Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-05 / 234. szám

IDŐJÁRÁS várható id fi járás ma estis: lassan mecnövekvő felhfiztt, esfi nem »alő- szlnű. Több alkalommal megélénküld déli. délnyusatl szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hfimérséklets általában 1—e fok kfizött. Néhány helyen még gyenge fagy. Leg­magasabb nappali hőmérséklet IC—21 fok kfizfitt. (MTI) A szocializmus építésének tényei a kommunizmus távlatai az új szovjet alkotmánytervezetben VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 234. szám Ára: 90 fillér 1977. október 5. szerda Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz ma Budapestre érkezik A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kormányának meghívására ma baráti látoga­tásra Budapestre érkezik Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára és Piotr Jaroszewicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke. (MTI) Kedden, helyi idő szerint délelőtt tíz órakor Moszkvá­ban, a nagy Kreml palotábán megnyílt a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának hetedik, rendkívüli ülésszaka, hogy megvitassa és elfogadja a Szovjetunió új alkotmányá­nak tervezetét. Az ülésszak kezdete ünnep­nek számít a szovjet nép szá­mára. A június óta folyó or­szágos vita egyértelműen bi­zonyította, hogy az ország új alaptörvényét az egész lakos­ság egyértelműen támogatja,' azt kívánja, hogy az alkot­mány fejezze ki a szovjet állam mai életének megválto­zott vonásait. Az egyértelmű támogatás jele az is, hogy a tanács ülését kimagasló ered­ményekkel, új munkasikerek­kel köszöntötték minden köz­társaságban. A Legfelsőbb Tanács két há­zának, a szövetségi tanácsnak és a nemzetiségi tanácsnak az ülés­szakán ott voltak a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságának tagjai, élükön U. 1. Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, a Megkezdődött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának rendkívüli ülésszaka Tanácskozik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa rendkívüli ülésszaka. (Telefotó—TASZSZ—MTI—KS) Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével. Megje­lentek a szovjet kormány vezetői. A Legfelsőbb Tanács két házá­nak több mint 1500 tagja már napokkal az ülésszak előtt a szovjet fővárosba érkezett, hogy felkészüljön az ülésszakra. Meg­teltek a közönség számára fenn­tartott karzatok, a diplomaták és az újságírók páholyai. Az ülést a nemzetiségi tanács elnöke, Vitalij Ruben nyitotta meg. A küldöttek elfogadták az ülésszak ügyrendjét, a két ház egymással párhuzamosan, külön külön tárgyalja meg az alkot­mánytervezetet. FELOLVASTÁK AZ ENSZ FŐTITKÁRÁNAK ÜZENETÉT Az új-belgrádi „Száva” kongresszusi központban ked­den délelőtt megkezdte mun­káját 33 európai ország, va­lamint az Egyesült Államok és Kanada képviselőinek földrészünk biztonsága és együttműködése kérdéseiről tárgyaló találkozója — a „Belgrad—2”. A Magyar Népköztársaság kül­döttségének élén Petrán János nagykövet, a Külügyminisztérium nemzetközi biztonsági osztályának vezetője áll. A tanácskozást röviddel 11 óra után Milorad Pesics nagykövet, a vendéglátó Jugoszlávia delegáció­jának vezetője nyitotta meg. Ezt követően Milos Minies, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács alelnö- ke, külügyminiszter, a jugoszláv kormány nevében köszöntötte a találkozó résztvevőit. Beszédében egyebek között rámutatott arra, hogy a belgrádi találkozóra „olyan időpontban kerül sor, amikor a nemzetközi enyhülést bizonyos veszély fenyegeti: a gyarmati és a faji elnyomás, s a más államok belügyeibe való be­avatkozás”. Minies elismerő szavakkal mél­tatta a két évvel ezelőtt Helsin­kiben aláírt záróokmányt, s han­goztatta, hogy Jugoszlávia min­den tőle telhetőt elkövet a záró­okmány ajánlásainak minél tel­jesebb megvalósításáért. Ezt követően az ENSZ-főtitkár különmegbízottjaként Vittorio Winspeare Guicciardi, a világ- szervezet genfi irodájának főigaz­gatója szólalt fel. Ismertette Kurt Waldheim főtitkárnak a találko­zó résztvevőihez intézett üzene­tét, amely többi között hangoz­tatja: a belgrádi tanácskozásnak Megkezdődött Belgrádban a helsinki záróokmány aláíróinak tanácskozása • 35 ország képviselőinek részvételével megnyílt a belgrádi tanács­kozás. (Telefotó—AP—MTI—KS) az a célja, hogy keresse földré­szünk biztonsága és államai együttműködése erősítésének újabb útjait Waldheim napjaink alapvető nemzetközi feladataként jelölte meg a fegyverkezési hajsza meg­szüntetését valamint az igazsá­gos világgazdasági rend megtel remtését A megnyitó ülésen tolmácsol­ták a küldöttségeknek Tito ju­goszláv köztársság! elnök üdvöz-' letét: A délutáni plenáris ülésen megkezdődött az egyes küldöttsé­gek vezetőinek felszólalása, ame­lyekben ismertették kormányuk véleményét a Helsinki óta meg­tett útról és a további felada­tokról. A találkozó szerdán délelőtt folytatja munkáját (MTI) Negyedszázadra szóló barátsági szerződés Magdeburgba látogatott a csehszlovák küldöttség A Német Demokratikus Köz­társaság és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság külpolitikai tevékenységének legfőbb alapkö­vetelményeként határozta meg a békéért és az enyhülésért való fellépést — állapította meg Erich Honecker, az NSZEP KB főtitká­ra, az NDK államtanácsának el­nöke és Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke a két ország delegációi közötti hivata­los tárgyalásokon. Gustáv Husák hétfőn érkezett párt- és állami küldöttség élén az NDK-ba, és a csehszlovák és az NDK vezető még aznap aláírta a két ország közötti új, 25 évre szóló barátsá­gi. együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. _ Az NDK—csehszlovák tárgya­lásokon kifejezésre jutott a két szocialista ország elhatározottsá­ga, hogy alkotó módon hozzájá­• A képen balról: Gustáv Husák, jobbról: Erich Honecker, a két párt főtitkára, államelnök írja alá az egyezményt. rulnak a szocialista államok kö­zössége békestratégiájának célra­törő folytatásához. A csehszlovák párt- és állami küldöttség Gustáv Husák veze­téséved kedden Magdeburgba, az NDK egyik legfontosabb ipari központjába látogatott eL Röviddel tíz óra után kezdte meg előadói beszédét Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitká­ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke, az alkotmány bizottság elnöke, akit a küldöttek hosszantartó, lelkes tapssal fogadtaik. A szónok az új 'alkotmányt a szovjet állam hatvanéves fejlődé­se koncentrált eredményeként jellemezte. Az alkotmány — mint hangsúlyozta — világosan tükrö­zi, hogy az október által meghir­detett eszmék és a lenini útmu­tatások valóra váltása sikerrel folyik. Az egész ország részvételével Leonyid Brezsnyev rámutatott, hogy az alkotmánytervezet, ame­lyet most a legfelsőbb államha­talmi szerv képviselői elé ter­jesztenek, sok esztendei megfe­szített kollektív munka gyümöl­cse. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa álltai létrehozott alkotmány­bizottságba tapasztalt párt- és ál­lami vezetők, a munkásosztály, a kolhozparasztság és a népi értel­miség, valamint az országban élő nagyszámú nemzetiség képviselői kerültek. A tervezet kidolgozásá­ba neves tudósokat, szakembere­ket, állami szervek és társadal­mi szervezetek munkatársait von­ták be. Az alkotmánytervezetet kétszer vitatta meg az SZKP Központi Bizottságának plénuma. Az előkészítő munka minőségé­nek döntő ellenőrzését a csaknem négy hónapon át tartó orszá­gos vita jelentette, amelyben gyakorlatilag az egész nép részt vett. Az országos vita fő politikai eredménye abban foglalható ösz- sze — mutatott rá Leonyid Brezs­nyev —, hogy a szovjet embe-* rak kimondták: igen, ez az az alaptörvény, amelyet vártunk. Helyesen tükrözi vívmányainkat, óhajainkat és reményeinket, he­lyesen határozza meg jogainkat és kötelezettségeinket Az elért eredmények rögzítése mellett megnyitja a kommunista építés további kibontakoztatásának táv­latait. Az alkotmánybizottság jelent­heti, hogy az országos vita ered­ményeképpen, amelynek során mintegy 400 ezer módosító javas­lat érkezett, lehetővé vált hasz­nos kiegészítésekkel és módosítá­sokkal jelentősen megjavítani az alkotmánytervezetet. Szerkeszté­si módosítást javasol a bizott­ság a tervezet 110 cikkelyéhez és javasolja egy új cikkely beikta­tását is. A szónak részletesen jellemez­te az országos vita során elhang­zott módosító javaslatokat. A be­érkezett javaslatok többsége a munkának a szocialista társada­lomban betöltött szerepére, a szovjet társadalomnak, mint a dolgozók társadalmának jellegé­re vonatkozik. A jelek szerint — folytatta — el kell fogadni azt a javaslatot is, hogy meghatá­rozzuk államunk társadalmi alap­ját is. Ez az alap a munkásosz­tály, a koihozparasztság és a né­pi értelmiség megbonthatatlan szövetsége. • Leonyid Brezsnyev előadói be­szédét mondja. A vita résztvevői javasolták, hogy az alkotmányban pontosab­ban meg kell határozni: a Szov­jetunió gazdasági rendszerének alapján az állami és szövetkezeti toolhoztulajdont. Több ezer javas­lat futott be a munikáskollektívák szerepéről és jelentőségéről szóló cikkellyel kapcsolatban. E javaslatok beterjesztői azt a kívánságukat hangsúlyozták, hogy az alkotmányban széleseb­ben tükrözni kell a dolgozó kol­lektíváknak a szocialista terme­lés tervezésében, a káderek kép­zésében és elosztásában, a dolgo­zok munka, és életkörülményei­nek javításában betöltött szere­pét, feladatait és jogait. Űj emberi közösség — a szovjet nép Az országos vita lehetővé tet­te a tervezet igen sok olyan té­telének tökéletesítését, amely a szocialista demokrácia tovább­fejlesztésére irányul. Javasolták egy új cikkely felvételét a vá­lasztók megbízásairól. A képvise­lőknek szóló ilyen megbízások a dolgozók egyes csoportjainak ér­dekeit és egyúttal az egész tár­sadalom érdekeit tükrözik, azok teljesítése a tanácsok és képvi­selőik munkájának fontos része. A vita résztvevői egyöntetűen üdvözölték, hogy az 'alkotmány- tervezetbe külön fejezetet vegye­nek be a Szovjetunió lenini kül­politikájának céljairól és elved­ről. Ezzel kapcsolatban javasol­ták a fejezet 'kiegészítését azzal, hogy a Szovjetunió az általános és teljes leszerelés elérésére tö­rekszik. A szónok ezután kitért azokra a javaslatokra, amelyeket a bi­zottság nem vehetett figyelembe, vagy amelyeket lénjMgüket te­kintve helytelenneltíMBBtott, Sok állampolgár javas ötYVfeákául, hogy emeljenek SaínEpfetyos szintre különböző oíjNmi5lka- bályokat, amelyek már rnéJnan- nak a szovjet törvényalkotásban. Ezek a javaslatok önmagukban helyesek, de az alkotmány, az állam alaptörvénye csak a leg­fontosabb elvi tételeket rögzíti. Némely javaslat nyilvánvalóan túlságosan előreszalad, nem veszi figyelembe, hogy az új alkotmány a fejlett szocializmus és nem a kommunizmus államának, törvé­nye. A Szovjetunióban érvénye­sül a szocialista elv: „mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint”. Éppen ezért nem fogadhatók el például az olyan javaslatok, hogy mindenki számára egyenlő munkabért éa nyugdíjat biztosítsanak, figyel­men 'kívül hagyva a dolgozók szakképzettségét és munkájuk minőségét. A Szovjetunióban, mint isme­retes, kialakult a történelmileg új emberi közösség, — a szovjet nép. Voltak, akik helytelen kö­vetkeztetéseket vontak le ebbőL Azt javasolják, hogy az alkot­mányba vegyék fel az egységes szovjet nemzet fogalmát, szüntes­sék meg a szövetségi és autonónf köztársaságokat, vagy korlátozzák! azok szuverenitását. A szovjet nép társadalmi-politikai egysége egy­általán nem jelenti a nemzeti kü­lönbségek eltűnését. A szocializ­mus felépítésével egyidejűleg a történelemben először a Szovjet­unióban oldották meg a nemze­tiségi kérdést. A kommunista épí­tés folyamán a szovjet népek szüntelenül közelednek egymás­hoz. szellemi életük kölcsönösen gazdagítja egymást. Veszélyes út­ra lépnénk azonban, ha mester­ségesen kezdenénk erőltetni a nemzetek közeledésének ezt az objektív folyamatát. Olyan levelek is érkeztek az aikotmánybizottsághoz, amelyek­nek írói javasolják, hogy állami funkciókat közvetlenül a párt- szerveknek adjanak át, az SZKP Központi Bizottságának Politikai Bizottságát törvényhozó hatalom­mal ruházzák fel. Ezek a javas­latok mélységesen hibásak. Za­vart keltenek a párt társadal­munkban betöltött szerepének ér­telmezésében. Miután pártunk uralkodó párt lett, határozottan leszögezte, hogy döntéseit a szov­jet szervek útján érvényesíti, a tanácsok tevékenységét irányítva nem helyettesíti az utóbbiakat, hogy az állami élet irányítását mindenekelőtt a tanácsokba be­választott és az állami szervekben dolgozó kommunisták útján jut­tatja érvényre. Ezt az elvet le­szögezi az SZKP Szervezeti Sza­bályzata és az a javaslat, hogy ezt tükrözze az új alkotmány is. A világ figyelmének középpontjában Az új szovjet alkotmány ter­vezete és országos vitája — foly­tatta Brezsnyev — hosszú időa át az egész világ figyelmének kö­zéppontjában állt. Ez a szocializ­musnak a világban betöltött óri­ási szerepét bizonyítja. Átfogóan megvitatták és forrón támogat^ tá!k az új szovjet alkotmány ter­vezetét a testvéri szocialista or­szágokban. Elvtársi módon fogad­ták a tervezetet, alaposan ele­mezték azt és elmondták saját tapasztalataikat. Így halmozódik fel a szocialista államépítés kol­lektív tapasztalata. Élénk érdeklődéssel tanulmá­nyozták az új szovjet alkotmány tervezetét azokban a fiatal álla­mokban, amelyek nemrég szaba­dultak fel a gyarmati elnyomás alól és most határozzák meg to­vábbi útjukat. Szamos afrikai, ázsiai és latin-amerikai ország sajtója kommentálta a terveze­tet és hangsúlyozta, hogy a Szov­jetuniónak az alkotmányban is tükröződő eredményei lelkesítő például szolgálnak valamennyi nép számára, amely a szocializ­mus irányába halad. Rendkívüli érdeklődéssel fogad­ták a Szovjetunió új alkotmányá­nak tervezetét a tőkés országok: dolgozód és mindenekelőtt élcsa­pataik, a 'kommunista és mun­káspártok. A testvérpártok rá­mutatnak, hogy a szovjet alkot­mány tervezete nagyon fontos okmány, amely megmutatja, hogy mit is jelent a fejlett szocializ­mus és milyen feladatokat tűz maga elé. Nem kerülte el a Szovjetunió alkotmányának tervezete a bur- zsoá sajtónak és a tőkés világ más tömegtájékoztatási eszközei­nek figyelmét sem. Közülük egye­sek többé-kevésbé objektiven is­mertették a dokumentum tartal­mát, Több nyugati lap rámuta­tott. hogy az új szovjet alkot­mánytervezet a demokrácia to­vábbfeji esztését, az állampolgári jogoknak és a társadalmi szervezed tek jogkörének kiszélesítését, az állami politikára gyakorolt befo­lyásuk növekedését jelzi. Az ame­rikai Baltimore Sun például be­csületesen megállapította, hogy a tervezet a szovjet állampolgá­rok számára „teljesebb jogokat biztosít, mint bármely nyugati al-; kotmány: a munkához és a pihe­néshez való jogot, a pályaválasz­tás jogát a társadalombiztosítás,' a lakáseílátás, a tanulás, az in­gyenes egészségügyi ellátás jo­gát”. A tőkés országok állami és politikai vezetői, valamint sajtó­ja elismerik annak a ténynek je­lentőségét, hogy az alkotmány külpolitikái fejezetében államjo­gi formában szögezi le a Szovjet­unió elkötelezettségét a béke és a népek közötti együttműködés mellett. .Az imperialista propaganda szervezői észrevehetően nyugta­lankodni kezdtek, amikor az al­kotmány megvitatása szeles nem­zetközi méreteket öltött. Megis­(Folytatás a 2. oldalon.) I Leonyid Brezsnyev beszéde

Next

/
Thumbnails
Contents