Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-13 / 215. szám
í LÁTOGATÁS A MŰSZAKI, TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS NYELVI ST itO í ; r • Lézer-klub és újgörög tanfolyam 1977-ben. A műszaki, természettudományi és nyelvi stúdiót! * így kezdeném a választ, ha kérdeznék, hogy mi újat hozott a Megyei Művelődési Központ Kecskemét kulturális életébe. Más kezdeményezésekről, próbálkozásokról is tudok, de céltudatosságával, dinamizmusával az első helyre kívánkozik ez az Intézmény. így nevezem és méltán, noha egyetlen népművelő dolgozik a harminc négyzetméteres stúdióban. A használni akarás, a szükségletek felismerése, a felvállalt ügyek fontosságának tudata máris szétfeszítette a kereteket. Hasznosítják a nehezen föllelhető szabad felületeket: útmutatókat, tájékoztatókat tesznek közszemlére. Az audiovizuális eszközök egy csoportját a kiállítóteremhez kapcsolódó — azt hiszem télikertnek szánt — szobácskábán működtetik. Ott vannak az előtérben, ha kell kimennek az utcára. Szüntelenül szélesítik működési terüket. A Horák Béla gondozásában működő „intézmény" szinte a semmiből jött létre és ma a Megyei Művelődési Központ talán legjobban felszerelt részlege. A „fölöslegből'’ segítik a természet- tudományos és műszaki ismeretterjesztésben kitűnt művelődési házakat. A kecskeméti kulturális intézmény tervezésekor pénz hiányában vagy egyéb okokból mellőzték a természettudományi előadó, barkácsműhely kialakítására, a planetárium odatelepítésére vonatkozó javaslatokat. (Ez utóbbinak a fenntartása legalább kétszer annyiba kerül majd egy külön épületben, arról nem is szólván, hogy ott, elkülönítve lényegesen kisebb hatással működhet ...) Szerencsére a nagy jóindulattal természettudományi és műszaki stúdiónak kinevezett szobában egy elapaszthatatlan kezdeményező kedvű közművelő látott munkához. Horák Béla szüntelenül azt kutatja, hogy a vállalt ügy mivel juthatna előre. Nincsenek meg a feltételek? Sebaj! Majd megteremti, toborzott szövetségesekkel beszerzi a szükséges felszerelést. Tekintélyes eszköztárat ügyeskedtek öfesze. Kértek, ha kellett, érveltek, kiszimatolták, hol kapható valami könyvjóváírásra. Automata filmvetítőgép, jó néhány magnetofon, zártláncú televízió, képmagnó, műsorvevő, húszszemélyes nyelvi labor, írásvetítő áll készenlétben. Megkeresték a legjobbszakem- bereket és az alkalmi kapcsolatokat tartós együttműködéssé fejlesztették. A jól megválasztott tanfolyamvezetőknek. előadóknak is tulajdonítható a rendezvényeik iránt mutatkozó érdeklődés. Több akadémikus, egyetemi tanár, gyakorló szakember tanúsítja, hogy, megfelelő körülmények között, jó közegben tarthatták meg előadásukat. Majd mindegyikük vállalt további szereplést. A stúdiót immár országos fórumokon is jegyzik, a vendégek terjesztik jó hírét. Vázlatos áttekintés is érzékelteti sokirányú tevékenységüket. A program összeállításánál fiatalokra, középkorúakra és idősekre egyaránt gondolnak. Á legkisebbek főként a Kis tudósok elnevezésű szakköröket kedvelik. A kis technikus, tanár vagy mérnök, maga is feladatot kap, előadással adhat számot hozzáértéséről, próbálkozásairól.. Egymás látókörét tágítják, természetesen a szakkörvezető szíves közreműködésével. Ki-ki oklevelet, igazolást kap teljesítményéről. Szívesen látják őket az akvarisztikai, a geológiai szakkörben, az ifjú rádiósok között. A középfokú iskolák növendékeit is bőséges választékkal várják. Érthetően népszerűek a különféle egyetemi előkészítők. A matematika, a fizika, a biológia elsajátítását, mélyebb megértését segítik. A szakmunkásképző intézetek tanulói számára a gyakorlatból vett példákkal magyarázzák a fontosabb fizikai fogalmakat. jelenségeket. \ A tudományos eredmények gyors népszerűsítését elsődleges tennivalói közé sorozza a műszaki, természettudományi és nyelvi stúdió. Az újság varázsával ösztönzik tanulásra az érdeklődőket, ugyanakkor' könnyítik a szakemberek továbbképzését. A most alakuló lézer-klubba . töm,Őrülnek a legújabb tudományos,' technikai vívmányok iránt érdeklődők. Magyar Tudományos Akadémia Sorozatban mutatják he a kutató intézeteit. A TIT - városi szervezetével közösen hirdették meg a Kétezredik év felé című sorozatot. Lapunkban is többször beszámoltunk a gépkocsivezetők, szakmai tudását növelő rendezvényeikről. Szeptembertől a hivatáso-- sok részére Korszerű gépjárműelektronika címmel indítanak tanfolyamot. Látogatottak közlekedési fórumaik., Az elméleti ismereteket mindig vegyítik gyakorlati tudnivalókkal, módot adnak kísérletek, feladatok elvégzésére. A. kis kibernetikusok például logikai feladványokat oldhatnak meg az audiovizuális technikai eszközök használatát oktató tanfolyam résztvevői zárt láncú tévét kezelnek, fényképet készítenek, nagyítanak. Nyelvtanfolyamaik elsősorban praktikus célúak. Turistáknak, gyors Ismeretekre vágyóknak ajánlják. Segédeszközök — magnószalagon rögzített programok, hangosított dia-sorozatok stb. — könnyítik az elsajátítást. Ki sejtette, hogy az általuk hirdetett újgörög, finn tanfolyamokra is lesz elég jelentkező. Írtam már, keresik a megfelelő embereket. A görög tanfolyamot például a Kecskemétén élő Andródi Paja- nóta veáeti és ő készítette az írásos tájékoztatókat. Intézménynek neveztem az egyszemélyes műszaki, természettudományi és nyelvi stúdiót, noha egyetlen ..mindenes” intézi ügyeit. Befejezésként egy jelzővel egészítem ki megállapításomat: kitűnő intézmény. deltái Nándor 1077. szeptember 13. • PETŐFI NÉPE • * Szókincsünk nagyon jelentős részét minden magyar ember ismeri, ezek a szavak a legalapvetőbb, leggyakoribb fogalmak nyelvi kifejezői. Az asztal, ember, madár, három, ír, pl. általánosan ismertek, de vannak olyanok is, amelyek csak az ország egyes vidékein használatosak. Ezek a tájnyelvi vagy nyelvjárási szavak. Egy részük megmaradt táj nyelvi szinten, de néhányuk később, főként az irodalom közvetítésével, bekerült a köznyelvbe is (pl. csatakos, eszkábál, galacsín, lagymatag). A nyelvújítók egyik csak dicsérhető szókincsbővítési módja volt a táj nyelvi szavak köznyelvivé tétele (pl. doboz1, hullám, kelengye, repkény). Néhány szónak azonban megváltoztatták a jelentését, így lett a szénatartó rekesz jelentésű páhó páholy alakban a színházban a nézőtéren válaszfallal elkerített hely kifejezője, így kapott új jelentést az eredetileg^ batyut, tarisznyát jelentő bútor is. / De családnevek is utalhatnak bizonyos nyelvterületekre. A Cakó név (gólyát jelent) a Felső-Tisza vidékére utal, a Bugát család Gömörből hozta a nevét, mert ott nevezik így a bogarat. A Csollány és az Ollós név a Dunántúlhoz kapcsolódik, ott nevezik a csalánt csollánynak, és ott mondják az őröl igét öli-nek (pl. A jó malom mindent megöli). De a Gerencsér, Gelencsér családnév is a Dunántúlra utal, mert a fazekas jelentésű gerencsér szó csak itt ismeretes. Az Ortó nevűek palóc vidékről származnak, ott mondják az irtást ortás-nak, az írtó-t Ottónak. E néhány kiragadott példa alapján meggyőződhetünk arról, hogy a nyelvjárásokkal, tájnyelvekkel < is behatóan foglalkoznunk kell, ha ismerni akarjuk nyelvünk teljes szókincsét. A nyelvtörténeti fe. lődés sok ősi eredetű, régebbi köznyelvi szinten élő szót szőri- • tott vissza tájnyelvi szóvá. így a régi genny, váladék jelentésű ősi uráli eredetű ev szavunk ma már csak nyelvjárási szó, pedig régen általánosan ismert szó volt, ezt bizonyítja szócsaládja is (eves, pvesedik, evesség). A mocsár’ jelentésű hány szó is jellegzetesen dunántúli tájszó maradt. A székely nyelvjárás tartotta meg régi csötört (negyedrész), koszta (gólya), odor (odú), tege (tegnap) szavunkat is. Ma már csak nyelv.' járási szó a mái (mell), szalu (fejsze), eme (nőstény, koca), jonh (belsőfész), súly (pattanás) szavunk is. Szavaink területi jellegét kutatva nyelvjárásainknak nemcsak a mi korunkra kialakult helyzetét kell vizsgálnunk, hanem vissza kell mennünk nyelvünk történetében. Felvetések szerint már az ősi nyelvben is voltak bizonyos eltérések. Sok későbbi változás eredetét ebben a régi korban kell keresnünk. Így pl. már a vándorsz kettősség is régebbi keletű lehet. Pl.: sömör — szem, senyved — szenved, sor — szerv Ez a kettősség a szókincsbővítés eredményes eszköze lett, gondoljunk csata a szer főnévre, a sor elkülönült változatára, amely gazdag szócsaláddá terebélyesedve szókincsünta fontos elemévé lett (pl. szerez, szerszám). Kezdetben csak népcsoport-törzsi használatú szavaink lehettek. A törzsek letelepedési helyét nyelvészeink kikövetkeztették, de a törzsek felbomlása után teljesen megváltozott a magyarság elhelyezkedése. A földrajzi neveta közszói némi tájékoztatást nyújtanak. Így pl. a folyó jelentésű, már kisalt jó szavunkat csak as ország keleti részén használták. Ma már csak helynevek elemeként maradt fenn: Sajó, Hejő, Berettyó (Berek+jó). A töltés jelentésű öttevény csak a nyugati nyelvterület, az ér, patak jelentésű erge és a vizenyős hely 'jelentésű szomoga az északkeleti nyelvterület szava. Minden új nyelvi jelenség keletkezése területi-nyelvjárási szempontból egygócú vagy több- gócú lehet (az előbbi egy helyről indul el, az utóbbi több helyről azonos vagy különböző időben). A burgonya keleti palóc grulf/a elnevezése keleti szlovák eredetű és tipikusan egygócú keletkezésű. De a pióca — pióka változat másmás szláv nyelvből, a zsúp és a zsuf peejig más-más német nyelvjárásból ered. Ez utóbbiakat kettős nyelvjárási átvételeknek nevezzük. Néha ugyanazt a fogalmat több tájszó is kifejezi. így a Fagopy- rum tataricum neveként a hajdina, a tatárka és a pohánka került hozzánk különféle utakbn, a XV. században, de a XVII. századból a keleti nyelvterületen megjelent egy- új, román eredetű elnevezés, a haricska. A hajdina horvát eredetű dunántúli szó, a pohánka szlovák eredetű, és a palóc vidéken honos, a tatárka pedig ukrán eredetű és északkeleten használt szó. A román eredetű, többnyire a juhászattal kapcsolatos tájnyelvi átvételek nem terjedtek nyugat felé (pl. bdcs, pa- kvlár, esztena). A kukorica tájnyelvi részben már köznyelvi változatai a tengeri, a törökbúza és a máié. A szláv eredetű málnát a Dunántúl és a Kis-Alföldön német eredetű szaval himpér-nek nevezik. De jórészt területi megoszlással neveznek egy gyümölcsöt epernek, földiepernek, vagy szamócának. Személyes élményeimmel fejezem be a tájszavak ismertetését: a csiripiszli, keszőce, borsos pumpos, kövesztett szalonna, preshurka és prósza dunántúli szavak gyermekkorom jó ízeit elevenítik fel bennem. Kiss István i •X?X,X!X!X!X?X?X?X?X!X!X!X,X,X*X?X?**X*X,X*X#X*X#X*X,X#X#X,X*X,X,X#X*X,X,X,Jw&.' Szókincsünk földrajzi tagolódása lások korára kikövetkeztetett, s —• •XbáXvX'XvX'X-X-X'XvXvXvXv.*: TUNÉZIAI JEGYZET VI. „Nagy kút, kerekes tevekút...” Tunézia legősibb „mozija”, a tuniszi Bardo Múzeum, Afrika egyik leggazdagabb gyűjteményének otthona. Csodálatos szépségű mozaikjai színesfilmként pergetik vissza a régmúlt, apró színes kövekből megalkotott krónikáját. Megismertetnek rég kiveszett állatokkal és növényekkel, valamint az ország őslakosainak, a berbereknek az életmódjával. Megnézhetjük, milyen volt a berber elefánt, amikor még nem pusztult ki és örülhetünk, hogy a faliképeken vicsorító ragadd- zók közül egy sem kerülhet már az utunkba. Teve annál több. Furcsa módon egy sem látható a mozaikokon. A magát berber származásúnak valló idegenvezetőnk, megörül az élesszemű észrevételnek. Olyan dallamos németséggel, ahogyan csak az arabok képesek „megzenésíteni” ezt az egyáltalán nem *nuzsikális nyelvet, tudtunkra adja, hogy Tunézia nemzeti állata_nem a teve, hanem a ló. Az első tevét a rómaiak hozták be. A teve tehát nem volt tunéziai állat, viszont annyira azzá lett. hogy tele van velük az ország. Rajtuk tevegeltetik a romantikát szomjazó túristákat, téve húzza az ekét, amivel a parasztok szántanak, tevéből készül az a számtalan táska és mindenféle méretű díszteve, amelyekkel tömve vannak a bazárok, sőt 1 Kerouanban megtekinthettünk egy levét, amint éppen a város vízellátásán munkálkodott. Egy kerek helyiségben járt körbe. mindkét szemén formás gyékénykosárral, hogy el ne szédüljön. Jártában csikorogva fordult a kút, vödrökkel teliaggatott óriáskereke'. A víz a vödrökből egy jókora tárolóba ömlött, onnét vidáman csörgedezett tova, a hazak aljába vájt csatornákon, íme, a kerekeskút tevésített, arab változata. A látvány, mint egy megelevenedett mozaik, az idők változatlanságát is érzékeltette. Ilyen témájú műalkotás ugyan soha nem létezett, mivel az arab vallás tiltja az élőlények ábrázolását, a szerkezet viszont tagadhatatlanul muzeális darab. A módszer is ősrégi. A múlt egyébként más dolgokban is kitapintható. Benneél a városfalak vörössessárga tégláiban, a házak formáiban, anyagában, az ételek ízében és a vi- seletekben. A kézművesek szerszámaiban és generációk hosszú sorától örökölt mozdulataikban. A piac mesebeli kavarodásában, valamint az európaiakat meglepő szokásokban. Ml tagadás, magam is megrémültem, amikor a Sfax-ba tartó sivatagi express, „Grand com• Egy. a sok tuniszi mozi közül. (Fényképezte: Radó Gyula.) • A kerekes- kulat hajtó teve és vidám őre. fortos’’, osztályon felüli kupéjában megláttanp arab utitársnőm kezét. Mintha vérbe mártotta Volna, vöröslött. A férjével, párhónapos gyönyörű kisfiával utazó fiatalasszony nem úgy nézett ki, mirrt aki a fonalfestés alantas munkáját végzi, ápolt külsejéből ítélve a kézmosástól sem irtózik. Akkor mitől olyan gyanús-vörösek az újjal7 Később megtudtam, hogy errefelé régi szokás, befesteni a menyasszonyok kezét. Vízjel elkevernek egy különleges virágport, ezt rákenik, a . kezükre — vallásosabb érzülé'tQek a hajukra és az arcukra is, — és egy napig rajta hagyják: Így készül a világ legtartósabb pirosítója. Lemoshar tat lan, és évekig megmarad. Uti- társnöm időközben egy fiúcskát is a világra holott és még mindig nem kopott ie róla az esküvői díszfestés. Sok furcsaságot tapasztalhat az ember idegenben. Szívósan továbbélő vallási hagyományokat, amelyek még jobban kiélezik az ellentétet múlt és jelen között. II* Két arcot visel a főváros is, Tunisz. A Francia városkapun túl a régi arab városrész bűvöl el, sokszínű látnivalóival, a kapun belül lüktet, épül, a modern nagyváros. Légkondicionált üzletek, fényűző éttermek, gyönyörű házakkal szegélyezett sugárutak, hatalmas forgalom és rengeteg mozi. Műsoruk különleges. Mondhatni egyedülálló az arab világban. Van szex és horror, valamint a kettő kombinációja eredeti amerikai, hongkongi, illetve francia recept szerint. Óriásplakátok hirdetik King-Kong-ot, a gorilla szupersztárt. A csábítás nagy, a kiváncsi tömeggel együtt mi is besodródunk egy jókorai mozi légkondicionált nézőterére^ Élő berber elefánt helyett lássunk egy igazi, agyonreklámozott amerikai filmszörnyeteget. King- Kong meg is jelenik a szélesvásznon, ám hamarosan kiderül, hogy nem gonosz, hanem jóságos. Egész torz lénye, csupa csö- pögős érzelmesség. Ekkora méretű ízléstelenség láttán valóban meg kell a szívnek hasadnia. A bárgyú jeleneten hangosan nevet a közönség. A tunéziaknata jó a humora, egészséges a gondolkodása és merőben más az ízlése. Hogy King-Kong Tuniszban nevetségessé vált, ennek köszönhető. Vadas Zsuzsa (Folyt, köv.)
