Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-26 / 252. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1077. október 86. Háromból egy Tapasztalatok a Kiskőrösi Egyesült Szakszövetkezetben Kelemen Sándor dltaldnoe elnökhelyettes még azok kőiül való, okik sok évvel ezelőtt Hutaion kezdtek el törődni a szövetkezetekkel Mielőtt ez év januárjában egyesült Kiskőrös három szakszövetkezete, az egyik gazdaság elnökeként tevékenykedett. Nem is rosszul, amit bizonyít, hogy mindig nyereséggel zárták az évet. Aztán nem tudni mi okból, — bár az Egyesült Szakszövetkezetek első számú vezetőjének is őt jelölték — a közgyűlésen mégis mást választott meg a tagság, A VILÁGRANGLISTA ÉLMEZŐNYÉBEN A BÚZATERMESZTÉS SZEGEDI FAJTÁK A VETÉSTERÜLET 40 SZÁZALÉKÁN Együttműködés a megye gazdaságaival (2.) A búzavetés az optimális idejét a fajta tulajdonságain kivül még a talaj minősége, elsősorban hőgazdálkodási tulajdonsága is befolyásolja. A mélyfekvésű, kötöttebb hideg talajokon a vetést körülbelül egy héttel hamarabb kell kezdeni, mivel ezeken a kezdeti fejlődés lassú, és jelentősebb eső után sokáig nem lehet rámenni a talajra. • Az egyesülésiéi megnövelt közös gazdaság, „örökölte” a korszerűen berendezett borpincét. Segítek, akin tudok — Ismertek engem — mondja —, hiszen gyakran jártam a szomszédos szövetkezetekben Is. Jó kapcsolatom volt az emberekkel. Ma sincs másként. Segítek, akin csak tudok, a jogtalan követeléseket azonban visszautasítom. Nem volnék őszinte, ha elhallgatnám, hogy a megnagyobbodott szövetkezettel együtt nőttek a gondok is. Ma csaknem négyezer tagunk van, a földterület pedig jóval több, mint nyolcezer hektár. Jó alapokkal indultunk, mivel mindhárom szakszövetkezet jól gazdálkodott. Most mégsem úgy alakul minden, 'mint ahogy korábban terveztük. Annak ellenére, hogy szőlőből, gyümölcsből, de gabonából és zöldségből is nagyobb termést takarítottunk be, a tervezettnél, az értékesítési nehézségekből adódóan mégsem érjük el a megfelelő nyereséget. Igaz, még most alakítgatjuk az ésszerű gazdálkodási szerkezetet, és ahhoz is Idő kell, hogy a tagság összekovácsolódjék. A három szakszövetkezet, a Petőfi, a Rákóczi és a Toldi egyesülése óta kilenc hónap telt el. Ez rövid Idő ahhoz, hogy kiemelkedő eredmények szülessenek. — Már közvetlenül az egyesülés után tapasztaltuk, hogy egy megnövekedett gazdaságban más az élet. Minden napra tucatnyi sürgős elintéznivaló jut. Köztük olyan Is, ami látszólag kis jelentőségű, mégis sok függ tőle. Ha nem indítunk el időben egy tehergépkocsit, vagy rosszul hangoljuk össze az egymáshoz kapcsolódó munkákat, jóval nagyobb értékek veszhetnek kárba, mint az egyenként kisebb üzemekben. Még szerencse, és ez könnyít a helyzetünkön, hogy három, szinte azonos gazdálkodási színvonalon álló szövetkezet vált eggyé. Persze, mindegyiknek megvoltak a függetlenített Irányitól, ezek közül választottuk 'ki a legjobbakat, órákig sorolhatnám, ml mindent kellett tenni azért, hogy elhárítsuk vagy csökkentsük az összetűzéseket, a közösség és az érintett emberek érdekel között. Nemcsak számtan — Nem egyszerű számtani művelet a szövetkezet egyesülése — kapcsolódik a beszélgetésbe Földi János főagronómus. — Mégmesz- sze vagyunk attól, hogy az új, megnövelt keretben meglegyen a tartalom Is. Bízunk azonban, hogy a jövő igazolni fogja döntésünk helyességét. Ma ugyanis a három helyett egy szövetkezetben koncentrálódik a tizenöt év alatt létrehozott több, mint 230 millió forintos vagyon. Létrejött városunk legnagyobb gazdasága, a Kiskőrösi Egyesült Mezőgazdasági Szakszövetkezet, amely várhatóan hatással lesz lakóhelyünk további fejlődésére is. Eddig sikerült túljutnunk egy beruházás megvalósításán, ebédlőt építettünk. tagjaink részére. — A csaknem 540 hektár szőlő- és gyümölcs-ültetvényünk szétszórva, 21 különböző helyen van. Egy részük átnyúlik Solt- vadkert és Kecel határába. Ez nehezíti leginkább a munka- és üzemszervezés további tökéletesítését. A szőlőültetvények rekonstrukcióját az idén befejezzük. Sajnos, a szőlő- és gyümölcstermesztési ágazatban még mindig kevés a gép, a szükséges 13 traktor helyett csak kilenc dolgozik az ültetvényekben. Ennek ellenére a kedvező időjárás hatására mégis jó termést takarítottunk be. A tervidőszak végéig szeretnénk olyanná tenni szakszövetkezetünket, hogy az alkalmas legyen a benne rejlő lehetőségek minél Jobb hasznosítására. A nagy feladatok megvalósítása közé tartozik 500 hektár szőlő és gyümölcs telepítése Is. A szakszövetkezet szeptemberi küldöttgyűlésén kidolgozott távlati fejlesztési tervében ennél nagyobb területet jelöltek meg. — A szőlő- és gyümölcstelepítéseket csak a szövetkezet közös tulajdonban levő földjein végzünk. Távlati terveink szerint 1990-ig összesen ezer hektárt ültetnek be szőlővel, gyümölcsfával. Ezzel párhuzamosan bővítjük a feldolgozást és a tároló- kapacitást. A jelenleg, óránként ezer üveg megtöltésére alkalmas palackozónk teljesítményét a • négyszeresére növeljük. Üj hűtő- tárolókat építünk, bővítjük a bölcsődénket, óvodánkat és megszervezzük a dolgozók munkahelyre történő szállítását. Közős akarattal A fentiek megvalósítása jelentős erőfeszítést követel a szak- szövetkezettől. Számos tapasztalat van arra, hogy a kitűzött célokat csak akkor lehet megvalósítani, ha mindenki egyformán akarja. Az elnökhelyettes Így felel erre a megjegyzésre: — A számadatok birtokában elmondhatjuk, hogy az egyesüléssel együtt nő a tagsági termelés is. Gabonából például 4—5 mázsával, szőlőből 25—30 százalékkal termeltek többet, mint egy évvel korábban. Természetesen ez annak is köszönhető, hogy bővítettük a — tagjaink munkáját, megkönnyítendő — szolgáltatásaink körét, létrehoztuk a tagsági főágazatot. Emellett még öt másik főágazat — a kertészeti, a bo. rászatl, a növénytermesztési, a műszaki, az állattenyésztési — működik. A főágazatokat még külön ágazatokra Is bontottuk, hogy Jobban áttekinthetővé tegyük a feladatokat. Ennek ellenére még mindig sok a tennivaló. A jelenlegi szervezeti és szervezési módszerek, ha kezdetben megfelelőnek bizonyultak Is, az eltelt ikllenc hónap alatt felismertük. hogy az ágazatok közötti együttműködés formált módosítani kell. Megtartani az embereket Kiskőrös nem nagy város, de Ipara bőven kínál munkalehetőséget az ottlakóknak. Az Egyesült Szakszövetkezet helyzete ebből a szempontból tehát nem azo. nos a városoktól, Iparvidékektől távolabb eső kisebb települések gazdaságaiéval. Itt nehezebb megtartani az embereket, ami arra készteti a szövetkezet vezetőségét, a pártszervezetet, hogy olyan légkört alakítson ki, amely nem elriasztja, hanem megtartja a tagságot. — A szakszövetkezetben ez év februárjában alakult meg a párt- szervezet — mondja >az elnökhelyettes. — Feladatát bonyolult körülmények között kezdte és végzi. Az egyesülés után számos személyi, gazdasági, politikai probléma merült fel. Ez érthető, hiszen Ilyen nagy gazdaság irányításához egyetlen vezetőnek sem volt kellő tapasztalata. Nehéz volt megtalálni a megfelelő hangot. a pártszervezet és a tagság között. A kommunisták fontos kérdésnek tekintik, hogy az egye. sülést eldöntő határozat minden pontjában megvalósuljon. Alapja a hét pártcsoport, valamint azok a pártmegbízatással rendelkező elvtársak, akik a szakszövetkezet különböző testületéiben képviselik a helyes szövetkezetpolitikát, koordinálják a bizottságok tevékenységét.- HAJÓTÖRÖTTEKNEK Csendes-óceáni kutatóútján érdekes feladatra vállalkozott egy bolgár házaspár, Júlia és Doncso Papzov. Három hónapig csak olyan élelmet fogyasztottak — húst, gyümölcsöt, zöldséget, hüvelyeseket —. amelyet egy új konzerválást eljárással tartósítottak. Az alacsony hőmérsékleten szublimációs eljárással szárított élelmlszer- konzervek Jói vizsgáztak az út során. Kiderült, hogy bizonyos esetekben még a hajótöröttek Is hasznát vehetik. A kivételesen tartós, súlyra Is könnyű, Időjárásra, nedvességre nem érzékeny konzervet ugyanis akkor — Az egység kialakításának érdekében megalakítottuk a KISZ- alapszervezetet is, amelynek taglétszáma napról-napra gyarapodik —, veszi vissza a szót Földi János főagronómus. — Megduplázódott a szakszervezeti tagság létszáma is. Megerősödött vezetősége és kialakítottuk a bizalmi rendszert. Nálunk már gyakorlat, hogy a dolgozókait érintő fontos kérdésekben az Illetékes szervezetek megkérdezése nélkül nem születhet döntés. Pártalapszerve- zetünk a mozgalmi élet pontjainak kidolgozásával párhuzamosan feladatának tekinti a szőlő- és gyümölcstelepítéstől .kezdve a szakembernevelés, -képzés segítését. Gazdaságilag arra törekszik a szakszövetkezet, hogy a lakosságot is minél jobban ellássa, éléstárává váljék a városnak. Ennek érdekében a tervek szerint évről évre folyamatosan növelik majd a termelés színvonalát. Bóna Zoltán A vetőmagmennyiség A vetőmagmenmylség helyes meghatározása Is fontos feltétele a Jó termésnek. A túl sűrűre vetett búzákban a gombabetegségek hamarabb és nagyobb mértékben elterjednek, és ez fokozza a megdőlés veszélyét. Az optimálisnál kisebb vetőmagmennyiséggel vetett búza viszont gyakran kevesebbet terem, különösen, ha a bokrosodásra nem kedvezőek a körülmények. A vetőmag mennyiségének meghatározásakor a vetőmag használati értékén és ezer- szemsúlyán kívül figyelembe kell venni a magágy minőségét, a talaj termékenységét, előveteményt, tápanyag- és vízellátást, a vetés idejét és a fajta 'bokrosodó képességét. Ha e körülmények kedvezőtlenek, akkor a vetőmagmeny- nyiséget meg kell növelni. Kísérleti eredményeink szerint az optimális vetőmagmermyiség jó agrotechnikai színvonalon négyzet- méterenként 450—550 csíra között van. Ezzel elő lelhet állítani azt a kívánatos kalászsűrűséget (fajtától függően 600—750 kalász (négyzetméter), amellyel a nagy termés elérhető. Említést kell tenni még a búza előveteményéről is, amely jelen, tős mértékben befolyásolja az alkalmazandó agrotechnikát és a várható termést. A búza — mint Ismeretes — nem bírja a monokultúrás termesztést, ezért legfeljebb két évig termeljünk egymás után búzát, de ekkor Is a máso. dlk évben másik, a betegségekkel szemben ellenállóbb fajtát kell termeszteni. A harmadik évben a búza nagy terméscsökkenéssel és minőségromlással reagál a monokultúrás termesztésre. A gazdaságok a búza jelentős hányadát kukorica után kénytelenek vetni. A kukorica nem Jó előveteménye ugyan a búzának, de ezt a hátrányt alapvetően le lehet csökkenteni, ha Igen korai kukoricát termelünk a búza előtt, és több nitrogéntrágyát alkalmazunk vetéskor, mint egyéb növény után. A búza közismerten jó előveteménye az olajlen, az őszi káposzta- repce, az időben feltört lucerna és a borsó. Ezek után hektáronként 5—10 mázsával több termést szoktunk kapni, mint például kukorica után, E növények vetésterülete azonban viszonylag kicsi, ezért kevés búza kerülhet ezek után elvetésre. Tartalék Meggyőződéssel állíthatom, hogy a talajviszonyokat is figyelembe vevő, helyes fajtamegválasztással, továbbá megfelelő minőségű és mennyiségű csávázott vetőmaggal, jó magágyba, optimális időben végzett vetéssel, Jó tápanyagelláÉv vége a gyapjúfeldolgozóban A Gyapjú és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat kiskunfélegyházi gyapjúmosó üzemének vezetőjétől, Kovács Józseftől érdeklődtünk a minap: mit tesznek az év utolsó három hónapjában a tervek teljesítéséért? . , ^ — Mindent elkövetünk a válogató részleg első félévi lemaradásának pótlására — mondta az üzemvezető. — Az év elején ugyanis ebben a részlegben sok volt a beteg, s a többiek nem győzték a munkát. A szocialista brigádok már korábban bekapcsolódtak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére Indult munkaversenybe, s májusban pótfelajánlást tettek. A Móra Ferenc, a Petőfi és a Radnóti brigád húsz tagja minden elismerést megérdemel szorgalmas munkájáért. Bízunk abban, hogy az év hátralevő részében sikerült teljesíteniük 2233 tonnás tervüket. A mosóüzemnél nincsenek Ilyen gondok. Az itt dolgozó három szocialista brigád 1700 tonnás évi tervéből a harmadik negyedév végéig annyit teljesített, hogy előnyre is tett szert. A csepeli dolgozók felhívásához csatlakozva ez az üzem a többi között vállalta, hogy az Idénre tervezett termelési értéket 3 százalékkal túlszárnyalja, már most biztosra vehető, hogy ez a túlteljesítés öt százalékos lesz. Elismerést érdemelnek az üzem dolgozói azért is, mert több újítással járultak hozzá a munka jobb szervezéséhez és a gépeik zavartalan működéséhez. A mosószer és a víz arányának szigorú betartásával ebben az évben már 800 köbméterrel kevesebb vizet használtak fel, mint a múlt év hasonló időszakában. A varrodában egy szo• A válogatóknál látogatást tett Fehér Jánosné, a vállalat minőségi ellenőre. A Radnóti brigád tagjaival beszélget (Jobbról a harmadik). dallsta brigád dolgozik, ebben az esztendőben 200 ezer gyapjús- zsákot javítanak. A versenyben részt vevő kollektívák elismerést érdemelnék azért Is, mert szabad Idejükben Igen sok társadalmi munkát végeznek. Járnak az óvodákba, bölcsődékbe; a szociális otthonba és rendszeresen gondozzák az üzem területén levő virágokat ' • O. L. sem érte kár, amikor a házaspár hajója bajba került és az élelmiszercsomagok vízbe merültek. Papazovék Ilyen élelemmel akarják magukat tervezett kétéves vllágkörüll útjukon Is ellátni. Az új konzerválást eljárás nemcsak az élelmiszeriparban, hanem a gyógyászatban és a mezőgazdaságban Is hasznosítható. Ily módon a különféle biológiai termékeket — átültetésre szánt szerveket, szöveteket, szérumokat. vakcinákat, hormonkészítményeket, anyatejet — hosszabb Időn át lehet tárolni. (BUDAPRESS — SOFIA- PRESS) • A hatalmas, lengyel gyártmányú mosógép végén Zsolnai Mihályné válogatja a gyapjút, • Sikeresen alkalmazzák az üzem laboratóriumában a kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezet által gyártott vegyifülkét. Képünkön Mészáros Pe- rencné laboráns behelyezi a fülkébe a gyapjúmintát, majd megvizsgálja mir és nedvességtartalmát. (Opauszky László felvételei.) • Finn gyártmányú műszerről állapítják meg a gabonaszem nedvességtartalmát a Gabonatermesztési Kutató Intézet fülőpszál- lá$l kísérleti telepén. Földes Gyű- láné ilyen vizsgálatot készít elő; (Méhest Éva felvétele.) tással a búzafajtáink termőképességét a jelenleginél lényegesen jobban ki lehetne használni, ami további termésnövekiedést ered. ményezne. Az agrotechnika javításában tehát még jelentős potenciális tartalékaink vannak. Intézetünk mindent elkövet annak érdekében, hogy fajtáink, és ezzel együtt az agrotechnikai kutatásaink eredményei minél gyorsabban és minél szélesebb kör- y ben elterjedjenek, termelőerővé váljanak. Eredményeink megismertetésére minden lehetséges módszert felhasználunk: évenként és telepenként kísérleti bemutatókat szervezünk, ahol bemutatjuk fajtáinkat, agrotechnikai kísérleteinket és ismertetjük újabb eredményeinket. A több napig tartó bemutatóinkat igen sok szakember keresi fel. Megfigyeléseink szerint ezekre a rendezvényekre Is Inkább a jobban gazdálkodó és nagyobb termésátlagokat elérő agronómus kollégák jönnek el, míg a gyakorlatlanabbak, kevésbé. Eredményeinket a különböző fórumokon tartott elő. adásokon sajtóban, rádióban és az évenként megjelenő kiadványainkban is publikáljuk. Tapasztalataink szerint leghatékonyabb módszernek az egyes gazdaságokkal főként pedig a termelési rendszerekkel a területi szövetségekkel szerződés útján ki. alakított együttműködést tartjuk. A termelési rendszerekhez és a TESZÓV-ökböz eljuttatott kutatási eredményeinket technológiájukba, ajánlásukba beépítve — saját érdekeiktől sarkallva — va. lamennyl taggazdaságuknál gyorsan alkalmazzák. Ez azért Is nagy Jelentőségű, mivel egy-egy kuta- tó — Idő hiányában — csupán 2—3 gazdasággal tud behatóbban foglalkozni. Jó kapcsolat a termelőkkel Intézetünk 1976-ban együttmű- ködésl szerződést kötött a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségével és a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Duna—Tisza közi alközpontjával Is. Ennek alapján évelt óta rendszeresen tájékoztatjuk e szerveket és a (Bács-Kiskun megyei gazdaságokat az újabb eredményekről és bemutatjuk fajtáinkat, kísérleteinket. Úgy véljük, hogy ez a kapcsolat gyümölcsöző, Jó munkakapcsolat alakult ki Fülöpszálláson a Vörös Csillag Tsz és az intézet kísérleti telepe között is. A szövetkezet alkalmazza a búza- és kukoricatermesztés, valamint a gyepgazdálkodás kutatása során kapott eredményeinket. Ezenkívül a megye számos gazdaságával tartunk jó kapcsolatot. Tapasztalataink szerint ei egyre bővül és mélyül. Bizonyos, hogy a megye gazdag ságai az idén is továbbfejlesztik a búzatermesztésük színvonalát a kutatóiintézetek eredményei, a jó búzatermelő gazdaságok és saját tapasztalataik alapján. Vegyék figyelembe a Magyar Mezőgazdaság című hetilapban az elmúlt hetekben megjelent értékes cikkeket és egyéb közleményeket. Az újabb eredmények felhasználásával, úgy vélem, minden reményük meg lehet arra, hogy tér-; mésátlagaikat még tovább fokoa.' zák, a nagy terméseket elérő gazdaságokban a lassúbb, az eddig a kistermeléseket produkálókban pedig nagyobb ütemben. Harmati István tudományos osztályvezető Gabonatermesztési Kutató Intézet
