Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-09 / 212. szám
1977. szeptember 9. • PETŐFI NÉPE 0 2* A Magyar Népköztársaság ifjúságpolitikájának célja az ifjú nemzedék szocialista nevelése, annak elősegítése, hogy az ifjúság felkészüljön feladataira és hivatására, részt vegyen a szocializmus teljes felépítésében és védelmében, megtalálja képességeinek és munkájának megfelelő helyét és boldogulását a társadalomban. Az ifjúságpolitika céljainak megvalósítása az egész társadalom érdeke és feladata. (Részletek az 1971. évi ifjúságról szóló törvényből.) ÖTÉVES MEGÁLLAPODÁS TÜKRÉBEN A megyei ifjúságpolitika A fiatalokat érintő párt- és kormányhatározatokból, az ifjúsági törvényből adódó feladatok összehangolt és folyamatos végrehajtására őt éve együttműködési megállapodást kötött a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a KISZ megyei bizottsága. Fél évtized alatt bebizonyosodott, hogy a megállapodás elősegítette a közös feladatok eredményes végrehajtását. A nevelés: össztársadalmi ügy Az öt éve megkötött és a héten ismét megújított szerződésben a munkakapcsolat szintjére emelték az együttműködést például az ifjúság nevelésében és oktatásában, szem előtt tartva azt az elvet: a nevelés össztársadalmi ügy. A megállapodás után vált gyakorlattá, hogy a mozgalmi terveket egyeztették a megyei tanács művelődésügyi osztályával a tanév- nyitás előtt. Az igazgatói értekezleteken — amelyeken a pártösszekötő tanárok, a KISZ és az úttörőelnökség képviselői is részt vettek — nemcsak számba vették az iskolai mozgalmi munka feltételeit, de intézkedéseket is elfogadtak e munka további javítására. öt év alatt sikerrel vezették, be a tudományos technikai úttörőszemlét, jelentősen emelkedett a szakkörök száma, s mind eredményesebb a középiskolás érdeklődésű körök munkája. Fontos az egyenlő tanulási feltételek megteremtése is. A tanácsok iskolaelőkészítőket, az általános iskolában pedig gimnáziumi előkészítőket szerveztek. Évről évre megszervezik a középiskolai életre, tennivalókra felkészítő tábort Baján azoknak a diákoknak. akik tanyai iskolában fejezték be a nyolcadik osztályt. Többen kapnak ösztöndíjat is: az 1973—74-es tanévtől, az Állami Ifjúsági Bizottság nyújtotta központi támogatással együtt nyolcszázötvenen. Közös tervezés — közös munka A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának legutóbbi ülésén megállapították: mindkét testület a gazdasági feladatok végrehajtását tekintette a legfontosabbnak. Kiemelkedő eredmények születtek a kongresszusi munkaversenyben, szép felajánlásokat tettek a fiatalok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére is. De a közös* munkához elengedhetetlen a közös tervezés. A megye legtöbb településén már rendszerré vált a tanácsi vezetők és a fiatalok találkozója, aminek az eredménye kézzel fogható: társadalmi munkával segítik a feladatok végrehajtását az ifjú dolgozók. Az ifjúsági törvényben megfogalmazottakkal összhangban javul az ifjúság szociális helyzete, számos tény jelzi ezt. Öt éve a lakáshoz juttatottak 28, tavaly pedig már 52 százaléka volt fiatal; s a szociálpolitikai kedvezményben részesítettek egyharma- da is harminc éven aluli. Több KISZ-lakótelep épült és épül, átadták Kecskeméten a fiatal házasok otthonát. Klubok, versenyek, táborok A szabad idő eltöltésének jó néhány, az eddigieknél hasznosabb, jobb formája alakult ki 1972 óta. A legjelentősebb lépés kétségkívül az, hogy napjainkban már 120 ifjúsági klub működik a megyében. Tény, hogy nem mind tölti be a szerepét, de egy részük színvonalas munkájával, javuló anyagi eszközeivel (amelyek nélkül nincs tartalom) kiemelkedik. Fejlődött öt év alatt az ifjúsági turizmus is, s ennek egyik jele az, hogy — elismerve az eddigi eredményeket — az idén Kecskeméten rendezték meg az Országjáró Diákok XII. Országos Találkozóját. Egyéb versenyeken évente több tízezer fiatal vesz részt, és sikerre számít az „Edzett ifjúságért" akció is. A megyei ifjúsági alapot kulturális, turisztikai és sporttámogatásra használják fel. Több új úttörőtábor létesült, kedvezményesen évente háromezer fiatal üdül minden nyáron. Amint arról lapunkban már beszámoltunk, az együttműködési megállapodást megújították, újabb öt évre. Minden alap megvan tehát arra, hogy a két testület közötti hagyományosan jó kapcsolat tovább gyümölcsözzön. A fiatalokért — vagy másképp fogalmazva — a közös célokért, azok maradéktalan eléréséért. Közösségi ügyekről a tanácsi KISZ-klubban Két éve, 1975. májusában alakult a kecskeméti Városi Tanács Tóth László KíSZ-alapszerveze- tének klubja. Valamikori, ki-3 érdemesült szenespincéből született a tanács anyagi támogatásával és az ott dolgozó KISZ-es fiatalok társadalmi munkájával. A klub léte, működése, nagy jelentőségű az alapszervezet életében. A szabad idő hasznos és kulturált eltöltésén kívül, más nemes célokat is szolgál. Erről beszélgettem a klub vezetőivel és a tanácsi alapszervezet KISZ-tit- kárával. A klub jelenlegi tagságát a házigazdákon kívül — az 1976-ban kötött együttműködési szerződés eredményeképpen — a Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyára, a pedagógus KISZ-, és a megyei tanács KISZ-bizottságának alapszervezetei alkotják. Nem könnyű feladat egy ilyen heterogén rétegösszetételű klubot irányítani. Nagy Irma klubvezetőt — a városi tanács igazgatási előadóját — a klubvezetés, szervezés „rögös” útjairól faggattam. — Volt olyan rendezvényünk, ahol 3—4 szál ember lézengett. Ennek .ellenére eldicsekedhetünk jó néhány olyan rendezvénnyel, amelyek az elmúlt két évben nagy sikert arattak. Ügy veszem észre, hogy legjobban a táncház, a vidám, játékos foglalkozások és a discoműsorok vonzzák a fiatalokat. Emlékezetes volt —. hogy csak néfiányat említsek — a Pannónia Rajzfilmstúdió bemutatkozása 1975 decemberében, beszélgetés Pólyák Ferenc fafaragóval, vita a korszerű műveltségről, Varga Mihály Forrásban megjelent cikke alapján, találkozás ar- cuillei fiatalokkal — 1976 júliusában. Egyébként Pólyák Ferenc meghívta a klub tagjait matkó- pusztai alkotóműhelyébe. Valószínűleg el is megyünk még most, szeptemberben. Idén ritkítottuk a rendezvényeket azzal a céllal, hogy még tartalmasabbá tegyük Így több idő jut a felkészülésre, szervezésre. Első nagy programunk lesz októberben a KISZ Központi Művészegyüttes irodalmi színpadának vendégszereplése. Szűcs Tibor, a Tóth László KISZ-alapszervezet titkára, a városi tanács pénzügyi osztályának költségvetési előadója. Egyetemi tanulmányokat folytat, dolgozik, ugyanakkor ő a lelke, a motorja az alapszervezeti munkának. Szivén viseli a klub ügyét is. Szeré-, nyen, okosan beszél. — Mit jelent az alapszervezet életében a klub léte, mennyiben jelent közéleti, politikai fórumot? — Nagy lehetőséget adtak a kezünkbe politikai, kulturális tevékenységünk elősegítésére. A politikai vitaköröket eddig is a klubban tartottuk. Itt valahogy más a hangulat. Célunk egy olyan barátságos, kellemes, kulturált otthon létrehozása, ahol a tanácsi fiatalok szívesen töltik szabad idejüket, egyben megismerkedhetnek más munkaterületeken dolgozó fiatalokkal is. Gondold csak el: együtt a legteljesebb harmóniában: munkás, alkalmazott. értelmisSgi. Nincs elkülönülés. Beszélgetnek, tudnak egymás- pVoblémáiról. Már ezt is közéletnek nevezhetjük. Szeretnénk felvenni a kapcsolatot még jó néhány hivatali alapszervezettel, hogy a klub stabil közösségi mag- vát szélesítsük. Megjegyzem: nem törekszünk arra, hogy tömegklub legyünk. Elég 20—25 fő is, de ez állandó legyen. Aztán ... szeretnénk azt is elérni, hogy időnként az idősebb dolgozók is lejárjanak a klubba. Az az igazság, hogy ez valamikor a szakszervezet és a KISZ közös klubja volt. Azt hiszem, ennek a problémának egyetlen megoldása van részünkről. Olyan programokat összeállítani, amelyek a nem KISZ-kor- osztályú dolgozókat is vonzzák. Van egy olyan tervünk is, hogy még ebben a hónapban találkozóra hívjuk Kecskemét fiatal tanácstagjait. Beszéljenek a munkájukról. emberi, közéleti problémáikról. Ügy gondolom — az eddigi tapasztalatok alapján —, hogy ez mindenkit érdekel majd. Hiszen ez a munkánk: emberek gondjaival foglalkozni, az ügyiratok mögött lehetőleg az embert is látni. „A tagsági könyvemben friss a dátum” A latin eredetű kooperál szó jelentése: együttműködik több tele munkát összehangol. Juhász Józsefnek, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára kooperátorának tehát az a feladata, hogy összehangoljon, együttműködjön ... — Kikkel és miért? — Nem egészen pontos, de magyar kifejezést használva üzletkötő vagyok — magyarázta a huszonhét éves fiatalember. — Az olyan alkatrészeket, berendezéseket, vagy munkafolyamatokat, amelyeket a kecskeméti gyárban nem tudunk előállítani illetve elvégezni, s amelyek gyártása valamilyen okból nekünk nem gazdaságos, azokat más gyárakkal, üzemekkel készíttetjük el'. Nekem az a feladatom, hogy az ország valamelyik részében — lehetőleg Kecskeméthez minél közelebb — olyan partnereket keressek, akik elvállalják a munkát. Ez persze levélben, telefonon, telexen a legritkább esetben intézhető el. Mostanában például igen gyakran a váci hajógyárba utazom, az általunk gyártott ajtókat itt préselik. Az uszty-ilimszki csarnokok kapuinak elektromos berendezéseit egy budapesti vállalat készíti. A partnereinkkel tartva a kapcsolatot, havonta többször is beutazom az országot a Nyírségtől Zaláig. — Mégis sok társadalmi munkát végez... — Amíg a Il-es számú KISZ- alapszervezet titkára voltam, a többiekkel együtt én is valóban gyakran részt vettem a társadalmi munkaakciókban. Az elmúlt évben például társadalmi munkában elkészítettük a lakiteleki általános iskola tornatermének vasszerkezetét. Több alkalommal kommunista műszakokat kezdeményeztünk. szemléltető eszközöket készítettünk az általános iskoláknak, s jó kapcsolatot alakítottunk ki a megyeszékhely óvodáival is. — Minderről miért múlt időben beszél.. . ? — Félreértés ne essék, ha időm engedi, most is szívesen veszek részt társadalmi munkaakciókban, de ezek szervezését már nem én. hanem az új KISZ-titkár végzi — folytatta a beszélgetést. — • Nemrég saját kérésemre ugyanis felmentettek a KISZ-titkári tisztségem alól. A rendszeres utazás. valamint a gyári lakásügyi . elosztó bizottság vezetői feladatainak ellátása mellett nem tudtam úgy és annyit foglalkozni a KISZ-alapszervezet irányításával, mint azt szerettem volna. A lakásügyi elosztó bizottság vezetése a pártmegbízatásom. Ahol a legtöbb szakmunkást nevelik Fiatalok a nagyüzemben — Mmta tagja a pártszervezetnek? — A tagsági könyvemben friss a dátum: 1977. április 22. Tavaly ősszel jelentkeztem. A felvételnél az egyik ajánlóm a gyári KISZ-bizottság volt. A párttaggyűlésen sok olyan kollégámmal találkoztam, akik még jelenleg is KISZ-esek. A Il-es számú alapszervezet titkára Petényi József művezető csupán néhány évvel idősebb nálam, szintén KISZ-tag. A többiek is hasonló korú fiatalok. nagyon jól érzem magam közöttük, az 53 tagú pártalapszer- vezetben. A pártszervezet és a KISZ- alapszervezet kapcsolata jó. Mi természetesnek vesszük a jó együttműködést, hiszen nemrég a pártvezetőségünk több tagja az, ifjúsági mozgalomban dolgozott. Nem szakadtak el tőlünk, rendszeresen eljönnek a KlSZ-taggyű- léseinkre, kulturális rendezvényeinkre, sportversenyeinkre. S ami szerintem a legfontosabb, a párttagok nem elméletileg irányítanak bennünket, hanem problémáink megoldásában mindig konkrét segítséget adnak. — Hogyan tesz eleget fontos pártmegbízatásának? A dolgozók kérelmére 30 napon belül válaszolunk. A lakásügyi bizottságnak több szempontot figyelembe kell venni. Egyebek között a dolgozó jelenlegi lakáskörülményét, gyermekei számát. vagyoni helyzetét, s a tényeket mérlegelve javaslatot teszünk. — Az V. ötéves tervidőszak alatt évente 8—10 lakást tudunk dolgozóinknak adni, egyrészt a munkáslakás-építési akció, illetve az úgynevezett nagycsaládos lakásépítési akció keretében. Hamarosan egy új lakásépítési akciót tervezünk, melynek alapjait, rendszerét most dolgozzuk ki. — Tervei? — Tavaly végeztem el a marxista—leninista középiskolát. Ügy érzem, munkámhoz szükséges, hogy műszaki ismereteimet tovább fejlesszem. Jövőre felvételizek a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán. — Ott maradsz a vállalatodnál? — Egy frászt! Képzeld, egy forinttal kevesebb órabért akarnak adni, »mint amennyiben megállapodtunk. Amikor a szakmunkás- vizsga után azt mondtam, hogy maradok, mindent megígértek. Most meg: sajnos, egyelőre nem tudunk többet adni. De majd így, majd úgy... Tudod ki marad ilyen helyen?! Vonaton „csíptem el” két far- meros fiatalember beszélgetéséből a fentebb idézett részletet. Minden valószínűség szerint az idén szerezték meg a szakmunkás-bizonyítványt, s ezen az őszön kezdik meg a munkás életet. — Nálunk ilyen eset nem fordulhat elő — mondta a kis történet hallatán Csorba István, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat munkaügyi csoportvezetője. — Célunk az, hogy az általunk nevelt szakmunkásokat megtartsuk. gyarapítsuk velük a törzsgárdát. Ezekben a napokban száz, meg száz fiú és lány, újdonsült szakmunkás tölti első műszakjait élete első munkahelyén. A megye vállalatai, üzemei közül évente a legtöbb szakmunkást a BÁCSÉP- nél nevelik és állítják munkába, ezért voltam kíváncsi rá, hogy a nagy vállalat miként igyekszik már a belépésükkor magához kötni a fiatalokat. Az iránta támasztott megrendelői igények rohamosan növekednek, érdeke tehát, hogy évről évre jól képzett ifjúmunkásokkal erősítse a vállalati kollektívát. Csorba István munkaügyi csoportvezető elmondta, hogy az elmúlt tanévben tizenhat szakmában 800 szakmunkástanulója volt a BÁCSÉP-nek. Júniusban 240-en tettek közülük sikeres szakmunkásvizsgát. Az új szakmunkásoknak ez ideig körülbelül 70 százaléka lépett be — immár új „státuszban” — a vállalathoz. Jönnek még ezután is, mert sokan megnyújtják egy kicsit ezt a legutolsó vakációt. A szakmunkásvizsga előtt két hónappal minden évben tájékoztató lapot juttatnak el a saját nevelésű jelöltekhez. Névre szólóan tájékoztatják őket a kereseti és egyéb vállalati lehetőségekről, s viszonttájékoztatást kérnek tőlük a vizsga utáni terveikről. A szóban forgó űrlapon arról is megkérdezik a fiatalt, hogy felnőtt brigádban, vagy pedig ifjúsági kollektívában akar-e majd dolgozni. Igényel-e munkásszállást, vagy nem? Ha naponta ingázni akar vállalati szállítójármű- vön, ezúton arról is értesítheti a munkaadóját. — Harmadéves korukban már szocialista brigádokba beosztva dolgoznak a fiúk — mondta el Csorba István. — Azért rendelkezett így a vállalat, hogy alkalmuk legyen jól megismerni a viszonyainkat, a magasabb követelményeket, szokhassanak a munkafegyelemhez. A komoly, szorgalmas szakmunkások és brigádvezetők között példaképre találhatnak a fiatalok. A szakmunkás- vizsga után majdnem kivétel nélkül a patrónus brigádokba kérik magukat az ifjúmunkások, s természetesen teljesítjük a kívánságukat. Vannak olyan szocialista kis közösségek a vállalatnál, mint például Kulcsár Gyula villany- szerelő és Siskovics Lajos kőműves brigádja, amelyek különösen nagy szeretettel és jó pedagógiai érzékkel vállalkoznak fiatalok emberi—szakmai nevelésére. Amikor a gyerekek döntöttek a maradást illetően, tanulócsoportonként összejövünk velük és elbeszélgetünk. Meghallgatjuk véleményüket a tanulóidejükről, elmondják a terveiket, mi pedig tájékoztatjuk őket szóban is a vállalati lehetőségekről. Akik távoznak a BÁCSÉP-től, azokat is összehívjuk, ás megkíséreljük maradásra bírni őket. Az új szakmunkások 3 ezer forint körül keresnek a BÁCSÉP-nél az első hónapokban. Néhány hónap elteltével felülvizsgálják a keresleteket, s akik esetében indokolt, korrigálják a besorolást. Tavaly a decemberi felméréskor a múlt évben végzettek közül Balogh Jenő kőműves 137 órára 3736 forintot kapott. Fábián Antal festőnek 168 órája volt, s ötezren felül vitt haza. Fejős László vasbetonszerelő és Koch István víz- gázszerelő szintén többet keresett már háromezer forintnál is. A vállalat munkaügyi osztálya nemcsak a fiatalok keresetének alakulását követi nyomon, tudni akarják azt is: hogyan érzik magukat mifnkahelyükön a fiatalok, hogyan sikerült nekik beilleszkedni. Ezért havonta felkeresnek közülük néhányat, s elbeszélgetnek velük. Kéréseiket — ha indokoltak — teljesítik. — Az idén — tájékoztatott Csorba István. — Még az év végéig összehívjuk az ifjúmunkásokat, hogy elmondhassák tapasztalataikat, problémáikat. A saját nevelésű szakmunkások közül szeretnénk még többet a vállalathoz kötni. Ezen a vállalati KISZ- és a szakszervezet is erőteljesen munkálkodik. A Ganz Villamossági Müvek bajai gyárában Bohner Zoltán párttitkárral, Ihos István lakatossal, az előkészítő műhelyek párt- alapszervezeti ifjúsági összekötőjével és András István KISZ-tit- kárra! beszélgetünk. Témánk a munkahelyi ifjúságpolitika. Van miről szót váltanunk, mert a nagyüzem dolgozóinak csaknem fele. — mintegy 600 ember — 30 év alatti. Nemcsak ők esnek azonban az ifjúsági törvény hatálya alá a gyárban. A vezetőkre is érvényesek az előírások. — A gazdasági vezetők évente értékelik a hozzájuk beosztott fiatalokat, közösen a politikai vezetőkkel. Ez természetesen másutt is így van — mondja Bohner Zoltán. Az értékelést azonban csak néhány éve vezettük be. sok beidegződést kellett ezalatt megváltoztatni. Mára már tartalmas gyakorlattá lett a rendszeres, szervezett értékelés. Ez egyben az alapja is az ifjúságpolitikánknak. így tudjuk és tudatjuk, hogy kitől mit vár a munkahelye, ki mennyit végez, s milyen személyes ambíciók, egyéni gondok hatnak a munkájára. — A társadalmi szervek együtt tevékenykednek. A KISZ-tagok talán jobban szem előtt vannak, szorosabb a kapcsolatuk a párt- alapszervezetekkel. De van szószólójuk a KISZ-en kívülieknek is. Legtöbbször a szakszervezeti megbízott. , — Ősz óta — az ifjúsági parlament határozata alapján —, ifjúsági bizottság is alakult a gyárban. Az utóbbi években sok minden elnyerte nálunk a megfelelő formáját — mondja András István. — Megvannak a fórumok a fiatalokkal való törődésre, érdek- képviseletre. — Van azonban egy másik oldala is az ifjúsági munkának — veszi át újra a szót á párttitkár. — Ez a fiatalok bekapcsolódása az egész gyári életbe. Ennek fórumai az üzemi négyszögek. Minden műhelyben dolgoznak már. s valóban négyszögekké váltak. A KISZ képviselői teljes jogú tagok. a fiatalok nemcsak a ..nekik címzett” kérdésekben foglalnak állást. Részt vesznek az összes döntés meghozatalában. És ez a legfontosabb, hogy minél többen nőjjenek fel a döntésekhez a fiatalok közül is. Ihos István, pártalapszerveze- tének ifjúsági összekötője lévén sokat tud az előkészítő műhelyek fiataljairól. Már az sem mellékes. hogy az alapszervezet KISZ-es tagjai fontos megbízásokat kapnak pártmurtkaként. A beilleszkedést a legtöbb műhelyben megkönnyítik a brigádok A fiatal műszakiak pedig már régóta kialakult módon ismerkednek az egyébként nem könnyen áttekinthető gyártmányszerkezettel. • Ihos István: „Akinek a vállalat kölcsönt ad az otthontereM- téshez, attól természetesen többel vár a kollektíva.” Igen jelentős a munka mellett tanuló fiatalok száma, s ezt valóban örvendetes jelenségnek tartják a Ganzban. Megvan a fiatalokban a törekvés, hogy szakmailag együtt fejlődjenek agyárral. Bár a váltott műszak csak a levelező képzési formáknak kedvez. a gyakori túlórázás pedig semmilyen rendszeres elfoglaltságnak sem. mégis sokan szerezhetnek szakközépiskolai érettségit, technikus bizonyítványt. A Ganzban a legnagyobb gond — s nemcsak a fiataloké — a lakás. Mert ebből Baján is kevés van. Tavaly kettőt kapott a gyár, az idén bíznak benne, hogy ötöt. A tervet azonban aligha tudják teljesíteni. Ugyanis 1980-ig száz dolgozó lakásszerzéséhez szerettek volna hozzájárulni. A jelenlegi árak mellett azonban ennek harmadát sem fedezhetik. A 10 százalékos hozzájárulás lakásonként több mint 50 ezer forintot tesz ki. Pillanatnyilag 60—70-re tehető a sürgős lakásigények száma. Nem könnyű ebben a helyzetben az elosztás. Bizottság végzi, amelyben a KISZ-tagokat is képviseli egy megbízott. Az elvek kialakultak. a lakások nagy részét a fiatalok kapják. Aki részesül a lakáshoz segítő vállalati kölcsönben, attól természetesen még többet vár a kollektíva. Az oldalösszeállításban közreműködött: A. Tóth Sándor, Ballai József, Pos-, váncz Etelka, Tárnái László, Zsembery Agnes. A fényképeket Méhes! Éva készítette.