Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-06 / 235. szám

1977. október 6. • PETŐFI NÉPE • 1 SPORT* SPORT .SPORT A Petőfi Népe Kupáért A széchenyivárosi és Czollner téri csapat a döntőben Tizenöt iskola csapata vívott n4gy küzdelmet az elmúlt hét végén a Petőfi Népe Kupa atlé­tikai tehetségkutató verseny II. korcsoportosainak kecskeméti vá­rosi döntőjén. A fiúk mezőnyé­ben rendkívül szorosan alakultak az eredmények, míg a lányok versengésében annál biztosabban szerezte meg az elsőséget a CZolIner tér együttese. Eredmények, II. korcsoportos fiúk, 60 m: 1. Havas Endre (Pe­tőfi) 8.4, 2. Váradi Mihály (Mol­nár E.) 8.6. 3. Szabó Kornél (Zó- ja) 9.0. 800 m: 1. Kovács Attila (Leninváros) 2:37.2. 2. Korpás O. (Molnár E.) 2:40.6, 3. Oravecz Ferenc (Czollner tér) 2:41,2. Ma­gasugrás: 1. Oravecz Ferenc 138, 2. Tápod! János (Molnár E.) 125, 3. Kovács Attila (Leninváros) 120. Távolugrás: 1. Mészáros István (Czollner tér) 425, 2. Tamás Jó­zsef (Hunyadivá««) 409, 3. Vá­radi Mihály (Molnár E.) 404. Kis- labdahajítás: 1. Molnár Attila (Molnár E.) 56.50, 2. Mészáros István 55.0, 3. Berki Tibor (Zrí­nyi) 51,30. Lányok, 60 m: |. Kiss Ibolya (Zója) 9.2. 2. Virág Ildikó (Le­ninváros) 9.3, 3. Farkas Judit (Molnár E.) 9.3. 400 m: 1. Pór Erzsébet (Czollner tér) 71.6, 2. Vakulya Ágnes (Leninváros) 72.0, 3. Szász Mária (Hetény) 75.8. Ma­gasugrás: 1. Pásztor Judit (Czoll­ner tér) 120, 2. Bán Mária (He­tény) 120, 3. Márton Zsuzsa (Ha­lasi! úti) 110. Távolugrás: 1. Far­kas Judit (Molnár E.) 382, 2. Balanyi Judit (Czollner tér) 379, 3. Dobos Ilona (Zrínyi) 368. Kis- labdahajítás: T. Nagy Mária (Czollner tér) 47.50, 2. Varga Ri­ta (Leninváros) 40.70, 3. Tück Tünde (Hunyadiváros) 31.0. A II. korcsoport csapatverse­nyének végeredménye, fiúk: 1. Széchenyivárosi Molnár Erik Ál­talános Iskola 45, 2. Czollner té­ri Ált. Isk. 43, 3, Leninvárosi Ált. Isk. 41. Lányok: 1. Czollner téri Általános Iskola 46, 2. Leninvá­rosi Ált. Isik. 35, 3. Hetényegyhá- zi Ált. Isk. 23 ponttal. Három keceli csapat képviseli a kiskőrösi járást a legjobbak vetélkedőjében A kiskőrösi városi tehetségku­tató verseny eredményei, fiúk, I. korcsoport, 100 m: 1. Kiss Sán­dor Petőfi) 14,3, 2. Borlényi Sán­dor (Bem) 16,0. 1600 m: 1. Kat­zenbach J. (Petőfi) 3:32,6, 2. Si- piczki László (Bem) 3:32,7. 4x100 m váltó: 1. Kiskőrösi Petőfi Sán­dor Általános Iskola 57,7. 2. Kis­kőrösi Bem J. Ált Isk. 62,2. Ma­gasugrás: 1. Szentpéteri Attila (Petőfi) 130. Távolugrás: 1. Cséh Szekál János (Petőfi) 390, 2. Bárány Mihály (Bem) 382. Súlylökés: 1. Lovász Győző (Pe­tőfi) 6,96, 2. Polereczki János (Bem) 6,47. Kislabdahajítás: 1. Vizi Mihály (Petőfi) 50,0, 2. Li- tovszki Sándor (Bem) 41,60. Lányok, 100 m: 1. Dukai Már­ta (Petőfi) 15,9, 2. Kis Tóth Ka­talin (Bem) 18,0. 1000 m: 1. Cső­vári Erzsébet (Petőfi) 4:29,0 2. Torgyik Mánia (Bem) 4:40,0. 4x100 m váltó: 1. Kiskőrösi Pe­tőfi Sándor Általános Iskola 68,0, 2. Kiskőrösi Bem J. Ált. Isk. 71,6. Magasugrás: 1. Krizbacher Gabriella (Petőfi) 120, 2. Répás Erzsébet (Bem) 100. Távolugrás: 1. £ Rónaszéki Márta (Petőfi) 371, 2. ICebei Márta (Bem) 294- Súly- lökés: 1. Gubics Éva (Petőfi) 6,29, 2. Fenyvesi Márta (Bem) 5.37. Kislabdahajítás: 1. Szent- györgyi Judit (Petőfi) 33,60, 2. Fenyvesi Márta 18,0. Az I. korcsoport csapatverse­nyének városi végeredménye, fi­úk, lányok: 1. Kiskőrösi Petőfi Sándor Általános Iskola. A II. korcsoport eredményei, fiúk, 60 m: 1. Pecznyik Gábor (Bem) 9.9, 800 m: 1. Pipicz Já­nos (Petőfi) 2:53,0, 2. Kecskemé­ti Péter (Bem) 3:01,0. Magasug­rás: 1. Krizbacher Tibor (Pe­tőfi) 110, 2. Czebei István (Bem) 110. Távolugrás: 1. Barkóczi Já­nos (Petőfi) 381, 2. Polereczki Gábor (Bem) 338. Kislabdahají­tás: 1. Krizbacher Tibor (Pető­fi) 49,0. Lányok, 60 wi; 1. Tóth Andrea (Petőfi) 10,0, 2. Danis Éva (Bem) 10,1, 400 m: 1. Valasz Ibolya (Pe­tőfi) 1:30,7. Magasugrás: 1. Kiss Gabriella (Bem) 110, 2. Szarka Ágnes (Petőfi) 110. Távolugrás: 1. Szabados Ágnes (Bem) 324, 2. Szarka Ágnes (Petőfi) 319. Kis­labdahajítás: 1. Kovács Ágnes (Petőfi) 24,5. II. korcsoport városi csapat­versenyének végeredményen fi-! úk, lányok: 1. Kiskőrösi Petőfi Sándor Általános Iskola. A járási döntő eredményei, I. korcsoport, fiúk, 100 m: 1. Ba­logh István (Kecel) 13,3, 2. Var­ga Tibor (Akasztó) 14,3, 3. He­gyi László (Soltvadkert) 14,5. 1000 m: 1. Varga Tibor 3:13,3, 2. Rónai Árpád (Kecel) 3:15,0, 3. Zsikla Tamás (Soltvadkert) 3:20,6. 4x100 m_ váltó: 1. Keceli Általános Iskola 55,2, 2—3. Páhi Ált. Isk., Soltvadkerti Ált. Isk. 60,0. Magasugrás: 1. Tóth János (Akasztó) 140, 2. Boglyas Ferenc (Soltszentimre)^ 130, 3. Lantos Tibor (Kecel) 125. Távolugrás: 1. Herczeg László (Kecel) 460, 2. Gillich Péter (Soltvadkert) 430, 3. Trecskó József (Páhi) 420. Sűlylökés: 1. Fenscter László (Soltvadkert) 8,10, 2. Barlényi György (Kecel) 7,83, 3. B^rda Károly (Fülöpszállás) 7,56. Kis­labdahajítás: 1. Zsíros István (Csengőd) 56,50. 2. Bardóczki Jó- -- "zsef: ritt^oel) 50,50, 3. Fenster László (Soltvadkert) 49,0. Lányok, 100 m: 1. Fodor Il­dikó (Kecel) 15,2, 2. Vékony Gi­zella (Tázlár) 15,9, 3. Kalmár Éva (Páhi) 16,1. 1000 m: 1. Dosz- pod Márta (Kecel) 3:40,0, 2. Fi- scháik Edit (Soltvadkert) 3:55,0, 3. Kovács Zsuzsanna (Tázlár) 4:02,0. 4x100 m váltó: 1. Keceli Általános Iskola 61,0, 2. Páhi Ált. Isk. 63,9, 3. Soltvad­kerti Ált. Isk. 66,2. Magasugrás: 1. Doszpod Márta 120, 2. Höss MA: Kosárlabda NB Il-es női mérkőzés: Kiskunfélegyházi Vasas- Egri SE. Kiskunfélegyháza, Szakmunkásképző Intézet tornacsarnoka 18 órakor. Katalin (Fülöpszállás) 110, 3. Györke Erika (Páhi) 105. Távol­ugrás: 1. Paplanos Mariann (Ke­cel) 389, 2. Kalmár Éva (Páhi) 374, 3. Vékony Gizella (Tázlár) 371. Súlylökés: 1. Urbanics Má­ria (Tázlár) 5,91, 2. Papp Ágnes (Soltvadkert) 5,88. 3. Gonda Irén (Fülöpszállás) 5,65. Kislabdahají­tás: 1. Papp Ágnes 34,60, 2. Ha- szilló Bernadette (Kecel) 30,50, 3. Csontos Ibolya (Tázlár) 29,0. Az I. korcsoport járási csapat- versenyének végeredménye:' fiúk, lányok: 1. Keceli Általános Iskola. A II. korcsoport eredményei, fiúk 60 m: 1. Martin Ákos (Solt­vadkert) 9,8, 2. Szabó Béla (Soltszentimre) 9,9, 3. Németh Jenő (Csengőd) 9,9. 800 m: 1. Csontos István (Páhi) 2:44,7, 2. Schmél Imre (Soltvadkert) 3:01,2, 3. Szabó Zsolt (Csengőd) 3:05,4. Magasugrás: 1. Lantos Tibor (Kecel) 125, 2. Csontos István 115, 3. Eiler Imre (Soltvadkert) 115. Távolugrás: 1. Szabó Béla (Soltszentimre) 388, 2. Teknyős János (Akasztó) 365, 3. Eiler Im­re 360. Kislabdahajítás: 1. Vörös János (Fülöpszállás) 44,0, 2. Gu­lyás Zoltán (Tázlár) 41,0, 3. j Greksa Gábor (Kecel) 395. Lányok. 60 m: 1. Benkóczki Györgyi (Soltszentimre) 10,0, 2. Cserni Györgyi (Kecel) 10,1, 3. Hegyi Ilona (Tázlár) 10,2. 400 m: 1. Antalics Éva (Páhi) 1:20,8, 2. Horváth Ágnes (Fülöpszállás) 1:21,6, 3. Marosi Ágnes (Soltvad­kert) 1:21,8. Magasugrás: 1. Ár­vái Ágnes (Kecel) 110, 2. Oláh Andrea (Fülöpszállás) 105, 3. Marosi Judit (Soltvadkert) 105. Távolugrás: 1. Benkóczki Györgyi 365. 2. Poór Hedvig (Tázlár) 350, 3. Árvái Ágnes 343. Kislabdaha­jítás: 1. Marosi Mária (Soltvad­kert) 31,0, 2. Országh Ibolya (Fü­löpszállás) 27,0, 3. Sebestyén Márta (Kecel) 25,0. A II. korcsoport csapatverse­nyének végeredménye, fiúk: 1. Soltvadkerti Általános Iskola, lányok: 1. Keceli Általános Is­kola. A Petőfi Népe Kupa atlétikai tehetségkutfüó verseny megyei döntőjébe, mindkét nemben az első helyezett csapatok jutottak. Lövészversenyek a Fegyveres Erők Napja tiszteletére A Kecskeméti Városi KISZ Bi­zottság és az MHSZ kecskeméti KISZ-alapszervezete a Fegyve­res Erők Hete keretében, a Fegy­veres Erők Napja tiszteletére lö­vészversenyt rendezett. Minden alapszervezet női és íérficsapatot indított, s a csapatverseny részt vevőinek eredményét egyénileg is értékelték. A csapatversenyt az MNB Bács- Kiskun megyei Igazgatóságának csapata (Rigó Irén és Gábriel Já­nos) nyerte. A női egyéni ver­senyben Rigó Irén lett az első. * Az MHSZ Czollner téri lőterén folyt le a közép- és szakmunkás­tanuló-iskolák hagyományos Szal- vai Mihály 'lövész emlékversenye, amely egyben a megyei középis­kolai területi lövészversenydön- tó.jének is számított. A versenyre Kecskemétről, Kiskunfélegyházá­ról és Kiskőrösről 9 tanintézet küldte el csapatát. Egyéniben: 1. Mócza István, 2. Tassi Erika, 3. Markó János. Csapatban: 1. 607. S7. Ipari Szakmunkásképző Inté­zet. Kecskemét, 2. 623. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet. Kecs­kemét. 3. 621. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet, Kiskőrös. A csapatverseny 1—3. helyezettjei október 16-án Kiskunhalason, >a Szilády Kupa megyei középisko­lás lövészbajnokságon vesz részt. • A kiskunfélegyházi ifjúmunkás lövcszverseny női győztes csapatá­nak Kővágó Mihály, a városi lövészklub titkára adta át a díjat. (Rádi József felvétele) Kiskunfélegyházán a béke és barátság jegyében ifjúmunkás lö­vészversenyt rendezett az MHSZ KISZ-szervezete. Női egyéni: 1. Kurucz Rozália (Lenin Tsz), 2. Szirányi Júlia (Ci­pőgyár), 3. Kocsis Antalné (Cipő­gyár). Csapatban: 1. Lenin Tsz, 2. Ci­pőgyár, 3. Kunszállás. Férfi egyéni: 1. Huszka Zol­tán (VSZM), 2. Tóth József (Kis­kunsági Tsz), 3. Gubcsi János (Cipőgyár). Csapatban: 1. Cipőgyár, 2. Kis­kunság Tsz, 3. Kunszállás. Szőrmeaukció Leningrádban • Folyik az árverés. A jobb oldali képen: az orosz szőrme ősidők óta nagy kereslet­nek örvend a világpiacon. Ezeket a modelleket egy olasz cég vásárolta meg a 76. lenin« grádi nemzetközi szőrmeaukción. (Fotó: TASZSZ—APN—KS, M. Blohin felvétele) Szovjet szőr­mék ... ezüs­tös fekete és vörösrókák, kék és fehér sarki rókák, sö­tét, csaknem fekete cobo­lyok, pihe­könnyű nyes­tek, csodála­tos karakül... Fel sem lehet őket sorolni. A világ egyetlen asszonya sem maradna kö­zömbös a 76. leningrádi nemzetközi szőrmeauk­ción bemuta­tott csodálatos szőrmék lát­tán. Az árve­résen Európa, Ázsia, Ame­rika és Auszt­rália 200 vá­sárlója vett részit. Elsősorban a komoly szőr­mekereskedő cégek képviselőd, divatházak, szőrmeáruházak ve­zetői. A szakértők mintegy más­fél millió szőrme közül válogat­hatnak. Nagy sikert arattak a koreai, mongol, lengyel, magyar, norvég, görög, jugoszláv és csehszlovák szőrmék, amelyeket bizománybán árultak az árverésen. A szőrmeaukción csaknem min­den eladásra kínált szőrmét meg­vettek. Óvodásból iskolás lett Nagyon sokan voltunk már olyan helyzetben, hogy valamilyen oknál fogva — névnap, születésnap alkal­mából — semmiféle ajándékötlet nem jutott eszünkbe. Arról nem is be­szélve, hogy az embernek rendszerint ilyenkor lapos a pénztárcája. ötletmorzsáinkat elsősorban a varr­ni. hímezni tudó olvasóinknak ajánl­juk. Ezeket kevés pénzből, egy kis Az alvás ütemesen és rend­szeresen visszatérő olyan életta- ni állapot, amely az agykéreg működésének szünetével jár, amely alatt kipiheni magát. A tudatos szellemi működés ilyen­kor kikapcsolódik, helyette a szabadon csapongó tudattalan képzeletbeli emlékek vagy el­képzelések játéka kezdődik, és dobálja össze a furcsa, követke­zetesség nélküli álomképeket. Ugyanakkor az élet irányítását az életfenntartó idegközpontok veszik át, és — ha kissé lassab­ban is — ők irányítják az életet. Ennek a következménye az al­vás alatti vérnyomáscsökkenés, a szívverés és érlökés ritkulása, a légzés mélyülése, lassúbbodá­sa, az izomfeszülés, és idegmű­ködés nyugalma. A szervezetnek ez a nagy megnyugvása alkal­mas arra, hogy az egészséges pi­henjen, erősödjön, a beteg gyó­gyuljon. de a virrasztónak, a magát mesterségesen ébrentartó- nak — bizony — nem válik egészségére. Tudományosan — Pavlov sze­rint — az alvás a belső gátlás­nak a teljes agykéregre és bi­zonyos kéreg alatti központokra való kiterjedése, aminek feltehe­tően a kifáradás az oka. ■Mennyit kell aludni az egészsé­ges embernek. hogy kárát ne vallja? Ez az időtartam korcso­portok szerint más és más. A csecsemő 20 órát, a kisgyermek 16—18 órát, az iskolás 8—10 órát aludjék. Felnőttnek 6—8 óra is elegendő, ha jól alszik, öregem­ber 6 óra alatt is kialussza ma­gát. Azt tartják, hogy a mély, álomtalan alvás, amely teljes idegrendszeri kikapcsolódással jár, pihentetőbb, mint az álom­dús. A kérdés pedig ott jelent­kezhet, amikor az egyik ember álomtalan, a másik korán feléb­red, a harmadik nem tud el­aludni, a negyedik hol álmodik, hol nem, de sohasem piheni ki magát. Mi hát az igazság? A nehéz testi munkát végzők — különösen ha sokat tartózkod­nak a szabad levegőn — rend­szerint korán elálmosodnak és korai ébredők. Irodákban, üz­időt rászánva szépen elkészíthetik. Ki ne ürülne egy szép. hófehér vászonra hímezett virágos koktél-köténynek; egy üde uzsonna-abrosznak; egy prak­tikus és csinos konyhai edényfogó­nak: nagylányok egy mutatós bole- rónak. mellénykének: netán egy fe­kete vagy piros posztóra hímezett pú- derkompakt-toknak? letekben, zárt műhelyben dolgo­zók már nem ilyen serények. In­kább a későbbi fekvést kedvelik, és ébredéskor álmosak. Mindkét csoportnál közös, hogy a ' ki­egyensúlyozott munka, az egész­séges elfáradás a legjobb alta­tó, mert ez a nappali ébrenlét, és az éjszakai alvás ritmusának az alapja. Az álmatlanság legfőbb oka viszont: a rendszertelen életmód. Ez esetben tévedés azt gondolni, hogy a későn fekvő — jobban alszik. Pontosan fordítva van: minél későbben tér valaki nyu­govóra, álma annál kevésbé lesz pihentető. Az álmosság éppoly ritmikus idegrendszeri működés, mint az étvágy. Aki mindig ugyanabban az időben fekszik le, annál az álmosság is óramű pontossággal jelentkezik. De aki nem figyel az álmosság első je­lére, könnyen túlugrik rajta és utána már nehezen alszik el. A rosszul alvók többnyire al­tatókat szednek. Minden körül­mények között, mindenkire egy­formán ható altatószer nincs. No, és az altatószerek másképp hatnak, mint a természetes ál­mot kiváltó tényezők. Ezek nem az alvóközpontot befolyásolják, hanem az agykéreg tevékenysé­gét szüntetik. Kikapcsolják az agykéreg alvást gátló tevékeny­ségét, az általuk elért alvás nem olyan pihentető, mint a termé­szetes. Az altatószereket meg­szokja a szervezet, ezért mennyi­ségüket állandóan növelni kell. Cseréje éppen azért célszerű, hogy elejét vegyük a megszokás­nak. Leghelyesebb, ha nem alta­tóval fekszik valaki, hanem ar­ra törekszik, hogy mindig ugyan­azon időben térjen nyugovóra, hogy ezt szokja meg, még ha ele­inte nem is alszik el rögtön. Még valamit: az alvás lelki probléma is. Ha az erős szelle­mi munkát végző nem szabadul meg napi gondjaitól, nehezebben alszik el. A korai vacsora, az es­ti séta, a hűs zuhany, á jól megvetett ágy, valami megnyug­tató olvasmány, a nyitott ablak, a csend, és a sötétség minden altatónál jobb orvosság. Dr. Buga László Nem könnyű az első két-három hónap az iskolában. A gyermek­nek a gondtalan játékvilágból a munka világába kell beilleszked­nie. Életrendjét az iskola törvé­nyei, a tanulás kötöttségei szabd- l yozzák. A szülőt is új nevelési felada- . tok elé állítja ez a helyzet. Egyik legfontosabb teendője, hogy ki-, alakítsa a jó viszonyt a „tanító' nénivel”, akivel ezután megoszt­ja a nevelés gondjait. és a jó eredmény örömeit. A szülőnek arra kell törekednie, hogy az is­kola és a szülői nevelési eljárá­sok összhangban legyenek. Ez szolgálja a gyermek érdekét. Rendkívüli nagy türelmet, hoz­záértést kíván az első osztályot gyermek nevelése. Amikor a gyermek írni, olvasni, számolni, rajzolni tanul, ne fukarkodjunk a biztatással, dicsérjük meg ered­ményeit. Ha a kis elsős nehezen birkó­zik meg a különböző kézügyessé­get fejlesztő feladatokkal (körök, oválisok. hullámvonalak rajzolá­sa ). később a hetük alakjával, a szülő papíron megmutathatja, esetleg egy-két betűnél vezetheti is a gyermek kezét, de sohasem szabad a füzetbe egész sorokat írni a kéz vezetésével. Hasonló hibát követhet el a szülő a betű- ismertetési időszakban is, amikor az elsőosztályos még küszküdik a betűk felismerésével, összeke­veri alakjukat. A szülő ahelyett, hogy megmutatná a betűkhöz tartozó rávezető képet, megneve­zi a betűt, később a szavakat, mondatokat olvassa helyette. Ha ezt a tanuló megszokja, nem igyekszik tudatosan olvasni, ha­nem hallás után, emlékezetből akarja elmondani a szöveget, ami könnyebb, mint a betűk alakjá­val küszködve tanulni. A gyer­meket szoktassuk minél előbb önálló munkavégzésre. anélkül, hogy ü másik végletbe esve meg­tagadnánk tőle a szükséges út­mutatást, segítséget. Nagyon fontos feladata a szü­lőnek, hogy gyermekében a jó szokásokat kialakítsa. A jó szo­kások kialakulásával segíthetjük a gyermek tanulását, fejlődését. Néhány példa: reggel időben kel­jen fel; pontosan induljon el az iskolába, a holmiját este készítse be a táskába: iskolai élményeiről számoljon be; a feladatait ponto­san végezze el; tartson rendet a holmijában: este idejében feküd­jön le; legyen őszinte, szolgálat- kész ... És még sokáig sorolhat­nám azokat a jó szokásokat, amez lyekre nevelni kell a gyermeket! Türelemmel, szeretettel derű­sen kell a gyermeket szoktatni és nem büntetéssel, mert a helyte­len módszer dacot, kellemetlen érzelmeket váll ki a gyerekből, • ez megszünteti a cselekvés gya­korlására való törekvést. Sok családban vitatéma: ki se­gítsen a gyermeknek, az anya, vagy az apa? A válasz egyszerű: akinek több ideje, törelme, na­gyobb rátermettsége van. Az is jó megoldás, ha egyes tantár­gyaknál az édesanya, másiknál viszont az édesapa segít. Bármilyen nehézség támad a tanulás során, óvakodjon a szülő attól, hogy veréssel ösztönözzön. A testi fenyítés a gyermekben mindig a rossz tulajdonságok ki­fejlődését okozza. Sok szere­tettel, megértéssel, segítsük a kis iskolást. Alvás, álom, álmatlanság AJÁNDÉKÖTLETEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents