Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-09 / 212. szám

1977. szeptember 9. • PETŐFI NÉPE 0 2* A Magyar Népköztársaság ifjúságpoliti­kájának célja az ifjú nemzedék szocialista nevelése, annak elősegítése, hogy az ifjú­ság felkészüljön feladataira és hivatására, részt vegyen a szocializmus teljes felépí­tésében és védelmében, megtalálja képes­ségeinek és munkájának megfelelő helyét és boldogulását a társadalomban. Az ifjúságpolitika céljainak megvalósí­tása az egész társadalom érdeke és felada­ta. (Részletek az 1971. évi ifjúságról szóló törvényből.) ÖTÉVES MEGÁLLAPODÁS TÜKRÉBEN A megyei ifjúságpolitika A fiatalokat érintő párt- és kormányhatározatok­ból, az ifjúsági törvényből adódó feladatok össze­hangolt és folyamatos végrehajtására őt éve együtt­működési megállapodást kötött a Bács-Kiskun me­gyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a KISZ me­gyei bizottsága. Fél évtized alatt bebizonyosodott, hogy a megállapodás elősegítette a közös feladatok eredményes végrehajtását. A nevelés: össztársadalmi ügy Az öt éve megkötött és a héten ismét megújított szerződésben a munkakapcsolat szintjére emelték az együttműködést például az ifjúság nevelésében és oktatásában, szem előtt tartva azt az elvet: a ne­velés össztársadalmi ügy. A megállapodás után vált gyakorlattá, hogy a mozgalmi terveket egyeztették a megyei tanács művelődésügyi osztályával a tanév- nyitás előtt. Az igazgatói értekezleteken — ame­lyeken a pártösszekötő tanárok, a KISZ és az úttö­rőelnökség képviselői is részt vettek — nemcsak számba vették az iskolai mozgalmi munka feltételeit, de intézkedéseket is elfogadtak e munka további ja­vítására. öt év alatt sikerrel vezették, be a tudo­mányos technikai úttörőszemlét, jelentősen emelke­dett a szakkörök száma, s mind eredményesebb a középiskolás érdeklődésű körök munkája. Fontos az egyenlő tanulási feltételek megterem­tése is. A tanácsok iskolaelőkészítőket, az általános iskolában pedig gimnáziumi előkészítőket szervez­tek. Évről évre megszervezik a középiskolai életre, tennivalókra felkészítő tábort Baján azoknak a diá­koknak. akik tanyai iskolában fejezték be a nyolca­dik osztályt. Többen kapnak ösztöndíjat is: az 1973—74-es tanévtől, az Állami Ifjúsági Bizottság nyújtotta központi támogatással együtt nyolcszázöt­venen. Közös tervezés — közös munka A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának leg­utóbbi ülésén megállapították: mindkét testület a gazdasági feladatok végrehajtását tekintette a leg­fontosabbnak. Kiemelkedő eredmények születtek a kongresszusi munkaversenyben, szép felajánlásokat tettek a fiatalok a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulója tiszteletére is. De a közös* munkához elengedhetetlen a közös tervezés. A me­gye legtöbb településén már rendszerré vált a ta­nácsi vezetők és a fiatalok találkozója, aminek az eredménye kézzel fogható: társadalmi munkával se­gítik a feladatok végrehajtását az ifjú dolgozók. Az ifjúsági törvényben megfogalmazottakkal össz­hangban javul az ifjúság szociális helyzete, számos tény jelzi ezt. Öt éve a lakáshoz juttatottak 28, ta­valy pedig már 52 százaléka volt fiatal; s a szo­ciálpolitikai kedvezményben részesítettek egyharma- da is harminc éven aluli. Több KISZ-lakótelep épült és épül, átadták Kecskeméten a fiatal házasok ott­honát. Klubok, versenyek, táborok A szabad idő eltöltésének jó néhány, az eddigi­eknél hasznosabb, jobb formája alakult ki 1972 óta. A legjelentősebb lépés kétségkívül az, hogy napja­inkban már 120 ifjúsági klub működik a megyé­ben. Tény, hogy nem mind tölti be a szerepét, de egy részük színvonalas munkájával, javuló anyagi eszközeivel (amelyek nélkül nincs tartalom) kiemel­kedik. Fejlődött öt év alatt az ifjúsági turizmus is, s ennek egyik jele az, hogy — elismerve az eddigi eredményeket — az idén Kecskeméten rendezték meg az Országjáró Diákok XII. Országos Találko­zóját. Egyéb versenyeken évente több tízezer fia­tal vesz részt, és sikerre számít az „Edzett ifjú­ságért" akció is. A megyei ifjúsági alapot kulturális, turisztikai és sporttámogatásra használják fel. Több új úttörő­tábor létesült, kedvezményesen évente háromezer fiatal üdül minden nyáron. Amint arról lapunkban már beszámoltunk, az együttműködési megállapodást megújították, újabb öt évre. Minden alap megvan tehát arra, hogy a két testület közötti hagyományosan jó kapcsolat tovább gyümölcsözzön. A fiatalokért — vagy más­képp fogalmazva — a közös célokért, azok mara­déktalan eléréséért. Közösségi ügyekről a tanácsi KISZ-klubban Két éve, 1975. májusában ala­kult a kecskeméti Városi Tanács Tóth László KíSZ-alapszerveze- tének klubja. Valamikori, ki-3 érdemesült szenespincéből szü­letett a tanács anyagi támoga­tásával és az ott dolgozó KISZ-es fiatalok társadalmi munkájá­val. A klub léte, működése, nagy jelentőségű az alapszervezet életében. A szabad idő hasznos és kulturált eltöltésén kívül, más nemes célokat is szolgál. Erről beszélgettem a klub vezetőivel és a tanácsi alapszervezet KISZ-tit- kárával. A klub jelenlegi tagságát a há­zigazdákon kívül — az 1976-ban kötött együttműködési szerződés eredményeképpen — a Szerszám­gépipari Művek kecskeméti gyá­ra, a pedagógus KISZ-, és a me­gyei tanács KISZ-bizottságának alapszervezetei alkotják. Nem könnyű feladat egy ilyen heterogén rétegösszetételű klubot irányítani. Nagy Irma klubveze­tőt — a városi tanács igazgatási előadóját — a klubvezetés, szer­vezés „rögös” útjairól faggattam. — Volt olyan rendezvényünk, ahol 3—4 szál ember lézengett. Ennek .ellenére eldicsekedhetünk jó néhány olyan rendezvénnyel, amelyek az elmúlt két évben nagy sikert arattak. Ügy veszem észre, hogy legjobban a táncház, a vi­dám, játékos foglalkozások és a discoműsorok vonzzák a fiata­lokat. Emlékezetes volt —. hogy csak néfiányat említsek — a Pan­nónia Rajzfilmstúdió bemutatko­zása 1975 decemberében, beszél­getés Pólyák Ferenc fafaragóval, vita a korszerű műveltségről, Varga Mihály Forrásban megje­lent cikke alapján, találkozás ar- cuillei fiatalokkal — 1976 júliu­sában. Egyébként Pólyák Ferenc meghívta a klub tagjait matkó- pusztai alkotóműhelyébe. Való­színűleg el is megyünk még most, szeptemberben. Idén ritkítottuk a rendezvényeket azzal a céllal, hogy még tartalmasabbá tegyük Így több idő jut a felkészülésre, szervezésre. Első nagy progra­munk lesz októberben a KISZ Központi Művészegyüttes irodal­mi színpadának vendégszereplése. Szűcs Tibor, a Tóth László KISZ-alapszervezet titkára, a vá­rosi tanács pénzügyi osztályának költségvetési előadója. Egyetemi tanulmányokat folytat, dolgozik, ugyanakkor ő a lelke, a motorja az alapszervezeti munkának. Szi­vén viseli a klub ügyét is. Szeré-, nyen, okosan beszél. — Mit jelent az alapszervezet életében a klub léte, mennyiben jelent közéleti, politikai fórumot? — Nagy lehetőséget adtak a kezünkbe politikai, kulturális te­vékenységünk elősegítésére. A politikai vitaköröket eddig is a klubban tartottuk. Itt valahogy más a hangulat. Célunk egy olyan barátságos, kellemes, kulturált otthon létrehozása, ahol a tanácsi fiatalok szívesen töltik szabad idejüket, egyben megismerked­hetnek más munkaterületeken dolgozó fiatalokkal is. Gondold csak el: együtt a legteljesebb har­móniában: munkás, alkalmazott. értelmisSgi. Nincs elkülönülés. Beszélgetnek, tudnak egymás- pVoblémáiról. Már ezt is közélet­nek nevezhetjük. Szeretnénk fel­venni a kapcsolatot még jó né­hány hivatali alapszervezettel, hogy a klub stabil közösségi mag- vát szélesítsük. Megjegyzem: nem törekszünk arra, hogy tömegklub legyünk. Elég 20—25 fő is, de ez állandó legyen. Aztán ... szeret­nénk azt is elérni, hogy időnként az idősebb dolgozók is lejárjanak a klubba. Az az igazság, hogy ez valamikor a szakszervezet és a KISZ közös klubja volt. Azt hi­szem, ennek a problémának egyetlen megoldása van részünk­ről. Olyan programokat összeál­lítani, amelyek a nem KISZ-kor- osztályú dolgozókat is vonzzák. Van egy olyan tervünk is, hogy még ebben a hónapban találkozó­ra hívjuk Kecskemét fiatal ta­nácstagjait. Beszéljenek a mun­kájukról. emberi, közéleti prob­lémáikról. Ügy gondolom — az eddigi tapasztalatok alapján —, hogy ez mindenkit érdekel majd. Hiszen ez a munkánk: emberek gondjaival foglalkozni, az ügyira­tok mögött lehetőleg az embert is látni. „A tagsági könyvemben friss a dátum” A latin eredetű kooperál szó jelentése: együttműködik több te­le munkát összehangol. Juhász Józsefnek, a Fémmunkás Válla­lat kecskeméti gyára kooperáto­rának tehát az a feladata, hogy összehangoljon, együttműköd­jön ... — Kikkel és miért? — Nem egészen pontos, de ma­gyar kifejezést használva üzlet­kötő vagyok — magyarázta a hu­szonhét éves fiatalember. — Az olyan alkatrészeket, berendezé­seket, vagy munkafolyamatokat, amelyeket a kecskeméti gyárban nem tudunk előállítani illetve el­végezni, s amelyek gyártása va­lamilyen okból nekünk nem gaz­daságos, azokat más gyárakkal, üzemekkel készíttetjük el'. Ne­kem az a feladatom, hogy az or­szág valamelyik részében — le­hetőleg Kecskeméthez minél kö­zelebb — olyan partnereket ke­ressek, akik elvállalják a mun­kát. Ez persze levélben, telefo­non, telexen a legritkább eset­ben intézhető el. Mostanában pél­dául igen gyakran a váci hajó­gyárba utazom, az általunk gyár­tott ajtókat itt préselik. Az uszty-ilimszki csarnokok ka­puinak elektromos berendezéseit egy budapesti vállalat készíti. A partnereinkkel tartva a kapcso­latot, havonta többször is beuta­zom az országot a Nyírségtől Za­láig. — Mégis sok társadalmi mun­kát végez... — Amíg a Il-es számú KISZ- alapszervezet titkára voltam, a többiekkel együtt én is valóban gyakran részt vettem a társadal­mi munkaakciókban. Az elmúlt évben például társadalmi munká­ban elkészítettük a lakiteleki ál­talános iskola tornatermének vas­szerkezetét. Több alkalommal kommunista műszakokat kezde­ményeztünk. szemléltető eszkö­zöket készítettünk az általános is­koláknak, s jó kapcsolatot alakí­tottunk ki a megyeszékhely óvo­dáival is. — Minderről miért múlt idő­ben beszél.. . ? — Félreértés ne essék, ha időm engedi, most is szívesen veszek részt társadalmi munkaakciókban, de ezek szervezését már nem én. hanem az új KISZ-titkár végzi — folytatta a beszélgetést. — • Nemrég saját kérésemre ugyanis felmentettek a KISZ-titkári tisztségem alól. A rendszeres uta­zás. valamint a gyári lakásügyi . elosztó bizottság vezetői felada­tainak ellátása mellett nem tud­tam úgy és annyit foglalkozni a KISZ-alapszervezet irányításával, mint azt szerettem volna. A la­kásügyi elosztó bizottság vezeté­se a pártmegbízatásom. Ahol a legtöbb szakmunkást nevelik Fiatalok a nagyüzemben — Mmta tagja a pártszervezet­nek? — A tagsági könyvemben friss a dátum: 1977. április 22. Tavaly ősszel jelentkeztem. A felvétel­nél az egyik ajánlóm a gyári KISZ-bizottság volt. A párttag­gyűlésen sok olyan kollégámmal találkoztam, akik még jelenleg is KISZ-esek. A Il-es számú alap­szervezet titkára Petényi József művezető csupán néhány évvel idősebb nálam, szintén KISZ-tag. A többiek is hasonló korú fiata­lok. nagyon jól érzem magam kö­zöttük, az 53 tagú pártalapszer- vezetben. A pártszervezet és a KISZ- alapszervezet kapcsolata jó. Mi természetesnek vesszük a jó együttműködést, hiszen nemrég a pártvezetőségünk több tagja az, ifjúsági mozgalomban dolgozott. Nem szakadtak el tőlünk, rend­szeresen eljönnek a KlSZ-taggyű- léseinkre, kulturális rendezvénye­inkre, sportversenyeinkre. S ami szerintem a legfontosabb, a párt­tagok nem elméletileg irányíta­nak bennünket, hanem problémá­ink megoldásában mindig konk­rét segítséget adnak. — Hogyan tesz eleget fontos pártmegbízatásának? A dolgozók kérelmére 30 na­pon belül válaszolunk. A lakás­ügyi bizottságnak több szempon­tot figyelembe kell venni. Egye­bek között a dolgozó jelenlegi lakáskörülményét, gyermekei szá­mát. vagyoni helyzetét, s a ténye­ket mérlegelve javaslatot teszünk. — Az V. ötéves tervidőszak alatt évente 8—10 lakást tudunk dolgozóinknak adni, egyrészt a munkáslakás-építési akció, illet­ve az úgynevezett nagycsaládos lakásépítési akció keretében. Ha­marosan egy új lakásépítési ak­ciót tervezünk, melynek alapja­it, rendszerét most dolgozzuk ki. — Tervei? — Tavaly végeztem el a mar­xista—leninista középiskolát. Ügy érzem, munkámhoz szükséges, hogy műszaki ismereteimet to­vább fejlesszem. Jövőre felvéte­lizek a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főisko­lán. — Ott maradsz a vállalatodnál? — Egy frászt! Képzeld, egy fo­rinttal kevesebb órabért akarnak adni, »mint amennyiben megálla­podtunk. Amikor a szakmunkás- vizsga után azt mondtam, hogy maradok, mindent megígértek. Most meg: sajnos, egyelőre nem tudunk többet adni. De majd így, majd úgy... Tudod ki marad ilyen helyen?! Vonaton „csíptem el” két far- meros fiatalember beszélgetésé­ből a fentebb idézett részletet. Minden valószínűség szerint az idén szerezték meg a szakmun­kás-bizonyítványt, s ezen az őszön kezdik meg a munkás életet. — Nálunk ilyen eset nem for­dulhat elő — mondta a kis törté­net hallatán Csorba István, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat munkaügyi csoportveze­tője. — Célunk az, hogy az álta­lunk nevelt szakmunkásokat meg­tartsuk. gyarapítsuk velük a törzsgárdát. Ezekben a napokban száz, meg száz fiú és lány, újdonsült szak­munkás tölti első műszakjait éle­te első munkahelyén. A megye vállalatai, üzemei közül évente a legtöbb szakmunkást a BÁCSÉP- nél nevelik és állítják munkába, ezért voltam kíváncsi rá, hogy a nagy vállalat miként igyekszik már a belépésükkor magához köt­ni a fiatalokat. Az iránta támasz­tott megrendelői igények roha­mosan növekednek, érdeke tehát, hogy évről évre jól képzett if­júmunkásokkal erősítse a válla­lati kollektívát. Csorba István munkaügyi cso­portvezető elmondta, hogy az el­múlt tanévben tizenhat szakmá­ban 800 szakmunkástanulója volt a BÁCSÉP-nek. Júniusban 240-en tettek közülük sikeres szakmun­kásvizsgát. Az új szakmunkások­nak ez ideig körülbelül 70 száza­léka lépett be — immár új „stá­tuszban” — a vállalathoz. Jönnek még ezután is, mert sokan meg­nyújtják egy kicsit ezt a legutol­só vakációt. A szakmunkásvizsga előtt két hónappal minden évben tájékoz­tató lapot juttatnak el a saját ne­velésű jelöltekhez. Névre szólóan tájékoztatják őket a kereseti és egyéb vállalati lehetőségekről, s viszonttájékoztatást kérnek tőlük a vizsga utáni terveikről. A szóban forgó űrlapon arról is megkérdezik a fiatalt, hogy felnőtt brigádban, vagy pedig if­júsági kollektívában akar-e majd dolgozni. Igényel-e munkásszál­lást, vagy nem? Ha naponta in­gázni akar vállalati szállítójármű- vön, ezúton arról is értesítheti a munkaadóját. — Harmadéves korukban már szocialista brigádokba beosztva dolgoznak a fiúk — mondta el Csorba István. — Azért rendelke­zett így a vállalat, hogy alkalmuk legyen jól megismerni a viszo­nyainkat, a magasabb követelmé­nyeket, szokhassanak a munkafe­gyelemhez. A komoly, szorgal­mas szakmunkások és brigádve­zetők között példaképre találhat­nak a fiatalok. A szakmunkás- vizsga után majdnem kivétel nél­kül a patrónus brigádokba kérik magukat az ifjúmunkások, s ter­mészetesen teljesítjük a kívánsá­gukat. Vannak olyan szocialista kis közösségek a vállalatnál, mint például Kulcsár Gyula villany- szerelő és Siskovics Lajos kőmű­ves brigádja, amelyek különösen nagy szeretettel és jó pedagógiai érzékkel vállalkoznak fiatalok emberi—szakmai nevelésére. Amikor a gyerekek döntöttek a maradást illetően, tanulócsopor­tonként összejövünk velük és el­beszélgetünk. Meghallgatjuk vé­leményüket a tanulóidejükről, el­mondják a terveiket, mi pedig tá­jékoztatjuk őket szóban is a vál­lalati lehetőségekről. Akik tá­voznak a BÁCSÉP-től, azokat is összehívjuk, ás megkíséreljük maradásra bírni őket. Az új szakmunkások 3 ezer fo­rint körül keresnek a BÁCSÉP-nél az első hónapokban. Néhány hó­nap elteltével felülvizsgálják a keresleteket, s akik esetében in­dokolt, korrigálják a besorolást. Tavaly a decemberi felméréskor a múlt évben végzettek közül Ba­logh Jenő kőműves 137 órára 3736 forintot kapott. Fábián Antal fes­tőnek 168 órája volt, s ötezren felül vitt haza. Fejős László vas­betonszerelő és Koch István víz- gázszerelő szintén többet keresett már háromezer forintnál is. A vállalat munkaügyi osztálya nemcsak a fiatalok keresetének alakulását követi nyomon, tudni akarják azt is: hogyan érzik ma­gukat mifnkahelyükön a fiatalok, hogyan sikerült nekik beillesz­kedni. Ezért havonta felkeresnek közülük néhányat, s elbeszélget­nek velük. Kéréseiket — ha indo­koltak — teljesítik. — Az idén — tájékoztatott Csorba István. — Még az év vé­géig összehívjuk az ifjúmunkáso­kat, hogy elmondhassák tapasz­talataikat, problémáikat. A saját nevelésű szakmunkások közül szeretnénk még többet a vállalat­hoz kötni. Ezen a vállalati KISZ- és a szakszervezet is erőteljesen munkálkodik. A Ganz Villamossági Müvek bajai gyárában Bohner Zoltán párttitkárral, Ihos István lakatos­sal, az előkészítő műhelyek párt- alapszervezeti ifjúsági összekötő­jével és András István KISZ-tit- kárra! beszélgetünk. Témánk a munkahelyi ifjúságpolitika. Van miről szót váltanunk, mert a nagyüzem dolgozóinak csaknem fele. — mintegy 600 ember — 30 év alatti. Nemcsak ők esnek azonban az ifjúsági törvény ha­tálya alá a gyárban. A vezetőkre is érvényesek az előírások. — A gazdasági vezetők évente értékelik a hozzájuk beosztott fiatalokat, közösen a politikai vezetőkkel. Ez természetesen má­sutt is így van — mondja Boh­ner Zoltán. Az értékelést azon­ban csak néhány éve vezettük be. sok beidegződést kellett ez­alatt megváltoztatni. Mára már tartalmas gyakorlattá lett a rend­szeres, szervezett értékelés. Ez egyben az alapja is az ifjúságpo­litikánknak. így tudjuk és tudat­juk, hogy kitől mit vár a mun­kahelye, ki mennyit végez, s mi­lyen személyes ambíciók, egyéni gondok hatnak a munkájára. — A társadalmi szervek együtt tevékenykednek. A KISZ-tagok talán jobban szem előtt vannak, szorosabb a kapcsolatuk a párt- alapszervezetekkel. De van szó­szólójuk a KISZ-en kívülieknek is. Legtöbbször a szakszervezeti megbízott. , — Ősz óta — az ifjúsági par­lament határozata alapján —, if­júsági bizottság is alakult a gyár­ban. Az utóbbi években sok min­den elnyerte nálunk a megfelelő formáját — mondja András Ist­ván. — Megvannak a fórumok a fiatalokkal való törődésre, érdek- képviseletre. — Van azonban egy másik ol­dala is az ifjúsági munkának — veszi át újra a szót á párttitkár. — Ez a fiatalok bekapcsolódása az egész gyári életbe. Ennek fó­rumai az üzemi négyszögek. Min­den műhelyben dolgoznak már. s valóban négyszögekké váltak. A KISZ képviselői teljes jogú ta­gok. a fiatalok nemcsak a ..nekik címzett” kérdésekben foglalnak állást. Részt vesznek az összes döntés meghozatalában. És ez a legfontosabb, hogy minél többen nőjjenek fel a döntésekhez a fia­talok közül is. Ihos István, pártalapszerveze- tének ifjúsági összekötője lévén sokat tud az előkészítő műhelyek fiataljairól. Már az sem mellé­kes. hogy az alapszervezet KISZ-es tagjai fontos megbízáso­kat kapnak pártmurtkaként. A beilleszkedést a legtöbb mű­helyben megkönnyítik a brigá­dok A fiatal műszakiak pedig már régóta kialakult módon is­merkednek az egyébként nem könnyen áttekinthető gyártmány­szerkezettel. • Ihos István: „Akinek a válla­lat kölcsönt ad az otthontereM- téshez, attól természetesen többel vár a kollektíva.” Igen jelentős a munka mellett tanuló fiatalok száma, s ezt va­lóban örvendetes jelenségnek tartják a Ganzban. Megvan a fia­talokban a törekvés, hogy szak­mailag együtt fejlődjenek agyár­ral. Bár a váltott műszak csak a levelező képzési formáknak ked­vez. a gyakori túlórázás pedig semmilyen rendszeres elfoglalt­ságnak sem. mégis sokan szerez­hetnek szakközépiskolai érettsé­git, technikus bizonyítványt. A Ganzban a legnagyobb gond — s nemcsak a fiataloké — a la­kás. Mert ebből Baján is kevés van. Tavaly kettőt kapott a gyár, az idén bíznak benne, hogy ötöt. A tervet azonban aligha tudják teljesíteni. Ugyanis 1980-ig száz dolgozó lakásszerzéséhez szeret­tek volna hozzájárulni. A jelen­legi árak mellett azonban ennek harmadát sem fedezhetik. A 10 százalékos hozzájárulás lakáson­ként több mint 50 ezer forintot tesz ki. Pillanatnyilag 60—70-re tehető a sürgős lakásigények száma. Nem könnyű ebben a helyzet­ben az elosztás. Bizottság végzi, amelyben a KISZ-tagokat is kép­viseli egy megbízott. Az elvek ki­alakultak. a lakások nagy részét a fiatalok kapják. Aki részesül a lakáshoz segítő vállalati kölcsön­ben, attól természetesen még töb­bet vár a kollektíva. Az oldalösszeállításban közreműködött: A. Tóth Sándor, Ballai József, Pos-, váncz Etelka, Tárnái László, Zsembery Agnes. A fényké­peket Méhes! Éva készí­tette.

Next

/
Thumbnails
Contents