Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-29 / 229. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1977. szeptember *9. lIliiPillMliiillll • • • • .........v.v.v.v.v.v.v.VoV.v.v.v.v.v.v.v.VoW<<<<í*>>>>>>>X«>>>>>>>>>>fc>>2*! V izsgálatok magasfeszültséggel A Szovjetunióban a szakemberek korszerűen felszerelt magas- feszültségű laboratóriumokban próbálják ki a távvezeték alkotórészeinek elektromos tulajdonságait és azok biztonságosságát. Hatalmas mesterséges villámok segítségével „vizsgáztatják” a szigetelőanyagokat és a kábeleket. A kábelmintát 7 millió volt- nyi feszültségnek teszik ki; a próba néhány mikro- tnásodpercig tart. Ha kibírta a kábel ezt a hatalmas terhelést, ha a feszültség nem ütötte át a szigetelést, ez azt jelenti, hogy a vizsgált típusra nézve gyakorlatilag semmiféle túlterhelés nem lehet veszélyes. A feszültségimpulzusokat keltő hatalmas és bonyolult berendezés több méter magas szigetelő lábakon áll. Ellipszoid alakú „feje” van, kisebb fémkorongokból, olyan ernyőből, amely megakadályozza a korona kialakulását. a generátor kilépő szakasza fölött, ahol a feszültség eléri a maximumot. A gigantikus generátor mellett parányinak tűnik az a próbapad, amelybe a vizsgálandó kábel egy darabját, vagy a megfelelő távvezetéki alkatelemet elhelyezik. A próba során nemcsak azt vizsgálják, hogy • A szakemberek műszerekkel figyelik a magas- feszültségű laboratóriumban lejátszódó jelenségeket. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) az anyag kibírja-e a szupernagy feszültséget, hanem azt is, hogyan viseli el a hőmérsékleti ingadozásokat, a légköri hatásokat, a mechanikai terheléseket. A próbák megkezdésének időpontjáig mindenkinek el kell hagynia az ablakok nélküli, tágas kísérleti csarnokot. Az óriás villámok világában még elenyészően kis kockázatról sem lehet szó. A vizsgálatot végző szakemberek biztonságos távolban, a műszerek adataira támaszkodva követik figyelemmel a magasfeszültségű laboratóriumban folyó próbákat. A mérések eredményét regisztrálják is, a kapott adatokat később részletesen értékelik és feldolgozzák. Erősebb a „gyengébb nem”? Nyugatnémet kutatók vizsgálatai szerint a nők szelLemi teljesítőképessége a 30. és az 50. életév között változatlanul a csúcsponton marad, mig a férfiak teljesítménygörbéje e két évtized alatt mar süllyed. A gyermekkorban sem nyújtanak kisebb szellemi teljesítményt a lányok, mint a fiúk, csak a képességük jellegében van közöttük különbség; míg a fiúk lefözték a lányokat a labirintusrejtvények megoldásában és különféle mértani ábrák felismerésében, a lányok a gyors reagálóképességet követelő feladatokat tudták jobban megoldani, üzemi vizsgálatok azt mutatták, hogy a nők teljesítőképessége gyakran nagyobb, mint a férfiaké, és kevésbé hatnak rájuk a stresszhelyzetek. A „második műszak” ellenére a nők kevésbé idegesek, és ritkábban nyúlnak nyugtatószerhez, mint a férfiak. Aluminium a repülőgépiparban Az alumíniumot korunk fémének nevezik, joggal, hiszen az élei minden területére betört. Előnyös tulajdonságai, például a kis fajsúllyal párosult nagy szilárdság, az ennek következtében előálló súlycsökkenés, az üzemanyagban, vontatási energiában megnyilvánuló megtakarítás, a hasznos teher növelésének a lehetősége, a jó zajelnyelő képesség, stb., alkalmassá teszik fel- használását a járműiparban is. A gépkocsi, és autóbusz, vasúti kocsi és hajógyártásban egyre több helyen helyettesítenek vele más anyagot. Legnagyobb szerepe azonban a repülőgépgyártásban van. Érdekes, hogy a magyarországi születésű Schwarz Dávid elgondolásai alapján tervezték és készítették el Németországban 1897-ben az első merév vázú kormányozható léghajót, melynek szabadalmát Zeppelin megvette. 1917-ben jelent meg az első Jun- kers-gép, a Ju—4, amely teljesen alumínium-ötvözetből készült. Ugyancsak az első világháborúban készültek Tupoljev orosz tervező könnyűfém gépei is. Az 1930-as évek elején a repülési sebesség növekedésével kezdtek alumínium-lemez burkolatot alkalmazni a repülőgépeken, sőt a belső hossz- és keresztmerevítőket is alumíniumból állították elő. Az alumínium nemcsak könnyűségénél, hanem jó megmunkálhatóságánál fogva is igen alkalmasnak bizonyult erre a célra. Ma már a repülőgépek szárnyai, teste kizárólag alumínium-ötvözetből készülnek, a könnyű sportgépeken, a hang- sebességet jóval túllépő katonai gépeken, és az óriási teherbírású személy-, és teherszállító gépeken egyaránt. Legutóbb a Concorde típusú óriásgép készült alumínium-ötvözetből. A felhasznált ötvözettípust külön ebből a célból vizsgálat alá vetették. A gépnél ugyanis nagy hőhatásokra is számítottak. A 30 ezer órán át 130 Celsius-fok hőmérsékleten végzett szilárdsági kísérletek után a nyúlás 0,1 százalék alatt maradt. A repülőgépiparban hosszú ideig a szegecselés volt az egyetlen kötési mód, ezt látjuk a legtöbb utasszállító gépen is. Üjab- ban elsősorban szárnyfelületek készülnek ponthegesztéssel és ragasztással is, valamint a kettő együttes alkalmazásával. • Sorozatban gyártott, alumínium-ötvözettel borított csehszlovák, sugárhajtású gyakorló repülőgép. (MTI Külföldi Képszolgálat.) KÖZÜGY AZ ÉPÍTÉSZET Fiatal csoport fiatal titkára Gratulációval kezdtük Farkas Gábornál, a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalat osztályvezetőjénél a látogatást. A nyáron vette át az Alpár Ignác emlékérmet. A tekintélyes elismerést az Építőipari Tudományos Egyesület elnöksége adományozza az iparágat fejlesztő tudományos, gazdasági, szervező munkáért. Farkas Gábor évek óta titkárként tevékenykedik a 360 tagú megyei szervezetben. Nagy része van abban, hogy figyelnek rájuk: hatékonyan, eredményesen dolgoznak. Egyike a legfiatalabb kitüntetetteknek. • A Bács megyei Építőipari Vállalat munkásszállása. Továbbképzés? „Forintcsinálás?” Farkas Gábor szívesen beszél a* csoportról. — Az átlagéletkort tekintve joggal minősítenek minket a fiatal jelzővel. Arra törekszünk, hogy kihasználjuk az ifjúságban található dinamizmust. Az indulás persze mindenütt nehéz, különösen a mi szakmánkban. Nagy értékekkel dolgozik a pályakezdő. Nagy a felelősség, nagy a kockázat. Ráadásul az egyetemeken nem tanulják, oktatják, „szoktatják” a szellemi csoportmunkát, noha az életben, a gyakorlatban ilyen keretben kezdik a munkát. Feszültsé• A Kiskunsági Nemzeti Park épülő központja és a tervező. (Tóth Sándor és Méhes! Éva felvétele.) gek keletkeznek, nehéz a beilleszkedés. Ráadásul erősen csábít a mellékes. Sok pénz kell a lakáshoz, berendezkedéshez, az esetleges autóvásárláshoz. Jaj annak a fiatal diplomásnak, aki belemerül a „forintcsíinálásba”. Arra ösztönzünk mindenkit, hogy jövője érdekében használja ki a továbbképzési lehetőségeket. A szellemi, szakmai gyarapodáshoz, frissüléshez mi az idősze. rű feladatokhoz kapcsolódó előadásokkal csinálunk kedvet. Az új technológiák, szerkezetek, — Bocsásson meg, de úgy érzem, hogy az új kecskeméti főtér nem mindenben harmonizál a korábbi elképzelésekkel. Mindenki elismeri, hogy lényegében jól közelítették meg a nehéz tervezési problémát, de néhány részlet- kérdésben ellenvéleményeket hangoztatnak. — Igen, Mayer Antal kollégámat közösen készítettem a terveket. Eléggé nehéz dolgunk volt a rövid idő, a sokfajta, részben eltérő kívánság, szempont, érdek miatt. Olyan téregyüttes kialakítására törekedtünk, melyben mindenki talál valamit szabad idejének kellemes eltöltéséhez — divatos kifejezést használva —, a kommunikációhoz. Legyen tehát minél több látnivaló. Még csak a kezdet-kezdetén tartunk. Hiányzik a burkolat, a koncepciónak egy kis része valósult meg. Toanyagok gyors elterjedése mindenki számára szükségessé teszi a tájékozódást, a tanulást. Összejöveteleink, a tapasztalat- csere, a barátkozás fórumai. Találkozik a kivitelező a tervezővel, a városfejlesztési szakember a házgyári technikussal és így tovább. Keressük az országos, a nemzetközi tájékozódás lehetőségeit, tudatosan bővítjük kapcsolatainkat. Részben kezdeményezésünkre vitatták meg az alföldi városok fejlesztésének sajátos feladatait. kényelmesebb praktikusabb lakások kialakítása, a zeg-zugok eltüntetése. Mostanában a házgyári építkezés foglalkoztat. A minisztérium által kijelölt intézetek tervezhetnek egyelőre ilyen technológiával, de reméljük, módosítják a rendelkezést, Most már — talán — néhány nagyvárosban, így Kecskeméten is kialakultak a feltételek ahhoz, hogy mi is beleszólhassunk a helyi házgyári termékek mikénti felhasználásába. Mégiscsak mi ismerjük legjobban az adottságokat, a kívánalmakat. — Hallottam, hogy sok társadalmi munkát is végez. — Szeretem munkatársaimat, jól érzem magam közöttük és természetesen elvégzem, amit rám bíznak. Amikor megkérdezték 1975 őszén, hogy akarok-e munkásőr lenni, nem sokat gondolkoztam. Az idén január óta én vagyok a gyári raj parancsnoka. Örömmel veszek részt az elméleti és gyakorlati kiképzéseken, s rajom tagjaival is jól megértjük egymást. Az 1975-ös esztendő különben azért is nagyon nevezetes számomra, mert akkor vettek fel a párt tagjai sorába. Tavaly a szakszervezeti bizottság is a tagjai közé választott, én lettem a nőbizottság elnöke. Látja — teszi hozzá mosolyogva — a termelő munkán kívül is akad tennivalóm. Mindemellett jut még idő a háztartásra, a két gyerek nevelésére is. Csaba fiam a Petőfi Gépipari Szakközépiskola harmadikos tanulója, Ildi pedig a hatodik általánosba jár. — No és úgy látom, még vadászatra is futja idejéből. — Édesapám valamikor vadász volt. Gyermekkoromban sokat gondoltam arra; de jó lenne, ha én is az lehetnék. Csak a múlt évben sikerült megvalósítani ezeket az álmaimat. Tanfolyamot végeztem, beléptem a vadásztársaságba, s vásároltam egy öreg puskát. Ezeket — mutat körül a trófeákra — már mind én lőttem. Három őzbak, három róka, meg azután sok nyúl és fácán maradt már a puskám csöve előtt. A kóbor macskák sok kárt tesznek az apróvad állományban. Ezek irtá- tában Is értem el eredményeket. Társaimmal'most a Péteri-tó környékére készülünk vadkacsát lőni. Remélem, eredménnyel... O. L. Egy asszony a gyárból Kovácsné nemcsak a gyárban állja meg a helyét, szenvedélye egy nők körében ritka sport is, a vadászat — hallottam nemrégen a Habselyem Kötöttárugyár kiskunfélegyházi gyárában. Amikor egy ízben kerestem a női vadászt, éppen szabadságon volt. Városszéli otthonában találtam meg. Róka- és macskabőrök, őzagancsok díszítik a nádfedeles kis ház csöppnyi szobáját. Kovács Tibor- né meglepődve állt fel munkája mellől. — Mindig akad a családban varrnivaló — mondja —, ez azonban arra is jó — teszi hozzá —, hogy ne essek ki a gyakorlatból. Itt élek, ebben a földes kis albérleti lakásban — mutat körül — remélem, nem sokáig. Épül már a Móra téren az a ház, amelyben gyermekeimmel együtt én is végre igazi otthonra találhatok. A gyár segítségével már befizettem 82 ezer forintot a másfél szobás lakásra, amely remélhetően a jövő év szeptemberében beköltözhető lesz. Nagyon hálás vagyok az üzemnek, hogy 32 ezer forint hosz- szú lejáratú kölcsönnel segíti sokéves gondunk megoldását. — Ezek szerint nem is szándékozik munkahelyet változtatni? — Ilyesmire akkor sem gondoltam volna, ha nem kapok kölcsönt — mondja Kovácsné. — Nagyon sokat köszönhetek az ottani kollektívának, mindig segítettek, ha szükségem volt rá. — Mondjon erre példákat. — Hát nem nagy segítség az, hogy amikor két kicsi gyermekkel magamra maradtam — elvál• Kovács Ildinek tnég néhány évet várnia kell arra, hogy vadász le- • hessen, addig csak irigykedve gyönyörködik a szép trófeákban. (Opauszky László felvétele.) tam a férjemtől — itt kaptam munkát. Azelőtt könyvelő voltam, itt Félegyházán viszont nem sikerült megfelelő állást találnom. Két húgom ebben a gyárban dolgozott, később a harmadik is, és én sem bántam meg, hogy üzemi dolgozó lettem. Előbb betanított munkásként 1969-től 1972-ig, majd szalagvezetőnek osztottak be. Az igaz, hogy volt már gyakorlati tapasztalatom, éreztem azonban, hogy nem tudok még eleget. Ezért beiratkoztam a Ruhaipari Szakközépiskolába, és 1976-ban érettségiztem. Sikeres tervező — A Magyar Építőművészek Szövetsége Bács-Kiskun megyei csoportjának kiállításán láttam néhány tervét. A BÁCSÉP új munkásszállása, a Kiskunsági Nemzeti Park épületcsoportja, a tompái határátkelőhely azt sejteti, hogy jó érzékkel alkalmazkodik az adott feladatokhoz. — Hét évig a BÁCSÉP-nél dolgoztam a diploma megszerzése után. Közvetlenül tapasztalhattam a kivitelezők gondjait. A blokkos lakástípus továbbfejlesztésében kaptam feladatokat. Az alaprajz módosításával sikerült Tetszik, de... Az új főtér vátabra is hasznosnak tartom a távolságjelző monumentumot, de abban már nem vagyok biztos, hogy a legjobb helyen van. Eredetileg nem emelkedett volna a tér szintje fölé. — Az elkövetkező években bizonyára nyílik mód a kisebb változtatásokra. Előbb-utóbb sor kerül a sétáló övezet további bővítésére. Ha az alapkoncepció helyes, könnyű az igazítás. Parkas Gábor máris nagyszerű elgondolásokat ismertet. A Lut- her-udvar leendő sorsáról az új közigazgatási központra terelődik a beszélgetés, majd hirtelen fordulattal a zománcművészeti alkotótábor tapasztalataira. Mindenhez van felelős szava. Az Alpár- díjas Farkas Gábor „városban” gondolkodik. Heltal Nándor
