Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-12 / 240. szám

IDŐJÁRÁS Várható Idójírás ma estig: egyre hosszabb Időszakokra megszánd eső és felszakadozó felhőzet. Hajnalban a szélvédett helyeken kőd. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet S— 1# fok kOzött; a legmagasabb nappali hőmérséklet nyugaton 13, ke­leten 17 fok kőrfll. (MTI) 1 VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 240. szám Ára: 90 fillér 1977. október 12. szerda i Lázár György fogadta Belarmino Castillát Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke kedden a Parlament­ben fogadta Belarmino Castillát, a Kubai Köztársaság miniszter- tanácsának elnökhelyettesét, a magyar—kubai gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműködé­si bizottság kubai tagozatának el­nökét. A szívélyes, baráti légkö- körű találkozón részt vett Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar tagozatának el­nöke, valamint Jose Antonio Ta- bares del Real, Kuba budapesti nagykövete. (MTI) A szabadság kezdete 3. oldal Jó ütemben épül a húslisztüzem 4. oldal Üj fajták a köztermesztésben Nguyen Thi Binh asszony Budapesten Nguyen Thi Binh asszony­nak, a Vietnami Szocialista Köztársaság oktatási mi­niszterének vezetésével ked­den delegáció érkezett ha­zánkba, Polinszky Károly ok­tatási miniszter meghívására. A vendégek magyarországi tar­tózkodásuk során megbeszélése­ket folytatnak a2 oktatásügy idő­szerű kérdéseiről, értékelik a ma­gyar—vietnami oktatási kapcsola­tokat és egyeztetik a két minisz­térium közötti együttműködési munkatervet. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Polinszky Károly fogadta. Jelen volt Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szocialista Köztársaság nagyköve­te. (MTI) Képünkön: Polinszky Károly oktatási miniszter üdvözli a ven­déget. Műszaki könyvnapok Bács-Kiskunban Szakirodalmi és termékkiállítás Kecskeméten Az ötödik ötéves terv előírása szerint hazánkban 1980-ra el kell érni átlagosan a hektáronkénti 42—44 mázsás búzatermést. En­nek telejsítéséhez a mezőgazda- sági üzemek már lerakták az ala­pokat, most az a feladat, hogy a termesztéstechnológiát tovább javítva, a helyi lehetőségeket és tartalékokat jobban kihasználva növeljék a búza átlaghozamát. Az idei tapasztalatokat, a jövő évi tennivalókat összegezték teg­nap Kiskunfélegyházán a Kiskun­sági Mezőgazdasági Szövetkeze­tek Területi Szövetsége és a Le­nin Tsz által rendezett értekezle­ten. A szövetséghez tartozó mező- gazdasági üzemek főagronómusai, növénytermesztési ágazatvezetői Ballus Tivadarnak, a szövetség osztályvezető-helyettesének össze­foglaló értékelését hallgatják meg. Az előadó ismertette a szö­vetséghez tartozó gazdaságok bú­zatermésének alakulását 1960-tól napjainkig. Az előrelépésre megvan a lehe­tőség. Elsősorban a jobb műtrá­gyázással, tápanyagutánpótlással a helyes talajműveléssel, vetésidő megválasztásával, a vegyszeres növényvédelem és gyomirtás szakszerűbb alkalmazásával és a körzetben legjobban termő búza­fajták kiválasztásával lehet javí­tani a jelenlegi termelési szín­vonalon. Sokat beszélnék manapság a szakemberek a fajtákról és a ve­BÚ Z ATERMESZ TÉSI TANÁCSKOZÁS tőmag mennyiségéről. Az idén 17 búzafajtát termeltek a szövetség­hez tartozó szövetkezetek, de ezek közül csupán hat az, ame­lyiket a jövőben is érdemes ter­meszteni. A korai érésű fajták közül sorrendbein a Száva, a GK—3, a GK Fertődi—2 és a Li- belulla 43—39 mázsás hozama a kiemelkedő. Érdekességnek em­líthető, hogy a Rana—2 termés­átlaga Fejér megyében a legjobb, a szövetkezetek és állami gazda­ságok átlagosan 65 mázsás hoza­mot értek el. A középkorai éré- sűek közül a Martonvásári—5 47 mázsás átlagterméssel emelke­dik ki. A későbbiekben még nagyobb szerepe lesz a helyes fajtaarány kialakításának, egyebek között azért is, mivel a 'korai érésűék hozzák a legnagyobb termést. A MÉM állásfoglalása az, hogy 1980-ra a korai érésű fajták a termőterület 55, a középérésűek 40, a későiek pedig 5 százalékát foglalják el. Fokozatosan meg­szüntetik a Ranája—12, a Kom- polti—1 és a Martonvásári—3 faj­ták termesztését. Köztermesztés­ben marad továbbra is a GKF—2, GK—3, az Mv—4, a Libelulla és a Száva, az újabbak közül pedig a Jugoszláviából 'behozott Rana— 1—2—3 fajták a legígéretesebbek. A középérésű csoportban szűkö­sebb a fajtaválaszték. A MÉM az Auróra termesztését megszüntet­te, és fokozatosan kivonják a köztermesztésből az Mv—2 fajtát is. Az idén és jövőre a korábbi­nál nagyobb területen vethetnek a gazdaságok az új nagy termő­képességű fajtáikból az Mv—5—6 és a jugoszláv Partizánkáiból. Az előadó megemlítette, hogy a megyében a búzatermő terület 52 százalékán termelési rendsze­rekhez csatlakozva termelik a gazdaságok e fontos növényün­ket. Legtöbben az IKR-hez és a BKR-hez csatlakozva, de egyre növekszik azoknak a száma, akik a szolnoki termelési rendszerhez csatlakoznak. A tanácskozáson Pozsár Mik­lós, a kiskunfélegyházi Lenin Ter­melőszövetkezet főagronómusa el­mondta, hogy az IKR-rendszer- ben a kidolgozott új termelés- technológiával a korábbi évekhez képest 30—40 százalékkal növel­ték a búza átlagtermését, az idén 50 mázsát takarítottak be hektá­ronként. Részletesen szólt a ter­mesztés egyes mozzanatairól, a gépek, vegyszerek használatáról, és a fajtákról megjegyezve, hogy minden mezőgazdasági üzemnek saját technológiáját, talaját, sőt még a helyi klimatikus viszonyo­kat is figyelembe véve kell eze­ket megválasztani. A szolnoki termelési rendszert ismertette Németh Zoltán. El­mondta, hogy területi nagyság és aranykoronaérték figyelembevéte­le nélkül csatlakozhatnak a gaz­daságok a rendszerhez. Az idén több mint 152 ezer hektáron ter­mesztik a gazdaságok a rendszer­hez csatlakozva a búzát, őszi ár­pát, kukoricát, lent, szóját, napra­forgót és cukorrépát. A jelenlevők ezután a Lenin Termelőszövetkezetben bemuta­tón vettek részt. Cs. I. Befejezték a paradicsom betakarítását A Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaságban befejezték a paradicsom- szüreteit. A csaknem másfél hónapig tartó idény alatt 150 hektárról 6632 tonna termést gyűjtöttek össze. Ebbői 4500 tonna paradicsomle­vet szállítottak a Kecskeméti Konzervgyárnak, amit az elmúlt év­hez képest 50 százalékkal nagyobb termés tett lehetővé. Október 7-én Budapesten a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Intézetében nyitották meg a műszaki könyvnapok országos rendezvénysoroza­tát. Ugyanezen a napon Vácott a Híradástechni­kai Anyagok Gyárában kapcsolódott a vidék az ok­tóber 31-ig tartó eseményekhez. Bács-Kiskunban a műszaki tudományok iránt érdeklődő szakembe­rek tegnap Kecskeméten szervezték meg az idei első, szakirodalmat népszerűsítő programjukat. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szö­vetsége, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a megyei Katona József Könyvtár műszaki, mező- gazdasági szakrészlege, a Tudomány és Technika Házában rendezte meg a megyei műszaki könyv­napok megnyitóját, amelyen Erdélyi Ignác, a me­gyei pártbizottság titkára méltatta a műszaki szak- irodalom jelentőségét. — Napjainkban a korszerű technikai és műszaki fejlesztés olyan felkészültséget követel a mérnököktől és szakmunkásoktól — hangsúlyozta Erdélyi Ignác —, amelyet a műszaki könyvek rend­szeres tanulmányozása nélkül nem szerezhetnek meg. Ehhez az igényhez igazodik a magyar mű­szaki könyvkiadás, amely ezek­ben a napokban 53 új, értékes kiadvánnyal gazdagította a szak- irodalmat. A megjelent művek témája változatos, az anyagmoz­gatástól az elektrotechnikáig, a műszaki fizikától a híradástech­nikáig sokféle témával foglalkozó mű találhatók közöttük. A számí­tástechnika és az automatika pél­dául alapvető eszközzé vált a termelés hatékonyságának növe­lése terén­A műszakiak mellett a szak­munkások is sok segítséget me­ríthetnek a könyvekből. Részükre bocsájtják ki minden évben fel­frissítve az ipari szakkönyvtár so­rozatot. Megyénkben sem először kerül sor a műszaki könyvnapok megrendezésére. Ennek oka fő­ként az, hogy egyre növekszik az igény nálunk is a műszaki isme­retterjesztés iránt. A meglevő üzemek korszerűsítése nyomán • Sok a nézője a műszaki könyveknek Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában rendezett kiállításon. (Méhest Éva felvétele.) ugrásszerűen növekszik a kvali­fikált mérnökök, szakmunkások száma. A mezőgazdaságban is forradalmasodilk a termelés, s a műszaki bázis irányításához, ke­zeléséhez megfelelő szakemberek­re van szükség. A könyvnapdk keretében megrendezésre kerülő találkozók, s a szakirodalom bő­vülése minden bizonnyal hasznos lesz Bács-Kiskunban is mind az ipar, mind a mezőgazdaság to­vábbi fejlődése szempontjából. A megnyitó beszéd után dr. Balázs Sándor, az Országos Mű­szaki Könyvtár és Dokumentáci­ós Központ igazgatóhelyettese tartott előadást „A műszaki szak­irodalom szerepe és jelentősége a termelőmunkában és a szakmai elméleti továbbképzésben” cím­mel. Ezt követően Lisztes László, a megyei Katona József Könyv­tár igazgatója tájékoztatta a hall­gatóságot a könyvnapok alkalmá­ból megjelent műszaki könyvelő­ről, s a könyvtár ezzel kapcsola­tos tevékenységéről. A Tudomány és Technika Há­zában a műszaki könyvnapok al­kalmából a Budapesti RádióteclH nikai Gyár kecsikeméti gyáregység ge, az Irodagépgyártó Vállalat, valamint az MMG Automatikai Művek kecskeméti Vezérlésted*- nikai Gyáregysége mutatja be műszaki fejlesztéssel korszerűsí­tett legújabb termékeit. A Szov^ jet Kultúra és Tudomány Házai is mintegy 200 kötet könyvvé^ folyóirattal vesz részt az októ­ber 17-ig tartó Bács-Kiskun me­gyei rendezvénysorozaton. N. O. • Gondos kezek válogatják az utolsó szállít­mányt. (Pásztor Zoltán felvételei.) • Naponta 5 tartály- kocsi szállította a paradi­csomlevet az állami gazdaság lényerő állomásáról a Kecske­méti Konzerv­gyárba. Első lépés a közéletbe A lakóterületi munka napja­inkban a közéleti érdeklődés középpontjába került. Nem vé­letlenül — tehetjük hozzá kis­sé szónokiasan. Szükségszerű­en összefügg ez a szocialista demokrácia térhódításával. No és a tanácsok megnövekedett önállóságával, ami megint csak nem választható el a szo­cialista demokratizmus kitel­jesedésétől. A tanácsok önálló­sága sem érvényesülhet önma­gáért — l’art pour l’art —, de önmagától sem. Megvaló­sulásához elengedhetetlen a tömegek aktivitása. Mármost hol az <a „tér”, ahol legtermészetesebben lehet te­vékennyé tenni az állampol­gárokat? Kézenfekvő, hogy mindenekelőtt ott, ahol lak­nak. Tehát a lakóterületen. Ahol „az én lakásom — az én váram” magánakvaló szemlé­let már a kapun kilépéskor kitágul. Akarva — akaratlanul ráirányul mindarra, ami a la­kókörzetben történik, változik, mozgásban van. Mert senki­nek nem közömbös, milyen járdán megy dolgára. van-e a közelben jó áruválasztékot kí­náló üzlet, szolgáltató egység, kellemes hangulatot, egészsé­ges levegőt teremtő park, vagy csak szájára szorított zsebken­dővel tud járni utcájában a por miatt. Mindannyiunkat érdekel, hogy országépítő terveink mel­lett, milyen döntések készül­nek, születtek városunk s azon belül lakókörzetünk fejleszté­séről is. Ha erről az utóbbiról például városunk s kerületünk vezetői rendszeresen tájékoz­tatnak, kiderül, hogy sok min­den megvalósulhat a tömegek együttműködésével. Mert a lakóterület helyzeté­ről, fejlődéséről való céltuda­tos tájékoztatás egyúttal prog­ramadás is. S minél jobb, ér­telmesebb, célszerűbb ez a program, annál szívesebben je­lentkezik közreműködésre üze­mi munkás, nyugdíjas, KISZ- es és azon kívüli fiatal, házi­asszony és CYES-en levő kis­mama, alkalmazott, vagy fe­hérköpenyes értelmiségi. Ki-ki hozza dolgos két kezét, ötlete­it, ügyességét. szervezőkészsé­gét ... S máris együtt látjuk itt a lakókörzet különböző tár­sadalmi rétegeit, egy-egy kö­zös cél valóraváltására felso­rakozva. Vagy más szempontból fo­galmazva: első lépéssel a köz­életben, a közösségért való ten- niakarásban. Városainkban immár évek óta a körzeti népfrontbizott­ságokon keresztül él ez a tö­megekkel való együttműködés. Mind jobb mozgalmi munká­jukkal növelik a tömeghátte­ret a tanácsok eredményes várospolitikájához. A példák innen-onnan való szemezge­tése helyett tegyünk rövid számvetést az öt — bajai kör­zeti népfrontbizottság két évi munkájáról. Mit tudott tenni alakulásuk óta az a 192 ak­tivista, akik közül 112 a nő, s 80 — tehát a kisebbség — a férfi. Hogy az ő eredményeik „nagyfát” soroljuk elő az ál­talános megállapítások kézzel­fogható alátámasztására, azért is indokolt, mert Baja város az: 1976. évi településfejleszté­si munka értékelése során el­ső lett a megyében• S ennek kivívásához segítséget adott a körzeti népfrontbizottságok összehangolt munkássága, és nyugodtan mondhatjuk, nagy népszerűsége is. Miből táplálkozik ez a nép­szerűség? Mindenekelőtt a kö­vetkezetes kapcsolattartásból. Nem merül ki mozgalmi mun­kájuk a testületi — bizottsá­gi, elnökségi — életben, ha­nem most már hagyományossá tették az igen népszerű nép­front-esteket s ugyanígy a körzeti pártszervezetekkel együttesen tartott fórumokat. A világ dolgairól is informá­lódnak ezeken a jelenlevők, de elsősorban a várost, a lakó­körzetet érintő gazdaságpoliti­kai kérdésekről. Itt találkoz­nak a lakosok választott veze­tőikkel, akiknek sokszor nem is könnyű kérdésekre kell vála- szolniok. De az őszinte és kö­zös fejtörés, megoldáskeresés nélkül nem is sikerülhetett volna olyan nagyszabású tö­megakció megszervezése, ami­nek 6 órán a város 305 szo­cialista brigádja — s bennük több mint ezer ember — nép­frontkongresszusi felajánlást tett a múlt évben. S aligha lenne mód egy cikk keretében ismertetni, hogy a munkaidőn túl a városért teljesített társadalmi munka mennyi részletből összegeződött 18 millió forint értékűvé. Szem­léltesse az egész várost átfo­gó „vállalkozás” rendkívülisé­gét, hogy ez az érték úgyszól­ván háromszorosa az előző évi társadalmi munkáénak. A körzeti népfrontbizottsá­gok kezenyoma éppúgy benne van a kiskert-mozgalom — s vele a város zöldségellátásá­nak — fellendítésében, mint a vízműtársulat megalakításá­ban. S pártunk nemzetiségi poli­tikájának határainkon túl is elismeréssel kísért végrehajtá­sáért ugyancsak sokat tettek a körzeti népfrontbizottságok a magyar mellett a délszláv és német népi hagyományok ápo­lásával, a népművészeti érté­kek gyűjtésével, megőrzésével, az anyanyelvi oktatás fenntar­tásával. A bajai körzeti népfrontbU zottságok eredményes munkás­ságának, a szocialista közgon­dolkodásra, a hazafiasságra, internacionalista felfogásra való sikeres nevelő munkának elismerése volt az is. hogy az MSZMP ■ Bajai városi Bizott­sága szeptember 30-i ülésén foglalkozott ennek értékelésé­vel. Méltatva az eredményeket — javaslataival sok segítséget adott a nemzeti egység továb­bi erősítéséhez, a szocialista demokrácia és a közéletiség fejlesztéséhez. (T. I.) mm mm WBF

Next

/
Thumbnails
Contents