyon is reá­lis eleme, s ezt a veszélyt nem szabad lebecsülni. Mi tagadjuk a forradalom exportjának elméle­tét, ugyanakkor azonban minden eszközzel küzdünk az ideológiai fellazítás ellen. Ügy véljük, hogy ennek egyik legjobb eszköze esz­méink, a marxizmus—leninizmus széles körű terjesztése, a párttag­ság, a káderek, a felnövekvő ge­nerációk, a lakosság mind széle­sebb tömegeinek felvértezése a kor leghaladóbb ideológiájával. S ha ezt a munkát jól végezzük, ha az újabb nemzedéket úgy nevel­jük, hogy a marxizmus—leniniz­mus tanításait alkotó módon tud­ják alkalmazni, joggal bízhatunk abban, hogy az ideológiai küzde­lemben a mi eszméink az erőseb­bek, s az eszmék harcából is mi kerültünk kis győztesen. Elvtársak! Pártunk XI. kong­resszusa határozatainak megvaló­sításán dolgozunk. Ebben a mun­kában, gazdaságunk fejlesztésé­ben, az emberek gondolkodásá­nak szocialistává formáláséban vannak Jelentős eredményeink, de még nagyok a ki nem használt tartalékaink, A lehetőségeink ked­vezőek, törekvéseinkben optimis­ták lehetünk Itt, Báes-Kiskun megyében Is. Erőt és biztatást ad számunkra az, hogy alkotó mun­kánknak eddig Is volt értelme, hogy kemény, céltudatos tennl­akarással, a kommunisták egysé­gével, a lakosság erősödő össze- forrottságával tovább haladunk, kitűzött céljaink felé. Pártunk­nak — egész népünk által helye­selt és támogatott — politikáját folytatva, a XI. kongresszus ha­tározatait végrehajtva, a Közpon­ti Bizottság irányvonalát érvénye­sítve olyan közösségi életformát építünk és formálunk itt, a Duna— Tisza közén is, ahol az egyén, min­den egyes ember megtalálja a maga boldogulását, olyan kö­zösségi életformát, amelyben a kitartóan végzett termelő mun­ka gyümölcseit élvező emberek műveltségben, politikai felké­szültségben is mind gazdagab­bak, akik mind jobban el tud­nak majd igazodni a fejlett szo­cialista társadalom. nemzetközi munkásmozgalom, s a nemzetkö­zi helyzet bonyolult kérdéseiben. A pártiskolai oktatás az el­múlt 30 esztendőben a marxista képzés terén végzett eleven munkájával elismert, megbecsült intézménnyé vált. nemcsak ja párttagok, hanem a párton kí­vüliek. körében is. Eredményei­nek és sikereinek legfontosabb záloga az volt, hogy mindig elvi igényességgel végezte munkáját és tevékenysége szoros kapcsolat­ban volt az élettel, a párt min­dennapi tevékenységével, a pár­tot foglalkoztató kérdésekkel. Nem zárkózott önmagába, hanem együttműködött az egész ideoló­giai területtel, az állami oktatási és tudományos intézetekkel, a tömegszervezetekben folyó mar­xista képzés intézményeivel. A széles körű és messzesugárzó te­vékenység közben a pártiskolai oktatás maga is jelentősen to­vább fejlődött a képzés tartal­mában és az oktatás módszerei­ben is. A pártoktatás és tíz esztendeje az oktatási igazgató­ság munkája itt a megyében is fontos része a párt munkájának, mindennapi tevékenységének. A marxista képzési rendszernek, a tömegpropagandának olyan bá­zisa lett, amely nemcsak a párti hanem az állami, gazdasági kul­turális élet számára képezte, il­letve képzi és továbbképzi a káderek ezreit — fejezte be be­szédét Horváth István. A megnyitóbeszéd után „Az oktatási igazgatóság létrejötté­nek előzményei és tevékenységé­nek tíz éve” címmel Szabó La­jos, az oktatási igazgatóság ve­zetője tartott előadást. Bevezető­ben visszatekintett a különböző pártiskolai formákra, s azok múltjára. — A múltban elsősorban — mondotta — a bentlakásos párt­iskola vezet vissza bennünket. Ha a valamikori Bács-Bodrog és Dél-Pest megyében működő elő­adókat (vándor pártiskola) vesz- szük alapul, elmondhatjuk, hogy a pártisfeola éppen korai létrejöt­te miatt az új rend építésének kezdetétől fogva, részese volt an­nak, hogy amint Lenin mondat­ta: „Az új társadalmi osztály hozzászokjon az új helyzethez, körülnézzen, megszervezze mun­káját, kinevelje saját vezetőit.” A marxizmus—leninizmus es­ti egyetem első éveivel az ellen- forradalmat követő eszmei zűrza­var eloszlatásában játszott szerep pet. Részese volt az ideológiai konszolidációnak, a szocializmus alapjai lerakásának. A húsz év­vel ezelőtt elkezdődött ideológiai képzés jelentőségét hangsúlyoz­za az a tény, hogy az 1977-78- as pártdktatási évben a tömeg- oktatás propagandistáinak több mint fele végzett esti egyetemet, illetve teljes szakosítót. Az oktatási Igazgatóság 1967- ben jött létre, és már a fejlett szocialista társadalom építése ideológiai (Igényelnek kielégítése céljából. Az igazgatóság létrejöt­tekor a legnagyobb változást el­sősorban az irányító apparátus egységesítése Jelentette, Ennek eredménye többek között az, hogy az azóta lezárult tíz tanév során 135 tanfolyamon, több mint (Folytatás a 2. oldalon.) Az Elnöki Tanács ülése Művelődési központot és ifjúsági házat avattak Kalocsán Pozsgay Imre kulturális miniszter az ünnepségen

Next

/
Thumbnails
Contents