Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-13 / 241. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1177. október IS. TUDOMÁNY | TECHNIKA A vegyipar karrierje • A Schwedt-i Vegyi Kombinát. Néhány évtizede a korszerű vegyipar lehetővé teszi a termé­szeti kincsek hatékonyabb és komplex felhasználását, nagymér­tékben függetleníti a társadalmat a földrajzi adottságoktól és a nyersanyag-készletektől. A ké­miai termelési módszerek ma már áthatják a legkülönbözőbb ipar­ágak termelési folyamatait, miint például a vas- és színesfémkohá­szatot, a textilipart, a mezőgaz­daságot, a kőolajfeldolgozó ipart stb. A világ petrokémiai eredetű termékeinek mennyisége az el­múlt 20 év során az évenkénti 8 millió tonnáról 90 millió tonná­ra nőtt. Ezen belül a világ mű­anyagipara meghúszszorozta ter­melését. S a szükségletek még mindig nincsenek kielégítve. A reális becslések 1980-ig további 10—12 százalékos erős növekedés­sel számolnak. A kőolajfeldolgozó iparban az utóbbi 1—2 évtizedben elterjedt kémiai műveleték hatalmas táv­latokat nyitottak meg. Ezek a kémiai műveletek lehetővé teszik az olaj komplex feldolgozását, az olajtermékek minőségének javí­tását. Ilyen műveletek közé tar­tozik például a krakkolás, az ola­jok kéntelenítése, paraffintalaní- tása stb. Ezek lehetővé teszik, hogy minél több motorhajtó és kenőanyag, valamint fűtőanyag jusson a népgazdaságnak, emel­lett azt is, hogy a kőolaj komplex feldolgozásával olyan termékek is • Naponta 1200 kőolajterméket szállító vasúti kocsi hagyja el a kombinátot. (MTI Külföldi Kép- szolgálat — KS.) keletkezzenek, amelyek a mű­anyagok. szintetikus szálak, mű- kaucsiukok és sok más vegyipari termék nyersanyagai. A modem vegyipar egyik leg­fontosabb nyersanyaga a kőolaj, nagy részét a szocialista orszá­gok a Szovjetuniótól kapják. A Német Demokratikus Köztársaság egyik legjelentősebb vegyi üzeme, a Schwedt-i Vegyikombinát is a Szovjetunióból, a Barátság veze­téken érkező kőolajat dolgozza fel. A vegyikombinátban nitro­gén-műtrágyát, ammóniát és évente 23 ezer tonna műszál- alapanyagot állítanak elő. Kígyóinvázió Olaszországban Olaszország több helyén elsza­porodtak a kígyók. Északnyuga­ton, Aosta vidékén már több mint száz elsősegélyhelyet kellett sok adag kígyómarás elleni szérum­mal ellátni. Legújabban Rómát is kígyóinvázió fenyegeti: e hüllők a zöldövezetekből behatolnak a lakóházakba. Számos család a hű­tőszekrényében szérumot tart el­lenük. A mérgeskígyók ugrásszerű el­szaporodását a szakemberek az­zal magyarázzák, hogy eltűntek természetes ellenségeik, a sünök és a ragadozó madarak. Róma kertészeti hivatala most sündisz­nókat helyezett ki a zöldöveze­tekbe. Fagyasztás a szemben A szem nor­mális belső nyomásának fenntartásában fontos szerepe van a szem vérkeringésé­nek, a szemgo­lyó belsejét ki­töltő kocso­nyás üvegtest­nek és az úgy­nevezett csar­nokvíz kerin­gésének. A csarnokvíz a szem elülső ré­szében, az ér- hártya folyta­tását alkotó sugártest nyúl­ványain ter­melődik. Ha a csarnokvíz elvezetését va­lami akadá­lyozza, annak termelődése és el- vezetődése között felborul az egyensúly és a szem. belső nyo­mása fokozódik; ilyenkor beszé­lünk zöldhályogról, vagy glauko- máról. A zöldhályog gyógyszeres és műtéti kezelésének legfontosabb célja az, hogy a szem nyomását a szokványos szinten tartsa. Ezt. úgy érik el, hogy szemcseppekkel, illetve műtéti beavatkozáussal se­gítik a csarnokvíz elvezetődését, vagy csökkentik a termelődését. Ez utóbbi kezelésre sikeresen használható a fagyasztás. A csarnokvíz termelődésének a helyére, a sugártest tájára helye­zett, mínusz 80—120 C-fokon le­hűtött fagyasztó esritöz a szöve­tek sorvadását okozza. Fagyasz­• Modern műszerrel készítik a diagnózist egy zöld- hályogos betegről, ennek alapján döntenek a keze- lés vagy műtét módozatáról. (MTI Külföldi Kép- szolgálat.) NAGYKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN Vadgesztenye Dunapatajről Nem tudom, táblázatba foglal­ható-e egy község, s ha igen, hát milyen adatokkal töltendőik ki a rublikák. Valóban, az-e a legfon­tosabb, amit a statisztikai év­könyvekben olvashatni, vagy pe­dig más, alkalmasint a tudomány segélyével soha fel nem mért — mert nem mérhető — valami más? Dunapatajről például a leghí­vebb képet mutatja-e az a tizen­nyolc szám, amit kigyűjtöttem? A közigazgatási szempontból alsó- rokú központnak minősített nagy­községben 4074-en élnek 9491 hektárnyi területen. A tavaly épí­tett huszonkilenccel együtt 2124 a lakások száma, közülük 1939- ben világítanak villannyal, s 754- ben használnak vezetékes vizet. Az elmúlt esztendőben negatív volt a szaporodási index: hatvan- hárman születtek, és hetvennyol­cán haltak meg. Húsz bolt, kilenc vendéglő, 42 kisiparos is dunapa- taji jelzőszám, meg az is, hogy a 104 óvodai helyre 148 kis-, kö­zépső, meg nagycsoportost írattak be, s hogy a 493 általános iskolás korú gyerek 19 tanteremben okult. A rádiószámlát 1200, a te­levízió előfizetői díjbeszedő cé­dulát 1033 családhoz kézbesíti a posta — ehhez képest minden­képpen csekélynek tűnik az 543 beírt könyvtári tag. Morfondírozásom okát minde­nekelőtt abban látom, hogy az emberek többségének ezek a szá­mok aligha nyújtanak valamihez mérhető összehasonlítást. Hiszen ha valahol a megyében elhang­zik a szó: Dunapataj. alapvetően két dologra gondolunk. Az egyik a Szelidi-tó. a másik pedig a há­rom helyt is főzött, közmondáso­san bőségesen adagolt. ízletes pa­cal. De abban is kételkedem, hogy a Szelidi-tó, meg a pacal tenné Patait azzá. ami — jelzé­sül —„alsófokú központtá”, Ka­locsától egypár kilométernyire északra. A Szelidi-tó vize lehet vagy ti- zenkét-tlzenhárom fokos, aminek úgy lehet, örvendezne valami esz­kimó. de a napfényes idők napi tizenöt-húszezer fürdővendége aligha. A szélfodrozta vízen két magányos horgász áztatja a csa­lit. Süt uevan a nap, de foga van, azaz inkább világít, mint melegít. Még madárcsicsergés se hallat; szik. a nádast ez időkben bérlő sereeélvek nappalra eltakarodtak másfelé. Mire mindezt végiggon­dolom. egy Trabant kanyarodik a parthoz. — Ahoj, halőr! — kurjantja sofőrje át a vízen. — Jövök már... — zörren odaát a nád. — 'Piszkos a tó — mondom vi­taindító gyanánt. Regényi János­nak. a Szelidi-tavi Üzemeltetési Bizottság vezetőjének. — Tisztának éppen nem tiszta — hagyja helyben a megállapí­tást — de a barna szín nem a kirándulók nyoma, hanem a ha­laké. A ponty ugyanis felkavarja a homokot. Most valami olyan mondatot kellene mondani, hogy „már a törökök is tudtak a víz gyógyító hatásáról; a tó egyébként a jég­korszakban keletkezett”, már csak az ismeretterjesztés miatt is. De ez csak a múlt miatt fontos, a jelen kérdése az, hogy engedik-e tovább az építkezéseiket. — Csak a már megvett parcel­lákon lehet építkezni — közli Re­gényi János — több telket nem adnak el. Nézzük egy percig azt a két magányos horgászt. — Van hal? — Süllő, balin, csuka, amur — sorolja a tógazda elégedetten — bár az utóbbit jobb szerettük volna lehalászni. A nemzeti park emberei négy olyan algát talál­tak ugyanis, amilyen csak itt van Európában, félő, 'hogy rákap az amúr. Van belőle egyébként ka­pitális példány is, tavaly szep­temberben 10 kiló 24 dekást fog­ták. — Sokan járnak ide? i — ötszáz egész éves meg há­romezer napijegyet adunk el esz­tendőnként. Újításként két hétre az üdülők is vehettek engedélyt, egy botra. De a horgászat olyas­mi, mint a kutya vacsorája. Ne­kem például, noha gyakran kijá­rok, nem volt szerencsém, ezidáig összesen két halat fogtam, szóval darabonként százötvenben van­nak. Dehát a kérdés nem ez. Ha­nem a víz, meg a környezet. Újólag megszemléljük a kilá­tást. Egyetértünk. Dunapatajon amolyan őszi a hangulat. A nap is megemberelte magát, s sugaraival hozzájárul a fák lombjainak sárgításához. A községbe érkező, ha érezni akar­ja a pataji hangulatot — ami csak Patajra jellemző — nem elég, ha kocsiban ülve nézegeti a házakat. Ki kell szállnia, s gya­logszerrel folytatnia útját, mond­juk a tanácsháza felé. Mintha an­golparkban járna, kétfelői össze­érő fák alatt sétafikáikat, s azt érezheti, hogy befogadja a község. Ilyesfajta hangulatokon, őszi, nyári, vagy tavaszi érzéseken is múlik, hogy a számok mögött „emberek lakta település” bonta­kozzék ki; hogy a lényeges dol­gok ismerete az adatokat jelentő, létrehozó emberekkel létesítendő kapcsolat kezdete, kiindulási pontja legyen. Jól teszi tehát a látogató, ha lehajol, s zsebre vág néhány fé­nyesre érett vadgesztenyét. Bár­kinek odaadható — dunapataji emlék gyanánt. S aztán joggal következhet a statisztika, de nem táblázatokba, hanem emberek al­kotta körülményekbe, lehetősé­gekbe, egyszóval a valóságba il­lesztve. Abba a valóságba, amit megfogalmazhatni így is: Duna­patajon ősz van, s az emberek teszik a dolgukat. Részint azért is, hogy az „adatok” mindig szeb- bek-jobbak legyenek. Ballal József • A Szelidi-tó része a Kiskunsági NeatzeH Parknak, nyári napokért nem ritka a húszezer fürdővendég. • Régi és új — huszonkilenc új lakás épült tavaly • Pillantás a kerítésen át. Szüret idején a hordómosás kerül sorra; (Fotó: Méhesl Éva.) LAKÁSÜGYEK A BÍRÓSÁGON A lakbérfizetésről A lakók fontos kötelessége, hogy az általuk használt lakásért bérleti díjat fizessenek —, még­pedig pontosan. A lakástörvény előírja, hogy a bérlő a lakbéi, havonta egy összegben. legké­sőbb a hónap 15. napjáig köte­les megfizetni. Ennék elmaradá­sa súlyos következményt, a fel­mondást vonhatja maga után. A bérhátralékra alapított felmondás csak abban az esetben alapos, ha a bérlő a lakbérfizetéssel késede­lembe esik. Késedelemről akkor beszélhetünk, ha a bérlő a bérfi­zetésre megállapított határidőig nem teljesít- A félhavi lakbér meg nem fizetése éppen úgy le­het a felmondás alapja, mint a bérlő több évi lakbérhátraléka. Amennyiben a házigazda alak­bér nem fizetése miatt felmon­dási jogával kíván élni, ezt meg­előzően fel kell hívnia a lakóját az elmaradt bér 8 napon belüli megfizetésére azzal a figyelmez-- tetéssel, hogy nem teljesítés ese­tén fel fogja mondani a szerző­dést. Ha a bérlő a felszólítás kéz­hezvételétől számított 8 napon belül nem fizet, a bérbeadó ettől az időponttól számított további 8 napon belül felmondással él­het. A felmondás az elmulasztott bérfizetési időpontot követő hó­nap utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövi- debb^ 15 napnál. Ha a bérlő a felmondást elfo­gadta. de az abban megjelölt ha­táridőben nem költözött ki a la­kásból, a bérbeadó a lakás ki­ürítése iránt a határidő lejártá­tól számított 30 napon belül in­díthat pert. Amennyiben a lakó a felmondást nem fogadta el, a bérbeadó a felmondás érvényes­ségének megállapítása, és a lakás kiürítése iránt már a 30 napos határidő lejárta előtt, de legké­sőbb az ezt követő 30 napon be­lül fordulhat a bírósághoz. A Legfelsőbb Bíróság állásfog­lalása szerint a lakbér fizetési késedelem kimentésére jogi lehe­tőség nincs, de a felmondási jog sem gyakorolható rendeltetésével összhangban nem álló célra. Nézzünk néhány példát a bí­róságon előfordult lakbérfizetési kötelezettség elmulasztására ala­pított felmondási perekből. A bér. lőnek nem volt állandó munka­helye, Időnként alkalmi munkát végzett, és ebből biztosította meg­élhetését. Amikor dolgozott és volt pénze, kifizette házigazdá­jának az éppen esedékes lakbért Többnyire azonban munka, és kereset nélkül volt, ezért rend- szertelen bérfizetése miatt lak­bérhátraléka is egyre növekedett. A bérbeadó egy idő után meg­elégelte a pontatlan fizetést, és felszólította lakóját az összegyűlt 1500 forint elmaradt bér 8 na­pon belüli megfizetésére, azzal a figyelmeztetéssel, hogy ennek el­maradása esetén felmondja a bérleti szerződést. Az ismét mun­kanélküli bérlő a felhívásnak nem tett eleget, és nem fizetett, ezért a bérbeadó felmondta a bérleti jogviszonyt, majd a bíró­sághoz fordult. Miután bizonyí­tást nyert, hogy a bérlő mulasz­tása és felróható magatartása volt az oka a nem teljesítésnek, a bí­róság a felmondást érvényesnek kimondva kötelezte a bérlőt a lakás elhagyására. A jog társadalmi rendeltetésé­vel össze nem férő céllal való fel- használását, az Illetéktelen elő­nyök szerzését a felmondási pe­rek során is fokozottan kell vizs­gálni és szem előtt tartani. Ezt tette a bíróság az alább ismer­tetett per döntése során is. Ala­kó felesége közlekedési baleset áldozata lett, és a bérlő egyedül maradt 2 kiskörű gyermekével. A családi tragédia és a megnöve­kedett otthoni munka és gond miatt Idegösszeroppanást kapott. Betegsége alatt különféle kötele­zettségeit pontatlanul teljesítette,’ így többek között 2 hónapon ke­resztül a lakbért sem rendezte a házigazdája felszólítása ellenére. Ezért a bérbeadó felmondással élt, és miután a bérlő a felmon­dást nem fogadta el, keresetet nyújtott be a bírósághoz a fel­mondás érvényességének megál­lapítása, és a lakás kiürítése vé­gett. Az első tárgyaláson a bérlő csekkel igazolta az elmaradt 2 hónapi bér utólagos megfizetését. A bíróság megállapította, hogy a lakbér utólagos megfizetése a felmondás érvényességét rendsze­rint nem érinti, mivel a felmon­dás tartalmatlanná válna, ha a bérlő utólagos teljesítéssel szaba­dulhatna a mulasztás jogkövet­kezményei alól. Jelen esetben vi­szont a bérlő önhibáján kívül, idegösszieroppanása következtében került késedelembe. Fizetési kész. sége fennáll, ezt igazolta is az el­maradt bér időközbeni rendezé­sével. A bérbeadónak figyelem­be kellett volna venni a lakója körülményeit, nehéz helyzetét. A felmondás a jogszabályok társa­dalmi rendeltetésével ellentétes célra Irányult, ezért a bíróság a keresetet elutasította. Dr. Varga Miklós kecskeméti járásbíró i tással az ideghártya leválása is gyógyítható. Ez a súlyos szembe­tegség úgy alakul ki, hogy a több rétegből álló ideghártya valami­lyen betegség, vagy sérülés foly­tán elvékonyodik, majd átszakad, és a szakadáson keresztül az üvegtestből folyadék jut az ideg­hártya rétegei közé. Ha bizonyos időn belül nem sikerül az ideg­hártyát visszaerősíteni az érhár-, tyához, a leválás egyre nagyobb területre terjed ki és a beteg megvakulhat. Ezt a betegséget csak műtéttel lehet gyógyítani. A műtéttel az ideghártyán kelet­kezett sérülést „befoltozták”. E célra a fagyasztásos eljárás is jól használható, a látóhártya sérült részeinek elektromos árammal, vagy nagy energiájú fénysugár­zóssal való roncsolásán kívül.

Next

/
Thumbnails
Contents