Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-01 / 205. szám
1977. szeptember 1. • PETŐFI NEPE 0 9 Új kenyér - új ízzel Kunszentmiklós úgy nagyközség, hogy már jó ideje „irányt tart” a városiasodásban. No nem hurrá módra, dátumhoz kötötten, „csak” következetes törekvéssel. Az élet — a gabona — fedél alatt van már, s beosztással mindennapi kenyerünkké válik. Helyénvaló érdeklődni, milyen a kenyérellátás ilyeti igényes nagyközségben? Válaszok — a tanácsi vezetőkkel való találkozás sorrendjében. Naszvadi György igazgatási csoportvezető: — Sokat javult a minőség. A lakosság meg van elégedve. A jeli László vb-titkár: — mint az élet más területein — s azt hiszem, nemcsak nálunk van igy: —, a lakosság igényeivel nem kdnhyű lépést tartani. Pár éve még elég sűrűn futottak be hozzánk is panaszok: „De sületlen ezK a kenyér!” — „Nézzék, milyen lapos, kidolgozatlan!” Ma már alapvető baj nincs a minőséggel. Balogh Mihály tanácselnök: — különösebb problémáink már nincsenek. Inkább a jövő, a hogyan tovább előre? izgat bennünket. A véleményekben nem részleteztünk olyan jelenségeket, amelyek máshol is hasonlóképpen és azonos okból adódnak. Hogy például vasárnap, kettős ünnepek előtt egyszerre, szinte rohamszerűen nő meg a fogyasztói igény. Sokan úgy gondolkoznak: hátha vendégek érkeznek, váratlanul összejön a család, s hogy legyen elegendő kenyér otthon, a szokásosnál kétszer-háromszor többet vásárolnak. Ilyenkor nehéz győzni kapacitással. Itt is elmúltak azok az idők, amikor a kenyér sokszor kifogásolt. minősége miatt „egymásra mutogatott” malom és sütőüzem: „Te nem jó kiőrlési százalékú lisztet adsz!” — „A ti technológiátok a hibás!” — Vagy,’ hogy teljes legyen a kör: „A téesz nem jó gabonát termel.” Természetesen —1 nem maguktól szűntek meg a hibák. Volt mindenütt valami igazság a kölcsönös egymásra hivatkozásban, de a javulásnak például a sütőüzem szempontjából is anyagi, gazdasági előfeltételei voltak. Mikor arra eredményeik lehetőséget adtak, leállították a rosz- szuL működő., régi gőzkemencéket,, A múlt esztendő' végén kezdte* meg működését egy korszerűbb, NDK-'‘gyártmányú- kemence." >Idei tervükben további 2 ilyen kemence beállítása szerepel. Szerencsésen egészült ki a műszaki fejlődésből következett ke- nyérminőség-javulás az egymilliós költséggel épült új szaküzlet átadásával. De — és ez természetes — az igényesség mostmár más irányból mutatkozik. A tanács V. B. májusi ülésén foglalkozott a Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vállalat kunszentmiklósi telepének tevékenységével. Meghallgatta az eredményekről, tervekről, gondokról egyaránt szóló beszámolót. Kovács József üzemvezető akkor mondotta: — A lakosság kenyérigényeit mennyiségileg maximálisan ki tudjuk elégíteni — de nem megfelelő választékban. Ezt arra értette, hogy bár mind többen vennék a kisebb méretű 1 kilogrammos kenyércipót, az igényeknek egyelőre csak 38—40 százalékban tudnak eleget tenni — kapacitáshiány miatt. A kemencék jobb kihasználásával, szervezési ötletekkel — év végé• Pompás kiscipókat szed ki az NDK gyártmányú új kemencéből Szemők Péter sütőmester. Mellette Balogh Gézáné szakmunkás- tanuló szorgoskodik. re várhatóan 80—90 százalékra képesek feltornászni az igények teljesítését. Az a lényeg azonban, hogy hiány nincs, s a 2 kilós kenyerek is ízletesek. (Bár mindenütt olyan foszlós, ruganyoslágy kenyeret adnának a menühöz, mint a főtéri étteremben.) A további NDK-s kemencék üzembe helyezése nemcsak a kenyér minőségét javítja még, de a kapacitás növekedését is szolgálja, amivel meg a választékbővülést is segíti. i S mindez nem csupán Kunszentmiklós népének javára történik, hiszen — Kalocsát kivéve — a legnagyobb ellátási körzete ennek a telepnek van. Kunszent- miklóson kívül Tass, Szalkszent- márton, Kunadacs, Kunpeszér, Kunbaracs községeknek is itt sütnek. És ideje már arról szólni, hogy nemcsak kenyeret, péksüteményt, hanem cukrászipari ' termékeket is, melyek termelési értéke a kezdő, 1970. évi 500 000 forintról tavaly már milliókra nőtt és a választék 60 félére bővült. Akkor már semmiképp nem hagyhatjuk ki a - száraztészta-termelés eredményességét sem. Nemcsak azért, mert az 1968. évi 1015 q-val szemben a múlt évben már 7490 mázsát készítettek, hanem mert az előállított négyféle .száraztészta értéke az összes termelési értéknek mintegy 60 százaléka. Kézitésztáik rendkívüli népszerűsége- is ‘ magyarázza ezt a nagyarányú felfutást, hiszen azok kapósak az egész országban, sőt a határokon túl is. Erről most azért ejtünk kevesebb szót, mert elsősorban kenyér-ügyben jártunk Kunszent- miklóson. Ám igazat kell adnunk Balogh Mihály tanácselnöknek, amikor a jövő, a városiasodás szemszögéből — a többi községvezetővel egyetemben — kevésbé nyugodt a sütőüzem perspektívája felől. Nos — éppen az eddig dinamikusan feltörő sütőipari telep véges fejlődési lehetőségei miatt — jelenlegi helyén. Balogh Mihály tanácselnök: — Vegyük az iparfejlesztés olyan — 270—280 milliós beruházását, aminek révén a VÁV jelenlegi munkáslétszáma — több mint kétszeresére, öt-hatszázra nő. Zömmel szakmunkásokból. Ez csak egy példa ahhoz a folyamathoz, aminek során az ipari foglalkoztatottság ismét jelentősen növekszik... Az ernelkedő igények kielégítésére a sütőüzem mai területi szűkössége, házak ELMONDJA EGY VÖRÖSKERESZTES TITKÁR Ha szót kapok a küldöttgyűlésen... 0 Szekeres Géza, a cukrászüzem csoportvezetője dísztortát készít. A részleg több mint 60 fele termékéből 300 ezer darab a. havi forgalom. 0 Zátrok Mihályné. Selyem Judit, Bajnóczi Sándorné a piskótalapokat formálja. (Méhesi Éva felvételei.) közé beszorultsága már nem lesz elegendő. Ezért is kértük a Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vállalat vezetőségét, vegyék fontolóra közeli tervidőszakra modern kenyérgyár felállítását Kunszent- miklpson. Hát igen. A városiasodást — sütőipari vonatkozásban is valahogy együtt képzeljük már el a „kenyér-vonallal”, ahol a gépesítés felválthatja az élőmunkát/' Hiszen — NDK-gyártmányú kemencék. s dagasztó-berendezé- sek, műszaki könnyítések mellett is — az élőmunka a fő meghatározó. Az élőmunka-kapacitás pedig egyre szűkül ebben a szakmában i s . Kovács József üzemvezető jelentette a májusi vb-ülésen: — A megfelelő létszám rendelkezésünkre áll, azonban igen nagy probléma a szallmunkás-utánpót- lás. A fiatalok között, téves előítéletek miatt nem nagy népszerűségnek örvend a sütőipari 'szakma. Úgy próbálnak ezen segíteni, hogy általános iskolásoknak üzemlátogatást szerveznek. Egy- egy szakmunkásuk előadást tart pályakezdő fiatalok részére. A vállalaton belül pedig addig is könnyíteni igyekeznek a szakmunkás gondokon; 25 résztvevővel tanfolyamot indítottak —, szakmunkás képesítés megszerzésére. Emellett szociális beruházások, lépcsőzetes munkakezdés bevezetése is tanúsítja a vezetők iparkodását a szép ősi mesterség vonzóvá tételére. A kenyérgyár, a műszerezett „kenyérvonallal” természetesen nemcsak szándék, hanem anyagiak kérdése még ezután is. Mint ahogy ez volt például az NDK gyártmányú kemencék előteremtése. Amivel párhuzamosan eljutott a kunszentmiklósi üzem is — mostmgr mind egyenletesebben jó minőségű kenyerek sütéséig. Az ezért kifejtett szorgalom megtartása, fokozása vezet el a következő fejlődési fokra is. Tóth István ... elmondom, milyen sokat javult a munkánk az utóbbi időben. Tizenhárom évvel ezelőtt léptem be mai munkahelyemre, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyárába. Azonnal tagja lettem a vöröskeresztes szervezetnek is. Hamarosan vezetőségi tagjává, majd két évvel ezelőtt a titkárává választottak. örültem a bizalomnak és még nagyobb lelkesedéssel végeztem ezt a társadalmi munkát. Míg 1975-ben 270-en voltunk, ma már háromszázötven aktivista munkájára számíthatok. A kongresszus előtti időszakban különösen megélénkült a tevékenységünk. Tisztasági kiállítást szerveztünk az ebédlőben, a városi szervezettől kapott egészségügyi felvilágosító füzeteket eljuttattuk minden munkáshoz. A kongresszus tiszteletére vállaltuk, hogy 100 liter vért adunk. Eddig 67 liter a teljesítmény, az októberi véradónapon bizonyára ennél is jobb lesz az eredmény. Két évvel ezelőtt készítettünk egy nyilvántartást véradóinkról. Ez a személyi adatokon kívül egészségügyi adatokat is tartalmaz. Tavaly 25 kismamának Urbán Mihályné üzemi nővér tartott egy tanfolyamot. Gyakorlati és elméleti foglalkozásokon ismerkedhettek meg a csecsemőgondozás, -nevelés tudnivalóival, még bébi ételeket is főztek. A jövő évre ismét lesz annyi jelentkező, hogy újból elindíhatjuk a tanfolyamot. Az idén dr. Sebestény Péter üzemorvos, a gyár vöröskeresztes szervezetének elnöke tartott elsősegélynyújtó tanfolvnmot. amelyen csaknem 100 dolgozó gyarapította egészségügyi ismereteit. Eddig a szakszervezet nőbizott- saga szervezte a nyugdíjas találkozókat. Az idén megállapodást kötöttünk velük, hogy ezentúl közösen gondoskodunk idős munkatársainkról. A szeptemberi találkozót már közösen rendezzük. Ezentúl a kismama-találkozókkal kapcsolatos teendőkből is részt vállalunk. Nagyon jó a kapcsolatunk a gyár más társadalmi szervezeteivel. A szakszervezet anyagilag is elismeri munkánkat, évente két ezer forint támogatást nyújt. Ezt a pénzt é$ a tagdíjakból összegyűlő forintokat a véraáók jutalmazására és a nyugdíjasok megajándékozására használjuk fel. Tavaly a zárótaggyűlésünkön 56 tízszeres, vagy annál is többszörös véradónak nyújtottunk át ki* ajándékokat. A városi küldöttértekezleten három dolgozónk kapott aranyfokozatú véradó kitüntetést, Szőke Kálmánná 23- szor, Badacsonyi Lászlóné 24- szer, Luczás Sándorné pedig 26- szor adott vért a rászorulóknak. Októberben tisztasági hónapot tartunk, de az év folyamán is rendszeresen ellenőrizzük a műhelyeket. Az év végén ítéljük oda a két évvel ezelőtt alapított tisztasági kupát, melyet először a készáruraktár kollektívája őrizhetett egy évig. Az idei várományosok a szerszámüzem dolgozói. Bene Béláné, a Családi lap terjesztője az idén már 300 példányt ad el havonta. Az ismeretterjesztő könyvekre is akad évente 300 —400 vevő. A városi tisztasági mozgalomba is bekapcsolódtunk, két térés négy utca lakóit látogatjuk meg évente kétszer. Elbeszélgetünk velük, tanácsokat adunk, hogyan tehetik szebbé, tisztábbá környezetüket. A tapasztalatokról jelentést írunk a városi szervezetnek és amelyik házban, udvarban mindig rendet tisztaságot találunk annak javasoljuk a Tiszta udvar — rendes ház címet. Nagyon örülök, hogy részt vehetek a szeptember 3-i megyei küldöttértekezleten, melynek határozata bizonyára további tapasztalatokat ad és segítséget nyújt a jövőbeli feladataink elvégzéséhez. Elmondta: Mindszenti Lászlóné Lejegyezte: Berkes írisz Tizenkettőből ötöt... Még lehet jelentkezni a szakmunkások szakközépiskoláiba Tanévkezdés: szeptember első hetében Szeptember első hetében a középfokú felnőttoktatásban is megkezdődik az új tanév. A dolgozók középiskolájában a jelentkezések lezárultak, az adatokat szeptember 15-ig összesítik. Az elmúlt években megnyilvánult érdeklődés alapján arra lehet számítani, hogy ha nem is nagymértékben, de tovább nő a munka mellett tanulók száma. Sokatmondó adat: míg az 1972— 73-as tanévben több mint 124 ezren tanultak a gimnáziumok és a szakközépiskolák esti és levelező tagozatán, az elmúlt tanévben ez a szám már megközelítette a 171 ezret. Az oktatásban évek óta szinte pontosan fele-fele arányban vesznek részt a nők és a férfiak. A gimnáziumok iránt az érdeklődés mérsékelten emelkedett, a továbbtanulók mintegy kétharmada a szakközépiskolákba iratkozott be. • Elsősorban a levelező tagozatok népszerűek, a tanulók mintegy 80 százaléka ebben a formában sajátítja el az igényének megfelelő és a munkájához szükséges ismereteket. A növekedés- • ben számottevő szerepe van annak, hogy mind több közművelődési intézmény kapcsolódik be a felnőttoktatásba, az osztályozó vizsgákra történő csoportos előkészítésbe. Megindulása, 1974 óta népszerű a szakmunkások szakközépiskolája, ahol a szakmunkás-bizonyítvánnyal egészségügyi szakiskolai, valamint gyors- és gépíró iskolai végzettséggel rendelkezők három év alatt szerezhetik meg az érettségit. Eddig az elsősök száma évenként meghaladta a 10—15 ezret. Az országban működő mintegy másfél száz iskolába az 1977/78-as tanévre még lehet jelentkezni. Méltán népszerű ez az iskolatípus, ugyanis a felnőttoktatás legkiválóbb szakemberei tanítanak itt, és a keretek is alkalmazkodnak az igényekhez. Itt hozták létre először a hagyományos háromnapos esti és az egynapos levelező forma mellett az úgynevezett kétnapos levelező oktatást: a szakmunkások hetenként két nap vesznek részt foglalkozásokon. (A második napon a gyakorló órákon elsősorban az ismeretanyagban jelentkező hiányok pótlására, a szint- különbség csökkentésére nyílik lehetőség.) . A középfokú felnőttoktatás szerepének jelentőségét jelzi, hogy tavaly jelent meg először rendtartás a dolgozók középiskolái számára. Az első év tapasztalatai kedvezőek, a rendtartás betölti az iskolai élet szabályozóinak szerepét, és a tartalmi kérdések megoldásának is nélkülözhetetlen előfeltétele. A dolgozók középiskoláiban az elkövetkező néhány évben még a jelenleg érvényben levő tantervek alapján folyik a tanítás. Megkezdődtek azonban már ebben az iskolatípusban is az új tantervek előmunkálatai, az új dokumentumokat az 1980-as évek elejétől vezetik be fokozatosan. (MTI) Négy pöttöm gyerek mártáso- zik egy alacsony asztalkánál a kecskeméti Lórándffy Zsuzsanna Csecsemőotthon folyosóján. Mint négy kis kalapos gomba — akép- pen „nőnek” tányérkájuk fölé, Í iogy ebédjüket jóízűen kikana- azhassák. Jobb ízű az étel, ha mindnyájan esznek! Mondják, hogy amikor az egyik gondozónő szabadságra ment, kis neveltje ez idő alatt bánatában alig-alig evett. Súly- gyarapodása megállt. Miután az ismert arc ismét fölébe hajolhatott, a pici nyomban visszanyerte evőkedvét, és a súlytáblázaton grafikonja tovább kúszott felfelé. Hogy áll a súlygrafikon ? Frank Erika és Attila ikrek, Lala Zsoltival kiegészülve egy, a csecsemőotthonban első munkahelyes Szabó Zsuzsannával ez idő szerint „egy család”. Zsuzsanna nem is olyan régen még egészségügyi szakiskolás volt, ma pedig már az új módszer szerint dolgozik ő is kolléganőivel együtt. Ez abból áll, hogy tizenkét fős csoportjában van három „szeme fénye”. Nem mintha a többivel nem foglalkozna eleget, de Erikával, Attilával és Zsoltiká- val meghittebb, mintegy anyai a kapcsolata. Olyannyira, hogy alkalomadtán még haza is viszi őket. Sokat sétálnak a parkban. Játszanak. Hintáznak. Miközben a kicsik arca minduntalan mosolyra gömbölyödik, a súlygrafikon felfelé szökik, egészségesen fejlődnek, hiszen Zsuzsanna nem csupán eteti és fürdeti őket, hanem érzelmileg is serkenti testi és szellemi gyarapodásukat. Missziót vállal velük 1—3 éves korukig, az itt jelen nem levő édesanyák szerepét igyekszik élethűen eljátszani. — A legfontosabb a nevelés. Azon vágyunk, hogy a gyerekek mihamarabb megtanuljanak kötődni — jegyzi meg a fiatal gondozónő. Itt egyébként minden értük való. A tükör a falon, hogy megnézhessék saját arcukat: „Milyen vagyok én?” Egy ,strucc, egy oroszlán, egy teve fali szőttesként, melyet a gondozónők készítettek, színes eesetvonás a szobában hangulatot teremtő színekhez. Saját fésű, saját lázmérő egy hímzett vászontartóban, sokféle játék a helyiségben, amelyben a rózsaszínű ágyacskák újrafestése Szabó Zsuzsa KISZ-titkár és társai önzetlen munkáját dicséri. A fehér köpenyre Zsuzsáék színes otthonkát öltenek, hogy oldják a kórházra emlékeztető színt, amely köpenyüknek természetes sajátja. Ügy tesznek, akár az édesanyák szoktak odahaza... Űjabb szoba. Geleta Attiláné nyit ajtót. Fiatal asszony. Hat éve dolgozik itt, első munkahelyén, és egy éve, hogy boldog lakástulajdonos. Elégedett ember. Különösen azóta, hogy a főorvos asz- szony, dr. Komáromi Ottilia segítségére volt abbamaradt középiskolai tanulmányainak befejezésében. így most már, az érettségi és a szakiskolai képesítés birtokában, hat év után két és fél ezer forintot keres havonta. Igyekvő, szorgalmas asszony Geletáné. Szereti a gyerekeket. Három, otthonbeli választottja — Gulcsár Krisztike, Iványi Irén- ke, Pál Ibolyka — szépen fejlődik a keze alatt. Munkájában az intézet pszichológusa is segíti. Kötődés Furkó Jánosné 13 éve csecsemőápoló. — Több kisebb testvérem volt — emlékszik gyerekkorára. — Szerettem őket babusgatni. Ügy látszik, ez a hajlam megmaradt bennem mind mostanáig... — Pénzzel ‘meg nem váltható öröm, amikor köszönésemre — „Szervusztok, gyerekek!” — így gögicsélnek az „enyémek”: — Hee! Heee!... Az a kis Kolompár Zsuzsi meg, talán a legaranyosabb köztük, rögtön odajön hozzám mosolyogni, ha éppen nem őrá figyelek ... Kötődnek. De nagyon tudnak kötődni ezek a kicsinyek! Nem szólam, nagyon is valóság, hogy itt mindenki, a fűtőtől a gondozókig, a vezetőtől az szb- titkárig — gyermekközpontú. A fiárom kecskeméti és az egy ti- szakécskei csecsemőotthonban együttvéve 210, a társadalom gondoskodására szoruló gyermeket nevelnek éjjel-nappal felügyelet mellett. A dolgozók kétharmada megbecsült törzsgárda- tag. A GYES-en levőknek előny, hogy gyermekükkel együtt visz- szajöhetnak dolgozni. Vannak, akik már húsz éve szolgálják ezt a hivatást. Közéjük tartozik Kálóczi Györgyné főnővér, a fiatalabbak „Jutka nénije”. Halk szavú, szeréhy asz- szony. Törékeny termete láttán ki hinné róla, hogy eddig jóval több, mint ezer aprócska állampolgárt segített át a csecsemőélet olykor betegségekkel terhes buktatóin ! Édesanyának lenni önmagáról így vall: — Én mindig a leggyengébb, a legelesettebb gyereket vettem pártfogásomba. Addig-addig pá- tyolgattam őket, míg szépen feles eper edtek, és tudták mondani: „Mama!” „Kutya”, „Cica”, „Add ide a babát!” Nálunk az igazi szülőt pótolni annyit jelent mint egy kicsit édesanyának lenni, no meg éjjel is, nappal is felügyelni, váltott szolgálatban ellátni a kicsiket. Húsvét, karácsony, szilveszter és újév, ez bennünket legtöbbször itt -ér. Innen nem viszik haza a gyerekeket délutánonként úgy, mint a bölcsődékből mert az ittenieknek nincs hová menniük. Legalábbis addig, míg a szülők, az igazi szülők, nem jönnek el gyermekeikért, vagy valaki örökbe nem fogadja valamelyiküket. Nekem a legutóbb egy szerencsés csoport jutott. Gondolja el: 12 gyerekből! 5-öt vittek haza a szülei... Tizenkettőből ötöt! A többi hét nem hiányzik sehol? ... Kohl Antal .
