Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-10 / 213. szám

4 • PETŐFI NÉPE 9 1977. szeptember 10, nek, velük szemben már koránt­sem elnézőek. Tunézia, az egyet­len arab ország, ahol idegen nem teheti a lábát a szentélyekbe. Ki­vétel nincs, még Kerouanban sem, bár a Nagy Mecsetet enél- kül is érdemes megtekinteni. A város neve egyébként a perzsa Karaván szóból származik, ősi vallási központ, az arab biroda­lom kialakulása idején még fő­város. Politikai jelentőségét rég elvesztette, jelenleg fontos zarán­dokhely és idegenforgalmi neve­zetesség. A szőnyegek városának is ne­vezik, nem ok nélkül. Itt készül­nek az egész világon ismert tu­néziai perzsaszőnyegek, három­féle — csomózott, szövött és var­rott — változatban, birka-, vala­• Kötélnyomok a márványkút peremében. Fényképezte: Radó Gyula • Az egész Kerouan olyan, mint egy óriási keleti bazár. mint tevegyapjúból. A városban 500 családot foglalkoztat ez az ősi mesterség. Munkájuk nagy kézügyességet, szakértelmet és tü­relmet igényel. Két asszony két teljes hónapig dolgozik egy kö­zépnagyságú szőnyegen. Méghoz­zá nem napi nyolc órában. Túl nagy hasznuk nem lehet belőle, mert a vevő is elég olcsón juthat hozzá. Csak az igazán szép darabokért kérnek csillagászati összeget a kereskedők, így is meg­éri, akinek van rá pénze. Nekünk nem volt. Alkudozás helyett átad­tuk magunkat, a város maradék­talan élvezetének. Az égetett tég­lából emelt városfalak mögött si­kátorok szövevénye, boltok, mű­helyek, bazárok leírhatatlan tar­kasága. Ismeretlen fűszerekkel teli zsákok, béklyónak beillő szín­ezüst berber karperecek. nyaklán­cok, bigyulák, réztálak, gyékény­szatyrok, cserepek elképesztő tö­mege várja, hogy megvegyék. A piacról az európai „kultúra” sem hiányzik. Kapható zenélő velen­cei gondola, műanyag őzfej agan­csokkal, színes kertitörpe és ara­nyozott flitteres bálicipn, egy í/.- lésficamban szenvedő fehér asz- szonyság, negyvenes lábáról. A kínálat bőséges, a komoly vevő ritka. Az is igaz, hogy ez a leg­kevésbé zavarja az árusokat. Annyi bejön, amennyiből szűkö­sen megélnek és még szórakoz­nak is. Ok a turistákat bámul­ják, azok őket fényképezik. Kerouan az üzletelésből és a vallásból él. - A Nagy Mecsetről már beszámoltam. Az antik és a keresztyén kultúrák romjaiból emeltek. A minaret kapuja bizán­ci. Az épület magas korára, az ud­varán levő kút márványperemébe vájt rovátkáinak mélységéből le­het következtetni. A mélyedések a vödröt tartó kötelektől szár­maznak. Jeléül annak, hogy az idők folyamán temérdek zarán­dok olthatta itt a szomját. Oltja ma is. hiszen odáig nem terjed a vallási engedékenység, hogy fel­oldja a szeszes ital fogyasztásá­nak Mohamedtől eredő tilalmát. Van egv másik, nevezetes me­cset is. A Szakállas, más néven Borbély mecset. Ez jóval kisebb, valahogy derűsebb is, a sok szí­nes csempétől, ami a falakat bo­rítja. Mintázatuk olyan szövevé­nyes. hogy nem lehet tudni: amit látok, az egy stilizált folyondár, vagy megszívlelendő idézet a Ko­ránból? Ezen a helyen nyugszik, egy El Belulinak nevezett szent ember, aki a próféta szakádénak három szálát tartja a kezében. Innét a mecset neve is. A díszes .sírkamra megtekinthe­tő és a látogató eltűnődhet, ho­gyan is juthatott becses szerze­ményéhez. a dicső El Baluli? Ki­tépte? Vagy Mohamed, halála előtt minden szál szőrét gondosan szétosztotta a híveinek? Rejtély, ám a vallások történetében nem az egyedüli. A képimáriás tiltott dolog a mohamedánoknál, erek­lyékre azonban szükség van. \ hitet gondozni kell. olykor szem­fényvesztés arán is és ez meginti csak nem kizárólag az iszlámrüi jellemző. A hit fontos és a valláshoz, m korszerűbb elveket hangoztató Tunézia sem lett hűtlen. Ami ná­lunk az esti mese, vagy a tévé­torna a televízióban, az náluk a* otthonokba szétsugárzott müez- zin. Pontosan az esti imaidőbenj mindenki láthatja, hallhatja« együtt imádkozhat vele. Legjobb alkalom a napközben elmúlás*- t-ott ajtatosságök pótlására. És ta­lán nem is árt egy kis elmélyülő» a főműsorban vetített amerikai westernfilmek és a hátborzon­gató európai krimik után. Vadas Zsuzsa . (Folyt, köv.) j, LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE 1 . A műtrágya nyomában A takarékosság, a beosztás mindig a legszebb emberi eré­nyek közé tartozott. Ma sincs másként. Kivételek azonban akadnak. Vannak, akik hó közepén már kölcsönt kérnek, má­sok viszont szerényebb fizetésüket is be tudják osztani. Valahogy így lehetne jellemezni jó néhány mezőgazdasági üzemet is. Természetesen, mint a legtöbb példa, ez is sántít kissé. Legtöbbször a termőhelyi adottságok kedvező vagy kedvezőtlen volta dönti el egy-egy mezőgazdasági üzem gazdálkodásának eredményét, vagy eredménytelenségét. Csu­pán a gazdaságok nyakába varrni az immár második éve tartó egészségtelen állapotot, miszerint csökkentették a mű­trágya-felhasználásukat, igazságtalan lenne. A műtrágya­használatban kialakult helyzetnek a szakemberek véleménye szerint mélyebb okai vannak. Ál takarékosság Utalásul: 1976. január 1-gyel új, a korábbinál szigorúbb gaz­dasági szabályzók léptek érvény­be a mezőgazdaságban, ugyanak­kor a műtrágyák ára is átlago­san 23, a növényvédő szereké pe­dig 33 százalékkal nőtt. A termé­kek felvásárlási árai is emelked­tek ugyan, de nem ilyen mérték­ben. Részben érthető, hogy ki eb­ből, ki abból igyekszik lecsípni egy kicsit. így került sor a mű­trágyára. A szerényebb tápanyag- utánpótlás az esetek többségében nem veszélyezteti ugyan az évi termést, sőt. kedvező időjárás esetén még a rákövetkező néhány gazdasági évét stm, hiszen a leg­több tulajban van annyi taperő. hogy egy bizonyos ideig elviseli ezt a „takarékosságot". Ez azon­ban ne tévesszen meg senkit. Ahol így gondolkoznak, ott ké­sőbb kell megfizetni az árát. Ezt Ditzendy Károly, a Bajai Mező­gazdasági Kombinát főagronómu- su is megerősítette, aki ;r szak­emberek körében elismert vezető. A termelési biztonságot adják fel a-/, üzemek, hu a kelleténél kevesebb hatóanyagot használ­nak. Köztudott, hogy a jo tup- anyag-ellátottságú talajokban még az. aszályos időszakokat is job­ban átvészelik a növények. A tápanyaghiány viszont termés- „ csökkenést eredményezhet. Mind­ez nem jelenti azt. hogy a talaj- vizsgálatok alapján végzett szak­szerű műtrágyázással esetenként nem csökkenthetők az. adagok. Sőt, az volna az igazán ésszerű és gazdaságos, a valódi takaré­kosság, ha a termelőszövetkeze­tek és állami gazdaságok valóban a talaj tápanyag-telítettségének, valamint a termesztett növény igényeinek megfelelően állapíta­nák meg a szükséges műtrágya- mennyiséget. Jó példa erre a Ba­jai Mezőgazdasági Kombinát, ahol 1971—73-ig hatóanyagban szá­molva 500 kilogramm műtrágyát használtak hektáronként, ma vi­szont 360 kilóval is nagyobb ter­méseredményeket produkálnak Mi a titka ennek? Nem ördön­gösségről van szó. Egyszerűen csak a talajvizsgálatokon alapuló tápanyag-gazdálkodásról. Ennek során derült ki. hogy a korábbi években a kelleténél nagyobb mennyiségű ni lengén műtrágyá­kat szórtak ki a földekre, és az nem hasznosult a növényekben. A hatékonyságról A szakszerű tápanyag-utánpót­lás többszörösen is hasznos az. üzemnek. Egyrészt kevesebb mű­trágya szükséges a kiváló ter­méseredmények eléréséhez, ami jelentős megtakarítást jelent., másrészt a kisebb adagok követ­keztében csökkent a kiszórásra fordított idő is. ami szintén a ta­karékoskodás egyik formája. A módszer helyességét mi sem bizo­nyítja jobban, mint az a tény. hogy Baján az idén is 53 mázsa búza termett hektáronként. Hoz­za kell azonban tenni, hogy eb­ben közrejátszott a lombtrágyá- z.ás, amely a növények fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen, úgynevezett mikroelemeket tar­talmazza. Nem hagyható figyelmen kívül a megyében évenként felhalmo­zódó .szervestrágya és. növényi hulladék felhasználása sem. ami­nek akalmazása nemcsak környe­zetvédelmi szempontból előnyös, hanem jelentős mennyiségű mű- , ti agya takarítható meg vele. Mi­óta bevezették a robbantásos módszerrel történő trágyaszórást, az üzemek többsége használja is ezeket a szervesanyagokat táp­anyag-utánpótlásra. ami a talaj humusztartalmát is növeli. En­nek főként a Homokhátságon van nagy szerepe. Igaz. éppen ebben a térségiben ma még csak öt szá­zalékút adja a szervestrágya a felhasznált hatóanyagnak, de ha figyelembe vesszük, hogy a Kis­kunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó gazdaságokban mintegy 300 mil­lió forint értékű műtrágyát hasz­nálnak fel évente, akkor is jelen­tős ez a mennyiség. Sajnos, szá­mítások bizonyítják, hogy ennek 45 százaléka nem hasznosul. A !u Ív. :, a ' .1111 is i■ i ii- luhelyek hiány» miau jóöó m.l- •lio forint értékű műtrágya ve­szendőbe megy, elmossa az eső, csökken a hatóanyag-tartalma. •Ezen segít majd az a tizenöt ag­rokémiai centrum, amely várha­tóan az. elkövetkező években fel­épül a megyében. A szakembe­rek egy része azonban azt mond­ja. hogy ezek építésekor figye­lembe kell venni a technika fej­lődését. Külföldön már’ a folyé­kony műtrágyát is alkalmazzák. Ehhez, nincs szükség úgynevezett tailaszt-vivő-anyagra. kisebb a szállítási, tárolási költség és a veszteség. A kiszórás után job­ban és gyorsabban felszívódik hatékonyabban hasznosul, mini a hagyományos, szilárd műtrágya, mivel vízzel együtt juttatják ki a területre. Elővásárlások A műtrágya-felhasználás nö­vekedése a megyei AGROKER Vallálat adatai szerint 1974-ig dinamikus volt Bács-Kiskunban. Illusztrálására elegendő. hogy amíg 1962-ben csaknem 2 4 ezer tonna. 1974-ben már több. mint 127 ezer tonna műtrágya fogyott a megyében. Ez gyakorlatilag a következő években sem változott számottevően, kivéve az 1975-ös esztendőt, amikor 142 ezer tonna műtrágyát értékesített az, AGRO­KER. Az. üzemek többsége a vár­ható áremelés miatt még az 1975. évi alacsonyabb áron megvásá­rolta a következő évi műtrágya- szükségletének egy részét. Ez is befolyásolta a következő évi igé­nyek alakulását, vagyis a műtrá­gyavásárlások csökkenését. Ennek egyenes következménye, hogy a népgazdasági tervekben előirányzott évenkénti műtrágya- felhasználás növekedésinek 'üte­me a megyében sem következett be. ami kihat a hazai műtrágya- gyártásra is. Az ellentmondásos •helyzet hátrányait a hazai gyárak is megérzik, leginkább a Peti Nit­rogén Művek. A gyárban eladha­tatlan kész.letek jialmozódtak fel. ami a termelést veszélyeztelte. Ennek megszüntetésére, a komp­lex műtrágya árát 15 százalékkal mérsékelték, ugyanakkor a tőkés importból származóét felemelték. Ezen túlmenően a Magyar Nem­zet: Bank is a gazdaságok segít­ségére sietett. kedvező feltételek mellett hitelt nyújt a műtrágya- vásárlásokhoz. ’ Mégsem várható javulás csak akkor, ha szerte a megyeben el­terjed a talaj- és növényvizsgala­tokon alapuló tápanyag-utlnpót- lás. Ezt segíti majd a megyeszék­helyen felépülő növényvédelmi és agrokémiai állomás talajlabora- tóriuma is. .» Bóna Zoltán Ahol a határidő törvény Túlteljesíti tervét a Járműszövetkezet A Budamobil Járműszövetkezet kalocsai telepén erre az évre mintegy 20 százalékos termelésnövelést irányoztak elő eredeti. 150 millió forintos tervük­kel. — Ennél azonban jóval többet teljesítünk — mondja Tesch Rezső telepvezető. — A gyártási program módosítása után ugyanis feladataink érté­ke mintegy 165—170 millióra emelkedett. A sorozatban készülő nagy teherbírású különle­ges szállító járművekből jelenlegi termelésünknek többszörösére is lenne igény. Gyártmányaink há­romnegyed része külföldre kerül. Szövetkezetünk jő üzleti kapcsolatot alakított ki partneréivel, a KGST-országokban és a tőkés piacokon is tartós keresletre számíthatunk. Régi gyártmány Kalocsán a Itt tonnás bútorszál­lító. amelyből az idén összesen 150 darabot készíte­nek NDK megrendelésre. Egy korábbi üzletük foly­tatásaként ez évben újabb 25. egyenként 30 tonnás szállító járművet gyártanak kuvaiti vevőiknek. Az 500 gallonos olajszállítók a telepen a kisebb ter­mékek közé tartoznak, ezekből az, idei program 200 darab, a megrendelő pedig Irak. A mull évben fejlesztették ki a különleges körül­mények között használható Ta.jga lakókocsit, amely­nek első darabjait a szovjet vevő kipróbálta. Meg­elégedéséi egy száz darabos széria megrendelésével is megerősítette. Ezt már el is szállították. A lakó- kocsigyár! ás fejlesztése a hazai felhasználóknak is hoz újat az idén. Most készülnek a Kalocsa típusú lakókocsik első darabjai, egyelőre csak kipróbá­lásra. I-— Az export megrendelések nag.vrészét már tel­jesítettük — összegzi az eddigieket a telepvezető. — A félév vegéig 86 milliós értékű munkával végez­tünk. s a további feladatokat most jó anyag- és alkatrészellátás segíti. De nálunk mindig szoros a program. Jelentős, devizát hozó üzleteink ijem pon­tos teljesítésekor tetemes kötbért kellene fizetnünk, tfr napnál rövidebb késés 10. hosszabb pedig 20 százalékos büntetést vonna maga után. Erre azon­ban nem kerülhet sor, a határidő nálunk törvény. A dolgozók mindig előre tudják, hogy mi lesz a következő munkájuk, mikorra kell elkészíteni, s ar­ról is tájékozottak, hogy mennyire függ keresetük a pontos munkától, mit kockáztatnának egy hanyag­sággal. Az egyetértés, n közös cél kialakítása min­dig sikerül, a kollektívának mintegy 80 százaléka • Készülnek az Irakba kerülő olajtartályok. törzsgárdatag. Legtöbben a 4—5 évvel ezelőtti ne* héz, esztendőkben is itt. dolgoztak már a telepen. A Budamobil feladatai tehát évről évre teteme­sen növekednek, a fejlődést, beruházás is segíti. Eb­ben a tervidőszakban összesen 58 millió forintot fordítanak fejlesztésre. Először az. 1200 négyzetmé­teres szerelőcsarnok épült fel. s megkezdődött egy korszerű fényező műhely építése is. Sajnos egyik! sem a terv szerinti határidőre készült, illetve készül el. A beruházási keretnek kétharmadát, műszaki fej­lesztésre költik. Ebben az évben már munkába, ál­lítottak új hegesztő és lemezmegmunkáló gépeket. A beruházással is a termelékenység növelésére tö­rekednek. mert termelésüket csak ilyen módon tud­ják fokozni. Zs. A. • Az első Kalocsa lakókocsi berendezéséhez fogtak hozzá az asztalosok, Kovács László és Fábri János. • Az olajszállítók szerelésének utolsó művelete szivattyúk bekötése. (Méhesi Éva felvételei) TUNÉZIAI JEGYZET kupolák IV. Három szál, a próféta szakállábái Naponta ötször megszólal a müezzin, hogy imára buzdítsa az igazhitűeket. Hangját a mecset tornyába szerelt hangszórók jól hallhatóan szélviszik minden irányba, többnyire hatástalanul. Néha akad egy hitbuzgó öregem­ber. aki a forgalmas utcán is kész hasra vetni magot. hogy eleget tegyen a vallás előírásainak, a fiatalabbak erre nem hajlandók. Valaha napjában ötször megállt az élet. ma a müezzin napközben javarészt süket füleknek üvöltö­zik. A túlbuzgóságot hivatalosan sem támogatják. A legfelsőbb kö-' rök álláspontja az, hogy az em­berek előbb dolgozzanak, ulana imádkozzanak. Természetesen sietve hozzáteszik, hogy nem arról van szó. mintha a Korán fölött eljárt volna az idő. az érvényes ma is, csak másként kell értel­mezni. Az engedményeknek per­sze azok is örülnek, akik szíve­sebben bújják a kávéházakat, mint a mecseteket. Nincs is nagy tolongás a szent helyeken. A turisták bemenné­I • Ebben a kamrában nyugszik a szent ember.

Next

/
Thumbnails
Contents