Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-23 / 250. szám

1971. október 83. • PETŐFI NÉPE • I A már említett új óvodákon túl az idei jubileumi évben to­vábbi kilencet adnak át a város­ban, így 1910-zel gyarapszik a felvehető gyerekek száma, 1980- ig pedig újabb 12 óvoda épül fel összesen 2875 személyre. A művelődési intézményhálózat gyarapodásáról szólva elsősorban az ukrán zenés drámai színhá­zat kell megemlíteni, amely ezer néző befogadására alkalmas és az Idén nyitotta meg kapuit a kö­zönség előtt. A 'központi könyv­tárnak (több fiókintézménye léte­sült és új könyvtár is épült a Zalka Máté utcában. Jövőre kez­denek hozzá egy zeneiskola épí­téséhez. A közelgő 60. évfordulóra gon­dolva feltétlenül meg kell emlí­teni azt a jelentős eseményt, amelyre éppen a jubileumi év­ben került sor: a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elfogadta a szovjet állam új alkotmányát, amelyet természetesen a Krím te. rületen is nagy örömmel fogad­tak. Az új alkotmány még szé­lesebb távlatokat nyit a szocia­lista demokrácia fejlődése előtt, növeli a dolgozók jólétét, segíti boldogulásukat. V. M. Makszlmov • A forradalom 60. évfordulójára készülve Szlmferopol emlékművet állított az Ismeretlen katonának. Az örökmécsest 1975-ben gyújtották meg az emlékmű talapzatánál. Barátok közt a novodzsánkoji szovhozban A huszonhatezer négyzetkilomé­teren elterülő Ki ím-félsziget mint­egy kétmillió lakójának jelentős része szovhozokban, kolhozokban dolgozik. A sztyeppé®, hazánk éghajlatánál kissé melegebb (te­rületen nagy hangsúlyt helyez­nek a mezőgazdasági termelés fejlesztésére. Mintegy százhúsz fajta haszonnövényt termesztenek. A szántóföldiek közül a búza, árpa, kukorica, a dohány, az il­lóolajat adó növények, valamint a rizs a legjelentősebb. A krími terület mezőgazdaságát azonban a szőlő- és gyümölcstermesztés, a kitűnő borok és konzervipari készítmények teszik világhírűvé. A félsziget másfél százezer hek­tár szőlő, és gyümölcsültetvényé­ből a szőlő foglalja el a nagyobb területet, amelynek jórészét két feldolgozóban, a Masszandrai Szőlészeti-Borászati Kombinátba és a novodzsánkoji szovhoz bor- kombinátjába szállítanak. A Krím 'testvérterületéről, Bács-Kiskun megyéből évente több száz mezőgazdasági szakem­ber látogat el a termelésben élen­járó szovlhozokba, kolhozokba, feldolgozó üzemekbe, kísérleti gazdaságokba, hogy tanulmányoz­za, megismerje, Idehaza pedig hasznosítsa mindazt, amit látott, tapasztalt. Ezen a nyáron, augusz­tus utolsó hetében a Kiskunsági TESZÖV-höz tartozó téeszek, szakszövetkezetek szőlészei, borá­szai közül néhányan nyolc napot töltöttek a Krím félszigeten. Az IBUSZ és az INTOURIST szer­vezésében. gondoskodása mellett Jaltában pihenéssel, kirándulás­sal telt a szabad idő nagy része, de lehetőség nyílt arra Is, hogy az Innét több, mint kétszáz kilo­méterre levő Novodzsánszkoj Szovhoz dolgozóinak és vezetői­nek baráti vendégszeretetében ré­szesüljenek. A szovhozban legjelentősebb a szőlőtermelés. A több, mint ezer hektáros ültetvényükön 1975-ben termett a legtöbb, hektáronként • Oj telepítésű szőlőültetvényt Is meglátogattak a megyei szakem­berek, ahol I. A. Mlhajlovics Is­mertette a művelési technológiát. átlagosan 120 mázsát szüreteltek. Az ide) tervük a 110 mázsás ho­zam elérése. Hasonlóan jók az eredményeik a gyümölcs és a szántóföldi növények termeszté­sében. egyebek között búzából az Idén 40 mázsás hektáronkénti át­lagtermést takarítottak be. A szovhoz termelési értéke az el­múlt évben meghaladta a négy­millió rubelt, a borkombináté pe­dig a 16 milliót. Egyébként az összes nyereségűkből 70 százalék­kal részesedik a kombinát. A nyereségfelosztásuk figyelemre­méltó, ugyanis a szükséges fej­lesztési alapok mellett jelentős a szociális és kulturális alap, amely 400 ezer rubel, valamint premi­zálásra, a szocialista munka ver­senyben élenjárók jutalmazására félretett évi 350 ezer rubel. E két alap eléri az összes nyereség 22 százalékát. A szovhozban a dol­gozók átlagkeresete a szovjetu­nióbelivel azonos, 150—180 rubel közötti. A szovhoz baráti, munkatársi kapcsolatban van az Izsáki Álla­mi Gazdasággal. Eredményeikről és az izsákiakkal való együttmű­ködésről I. A. Mihajlovics, a szovhoz főagronómusa a követke­zőket mondotta: — Ügy gondoljuk, hogy a sző-* ■lőművelésben választott út, ame­lyen most is haladunk, helyes. A későbbiekben is középmagas, ma­gas művelési módot alkalmazunk; nagyladagú műtrágyázást, vala­mint a csepegtető öntözést ia megvalósítva, továbbfejlesztve el­érhetjük a 200 mázsás hektáron­kénti átlagtermést. Használunk a betakarításhoz bolgár és hazai készítésű kombájnokat. Ezeket a gépeket azonban javítani kell, a növény, az ültetvény igényéül** igazítani. Az Izsáki Állami Gazdasággal testvéri kapcsolataink gyümöl­csözőek. Ml is tanultunk a ma­gyar elvtársaktól, egyebek között a tőkék kialakítása, terhelése je­lentett újat, amikor a gazdaság­ban jártunk, valamint az oltvány-' szaporítás, amelyet a ml gazda­sági körülményeink figyelembe­vételével meg is valósítottunk. Az évente 30—40 . ezer tonna szőlőt feldolgozó és :20—30 mil­lió liter bort értékesítő novod­zsánkoji Borkomblnátban Bele- kov Vlagyimir Szergejevics igaz­gatóhelyettes tlzenhatféle termé­ket mutatott be. Az asztal) musz­kát, a félszáraz vörösbor, a Táv-' rídai Muskotály, a Kajor bor — amit egyébként gyógyszerként tartanak nyilván a Szovjetunió­ban —, valamint a tiszta borból készült konyakok nagy elismerést keltettek a magyar szakemberek körében. Egy hazánkban is fon­tos, de az eddigi ismeretek sze­rint csak nyugat-európai orszá­gokból beszerezhető borhőkezelő berendezésről is tudomást szerez­tek. A szovjet gyártmányú VPMD—IOA és 20A melegítő éá hőcserélő berendezésből a megy« borászati üzemel szívesen vásá­rolnának. Csabai István Több mint másfél évtize­de, hogy Szíri- feropol és Kecs­kemét testvérvárosok lettek. Ez idő alatt jó kapcsolatokat alakítottak ki egymással a párt-, tanácsi és szakszervezeti munkások, gazdasági vezetők, a termelésben dolgozók, a tudomány, a kultúra és a művé­szet képviselői. Megszilárdultak a testvéri intézmények és szervezetek kapcsolatai, hasznos tapasztalatcserékre kertllt sor a szocialista építő- munka különböző területein; 1915-ben magam is vendége voltam testvérvárosunknak, Kecskemét­nek, a krimi delegáció tagjaként. A város vezetőivel akkor kölcsönö­sen kicseréltük tapasztalatainkat egymás életéről, munkájáról. Milyen változások zajlottak le az eltelt két esztendő során Szlmferopolban? Mindenekelőtt meg kell emlí­teni. hogy olyan hatalmas Ipari létesítmények épültek fel, mint a volgai autógyár szimferopoll üzeme, az elektromos gépgyár, valamint a mezőgazdasági gép­gyártó üzem. Hatalmasat fejlő­dött az élelmiszeripar is. A Na'gy Októberi Szocialista forradalom 60. évfordulójának tiszteletére a dolgozók munka­versenybe kezdtek. A legtöbb üzem kollektívái célul tűzték ki a termelés ütemének meggyor­sítását, a munka termelékenysé­gének és minőségének javítását. A kibocsátott termékek egyik legfontosabb mércéje a minőség. Jelenleg 18 intézmény 94 rész­legének van birtokában a kiváló minőséget elismerő, az állam ál­tal adományozott embléma. Az éves és ötéves tervfelada- tolk teljesítése a városi gazdálko­dásban jelentős mértékben függ a beruházásoktól. Két esztendő alatt a városban 127 millió ru­belt fordították erre a célra. Megkezdődött égy autójavító üzem, egy sör- és üdítőital-gyár építése, és persze gyors ütemben halad a lakásépítkezés. Az utób­binak jelentősen meggyorsult az átadási üteme: csak az idei év első négy hónapjában 25 ezer négyzetméternyi lakóterület ké­szült el Szimferopolban. A két esztendő alatt hétezer szimfero- poli család lakáskörülményei ja­vulták meg. Kommunális létesítményekre 11 millió rubelt fordítottunk. Meg­épült öt gyalogos aluljáró, elké­szült 20 kilométer hosszúságú szilárd burkolatú út, parkosítot­tunk 31 ezer hektárnyi területet. A város valamennyi utcája jól megvilágított. 1976-tól a lakoso­kat az ötmillió rubelért épített „Ivanovszkij vízműből” látják el,* amelyet határidő előtt fejeztek be 'az - építők. Készül >a&"-új>> szennyvíztisztító mű is, amely Inég ebben az évben megkezdi működését. A városi közlekedés megoldása Is a legfontosabb problémák kö­zé tartozik. Szimferopolnak je­lenleg tíz troli, és hét autóbusz- vonala van, ezeken 280 Járat köz­lekedik. Lendületesen fejlődik az üzlet­hálózat, a közétkeztetés és a szolgáltatás. Tizenegy új áruhá­zát és tizennégy éttermet adtaik át az eltelt két év alatt, az utóbbiak között egy 320 adagos iskolai étterem is van. A szlm- feropoliak nagy örömére az idén május 1-én egy halárusító keres­kedelmi központot Is felavattak a városban, amelyhez étterem tartozik. Mindezeken kívül fo­lyamatban van negyven áruház és 25 étterem építése, illetve fel­újítása. Korszerűsödik az árusí­tás módszere is, jelenleg a vá­ros üzleteinek 62 százaléka ön­kiszolgáló. Nagy figyelmet fordítanak a város vezetői az egészségügyi el­látásra. Épül az új 600 szemé­lyes kórház és még ebben az év­ben befejezik az 1200 beteg el­látására alkalmas rendelőintézet építését. Tavaly adták át a me­gyei kórház rendelőintézetét, amely ötszáz beteget tud fogad­ni. Épül a II. számú gyermek- kórház gyógyászati pavilonja és számos más egészségügyi Intéz­ményben folyik bővítés vagy re­konstrukció. Az eltelt két év alatt nemcsak a gazdasági fejlődés gyorsult meg, amitől tulajdonképpen a dolgozók jóléte függ. de jelentő­sek a kultúra területén elért eredmények Is. Sokat javult az Iskolák anyagi ellátása. Azon kívül, hogy számos új Iskola épült lel, átadtak 268 oktatási kabinetet. Felépült tíz új óvoda is, jelenleg az óvodáskorú gyer­mekek hatvan százalékának jut hely a város Intézményeiben. Az iskolai étkezdékben ezerrel gya­rapodott a helyek száma, így most a tanulók 90 százalékának biztosítják az Iskolában az ebé­det. Az anyagi bázis fejlesztésével egyidőben jelentős sikereket ér­tünk el abban Ls, hogy általános­sá tegyük a középiskolai képzést. A nyolc osztályt elvégzett tanu­lók 98,5 százaléka továbbmegy a kilencedik osztályba, vagy más szakközépiskolába. A 16—29 év közötti dolgozók közül ötezren járnak esti Iskolába. • A Kecskemé­ti utca a város új negyedében. • Balra: szlaaferopoll utcaréaslet. • Egyre több étterein és áruhái épül. A legszebbek közé tartozik a „Kecskemét” étterem. mm Az ember izgatottan olvassa először, majd újra és újra a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom résztvevőinek visszaemlékezéseit. Mint­ha velük együtt éltük volna át azokat a felejthetetlen napokat, amelyek a zászlók bíborvörös színét idézik. A zászlókét, amelyeket a NéváróI fújó szelek lengetnek. A távoli esemény, amelytől hat évtized választ el, mindig közeli marad a számunkra. A Szevasztopolban töltött októberi napokra emlékezik J. P. Gaven, aki a Szevasztopoli Forradalmi Katonai Bizottság elnöke volt 1917— 1918-ban. A cikk, amelyet most némi rövidítéssel küldtünk nyomdába, a Nagy Október negyedik évfordulójára jelent meg a Kratznl) Krím című újságban. Ezekkel a bevezető mondatokkal közölte szovjetunióbeli testvér­lapunk, a Krimszkaja Pravda az alábbi érdekes, élményszerü írást. TÁVOLI ÉS MÉGIS KÖZELI Szevasztopol 1917-ben • Szevasztopol hősies helytállást tanúsított a Nagy Honvédő Háború éveiben is. Híres erődjét ma békés turisták látogatják? J. Gaven visszaemlékezése A proletárforradalom első sza­kaszában Szevasztopol egyben gyűjtő és kiindulópontja volt a Krím forradalmi mozgalmának. A hatása idővel mind messzebbre ért, túljutott a félsziget határain, és átfogta az egész fekete-tengeri partvidéket. Ezerkilencszáztizenhét októbe­rében Szevasztopolba vezényelt a Központi Bizottság. Abban az időben, amikor a jobboldali eszerek és mensevikek szervezetei több ezer tagot szám­láltak, a szevasztopoli bolsevik szervezet mindössze kétszázötven elvtársból, zömében a fekete-ten­geri hadiflotta tengerészeiből állt. De ez a kis szervezet mégis elég széles körű munkát tudott kifej­teni. Mivel nem volt saját nyom­dája és nagyon be kellett osztani a korlátozott mennyiségű agitációs irodalmat, minden erejét a szó­beli agitációra fordította, főleg a fekete-tengeri hadiflotta tengeré­szei között. Amikor az egységek meghívására meglátogattam né­hány hajót, rögtön meggyőződhet­tem róla, hogy a szevasztopoli bolsevikok óriási sikereket ér­tek el. Az új időszámítás szerinti no­vember 8-án a bolsevik szervezet szevasztopoli bizottsága korán reggel meghívást kapott a szovjet végrehajtó bizottságtól, hogy ha­ladéktalanul Indítsa útnak ' kül­döttét „a demokratikus szerveze­tek képviselőinek részvételével létrejövő rendkívüli végrehajtó bizottsági ülésre". A bizottság engem jelölt ki. Po- zsarov és Osztrovszkij elvtársak­kal, a vb bolsevik szárnyának tag­jaival azonnal elindultunk a Cseszmenszkl-palotába. Itt igen nagy Izgalomban talál­tuk a végrehajtó bizottság men- sevik és eszer tagjait. Mi, bolsevikok csak később tudtuk meg, hogy mi váltotta ki a riadalmat a kapitalista rend képviselői, a háború folytatását akarók nemes lelkű családjában: éjszaka táviratok tudatták velük, hogy Petrográdban szocialista fordulatot hajtott végre a mun­kásság. A mensevikek és eszerek kép­viselői mély szomorúsággal és saj­nálattal beszéltek a „szörnyű tényről”, arról, hogy figyelmen kívül hagyva a többszöri „okos” figyelmeztetéseket, a főváros pro­letariátusa, a bolsevik párt veze­tésével, mégis megtette a for­radalom és a demokrácia számá­ra végzetes lépést. A bolsevikok — mindössze hár­man voltunk a huszonöt tagú vég­rehajtó bizottságban — abból a szempontból értékelték a történ­teket, hogy a polgári forradalom szükségszerűen ment át szociális, ta forradalomba, és rámutattak a • P. M. Karnauh grafikája: A legendás Szevasztopol. fordulatnak arra az óriási jelen­tőségére, amelyet betölt a világ munkásságának forradalmasodá- sában. Emellett ragaszkodtak hoz­zá, hogy a szevasztopoli munkás-, katona- és parasztküldöttek taná­csa azonnal nyilvánítsa magát ki­zárólagos hatalommá a városban. Az ellenfeleink, akiket megzavar­tak a sorsdöntő események, nem tudták, hogy milyen pozíciót fog­laljanak el. Az ülést megszakította egy ér­tesülés* amely szerint a révnél tüntetések kezdődtek. Aki a hírt hozta az öbölből, sietősen előad­ta, hogy a bolsevik bizottság kez­deményezésére néhány matróz fellobogózotlt naszádokon bejárja az egész flottát, és arra biztatja a tengerészeket, hogy általános tüntetést követeljenek a parancs­nokságtól a fővárosban végbement proletárforradalom tiszteletére. — Az egész flotta ünnepi kül­sőt ültött — hallottuk a továb­biakban. — Vörös zászlók lobog­nak, a zenekarok az Intemacio­nálét játsszák. A tengerészek éne­kelnek. Éltetik a petrográdi mun­kásságot. „Éljen a szocialista for­radalom!” „Le az áruló Kerensz- kijekkel és Kornyilovokkal!” Mindez még jobban megzavarta a háború folytatásának „jólelkű’J híveit. Végül is megtörtek, éa egyetértettek azzal, hogy rende­let mondja ki: a városban és ac erődben minden hatalmat a sze­vasztopoli szovjet vesz a kezébe.' Fordította: Halász Ferenc 11»» Fejlődő, változó Szimferopol

Next

/
Thumbnails
Contents