Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-17 / 270. szám
1977. november 17. • PETŐFI NÉPE • 5 BEMUTATJUK A KITÜNTETETTEKET Megyei művészeti díjasok -1977 A szabadság katonái Miként arról beszámoltunk lapunkban, a közelmúltban átadták a kitüntetetteknek a megyei művészeti díjakat. A Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága az idén művészi teljesítményéért, illetve az esztétikai ízlésfejlesztés terén kifejtett munkásságáért öt alkotónak ítélte oda a rangos kitüntetést. A következőkben őket mutatjuk be. • Beregi Vendel. • Gál Sándor. Kemény Endre. Sára Bernadette. • Vásárhelyi László. A zenekari oktatás kísérlete Beregi Vendel, a mélykúti úttörő fúvószenekar vezetője 15 éve tanít a helyi általános iskolában. Az együttes „életkora” is ugyanennyi esztendő. A zenekar megalakításakor az a cél vezette, hogy pótolja a községben hiányzó zeneiskolai oktatást és fellendítse a gyerekek közösségi művészeti nevelését. — Első feladatom az volt, hogy Mélykúton „rangot" szerezzek a fúvósmuzsika olykor lebecsült műfajának. Ez nem ment köny- nyen, hiszen hagyományokra nem tudtam támaszkodni, s hiányoztak a fúvós hangszereken játszó tanulók is. A korszerű vokális és a tömeges hangszertanítás gyakorlatának együttes alkalmazásával megkíséreltem megszerettetni a fiatalokkal a közös muzsikálás örömét. A játék és a munka, a szórakozás, és a fegyelem együttes hónapjaiban nagyon kellett ügyelnem a helyes egyensúlyra, mert ebben rejlett a későbbi siker záloga... Visz- szatekdmtve az eltelt másfér évtizedre, úgy tűnik, sikeres volt kísérletem, Ma már a község ap- raja-nagyja magáénak vallja az együttest. Mindenkor igényességre törekedtem; nem tartottam „zenei szentségtörésnek", hogy egy úttörő fúvószenekar nagy mesterek — Purcell, Mozart, Beethoven — kisebb lélegzetű alkotásainak tolmácsolására is vá- ialkozzók... Együttesünk ma mér jelentős közösségformáló erő Mélykúton. és gyakorta sikerrel szerepelnek a megyei és országos fesztiválokon is. Festő és tanár Gál Sándor, a Kunszentmlkló- son élő, rövidesen 80. születésnapját ünneplő festő és tanár ismert egyénisége a megye művésztársadalmának. Főiskolás tanulmányai befejezése után Csong- rádra került, 1927 óta pedig a kunszentmi'klósi gimnáziumban tanított egészen nyugdíjaztatásáig. Mesterei: Csók István és Vaszary János volt, példaképe Barcsai Jenő. A megyei közös kiállítások állandó résztvevője, legutóbb a kecskeméti Katona József Múzeumban rendezett önálló tárlatot. — A festés életem nagyobbik részét töltötte ki. Elsősorban a valóság, a természet, az emberi munka ábrázolása érdekelt. Általában reggel és kora este dolgoztam a szabadban, ahol a vázlataimat készítettem a később megfestendő képek számára. Az egyszerűsítés, illetve a festmény egy-egy motívuma hangsúlyozott kiemelésének problémája Izgatott egész pályafutásom alatt.,. Néhány alkalommal azt hiszem sikerült eltalálnom a helyes arányokat. Az ősz, a Tájkép, vagy a Szovjetunióban is kiállított A krumpliszedők című képeim talán kiállják az idő próbáját... Kísérleteztem az ötvösséggel és_a kerámiakészítéssel is, az iparművészeti munkához azonban olyan technikai feltételekre lett volna szükségem, amelyeket nem tudtam előteremteni, A képzőművészet mellett a tanítás is sok örömet szerzett, sok tehetséges ember pályájának elindításában segédkezhettem. Többek között Diószegi Balázst, Somogyi Lászlót, vagy a televízióból is Ismert Varga Balázst oktagattam a szép szeretettre, megismerésére — talán nem eredménytelenül... Gál Sándor közvetlen tanítványain kívül pályatársai számára is sok segítséget nyújtott. Szak- felügyelőként a pedagógus kollégák tudását gyarapította tehetségének és életművének gazdag tapasztalataival. , Mai magyar zeneszerzők bemutatása Kemény Endre karnagy 1969 óta vezeti a Kecskeméti Városi Szimfonikus Zenekart. — Az együttes kezdetben azokat a lelkes zenebarátokat egyesítette, akik anyagi ellenszolgáltatás nélkül is szívesen vettek részt a közös muzsikálásban. A művészi színvonal növekedésével és ezzel együtt a feladatok megszaporodásával később túlhaladtuk. az „amatőr státuszt”. Előbb némi fizetést kapott a tagság, jelenleg viszont a harmincöt tagú zenekar már úgynevezett „félfüggetlenített” zenészekből áll. Sok hányattatás után otthonra is leltünk a Megyei Művelődési Központban; a rendszeres próbalehetőség sokat jelent az együttes képességeinek kibontakoztatásában. Évek óta már a Filharmónia által szervezett felnőtt- és Ifjúsági bérletsorozatban hangversenyezünk szerte a megyében, sőt a fővárosban, a Zenekaadémia nagytermében is rendszeresen felléptünk, Eredeti célkitűzésem az volt, hogy az együttes Ismertesse meg a közönséget a szomszéd népek muzsikájával, és mutasson be minél több mai magyar zeneszerzőt. Törekvésem jórészt eredménnyel Járt, Kadosa Pál szerzői estje például az egyik legjobban sikerült koncertünk volt .. . A többszörösen kiváló együttes karnagyának legközelebbi célja a továbblépés, hogy Kodály Zoltán szülővárosa Szombathelyhez, vagy Debrecenhez hasonlóan mielőbb teljesen függetlenített önálló zenekarral büszkélkedhessen. Klasszikus szerepkör Sára Bernadettet, a népszerű színésznőt legutóbb Alekszandr Stein; Verzió című drámájában láthatták Kecskeméten a színház barátai, Zanalda Gipplusz, a költőnő szerepét játszotta érzékletesen és színesen. . — Pályámat a budapesti Nemzeti Színház stúdiójában kezdtem el, a Színház és Filmművészeti Főiskolát 1974-ben végeztem el — azt hiszem kevesen tudják, hogy musical szakon. Érdekes módon Kecskeméten először drámai színésznőként léptem színpadra, s ez a szerepkör többé- kevésbé azóta is megmaradt. Akkor nem kis feladattal bíztak meg: Schiller Don Carlos-ának Erzsébetét kellett eljátszanom. A nehéz, de szép bemutatkozás után továbbra is elsősorban klasszikus darabok szerepeit osztották rám. Shakespeare János királyának Blankája, a Téli Rege Perditája, egyaránt izgalmas, színészi szempontból is nagy lehetőségeket kínáló feladat volt... Némiképp más eszközöket, játékmódot igényelt viszont Marinko- vics Glória című darabjának főszerepe, Soldhov Csendes Donjában a Durinyuska, vagy tavaly például Németh László VII. Gergelyében Matild alakjának megformálása. Ami az eltelt rövid három évet illeti, igazán szerencsésnek mondhatom magamat. Sokat kellett dolgoznom, de volt miért, és ez megérte. Remélem, a közönség is megszeretett. A televízió és a filmgyár keveset foglalkoztat ugyan, de Kecskeméten kiélhetem ambícióimat, ez a legtöbb, amit egy színész kívánhat az életében. A népművészet értékeinek „visszatáplálása” Vásárhelyi László koreográfus, a Népművelési Intézet munkatársa régi közreműködője, szervezője és szakmai tanácsadója Bács-Kiskun megye méptámefesz- tlváljailnak és más rendezvényeinek. — Második alkalommal ismerik el Bács-Kiskun megyében munkásságomat, a néhány éve kapott Népek Barátsága kitüntetés után most a megyei művészeti díj igazán jóleső „meglepetésként" érintett. Rendszeresebben a hatvanas évek végétől dolgozom itt, ha jól emlékszem a Szüret az Aranyhomokon kecskeméti rendezvényével keKdőd- tek el szorosabb kapcsolataink. Ezt követte a Duna menti folklór- fesztivál elveinek kidolgozása, majd megszervezése, amelynek során igyekeztem átadni a rendezőknek szakmai tapasztalataimat ... A legutóbb a tavalyi „hírős napok" megszervezésében segédkeztem a megyeszékhelyen. Kalocsán még gyakrabban megfordulok; én rendezem a már három éve Itt működő népművészek színpadát. Az ország táncosainak kalocsai találkozói nemcsak a meghívott együttesek egymással való találkozásának szempontjából fontosak.; Műsoruk nagy szerepet játszik az elveszett népművészet értékeinek a társadalomiba való tudatos visz- szaplámtálásában, a különböző kultúrák vérkeringésének egymásba kapcsolásában... A néptáncrendezvények iránt megnövekedett megyei érdeklődés azt jejzi, hogy sikerrel járnak azok törekvései, akik, mint Vásárhelyi László is, sok energiát szentelnek a népi hagyományok ápolásának és elterjesztésének. Pavlovits Miklós A szovjet film idei ünnepe egyik legjelentősebb eseménye kétségkívül Jurij Ozerov új, négyrészes, hatalmas filmeposzának bemutatása a magyar közönségnek. Magával ragadó az a szándék, amely Ozerov és társai alkotói tevékenységében megnyilvánul: bemutatni azokat az ökoikat, tényezőket és következményeket, amelyek egyrészt a második világháború kirobbanásálhoz vezették, majd amelyek nyomán a fasizmus fölötti teljes győzelemig jutott el Európa. A Szovjetunió gigászi küzdelmének végső betetőzéseként pedig Kelet-Európábán létrejöttek azok az államok, melyók a szocializmus útját választották a maguk számára. Emlékszünk mindannyian Mihail Romm Hétköznapi fasizmus című alkotására, amely arra keresett választ, milyen társadalmi bázisokra támaszkodhatott a hitleri fasizmus, s hogyan vált azzá, ami. Emlékszünk Jurij Ozerov előző vállalkozására, amely a közelmúlt történelmi eseményeit mutatja meg, az európai történelem teljes szemhatárát világítja meg Felszabadulás című alkotásában. E nagyszabású felvilágosító szándék él tovább a szovjet film ünnepi hetén bemutatott négyrészes hatalmas filmalkotásban, A szabadság katonáiban. A film azoknak a helytállását mutatja meg, akik mérhetetlen véráldozatok árán részt vállaltaik a fasizmus igájában szenvedő népek felszabadításának hatalmas müvében. Ozerov m$ve hitet tesz a kommunista eszmék történelemformáló ereje mellett. Megmutatja, hogy a II. világháború hadi eseményeinek sodrában milyen szerepe volt a kommunista helytállásnak, hogyan nyilvánul meg az egyszerű katonák, vagy népükért áldozatokra kész államférfiak kommunista helytállásában az Internacionalizmus vezérlő ereje. Ozerov a II. világháború egyik legdöntőbb eseményével, a sztálingrádi győzelemmel Indítja filmjét, és összességében mintegy hétórás játékidővel egészen a fasizmus felett aratott győzelemig viszi az eseményeket. A sztálingrádi győzelem után a szov-. jet katonák a védekezés keser ves esztendői! után támadásba lendülnek minden frontszakaszol i. Európa-szerte eszmélni kezdenek azok az erők. amelyek később a hitleri hadigépezet szétzúzásé bún Jelenet a filmből. egy-egy ország nemzeti határain belül a későbbiekben részt vállalnak. A délkelet-európai népek antifasiszta mozgalmai las- san-lassan kiszélesednek és nemzeti ellenállássá terebélyesednek, hogy egyes országokban nyílt felkelés formájában ’lépjenek a történelem színpadára. A négyrészes, hatalmas dokumentációs apparátust felvonultató filmalkotás „a szabadság katonáinak”, az antifasiszta harc vezetőinek és névtelenjeinek állít monumentális emlékművet. A filmben a kelet-európai szocialista országok történelmének eseményei elevenednek meg. Több mint 250 színés z vállalkozott arra, hogy az antifasiszta harc vezetőit és harcosait az adott ország keretein 'oelül megszemélyesítse. Többségjük ma is élő, politikai személyiséget mutat be, ábrázol. A s.zovjet szereplők között például olyanok is láthatók, akik a fasir.nus elleni világméretű küzdelemben az élvonalban irányítottál«; a harcoló tömegeket, így Rákos zovMzklj, Zsukov marsall, Greosko és Konyev. A magyar antifasiszta küzdelem eseményeivé! foglalkozó IV. részben megszemélyesítik Kádár János elvtársat, Kállay Gyulát és Rajk Lászlót is. De megtalálható a film alakjai között, a történelmi eseményeket színészi játékkal rekonstruáló képsorokban Todor Zsivkov, Sztanko Todorov, Gheorghlu-Dej, Gustáv Húsúk, Lúd v dk. Svoboda tábornok és sokan mások. A művészi megvalósítás szín- vorwallát az igen magasra kitűzött, politikai célok fémjelzik. A legszebb, legérdekesebb, és légin) itálbb magával ragadó jelenetek azok, amelyekben árnyaltan, a:z ábrázolás sokoldalúi eszközeivel nnutatja be az alkotó a tömegek f orradalmi cselekvését, A varsói J felkelés mozzanatai, Prága fel- szabadulás előtti 'napjai, a Budapest felszabadulásáért indított harcok pillanatai, a döbbeneté* hitelességgel felépített helyszínek hasonlíthatatlanul nagyvonalúak, és mindvégig izgalmasak. Az egyébként dokumentum hitelességű, személyt vonatkozású és színészek, által megformált jelenetek hőfdka azonban ennél kisebb. A történelmi dokumentum- film itt a játékfilm módszereivel keveredik és óhatatlanul felismerhetők az áthidalhatatlan ati- luskülönbségek. Igen érdekes alkotói módszer* Jurij Ozerov rendezőnek, hogy minden egyes szereplő a saját nemzeti nyelvén szólal meg, • hogy a megértés könnyebbé váljék, narrátor tolmácsolja a csehül, oroszul, németül, bolgárul és lengyelül szóló dialógusokat. Az indulatoktól mentes narrátort hang azonban nagyon gyakran csökkenti a lehetőségét annak, hogy a néző az egyébként mély átéléssel játszó színészekre figyeljen. Mindezek ellenére a vállalkozás nagyszerűsége teszi valóban hason li thatatlan íilmélménnyó Jurij Ozerov alkotását, amelynek legalább olyan sikert lehet jósolni, mint amilyet a Felszabadítás című alkotás ért meg hazánkban. Cs. L. GERENCSÉR MIKLÓS: AUOUW ■ in !■ (20.) Körültekintőbben készült fel Ady a második látogatásra. 1914 pönkösdjén azzal a szándékkal érkezett meg Érmindszentről Csúcsára, hogy megkéri Boncza Berta kezét. Ezúttal tökéletesen sikerült minden. A Csúcsa közelében levő híres tájegységre, Kalotaszegi is ellátogattak. Ennek hatására született A Kalota partján című gyönyörű költemény. Kós Károly később így idézte fel a kirándulást az Erdélyi Helikonban: „Délelőtt érkeztek és Szentkirály meg Zentelke kálvinista népe éppen a templomból igyekezett kifelé. Es aki valaha látta Kalotaszeg magyar -népét temp- lombavonuláskor avagy templomból széledéskor. aki tudja, hogy Szentklrály-Zentelke magyarsága egyike a gyönyörű kalotaszegi nép leggyönyörűbbjének és ez a falu maga a legszebbek közül való, aki elképzeli a szentkirályi kálvinista templomot, ahogyan a dombon, a lombök között áll, a domb alatt a kanyargó Kalota vizét, a nagy út hídjával, azontúl a lombos-virágos, színes-ékes falut, melynek népe páratlan ősi viseletében, méltóságosan, lassan jön ki a cíntesemből és kanyarodik le a templomdomb útján a hídra, az elhiszi nekem, hogy ennél csudálatosabb kép alig lehetséges. A templomdomb oldalából, a Kiszely-féle öreg kertből fogta meg ezt a képet Ady Endre lelke. És elvonulva a társaságtól megszületett a vers: A Kalota partján ... A szentkirályi Visky-porta a Marótlaikára vezető út mentén van. Tágas, lombos telek ez és a két öreg fennyő is arra figyelmeztet, hogy itt urak laknak. Virágos kis kert megett terpeszkedik a fatomácos öreg kúria, mögötte, mellette, az udvar, és azon túl a gyümölcskert csupa-csupa nemes almafáival. Kuglipálya is van a kertben. És akkor délután kuglizást csapott a vidám társaság. Kriegsparti járta és . „szegény” Ady Endre aggódva fohászkodott neki a dobásnak: — Nimbuszom felét adnám oda egyetlen egyenes dobásért... Nagyon-nagyon vidám napja volt az a nap Ady Endrének. Pihentnek, nyugodtnak érezte magát és mindenről beszélt, csak irodalomról nem. öreg Kata «énje (Kiszely Kálmán vénkisasz- szany-(leánya) különösképpen megszerette az ő először látott öccsét. Boncza Bertuka pedig egész napon átal Ady Endre után Járt. udvarolt, hízelgett. dorombolt úgy, hogy nagyanyja meg nem állhatta és reászólt: — Hagyd békén már, folyton a sarkában vagy, nem tud szabadulni tőled. öreg Kata néni vén szemei Is megláttak akkor sok mindent és Törökmének megjegyezte: — Meglátod, ez a Bandi elvee/j RATlhl'lPát ” Jól látta Kata néni, Ady Endre távoli rokona. Eljegyzésnek számított ez a pünkösdi látogatás. De a házasságkötés egyáltalán nem bizonyult könnyűnek. 19. VILÁGHÁBORÚ A pünkösdi hétfőt követő kedden Ady már Budapesten volt. Ha új életkedvet is öntött belé a menyasszonya iránti vonzódás és a közeli házasság reménye, alapvető nyugtalanságától szenvedett. Rossz előérzetek gyötörték a politikai viszonyok miatt. Pesten nem érezte jól magát, némi nyugalmat keresve hazautazott Ér- mindszentre. Közben élénk levelezést folytatott menyasszonyával. Június 17-én értesítette Berta, hogy Boncza Miklós nem egyezik bele a házasságba. De a jegyesek eltökéltségén ez mát sem változtatott. Pedig Boncza Miklós igen konok, amellett nagy befolyású ember volt. Budapesten lakott, s politikai konzervatizmusa és feudális világfelfogása ellenére teljesen modern életet élt. Csak ritkán látogatott el csúcsai birtokára. Képviselősködött, közigazgatási lapot szerkesztett, ügyesen tőzsdézett és közeli barátság fűzte Tisza István miniszterelnökhöz. Vérrokonát, édestestvérének lányát kényszerítette, hogy hozzámenjen feleségül. A huszonhat évvel fiatalabb szerencsétlen teremtés meghalt gyermekágyi lázban, s az újszülött leánykát, Bertát a nagyanyja. Boncza Miklós nővére vette gondjaiba. Csúcsán és Kolozsváron nevelte igen körültekintő odaadással az árvát a nagymama-nagynéni a harmadik testvér, Malvina néni segítségével, mígnem Berta egy svájci leánynevelő intézetbe került. Onnan hazatérve, érettségizett felnőttként voltaképpen az ő szava számított Csúcsán, ízlése és hajlama szerint rendezte be életét. De a férjhezmenetel dolgában az apa fenntartotta magának a döntés jogát. Vélekedése szerint Ady Endre, aki az övével homlokegyenest ellenkező politikai és világnézeti ügyet vallott magáénak, szóba sem jöhetett. Lányát keményen eltiltotta a házasság tervétől. Parancsa nem okozott ijedelmet. Ady Csúcsára utazott, ezzel Is hangsúlyozva, hogy a lányhoz tartozik. Innen keltezte 1914. június 26-án Boncza Miklósnak szóló levelét, amelyben bel átást kért, egyúttal közölte, hogy házassági szándékáról semmiképp i nem hajlandó lemondani. Másnap, június 27-én a lány küldött ugyanilyen tartalmú levelet apjának. Boncza Miklós természetesen haj- líthatatlan maradt. Akármilyen fontos volt Ady- nak a nősülés, a kőzugyekről egy pillanatra sem fordította el a figyelmét. Költői és publicisztikai munkássága mellett aktív politikai szereplésre szánta el magát. Erősen hitt Jászi Os.zkár radikális humanista koncepciójában, ezlért a Jász! elképzeléseire alapuló programmal képviselői mandátumra pályázott .'a Polgári Radikális Párt szatmá ri jelöltjeként. Azt vallatta, hogy Magyarország demokratikus átalakításával együtt ugyancsak a demokráoia jegyében kell rendezni a nemzetiségi ügyeket és föderális alapon, az önrendelkezési jog érvényesítésével Svájc mintájára szükséges korszerűsíteni a Kárpátmedence társadalmi szerkezetét. Csúcsáról tehiát még június 27- én Nagyváradra ment, hogy részt vegyen a Polgári Radikális Párt másnapra hirdetett zászlóbontó gyűlésén. Másnap idejében a gyűlés színhelyén tartózkodtak, amikor délután maguk a nagyváradi újságírók csaptak fel rikkancsnak, és végig száguldva a városon a sobtében nyomott lapok különkiadásaival, kiabálták a dermesztőén szenzációs hírt: — Szarajevóban megölték a trónörököst! Mindenki döbbenten fogadta a súlyos eseményről szóló bejelentést, de a jelenlevők közül Adyt rázta meg a legjobban. Elsárgult torka kiszáradt, rekedt, halk hangon tudott csak beszélni. Néhány drámai tőmondattal pontosan megjósolta, mi fog következni: Világháború, a monarchia összeomlása, forradalmak, a történelmi Magyarország vége. A társaságában levő Jászi Oszkár, gyermekkora óta jóbarátja, nem látta ennyire sötétnek a helyzetet. Vitatta a háború lehetőségét, mert szerinte Európa szervezett munkássága ígéretéhez híven mindent elkövet a béke érdekében, a militaristák megfékezésére. Bár csak Jászi Oszkárnak lett volna igaza. Nem tartották meg a tervezett gyűlést. Ady visszalépett a képviselő jelöltségtől. Elhatározását közölni akarta szatmári barátaival. ezért Nagykárolyba utazott. Amikor híre jött a háború kitörésének, már Otthon volt Érmlnd- szenten. Elkeseredettségét csak súlyosbította tehetetlensége. Nem a hadviselő felek egyikei vagy másika ellen volt, hanem magát a háborút kárhoztatta. Egyik fél győzelmét sem kíván ta, mert tudta, hogy az impéri’ amok véres rivalizálásának semrrii köze sincs a népek igazi érdekeihez. Éppen ezért a mindaddig; példátlannak ígérkező pusztítás) jól nem látott kiutat. (Folytatása következik.)
