Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-25 / 251. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1911. október 15. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Fémmegmunkáló gépek A világ ttmunegmunkáló gépeljek termelésében a múlt évben B1 százalékos arányban vettek W®t a szocialista országok. A termelésének mintegy 60 ■zázaOéka a Szovjetunióban, az NSZK-ban. az USA-ban és Japánban összpontosul. A szer- axámgépgyártás 1972 és 1975 között több, mint 60 százalékkal bővült, ezen belül a szocialista «wszágofoé még erőtel jesebben, 70 százalékkal. Ugyanebben az Időszakban az export világviszonylatban 66 százalékkal emelkedett, de a múlt évben némileg csökkent A szerszámgépgyártók között mindinkább szélesedik a gyártási szakosodás és kooperáció. Az utóbbi években a Szovjetunió, Lengyelország és Magyarország kötötte a legtöbb nyugati vonatkozású kooperációs szerződést. A nyugati szakmai körök szerint ismét növekednek az igények, s ennek alapján 1979 és 1980 között évente átlagosan 7—8 százalékkal bővül a fém- megmunkáló gépek termelése. • ezen belül évi 9 százalékkal a műanyag-megmunkáló gépek gyártása. Automatikus mérőberendezés Automatikus mérőberendezést fejleszt ki a Szovjetunió részére a Műszeripari Kutató Intézet. A készülék a számítások szerint óránként kétezer Integrált áramkört vizsgáztat. A komplett berendezés jövőre készül el. A kutatóintézetben kifejlesztett ellenőrző rendszer körülbelül hárommillió forintba kerül. A szovjet Ml több, mint ötvenöt rendelt belőle, s arról is szó van, hogy a berendezésekért cserébe integrált áramköröket szállítana, A KGST-országok hajóépítése A KOST legutóbbi, XXXI. varsói ülésszaka kijelölte a komplex program további megvalósításának, s többek között a hosszútávú közlekedési célprogram kidolgozásának útjait Meghatározták a tengeri hajók, valamint a folyami, víztárolói és tavi hajózásra alkalmas járművek tervezésének és építésének alapvető irányait. Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia hajóipara a világ legnagyobb komplexumává vált, amely rendelkezik a további fejlődéshez szükséges erőforrások, kai és feltételekkel. A hetvenes évek első öt éve volt az első specializációs megállapodás megvalósításának időszaka. Ennek alapján a hét európai KGST-ország jelentős mértékben kiegészítette tengeri flottáját. Ugyanebben az időszakban különböző belső hajózásra alkalmas vlzljárműveket Is üzembe helyeztek. Közben a hajók paraméterei Is Javultak. A tengerhajózásban az elmúlt öt évben épített szárazrakományt szállító hajók átlagos vízkiszorítása 80 százalékkal, a tartályhajóké pedig 150 százalék, kai nőtt; az utasszállítók átlagos energlaellátottsága 20 százalékkal, a vontatóké 60 százalékkal, a feldolgozó hajóké 70 százalékkal lett magasabb. A belvízi flottában 20 százalékkal nőtt a száraz, rakományt szállító hajók teherszállító képessége. 1975-ben a következő öt évre meghosszabbították a tengeri és folyami hajók, valamint a kiegé. szító berendezések gyártásának sokoldalú speclallzáclójáról szóló megállapodást. Több, mint egy- harmadával bővült a típusok száma. s Így Jelenleg már 38-féle hajót gyártanak. Az új típusok Iránti igényt az újfajta rakományok megjelenése, a korszerűbb szállítási és rakodási módozatok, a kontinentális talapzat és a világóceán tüzelő, anyag- és ásványkincsforrásainak feltárása, a 200 mérföldes halászati zónák bevezetése diktálta. A KGST-országok olyan hajók építéséhez fogtak, amelyeken parti, és úszódaruk segítsége nélkül le. hét elvégezni a rakodási művele. teket. A sólyákról óriási, 80 da- rab, egyenként 450 tonna súlyú vontató befogadására képes rakodó dereglye kerül le. Bővül a fa. fuvarozó hajók családja, amelyek soktonnás kötegekben szállítják a fát. Fejlődik a kombinált kőolaj., ércszállítók termelése. Ezeknek az óriásoknak a befogadóképessége eléri a 150—200 ezer tonnát. A • A szevasztopoll kikötőben is magyar óriásdaru dolgozik. kék országúton gázszállítók is közlekednek, amelyek cseppfolyós gáz és ammónia, valamint külön* böző vegyipari termékek szállítására alkalmasak. Mivel sok állam bevezette a 200 mérföldes halászati zónát, a feldolgozó flottát távolsági hajókkal egészítik majd ki, amelyeken a zsákmányt végtermékké dolgozzák fel. A tengeri vontatók osztályát kiegészítik majd a vontató- mentóhajókkal. Megkezdődik a 6000 méteres feltáró fúrásokhoz szükséges úszó fúróberendezéseket és telepeket kiszolgáló hajók, a különböző rendeltetésű tudományos kutatóhajók gyártása. A belvízi flottát tolóhajókkal szere, llk fel, valamint vegyes hajókkal, amelyek tengeri és folyami szállításra egyaránt alkalmasak. Olyan komplex automatizáclóval ellátott hajókat fs kívánnak épí. tenl, amelyek lehetővé teszik, hogy több őrén keresztül személyzet nélkül, távolsági Irányítással szolgálják ki az úszó erő. müveket a kormányíülkéből. A navigációs berendezések gondos, kodnak a hajók megbízható üzemeltetéséről, miután összeköttetésben állnak a parti és az Órái- lomásokkal. A KGST-országok kiegészítik egymást a hajóépítő komplexum fejlesztésében. A jelenlegi ötéves időszakban 29 féle hajó kölcsönös szállítását tervezik, ezen belül 17 típusét sokoldalú áru- csere^orgalmi megállapodások alapján. Bulgária gyáraiban egyenként százezer tonnás óriástankereket, rakodóhajókat, vegyes tankereket, úszó műhelyeket gyártanak. Magyarország és Csehszlovákia, amelyeknek nincs közvetlen kijáratuk a tengerhez, tengeri ha- jókkal Is kiegészítik a testvéri országok flottáit. Nagy feladatok állnak az NDK, Lengyelország, Románia hajógyárai előtt Is, amelyek a legkülönbözőbb tér. mékeket fogják készíteni; konténerszállítókat, halász- és hűtőhajókat. Lengyelország 75 000 köb. méteres gázszállító hajók építésére specializálódik. Sokat tesznek a közös ügyért a Szovjetunió hajóépítői is. Rájuk húszféle tengeri és tizennyolc, féle folyami hajó építése vár. Csak néhány közülük; 150 000 tonnás tartályhajók, 6000 méteres mélységben dolgozó úszó fúróbe- rendezéeek, tudományos kutató, hajók, gázturbinákkal és generátorokkal ellátott úszó erőművek, amelyek 24 000 kilowatt villamosenergiát állítanak majd elő és amelyeket a Szovjetunió távolészaki partvidékein használnak majd. (APN—MTI) I. Mezőgazdaságunk egyik legerőteljesebben fejlődő ágazata a búzatermesztés. Az utóbbi évtizedben az országos termésátlagok megduplázódtak, s ezzel felzárkóztunk a világranglista élmezőnyébe. Mindez elsősorban Meggyőződésem azonban, hogy i a termésátlagok növelésének lehetőségeit még nem merítettük ki. Ezt bizonyítják a kutatóintézetekben és az élenjáró gazdaságokban elért, az országos átlagot jóval meghaladó terméseredmények is. A további termésnövelés érdekében szükséges gyorsabb ütemben elterjeszteni a na- j gyobb termőképességű, jobb agronómiái tulajdonságú búzafajtá. knt, amelyek megválasztásánál a termőhelyi viszonyokat is figyelembe kell venni. Az agrotechni- ! kai színvonal további növelésében vannak a legnagyobb lehetőségeink. Ez különösen a gyengébb terméseredményeket elérő gazdaságokban okozhat majd hozamnövekedést. Egyre jobban kel] törekedni a fajtaspecifikus agrotechnika alkalmazására. Közben nem feledkezhetünk meg a technikai háttér folyamatos javításé, ról sem. Ezek megvalósításához azonban szüntelenül gyarapítani kell az ágazatokban dolgozók szakismeretét, az agronómia! és műszaki kutatások újabb eredményei alapján. A Gabonatermesztési Kutató Intézetben Szegeden és vidéki telepein beható kutatómunka folyik újabb, nagy termőképességű és jó tulajdonságú búza, árpa, kukorica, cirok stb. fajták előállítására és speciális agrotechnikájuk kidolgozására, továbbá külföldi fajták meghonosítására. Ennek eredményeként az ország búza- vetés-területéndk mintegy 40 százalékán az intézet nemesitől által előállított és a fajtafenntartott szovjet búzafajtákat termesztik.' Ezekhez agrotechnikai ajánlásokat is nyújtunk. • A növényminta feldolgozásinak egyik monanmta a számlálása. Képünkön] Földes Gynláné, Benedek Insréné, Petrás Oá- borné, Kiss Kálmánné, a Gabonatermesztési Kutató Intését fülöpr szállási kísérleti telepén termesstett búzafajták kalászát számolM (Méhezi Éva felvétele) Bőtermő fajták Intézetünk jelenleg legjobb elismert búzafajtája a CKF 2, a GK 3 és a fajtafenntartott szovjet Jubllejnaja 50. Ezenkívül számos ígéretes fajtajelöltünk van, melyek közül a GK Szeged Igen nagy termésével és kiváló szárszilárdságával, a GK Tlszatáj pedig nagy fehérjetartalmával tűnik ki. Bács-Kiskun megyében a fülöpszállásl, és Dél-Pest megyében a szúnyogpusztai telepünkön évek óta folyó fajtaösszehasonlító kísérleteinkben valamennyi elismert hazai és forgalomba hozatalra engedélyezett külföldi fajtát behatóan vizsgáljuk. Ezekben a GKF 2. fajta adja a legnagyobb termést, gyakran megelőzve a közismerten nagy termőképességű jugoszláv Száva takar, mánybúza fajtát. A GKF 2. után többnyire a GK 3., majd a Jubllejnaja 50. következett. Ezek kis. parcellás körülmények között, több év átlagában hektáronként 70—85 mázsás szemtermést adtak. Ezen eredményeik, amelyek többé-kevésbé eltérnek a Dunántúlon és a Tiszántúlon végzett kísérletekétől, rávilágítanak arra, hogy a fajták termés szerinti rangsorát a talajviszonyok is igen jelentősen befolyásolják. A termesztendő fajták kiválasztásánál tehát a termőhelyi viszonyokat Is figyelembe kell venni. A Duna— Tisza közi erősen meszes talajokon a GKF 2. és a GK 3. különösen jól viselkedik és ezért ezeknek a maffiái lényegesen nagyobb területű termesztése — megfelelő agrotechnika mellett — Indokolt. E jó minőségű étkezési búzafajták termése évről évre nő a fajtafenntartó nemesitő munka eredményeként. Kiváló alkalmazkodó képessége, erőteljes bokrosod ása, jó szárazságtűrése és vi- szonylag szerény termőhelyi igénye miatt a gyenge minőségű Duna—Tisza közi talajoknak jelenleg ezek a legjobb fajtái. A fajták termőképességének kellő kihasználása ctsak a növény Igényeit és a termőhelyi viszonyokat alapúi vevő, az úgyneve. zett fajtaspecifikus agrotechnikával valósítható meg. Ennek kidolgozása érdekében az ország több helyén részletes kísérleteket végzünk. Ezek eredményei alapján néhány szempontra hívnám fel a gazdaságok szíves figyelmét. Tápanyagéit Át ás A szakszerű tápanyagellátás az egyik legfontosabb termésnövelő tényező. Kísérleteink szerint meg. felelő műtrágyázással hektáronként 8—20 mázsás terméstöbbletet lehet elérni, az időjárástól, a fajtától, a talaj tápanyagkészletétől és az előveteménytől függően. A szükségesnél nagyobb tápanyagok hatására túl sűrű és magasabb állomány alakul ki, amelyben a gombabetegségek jobban elterjednek. Ez a megdőléshez, a szemszoruláshoz és a nehezebb betakarítási lehetőség mellett, terméscsökkenéshez vezethet, különösen akkor, ha a te. nyészldő csapadékos. Az optimálisnál kisebb trágyaadagokkal pedig gyenge fejlődést és kevesebb termést kapunk. Helyes tápanyag adag és arány csak a talaj oldható tápanyagtartalma Ismereté, ben, az adott talajon várható termésátlagok, a búzafajta fiziológiai tápanyagigénye és az előve- temény függvényében számítható ki. Ezért nagyon fontos, hogy a talaj oldható tápanyagtartalmát kb. háromévenként megvizsgáltassuk é9 a táblatörzskönyvet pontosan vezessük. A közepes tápanyagtartalmú meszes réti talajokon végzett kísérleteink eredményei szerint hektáronként átlagosan 300—350 kg nitrogén, foszfor és kálium hatóanyag adag bizonyult optimálisnak. Tápanya. gokban szegényebb talajokon ennél többet, a gazdagabbakon kevesebbet célszerű felhasználni. Ezeket 1,0—1,5 :1:1,0—1,8 arányi ban alkalmazzuk a talajtól, a faj. tától és az előveteményektól függően. A nitrogén műtrágya kiszórásával kapcsolatban azt ajánljuk, hogy az egész évi adagnak mintegy félét közvetlenül a vetőszán. tás előtt a foszforral és a káliummal együtt, míg a másik felét a búza fejlettségétől függően tál vége és a szárbeindulás közötti Időszakban, lehetőleg két egyenlő részletben adjuk ki. 1977-ben sok helyen nagymértékű megdőlést okozott az, hogy a nitrogént — a búza rendkívüli fejlettsége ellenére — egy adagban márciusban kiszórták. Nem következett be megdőlés ott, ahol fejtrágyázást csak áprilisban és a szokásosnál kisebb adaggal végezték el. Gyen* gén fejlett állományt korábban és nagyobb adaggal lehet fejtrágyáz- ni, mint az erősen fejlettet Azok a gazdaságok, amelyek ezt a munkát repülőgéppel meg tudják oldani, törekedjenek a kétszeri fejtrágyázásra, mivel a bú. za a legtöbb nitrogént a szárba- szökkenéstől a virágzásig igényli. Ilyen esetben a nitrogén adagot hektáronként 20—30 kilogrammal megnövelhetjük a fajta Uszthar- mat érzékenységétől függően. A lombtrágyázás Is erőteljesen kezd elterjedni. Ezzel kapcsolatban azonban hangsúlyoznom kell, hogy ez nem pótolja, hanem csak kiegészíti a szokásos trágyázást. Az eddigi tapasztalatok szerint a termést elsősorban akkor növeli, ha a vegetácüós időszakban a nö. vény tápanyagfelvételében zavarok állnak be. Ilyenkor a lombtrágyázás gyors és hatásos módszernek bizonyul. A lombtrágyáb jelentőségét fokozza ezek mikro, elem-tartalma, amely a búzámig nöségét javítja. A dohányhoz szív kell Matkói dohányszárítók kettős szereposztásban A dohányszárítás idénymunka. A májusban palántáit dohánytövek július elején adják az első szedhető tőleveleket, ezután jönnek a legértékesebb deréklevelek, s a szezon végén érik a hegylevél, a legkisebb, de legerősebb. Egy-egy tőről 16—20 levelet törhetnek. Leveleznek a dohányszedők, leveleznek a válogatók, mert legalább kétszer minden dohánylevelet kézbe kell venni a feldolgozásnak ebben az első szakaszában. A matkói dohányszárító szerényen meghúzódik a soltvadkerti út és kisvasút mellett, csak a kémény mutatja az erre járóknak az üzem létét. Vajda István telepvezető régi dohányos. Kertészet a tanult szakmája, a szülői ház pedig a kiskunhalasi dohánybeváltó mellett lévén — belecsöppent a szakmába. Jó harminc év alatt végigjárta az ország dohánytermő vidékeit, volt kétkezi munkás, dolgozott a termeltetésben, évek óta pedig telepvezetőként forog élete — változatlanul — a dohány körül. A szakma csínját-bínját megtanulta, ismereteit pedig tovább adta. A dohány szárítása és válogatása különleges képességet, kifinomult színérzéket kíván, amit nem köny- nyű elsajáttíttatni, különösen azokkal, akik akkor láttak először dohányt, amikor ide jöttek dolgozni. A korai fagy a dohány földeken is okozott károkat, mégis az summázható, ritka jó év volt az idei. A környékből — Tiszakécskétől az orgoványi. bugaci határig — közel másfélszáz egyéni dohánytermelő, valamint két termelőszövetkezet, a kunszállási Alkotmány és a tlszakécskei Tisza Gyöngye hozza ide a termését. A számok is a jó termést dokumentálják, 11 ezer mázsa zölddohányt váltottak be, míg tavaly 8 ezer 300 mázsát. A bőséges termés nagy próbára tette az üzem dolgozóit, akik megbirkóztak a megnövekedett feladattal. A telepvezető azt mondja: a dohányhoz szív kell. Dohányhoz való szíve van özv. Tímár Józsefnénak is. Még nem állt a szárító, amikor ide költöztek. Férje lett a vagyonőre az épülő üzemnek. 1946-ban szárítottak először. Ilonka néni azóta itt dolgozik, mikor hol volt rá szükség. Elleste a szakma fogásait, ma ő az egyik észlelő, beállítja, szabályozza a szárítók hőfokát, páratartalmát, váltott műszakban őrködik, hogy a dohánylevelek optimális körülmények között érlelődjenek. Azt híresztelik róla, a hőmérőre is csak azért néz, hogy ellenőrizze, azt mutatja-e, amit érez. A telepvezető rábóllnt a mendemondára. Ilonka néni már nyugdíjas, de el sem tudná képzelni, hogy az új évad kezdetén ne legyen itt. Sokszor még álmában is a dohánynyal bíbelődik. A zöld dohánylevelek hatásos fogyókúrát tartanak a szárító kamrákban. A beszállításkor még 84 százalék vizet tartalmaznak, a 120 —130 órás kezelés után a 100 mázsa zöld levélből 16 mázsa enyhén sárga dohány lesz. Ezután következik a válogatás, kosarakba kerül külön a legszebb világos színű, külön a kisebb, nagyobb, barná- sabb színárnyalatú levél. Ezzel a művelettel befejezi matkói pályafutását a dohány, indítják Szolnokra, a gépi fermentáló üzembe. Nem kis dicsőség, s az asszonyok kitartó szorgalommal kialakított színérzékét dicséri, hogy a minősítésüket mindig elfogadják Szolnokon. Legalább egy év múlik el, mire az itt szárított dohányból füstölnivaló lesz. A szárító nyolcvan dolgozója közül 65, az asszonyok, lányok száma. Jönnek ide dolgozni a fiatalok is, mert az idényjellegű munkából két évvel ezelőtt, előnyös együttműködési szerződés révén, lehetővé vált az egész évi foglalkoztatásuk. Amikor az utolsó bálát is szétválogatják a raktárhelyiség nagytakarítása következik, sa sötétkék munkásköpenyt hófehérre cserélik. A Duna Csokoládégyár szerelői két szalagot állítanak fel, s a dohányosokból csokoládésok lesznek, desszertet csomagolnak. Az üzemben dolgozó nők átlagkeresett 2300 forint körül mozog. A környékből Helvéciáról, Jakab- szállásról és a tanyákról kerékpárral, klsvasúton, vagy autóbusszal érkeznek ide reggel 6 órára, s délután kettőkor szétszélednek, hogy otthon a második műszakot is időben elkezdhessék. Az egyműszakos munkarend ezért is kedvező a szárító nődolgozóinak. Munkájuk nem könnyű, bár az utóbbi két évben korszerűsítették az üzemet. A tűsorkeretes szárítás bevezetése tette például lehetővé azt, hogy az állandó létszámmal nemcsak a szárítást, hanem a válogatást is elvégezzék. Itt van már a berakást segítő ügyes kis masina is, kicsit későn érkezett, így csak a jövő évben tudják kipróbálni, de remélik, hogy a nehéz fizikai munka egy részét átveszi. Az idei rekordszezon befejezése után azzal a jó érzéssel térnek át a szárító dolgozói a második „szereposztásra”, hogy a bőséges termést minőségi feldolgozás után Indították útjára. Nagy Mária Vetésidő A búza optimális vetésldeje október 5—20-a között van. Az ennél sóikkal korábbi, szeptember végi vetése általában kevesebbet terem, mivel állati kártevők és növényi kórokozók ezt jobban megtámadják, továbbá gyakoribb a téli tőpusztulás és a megdőlés, A túl késői, október végi, november eleji vetésű búzák szintén kevesebbet teremnek, mert a fejlet! len, gyenge növényzet jobban károsodhat, legyengülhet a tél folyamán, amit a tenyés^idő hátralevő részében már nem tud teli jesen kiheverni. A GK 3, GKF 2. és a Jubilejnaja 50 a vetésidőre kevésbé reagálnak, ezért ezeknek optimális vetésidő intervalluma széles (október 5—25). A rövldebb tenyészidejű búzák, Száva, Rá- nák, Libéllula, GK Szeged fj. vetésideje október 15—25, a mar- tonvásári búzáké október 1—10 között van. Harmati litván í tudományos osztályvezető Gabonatermesztési Kutató Intézet (Folytatjuk) A VILÁGRANGLISTA ÉLMEZŐNYÉBEN A BÚZATERMESZTÉS SZEGEDI FAJTÁK A VETÉSTERÜLET 40 SZÁZALÉKÁN Együttműködés a megye gazdaságaival a nagyobb termőképességű, korszerűbb bű- zafajták megjelenésének, az agrotechnika és a műszaki bázis színvonala alapvető fokozásának köszönhető.
