Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-22 / 274. szám

1977. november 22. • PETŐFI NÉPE • 3 A termelést jobban ösztönzi az egyszerűsített borforgalmi adóztatás A szőlő-gyümölcstermelőket érintő igen fontos pénzügy­miniszteri rendelet jelent meg a közelmúltban. Tekintettel arra, hogy a borforgalmi adó Bács-Kiskun megyében olyan adónemek közé tartozik, amely az állampolgárok széles réte­gét érinti, eme adóztatás egyszerűsítéséről a már megjelent közleményen túl bővebb felvilágosítást kértünk dr. Hegedűs Jánostól, a megyei tanács pénzügyi osztályának csoportve­zetőjétől. — A napilapokban is meg­jelent közleményben olyan tá­jékoztatást kaptak a termelők, hogy ugyan nincs általános termésbejelentési kötelezettség, mégis bejelentést kell tenni azoknak a termelőknek, akik­nél a szőlőterületben változás következett be. Kaphatnánk-e felvilágosítást arra vonatkozó­an, hogy milyen esetek tekint­hetők területváltozásnak? — Alapvetően abból kell kiin­dulni, hogy az öt év terméséből az egy évi átlag kiszámítása az 1976. évi termésbefcalkarításig hasz­nált szőlőterület ismeretében tör­ténik. Ha tehát ez az adott sző­lőterület marad továbbra is a kis­termelők használatában, akkor az a feltételezés, hogy ennek hozama a korábbival azonos. Éppen itt jelentkezik az egyik termelési ösz­tönző. Ha a jobb gazdálkodással Hz átlagnál magasabb termés- mennyiséget ér el a termelő, ez nem jelenti az adóelőírása emel­kedését. Nézzünk ezek után — a teljesség igénye nélkül — né­hány olyan esetet, arpi terület- változásnak minősül és a terme­lőt bejelentésre kötelezi. — Annyit még előre kell bo- c sújtani, hogy amiikor a terület- használatban bekövetkezett válto­zásról — növekedésről vagy csök­kenésről — beszélünk, ezt nem­csak a tulajdonváltozás jeleníti. Haszonbérlet, részes művelés, in­gyenes használat, háztáji jutta­tás, stb. keletkezése vagy meg­szűnése mind bejelentési kötele­zettséget eredményez. Területvál­tozás az is, ha a használat a régi jogcímen folytatódik tovább, de a termelő másik község, vagy vá­ros területén termel a korábbi­val azonos nagyságú szőlőterüle­ten. Egy példa; több község te­rületére kiterjedő mezőgazdasági termelőszövetkezet 'két egymást követő gazdasági évben más-más helyen adja ki a tag háztáji sző­lőterületét. Ennek az a magyará­zata. hogy az adót a termőterület szerinti tanács vb szakigazgatási szerve tartja nyilván. — Természetes, hogy bejelen­tési kötelezettséget eredményező változásnak minősül, ha az ál­lampolgár új termelőként lép be, vagy a szőlő (bor) termeléssel fel­hagy. * — Érdemes bővebben szólni ar­ról is, amikor azért kell termés- bejelentést tenni, mert szőlőér­tékesítésről bor előállítására, vagy bor előállításáról szőlőértékesítés- re tér át a termelő. Mindkét vál­tozatnak csak akkor van jelentő­sége, ha a szőlőnként értékesített mennyiség az összes termésnek legalább 20 százalékát teszi ki. A termelő például 6 ezer négyzet­kilométer szőlőterületének termé­séből egy év átlagában 800 kilo­grammot borszőlőként adott el az állami pincegazdaságnak és ezen felül éves átlagban 21 hektoliter bort szűrt be. Az összes termése hozzávetőlegesen megfelel évi 38 mázsának. Ez esetben a szőlőn- kénti értékesítés a termés 20 szá­zalékánál nagyobb mértékű volt. Ha ugyanez a termelő i977-ben a szintén 38 mázsa körüli szőlő­terméséből; egészében bort állít elő, hozzávetőlegesen 26—27 hek­toliter lesz az adóköteles ital mennyisége. Nem volna tehát reá­lis továbbra is 21 hektoliter után előírni az adót. — Az előbbinek fordított esete ha a termelő az előző öt évben a teljes terméséből bort állított elő, most viszont termésének 20 szá­zalékát szőlőként értékesíti. Ter­mészetes, liogy nem kell terhére az egész termésnek megfelelő mennyiségű ital után adót előír­ni. Ezt egyébként az adóhatósá­gok a felvásárló vállalattól beér­kező vétel jegy alapján figyelem­mel kísérik. — Fontos tudni, hogy csak az úgynevezett vételjegyzet, — tehát borszőlő, • borfelvásárló szervnek eladott —, szőlőnek megfelelő bor mennyiségével lehet az adóelő­írást csökkenteni. A piaci forga­lomban értékesített 'borszőlő nem ismerhető fel. A borszőlő étkezési szőlőiként! ! felhasználása gyakor­latilag nem számottevő, az pedig nem cél, hogy magánszemélyek a vásárolt borszőlőből italt készít­senek. — Aki nem saját maga termelt szőlőből vágy gyümölcsből készít italt, bármilyen jogcímen jutott az alapanyaghoz, minden esetben köteles bejelenteni az előállítást követő nyólc napon belül. Ez alól a kötelezettség alól nem kivétel az az állampolgár sem, akinek emellett még saját termésű bora, mustja is van. — Mégillet-e minden állam­polgárt az évi 50 liternél ke­vesebb italra a bejelentés és adózás fllóli mentesítés? — Röviden válaszolva a kér­désre: nem. Kizárólag a szőlő­vagy bortejrmelő élvezi ezt az új adómentességet. Meg kell azon­ban jegyezni, hogy a rendelet szerint az is termelő, akinek pél­dául háza környékén vagy hob- bykertjében lugasa van. De ki kell hangsúlyoznom, hogy aki nem termejlte a szőlőt vagy gyü­mölcsöt, hanem vásárolta, az 50 liternél kevesebb bort vagy mus­tot is köteles bejelenteni és adóz­nia kell, mégpedig nem kedvez­ményes, (literenként 1.50 forint), hanem teljes tételű (literenként 8 forint) adóval. — A szőlőtelepítő, illetve a tőkehiányos területek felújítói kedvezményben részesülnek. Mennyipen új ez a rendelke­zés a korábbihoz képest és mit jelent a gyakorlatban? — A borforgalmi adózás terü­letén teljesen új ez a szabályozás. A szőlőtelepítéstől, illetve felújí­tástól számított nyolc éven át vehetik igénybe a termelők az ideiglenes mentességet, illetve kedvezményt. — A szőlőtelepítők, illetve -fel­újítók eddig is élvezték ideigle­nes mentességet, illetve kezdvez- ményt a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójából. Amint azonban a terület termő­re fordult, a terméséből nyert bort vagy mustot be kell jelen­teni és adózni is 'kellett utána. — Az új jogszabályi rendezés igen nagy jelentőségű a terme­lőnek. Gyakorlatilag ugyanis már az ötödik évben hoz termést az új telepítés, illetve a tőkehiány pótlás. Elemi károsodást nem szá­mítva, a termés a hatodik, hete­dik, nyolcadik évben fokozatosan növekszik, adózni azonban nem kell e terület termése után. — Nagyon lényeges azonban ki­hangsúlyozni, hogy e kedvezmény igénybevételének két lényeges előfeltétele van. Az egyik, hogy a termelő az új telepítést vagy felújítást 15 napon belül jelentse az adóhatóságnál. A másik pedig az, hogy a telepítés, illetve felújí­tás évétől számított 6., 7., 8. évben a szüret befejezését követő nyolc napon belül bejelentést kell ten­ni a teljes bortermésről. — Milyen adózási eljárás érvényesül természeti csapás esetén és mi tekinthető annak? — Természeti csapás, illetve elemi kár a fagy, a jégeső, a bel­víz, az árvíz, ha olyan időben éri a területet, amikor az a ter­mésre káros. A termelő bejelen­tése alapján kárbecslő bizottság állapítja meg a károsodás mér­tékét és ezzel azonos arányban az adóhatóság csökkenti a bor­forgalmi adó előírásait. — Mit kell érteni legkisebb adókötöles italmennyiségen? — Az adókötelezettség és az adófizetési kötelezettség a terme­lő szempontjából nem azonos. Adókötelezettség alá esik az egész bortermés. Adófizetési kötelezett­ség azonban nincs arra a meny- nyiségre, amit az állami pince- gazdaság, vagy más felvásárlásra jogosult szerv részére értékesít a termelő. — Mivel az általános tapaszta­lat szerint a kedvezményes adó- tételű 250 liter bort az 500 literen felüli terméssel rendelkező csa­ládok elfogyasztják, legalább eny- nyi után adózni kell. Az adó ösz- szege ilyen mennyiség után mind­össze 375 forint. Az 500 liter alat­ti termelőknél ez a szabály any- nyival enyhébb, hogy ha az elő­ző öt év ismeretében 250 liter­nél kevesebb volt az éves átlag- fogyasztásuk. úgy 1978-tól is el lehet fogadni ezt a kevesebb mennyiséget, minimális adóköte­les italként -*• fejezte be a ren­delet értelmezését dr. Hegedűs János. T. L. Műtrágya féláron Készül a szárazelem A mezőgazdasági nagyüzemek az idén előreláthatóan kevesebb műtrágyát vásárolnak az elő­irányzottnál. Egyes kémiai anya­gokból nagy készletek vannak, így például a talajjavításnál, a rétek és legelők ápolásánál igen jól felhasználható úgynevezett mészammon-salétromból. Az AG- ROTRÖSZT-nek gondot okozott az értékesítés; a készletek csök­kentésére kedvezményes akció in­dult. A mezőgazdasági üzemek a hazai gyártású anyagot állami tá­mogatással vásárolhatják meg abban az esetben, ha a megha­tározott célra használják fel. ösz- szesen 150 ezer tonnányi mész- ammon-salétromra vonatkozik az intézkedés, ehhez a készlethez a gazdaságok mintegy 50 százalé­kos árkedvezménnyel juthatnak hozzá. A műtrágyát a réteken és a legelőkön terítik majd szét, ez­zel javítják a növények tápanyag­ellátását, ami a jövő évben na­gyobb hozamok elérését teszi le­hetővé. Az akciót a megyei nö­vényvédelmi és agrokémiai ál­lomások, valamint az AGROKER- vállalatok szervezik, a gazdasá­gok igénybe vehetik a Repülőgé­pes Növértyvédelmi Szolgálat re­pülőgépeit és helikoptereit a vegyszer kiszórásához. A hazai inűtrágyagyárakban fel­halmozott készletek vannak, a vegyszereket vagonhiány miatt nem tudják elszállítani. Az AG- ROTRÖSZT ezért részbem az or­szágutakra terelte a műtrágya- szállítást és közvetlenül kiszol­gálják a -termelőket. A jelenlegi időjárás még lehetővé teszi a ta­lajok tápanyag-tartalmának nö­velését, ezért a gazdaságok szí­vesen vesizik igénybe a teher­autóval szállított vegyszereket. • Az Akkumulátor- és Száraz­elemgyár kunszcntmiklósi tele­pén az év végéig csaknem 3 mil­lió R 14-es és 11—12 millió R 6-os ceruzaelemet készítenek. (Karáth Imre felv. Telefotó — KS.) Karácsonyra az üzletekbe kerül az új Orion televízió Még az év végéig, várhatóan karácsony előtt az üzletekbe ke­rül az Orion-gyár új televízió- családjának alapkészüléke, az AT 961-es típus, Uranus néven. Ez lesz a magyar ipar első teljesen tranzisztorizált nagyképernyős készüléke, ilyen megoldással ed­dig csak a hordozható és minité­véket gyártották. Az Uranus tel­jesen tranzisztorizált, így villa- mosenergia-fogyasztása mintegy a fele az eddigi Orion-gyártmányo­kénak, és hibalehetőségei is lénye­gesen kisebbek. Az AT 961 és az azt követő, később forgalomba ke­rülő sénsoros és luxus kivitelű típusok modul elemekből épülnek föl, ily módon a szervizek a hibás alkatrészt elemenként kiemelhe­tik, és a javítás idejére pótolhat­ják. Ugyancsak a közeljövő hazai híradástechnikai választékát bő­vítik majd az Orion saját fejlesz­tésű három új hangdoboza is. A 25, 35, és 60 wattos hangdobozok a legkorszerűbb műszaki szintet képviselik, hi-fi rendszerűek és az eddigi típusoknál modernebb fonmájűak. Bár a gyár korábbi hangdobozainál többet tudnak, fo­gyasztói áruk változatlan marad. Karácsonyig a HS 100-as és a HS 400-as, azaz a 25 és 60 wattos hangdobozok kerülnek forgalom­ba, a harmadik új típus csak a jövő évben lesz kapható. (MTI) A bólyi kombinát új üzemei • A Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban ünnepélye­sen átadták rendeltetésé­nek a dunai áj kikötőt és az agrokémiai bázist. A kikötő a termények vízi úton történő, olcsó szállí­tását tesz! lehetővé, az ag­rokémiai bázison pedig korszerűen, gazdaságosan tudják tárolni a kemikáliá­kat. (MTI-fotó — Bajkor József felvétele — KS.) Kötelességek és lehetőségek „A gépiparnak döntő szerepe van a gazdasági fejlődésben, a kül­gazdasági fejlődésben, a külgazdasági egyensúly távlati megalapo­zásában”. (Az MSZMP KB 1977. október 20-i üléséről kiadott közleményből.) Nemzetközileg egyre sűrűbben támaszkodnak összehasonlító vizs­gálataikkor a szakemberek új alappontra, s ez a mérlegelésbe bevont országok gépiparának fej­lettsége. Tapasztalati tény: a gazdasági növekedés fokozza a gépipar súlyát, a termelőágaza­tokon 'belül, mégpedig úgy, hogy mind nagyobb szerephez jut a belső kooperáció, s a részvétel a nemzetközi munkamegosztásban. Jellegénél fogva elsősorban a gépipar a legkorszerűbb techni­ka, technölógia igénylője s egy­ben kitermelője, az itt megvaló­suló gyártás- és gyártmányfej­lesztés alapvetően befolyásolja más népgazdasági területek hala­dását. Tavaly hazánkban a szo­cialista ipar bruttó termelésének több mint 27 százalékát adta a gépipar. 1970-ben 25 százalékát; a növekvő részesedés siker és — újabb kötelességek hordozója. Az ötödik ötéves tervben a gépipar­nak 36—37 százalékkal kell nö­velnie az árukibocsátást. Biztató kiindulópont Kötelességek és lehetőségek társítása — ma a gépiparban ez a munka vezérlő elve. A bruttó ter­melés 1970 és 1976 között 70 szá­zalékkal növekedett, miközben a foglalkoztatottak száma mindösz- sze nyolc százalékkal lett na­gyobb; a termelésbővítés döntő részét tehát a termelékenység ja­vulása fedezte. A kiindulópont ezek szerint biztató. Csakhogy ne feledjük: a termelési szerkezet eddig elsősorban a központi fej­lesztési programok és a gazda­ságtalan export visszaszorításá­nak hatására változott. Igaz. a jövőben is nagy szerepet játsza­nak a központi döntések, de egyre nagyobb jelentősége lesz annak, mi történik a vállalatoknál. To­vábbra is vezető terület marad a" gépiparban a közúti jármű- gyártás, a számítástechnikai esz­közök előállítása, az erősáramú termékek kibocsátása, de úgy, hogy itt is, a többi részterületen is mind bel-, mind külföldre ma­gasabb műszaki színvonalú ter­mékeket keil előállítani. A kö­zéptávú tervidőszakban a belföl­di értékesítés a termelésnél las­sabban növekszik, azaz a bevé­teli előirányzatok teljesítésének a kivitel dinamikus bővítése a fel­tétele. Ez pedig kemény próba minden gyártó számára, hiszen — például — a nem szocialista or­szágokba történő szállításokat az 1975. évi kétszeresére kell bőví­teni. Az üdvösséghez kevés Vélhetnénk, éppen elég ennyi teendő, s ekkora feladat. Valóban sok —, ám az üdvösséghez ke­vés. Azért, mert a termelés, a kivitel mennyiségi vagy érték alapján számított bővülése elvá­laszthatatlan másfajta, szerteága­zó teendők seregétől. Nagy tem­pójú fejlődésről tanúskodik pél­dául, hogy a számítástechnikai eszközök előállítása 60—70, az elektronikus alkatrészek kibocsá­tása 120—130, a szerszámgépek termelése 60—65 százalékkal nö­vekszik a jelenlegi tervidőszak­ban, s 1980-ban már 25 millió gördülőcsapágyat vár a termelők­től a felhasználók tábora. Ezek az adatok azonban elvesztenék ér­telmüket, ha nem sikerülne a gépesítés programját végrehajta­ni, ha nem gyorsulna meg — fő­ként az előregyártásban és az alkatrészek megmunkálásában — az automatizálás, ha nem csök­kenne a fajlagos anyag- és ener­giafelhasználás. Ma évente nyolc-tíz százalék­kal emelkedik a gépiparban a gé­pek, berendezések érték alapján számított állománya. Ugyanakkor tavaly az értéktelenné nyilvání­tott állóeszközök több, mint a negyedét tették ki a teljes gép­parknak; a fejlődés belső fe­szültségektől terhes. Ezek enyhí­tése csak akkor érhető el, ha a lehetséges ütemben kicserélik a ' gépeket, és a korszerű eszközök­nek megfelelő technológiát al­kalmaznak. Ez a feladat olyan te­rületeket érint, mint — mások mellett — a fényforrásgyártás, a szerszámgépek előállítása, a ká­belgyártás. Specializált üzemek A jogos kérdésre, kifizetődik-e mindez, egyetlen, kiragadott pél­dát; a fényforrásgyártás, a tech­nológiai rekonstrukciónak köszön­hetően háromszorosára növeli tő­kés eladásait, s termékei ma is a leggazdaságosabban értékesíthe­tő gépipari cikkek közé tartóz-; nak... A technológiai rekonstruk­cióhoz szorosan kötődik olyan specializált üzemek hálózatának kialakítása — így az integrált áramkörök, az elektronikus al­katrészek, a kötőelemek, a por­kohászati alkatrészek, öntvények, kovácsolt áruk, szerszámok, tör­pemotorok előállításában — amelyek termelékenyen, gazdasá­gosan, tehát nagy tömegben lát­ják el a kívánt részegységekkel, alkatrészekkel az ugyancsak spe­cializálódott, a komplett gépipa­ri termékek gyártóit. Csupán vázlatos helyzetképet rögzít a papír, s mégis, bonyo­lultnak tűnik; a gépipar ilyen bonyolult kölcsönhatásban áll a gazdaság többi ágazatával; s ez magyarázza döntő szerepét a gazdasági fejlődésben. Érthető, indokolt, csupán ezek ismereté­ben is a megkülönböztetés, a vá­logatás követelménye, azon gép­ipari területek előnyben részesí­tése, kiemelt fejlesztése, amelyek versenyképes termékeket állíta­nak elő, s ahol a fejlesztés tu­dományos, műszaki háttere szír lárd. L. G. KÉPERNYŐ Kettőn áll a vásár... A Kettőn áll a vásár... után megerősödött véleményem; a há­rom dél-alföldi megye jó vásárt csinált a szegedi körzeti stúdió­val. Bármennyire is motorizáltak a tévé stábjai, bármennyire is vállalkozókedvűek nehezen jutnak' el mindenhová, gyakran nincs elég idejük a tájékozódásra, a fel­szín és a lényeg megkülönbözte­tésére, a jellemző helyi adottsá­gok, „az ájer” érzékeltetésére. Mindenekelőtt a témaérzékeny­ségért illeti elismerés a szegedi körzeti stúdiót. Ma is sok min­den megtudható a vásárban, ma is magatartásformák, emberi kap­csol ttok tükre, ma is alkalmas arra, hogy képet kapjunk egyes társadalmi rétegekről. (Móricz Zsigmond a nagy valóságfeltáró mindig a vásárban, a piacon kezd­te egy-egy város megismerését.) Az efféle sokadalmak mai lá­togatói tanúsíthatják, hogy mi­lyen érzékletesen tudósítanak az életmód, a gazdálkodás válto­zásairól, a mai faluról. A Kettőn áll a'vásár... jól elkapott pilla­natai, helyszínei igazolták vára­kozásomat: tömény életet adtak. Megörökítették, keresték az el­adás, a vásárlás hagyományos ceremóniáit, a kialakult szokáso­kat és sejtették, a változott tár­sadalmi, gazdasági hátteret. A riportfilm mégis elmaradt le­hetőségeitől, csak részben aknáz­ta ki a témát. A következetes el­képzelést, a tudatosságot hiányo­lom. Olykor az volt az érzésem, hogy ötletszerűen letelepedtek va­lahol a riporterek és várták, hogy ' ki, mi toppan eléjük. így is —* mint írtam — pompás, élvezetes, jellemző epizódokat láthattunk, meggyőző érveket a falusi pros­peritásról. A tehenet vezető munkásfiatal nyilatkozata, a ki­tüntetett gazda szavai szociográ- fikus hitellel mutattak be fontos folyamatokat. Érdekes, szórakoztató műsort sugárzott pénteken délután tehát a tévé. Azt a többletet hiányo­lom, ami egyik-másik valóságfel­táró riportfilmet igazán emléke­zetessé teszi. Magasra helyeztem a mércét? Lehet, de a szegedi stúdiótól azt várják, hogy idővel sajátos hangvételű, erős műhely- lyé váljék. Örömmel tudathatom; jó úton vannak, mindinkább fel­ismerik tennivalóikat. H. N. Nemzetközi elemzés a munkásifjúság helyzetéről Az MSZMP KB Társadalomtu­dományi Intézetben az if júság- és társadalomkutató csoport 1976—1980-as középtávú kutatási tervében egy sor Olyan vizsgálat szerepel, amelyet nemzetközi együttműködésben valósítanak meg. A nagyszabású vállalkozá­sokról Gazsó Ferenc, a kutató- csoport vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát. — A Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK és Magyarország tudomá­nyos akadémiái néhány évvel ez­előtt létrehozták a munkásosz­tállyal összefüggő kérdéseket elemző közös munkabizottságot. Jelenleg hat témában kutatnak nemzetközi összefogással. A mun­kásifjúság fejlődését, a munkás- uitánpótlás kérdéseit elemző mun­ka irányításával, összehangolásá­val intézetünket bízták meg — mondotta Gazsó Ferenc. Hazánkban csaknem egymillió ifjúmunkás él. A 15—25 éves kor­osztály kétharmada ifjúmunkás. Fejlődésük irányát döntően a munkásosztály egészének fejlődé­se .határozza meg. A munkássá válás széles társadalmi alapon szerveződő folyamatában kifeje­zésre jutnak hazánk gazdasági­társadalmi fejlődésének főbb jel­lemzői csakúgy, mint kulturális, társadalmi hagyományaink. Gaz­daságunk szerkezetéből és a tár­sadalmi munkamegosztás jelenle­gi fejlettségéből adódik, hogy minden munkakörből négy fizi­kai és egy szellemi. Biztató ada­tok jelzik, hogy fiatal munkás nemzedékünk alapműveltsége meghaladja a munkások egészé­nek általános szintjét. Az utób­bi csaknem két évtizedben hozzá­vetőleg 700 ezer új szakmunkás lépett a termelésbe. A felnőttok­tatásban átlag minden ötödik if­júmunkás vesz részt. A fiatal szakmunkások egy része — a ma­gasabb képzettség birtokában —■ viszonylag rövid idő alatt tud alkalmazkodni a munka műsza­ki színvonalának változásaihoz, gyorsan elsajátítja a modern technika kezeléséhez nélkülözhe­tetlen ismereteket. Beszélgetés egy pénzügyminiszteri rendeletről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents