Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-03 / 259. szám

Tündököljön a világ fölött a halhatatlan marxista-leninista eszmék fénye VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. 259. szám Ára: 90 fillér 1977. november 3. csütörtök Űj üzemrészeket avattak Bácsalmáson Az új szövöelőkészítő csarnok. Tegnap délután, a Finomposztó Vállalat bácsalmási telepének dol­gozói az új, korszerű szövődé és szövőelőkészítő csarnok átadása alkalmából ünnepséget tartottak. Az eseményen részt vett Vágó Iván, a megyei tanács ipari osztá­lyának vezetője, Szabó Imre, a járási pántbizottság első titkára, Papp György, a bajai városi párt- bizottság első titkára. Mint azt az új üzemrészek ün­nepélyes átadásakor Kosár Lajos, a Finomposztó Vállalat igazgató­ja mondotta, az új szövődé és a szövőelőkészítő csarnok 21 millió forintba került. Ezen kívül az új gépekre és felszerelésekre 32 mil­lió forintot, forgóeszközökre 3 millió forintot, összesen 56 millió forintot költöttek. Az új üzem­részek termelésbe állításával el­érik, hogy a vállalat szövött ter­mékeinek 32 százalékát a bácsal­mási telep adja. Ez egyben azt is jelenti, hogy a bácsalmási telep a jövő év végéig gyárrá fejlődik, Ünnepség Moszkvában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére Moszkvában, a Kreml Kongresszusi Palo­tájában szerdán délelőtt, helyi idő szerint pontosan 10 órakor megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és az Orosz SZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatva­nadik évfordulója alkalmából rendezett együttes ülése. Az ülésen meghívott vendégként jelen van az októberi forradalom sok veteránja, számos kiváló dolgozó, a termelő munka sok hőse, a tudományos-művészeti élet kiválóságai, a szovjet fegyveres erők sok kiemelkedő pa­rancsnoka és katonája. Az ünnepségen ott vannak a szocialista or­szágoknak az ünnepségre Moszkvába érkezett párt- és kormányküldöttségei. A magyar párt- és kormányküldöttséget Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezeti. A szovjet néppel együtt ünnepelnek a testvéri kommunista és munkáspártok; kül­döttségeik megjelentek az ünnepi ülésen. Ugyancsak ott voltak számos más haladó párt, mozgalom, nemzeti felszabadítási szervezet képviselői. Állami küldöttséggel képviseltette magát számos fejlődő ország. Az ülés elnöksége. (Telefotó—TASZSZ—MTI) A hatalmas kongresszusi termet Lenin nagy méretű mellszobra díszíti, mögötte a forradalom vö­rös zászlajával. Az elnökség mö­gött két évszám: 1917—1977. Hatalmas tapssal fogadták az ünnepi ülés résztvevői a Szovjet­unió Kommunista Pártja vezetői­nek, a Politikai Bizottság tagjai­nak, póttagjainak,’ a Központi Bi­zottság titkárainak megjelenését, élükön Leonyid Brezsnyewel, a Központi Bizottság főtitkárával, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökével. Az ünnepi ülés elnök­ségében foglalt helyet Kádár Já­nos, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a kor­mány elnöke, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai. Az ünnepi ülést Mihail Szusz- lov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja nyitotta meg. Mint mondotta, a teremben 104 or­szágból 123 küldöttség van jelen, hogy együtt ünnepeljen a szovjet néppel, a világot megváltoztató Október évfordulóján. Szuszlov megnyitója után fel­hangzott a Szovjetunió állami himnusza. Ezután Leonyid Brezsnyev tar­totta meg előadói beszédét. Az SZKP főtitkárát a teremben je­lenlevők hatalmas tapssal köszön­tötték. Leonyid Brezsnyev beszéde s ez jelentősen elősegíti a nagy­község dinamikus iparosodását. Jelenleg négyszázhetvenen dol­goznak a telepen. A tervek sze­rint a jövő év végére 550-re nö­vekszik a munkások létszáma. Ha­marosan újabb beruházások kez­dődnek; mintegy 25 millió forint ráfordítással ötszáz személyes öl­töző és fürdő, a kazánház, rak­tár és iroda épül. Az ünnepélyes átadás után az építésben, a termelésben kiváló eredményt elért dolgozóknak ki­tüntetéseket adtak át. Rudics Jó­zsef karbantartó a Haza Szolgá­latáért Érdemérem bronzfokoza­tát kapta. Ezenkívül többen Ki­váló dolgozó, illetve törzsgárda kitüntetést és pénzjutalmat kap­tak. Délután a nagyközség művelő­dési házában ünnepséget tartot­tak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója al­kalmából. Sz. F. Hatvan évvel ezelőtt győzött a világtörténelem első szocialista forradalma — mondotta beszé­dében Leonyid Brezsnyev. — Üj történelmi korszak kezdődött: a világ forradalmi újjászületésé­nek, a szocializmus és a kom­munizmusba való átmenetnek a korszaka. Megnyílt az az út, amelyen ma százmilliók halad­nak és amelyre sorsszerűén rátér az egész emberiség. Október bebizonyította, hogy gyökeresen meg lehet változtat­ni a társadalmi-politikai alapo­kat. A szocialista építés hat év­tizede nagyszerűen bizonyította, hogy mire képesek a dolgozó emberek, ha kezükbe veszik a társadalom politikai irányítását. A dolgozók előtt először nyílt lehetőség arra, hogy megszüntes­sék a kizsákmányolást és meg­szabaduljanak a gazdasági spon­taneitás rabságábóL Ezt a kulcs- fontosságú problémát a magán- tulajdon felszámolásával, társa­dalmi tulajdonnal történő felvál­tásával, a tervszerű gazdaságirá­nyítással oldották meg. Történel­mileg rendkívül rövid idő alatt a hatalmas és elmaradott ország magasan fejlett ipari és társadal- masított mezőgazdasággal ren­delkező országgá vált. Ma több ipari terméket állítunk elő, mint A szakszövetkezetek fejlesztéséért A MÉM szervezésében a kecs­keméti járási és a Pest megyei szakszövetkezetek, valamint az illetékes tanácsi vezetők részvé­telével tegnap Kecskeméten ta­nácskozást tartottak, amelyen a szövetkezeti törvény, valamint az új földjogi törvényből adódó fel­adatok végrehajtását beszélték meg. Dr. Glied Károly, a Bács- Kiskun megyei Tanács elnökhe­lyettese üdvözölte a résztvevőket, majd dr. Misi Sándor, a MÉM fő­osztályvezető-helyettese tartott vi­taindítót. Elmondta, hogy az or­szág 98 szakszövetkezete 240 ezer hektáron gazdálkodik, s a 66,5 ezer nyilvántartott tagból csupán ötezer az aktív szövetkezeti dol­gozó. A szakszövetkezeti mozga­lom és gazdálkodás a jelentős ál­lami segítséggel az elmúlt 15 év­ben sokat fejlődött, s tavaly 2,2 milliárd forint termelési értéket produkált. Az elkövetkezendő években is szükség van e gazdál­kodási formára, azonban úgy, hogy szocialista jellege erősödjön. Ennek érdekében a nagyüzemi művelésre alkalmas területeket ki kell alakítani, ahol az intenzív nagyüzemi gazdálkodást, a gyors­ütemű gépesítéssel együtt megva­lósíthatják a mezőgazdálkodást fő foglalkozásnak tekintő szakszö­vetkezeti tagok. Az elkövetkező hónapokban várhatóan 12—15 ezer ember dönt‘arról, hogy meg­szünteti-e tagsági viszonyát vagy a szakszövetkezetbe megy dolgoz­ni. Akiknek tagsági viszonya megszűnik, azok a személyi tulaj­don felső határáig kaphatnak föl­det, a többit pedig a szakszövet­kezet megváltja, vagyis kifizeti az árát. Nem kell azonban elszakad­niuk ezeknek az embereknek sem a közös gazdaságtól, ugyanis ré­szükre a szakszövetkezet például szakcsoportot szervezhet, ahol folytathatják a gazdálkodást. A részletes előadásból néhány fontosabb gondolatot ragadtunk ki, ugyanis a mostani átszerve­zésnek —, amelyet 1978. végére kell befejezni — számtalan össze­tevője, megoldási módozata van, természetesen a törvényadta ke­retek, lehetőségek között. A ta­nácskozáson többen tettek fel kér­déseket és mondták el véleményü­ket, gondjaikat. Dr. Matos László, a megyei pártbizottság osztályve­zetője szólt arról, hogy a mostani rendezés a szakszövetkezetek erő­södését, gazdálkodásuk intenzí­vebbé válását szolgálja. Töreked­ni kell arra, hogy a közös, s ezzel együtt a háztáji gazdálkodás a ko­rábbiaknál is nagyobb lendülettel fejlődjön. Hangsúlyozva, hogy a megyében különösen jelentős tár­sadalmi-politikai kérdés zökkenő- mentes, folyamatos és tárgyilagos megoldásában, a rendezéssel kap­csolatos szervezési, irányítási munkában a tanácsoknak, a föld­hivatalnak és a téesz-szövetség- nek fontos szerepük van. Ma, Kiskőrösön tartanak hason­ló megbeszélést, ahol a megye többi szakszövetkezetének képvi­selői vesznek részt. Cs. I. negyedszázaddal ezelőtt az egész világon gyártottak. A történelem első szocialista országának nagy­arányú gazdasági fejlődése a munka felszabadulásának, s azok munkájának eredménye, akik tudják, hogy saját maguknak és a köz javára dolgoznak. A szovjet nép új történelmi közösség A politikai forradalom tör­vényszerű folytatása volt orszá­gunkban a kulturális forradalom — hangoztatta Brezsnyev. A Szovjetunióban egy nemzedéknyi idő alatt teljesen és mindörökre megszabadultak az írástudatlan­ság súlyos terhétől. A dolgozók ma a kulturális élet tevékeny résztvevői, szellemi értékek alko­tói. j Kiemelkedő helyét foglal el Október vívmányai között az annyira fájdalmas és drámai nemzetislégi kérdés megoldása. A hajdani cári Oroszország népei hatalmas szövetségi államban egyesültek, az orosz nép önzetlen segítségére támasdcodva tudato­san haladnak előre az új élet építése útján. Országunkban lét­rejött az emberek új történelmi közössége: — a szovjet nép. Az Októberi Forradalom leg­nagyobb vívmánya a társadalmi egyenlőiség és igazságosság el­vének meghonosodása. Állandó­an javulnak a szovjet emberek élet- és munkakörülményei. Az elmúlt tíz év alatt 1,6-szeresre nőttek a reáljövedelmek. 110 mil­lió szovjet ember költözött ezek­ben az években új lakásba. Ha­zánk lakosai nem ismerik a fé­lelmet, hogy munka nélkül, vagy orvosi ellátás nélkül maradnak, nem kell rettegniük a holnaptól. Nemrégen fogadták el a Szov­jetunió új alkotmányát, ez ismét bebizonyította, hogy országunk­ban minden változás, átalakulás célja elsősorban az, hogy való­ban emberhez méltó életkörül­ményeket biztosítson minden em­bernek. A szabadság, az emberi jogok, a demokrácia és a társa­dalmi igazságosság fogalma csakis a szocializmus viszonyai között telítődhetnek valódi tar­talommal. A szovjet nép magabiztosan tekint a jövőbe. Szilárdan tudja, hogy élete egyre jobbá, tartal­masabbá, boldogabbá válik. En­nek záloga a munka és a kom­munista párt lenini, tudományo­san megalapozott politikája. A világtörténelem egyetlen ese­ménye sem gyakorolt még olyan mély, hosszú távon ható követ­kezményekkel járó hatást az emberiségre, mint a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom — folytatta Leonyid Brezsnyev. Egyik legfontosabb következmé­nye a szocialista világrendszer létrejötte és fejlődése. Európá­ban, Ázsiában, Amerikában győztes szocialista forradalmak sora jelentette Október eszméi­nek és ügyének folytatását. A forradalom kulcskérdése: a hatalom A szocialista forradalmaknak, a szocialista építő munkának vannak közös általános, bizonyos alapvető és szükségszerű voná­sai — állapította meg Brezsnyev. — A világszocializmus fejlődésé­nek tapasztalatai arról győznek meg, hogy a forradalom fő kér­dése változatlanul a hatalom kér­dése marad. A munkásosztály és a vele szövetséges egész dolgozó nép hatalmáról, vagy a burzsoá­zia hatalmáról van szó. Harma­dik lehetőség nincs. A szocializ­musra való áttérés csak akkor lehetséges, ha a munkásosztály és szövetségesei, az igazi politi­kai hatalmat megragadva, azt a tőkések és más kizsákmányolok társadalmi-gazdasági uralmának felszámolására használják fel. A szocializmus győzelme csak ak­kor lehetséges, ha a munkásosz­tály és élcsapata, a kommunista párt, tömöríteni és mozgósítani tudja a dolgozó tömegeket az új társadalom felépítésére. A szocia­lizmus csak akkor szilárdulhat meg, ha meg tudják védeni a dol­gozók hatalmát az osztályellenség bármilyen támadásától. A világszocializmus tapasztala­tai azt bizonyítják továbhá, hogy a marxista-leninista irányvonal­tól, a proletár internacionaliz­mustól való eltávolodás kudar­coknak és súlyos megpróbáltatá­soknak teszi ki a népet. Leonyid Brezsnyev Kínát em­lítette példaként, arra, hogy milyen következményekkel jár, ha egy szocialista ország eltér a marxista-leninista irányvonal­tól, a proletár internacionaliz­mustól. Ma néhány tőkés ország vezetője arra alapítja számítása­it, hogy a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió közötti jelenle­gi ellentétek és elhidegülés tar­tósnak ■ bizonyulnak, sőt a jövő­ben még inkább kiéleződnék. Ne­künk úgy tűnik, hogy ez rövid­látó politika. Elszámítják magu­kat azok, akik így gondolkoznak. A Szovjetuniónak a szovjet—kí­nai kapcsolatok javítására tett javaslatai változatlanul érvénye­sek — jelentette ki Brezsnyev. Űj típusú államközi kapcsolatok A szocialista országok test­vérpártjainak internacionalista politikája elvileg új típusú kap­csolatokat eredményezett a szo­cialista államok, és mindenek-, előtt a szocialista közösség orszá­gai között. Szövetségünk, barát­ságunk, együttműködésünk közös célokat követő és közös érdekék­től összefűzött, szuverén, egyen­jogú államok szövetsége, barát­sága és együttműködése, amelyet az elvtársi szolidaritás és a köl­csönös segítségnyújtás szálai erő­sítenék. Világtörténelmi jelentőségű az is, hogy az imperializmus gyar­mati rendszerét napjainkra fel-* számoltnak tekintjük. Sok fel­szabadult ország ma elveti a! fejlődés kapitalista útját, és a szocializmus felé orientálódik,' Ezek a fiatal államok hű és megbízható barátokra lelnek a szocialista országokban, ame­lyek nemcsak erkölcsi és politi­kai támogatást nyújtanak nekik,' hanem hozzájárulnak gazdasá- guk fejlesztéséhez, államszerve-! zetük megteremtéséhez, védelmi rendszerük megszilárdításaihoz. Október győzelme új szakaszt nyitott a nemzetközi munkás- mozgalom harcában — folytatta a beszédét Leonyid Brezsnyev; Megerősödött a nemzetközi kom­munista mozgalom, a tőkés or­szágokban nő a tömegek gyöke­res változások iránti igénye, ki­szélesedik a monopóliumok ellen,' a demokráciáért és a szocializ­musért küzdő erők frontja. Ilyen körülmények között a kommunista pártok forradalmi stratégiájuk és taktikájuk töké­letesítésére törekszenek, megpró­bálják összefogni a demokrati­kus erőket. Elméleti összegezése­ikben vannak érdekes tételek; bár nyilvánvaló: nem tekinthe­tünk ezekben mindent végérvé­nyesen kidolgozottnak és vi­tathatatlannak. Az Október győ­zelméért folytatott harc ta­pasztalatai azt bizonyították; hogy a forradalmi tevékenység­ben nagyon is tehetségesek tak­tikai változások, újabb szövetsé­gesek megnyerése érdekében kompromisszumok. De meggyőz ződtünk másról is: elveinket semmi esetre sem áldozhatjuk fel taktikai előnyszerzés érdeké­ben. Leleplezve az imperialista kö­röknek azokat a hamis állításait, amelyek szerint a szocialista or­szágok kommunista pártjai, el­sősorban az SZKP a szocialista átalakításra vonatkozó saját re­ceptjét próbálná ráerőltetni a nyugati kommunistákra, Leonyid Brezsnyev kijelentette: — Ez nyilvánvaló hamisítás és koholmány. Pártunk, mint min­den marxista-leninista párt szi­lárdan tartja magát a kommunis­ta mozgalom általánosan elfoga­dott alapelveihez: a különböző országok kommunista és mun­káspártjainak egyenjogúságához,' függetlenségéhez, a belügyekbe való be nem avatkozáshoz, a szo­lidaritáshoz és kölcsönös támo­gatáshoz. Külpolitika — a lenini békedekrétum jegyében A továbbiakban nemzetközi kérdésekről szólva Leonyid Brezsnyev rámutatott: a szovjet­hatalom a lenini békedekrétum jegyében született meg, és az or­szág külpolitikáját azóta is át­hatja a békeszeretet, a békére tö­rekvés. Objektiv történelmi fel­tételek határozzák meg e politi­ka konkrét tartalmát: a külön­böző társadalmi rendszerű .or­szágok közötti békés egymás mellett élés irányvonalát (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents