Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-18 / 271. szám

IDŐJÁRÁS Időnként érésén megnBvckszlk a felhSzet, fOleg az ország déli és nyu­gati felében várható havazás, havas- esS. esO. A keleti, északkeleti szél megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 2—plusz 3, északkeleten kevéssel mí­nusz 2 fok alatt. Legmagasabb nappali hőmérséklet 2—7 fok kOzOtt. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 211. szám Ára: 90 fillér 19H. november 18. péntek Kádár János fogadta a FIAT elnökét 10 Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára csütörtökön az MSZMP KB szék­házéban fogadta Gipvanni Agnel- lit, az olasz FIAT-konszern el­nökét. A szívélyes légkörű eszmecse­rén részt vett Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, és Mario Franzi, az Olasz Köz­társaság budapesti nagykövete. Csütörtökön elutazott Buda­pestről Giovanni Agnelli, a FIAT-konszem elnöke. Itt-tar- tózkodása során tárgyalást foly­tatott Havasi Ferencoel, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesével. Találkozott a Magyar Kereske­delmi Kamarában a FIAT-tal kapcsolatban álló 15 magyar ipa­ri és külkereskedelmi vállalat vezetőjével, akikkel megvitatta a vállalatok közötti együttműködés további lehetőségeit. Az olasz FIAT-konsziern el­nöke tájékoztatta az újságírókat is budapesti tárgyalásairól. El­mondta, hogy elsősorban a ma­gyar gazdasági élet főbb vonása­it tanulmányozta, s együttműkö­dési kérdésekről is eszmecseréit folytatott. Megítélése szerint a magyar vállalatok a következő öt-tíz évben egyre erőteljesebben növelik majd magas szinten ki­dolgozott késztermékeik export­kínálatát, s ez lehetővé teszi a FIAT és a magyar vállalatok kapcsolatainak elmélyítését is. Novemberben tartja legközelebbi ülését a FIAT-konszem és a magyar vállalatok képviselőiből alakult vegyes bizottság s a most elhangzott javaslatok közül néhányat ott napirendre tűz­nek. (MTI) Lázár György Ausztriába utazik Eredményes együttműködés az állami és a szövetkezeti ipar között Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke dr. Bruno Kreisky- nek, az Osztrák Köztársaság szö­vetségi kancellárjának meghívá­sára a hét végén nem hivatalos látogatást tesz Ausztriában. (MTI) Losonczi Pál ma hazaérkezik • Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Qui tóban aláírta a magyar- ecuadori közös közleményt. (Telefoto - AP.) Fehér Péter, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, aki hivatalos látogatáson tartózkodott Ecuadorban — csü­törtökön reggel, magyar idő sze­rint délután három órakor ha­zaindult Budapestre. A magyar államfőt, feleségét és hivatalos kíséretének tagjait — Bíró József külkereskedelmi mi­nisztert, Soós Gábor mezőgazda- sági és élelmezésügyi államtit­kárt, Rónai Rudolfot, a KKÍ el­nökét, Nagy János külügymi­niszter-helyettest és Lengyel Lászlót, a Tájékoztatási Hivatal elnökhelyettesét ünnepélyesen búcsúztatták az ecuadori főváros, Az időben rövid, de a két or­szág kapcsolataiban gazdagon gyümölcsöző látogatás végén Po- veda Burbano, a haditengerészet főparancsnoka, az ecuadori leg­felsőbb kormányzó tanács el“ nőké, Duran Arcentales a had­sereg főparancsnoka és L«oro Franco, a légierők főparancsno­ka, a legfelsőbb kormányzó ta­nács tagjai vettek búcsút a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnökétől. Az IL—62_es különgép a ka­nadai Ganderben tartott tech­nikai pihenőt. Losonczi Pál és kísérete itt töltötte az éjszakát, s pénteken, várhatóan a kora es­ti órákban érkezik meg Buda­pestre. (MTI) Az előző ötéves tervidőszakban a Minisztertanács olyan határo­zatot hozott, hogy az ipari szövetkezetek törekedjenek az ál­lami nagyipar hasznos kiegészíté­sére, s járuljanak hozzá az ál­lami ipar gazdaságos itermékösz- szetételének kialakításához. E feladatot az V. ötéves terv idejé­re is „érvényesítette” az ipari szövetkezetek tavaly megtartott VII. kongreszusának állásfogla­lása. A dokumentum a népgaz­dasági oéldk elérése érdekében a lakossági árualapok és a szolgál­tatás növelésén, a tőkés export bővítésén, valamint a lakásépítés fejlesztésén kívül az állami nagy­ipart hasznosan kiegészítő ter­melés dinamikus fokozására hív­ja fel a szövetkezeteket. Az ál­lásfoglalás szorgalmazza, hogy vegyék át az állami vállalatok­nál gazdaságosan nem gyártható, de a népgazdaságnak szükséges cikkek előállítását, s ezen kívül együttműködéssel — például al­katrészek. részegységek készítésé­vel — segítsék a vállalatok ter­mékszerkezetének korszerűsítését. Bács-Kiskun megyében az el­múlt években jó eredményeket értek el az ipari szövetkezetek a feladat teljesítésében, különös­képp az állami iparral való koo­perációban: túlszárnyalták a ter­vet is. Az előző tervidőszak utol­só évében az állami ipar kiegé­szítésére előállított termékek ér­téke több volt 450 millió forint­nál. Az idén már a harmadik ne­gyedév végén 440 millió forint volt az állami nagyipar hasznos kiegészítése jegyében végzett munka értéke. Ez tíz százalékkal magasabb, mint a múlt év azo­nos időszakában, ami részben a jubileumi munkaverseny jó ered­ményeiből következett. Napjaink­ban húsz szövetkezet tart fenn kapcsolatot 18 állami vállalattal, s a megállapodások nem egy esetben több évre szólnak. A fa- feldolgozó szövetkezeti egységek 72 millió, a fémtömegcikkeket gyártók 40 millió a kohászati termékeket készítők 00 millió, az egyéb ágazatba soroltak pedig 227 millió forint értékű munkát Végeztek a nagyipar kiegészítésé­• A Bács-Kiskun megyei Auté- és Gépjavító Ipari Szövetkezetben Szilvás! József konzervipari üveg­záró automatát szerel. (Opausz- ky László felvétele.) re. A műszeripari, a textilipari, valamint a gépeket és gépi be­rendezéseket gyártó szövetkezeti műhelyek együttesen 35 millió forint értékű terméket bocsátot­tak ki a cél érdekében a har­madik negyedév végéig. A Bács-Kiskun megyei Autó- és Gépjavító Ipari Szövetkezeit egyike azoknak a szövetkezetek­nek, amelyek már szinte a fenn­állásuk óta végeznek a nagyipart kiegészítő tevékenységet. Több mint húsz esztendeje . foglalkoz­nak például különféle — kis so­rozatú — konzervipari gépek és berendezések gyártásával és javításával. Termékeik megtalál­hatók az ország valamennyi kon­zervgyárában. Tavaly óta ők ké­szítik a Kecskeméti Konzervgyár négy dolgozójának találmánya révén az új típusú üvegzáró au­tomatát, amely törésmentesen zár és a kapacitása nagyobb a korábbi zárógéptípusokénál, A szövetkezetben nemrégiben állí­tották elő a huszadik ilyen auto­matát. (A hasznos találmány ré­vén 16 millió forint megtakarí­tást ért el tavaly a hazai kon­zervipar.) A Lampart Zománcipari Mű­vek kecskeméti gyárának fürdő­kádtisztító berendezéseket és szórókorongokat gyárt a Bács- mobil. Megbízható, rövid határ­időket is vállaló partnerként se­gíti a nagyüzem termelését. A Kalocsai Asztalos- és Építő­ipari Szövetkezet dolgozói elekt­ronikus alkatrészek, kapcsoló- szekrények készítésével járulnak hozzá az állami ipar eredményei­hez. Ezenkívül a Számítástech­nikai Koordinációs Kutató In­tézetnek kísérleti eszközöket szállítanak. A nagyüzemeknek nem kifize­tődő, kis sorozatú termékek a Kecskeméti Fémipari Szövetke­zét gyártmánylistáján is szere­pelnek. Többek közt élelmiszer- ipari húsostálcákat, konténereket, háztartási alumínium létrákat, tv-antenna alkatrészeket és önt­vényekét állítanak elő. A Kiskunhalasi Fa- és Építő­ipari Szövetkezetben kooperáció­ban röntgengépeket festenek. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat helyi építésvezetőségé­nek és a Kiskunhalasi Építőipari Vállalatnak szakipari alvállalko­zóként nyújtanak segítséget. A közúti járműprogram meg­valósítását segíti a Bácsbokodi Vegyesipari Szövetkezet, amely­nek az Ikarusszal van hosszabb távú kooperációs megállapodása. Az autóbuszok vezetőülését az utastértől elválasztó „falat”, bel­ső faburkolatokat, és egyéb, kár­pitozott kellékeket szállítanak a nagyvállalatnak. Az Épületasz­talosipari és Faipari Vállalatnak nyílászáró alkatrészeket készíte­nek. A Bács-Kiskun megyei Ipari Szövetkezetek Szövetségétől ka­pott tájékoztatás során elmond­ták, hogy a KISZÖV a központi állásfoglalás értelmében az öt­éves terv hátralevő időszakában tovább ösztönzi az állami ipart hasznosan kiegészítő termelést. A. T. S. A Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat fennállásának ne­gyedszázados évfordulóján, 1974 decemberében adták át rendelte­tésének Kecskeméten a Rákóczi- városban a vállalat új 400 személyes munkásszállóját. A mondhatni — hotelkörülménye­ket nyújtó létesítmény tovább bővül. Az udvar felőli részen építik már hozzá az úgynevezett toronyszárnyat. A hétszintes épület földszintjén kulturális rendeltetésű helyisé­gek lesznek, emeletein pedig újabb 500 építőnek nyújtanak a már meglevőkhöz hasonló, kor­szerű szállást Ez a legújabb, saját beruházás is tanúsítja, hogy a BÁCSÉP ki­emelt gondot fordít a szociális helyzet javítására. Ebbe a kör­be tartozik a munkásszállítás kulturáltabbá tétele s a munka- körülmények javítása is. A fo­kozott gondoskodás eredményez­te például, hogy ebben az évben a fizikai dolgozók állományát mintegy hatszáz fővel tudták növelni a BÁCSÉP-nél az előző esztendő átlaglétszámához ké­pest ... Egyébként a teljes műm. kaidősök létszáma első ízben ér­te el, illetve haladta meg a vál­lalatnál a hatezer főt. (Tóth Sándor felvétele) Ülést tartott a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön tilésit tartott. Szekér Gyula miniszterelnök- helyettes beszámolt Dusán Cskre- bicsnek, a Szerb Szocialista Köz­társaság Végrehajtó Tanácsa el­nökének hazánkban teát hivata­los baráti látogatásáról. A kor­mány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyal­ta és elfogadta a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság elnö­keinek találkozójáról szóló Jelen­tést. A külügyminiszter beszámolta Svéd Királyságban tett hivata­los látogatásáról, a kormány Jó­váhagyólag tudomásul vértté a Jelentést. A mezőgazdasági éi élelmezés- ügyi miniszter javaslatára' • kormány rendeletet hozott a me­zőgazdasági termékek forgalmá­ról. A Fővárosi Tanács elnökének! javaslatára a kormány állami nagyberuházásként jóváhagyta a budapesti nagy sportcsarnok épír tését, A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Az állattenyésztés fejlesztéséért Aligha képzelhető el sikeres állattenyésztés szakszerű állator­vosi munka nélkül. Hiába a jó takarmányozás, a jószágok gondos ápolása, ha a betegségek megelő­zéséért, megszüntetéséért nem tennének meg mindent az állat­orvosok. Ugyanakkor az élelmi­szerhigiéniai vizsgálatok végzé­sével vigyáznak mindannyiunk egészségére is. Ez tűnt ki azon a tanácsülésen, amelyet az Állat- orvostudomálnyi Egyetem Tanácsa tartott tegnap a Bács-Kiskun me­gyei Állategészségügyi Állomáson. Az ülésen jelen volt dr. Glied Károly, a megyei tanács elnök- helyettese, dr. Kovács Ferenc akadémikus, az egyetem rektora, valamint a szakma ismert kép­viselői. Az állategészségügyi állomás igazgató főorvosa, dr. Kovács Gyula, beszámolójában elmond­ta, hogy a hazai vágóállat tíz szá­zalékát Bács-Kiskun megye adja. Az állatorvosok csaknem 150 ezer szarvasmarha, több, mint egymillió sertés, 250 ezer juh, 20 ezer ló, 58 ezer méhcsalád egész­ségvédelméről gondoskodnak. Saj­nos, sokszor nem is a legjobb feltételek mellett, hiszen az egyes műszerek hiánya hátráltatja a munkát. Például a Mészáros-féle infundáló készülék csak nehezen szerezhető be, de az úgynevezett emaszkulátorok is. Az oltótűknek, gumikesztyűknek gyenge a mi­nőségük. A hiányosságok ellenére is jól ellátják feladataikat az állatorvo­sok, amit bizonyít, hogyéyek óta járványos méreteket öltő állatbe­tegség nem fordult elő a megyé­ben. A betegség megelőzése cél­jából évente rendszeresen védő­oltásban részesítik a megye szarvasmarha-állományát, és to­vább folytatják a tehenek gümő- kór, illetve brucellózistól való mentesítését is. Ennek eredmé­nyeként az 1966. évi 36,9 száza­lékkal szemben napjainkban már a tehenek 90 százaléka mentes a gtimőkórtól. Sertéspestis 1974 óta nem volt Báes-Kiskunban, sertésorbánc is csupán szórványosan fordult elő. Mindez annak is köszönhető, hogy a megelőző védekezések kö­zött szerepel a sertések kétszeri oltása évente. Nyilvánvaló, hogy a betegségek megelőzésével jelentő­(Folytatás a 2. oldalon.) •• Összetartó erő Szorongva olvasom az újsá­gok gyászhireit. Gyakori az is­merős, a kortárs, akivel vala­mikor a felszabadulás idején ismerkedtünk bieg, vagy a szabadság első boldog láz­hulláma hozott össze hosz- szabb-rövidebb időre. Nézem a szűkszavú közleményeket: 56 éves korában, 53 éves ko­rában, 58 éves korában el­hunyt. Kopnak, fogynak az ötvenévesek a felszabadulás pillanatában, vagy kevéssel azt követően csatasorba áll­tak. Néhány hete megismertem egy ilyen ötvenévest. Finta Jánosnak hívják. most egy bányaüzemet igazgat, de a felszabadulás óta sok egye­bet is csinált már. Afféle strapakáder, aki még bírja a munkát, ott szolgál hát, ahol strapás a munka, de éppen őrá van szükség. Keveset tud­tam meg róla, ismerkedésünk is egyoldalú, ő a mozivász­non létezett, én a nézőtér egyik székén ültem. Én néző voltam, 6 Bacsó Péter nem­rég bemutatott filmjének, a Riasztólövésnek egyik fősze­replője. Ez az ötvenéves ember szo­rongató helyzetbe került. Nem is 6, hanem egyetemista lá­nya, aki anya nélkül nevel­kedett, s akivel a vidéken munkálkodó apa már évek óta nem tudott érdemben beszél­getni. Ezen a lányon szeret­ne most a törvényes határo­kon belül segíteni. Az elöl­járó rendőrtiszt közli: ő nem dönthet, csak a parancsnoka, Iksz ezredes. Az igazgató mondja, hogy ismeri Ikszet, többször találkoztak. Mire a rendőrtiszt maliciózusan jegy­zi meg: — Igen. maguk ötve­nesek mindig találkoztak már valahol. A hangvétel bántó, de a megállapításban sok az igaz­ság. Igen, akik ma ötvenéve­sek, meg ötvenöt, meg ötven­nyolc, meg hatvanévesek, va­lóban nagy többségben már találkoztak valahol. Lehet, hogy még nem azonos világ­nézettel, nem egyetlen párt tagjaként, de együtt élték át a háború gyötrelmeit, a fel- szabadulás mámoros perceit. Együtt láttak hozzá a romok eltakarításához, az élet újra­kezdéséhez. Sokan a fegyve­res testületekben tevékeny­kedtek, üres pisztolytáskával, nemzetiszínü karszalaggal küz­döttek az új rend ellenségei ellen. Rablókat tettek ártal­matlanná és reakciós kísérle­teket számoltak fel, Segítet­tek élelmiszert szállítani és lefülelték a spekulánsokat. Mások az állami életet indí­tották újra, megint mások földet osztottak. Igen sokan tiszta hittel. szervezték a de­mokratikus pártokat. És ugyancsak találkoztak a nagy­üzemek, bankok, bányák ál­lamosításánál, a széncsaták küzdelmeiben, a vasútépítés­nél. az iskolák államosításá­nál, ma már természetesnek, mindennapinak tűnő körül­ményeink — nem ritkán em­beráldozatot is követelő — megteremtésénél. Ok voltak a falujárók, a lakásról lakásra járó népnevelők, a megfeszített társadalmi munkák névtelen hősei, ök követtek el olykor hibákat, de ök hajtották' vég­re az országépítés első szaka­szainak feladatait, s ha mun­kájuk itt-ott kanyarokba is kényszeredett, kezük nyomán akkor is a szocializmus épült. Az ötvenévesek világjelen­tőségű fordulat idején váltak felnőtté. Nemcsak kortársai, hanem nagyrészt aktív része­sei is a forradalmi változá­soknak. Ezernyi láthatatlan szál kapcsolja össze őket, szo­rosabb, vagy lazább közösség­be. A forradalom megélésé­nek közös élménye összetartó erő. A hajdani találkozások emléke nem múlik el. A felszabaduláskor csata­sorba lépett ötvenesek száma erősen fogy. Ki meghalt fia­talon, ki most készül nyug­díjba. Küszöbön a nemzedék- váltás. A lelépőknek tisztelet jár. Többek között azért, mert valaha, valahol találkoztak, és úgy cselekedtek, hogy ma nyugodtan, örömmel és büsz­keséggel tekinthessen visk- sza egy egész ország arra, amit ők elvégeztek. B. M. Egyetemi tanácsülés Kecskeméten Bővül a munkásszállás Agnelli elutazott hazánkból

Next

/
Thumbnails
Contents