Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-14 / 242. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI Tegnap ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen részt vett Győri Imre, a Központi Bizottság titkára, Lajtai Vera. a Pártélet főszerkesztője, Péter János, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának osztályve­zető-helyettese és Czank János, a KB párt- és tö­megszervezetek osztályának politikai munkatársa. A végrehajtó bizottság ülésén Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára terjesztett elő je­lentést „Az MSZMP XI. kongresszusa és az 1975. évi februári megyei pártértekezlet határozatai vég­rehajtásának Bács-Kiskun megyei tapasztalatairól és a további feladatokról.” Az előterjesztéshez ki­egészítést adtak: Erdélyi Ignác, Kata ni cs Sándor és Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkárai. A vitában felszólalt Győri Imre, a Központi Bi­zottság titkára. A végrehajtó bizottság az előter­jesztést egyetértőleg tudomásul vette. Vetésidő Két nyelven, egy szívvel Eladhatatlan, vagy nem ismerik? Bemutató a Kelemen László színpadon Úttörőélet *. oldal L oldal C. oldal S. oldal 3. oldal AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ___________— X XXII. évi. 242. szám Ára í 90 fillér 1977. október 14. péntek Losonczi Pál ma indul Afganisztánba Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Mohammad Daoudnak, az Afgán Köztársaság elnökének meghívására ma indul hivatalos látogatásra Afganisztánba. (MTI) Meggyorsult az őszi munka a bácskai és a Duna melléki szövetkezetekben A mezőgazdasági termelés sa­játossága, hogy a gazdaságok egész esztendei munkájának 40 százaléka arra a 91 napra jut, ami szeptember elejétől novem­ber végéig tart. Ilyenkor már elég változékony az időjárás, gya­kori a csapadék és a fagy, ami ne­hezíti a munkát. Különösen az olyan talajadottságú vidéken, mint a Bácska és a Duna mel­lék, ahol 58 szövetkezet ezekben a napokban 62,4 ezer hektár szántóföld és zöldségeskert, va­lamint 4,6 ezer hektár gyümöl­csös és szőlő termését gyűjti ösz- sze. Ebben a térségben várhatóan 12—15 százalékkal lesz magasabb a szántóföldi növénytermesztés összértéke, mint 1976-ban, ami még inkább megnöveli a tenni­valót. Ahhoz, hogy a közös gaz­daságok minden terményt a le­hető legkisebb veszteséggel ösz- szegyűjtsenek, és bérgazdálkodá­sukban. pénzügyi helyzetükben se következzék be a sok-sok túl­munka miatt nem kívánt válto­zás. igen körültekintő üzemszer­vező feladatot kell ellátniuk. Az őszi betakarítással egyidő- ben a Bácska és a Duna mellék közös gazdaságai 146 ezer hektár talajmunkát, tápanyagpótlást, va­lamint 60,4 ezer hektár gabona­vetést is elvégeznek. Napjaink­ban a mezőgazdasági termelés jelentősebb ágazataiban kialakul­tak azok a technológiai folyama­tok, amelyek a gazdálkodás szín­vonalát emelik. Az ezekhez szük­séges berendezés többségét be­szerezték a szövetkezetek és az egyéb műszaki feltételekről is gondoskodtak, hogy az eszközö­ket a legjobb hatásfokkal hasz­nálhassák ki. Ismeretes, hogy a talajelőké­szítés függetleníthető a vetéstől. A gabonatermesztés technológiá­jának egész sorában a legrövi­debb idő viszont a vetésre és a növényvédelemre jut. Ezért van szükség nagy teljesítményű gé­pekre, hogy a munkát ily módon lehessen gyorsítani. A bácskai és a Duna melléki közös gazdaságok többsége olyan komplex brigádo­kat szervezett, amelyek képesek arra, hogy magas műszaki szín­vonalú eszközökkel a termelési technológia szigorú követelmé­nyeinek megfelelően, gyorsan dolgozzanak. Az összeszokot komplex brigá­dokban jól érvényesül az egyé­ni és a szövetkezeti érdek, mun­kájuk irányítása eredményesebb. A kezdeményező készség is job­ban kifejlődik. Ezt bizonyítja az a számos újítás, munkamódszer- javítás, ami a bácskai és a Du­na melléki közös gazdaságokban már eddig is megvalósult. Kü­lönösen a kereskedelemben ne­Munka- és üzemszervezés a tüzelő- és építőanyag telepeken • Másodper­cenként 12,5 kiló terményt csépel ki az NDK- gyártmányú kombájn, amelyet jövőre több Duna melléki kö­zös gazdaság vásárol. • Gyorsan, szervezetten dolgoznak az almaszedő brigádok a bácskai szövetkeze tben. hezen beszerezhető zöldségter­mesztő, betakarító eszközök pót­lására, az eredeti gép, berende­zés szükség szerinti módosításá­ra történt több kezdeményezés. Mindez végső soron a szövetke­zeti gazdálkodás eredményessé­gét javítja, mert munkaerőt ta­karít meg. Helyes úton jár a bácskai és a Duna melléki TESZÖV, ami­kor a körzetéhez tartozó 58 kö­zös gazdaságban az ilyen irányú tevékenységre serkenti a szak­vezetőket, és a jól bevált módsze­rek elterjesztésére tapasztalad cseréket is szervez. K. A. Tegnap a Belkereskedelmi Mi­nisztérium, valamint a Kereske­delmi, Pénzügyi és Vendéglátó­ipari Dolgozók Szakszervezete or­szágos munka- és üzemszervezési értekezletet rendezett Kecskemé­ten. A tanácskozáson — amelyen ott volt dr. Selmeczi Lajosné bel­kereskedelmi miniszterhelyettes — részt vettek a TÜZÉP-válIala- tok igazgatói, szervezési igazgató- helyettesei, a minisztérium illeté­kes főosztályvezetői, osztályveze­tői, a tüzelő- és építőanyagot for­galmazó ÁFÉSZ-ek elnökei, a MÁV, valamint a Volán vállala­tok képviselői. Az értekezletet dr. Selényi József, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője nyitotta meg, majd dr. Szente Imre, a minisztérium főosztályve­zetője tartott bevezető előadást. — A szilárd tüzelőanyagok for­galma 1974 óta ismét emelkedik — hangsúlyozta az előadó. — A kereskedelemben ma már nincse­nek felgyülemlett készletek, sőt a lakosság zavartalanabb ellátása érdekéiben tervszerűbb árualap­gazdálkodásra lesz szükség. Épí­tőanyagokból viszont egy-két áru­cikk kivételével már túlkínálat is mutatkozik. Az elmúlt öt évben például az építőanyagforgalom 48 százalékkal nőtt, az átlagkészle­tek viszont ennek csaknem két­szeresével, 90 százalékkal emel­kedtek. A nagyobb arányú kész­letezés több rakodási, tárolási, anyagmozgatási, szervezési fel­adatot ró a TÜZÉP-vállalatokra. Az említett gondok úgy oldha­tók meg, ha az állami tüzelő- és építőanyag-kereskedelem 1974- ben végrehajtott centralizálását a telepek hálózati koncentrálása követi. Ez azt jelenti, hogy létre kell hozni a magas fokon gépesí­tett. iparvágányos, egységrakomá­nyokat, irányvonatokat fogadni képes bázistelepi hálózatot. Ilyen telepek vannak már Siófokon, Hajdúnánáson, s ebbe a rend­szerbe tartoznak majd az 1980-ig létesülő nagy iparvágányos tele­pek. Ezek feladata lesz majd az anyagok házhoz szállítása is. Az értékesítési munka szerve­zettségét a rendelést felvevő és árukínálatot bemutató egységek létrehozásával kell javítani. Erre igen alkalmasak a teljes szakmai áruprofilt bemutató TÜZÉP-min- tatermek. Egyébként említésre méltó eredményeket ért el e té­ren az Alföldi TÜZÉP Vállalat, amely az elmúlt időszakban éven­te nyitott új mintatermeket a körzetébe tartozó városokban. Fontos, hogy ezek a kereskedelmi egységek a készletekről teljes kö­Felgyorsult az idő. Olyan korba léptünk, amelyben ami tegnap új volt, holnapra sok­szor elavulttá válik. Azok az ipari vállalatok, amelyek nem követik a tudományos­technikai forradalmat, s nem tartanak lépést a fejlődéssel, rövid idő alatt elveszíthetik nemcsak külföldi, hanem ha­zai piacaikat is. Mindez ter­mészetesen nem csupán az üzemeket, hanem azok kollek­tíváit is érinti, hiszen a terme- lés résztvevőin múlik, milyen termékek előállítására képe­sek. Hazánkban immár a 16. al­kalommal rendezik meg a műszaki könyvnapokat, ame­lyek célja, hogy rendezvé­nyeikkel, a műszaki irodalom újdonságaival segítsenek ébe­ren tartani, vagy ha úgy tet­szik fokozni az érdeklődést a műszaki tudományok iránt. A rendezvénysorozatba Bács- Kiskun megye műszaki értel­misége is bekapcsolódott a MTESZ, a TIT, a megyei Ka­tona József Könyvtár által szervezett műszaki könyvna­pokkal. Sőt, három vállalat — az Irodagépipari Vállalat, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár, és az MMG Automatika művek kecskeméti gyára — rendkívül érdekes és tanulsá­gos kiállítást is rendezett gyártmányfejlesztési eredmé­nyeik érzékeltetésére. Korunkban a műszaki iro­dalom a leghatékonyabb esz­köz a szakemberek számára ahhoz, hogy a fejlődéssel lé­pést tarthassanak. Az igazság az, hogy a műszaki egye­temek, főiskolák és egyéb tan­intézetek tananyaga sem tud együtthaladni minden tekin­tetben a technikai fejlődéssel. Nem véletlen, hogy ezek az intézmények megjelenésük után azonnal beszerzik a mű­szaki irodalom legújabb kiad­ványait. Hasonló a helyzet a szakfolyóiratokkal is, amelyek még gyorsabban publikálják a legfrissebb információkat, mint a könyvkiadás. A műszaki kiadványok rend­szeres forgatása azonban még inkább fontos az üzemek, vál­lalatok szakemberei számára. Enélkül elképzelhetetlen a ter­melés, a termelékenység növe­lése, s ami még ennél is lé­nyegesebb, az új minőségi kö­vetelmények, az új szabvá­nyok, az új anyagok megisme­rése a különféle termékek gyártásával kapcsolatban. Bács-Kiskun néhány nagyobb üzemében — mint többek kö­zött a Kismotor- és Gépgyár bajai gyárában, az MMG kecs­keméti gyáregységében, a Z1M kecskeméti gyárában — jelentős összegeket fordítanak a műszaki könyvtár fejleszté­sére. Az ezzel kapcsolatos ki­adásokat a műszaki fejlesztési költségekhez sorolva minden évben be is tervezik. Ezeknek a gyáraknak eredményei is igazolják, hogy a műszaki iro­dalom beszerzése jó befekte­tés, termékeik kül- és belföl­dön egyaránt lépést tartanak a piaci igényekkel. Vannak azonban üzemek, és szép számmal szakemberek is, ahol, illetve akik nem ismer­ték fel a szakirodalom állandó tanulmányozásának jelentő­ségét. Ezeken a helyeken hiányzik leginkább a kezde­ményezőkészség, tartózkod­nak az újtól, a korszerű gé­pek, technológiák alkalmazá­sától, s lassan, de elkerülhe­tetlenül elmaradnak a követel­ményektől. Az sem elegendő, hogy he­lyenként csak a vezető mű­szakiak foglalkoznak a szak­irodalommal. A legnagyobb eredmények ott születnek, ahol a szakmunkások részére is megteremtik ennek feltéte­leit. Ilyen lehetőség többek között, hogy — ha az ipari szakkönyvtár kiadványainak beszerzésén túl — a műszaki értelmiség is segíti a szocia­lista brigádok szakmai to­vábbképzését. A fiatal mű­szakiaknak érdekes, sőt izgal­mas feladat lenne az újítók­kal való együttműködés. A MTESZ megyei szerveze­te elnökségének törekvése, hogy a tagegyesületeibe tömö­rülő műszakiaknak segít a legújabb technikai informá­ciók beszerzésében. Rendez­vényeibe bevonja az újítókat, az újítókörök tagjait, a mű­szaki újdonságok iránt érdek­lődő szakmunkásokat, sőt a szakközépiskolák harmadéves hallgatóit is. A megyei Kato­na József Könyvtár pedig ar­ra vállalkozott, hogy bármi­lyen, Magyarországon megjele­nő szakirodalmat beszerez. A műszaki kiadványok a termelésnek olyan rejtett tar­talékai, amelyek tanulmányo­zása révén a tudományos­technikai forradalommal könnyebb lépést tartani. Ily módon sokszor az előbbre ha­ladáshoz nem is kell pénz, csak szándék. N. O. • Rakodásgépesítési bemutató az Alföldi TÜZÉP Vállalat új, kecske méti iparvágányos telepén. rű információval rendelkezzenek, s hatáskörük esetleg több bázis­telep forgalmára is kiterjedjen. A legnagyobb gondot továbbra is az anyagmozgatás okozza. A meglevő rakodógépek, autódaruk, emelővillás targoncák, kézi hid­raulikus emelők, szállítószalagok, rakodólapok, a növekvő forgalom lebonyolításálhoz nem elegendők. Ugyanakkor a meglevők kihasz­náltsága az egyetlen áruszállítá­sok miatt alig 50 százalékos. A bázistelepek létrehozásával, s a nagy teljesítményű gépek ezeken való hasznosításával lényegesen javítható a rakodásgépesítés ha­tásfoka. Fontos az is, hogy part­nervállalattal össze lehessen han­golni az anyagmozgatást. Előadása befejező részében dr. Szente Imre a szállítás, valamint a vállalati üzem- és munkaszer­vezés kérdéseivel foglalkozott. Ezt követően dr. Varga István, a KPVDSZ osztályvezetője a mun­kavédelemmel kapcsolatos kérdé­sekről beszélt. A tanácskozás résztvevői ezután az Alföldi TÜZÉP Vállalat új kecskeméti te­lepén a rakodásgépesítési bemu­tatót tekintették meg. Itt a Mű­szaki Árut Értékesítő Vállalat kereskedelmi igazgatója harminc­féle rakodóeszközt és gépet mu­tatott be. A gyepgazdálkodás • •• ff • r ffi jovojerol A szarvasmarha- és juhászati ágazatokban az állomány- és hozamnövelés sikere jórészt a takarmányozástól függ. A ter­melési színvonalhoz igazodó hatékony takarmánygazdálkodás megvalósítása a mezőgazdasági üzemeknek nemcsak az egyik legfontosabb teendője, hanem a gazdaságosság érdekében szükségszerű követelmény is. A takarmányozásban egyre na­gyobb jelentőséget kap a rét- és legelő — összefoglaló ne­vén gyep — fűtermésének hasznosítása. Essa Ez kétféle módon történik: le­geltetéssel, vagy a fűből szénát, szenázst, vagy szilázst készítenek. A legolcsóbban termelhető, ugyanakkor sok ásványi anyagot, fehérjét és vitamint adó takar­mány készíthető a gyep termésé- bőL Éppen ezért nagy szükség van arra, hogy a gyepeket az ed­diginél megfelelőbben művelve növeljék fűhozamát. A gyepgaz­dálkodás jelenlegi helyzetéről az elkövetkezendő években megvaló­sítandó feladatokról tanácskoztak tegnap Kecskeméten, a Tudo­mány és Technika Házában az ország gyepgazdálkodási felügye­lői. Dr. Németh Zoltán, az Or­szágos Állattenyésztési és Takar­mányozási Felügyelőség gyepgaz­dálkodási csoportvezetője elmond­ta, hogy az elmúlt két esztendő­ben csupán 12—14 mázsa volt — szénaértékben számolva — az or­szágban a gyepek hektáronkénti termésátlaga. Azokban a nagy­üzemekben, ahol a szakszerű gyepgazdálkodást megvalósították, az említett mennyiség két-három- szorosát takarították be. Részletesen beszélt a gyeptele­pítésekről, felújításokról, a íű- faiok megválasztásának helyes módjáról, valamint a műtrágyá­zás jelentőségéről. Az országos át­lagot figyelembe véve egy hektár gyepterületre csupán 25—30 kilo­gramm vegyes műtrágyaható­anyag jut jelenleg, azonban a ku­tatások bebizonyították, hogy a hektáronkénti 500 mázsás fűter- més eléréséhez legalább 400 kilo­gramm hatóanyag kijuttatására van szükség. Fontos az is, hogy kihasználják a mezőgazdasági üzemek az öntözési lehetőségei­ket, jelenleg a gyepterületnek 7 százaléka öntözött, ugyanakkor 20—23 százalékát lehetne mester­séges csapadékkal ellátni. ; Valamennyi megyében középtá­vú intézkedési tervet dolgoznak ki a mezőgazdasági üzemek a gyepgazdálkodás érdekében. Több tájegység van az országban, ahol összefüggő gyepterület található, azonban ezek különböző szekto­rok kezelésében vannak. Művelé­sét társulás formájában egysze­rűbben, nagyobb hatásfokkal le­hetne megoldani, alkalmazva a nagy, korszerű gépeiket, valamint a repülőgépes vegyszerezést, mű­trágyázást is. Az előadó elmond­ta, hogy az elkövetkezendő idő­ben fokozottabban kell kihasznál­ni a gazdaságoknak a legeltetési lehetőségeiket, alkalmazva a leg­újabb legeltetéstechnikai beren­dezéseket és módszereket is. A gyepgazdálkodás teljes gép­rendszerének megvalósítása is el­kezdődött. A tanácskozás résztve­vői szerdán a jászszentlászlói ter­melőszövetkezetben gyakorlati bemutatón ismerkedtek meg egy angol gyártmányú géppel, amely egy menetben végzi az ősgyep feltörését, a vetést, és a magta­karást is. Ezt a gépet minden me­gyében kipróbálják és másfél év múlva a kísérletek eredményeit értékelve döntenek arról, hogy ezt, vagy más gépet és módszert alkalmaznak-e. Győri Imre az MSZMP Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottságának ülésén __ ff _ f r 0 Várható Időjárás ma estig: általá- InílJAK AS ban kevés felhő, eső nélkül. A haj- 117 V7«l rtlV/lkJ nallésareggeli órákban sokfelé kőd, helyenként ködszltálás. Gyenge légmozgás. A legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet 5—10, a legmagasabb nappali hőmérséklet általában IC—21 fok között, a tartósan ködös helyeken 13 fok körül. Műszaki irodalom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents