Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-04 / 208. szám
yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ1 MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 208. szám Ára: 90 fillér 1977. szeptember I. vasárnap Losonczi Pál látogatása Csongrád megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke szombaton kétnapos látogatásra 1 Csongrád» megyébe érkezett. A megyehatáron Komócsin Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, és Perjési László, a megyei tanács elnöke fogadta. Kíséretükben délelőtt a szentesi Árpád Termelőszövetkezetet kereste fel. Az Elnöki Tanács elnöke délután Szögedre utazott. A Gabonatermesztési Kutató Intézet székházában az intézet vezetői tájékoztatták a gabonatermesztési kutatások legújabb eredményeiről. Losonczi Pál Csongrád megyei tartózkodásának első napi programja a szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezetben tett látogatással fejeződött be. (MTI) A VÖRÖSKERESZT MEGYEI KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE Számot adtak négy esztendő munkájáról • Dr. Vajtai István megnyitja a megyei küldöttértekezletet. Tegnap tartották meg Kecskeméten a Magyar Vöröskereszt Bács-Kiskun megyei szervezetének küldöttértekezletét. A tanácskozást dr. Vajtai István, a Vöröskereszt megyei vezetőségének elnöke, a megyei tanács vb egészségügyi osztályvezetője nyitotta meg, üdvözölve a megjelenteket, köztük Katanics Sándort, az MSZMP megyei bizottságának titkárát, Czank Jánost, az MSZMP KB munkatársát, dr. Pesta Lászlót, a Magyar Vörös- kereszt országos vezetőségének tagját, dr. Major Imrét, a megyei tanács elnökhelyettesét, valamint Sági Ferencnét, aki több évtizedes egészségnevelő munkájáért 1973-ban a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának „Florence Nightingale" emlékérmét érdemelte ki. Ezután Ágoston András, a Vöröskereszt megyei titkára tartotta meg beszámolóját, a IV. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, s a vezetőség előtt álló feladatokról. A szervezet szerteágazó tennivalóit felsorolva szólott egyebek közt arról, hogy a két kongresszus között eltelt időszakban tervszerűen fejlődött az egészségügyi létesítmények, illetve az ellátás hálózata. Gyarapodott a kórházi ágyak száma, javult az egészségügyi ellátottság. Beszámolt az előadó a megye egészségügyi létesítményeinek az utóbbi időszakban történt fejlődéséről: kórházépítésről, rekonstrukciókról, bővítésekről, s az új megyei kórház építési munkáiról. Említést tett arról is, hogy megyénkben az idős korú lakosság aránya az országos átlagnál magasabb és az öregek több mint két százaléka feltétlenül gondozásra szorul. A szociálpolitikai intézkedések hatására helyzetük javult; a helyes segélyezési elvek alkalmazásával, s a csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatásával nőtt a gondoskodás színvonala. Az öregek napközi otthonainak száma egyébként 28-ról 39-re emelkedett. Jelentősen fejlődött a házi beteggondozó hálózat is a tervidőszakban, s erre jellemző adat, hogy a hivatásos gondozók száma az 1970. évi héttel szemben napjainkban már ötvennel több. Az ellátásnak ez az ága főként a külterületen, a tanyavilágban jelent az egészségügyi ellátáson túl humánus gondoskodást. — A megyei vezetőség a jó ügy gazdájának felelősségével végezte el négy év tevékenységének kritikai elemzését, s az év első felében lezajlott vezetőségés küldöttválasztó taggyűlések, valamint a járási és városi küldöttértekezletek tapasztalatait és ajánlásait is figyelembe véve te* szí meg jelentését a megyei küldöttértekezletnek — folytatta Ágoston András. Az egészséges életmódra nevelésről szólva elmondotta, hogy ennek sokrétű kérdéseit változatos formákban igyekeztek népszerűsíteni. Az ismeretterjesztő előadások száma négy év alatt az ötszörösére nőtt, a résztvevők száma pedig megháromszorozódott. Az aktivisták, tanfolyamvezetők, előadók által segédanyagként igen jól használható havi vöröskeresztes folyóiratnak, a Családi Lapnak az évenkénti (Folytatás a 2. oldalról.) Család és iskola Holnap reggel ünneplőbe öltözött diákok sietnek az iskolába, véget ért a nyár, a vakáció és megkezdődik a „rendszeres élet", a tanítási év. Érinti ez a gyerekeket és a szülőket egyaránt, hiszen otthon, a családokban is vissza kell térni a megszokott időbeosztáshoz. Reggelente pontosan csörög az ébresztőóra, esténként tehát az iskolások már nem nézhetik kései órákig a televíziót sem. Jó is talán, hogy réget ér a Strogof Mihály című sorozat, s remélhetően a legközelebbi hasonló, a fiatalság által is kedvelt „filmeposzt” a műsor szerkesztők már úgy időzítik, hogy ne válhasson családi nézeteltérés forrásává ... A lényeg tehát az, hogy a szülőknek is ritmust kell váltaniuk. Nem elegendő, hogy az iskola és csak az iskola erőltesse ki a gyerekekből az átállást a szabadságról a rendszeres munkára. Otthoni segítség nélkül ez bajosan megy, hiszen — így vagyunk valamennyien — természetünk mindig húzódzkodik egy kissé a fegyelmezett időbeosztástól. A szülői ház ugyanis nemcsak a tanulásban tud segédkezet nyújtani a fiataloknak. A gyerekek eredményes előrehaladásában igen nagy szerepe van az otthon rendszerességének, következetességének és nyugalmának. Sok családban elfeledkeznek arról, hogy a tanulóknak is ,elegendő pihenésre van szükségük szellemi és fizikai fáradtságuk feloldására. A gyerekek kérésének engedve nem parancsolják őket időben ágyba; megengedik, hogy sokáig játszanak, televíziót nézzenek, mondván, ha elfárad, elálmo- sodik a gyerek, majd úgy is szól... Ez azonban rendszerint túlságosan későn következik be. Reggel azután nyűgös az ébredés, s a fiatalok fáradtan, álmosan mennek az iskolába ... Nem• beszélve arról, hogy megszokják a rendszertelenséget, ami pedig szöges ellentétben van a tanintézetek szükségszerű rendjével, fegyelmével. Másszóval ne feledkezzünk meg arról, hogy gyermekeink fizikai és szellemi munkát végeznek. Arról, hogy az iskola ugyancsak egy sajátos munkahely, ahol a tanulóknak kötelezettségeket kell teljesíteniük. A fejlődésben levő ifjú szervezet még akkor is igényli az elegendő pihenést, kikapcsolódást, ha a gyerekek látszólag a legélénkebben tiltakoznak ■az időben való lefekvés, a korlátozott idejű játék és egyéb céltudatos szülői szándék ellen. A családok és az iskolák közötti jó kapcsolat tehát nemcsak azt jelenti, hogy alkalmanként érdeklődünk fiaink, lányaink előmenetele iránt, ellátogatunk a tanári fogadóórákra, nyílt tanítási napokra, vagy szülői értekezletekre. Ennél többről is szó van. Nem kevés erőfeszítést igényel az, hogy szakítsunk időt velük való közös tanulásra, de az sem, hogy ne vigyük haza magunkkal a munkahelyi bősz- szúságok, kimerültség előidézte ingerültséget. Vagy legalábbis igyekezzünk ezt nem éreztetni gyermekeinkkel. Az idegesség ugyanis „ragadós”, a szülők szóváltásai, vitái, a nyugtalan otthoni légkör igen erősen rontja a fiatalok tanulási kedvét, magatartását... Pedagógiai alapigazság: a család jobban nevel, mint az iskola. Az úgynevezett „kettős nevelést”, azaz az otthon és az osztálytermek szellemi és idegrendszeri légkörénen, ellentmondását a gyerekek alig- alig tudják magukban feloldani, és ennek kedvezőtlen következményei kihatnak egész életpályájukra. P. M. Ezen a napon népünk a kemény, áldozatos — sokszor veszélyes — munkát végző bányászokat köszönti. A föld mélyének kutatói munkásosztályunk legedzettebb, legharcosabb rétegei közé tartoznak, akik nem fogadnak semmit ingyen, bőséggel rakják társadalmunk asztalára mindazt, amit elvárnak tőlük. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kezdeményezett munkaverseny kibontakozása időszakában is az elsők között tették le a voksot. A szénbányászat dolgozói felajánlották, hogy az év végéig 290 ezer tonna szenet adnak terven felül a népgazdaságnak. A bányásznapig vállalásukból 250 ezer tonnát már teljesítettek is. Az olajbányászok hasonlóan kimagasló eredményeket mondhatnak magukénak. Az idénre előirányzott 250 ezer méter kutató és feltáró fúrás időarányos részét eddig 14 500 méterrel teljesítették túl csupán az Alföldön. Itt említjük meg, hogy az Alföld sokáig érintetlen terület volt a bányászat szempontjából. Tizenöt év óta azonban Bács-Kiskun megye népe is köszöntheti saját bányászait. Sőt, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelö Vállalat szanki üzemében lezajlott bányásznapi ünnepségen már nyugdíjas bányászokat is üdvözölhettek. Fehér László üzemegységvezető pedig ünnepi beszédében méltán jelentette ki: Az „arany homokon” felállított fúrótornyok a föld mélyében is kincsre, termékeny talajra találtak. Szeretettel búcsúztatták Molnár József üzemegységvezetőt nyugdíjba vonulása alkalmából, ugyanakkor 61 bányászí törzsgárda taggá avattak. Hatvan vállalati kiváló dolgozó, Szakács József berendezéskezelő pedig a Bányászat Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült. Fáik Miklós, a szanki üzem vezetője pedig a kiérdemelt elismerés átadásakor nyugodt szívvel mondhatta: Bács-Kiskun olajbányászai eredményesen, megfelelő ütemben dolgoznak V. ötéves tervük végrehajtásán. A tervezett 28 350 méter fúrással szemben 30 654 métert értünk el. Kőolajtermelési előirányzatunkat 100,7, földgáz értékesítési tervünket 115,8 százalékra teljesítettük. A nehéz munkában derekasan helytálló bányászainkat meleg szeretettel köszönti Bács-Kiskun egész lakossága. N. O. Véget ért az agrárgazdasági konferencia Szombaton délelőtt folytatta munkáját a III. országos agrár- gazdasági konferencia Kecskeméten. A Megyei Művelődési Központban tartott tanácskozás elnökségében helyet foglalt dr. Kovács Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, dr. Patay János, a SZÖVOSZ elnök- helyettese. Jelen volt Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, valamint dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke. A vitában felszólalók számos értékes tapasztalatról számoltak be és hasznos javaslatokat tettek a termelési integrációk, a korszerű üzemszervezés módszereire vonatkozóan. Dr. Márton Jánosnak, az agrárgazdasági társaság alelnökének összefoglalója után Kazareczki Kálmán, a Magyar Agrártudományi Egyesület Agrárgazdasági Társaságának elnöke mondott zárszót. Hangoztatta, hogy a résztvevők nagy száma, valamint az élénk vita bizonyította, menynyire időszerű téma a mezőgazdasági termelés integrálása és- szervezése. Az erről szóló vitát csak abbahagyni lehet, de befejezni nem, hiszen az élet formálja a végrehajtás módszereit. A III. országos agrárgazdasági konferencia teljes anyagát a Gazdálkodás című folyóirat közeljövőben megjelenő különszáma ismerteti. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a tanácskozás tapasztalatai közkinccsé váljanak. Jubileumi munkaverseny Társadalmi munkában a szocialista brigádok Hagyomány már, hogy a szocialista munkaverseny résztvevői társadalmi munka-felajánlásokat is tesznek az üzem, a város fejlesztésére, vagy éppen egymásnak segítenek lakásépítésben, stb. Természetesen, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett vállalásaikból sem maradt ki a közösségért végzett önzetlen munka. Bölcsőde épül Aki az Eszak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat előtt jár, jóleső érzéssel gyönyörködhet a mindig friss, virágtól pompázó kis parkocskában. Ezt társadalmi munkában létesítették és ápolják az üzem dolgozói. Nem túlzás, ha azt mondjuk, ők tették a legtöbbet a virágos Kecskemétért mozgalom sikeréért. Természetesen nem ez az egyedüli társadalmi megmozdulásuk. A vállalat 35 brigádja, s rajtuk kívül valamennyi dolgozója felajánlotta, hogy a jubileum tiszteletére folyó munkaversenyben új, hatvanszemélyes bölcsődével gazdagítja a várost. A kiskecskeméti bölcsőde terveit az igazgató irányításával a vállalat műszaki dolgozói készítették el. A szállítási részleg is elvégezte már a földmunkákat és a tereprendezést. Az építőbrigádok pedig tegnap láttak hozzá a falak felhúzásához, s olyan ütemben haladtak előre, hogy minden valószínűség szerint ma, vasárnap estére el is készülnek vele. Ezzel nem ért véget a Vízmű dolgozóinak önzetlen tevékenysége, ugyanis teljesen a kulcsátadásig társadalmi munkában készítik el a bölcsődét. A különböző szakipari részlegek dolgozói szocialista szerződésben meghatározott ütemben végzik munkájukat az építkezésen. Amikor elkészül a létesítmény, Kiskecs- kemét lakosságának bölcsődei gondjai hosszú időre megoldódnak. N. O, Ifjúsági park Kiskunhalason a város társadalmi munkában való építésének, rendezésének több mint két évtizedes hagyománya van. A mozgalom története alatt összesen mintegy ötvenhárom millió forint értékű társadalmi munkát végzett a város lakossága. Különösen kiemelkedő volt az elmúlt évi teljesítmény, amelynek értéke meghaladta a 11 millió forintot. A város fejlesztésére tett társadalmi munka-felajánlásokat a városi tanács költségvetési üzeme fogja össze. Ezért a tervekről és eredményekről itt érdeklődtünk Dóczi Károlynétól: — Az idei társadalmi munka programok közül kiemelkedik az ifjúsági park építése. A létesítmény egy részét már májusban birtokba vehették a fiatalok. Az eddigi munkákban és a továbbiakban egyaránt elsősorban az üzemek KISZ-esei tevékenykednek lelkesen. Az állami gazdaság dolgozói egy óvodai csoport elhelyezésére alkalmas épületet alakítottak ki nemrég egy megüresedett tanteremben. Az egy üzem — egy iskola, illetve az egy üzem — egy óvoda mozgalom keretében a patronáló vállalatok munkás kollektívái ebben az évben is elvégezték a szükséges kisebb karbantartási munkákat, javításokat és játékokat készítettek a kicsinyeknek. Zs. Ä. A városban és a gyárban Az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi vegyipari gépgyárának dolgozói, szocialista brigádjai az évek folyamán már nagyon sokszor bebizonyították, hogy mennyire magukénak érzik munka- és lakóhelyüket. Talán nincs is a városban olyan gyermekintézmény, amelynek csinosításában, felszerelésének bővítésében ne vettek volna rész a gyár szocialista brigádjai, A virágtartók, -játszótéri berendezések készítése mellett már többször közreműködtek iskolai fásításban, a környezet szebbé, egészségesebbé tételében is. Az MHSZ-lőtér építése, a gyári sporttelep kialakítása, valamint a gyár körüli fásítás is az önkéntes kollektívák nevéhez fűződik. A közelmúltban értékelték a szocialista brigádok első félévi társadalmi munkáját, s megállapították, hogy a gyár 63 brigádjának 587 tagja hat hónap alatt 3400 órát dolgozott az előbb említett feladatok elvégzésében. Külön említésre méltó a vasas centenárium tiszteletére szervezett kommunista szombat, melyen a gyár dolgozói közül 717- en 5283 órát dolgoztak. A társadalmi munkavállalásokat értékelő jelentés elismeréssel emlékezett arról is, hogy a szocialista brigádok tagjai milyen jelentős segítséget nyújtanak egymásnak a családi házak építésénél. O. L. j • Az Észak Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat építőbrigádjai társadalmi munkában a kiskecskeméti bölcsödét építik szabad szombatjukon. (Tóth Sándor felvétele.)
