Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-25 / 277. szám

1977. november 25. • PETŐFI NÉPE • 3 Tanulságok a jövő évre Ookszor foglalkoz- ^ tunk a zöldség­es gyümölcsfelvásárlás gondjaival lapunk ha­sábjain. Ismeretes, hogy az ösztönző kormány­határozatok elősegítették a termelés fellendülését. Bi­zonyíték erre többek között, hogy a legnagyobb megyei fel­vásárló vállalat, a ZÖLDÉRT az eredetileg 12 ezer vagonra tervezett árufelvásárlási tervét 13 ezerre emelte. Jelenleg már 14 200 vagonnál tart és előreláthatólag több, mint 15 ezer vagon zöldség, gyümölcs és burgonya átvételével zárja az esztendőt. Ez 50 százalékkal több áru, mint amennyit 1975-ben átvett a vállalat jogelődje, a MEZŐTERMÉK. Két­ségtelen, hogy a nagy kínálat jelentős erőfeszítéseket kíván az átvevőktől. Nemcsak a felvásárló, de a feldolgozó vállala­tok is nehezen birkóztak meg a nagy mennyiségű áruval. A nyár végén a felvásárlást lassította többek körött a láda­hiány. Ezenkívül egyéb okai is voltak annak, hogy az áru egy részét nem tudták időben átvenni. Elsősorban az alma felvásárlásá­nál jelentkeztek bajok, hiszent ez a legnagyobb mennyiségben kí­nálkozó őszi gyümölcsünk. A Központi Népi Ellenőrzési Bizott­ság megbízásából a megyei népi ellenőrök megvizsgálták az alma felvásárlásának gondjait, első­sorban a kistermelők szempont­jából. A vizsgálat során számos hasz­nos tanulságot vontak le, ame­A Kereskedelmi Minőségellen­őrző Intézet hatósági ellenőrzé­sein megállapította, hogy a Cent­rum-áruházakban olyan import autoszifonkészüléket hoznák for­galomba, amely nem felel meg a hazai vagyon- és életbiztonsági lyet érdemes megszívlelni. Meg­állapították, hogy több okból je­lentkezett a ládahiány. Egyrészt későn kapcsoltaik rá a göngyöleg­gyártásra. Másrészt súlyosbította az amúgy is szűkös ellátást, hogy a megyei ZÖLDÉRT a télialma forgalmazásához tervezett ládá­kat kénytelen volt a paprika fel­vásárlásához igénybe venni. Zöld­paprikából például több éves ta­pasztalati adatok alapján 20 va­gon exportot tervezett erre az év­re, ezzel szemben több mint 120 vagont szállított el. A paradi­csom alakú paprikából 950 vagon volt a felvásárlási terv, és több mint 150 vagont vettek át, s 400 előírásoknak. Az érvényes szab­vány ugyanis nem engedélyezi az üvegtestű autoszifonok forgalma­zását még akkor sem, ha azok védőhálóval készülnek. Ezért a KERMI az ilyen csehszlovák gyártmányú üvegpalackszifonok vagon helyett 900 vagonnal ex­portáltak. A paprikafélék forgal­mát figyelembe véve a váUalat az előlzetes tervéhez képest 300 ezer darabbal több göngyöleget használt fel, amely az almánál hiányként jelentkezett. A helyzetet tovább súlyosbítot­ta, hogy a szeptember végi, ok­tóber eleji hűvösebb idő hatására, a termés mentése érdekében — főleg a paprikatermelő körzetek­ben — igyekeztek a felvásárlást gyorsítani, más áruk rovására. Például a télialma átvételét sok helyen szüneteltették, főként lá­dahiány miatt. A vizsgálat szerint meg lehet­ne előzni az ilyen gondokat meg­felelő tartalék képzésével. A ZÖLDÉRT vezetőitől nyert infor­máció szerint levonták a tanul­ságokat az idei tapasztalatokból, és jövőre minden eddiginél na­gyobb tartalékról gondoskodnak. A lassú szállítás az ősszel sok egyéb bajt is okozott. A felvá­sárló vállalatok a rendelkezésre álló csomagoló eszközöket első­sorban a velük szerződési kap­csolatban álló nagyüzemek részé­re igyekeztek előteremteni. A további árusítását megtiltotta. In­tézkedett a fogalmazás azonnali megszüntetéséről, és arról, hogy a mór eladott készülékek után a vásárlókat a vételár visszafizeté­sével kártalanítsák. (MTI) kistermelők emiatt 'kénytelenek voltak maguk tárolni az árut. Egyébként általános raktározási gondok jelentkeztek a felvásárló vállalatoknál is. Ez is oka volt annak, hogy lassan vették át az árut, vagy fel sem vásárolták. Az átvétel elsősorban az exportmi­nőségű termésre irányult, a bel­földi tételeket elhanyagolták. Fo­kozta a felvásárlási zavarokat, hogy a kistermelőknek csak egy hányada kötött szerződést a fel­vásárló szervekkel. Legtöbb ház­táji gazda csak a betakarítás megkezdésekor jelentkezett. Pon­tatlanok voltak az előzetes ter­mésbecslések. A késedelmesen bejelentett árutöbblettel nehéz helyzetbe hozták az átvevőket. A kormányintézkedéseknek az a célja, hogy fellendüljön a zöld­ség- és gyümölcstermesztés. Az idei tapasztalatok bizonyítják, hogy a központi elgondolások jók, beváltották a hozzájuk fűzött re­ményeket. Tovább kell azonban lépni. A felvásárlás szervezetteb­bé és korszerűbbé tételével lehet csak megelőzni az ideihez hason­ló gondokat. K. S. Eredményesek voltak az idei ásatások A múzeumi tevékenység egyik fő része a régészeti kutatás, a tervszerű ásatás, a gyors lelet­mentés, a különböző korok fel­tárt kultúrtörténeti értékeinek a tudományos feldolgozása, publi­kálása. Bács-Kiskun megye is azon területek közé tartozik, ahol évről évre bőven van munkájuk a régészeknek. Hol és milyen eredménnyel végeztek ásatásokat 1977-ben? A kérdésre a kecske­méti megyei múzeum igazgatójá­tól, Horváth Attilától és munka­társaitól kaptunk választ. Elmondták, hogy az Árpád­kori Tiszaalpáron folytatódott a korábban megkezdett bronzkori földvár feltárása. Tüzelőhelyek, gabonatárolók és lakóházak alap­jainak maradványai tárultak fel. Sikerült kétséget kizáróan meg­állapítani, hogy a bronzkor kö­zépső időszakában éltek ott az első megtelepülök. A tiszaalpári tanácsnak java­solják; kezelje védett területként az érdekes földvárat, hogy ere­deti formájában álljon az idegen- forgalom szolgálatába. A megye déli területén, Bátmo- nostor határában középkori ko­lostorok és templom hitelesítő feltárására került sor. A munka újabb területekre is kiterjedt, s egy 14. századi kápolna alapjaira bukkantak. Körülötte 270-nél több sírt tártak fel eddig. és korai Árpád-kori falu körvona­lai bontakoztak ki. Odébb sánc­árokkal körülvett, késő középko­ri terület, valamint jbbbágyfalu maradványa húzódik. Az ásatás során késő-gótikus faragású kő és oszlopfő, valamint gazdag kerá­miaanyag került felszínre. A vidék másik településén, Madarason honfoglaláskori ran­gos család temetkezési helyét tárták fel. A sírok igen értékes leleteiket rejtegettek. Ezeken kí­vül, kisebb leletmentésekre má­sutt is sor került a megyében. Megtudtuk, hogy mind több helyről hívják fel <jz intézmények figyelmét egy-egy új régészeti le­lőhelyre. Az utóbbi időben egye­bek között Miskéről, Jászszent- lászlóról, Tiszakécskéről, Kun- szentmiklósról, - Kunpeszérről, Pálmonostorról. Tiszaúj faluról és Hetényegyházáród érkeztek ilyen bejelentések a múzeumok­hoz. A régészek a jelzett helye­ket felkeresik, s amennyiben a bejelentés alaposnak bizonyul, mielőbb hozzákezdenek a lelet­mentéshez. így szereztek tudo­mást több bronz, és rézkori te­lepről, temetőről. Jövőre a bátmonostori közép­kori lelőhelyen, a kunpeszéri avarkori temetőben folytatódik a munka, Tiszaalpáron pedig — a földvár mellett — Árpád-kori templomot tárnak majd fel. R. M. Felújítás Nemrég fejeződött be a bácsal­mási állatkórház épületének fel­újítása. Az állomás többek között négy, nagy állatok szállítására alkalmas autóval, három, egyen­ként 20 hektoliteres fertőtlenítő gépkocsival és ugyancsak három STERIMOB típusú nagy teljesít­ményű szóró-fertőtlenítő géppel is gyarapodott. Az egész beruházás 1 millió 280 ezer forintba került. Miért fázott hatezer széchenyivárosi lakos ? Jönnek személyesen, csörög a telefon, halljuk in­nen is, onnian is — az embernek ilyenkor elborul a feje. Már megint fűtési zavarok és újfent a kecske­méti Széchenyivárosban. Mint a telelő madarak, október-november táján évről évre visszatérnek. Pedig bizonygatták, szokás szerint, felkészültek a télre. De hol van még a tél? November 17-e, csütörtök, 18 óra Az Akadémia körúton lépek le a buszról. A szél orvul hasít az arcomba, megborzongok, összegom­bolt kabátban, behúzott nyakkal közelítem meg a tízemeleteseket. Hány fők lehet? Rigó Páléknál, az első kockatorony házfelügye­lőjének szobájában megsimogatom a radiátorokat. Alig langyosak. Melegvizük nincs, legfeljebb éjsza­ka. A hőmérséklet 15—18 Celsius-fok között inga­dozik, kevés, több még nem volt az idén. A lakás másfél-két hete szabályos panasziroda. Mit tehet­nek? A höközpontban bólint nékik egyet az ügye­letes és kijelenti: jogos az észrevétel. Ezzel el van intézve. Bekopogunk még négy-öt ajtón, a legfelsőkhöz. A hangulat zaklatott, borús. Középkorú házaspár háborog: meg lehet fagyni, nem ezt ígérték, a pénzt persze elfogadják, mintha minden tökéletes lenne. Kisgyerek bújik elő az apja mögül, nagyka- bátbdn, bentről csecsemősírás hallatszik: „Uram, 17 fokban hogy fürdessük a gyereket? Legalább az egyik helyiségben volna normális idő!” Hatvan perccel később Kétszáz méterrel távolabb, az IKV távfűtési üze­mében Galla László műszakvezető, mint minden reklamálónak, bevési adataimat a naplóba. Mutatja az előző oldalt: nem vagyok éppen első a panasz­tevők sorában. Közben befut Mihala László üzemvezető: „Az IKV lehetőségeinek határán van. Jelenleg egy (!) kazánnal fűtünk, a másik hármat szerelik.” „És mikor készülnek el?” Nem én csinálom őket, uram.” „Mégis, nem kellene erről értesíteni a köz­véleményt?” „Hamarosan rendbejön a kettes ka­zán, minek addig is pánikot kelteni?” „A tájékozat­lanságból, a bizonytalanságból mégiscsak nagyobb riadalom támadhat, nem?” .......” B eszélgetünk... ... amelynek során sok minden kiderül, még a tárgyhoz szorosan nem tartozó dolgok is. A lényeg: az üzem 1950 széchenyivárosi lakást fűt és lát el melegvízzel. Ehhez egy darab 12 tonnás, gőzt elő­állító gázkazán nyilvánvalóan elégtelen. A másik, hasonló kapacitásúnak is dolgoznia kellene, addig semmi esetre sem várható változás. De az október közepe óta áll, mégpedig a vezérlőpult —, ami ere­detileg is rossz helyre lett tervezve, a harmadik kazán szeptemberi, egyébként is késedelmes szállí­tásakor pedig különösen útba esett —, szóval en­nek a berendezésnek az áttelepítése miatt. Pontosabban: az áthelyezést a fővárosi CSŐSZER Vállalat soron kívül, tervek és engedély nélkül, he­tekkel ezelőtt elvégezte, viszont a bekapcsoláshoz és üzemkezdéshez a PROMETHEUS Tüzeléstechnikai Vállalat szakembereire is szükség van. Hívták már őket néhányszor, azok ígérkeztek is, mégsem je­lentkeztek. Aztán leutaztak, akkor meg a CSŐ­SZER maradt távol. Közel egy hónapja nem bír­ják egyeztetni szabad idejüket. (?) Szó esett még arról, hogy a mostani két fűtési szivattyú csak a tízemeleteseket képes kiszolgálni, mégis rákapcsolták a 210 lakásos garzonházat is. Két nagyobb teljesítményűt már régebben megren­deltek, augusztusra vissza is igazolták, majd mó­dosították a határidőt 1978. első negyedévére. To­vábbá, hogy az ötemeletes épületekben 7—8 fok eltérés van a földszinti és az ötödik emeleti klíma között, ami következik a nem megfelelő lépcsőházi hőelosztásból és az egész fűtési rendszer elavult­ságából. Baj van ezen kívül a víznyomással is. ki­csi, ennek tulajdonítható a forróvíz hiánya. November 18-a, péntek, 10 óra Telefon Miihala Lászlótól: ismét érintkezőbe lé­pett — interurbán vonalon — a két érdekelt cég­• A kettes kazán előtt Mihala László (balról) és Orosz Lajos kazánkezelő. Az előtérben az áthelye­zett vezérlőpult. • A négyes kazánon a csőszerelő vállalat szakem­berei dolgoznak. December 10-re ez is elkészül. (Tóth Sándor felvételei.) gél, várjunk három napot, ő garantálja, hogy hét­főn délután begyújthatnak a kettes kazánban és minden rendben lesz. Örök rejtély marad számom­ra, mit mondhatott nekik. November 21-e, hétfő, 17 óra Dübörög a kettes kazán, a kezelőpulton aprókat viliódzó piros és zöld lámpácskák. „Estére már jó meleg lesz mindenütt” — nyugtat meg az üzemve-* zető. Hozzáteszi még: az erősebb zimankó sem okozhat ezentúl fennakadást. Valamint, hogy a tíz­emeletesek érdekében sajnos olyan túlfűtésre kény­szerülnek, amely az ötszinteseknél valószínűleg 27—28 fokot is eredményez majd. November 22-e, kedd délután Kedvező a visszhang, tényleg sokat javult a hely­zet, a 20—22 fok végre megvan. És a szerződések­ben, állítólag, 2o fok van előírva. Jegyzeteim vé­gére sok-sok kérdőjel kíséretében odaírom: valóban mindenki — akinek kellett volna — minden tőle telhetőt megtett annak érdekében, hogy ne fázzon; vacogjon két héten keresztül a lakásában hozzáve­tőleg hatezer ember? „AM” igazán illetékes lenne — a kettes kazán —, erről nagyon hallgat... Kutasi Ferenc Tilos az üvegpalackszifonok árusítása PANORÁMA Földünk faóriásai 1894-ben a bulgáriai Bogoslov város környékén ma még „gyermekkorú” mammutfenyő. (MTI Kül­földi Képszolgálat — KS.) Az embert mindig meg­ragadják a ter­mészet szép­ségei. a szín és forma gaz­dagsága, a mé­retek nagysá­ga és változa­tossága. Külö­nösen a tér­ben és időben hatalmas mé­retek nyűgözik le az embert a természetben. Különösen a fák között ta­lálhatók olya­nok. amelyek mérete, ma­gassága, kora ejti bámulat­ba az embert. A világ leg­magasabb fái az ausztráliai eukaliptuszok között találhatók. A mandulalevelű eukaliptuszok magassága pl. 140—152 méter, törzse derékmagasságban 6—8 méter vastag, 70—90 méter ma­gasban kezd elágazni. A legma­gasabb életkort a fák között az afrikai baobafa tartja, amelynek korát 5150 évre becsülik. Mére­tei közül vastagsága jelentős, 9— 10 méter, míg magassága csak 25 méter. Koronája a 30 méter átmérőt is eléri. Az összes földrészek közül az amerikai kontinensen találhatók a legtöbb és leginkább megcso­dált faóriás. Dél-Ameriikában az araukáriák 50—70, esetleg 90 méter magasságot érnek el; és Brazíliában él egy fafaj (Erio- dendron samauma); amelynek 64 méter átmérőjű koronája alatt tízezer ember is elfér. Az igazi faóriásoik azonban Észak-Ameri- kában találhatók. Itt több fenyő­faj eléri a 60—100 méteres ma­gasságot, törzsük 2—8 méter át­mérőjű és a kétezer éves kor sem ritka. A legnagyobb faóriások a kali- forniaii mammutfenyők. Fehér ember szeme mintegy 150 évvel ezelőtt látta meg először ezeket az óriás fákat, amelyeket az in­diánok áhítatos félelemmel tisz­teltek, s ezért sokáig titkolták a fehér ember előtt. San Francis^ co-ból három és fél órás utazás­sal érhető el a „big trees” (óriás fák) állomása, amelynek közelé­ben található egy óriás fákból álló erdő. A mammutfenyőnek két faja él Kaliforniában: az egyik a Csendes-óceán partján található tengerparti mammutfenyő, a má­sik a Sierra Nevada hegység egynéhány helyén csoportokban még fellelhető óriás mammutfe­nyő. Tudományos nevük Sequoia, a Seguoiah nevű indián törzsfő- nökről nevezték el őket. Mindkét fenyőfaj térben és időben is óriás. A tengerparti mammutfenyő átlagos méretei! 110 méter magasság, 8 méter de­rékátmérő, az óriás mammutfe- nyőé: 100 méter magasság és 9,5 méter derékátmérő (ebből a ké­reg vastagsága 25—50 centimé­ter). Legmagasabb életkoruk négy-ötezer év. A múlt században Európa szá­mos országában telepítettek mammutfenyőt, így hazánk né-- hány kastélyparkjában is találha­tó. Vízre bocsátották a Tigrist Thor Heyerdahl a neves norvég utazó az Arab-öböl partján lev® Qurnaban vízre bocsátotta új, nádból készült hajóját, a Tigrist. Nenv zetközi expedíciójával azt kívánja megvizsgálni, milyen messzir» merészkedtek az ősi Mezopotámia tengerjáró hajósai. (Telefoto — ÁP — MTI — KS.) I Textilfestés - kézzel Textíliák festésével már a leg­régibb történelmi időkben foglal­koztak. Nehéz megállapítani, ho­gyan festették ezeket a ruházati célokra, díszítésre szolgáló anya­gokat : a festék vizes oldatába mártva az anyagot, vagy úgy, hogy arra a mintákat, ornamen- seket kézzel, ecsettel, vitték fel. Az utóbbi módszert nevezzük egyébként ma textíliák kézi festé­sének. Különösen keleten, Japán­ban és Kínában terjedt el ez a módszer, és a mai napig is gyár­tanak ott kézzel festett textíliá­kat a legkülönbözőbb célokra. Szülőhazája azonban Jáva és a keletindiai szigetek. A jávai ba­tikolt szövet az egész világon is­mert egzotikus és keresett textí­lia, és ma is komoly Mviteli cik­ke szülőhazájának. A kézzel festett textíliáknak sok előnyük van a nyomottakkal szemben. A kézi festés mindig magán hordja készítője egyéni ízlését, az anyaghoz vagy a ter­vezett cikkhez — pl. asztalken­dőhöz, falvédőhöz — alkalmazko­dó mintát. Ezeknek a textíliáknak az előállítási költségét — ellen­tétben a nyomott textíliákkal — nem változtatja számottevően, hogy néhány darabot, vagy ezres tételeket gyártanak-e. Természe­tesen a bonyolult mintaelemek, esetleg egyedi művészi Mvitele- zésű anyagok értékelésénél ipar- művészeti szempontok is számí­tásba jönnek. A kézzel festett anyagok to­vábbi előnye a színgazdaság: akár egyetlen kendőn korlátlan meny- nyiségű szín és színárnyalat le­het. Hengemyomásnál viszont a nyomóhengerek száma határt szab a felhasználható színskálá­nak. Filmnyomásnál sem nyom­hatok egymásra korlátlan szám­ban a színek. A kézi textilfestés­nek speciális esete a dekoráció- és díszletkészités, amit "a képen látható módon végez az avatott kezű szakember. E „műfajnak” jellemzője, hogy a produktum mindig egyedi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents