Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-27 / 253. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 253. szám Ára: 90 fillér 1977. október 27. csütörtök Megyei pártküldöttség utazott Krímbe Az Ukrán Kommunista Párt Krím területi bizottsága és a te­rületi tanács meghívására Erdé­lyi Ignácnak, a megyei pártbi­zottság titkárának vezetésével ma. kora reggel pártküldöttség utazott Szimferopolba. A pártde­legáció — amelynek tagja Katona Gyula, nyugalmazott alezredes, Szimferopol díszpolgára és Szö­rényi Lászlóné, a Kismotor- és Gépgyár bajai gyáregységének esztergályos szakmunkása, a ba­jai városi pártbizottság tagja — Bács-Kiskun megyét képviseli a testvérmegyében a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából sorra ke­rülő ünnepi rendezvénysoroza­ton. A háromtagú pártküldöttséget elutazásakor dr. Kőrös Gáspár, a párt megyei végrehajtó bizott­ságának tagja, a kecskeméti vá­rosi pártbizottság első titkára bú­csúztatta. A testvérmegyei küldöttség Kecskeméten, Kalocsán, Kiskőrösön • Lovasbemutató a vendegek tiszteletére a kecskeméti Magyar—Szov­jet Barátság Termelőszövetkezetben. Sok látnivaló, ismerkedési al­kalom, és mindezekre igen kevés idő a korai besötétedés miatt. Ez jellemezte a testvérmegyei dele­gáció szerdai programját Kecske­méten, Nyárlőrincen, Helvécián, Kiskőrösön és Kalocsán, A nagysikerű kiskunmajsai vendégszereplésről kedden az éj­szakai órákban érkezett vissza a megyeszékhelyre a krími népi együttes. Másnap ezért valamivel később kezdődött üzemlátogatá­suk. A háromszázhatvan tagú küldöttség egyik csoportja tegnap délelőtt a Kecskeméti Baromfi­feldolgozó Vállalatot kereste fel. Csupán egy órát tölthettek a gyárban, mert már várták a cso­port tagjai t a Katona József Szín­ház művészei, akik déttájban a színház klubjában ismerkedtek meg a szovjet vendégekkel. A testvérvállalatok képviselői ezalatt a Szék- és Kárpitosipari Vállalat 5. számú gyáregységébe és a Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyárába, valamint a Helvéciái Állami Gazdaságba lá­togattak. Később a Lampart Zo­máncipari Művek kecskeméti gyárát, a Petőfi Nyomdát, majd a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-t keresték fel, ahol a látványos lo­vasbemutatóban gyönyörködtek. A szovjet küldöttség több cso­portja szerdán reggel megyei lá­togatásra indult. Kalocsán Szvo- rény János, a városi pártbizott­ság első titkára a tanácsháza dísztermében fogadta a vendége­ket. Ismertette Bács-Kiskun leg­régibb városának történetét, Ka­locsa iparának, mezőgazdaságá­nak, kulturális életének fejlődé­sét. A tájékoztatót városnézés, múzeumlátogatás követte, majd a Kalocsai Népi Együttes adott műsort a szovjet vendégek tisz­teletére. A vendégek egy csoportja — akik ‘között több kertészeti szak­ember is volt — tegnap délelőtt a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaságba látogatott. A gazda­ság borászati üzemiében Faragó István, a pártvezetőség titkára adott tájékoztatást. Mint mond­ta, a mezőgazdasági nagyüzem termékei közül az altnát, a bort és a faiskolai szaporítóanyagot szállítják a Szovjetunióba. Az idén egymillió palaok ital és százezer facsemete az exportter­vük. A testvérmegyei küldöttek a gazdaság gépparkjának összetéte­le felől érdeklődtek. A válaszból azt is megtudhatták, hogy a szov­jet -erőgépekkel nagyon elégedet­tek a magyar szakemberek. A kedves vendégek egy rög­tönzött termékkiállítást is meg­tekinthettek. A borokon és a ver- m-utféléken kívül déligyümölcs ivóiét is palackoznak nagy meny- nyiségben. Bár a szüret nagyobb részét már befejezték, azért még láthat­tak szőlővel -megrakott billenős pótkocsikat a feldolgozóhelyen. Mintegy százezer mázsa szőlőt dolgoznak fel az idén. A testvér- megyei küldöttek megtekintették a palackozó gépsorokat, majd a gazdaság egy másik területére, Szikrába utaztak. Főként az új ültetvények és azok megműve­lésének módjai érdekelte őket. A program következő állomása a Tőserdő vol t, ahol lerótták ke­gyeletüket az 1919-es mártírok emlékművénél. A Krím területi népi együtte­sek a kecskeméti üzemlátogatás után Kiskőrösre utaztak. Petőfi szülővárosával Oláh Pál tanács­elnök tájékoztatója és személyes benyomásaik alapján ismerkedve készültek az újabb vendégszerep­lésre, amely a kiskőrösi Petőfi Sándor Művelődési Központban zajlott le nagy érdeklődés és kö­zönségsiker mellett. A szovjet együttesekkel egy műsorban lá­pét fel az akasztói pávakör és a citerazenekar is. A rokonszakmák képviselői, a testvérmegyéből érkezett cukrá­szok, szakácsok ezalatt az Arany- homok Szálló és étterem konyhá­jában, cukrászüzemében készítet­ték a Krím területi vendéglátó- helyek étel- és cukrászsütemény különlegességeit, amelyekből be­mutatót is rendeztek Kecskemé­ten az Aranyhomok étteremben. A testvérmegyei küldöttség öt csoportjának vidéki programja szerdán a késő esti órákig tartott. * Csütörtökön ismét Kecskeméten találkoznak a szovjet vendégek és vendéglátóik. Délután a Me­gyei Művelődési Központban tar­tanak nagygyűlést, amelyen dr. Kőrös Gáspár, a kecskeméti vá­rosi pántbizottság első titkára mond ünnepi ‘beszédet. K. S. — K. A. Szerdáin reggel Budapesten a SZOT székházában megnyílt a Szakszervezeti Világszövetség Iro­dájának XVII. ülésszaka. A ta­nácskozáson az iroda tagjainak vezetésével 26 szakszervezeti köz­pont küldöttsége vesz részt. Az ülésszak napirendjén a Prá­gában 1978. április 16—23. között sorra -kerülő IX. szakszervezeti világkongresszus előkészítése, a dokumentumtervezetek megvita­tása, és a számvizsgáló bizottság beszámolója, valamint az 1978. évi költségvetés szerepel. Enrique Pastorinónak, az SZVSZ elnökének megnyitó sza­val után Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára üdvözölte a vendégéket, majd Pierre Gensous, a Szakszer­vezeti Világszövetség főtitkára előterjesztette a napirenddel kap­csolatos jelentési Az ülésszak a napirendi pontok feletti vitával folytatja munkáját. MAGTÁR, BURGONYATÄRHÄZ, SZAKOSÍTOTT TELEP Mezőgazdasági beruházások HELYTÁLLNAK A SZÖVETKEZETI BRIGÁDOK • ötezer tonna termény fér a Hercegszántón épülő magtárba, amelyet a Lenin Tsz szakmunkásai falaznak. (Méhesi Éva felvétele.) Csávolyon Hercegszántón mag­tár. Katymáron, Dunaszentbene- deken szakosított telep, Kecske­méten üzemi fürdő és öltö­ző, Após tagon burgonyatárház. Akasztón, Hartán jübhodály épül ezekben a napokban. Valameny- nyi létesítmény annak a 734 mil­liós beruházási tervnek a része, amelynek megvalósítására ez év elején vállalkoztak Bács-Kiskun megye szövetkezeti gazdaságai. A csaknem háromnegyed mil­liárd forint felhasználása jó ütemben halad. Jelentős összeget fordítottak a közös gazdaságok nagy teljesítményű gépek, ter­mény- és termékszárítók, külön­böző berendezések vásárlására, üzembe helyezésére. Segítségük­kel korszerűsíteni tudták a nö­vénytermesztést, az állatenyész- tést, a termékek feldolgozását. Módjuk nyílt ezzel az egyes ága­zatok teljes termelési folyamatá­nak műszaki fejlesztésére, vala­mint a végtermék előállítására is. A mezőgazdasági üzemekben az idén végrehajtott beruházás ele­get tesz az V. ötéves terv jelen­legi szakaszában a beruházáspo­litika követelményeinek, hiszen az anyagi, műszaki összetételben a gépbeszerzések javára történt eltolódás. Ugyanez vonatkozik az építkezésekre is, amelyek túlnyo­mórészt az ágazat teljességét te­remtik meg, az állattenyésztő te­lepeket teszik alkalmassá a kor­szerű technológiai berendezés el­helyezésére, a legjobb hatásfokú munkára. A működő szárító üzem kiegé­szítője az épülő magtár, hiszen a hőkezelt termény biztonságos tárolására szolgál. A szakosított telep korszerűsítése, bővítése Katymáron. Tasson, Tiszalkécskén, Bácsalmáson és másutt, a na­gyobb termelőképességű, de igé­nyesebb állatállomány elhelyezé­sére is alkalmassá teszi a léte­sítményt. Az apostagi tárház a Duna melléki burgonyatermesztő gazdaságok vetőgumóját, és az élelmiszerboltokban árusítandó burgonyát fogadja majd be a termés betakarítása után. A szövetkezeti létesítmények 80 százalékának ürivitelezője a közös gazdaság építőszervezete. A moz­gékony szövetkezeti brigád olyan kisebb építkezéseket is elvégez, amelyekre az állami építőipar nem vállalkozik. A kisebb tele­püléseken nincs is más építő­szervezet, csupán a termelőszö­vetkezet brigádja. Nélküle a he­lyi tanács sem tudná már meg­oldani a kommunális létesítmé­nyek kivitelezését. Jászszenti ász­lón a helyi termelőszövetkezet egy másik közös gazdasággal ösz- szefogva építette fel a községi óvodát, amelyet a közelmúltban nyitottak meg. A szőlő-, gyümölcs- és zöld­ségtermesztő gazdaságokban a betakarítási idény munikaerőtar- taiéka is a szövetkezeti építőbri­gád. Tagjai, ha ‘kell szüretelnek paradicsomot, almát szednek, amint ezt a hercegszántói, vagy az akasztói szövetkezet szak­munkásai teszik. így kellően át­hidalhatják azokat a munkakiesé­seiket is, amelyeket az átmeneti anyaghiány idéz elő az építőipari szakmáikban. A szövetkezeti bri­gádok szakmai felkészültsége ja­vul. A részlegvezetők között gé­pész- és építésztechnikusok, gya­korlott szakmunkások vannak. Akad üzemmérnök is. A műsza­ki fejlesztés folyamatos, bár üte­me még nem követi az ágazat je­lentőségének a növekedéséit. Az év végére a mezőgazdasági szö­vetkezetek építőszervezeteinek eszközértéké 31 millió forintra emelkedik, és az V. ötéves terv végén eléri a 45 milliót. A mezőgazdasági üzemek épí­tőszervezetei tevékenységének eredménye, hogy a termelő- és kiszolgáló berendezés zöme ha­táridőre elkészül az állami és a szövetkezeti gazdaságokban. Azok jó hatásfokkal működnek, hiszen az üzemi építőbrigádoknak anya­gi érdekei fűződnek hozzá. Ezek ismeretében javasolta5 a megyei tanács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztálya Bács-Kiskun va­lamennyi állami gazdasági. és száz szövetkezeti építőszervezeté­nek murikaerőgazdáikodás szem­pontjából a B csoportba sorolá­sát, csupán negyvennyolc került a C kategóriába, olyan szövetke­zetben, ahol az építőitevékenység nem jelentős. Bács-Kiskun mezőgazdasági szövetkezeteiben ez év szeptember réig csaknem 600 milliós gépesí­tési és építési beruházás valósult meg. Ha az időjárás továbbra is kedvező marad, az esztendő vé­géig teljesülhet a közös gazdasá­gok idei beruházási terve, és a kővetkező évi tevékenységet mű­szakilag is felkészültebben kezd­hetik majd el a mezőgazdasági üzemek. s—1. • A Kecske- mét-Szikral Állami Gazdaság szőlőfeldol­gozó és borászati üzemében. (Tóth Sándor felvételei.) • Nagy érdek­lődéssel ta­nulmányozták az állami gazdaságban a borkezelő berendezéseket. Az egyik járási hivatal te­vékenységét elemző vitában néhányan az adott terület helyzetén mérték irányító munkájuk színvonalát. A ter­mésátlagok alakulásából, a közoktatás közművelődés színvonalából, a közhangulat­ból stb. vonták le a következ­tetéseket. Volt, aki helytele­nítette ezt a felfogást. Szerin­te az a döntő, hogy mennyi­ben, miként tettek eleget a különféle rendelkezéseknek, betartották-e a törvényeket, követtek-e el valamilyen hi­bát. Ha nincs mulasztás, nem érheti őket egy rossz szó sem. Más fórumokon is ütköznek, surlódnak ilyen nézetek, ezért érdemes foglalkozni velük. Némi egyszerűsítéssel: a gé­pies (esetenként formális) és az alkotó vezetés szembesül. A jobb kifejezés híján hivatal­nokinak mondható magatartás megelégszik a szabályok pon­tos alkalmazásával, az előírá­sok merev teljesítésével; ak­dalmi folyamatokat. Mégcsak dicséret sem illeti őket azért, hogy keresik, kutatják a tan­teremhiány megszüntetésé­nek helyi lehetőségeit: ez a dolguk, kötelességük. Ha úgy tetszik, operatív munkát is vállalnak, összhangot teremte­nek a különféle indítékú kez­deményezések között. Ez irányú tevékenységük természetesen nem mentesíti a hivatalt elsődleges felada­taitól. Minél korszerűbben, minél kevesebb hibával gon­doskodniuk kell az ügymenet zavartalanságáról, az utasítá­sok teljesítéséről. Az is bizo­nyos, hogy csak adottságaik arányában felelnek a járásban történtekért. Helyeselhető, hogy a napi ügyek, a rutinmunka mellett elemzik a sajátos helyi tenni­valókat, felhívják a figyelmet az országostól eltérő körülmé­nyekre, így gyorsítják a la­kosságot kedvetlenítő, az elő­rehaladást lassító akadályok leküzdését. így kívánja az alkotó veze­tés, így harmonizál az irányí­tás országos elveivel és gya­korlatával, csak így szolgálja a helyi érdeket. H. N. tákban, jelentésekben éli ki magát. Szerintük az álló vonat sohasem csúszhat le a sínek­ről, a kezdeményezés elmu­lasztásáért nagyon ritkán von­nak valakit felelősségre. (Ar­ról gyakrabban hallani, hogy milliós érték teremtőit filléres „szabálytalanságokért” el­marasztaltak.) Az alkotó vezetés több a mechanikus ügyintézésnél, a feladatok formális, sablonos teljesítésénél, több a kialakult szokások, eljárási formák, munkastílusok szolgai másolá­sánál. A teremtő, az új érté­keket létrehozó, a fejlődést minden lehetséges eszközzel gyorsító irányítással jutha­tunk csak előbbre. Az ilyen beállítottságú emberek vállal­ják az igényességből fakadó kellemetlenségeket, tudják, hogy hiába striguláznak ki valamit papíron, ha az élet megcáfolja az állítást. Ók azok, akik mágnesként vonz­zák a tennivalókat, felisme­rik a holnap szükségleteit, elébemennek az időnek, és mindig országos összefüggé­sekben gondolkodnak, cselek­szenek. Ok azok, akik (sajnálatosan elkoptatott kifejezéssel) moz­gósítani tudják környezetüket, kedvező feltételeket teremte­nek a beosztottak, munkatár­sak képességeinek kibontakoz­tatásához. A gazdasági élet­ben gyorsabban nyilvánvalóvá lesz a sablonos és az alkotó vezetés közötti különbség. Itt hamarább lelepleződnek a lé­nyeget nem mozgató alibi in­tézkedések, üres általánosság­ba burkolódzó tervek. Más területeken hosszabb idő szükséges egy-egy irányító testület, hivatal, szervezet ha­tékonyságának a megállapítá­sához. Akárhogy is van, nem mondhatunk le arról, hogy az összpontosult szellemi energia, tapasztalat ne hasznosuljon társadalmi méretekben, elfo­gadhatatlan a bármilyen indí­tékú befeléfordulás. Jól tette tehát az említett járási hivatal, hogy sajátos eszközeivel támogatja, éleszti, szorgalmazza az illetékességi területén kibontakozó társa­'■K. -V : '.v' ' > t!' .. . . Alkotó vezetés A Szakszervezeti Világszövetség Irodájának XVII. ülésszaka Budapesten

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents