Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-01 / 205. szám

1977. szeptember 1. • PETŐFI NEPE 0 9 Új kenyér - új ízzel Kunszentmiklós úgy nagyközség, hogy már jó ideje „irányt tart” a városiasodásban. No nem hurrá módra, dátumhoz kötötten, „csak” következetes törekvéssel. Az élet — a gabona — fedél alatt van már, s beosztással mindennapi kenyerünkké válik. Helyénvaló érdeklődni, milyen a ke­nyérellátás ilyeti igényes nagyközségben? Válaszok — a tanácsi vezetőkkel való ta­lálkozás sorrendjében. Naszvadi György igazgatási csoportvezető: — Sokat javult a minőség. A lakosság meg van elégedve. A jeli László vb-titkár: — mint az élet más területein — s azt hiszem, nemcsak nálunk van igy: —, a lakosság igényeivel nem kdnhyű lépést tartani. Pár éve még elég sűrűn futottak be hoz­zánk is panaszok: „De sületlen ezK a kenyér!” — „Nézzék, mi­lyen lapos, kidolgozatlan!” Ma már alapvető baj nincs a minő­séggel. Balogh Mihály tanácselnök: — különösebb problémáink már nincsenek. Inkább a jövő, a ho­gyan tovább előre? izgat bennün­ket. A véleményekben nem részle­teztünk olyan jelenségeket, ame­lyek máshol is hasonlóképpen és azonos okból adódnak. Hogy pél­dául vasárnap, kettős ünnepek előtt egyszerre, szinte rohamsze­rűen nő meg a fogyasztói igény. Sokan úgy gondolkoznak: hátha vendégek érkeznek, váratlanul összejön a család, s hogy legyen elegendő kenyér otthon, a szo­kásosnál kétszer-háromszor töb­bet vásárolnak. Ilyenkor nehéz győzni kapacitással. Itt is elmúltak azok az idők, amikor a kenyér sokszor kifogá­solt. minősége miatt „egymásra mutogatott” malom és sütőüzem: „Te nem jó kiőrlési százalékú lisztet adsz!” — „A ti technoló­giátok a hibás!” — Vagy,’ hogy teljes legyen a kör: „A téesz nem jó gabonát termel.” Természetesen —1 nem maguk­tól szűntek meg a hibák. Volt mindenütt valami igazság a köl­csönös egymásra hivatkozásban, de a javulásnak például a sütő­üzem szempontjából is anyagi, gazdasági előfeltételei voltak. Mikor arra eredményeik lehető­séget adtak, leállították a rosz- szuL működő., régi gőzkemencéket,, A múlt esztendő' végén kezdte* meg működését egy korszerűbb, NDK-'‘gyártmányú- kemence." >Idei tervükben további 2 ilyen ke­mence beállítása szerepel. Szerencsésen egészült ki a mű­szaki fejlődésből következett ke- nyérminőség-javulás az egymilli­ós költséggel épült új szaküzlet átadásával. De — és ez természetes — az igényesség mostmár más irány­ból mutatkozik. A tanács V. B. májusi ülésén foglalkozott a Ka­locsa és Vidéke Sütőipari Válla­lat kunszentmiklósi telepének te­vékenységével. Meghallgatta az eredményekről, tervekről, gon­dokról egyaránt szóló beszámolót. Kovács József üzemvezető ak­kor mondotta: — A lakosság ke­nyérigényeit mennyiségileg maxi­málisan ki tudjuk elégíteni — de nem megfelelő választékban. Ezt arra értette, hogy bár mind többen vennék a kisebb méretű 1 kilogrammos kenyércipót, az igényeknek egyelőre csak 38—40 százalékban tudnak eleget tenni — kapacitáshiány miatt. A ke­mencék jobb kihasználásával, szervezési ötletekkel — év végé­• Pompás kiscipókat szed ki az NDK gyárt­mányú új kemencéből Szemők Péter sütőmester. Mellette Balogh Gézáné szakmunkás- tanuló szorgoskodik. re várhatóan 80—90 százalékra képesek feltornászni az igények teljesítését. Az a lényeg azonban, hogy hiány nincs, s a 2 kilós ke­nyerek is ízletesek. (Bár min­denütt olyan foszlós, ruganyos­lágy kenyeret adnának a menü­höz, mint a főtéri étteremben.) A további NDK-s kemencék üzembe helyezése nemcsak a ke­nyér minőségét javítja még, de a kapacitás növekedését is szol­gálja, amivel meg a választékbő­vülést is segíti. i S mindez nem csupán Kun­szentmiklós népének javára tör­ténik, hiszen — Kalocsát kivéve — a legnagyobb ellátási körzete ennek a telepnek van. Kunszent- miklóson kívül Tass, Szalkszent- márton, Kunadacs, Kunpeszér, Kunbaracs községeknek is itt sütnek. És ideje már arról szólni, hogy nemcsak kenyeret, péksüteményt, hanem cukrászipari ' termékeket is, melyek termelési értéke a kezdő, 1970. évi 500 000 forintról tavaly már milliókra nőtt és a választék 60 félére bővült. Ak­kor már semmiképp nem hagy­hatjuk ki a - száraztészta-terme­lés eredményességét sem. Nem­csak azért, mert az 1968. évi 1015 q-val szemben a múlt év­ben már 7490 mázsát készítettek, hanem mert az előállított négy­féle .száraztészta értéke az összes termelési értéknek mintegy 60 százaléka. Kézitésztáik rendkívü­li népszerűsége- is ‘ magyarázza ezt a nagyarányú felfutást, hi­szen azok kapósak az egész or­szágban, sőt a határokon túl is. Erről most azért ejtünk keve­sebb szót, mert elsősorban ke­nyér-ügyben jártunk Kunszent- miklóson. Ám igazat kell adnunk Balogh Mihály tanácselnöknek, amikor a jövő, a városiasodás szemszögéből — a többi község­vezetővel egyetemben — kevés­bé nyugodt a sütőüzem perspek­tívája felől. Nos — éppen az ed­dig dinamikusan feltörő sütő­ipari telep véges fejlődési lehe­tőségei miatt — jelenlegi helyén. Balogh Mihály tanácselnök: — Vegyük az iparfejlesztés olyan — 270—280 milliós beruházását, aminek révén a VÁV jelenlegi munkáslétszáma — több mint kétszeresére, öt-hatszázra nő. Zömmel szakmunkásokból. Ez csak egy példa ahhoz a folya­mathoz, aminek során az ipari foglalkoztatottság ismét jelentő­sen növekszik... Az ernelkedő igények kielégítésére a sütőüzem mai területi szűkössége, házak ELMONDJA EGY VÖRÖSKERESZTES TITKÁR Ha szót kapok a küldöttgyűlésen... 0 Szekeres Géza, a cukrászüzem csoportvezetője dísztortát készít. A részleg több mint 60 fele ter­mékéből 300 ezer darab a. havi forgalom. 0 Zátrok Mihályné. Selyem Judit, Bajnóczi Sándorné a piskótalapo­kat formálja. (Méhesi Éva felvételei.) közé beszorultsága már nem lesz elegendő. Ezért is kértük a Ka­locsa és Vidéke Sütőipari Válla­lat vezetőségét, vegyék fontoló­ra közeli tervidőszakra modern kenyérgyár felállítását Kunszent- miklpson. Hát igen. A városiasodást — sütőipari vonatkozásban is vala­hogy együtt képzeljük már el a „kenyér-vonallal”, ahol a gépe­sítés felválthatja az élőmunkát/' Hiszen — NDK-gyártmányú ke­mencék. s dagasztó-berendezé- sek, műszaki könnyítések mellett is — az élőmunka a fő megha­tározó. Az élőmunka-kapacitás pedig egyre szűkül ebben a szak­mában i s . Kovács József üzemvezető je­lentette a májusi vb-ülésen: — A megfelelő létszám rendelkezé­sünkre áll, azonban igen nagy probléma a szallmunkás-utánpót- lás. A fiatalok között, téves elő­ítéletek miatt nem nagy népsze­rűségnek örvend a sütőipari 'szakma. Úgy próbálnak ezen segíteni, hogy általános iskolásoknak üzemlátogatást szerveznek. Egy- egy szakmunkásuk előadást tart pályakezdő fiatalok részére. A vállalaton belül pedig addig is könnyíteni igyekeznek a szak­munkás gondokon; 25 résztvevő­vel tanfolyamot indítottak —, szakmunkás képesítés megszerzé­sére. Emellett szociális beruházá­sok, lépcsőzetes munkakezdés be­vezetése is tanúsítja a vezetők iparkodását a szép ősi mesterség vonzóvá tételére. A kenyérgyár, a műszerezett „kenyérvonallal” természetesen nemcsak szándék, hanem anya­giak kérdése még ezután is. Mint ahogy ez volt például az NDK gyártmányú kemencék előterem­tése. Amivel párhuzamosan el­jutott a kunszentmiklósi üzem is — mostmgr mind egyenleteseb­ben jó minőségű kenyerek süté­séig. Az ezért kifejtett szorgalom megtartása, fokozása vezet el a következő fejlődési fokra is. Tóth István ... elmondom, milyen sokat ja­vult a munkánk az utóbbi idő­ben. Tizenhárom évvel ezelőtt léptem be mai munkahelyemre, a Villamosszigetelő és Műanyag­gyár kiskunfélegyházi gyárába. Azonnal tagja lettem a vöröske­resztes szervezetnek is. Hamaro­san vezetőségi tagjává, majd két évvel ezelőtt a titkárává válasz­tottak. örültem a bizalomnak és még nagyobb lelkesedéssel végez­tem ezt a társadalmi munkát. Míg 1975-ben 270-en voltunk, ma már háromszázötven aktivista munkájára számíthatok. A kongresszus előtti időszak­ban különösen megélénkült a te­vékenységünk. Tisztasági kiállí­tást szerveztünk az ebédlőben, a városi szervezettől kapott egész­ségügyi felvilágosító füzeteket el­juttattuk minden munkáshoz. A kongresszus tiszteletére vállaltuk, hogy 100 liter vért adunk. Eddig 67 liter a teljesítmény, az októ­beri véradónapon bizonyára en­nél is jobb lesz az eredmény. Két évvel ezelőtt készítettünk egy nyilvántartást véradóinkról. Ez a személyi adatokon kívül egész­ségügyi adatokat is tartalmaz. Tavaly 25 kismamának Urbán Mihályné üzemi nővér tartott egy tanfolyamot. Gyakorlati és elmé­leti foglalkozásokon ismerkedhet­tek meg a csecsemőgondozás, -nevelés tudnivalóival, még bébi ételeket is főztek. A jövő évre ismét lesz annyi jelentkező, hogy újból elindíhatjuk a tanfolyamot. Az idén dr. Sebestény Péter üzemorvos, a gyár vöröskeresz­tes szervezetének elnöke tartott elsősegélynyújtó tanfolvnmot. amelyen csaknem 100 dolgozó gyarapította egészségügyi isme­reteit. Eddig a szakszervezet nőbizott- saga szervezte a nyugdíjas talál­kozókat. Az idén megállapodást kötöttünk velük, hogy ezentúl közösen gondoskodunk idős mun­katársainkról. A szeptemberi ta­lálkozót már közösen rendezzük. Ezentúl a kismama-találkozókkal kapcsolatos teendőkből is részt vállalunk. Nagyon jó a kapcsolatunk a gyár más társadalmi szervezetei­vel. A szakszervezet anyagilag is elismeri munkánkat, évente két ezer forint támogatást nyújt. Ezt a pénzt é$ a tagdíjakból össze­gyűlő forintokat a véraáók jutal­mazására és a nyugdíjasok meg­ajándékozására használjuk fel. Tavaly a zárótaggyűlésünkön 56 tízszeres, vagy annál is többszö­rös véradónak nyújtottunk át ki* ajándékokat. A városi küldöttér­tekezleten három dolgozónk ka­pott aranyfokozatú véradó ki­tüntetést, Szőke Kálmánná 23- szor, Badacsonyi Lászlóné 24- szer, Luczás Sándorné pedig 26- szor adott vért a rászorulóknak. Októberben tisztasági hónapot tartunk, de az év folyamán is rendszeresen ellenőrizzük a mű­helyeket. Az év végén ítéljük oda a két évvel ezelőtt alapított tisz­tasági kupát, melyet először a készáruraktár kollektívája őriz­hetett egy évig. Az idei váromá­nyosok a szerszámüzem dolgozói. Bene Béláné, a Családi lap ter­jesztője az idén már 300 példányt ad el havonta. Az ismeretterjesz­tő könyvekre is akad évente 300 —400 vevő. A városi tisztasági mozgalom­ba is bekapcsolódtunk, két térés négy utca lakóit látogatjuk meg évente kétszer. Elbeszélgetünk velük, tanácsokat adunk, hogyan tehetik szebbé, tisztábbá környe­zetüket. A tapasztalatokról jelen­tést írunk a városi szervezetnek és amelyik házban, udvarban mindig rendet tisztaságot talá­lunk annak javasoljuk a Tiszta udvar — rendes ház címet. Nagyon örülök, hogy részt ve­hetek a szeptember 3-i megyei küldöttértekezleten, melynek ha­tározata bizonyára további ta­pasztalatokat ad és segítséget nyújt a jövőbeli feladataink el­végzéséhez. Elmondta: Mindszenti Lászlóné Lejegyezte: Berkes írisz Tizenkettőből ötöt... Még lehet jelentkezni a szakmunkások szakközépiskoláiba Tanévkezdés: szeptember első hetében Szeptember első hetében a középfokú felnőttoktatásban is megkezdődik az új tanév. A dolgozók középiskolájában a je­lentkezések lezárultak, az adatokat szeptember 15-ig összesí­tik. Az elmúlt években megnyilvá­nult érdeklődés alapján arra le­het számítani, hogy ha nem is nagymértékben, de tovább nő a munka mellett tanulók száma. Sokatmondó adat: míg az 1972— 73-as tanévben több mint 124 ez­ren tanultak a gimnáziumok és a szakközépiskolák esti és levele­ző tagozatán, az elmúlt tanév­ben ez a szám már megközelítet­te a 171 ezret. Az oktatásban évek óta szinte pontosan fele-fele arányban vesznek részt a nők és a férfiak. A gimnáziumok iránt az érdeklődés mérsékelten emel­kedett, a továbbtanulók mintegy kétharmada a szakközépiskolákba iratkozott be. • Elsősorban a levelező tagoza­tok népszerűek, a tanulók mint­egy 80 százaléka ebben a formá­ban sajátítja el az igényének megfelelő és a munkájához szük­séges ismereteket. A növekedés- • ben számottevő szerepe van an­nak, hogy mind több közművelő­dési intézmény kapcsolódik be a felnőttoktatásba, az osztályozó vizsgákra történő csoportos elő­készítésbe. Megindulása, 1974 óta népszerű a szakmunkások szakközépisko­lája, ahol a szakmunkás-bi­zonyítvánnyal egészségügyi szakiskolai, valamint gyors- és gépíró iskolai végzettséggel ren­delkezők három év alatt szerez­hetik meg az érettségit. Eddig az elsősök száma évenként megha­ladta a 10—15 ezret. Az országban működő mintegy másfél száz is­kolába az 1977/78-as tanévre még lehet jelentkezni. Méltán nép­szerű ez az iskolatípus, ugyanis a felnőttoktatás legkiválóbb szakemberei tanítanak itt, és a keretek is alkalmazkodnak az igényekhez. Itt hozták létre elő­ször a hagyományos háromnapos esti és az egynapos levelező for­ma mellett az úgynevezett kétna­pos levelező oktatást: a szakmun­kások hetenként két nap vesznek részt foglalkozásokon. (A második napon a gyakorló órákon elsősor­ban az ismeretanyagban jelent­kező hiányok pótlására, a szint- különbség csökkentésére nyílik lehetőség.) . A középfokú felnőttoktatás sze­repének jelentőségét jelzi, hogy tavaly jelent meg először rend­tartás a dolgozók középiskolái számára. Az első év tapasztalatai kedvezőek, a rendtartás betölti az iskolai élet szabályozóinak szerepét, és a tartalmi kérdések megoldásának is nélkülözhetetlen előfeltétele. A dolgozók középiskoláiban az elkövetkező néhány évben még a jelenleg érvényben levő tanter­vek alapján folyik a tanítás. Megkezdődtek azonban már eb­ben az iskolatípusban is az új tantervek előmunkálatai, az új dokumentumokat az 1980-as évek elejétől vezetik be fokozatosan. (MTI) Négy pöttöm gyerek mártáso- zik egy alacsony asztalkánál a kecskeméti Lórándffy Zsuzsanna Csecsemőotthon folyosóján. Mint négy kis kalapos gomba — akép- pen „nőnek” tányérkájuk fölé, Í iogy ebédjüket jóízűen kikana- azhassák. Jobb ízű az étel, ha mindnyá­jan esznek! Mondják, hogy amikor az egyik gondozónő szabadságra ment, kis neveltje ez idő alatt bánatában alig-alig evett. Súly- gyarapodása megállt. Miután az ismert arc ismét fölébe hajolha­tott, a pici nyomban visszanyer­te evőkedvét, és a súlytáblázaton grafikonja tovább kúszott felfe­lé. Hogy áll a súlygrafikon ? Frank Erika és Attila ikrek, Lala Zsoltival kiegészülve egy, a csecsemőotthonban első munka­helyes Szabó Zsuzsannával ez idő szerint „egy család”. Zsuzsanna nem is olyan régen még egész­ségügyi szakiskolás volt, ma pe­dig már az új módszer szerint dolgozik ő is kolléganőivel együtt. Ez abból áll, hogy tizenkét fős csoportjában van három „sze­me fénye”. Nem mintha a többi­vel nem foglalkozna eleget, de Erikával, Attilával és Zsoltiká- val meghittebb, mintegy anyai a kapcsolata. Olyannyira, hogy al­kalomadtán még haza is viszi őket. Sokat sétálnak a parkban. Játszanak. Hintáznak. Miközben a kicsik arca minduntalan mo­solyra gömbölyödik, a súlygrafi­kon felfelé szökik, egészségesen fejlődnek, hiszen Zsuzsanna nem csupán eteti és fürdeti őket, ha­nem érzelmileg is serkenti testi és szellemi gyarapodásukat. Missziót vállal velük 1—3 éves korukig, az itt jelen nem levő édesanyák szerepét igyekszik élethűen eljátszani. — A legfontosabb a nevelés. Azon vágyunk, hogy a gyerekek mihamarabb megtanuljanak kö­tődni — jegyzi meg a fiatal gon­dozónő. Itt egyébként minden értük való. A tükör a falon, hogy meg­nézhessék saját arcukat: „Milyen vagyok én?” Egy ,strucc, egy oroszlán, egy teve fali szőttes­ként, melyet a gondozónők ké­szítettek, színes eesetvonás a szobában hangulatot teremtő szí­nekhez. Saját fésű, saját lázmérő egy hímzett vászontartóban, sok­féle játék a helyiségben, amely­ben a rózsaszínű ágyacskák újra­festése Szabó Zsuzsa KISZ-titkár és társai önzetlen munkáját di­cséri. A fehér köpenyre Zsuzsáék színes otthonkát öltenek, hogy oldják a kórházra emlékeztető színt, amely köpenyüknek termé­szetes sajátja. Ügy tesznek, akár az édesanyák szoktak odahaza... Űjabb szoba. Geleta Attiláné nyit ajtót. Fiatal asszony. Hat éve dolgozik itt, első munkahelyén, és egy éve, hogy boldog lakástu­lajdonos. Elégedett ember. Külö­nösen azóta, hogy a főorvos asz- szony, dr. Komáromi Ottilia se­gítségére volt abbamaradt kö­zépiskolai tanulmányainak befe­jezésében. így most már, az érettségi és a szakiskolai képesí­tés birtokában, hat év után két és fél ezer forintot keres havon­ta. Igyekvő, szorgalmas asszony Geletáné. Szereti a gyerekeket. Három, otthonbeli választottja — Gulcsár Krisztike, Iványi Irén- ke, Pál Ibolyka — szépen fejlő­dik a keze alatt. Munkájában az intézet pszichológusa is segíti. Kötődés Furkó Jánosné 13 éve csecse­mőápoló. — Több kisebb testvérem volt — emlékszik gyerekkorára. — Szerettem őket babusgatni. Ügy látszik, ez a hajlam megmaradt bennem mind mostanáig... — Pénzzel ‘meg nem váltható öröm, amikor köszönésemre — „Szervusztok, gyerekek!” — így gögicsélnek az „enyémek”: — Hee! Heee!... Az a kis Kolompár Zsuzsi meg, talán a legaranyosabb köz­tük, rögtön odajön hozzám mo­solyogni, ha éppen nem őrá fi­gyelek ... Kötődnek. De nagyon tudnak kötődni ezek a kicsinyek! Nem szólam, nagyon is való­ság, hogy itt mindenki, a fűtőtől a gondozókig, a vezetőtől az szb- titkárig — gyermekközpontú. A fiárom kecskeméti és az egy ti- szakécskei csecsemőotthonban együttvéve 210, a társadalom gondoskodására szoruló gyerme­ket nevelnek éjjel-nappal fel­ügyelet mellett. A dolgozók két­harmada megbecsült törzsgárda- tag. A GYES-en levőknek előny, hogy gyermekükkel együtt visz- szajöhetnak dolgozni. Vannak, akik már húsz éve szolgálják ezt a hivatást. Közé­jük tartozik Kálóczi Györgyné főnővér, a fiatalabbak „Jutka né­nije”. Halk szavú, szeréhy asz- szony. Törékeny termete láttán ki hinné róla, hogy eddig jóval több, mint ezer aprócska állam­polgárt segített át a csecsemőélet olykor betegségekkel terhes buk­tatóin ! Édesanyának lenni önmagáról így vall: — Én mindig a leggyengébb, a legelesettebb gyereket vettem pártfogásomba. Addig-addig pá- tyolgattam őket, míg szépen fel­es eper edtek, és tudták mondani: „Mama!” „Kutya”, „Cica”, „Add ide a babát!” Nálunk az igazi szülőt pótolni annyit jelent mint egy kicsit édesanyának lenni, no meg éjjel is, nappal is felügyel­ni, váltott szolgálatban ellátni a kicsiket. Húsvét, karácsony, szil­veszter és újév, ez bennünket legtöbbször itt -ér. Innen nem vi­szik haza a gyerekeket délutá­nonként úgy, mint a bölcsődék­ből mert az ittenieknek nincs ho­vá menniük. Legalábbis addig, míg a szülők, az igazi szülők, nem jönnek el gyermekeikért, vagy valaki örökbe nem fogadja valamelyiküket. Nekem a leg­utóbb egy szerencsés csoport ju­tott. Gondolja el: 12 gyerekből! 5-öt vittek haza a szülei... Tizenkettőből ötöt! A többi hét nem hiányzik se­hol? ... Kohl Antal .

Next

/
Thumbnails
Contents